<Motion lg="HU" type="RE" xmlns="http://redmap.europa.eu/xml/iPlRe-v2-0#" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://redmap.europa.eu/xml/iPlRe-v2-0# iPlRe_v2-0.xsd"><Cover><Ref>B8-0439/2017</Ref><Date>22.6.2017</Date><Blk-Title-Cover><Title-Type>ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY</Title-Type><Title-NextTo><p margin-bottom="12pt" margin-left="70.9pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt">a <ANCHOR href="#reds:iPlRe/B-8-2017-0319" data-rel="reds" redmap-uri="/reds:iPlRe/B-8-2017-0319">B8-0319/2017</ANCHOR>. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez</p>
</Title-NextTo><Title-Recueil><p margin-bottom="12pt" margin-left="70.9pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt">az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján</p>
</Title-Recueil><Title><p margin-bottom="0pt" margin-left="70.9pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt">egy nagyratörő uniós ipari stratégia kidolgozásáról Európában a növekedés, a foglalkoztatás és az innováció stratégiai prioritása jegyében</p></Title><Doc-Ref><p margin-bottom="24pt" margin-left="70.9pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt">(2017/2732(RSP))</p></Doc-Ref><Blk-Author><p margin-bottom="0pt" margin-left="0pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt"><span font-weight="bold"><Author id="183793">Angelo Ciocca</Author>, <Author id="124760">Nicolas Bay</Author>, <Author id="124755">Jean-Luc Schaffhauser</Author>, <Author id="96993">Lorenzo Fontana</Author></span></p>
</Blk-Author><Body type="POL-GROUP" id="4907"><p margin-bottom="0pt" margin-left="70.9pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt">az ENF képviselőcsoport nevében</p>
</Body>
</Blk-Title-Cover><Num-PE>PE605.557v01-00</Num-PE></Cover><Section><Ref>B8-0439/2017</Ref><Title-Section><p margin-bottom="0pt" margin-left="0pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt"><span font-weight="bold">Az Európai Parlament állásfoglalása egy nagyratörő uniós ipari stratégia kidolgozásáról Európában a növekedés, a foglalkoztatás és az innováció stratégiai prioritása jegyében</span></p>
<p margin-bottom="24pt" margin-left="0pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt"><span font-weight="bold">(<ANCHOR href="#reds:DirContProc/RSP-2017-2732" data-rel="reds" redmap-uri="/reds:DirContProc/RSP-2017-2732">2017/2732(RSP)</ANCHOR>)</span></p>
</Title-Section><p margin-bottom="12pt" margin-left="0pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt"><span font-style="italic">Az Európai Parlament</span>,</p>
<p margin-bottom="12pt" margin-left="28.35pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt" text-indent="-28.35pt">–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 145–150. és 173. cikkére,</p>
<p margin-bottom="12pt" margin-left="28.35pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt" text-indent="-28.35pt">–  tekintettel a Bizottsághoz intézett, „Nagyratörő európai uniós ipari stratégia kidolgozása Európában a növekedés, a foglalkoztatás és az innováció stratégiai prioritása jegyében” című kérdésre (<ANCHOR href="#reds:iMaQp/O-8-2017-000047" data-rel="reds" redmap-uri="/reds:iMaQp/O-8-2017-000047">O-000047/2017</ANCHOR> – <ANCHOR href="#reds:iPlRe/B-8-2017-0319" data-rel="reds" redmap-uri="/reds:iPlRe/B-8-2017-0319">B8-0319/2017</ANCHOR>),</p>
<p margin-bottom="12pt" margin-left="28.35pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt" text-indent="-28.35pt">–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,</p>
<p margin-bottom="12pt" margin-left="28.35pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt" text-indent="-28.35pt">A.  mivel a termelési ágazatban a munkahelyek száma a 20. század ’60-as éveitől kezdve minden fejlett gazdaságban csökken; mivel a dezindusztrializáció olyan jelenség, amely megelőzte a kilencvenes években kezdődő gazdasági globalizációt, amely viszont tovább gyorsítja annak folyamatát;</p>
<p margin-bottom="12pt" margin-left="28.35pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt" text-indent="-28.35pt">B.  mivel az ipari ágazat ma több fejlett gazdaságban is csak kevesebb mint 10%-át adja a foglalkoztatásnak, alig haladva meg az iparosodás hajnalán, 1900 körül tapasztalt szintet; mivel ez azt jelenti, hogy a fejlett gazdaságok a fejlődő országokban alacsony gyártási költségekkel dolgozó gyártók termékeinek importőreivé váltak;</p>
