Plenárisülés-dokumentum
28.6.2017
ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
benyújtva a B8-0319/2017 . számú szóbeli választ igénylő kérdéshez
az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján
nagyratörő uniós ipari stratégia kidolgozásáról Európában a növekedés, a foglalkoztatás és az innováció stratégiai prioritása jegyében
( 2017/2732(RSP) )
Lieve Wierinck
az ALDE képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása nagyratörő európai uniós ipari stratégia kidolgozásáról Európában a növekedés, a foglalkoztatás és az innováció stratégiai prioritása jegyében
( 2017/2732(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. cikkére (XVII. cím), amely az EU iparpolitikájára, és többek között az uniós ipar versenyképességére vonatkozik,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,
– tekintettel a Bizottság „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” című, 2012. október 10-i közleményére ( COM(2012)0582 ),
– tekintettel a Bizottság „Az európai ipar »reneszánszáért«” című, 2014. január 22-i közleményére ( COM(2014)0014 ),
– tekintettel az „Úton a prosperáló, adatközpontú gazdaság felé” című, 2014. július 2-i bizottsági közleményre ( COM(2014)0442 ),
– tekintettel a Bizottság „Az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovatív kapacitásának támogatását célzó európai védelmi ipari program létrehozása” című, 2017. június 7-i közleményére ( COM(2017)0294 ),
– tekintettel a versenyképesség és a fenntarthatóság javítása érdekében Európa újraiparosításáról szóló, 2014. január 15-i állásfoglalására[1],
– tekintettel „A digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósítása felé” című, 2016. január 19-i állásfoglalására[2],
– tekintettel a Bizottság „A mindenki számára előnyös kereskedelem: a felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című közleményére ( COM(2015)0497 ),
– tekintettel az európai ipar digitalizálásáról szóló, 2017. június 1-i állásfoglalására[3],
– tekintettel Juncker elnök „Új kezdet Európa számára: a munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás programja” című politikai iránymutatására,
– tekintettel az Európai Tanács 2016. december 15-i következtetéseire,
– tekintettel az ipari versenyképességi menetrendről, az európai ipar digitális átalakításáról, valamint a digitális egységes piac technológiáira és a közszolgáltatások korszerűsítésére vonatkozó csomagról szóló tanácsi következtetésekre,
– tekintettel a Tanács jövőbeli uniós iparpolitikai stratégiáról szóló, 2017. május 29-i következtetéseire,
– tekintettel a Bizottsághoz intézett, „Nagyratörő európai uniós ipari stratégia kidolgozása Európában a növekedés, a foglalkoztatás és az innováció stratégiai prioritása jegyében” című kérdésre ( O-000047/2017 – B8-0319/2017 ),
– tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének 2. bekezdésére,
A. mivel az Európai Uniónak dinamikusan fejlődő, számos technológiai, környezeti és társadalmi kihívást támasztó globális környezetben kell megállnia a helyét, és ezért az ipar kulcsfontosságú ágazat a számára; mivel az európai ipari termelés az 1990-es években a világ termelésének 36%-át tette ki, ma azonban csupán 24%-át, és ez a részesedési arány továbbra is csökken[4];
B. mivel konkrét intézkedéseket kell tenni és ösztönzőket kell alkalmazni azon uniós cél elérése érdekében, hogy 2020-ig az Unió GDP-jének 20%-át az ipar adja[5];
C. mivel a digitális gazdaság értékének 75%-a ugyan a hagyományos iparból ered, de a hagyományos ipar a digitális technológiákat csak korlátozott mértékben alkalmazza, ugyanis az uniós vállalkozásoknak csupán 1,7%-a használja ki teljes körűen a fejlett digitális technológiákat, a kkv-knak pedig csupán 14%-a használja az internetet értékesítési csatornaként; mivel Európának ki kell használnia az ikt-ágazatban rejlő komoly lehetőségeket az ipar digitalizálására és globális versenyképességének fenntartására[6];