<p margin-bottom="12pt" margin-left="28.35pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt" text-indent="-28.35pt">C.  mivel a digitalizációból fakadóan a gazdasági kezdeményezéseket, köztük a sikereseket is manapság alacsony munkaintenzitás és magas szintű szakosodás jellemzi; mivel a gyártási folyamatok digitalizációja hamarosan nagy hatást fog gyakorolni az ipari és más ágazatok munkahelyeinek számára; ez maga után vonja a piac szerkezetének megváltozását, ami a munkavégzés fajtáinak növekvő széttöredezettségéhez és egyre eltérőbb jellegéhez vezet, különösen a díjazás, a szociális védelem és a karrierlehetőségek tekintetében;</p>
<p margin-bottom="12pt" margin-left="28.35pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt" text-indent="-28.35pt">D.  mivel az Európai Unión belüli makrogazdasági egyensúlyhiány, amelyet az euróövezeti tagság és az abból következő megszorító politikák hatásai is súlyosbítanak, agyelszívás jelenségéhez vezetett a gyengébb országok kárára, ami gazdaságukat strukturálisan függővé tette az erősebb országokétól;</p>
<p margin-bottom="12pt" margin-left="28.35pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt" text-indent="-28.35pt">E.  mivel az ipar területén az EU-nak csak támogató hatásköre van; mivel az EU e téren csak a versenyképességgel kapcsolatosan léphet fel<footnote><p margin-bottom="0pt" margin-left="0pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt"> Az EUMSZ 173. cikkének (1) bekezdése.</p>
</footnote>, és ezzel a termelési költségek (bérek) leszorításán és a belső kereslet nullára csökkentésén alapuló merkantilizmust szolgálja; mivel e merkantilista modell nyilvánvalóan nem felel meg minden tagállam gazdasága számára, bizonyos esetekben pedig az alkotmány rendelkezéseit sem tartja tiszteletben;</p>
<p margin-bottom="12pt" margin-left="28.35pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt" text-indent="-28.35pt">F.  mivel az uniós finanszírozás kizárólag dimenzionális paraméterekhez és nem a makrogazdasági alapokhoz kapcsolódik, és mivel strukturális, nem pedig konjunkturális céljai vannak, nem képes hatékony védelmet biztosítani a gazdasági sokkhatásokkal szemben; </p>
<p margin-bottom="12pt" margin-left="28.35pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt" text-indent="-28.35pt">G.  mivel a jelenlegi hosszú távú gazdasági tendenciák és az EU által elfogadott prociklikus politikák fényében egyértelműen teljesíthetetlen az az EU által maga elé kitűzött cél, hogy az ipari termelés 2020-ra legalább az uniós GDP 20%-át tegye ki, hasonlóképpen a teljes foglalkoztatás és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió céljához;</p>
<p margin-bottom="12pt" margin-left="28.35pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt" text-indent="-28.35pt">H.  mivel az európai költségvetési megszorítások következtében több tagállamban meggyengült az infrastruktúra szövete, beleértve olyan állami infrastruktúrákat is, mint az iskolák, a kórházak, a rendőrőrsök és a közlekedési hálózat;</p>
<p margin-bottom="12pt" margin-left="28.35pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt" text-indent="-28.35pt">I.  mivel a hagyományos banki és befektetési banki tevékenységek egyértelmű elválasztásának hiányában a bankok immár fokozatosan a pénzügyi és spekulatív tevékenységeket helyezik előtérbe, elvonva a gazdaságtól a magánberuházások megfelelő bevonásához szükséges hiteleket az ipari ágazatban; mivel a bankunióval kapcsolatos politika, valamint az EKB monetáris politikája is hozzájárult e jelenség súlyosbodásához;</p>
<p margin-bottom="12pt" margin-left="28.35pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt" text-indent="-28.35pt">J.  mivel egy ipari stratégia hatékonnyá tétele érdekében összehangolt politikai fellépésre van szükség több területen: infrastruktúra, kereskedelem, energia, foglalkoztatás, kutatás és fejlesztés, valamint köz- és magánfinanszírozás;</p>
<p margin-bottom="12pt" margin-left="28.35pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt" text-indent="-28.35pt">1.  úgy véli, hogy a gazdaság és a foglalkoztatás növekedésével és az innováció erősödésével kapcsolatos tervek nem valósulhatnak meg egy alapvető újraiparosítás, azaz a termelés visszahozása nélkül;</p>
<p margin-bottom="12pt" margin-left="28.35pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt" text-indent="-28.35pt">2.  hangsúlyozza, hogy a helyben történő termelés kulcsfontosságú tényező abban is, hogy a folyamatban lévő digitális forradalom fenntartható legyen, és annak hasznát mindenki élvezhesse, továbbá hogy a munkaerőpiac kínálhasson egy második esélyt a fokozatosan elavulttá váló szakmák művelői számára; másrészt hangsúlyozza, hogy minden tagállamnak újra olyan helyzetbe kell kerülnie, hogy megfelelő szociális védelmet nyújthasson mindazoknak, akik képtelenek visszatérni a munkaerőpiacra;</p>
<p margin-bottom="12pt" margin-left="28.35pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt" text-indent="-28.35pt">3.  sürgeti a Bizottságot, hogy fogadjon el a delokalizált gyártásból származó termékek és szolgáltatások importját negatívan ösztönző kereskedelempolitikai intézkedéseket; úgy véli, hogy az ilyen intézkedések hatékonyabbak lehetnének, ha a tagállamok ösztönzőkkel kísérnék azokat a termelés visszahozása és a jelenleg helyben lévő termelés megtartása érdekében;</p>
<p margin-bottom="12pt" margin-left="28.35pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt" text-indent="-28.35pt">4.  úgy véli, hogy az első lépések között olyan erőteljes közép- és hosszú távú nemzeti állami beruházási politikák megvalósításának kell lennie, amelyek az infrastruktúra fejlesztésére, a meglévő köz- és magánépületek állományának átstrukturálására (beleértve az energiahatékonyság javítását is), a kulturális és építészeti örökség helyreállítására és megőrzésére, a területvédelmi infrastruktúrára (például természeti katasztrófák vagy hidrogeológiai zavarok esetén), valamint az alapvető infrastruktúra (iskolák, kórházak, rendőrőrsökön, utak és vasutak, repülőterek, kikötők stb.) felújítására és modernizálására irányulnak; úgy véli továbbá, hasonlóan kiemelt szerepet kell kapnia a csúcsminőségű termékeket előállító iparba történő beruházási politikának is;</p>
<p margin-bottom="12pt" margin-left="28.35pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt" text-indent="-28.35pt">5.  megjegyzi, hogy bár az uniós alapok a tagállamok közötti különbségek ellensúlyozására hivatott eszközök, a gyakorlatban mégis inkább felnagyítják ezeket a különbségeket, mivel a finanszírozás a társfinanszírozás és a feltételesség két alapelvéhez van kötve; úgy véli, hogy az uniós támogatás így valójában egy olyan eszköznek tekinthető, amelynek segítségével az EU rendkívül kifinomult módon ellenőrzést gyakorol a tagállami szakpolitikák és kiadások felett; úgy véli ezért, hogy egy újraiparosítási stratégiához nem az uniós alapok a legalkalmasabb eszközök, hanem inkább állami és magánberuházásokra van szükség; sürgeti, hogy mentesítsék a tagállamok beruházásait az uniós költségvetési korlátok alól;</p>
<p margin-bottom="12pt" margin-left="28.35pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt" text-indent="-28.35pt">6.  úgy véli, hogy újra meg kell teremteni a legjobb feltételeket ahhoz, hogy az állami beruházásokhoz megfelelő mértékű magánbefektetések társuljanak; hangsúlyozza, hogy ennek érdekében egyértelműen szét kell választani a hagyományos banki és a befektetési banki tevékenységeket;</p>
<p margin-bottom="12pt" margin-left="28.35pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt" text-indent="-28.35pt">7.  emlékezteti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az Európai Unió nem járhat el „a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolása”<footnote><p margin-bottom="0pt" margin-left="0pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt"> Az EUMSZ 173. cikkének (3) bekezdése.</p>
</footnote> érdekében az ipar területén;</p>
<p margin-bottom="12pt" margin-left="28.35pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt" text-indent="-28.35pt">8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.</p>
<p margin-bottom="12pt" margin-left="28.35pt" margin-right="0pt" margin-top="0pt" text-indent="-28.35pt"> </p>
</Section></Motion>