D. mivel a versenyképesség és az EU-ban megvalósuló beruházások kulcsfontosságúak az uniós ipar számára;
E. mivel az ipari gyártás digitalizálása megváltoztatja majd a munkaerő-piaci keresletet Európában; mivel e keresletváltozás kezelése érdekében az egész társadalomban javítani kell a digitális készségeket;
F. mivel az ipar digitalizálását támogató stratégiának 2021-ig 50 milliárd eurót kell mozgósítania, és alapvetően fontos az európai gazdaság versenyképessége érdekében;
1. hangsúlyozza, hogy holisztikus megközelítésre van szükség, többek között az EU újraiparosítását célzó konkrét politikák és intézkedések formájában, ötvözve egymással a versenyképességet és a fenntarthatóságot, a munkahelyteremtést és az inkluzív jelleget, és egyúttal figyelembe véve az ipari ágazatnak a digitális megosztottságból és az új üzleti modellek felbukkanásából fakadó strukturális átalakulását;
2. kéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal közösen dolgozzon ki következetes és átfogó iparpolitikát Európa újraiparosítása céljával, és e politikát többek között a digitalizálásra (különösen az intelligens technológiák és a robotika ipari értékláncokba való beépítésére), a fenntarthatóságra, az energiahatékonyságra, valamint megfelelő pénzügyi és megújulóenergia-forrásokra alapozza; felszólít e célból a tagállamok közötti konvergencia fokozására; meggyőződése, hogy az európai szabályozási keretnek lehetővé kell tennie az iparágak számára az igazodást és a felkészülést a bekövetkező változásokra, hozzájárulva a munkahelyteremtéshez, a növekedéshez és a regionális konvergenciához;
3. üdvözli a Tanács 2017. május 29-i tanácsi következtetéseit, különösen a Tanács által a Bizottsághoz intézett felhívást, hogy legkésőbb 2018 tavaszáig dolgozzon ki a jövőre vonatkozó átfogó uniós iparpolitikai stratégiát;
4. úgy véli, hogy egyes európai iparágak számára a nemzetközi versenyben való helytállás szempontjából előnyös lenne bizonyos kritikus tömeg elérése;
5. emlékeztet arra, hogy egyes iparágak egyedi sajátossága az akár 50 évet elérő élettartamú berendezések gyártása, a nagy tőkeigény, a közbeszerzésektől való jelentős függés és rendkívül szigorú szabványoknak való megfelelés kötelezettsége;
6. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a versenyképesség fokozása érdekében az EU az újraiparosítási folyamat – többek között a kutatás, a 4. ipari forradalom és a digitalizálás – révén támogassa az európai termékek minőségjavulását;
7. emlékeztet arra, hogy a következő többéves pénzügyi keretben (TPK) is elegendő pénzügyi eszközt kell az ipari ágazat számára elkülöníteni, különösen olyan egyedi eszközökön és alapokon keresztül, mint például az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és a 9. kutatási és innovációs keretprogram;
8. hangsúlyozza az ipar digitalizálásának fontosságát Európa globális ipari vezető szerepének fenntartása szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy töltse meg konkrét tartalommal azt a célkitűzését, hogy a GDP 20%-át ipari gyártás tegye ki; hangsúlyozza ennek fényében, hogy az ipar digitalizálása a termelési költségek csökkentésének köszönhetően munkahelyek visszatelepítését teheti lehetővé;
9. emlékeztet arra, hogy az ipar digitalizálásának ösztönzése érdekében elengedhetetlenül szükséges támogató szabályozási keret és korszerű európai digitális infrastruktúra kiépítése; úgy gondolja, hogy valamennyi érdekelt felet aktív szerepvállalásra kell késztetni;
10. ismételten kifejezésre juttatja, hogy a forrásokat hatékonyabb és felelősségteljesebb módon kell felhasználni; úgy véli, hogy e törekvés szolgálatában és az innováció motorjaként a teljes értékláncban érvényre kell juttatni a körforgásos gazdaság eszméjét, és széles körben terjeszteni kell a bevált gyakorlatokat, megosztva azokat a magánszektor és a közszféra szereplőivel egyaránt;
11. felhívja a Bizottságot, hogy iparpolitikai intézkedéseiben juttassa érvényre az innováció elvét, és hogy hatásvizsgálata kiterjedjen ezen intézkedések kutatásra és innovációra gyakorolt potenciális következményeire is;
12. hangsúlyozza, hogy a nagyratörő uniós ipari stratégia kiépítésére irányuló erőfeszítéseknek összhangban kell állniuk az energiagazdálkodásra és az éghajlatra vonatkozóan 2015 decemberében a Párizsi Megállapodáson elfogadott célkitűzésekkel;
13. hangsúlyozza, hogy a tengerhasznosítási ágazat és a kék növekedés technológiái egyre nagyobb jelentőséggel bírnak és a növekedés új területévé válhatnak Európában;
14. emlékeztet arra, hogy a kis- és középvállalkozásoknak kiemelt figyelmet kell szentelni, és meg kell erősíteni a már működő vállalkozások, az induló vállalkozások és a növekvő innovatív vállalkozások közötti együttműködést, mivel ez fenntarthatóbb és versenyképesebb üzleti modell létrejöttéhez járulhat hozzá;
15. rámutat arra, hogy az ipari értékláncok Európa-szerte egyre jobban eloszlanak, és hogy ezért indokolt és szükséges az uniós szintű koordináció; felhívja a Bizottságot annak megkönnyítésére, hogy az ipar digitalizálására irányuló különböző nemzeti kezdeményezések – például a németországi „Industrie 4.0”, a franciaországi „Industrie du Futur”, a hollandiai „Smart Industry” és sok más – kölcsönösen megtermékenyítsék egymást; szorgalmazza e tekintetben a bevált gyakorlatok cseréjét;
16. hangsúlyozza, hogy európai szinten összehangolt jövőorientált iparpolitikának köszönhetően a Bizottság jobban felkészülhet a váratlan gazdasági-társadalmi fejleményekre, és többek között az ágazatspecifikus megközelítés megerősítése révén egész iparhálózatok versenyképességét biztosíthatja; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy az EU beruházásösztönző intézkedések révén fokozza az ipari ágazat vonzerejét;
17. hangsúlyozza, hogy a sajátos szerkezetű versenyövezetek az adott érdekelt felek igen hasznos platformjai; kéri a Bizottságot, hogy támogassa e versenyövezeteket és európai szintű együttműködésüket, biztosítva a kkv-k, kutatóközpontok és egyetemek bevonását regionális és helyi szinten; felhívja a Bizottságot, hogy ágazatközi és interdiszciplináris kapcsolatok ösztönzése révén fejlesszen ki intelligens szakosodási platformokat; hangsúlyozza, hogy a transznacionális lehetőségek fejlesztése érdekében meg kell erősíteni a régiók közöttii együttműködést;
18. emlékeztet a kutatással és innovációval, nemzetközi kereskedelemmel, környezetvédelemmel és foglalkoztatással kapcsolatos szakpolitikák koherenciájának szükségességére; hangsúlyozza az energiaunió fontosságát az európai iparpolitika fejlesztésében;
19. hangsúlyozza, hogy a stratégiailag fontos uniós iparágakban harmadik országok részvétele fúziókban és felvásárlásokban (M&A), valamint közvetlen külföldi befektetésekben stratégiai kockázatot jelenthetnek; úgy véli, hogy egyéni befektetők érdekeinek nem mindig szabad elsőbbséget élvezniük az uniós közérdekkel szemben; felszólítja a Bizottságot keret kidolgozására azzal a céllal, hogy megvizsgálja harmadik országok fúziókban és felvásárlásokban (M&A), valamint közvetlen külföldi befektetésekben való részvételének az EU stratégiai megfontolásaival ellentétes mivoltát;
20. üdvözli a védelmi együttműködésnek a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker által szorgalmazott felélesztése szellemében született, „Az uniós védelmi ipar versenyképességének és innovatív kapacitásának támogatását célzó európai védelmi ipari program létrehozása” című bizottsági javaslatot; felhív valódi integrált európai védelmi politika bevezetésére, amelynek kutatási és fejlesztési erőfeszítései adott esetben ipari fellendülést is előidézhetnek;
21. emlékeztet arra, hogy az oktatásban – egyetemi és munkahelyi képzésre egyaránt alapozó, megfelelően kialakított gyakornoki rendszerek révén – elő kell mozdítani a műszaki készségek kialakulását;
22. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak