Plenárisülés-dokumentum
30.6.2017
ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően,
az eljárási szabályzat 37. cikkének (3) bekezdése és az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás alapján,
Európa jövőjéről és a Bizottság 2018. évi munkaprogramjának stratégiai prioritásairól
( 2017/2699(RSP) )
Maria João Rodrigues
az S&D képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása Európa jövőjéről és a Bizottság 2018. évi munkaprogramjának stratégiai prioritásairól
( 2017/2699(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásra, különösen annak IV. mellékletére,
– tekintettel a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásra,
– tekintettel a 2017. évi bizottsági munkaprogrammal kapcsolatos stratégiai prioritásokról szóló, 2016. július 6-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a 2017. október 25-i, „A Bizottság 2017. évi munkaprogramja – Építsünk olyan Európát, amely védelmet nyújt, eszközöket ad polgárai kezébe és garantálja a biztonságot” című bizottsági közleményre és mellékleteire ( COM(2016)0710 ),
– tekintettel az EU 2017-re vonatkozó jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatra[2],
– tekintettel a Bizottság 2017. március 1-i, Európa jövőjéről szóló fehér könyvére, valamint az Európa szociális dimenziójával, a globalizáció előnyünkre fordításával, a gazdasági és monetáris unió kiteljesítésével, az európai védelem és az uniós pénzügyek jövőjével kapcsolatos vitaanyagra,
– tekintettel a 27 tagállam vezetői, valamint az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság által tett 2017. március 25-i római nyilatkozatra,
– tekintettel a szociális jogok európai pilléréről szóló 2017. január 19-i állásfoglalására[3],
– tekintettel az euróövezet költségvetési kapacitásáról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására[4],
– tekintettel az Európai Unió működésének a Lisszaboni Szerződésben rejlő potenciál kihasználása révén történő javításáról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására[5],
– tekintettel az Európai Unió intézményi felépítésével kapcsolatos lehetséges fejleményekről és módosításokról szóló 2017. február 16-i állásfoglalására[6],
– tekintettel az Egyesült Királysággal az Európai Unióból való kilépésére vonatkozó bejelentése nyomán kezdődő tárgyalásokról szóló 2017. április 5-i állásfoglalására[7],
– tekintettel az Európai Tanács 2017. április 29-i iránymutatásaira (50. cikk) az Egyesült Királyság Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 50. cikke szerinti bejelentését követően,
– tekintettel a 2017. június 22-23-i Európai Tanács következtetéseire,
– tekintettel a Tanács jövőbeli európai iparpolitikai stratégiáról szóló, 2017. május 29-i következtetéseire,
– tekintettel a Régiók Bizottságának az Európai Bizottság 2018. évi munkaprogramjával kapcsolatban a Régiók Európai Bizottsága által meghatározott prioritásokról szóló 2017. március 22–23-i állásfoglalására (RESOL-VI/021),
– tekintettel az Eurobarométer 2017. március 27. és 18. között végzett, „Két év a 2019-es választásokig” című felmérésére,
– tekintettel a Bizottsági Elnökök Értekezletének összefoglaló jelentésére, amely kiegészítő információkat nyújt ezen állásfoglaláshoz a parlamenti bizottságok szempontjából, és amelyet a Bizottságnak kellőképpen figyelembe kell vennie 2018. évi munkaprogramjának kidolgozásakor és elfogadásakor,
– tekintettel eljárási szabályzata 37. cikkének (3) bekezdésére,
A. mivel az Európai Unióban tartós gazdasági fellendülés alakult ki, amely jórészt a központi bankok alacsony kamatlábainak és a költségvetési szabályok rugalmasabb és a növekedésnek kedvező értelmezésének köszönhető; mivel a jobbközép makacs ellenállásával szemben a balközép hosszú ideje támogatja és védi ezeket a haladó gazdaságpolitikákat;
B. mivel azonban Európa fellendülése az országokban továbbra is egyenlőtlen, és a beruházások terén még mindig komoly hiányok vannak; mivel továbbra is túl magas a munkanélküliek, a tartósan munkanélküliek száma, és túl sokan vannak, akik nem érzékelik saját életkörülményeik kézzelfogható javulását; mivel számos régiónak támogatásra van szüksége ahhoz, hogy utolérje a virágzóbb területeket; mivel Európában túl nagy a szegénység, a társadalmi kirekesztés és az esélyegyenlőtlenség; mivel sokan úgy érzik, hogy a társadalmi-gazdasági fejlemények magukra hagyták őket, és a politikai rendszerben gyenge a képviseletük;
C. mivel változóban van a globális rend, és senki sem tud egyoldalúan teljes körű ellenőrzést gyakorolni; mivel a nemzetközi jog, a multilaterális rendszer és a nemzetközi szervezetek keretében megvalósuló együttműködés döntő fontosságú a béke, a biztonság, a demokrácia, az emberi jogok és a 2030-as fenntartható fejlesztési célok elérése szempontjából;
D. mivel Európában a közelmúltban erősödött a nacionalista és idegengyűlölő magatartás, de fokozódott az európai integráció és a közös kihívások sikeres kezelését szolgáló, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés nyilvánosság általi támogatásának kifejeződése is;
E. mivel jelenleg zajlanak az Egyesült Királyság Európai Unióból való rendezett kilépéséről szóló tárgyalások, és mivel az EU-27 a római nyilatkozatban újólag megerősítette az Uniónak mint politikai és gazdasági egységnek egy olyan közös jövő építése iránti elkötelezettségét, amely biztonságot és új lehetőségeket kínál polgárai számára;
F. mivel az Egyesült Államok kormányának kilépése a Párizsi Megállapodásból és Trump elnök adózás és a pénzügyi piacok szabályozása terén a negatív verseny irányában tett lépései szükségessé teszik, hogy az EU-27 még inkább példát mutatva álljon az élre;
G. mivel az Európai Unió jelmondata így szól: „Egyesülve a sokféleségben”; mivel az európai és a nemzeti identitások összeegyeztethetők és nem ellentétesek; mivel mindenki lehet elkötelezett hazafi és egyúttal az európai integráció támogatója;
H. mivel az Európai Unió tagállamai számára olyan erős bázis, amely elősegíti a pluralizmus, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása megőrzését;
I. mivel a Bizottság előterjesztett egy fehér könyvet és öt tematikus vitadokumentumot, amelyek az európai integráció jövőjéről szóló széles körű vita alapjául szolgálnak; mivel az EU jövőjére vonatkozó első megállapítások 2017 végére várhatók, és a következő többéves pénzügyi keretet ennek megfelelően kell kidolgozni;
J. mivel különösen a közelmúltban a Római Szerződések 60. évfordulója alkalmából nagy számban nyújtottak be a polgárok és egyesületek különböző javaslatokat és kezdeményezéseket, hogy hozzájáruljanak Európa jövőjéhez; mivel a részvétel innovatív modelljein keresztüli tevékenyen részvételt javasolnak az Európai Polgári Konventben;
Választásunk Európa jövőjéért: sokkal jobbat együtt az emberek számára fontos prioritások terén
1. úgy véli, hogy a bizottsági fehér könyvben megfogalmazott öt forgatókönyv közül egy sem kínál meggyőző jövőképet Európa számára; rámutat arra, hogy a „megy minden tovább”, a „csakis az egységes piac” és a „kevesebbet hatékonyabban” forgatókönyvek nem meggyőzőek a felfelé irányuló gazdasági konvergencia, a társadalmi haladás, a kohézió és a fenntartható fejlődés céljait illetően; ezzel összefüggésben figyelmeztet arra, hogy sokan azok közül, aki szerint Európának kevesebbet kellene tennie, valójában a vállalatok profitját akarják növelni azon normák leépítése révén, amelyekkel Európa munkavállalóit, fogyasztóit, közegészségügyét és életterünket védi; úgy véli, hogy az „aki többet akar, többet tesz” forgatókönyvből hiányoznak a megfelelő biztosítékok arra, hogy a megerősített együttműködés nem fog a részt nem vevő tagállamok további integrációból való de facto kizárásához vezetni; megjegyzi végül, hogy a „sokkal többet együtt” forgatókönyv feltehetően jó szándékú, de nem egyértelmű azon prioritások tekintetében, amelyek esetében mélyebb integrációra van szükség a polgárok problémáinak megfelelőbb kezelése érdekében;
2. rámutat arra, hogy az Eurobarométer legfrissebb felmérése szerint az uniós polgárok átlagban az EU-tól a jelenleginél nagyobb beavatkozást várnak el számos kérdésben, például a biztonság és a terrorizmus elleni küzdelem, a munkanélküliség, az egészségügy és a szociális biztonság, a környezetvédelem, az adócsalás elleni küzdelem, a migráció és a világ többi része felé irányuló fellépések terén; tudatában van azonban annak, hogy az EU-hoz való hozzáállás és a több uniós fellépés támogatása jelentős eltéréseket mutat a tagállamok között;
3. hangsúlyozza, hogy a Bizottság által felvázolt forgatókönyveknél van jobb út előre Európa számára, nevezetesen egy hatodik forgatókönyv, amelynek valamennyi tagállamban és európai szintű politikai pártban el kell vezetnie a demokratikus konszenzushoz: „sokkal jobbat együtt az emberek számára fontos prioritások terén”; rámutat, hogy ez egy gyakorlati forgatókönyv, amely arra törekszik, hogy az Unióban az embereket aggasztó problémákra hatékony válaszokat adjon demokratikus szellemben és az európai polgárság koncepciójának erősítse érdekében; hangsúlyozza, hogy megfelelő eszközökkel végrehajtott komoly európai fellépésre van szükség az olyan területeken – mint például az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a megfelelőbb kereskedelmi megállapodások megkötése, a biztonság javítása, az adóelkerülés csökkentése, a szociális és környezetvédelmi normák biztosítása, a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a felfelé irányuló konvergencia megerősítése az egységes piacon és a gazdasági és monetáris unióban (GMU) –, ahol valós eredmények csak közös cselekvéssel érhetők el;
4. újólag megerősíti a római nyilatkozat üzenetét, hogy Uniónk egységes és oszthatatlan, valamint hogy a globális fejlemények alakítására akkor van a legnagyobb esélyünk, ha európaiakként együttműködünk; hangsúlyozza, hogy az európaiak számára a jövő közös építése a legjobb módja a magas életszínvonalat, biztonságot és tiszta környezetet biztosító, széles tömegekre kiterjedő jólét megteremtéséhez; úgy véli, hogy az európai egység ugyancsak a legjobb út a hozzájáruláshoz a világ más részein a békéhez, a jóléthez és a magasabb életszínvonalhoz;
5. kiemeli, hogy az Unió jogrendjében minden európai polgár egyenlő, és hogy az európai integráció bizonyos területein megvalósuló megerősített együttműködésnek befogadó módon kell történnie úgy, hogy az EU-27 legyen mindig az alapértelmezett lehetőség; hangsúlyozza, hogy a római nyilatkozatban az áll, hogy „együtt fogunk cselekedni, szükség esetén eltérő ütemben és intenzitással, de mindig ugyanabban az irányban mozogva, ahogy a múltban is tettük, összhangban a Szerződésekkel, és nyitva tartva az ajtót azok előtt, akik később csatlakozni kívánnak”; hangsúlyozza, hogy nem lehet kitűzni mozgó célokat vagy további feltételeket azok elé, akik egy későbbi fázisban akarnak csatlakozni a kezdeményezésekhez;
6. hangsúlyozza az az EU és a polgárok közötti erősebb közvetlen kapcsolatok szükségességét; úgy véli, hogy a „sokkal jobbat együtt az emberek számára fontos prioritások terén” olyan demokratikus megközelítés, amely javíthatja az Unió legitimitását és biztosíthatja a polgárok számára, hogy véleményük és szavazatuk számítson;
7. ebben az állásfoglalásban ismerteti azokat a főbb stratégiai prioritásokat, amelyeket az Uniónak figyelembe kellene vennie a közös hosszú távú jövő építése során, valamint a főbb konkrét kezdeményezéseket, amelyeket a Bizottságnak 2018-ban be kellene terjeszteni; rámutat a Bizottsági Elnökök Értekezlete által elfogadott összefoglaló jelentésre, amely részletesen áttekinti a bizottságok üzeneteit a Bizottság 2017. évi munkaprogramjának végrehajtására és 2018-as elvárásaikra vonatkozóan;
Ilyen Európát szeretnénk: a fő prioritások
Olyan Európai Unió, amely megvédi és javítja az emberek élet- és munkakörülményeit
8. határozottan hangsúlyozza, hogy az európai integráció szociális dimenziója nem korlátozható a szabad mozgással kapcsolatos ügyekre; hangsúlyozza ezzel szemben, hogy a „sokkal jobbat együtt az emberek számára fontos prioritások terén” határozottabb közös fellépést jelent a munkakörülmények javítása, a szegénység és a szociális és nemi alapú egyenlőtlenségek csökkentése, a minőségi oktatás és képzés mindenki számára való biztosítása, az országok között a gazdasági teljesítmény és a jövedelemszintek terén a felfelé irányuló konvergencia folyamatának felgyorsítása és az EU-n belüli gazdasági, szociális és területi kohézió megerősítése tekintetében; felhívja a figyelmet a szociális jogok európai pilléréről szóló állásfoglalására, amelyben részletes javaslatok szerepelnek arra vonatkozóan, hogy az EU-27 hogyan hozhat létre egy szociálisan érzékenyebb Európát, valamint hogy milyen további egyedi eszközökre van szükség e tekintetben az euróövezetben; üdvözli a szociális jogok európai pillérének elveiről szóló közös nyilatkozatra irányuló bizottsági javaslatot, és megerősíti, hogy készen áll a Bizottsággal és a Tanáccsal való együttműködésre, hogy a közös nyilatkozat 2017 végére elnyerje végleges formáját; hangsúlyozza, hogy a pillér elveit az EU-ban élő minden emberre alkalmazni kell; kéri ezért, hogy az EU-27 állam- és kormányfői szinten támogassa a közös nyilatkozatot;
9. felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét jogalkotási javaslatokat olyan európai kezdeményezésekre vonatkozóan, amelyek javítják az élet- és munkakörülményeket, különösen az alábbiak tekintetében:
• ha a szociális partnerek nem állnak készen arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek az írásos tájékoztatási kötelezettségről szóló irányelv (91/533/EGK)[8] felülvizsgálatával kapcsolatban, akkor a Bizottságnak be kell terjesztenie a tisztességes munkakörülményekről szóló keretirányelvre irányuló jogalkotási javaslatot, amely minden munkavállaló számára garantálja a hozzáférést az alapvető munka- és szociális jogokhoz, többek között a digitális gazdaságban is;
• a szociális partnerekkel való konzultációt követően a szociális védelemhez való hozzáféréssel kapcsolatos kezdeményezés, amely konkrét javaslatokat tartalmaz annak biztosítására, hogy a foglalkoztatás minden formájában minden ember esetében létrejöjjenek a szociális biztonsági jogosultságok, ideértve a megfelelő nyugdíjat is;
• egy európai társadalombiztosítási kártya annak érdekében, hogy megkönnyítsék az információcserét, és hogy az emberek rendelkezzenek az aktuális és múltbeli jogosultságaikat tartalmazó dokumentummal, továbbá a visszaélések megelőzése céljából;
• európai munkaügyi felügyelőség létrehozására annak biztosítása érdekében, hogy az egységes piacon érvényesüljenek a munkaügyi és szociális jogszabályok;
• egy gyermekgarancia létrehozásáról szóló irányelv a gyermekszegénység romboló hatásainak enyhítése érdekében, biztosítva, hogy a szegénység kockázatának kitett minden gyermek hozzáférhessen az ingyenes egészségügyi ellátáshoz, az ingyenes oktatáshoz, az ingyenes gyermekgondozáshoz, a megfelelő lakásviszonyokhoz és a megfelelő táplálkozáshoz;
• a nemzeti gyakorlatok tiszteletben tartása mellett az alapvető megélhetési költségek fedezése céljából európai minimáljövedelmi rendszerekről szóló keretirányelv;
• haladéktalanul határozza meg a rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelv (2004/37/EK) [9] hatálya alá tartozó anyagok harmadik csoportját, és az irányelvet terjessze ki a reprodukciót károsító anyagokra;
• a Szerződések soron következő felülvizsgálatakor a Bizottságnak javaslatot kell tennie a szociálpolitikáról szóló jegyzőkönyvre az alapvető szociális jogok gazdasági szabadságok viszonylatában történő erősítése érdekében;
10. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak minden szükséges támogatást meg kell adnia a tagállamok számára, hogy teljes körűen végrehajtsák az ifjúsági garanciát, a készséggaranciát és az emberi erőforrásba való más fontos beruházásokat, ideértve a minőségi, megfizethető és hozzáférhető kisgyermekkori neveléssel és gondozással, valamint az idősek és eltartottak gondozásával kapcsolatos szolgáltatásokat; felszólítja a Bizottságot, hogy 2020-ig biztosítson megfelelő forrásokat az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára, és tegyen meg mindent a tagállamok segítése érdekében, hogy teljes mértékben kihasználják az európai strukturális és beruházási alapokból rendelkezésre álló forrásokat; felszólítja a Bizottságot, hogy védje meg az Erasmus+ programot és jelentős mértékben növelje finanszírozását; üdvözli az Európai Szolidaritási Testületről szóló bizottsági javaslatot, amelynek célja a határokon átnyúló ifjúsági önkéntes tevékenységek és a szolidaritás elismerése és az elismerés előmozdítása az Unió egészében; kiemeli azonban annak szükségességét, hogy felülvizsgálják a javasolt jogszabályokat annak érdekében, hogy az Európai Szolidaritási Testülettel kapcsolatos kezdeményezés ne gyakoroljon kedvezőtlen hatást az egyéb meglévő programokra, például az Erasmus+-ra, és hogy az önkéntes munka ne lépjen szisztematikusan a fizetett munka helyébe;
11. üdvözli, hogy a Bizottság lépéseket tesz annak érdekében, hogy erősítse a szociális mutatók szerepét és ismertségét az európai szemeszterben, és különösen kéri, hogy az országspecifikus ajánlások és az euróövezeti ajánlás kidolgozásakor vegyék figyelembe a kulcsfontosságú foglalkoztatási és szociális mutatók meglévő eredménytábláját és a szociális védelemben való részesüléssel kapcsolatos soron következő kezdeményezést; felszólítja a Bizottságot, hogy integrált szegénység elleni stratégia révén hozzon további intézkedéseket annak érdekében, hogy végre megvalósulhasson az Európa 2020 stratégia célkitűzése a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentésére és a nők foglalkoztatottságának növelésére vonatkozóan; ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban álló módon valamennyi tagállamban mozdítsa elő a minimumjövedelmek megfelelő rendszereit az alapvető megélhetési költségek fedezése céljából, biztosítva egyúttal a lehetőségeket a minimumjövedelemtől való függés hosszú távú megelőzéséhez is; megismétli azt a kérését, hogy készüljön zöld könyv az egyenlőtlenségekről és a gazdasági fellendülésre és a hosszú távú növekedési potenciálra gyakorolt káros hatásukról;
A fenntartható fejlődésre vonatkozó európai stratégia
12. hangsúlyozza, hogy a „sokkal jobbat együtt az emberek számára fontos prioritások terén” magában kell hogy foglalja a széles rétegeket szolgáló jövőbeli jólét megalapozását; úgy véli, hogy az EU-nak konkrét stratégiával kell rendelkeznie a fenntartható növekedésre, a fenntartható pénzgazdálkodásra, a versenyképességre, a minőségi munkahelyekre, a fenntartható fejlesztési célok 2030-ra az Unió egészében való elérésére és a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségeink teljesítéséra vonatkozóan; rámutat arra, hogy a fenntartható fejlődésre vonatkozó európai stratégia azt jelenti, hogy a szabályozási előírásokat naprakésszé kell tenni, és a megfelelő pénzügyi eszközöknek rendelkezésre kell állniuk;
13. hangsúlyozza, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra irányuló uniós politikát kulcsfontosságú politikaként fenn kell tartani és naprakésszé kell tenni, mivel közvetlenül befolyásolja az emberek életét, és az egyenlőtlenségek leküzdését, valamint a fenntartható konvergenciához és jóléthez való hozzájárulást szolgáló legfontosabb beruházási eszköz, amely a szolidaritás elvének gyakorlati kifejeződéseként minden tagállamra kiterjed;
14. támogatja ezzel összefüggésben a Tanács felhívását, amely szerint a Bizottság a jövőt illetően dolgozzon ki átfogó uniós iparpolitikai stratégiát; úgy véli, hogy e stratégiát egy cselekvési tervnek kell követnie, és az olyan kulcsfontosságú prioritásokkal kell foglalkoznia, mint az energiahatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő áttérés, a digitális összeköttetés biztosítása mindenki számára, az európai kulturális és kreatív iparágakban rejlő lehetőségek kihasználása, a városok fenntarthatóbbá tétele és a körforgásos gazdaságra vonatkozó menetrend végrehajtása;
15. elvárja, hogy a Bizottság mielőbb terjessze elő az energiaunió megvalósításához szükséges összes hátralévő kezdeményezést, amint azt az energiaunió ütemterve tartalmazza; sürgeti a Bizottságot, hogy konkrét cselekvési terv alapján továbbra is lépjen fel az energiaszegénység felszámolása érdekében, és biztosítsa a megfizethető energiához való hozzáférést az Unió valamennyi polgára számára;
16. alapvető fontosságú feladatnak tartja a közlekedési ágazat kibocsátásainak csökkentését; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy fejezze be a személygépkocsik, tehergépjárművek és nehéz tehergépjárművek szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó jogszabály már késésben levő felülvizsgálatát, és meghatározva a 2025-re vonatkozó áltagos flottakibocsátási határértékeket, nyújtson be megfelelően nagyra törő jogalkotási javaslatokat és a kibocsátásmentes járművekre vonatkozó megbízatást, amely a kibocsátásmentes járművek teljes gépjárműflottán belüli arányának fokozatos növelését írja elő azzal a céllal, hogy 2035-re megszüntesse a CO2-kibocsátó új járművek forgalomba helyezését; felszólítja a Bizottságot, hogy az Unióban a levegő minőségének javítása, a környezeti levegőminőségre vonatkozó uniós határértékek teljesítése és a WHO által ajánlott szintek elérése érdekében terjesszen elő javaslatot technológiasemleges Euro 7 határértékekre vonatkozóan, amelyek 2025-től alkalmazandók lennének az Unió piacán kereskedelmi forgalomba hozott valamennyi személygépkocsira és tehergépjárműre;
17. javaslatokat vár a Bizottságtól a 2020 utáni közös agrárpolitikára vonatkozóan, amelynek alapja a korrekciós állami beavatkozás legyen tekintettel a mezőgazdasági piacok volatilitására annak érdekében, hogy garantálja a biztonságos és egészséges élelmiszerek termelését és az élelmiszerellátást, hogy a mezőgazdasági jövedelmek biztosításával megőrizze az európai élelmiszer-termelési kapacitást, és hogy a vidéki területeken szilárdítsa meg a foglalkoztatást és az erős közösségeket, egyúttal pedig gondoskodjon a fenntartható fejlesztési céloknak való maradéktalan megfelelésről; felszólít arra, hogy lényegesen nagyobb hangsúlyt kapjon a környezeti és az éghajlatváltozási célkitűzésekhez való hozzájárulás, többek között azáltal, hogy prioritást kapnak az olyan mezőgazdasági gyakorlatok, amelyek lehetővé teszik nagyobb mennyiségű szén talajban történő tárolását, korlátozzák a dinitrogén-oxid-kibocsátásokat és a peszticidek helyett alternatív megoldásokat alkalmaznak;
18. ismételten felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatokat az antimikrobiális rezisztencia problémájának kezelése érdekében, amely globális egészségügyi problémát jelent;
19. felszólítja a Bizottságot, hogy 2018-ban terjesszen elő keretjogszabályra irányuló javaslatot az élelmiszer-ellátási láncban folyó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni fellépésről; felszólít azon uniós kötelezettségvállalások alapos vizsgálatára, amelyek célja, hogy ellensúlyozzák a tisztességtelen globális versenyt, különösen az élelmiszer-biztonság, az egészségügyi és növény-egészségügyi előírások, a földrajzi jelzések, az állatjólét, és az érzékeny termékek ágazatai tekintetében; kéri a Bizottságot, hogy az uniós mezőgazdasági termelők számára dolgozzon ki a tisztességtelen verseny esetében alkalmazható alternatívákat a lehetséges támogatási intézkedésekre vonatkozóan oly módon, hogy a versenypolitikát a mezőgazdaság egyedi jellegzetességeihez igazítja az élelmiszer-ellátási lánc elsődleges termelői gazdasági helyzetének védelme érdekében;
20. hangsúlyozza, hogy az Uniónak a nemzetközi óceánpolitikai irányítás javítása céljából vezető szerepet kell vállalnia a globális együttműködés terén a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken is az éghajlatváltozás kezelése, a biológiai sokféleség védelme, valamint a halászat fenntartható jövőjének biztosítása érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni harcot a földközi-tengeri halállományok erősítését célzó MedFish4Ever-nyilatkozatra építve; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy csökkentse a nemzetközi halászati szervezetek által elfogadott intézkedések átültetése, valamint a halászatra vonatkozó javasolt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok továbbítása terén tapasztalt a késedelmeket;
21. kéri, hogy a Bizottság 2018-ig készítsen tanulmányt a szellemi tulajdonról és a gyógyszerekhez való hozzáférésről az elhanyagolt betegségekkel kapcsolatos kutatás ösztönzése és az EU-ban és a fejlődő világban a gyógyszerek megfizethetőségének javítása érdekében; elvárja, hogy a Bizottság az egészségügyi technológiák európai értékelési rendszeréről szóló jogalkotási javaslatot nyújtson be;
22. kéri a Bizottságot, hogy tegyen konkrét lépéseket annak érdekében, hogy az egységes piacon ugyanazon márkán belül csökkenjenek a termékek közötti minőségbeli különbségek; az első pozitív eredményeket 2018 közepén szeretné látni;
23. megismétli a Bizottsághoz régóta intézett azon felhívását, hogy tegyen a kollektív jogorvoslatról szóló jogalkotási javaslatot, amely jelentős mértékben segítheti az embereket jogaik gyakorlásában, amikor az alkalmazandó szabályokat megszegő cégek miatt szenvednek kárt;
24. hangsúlyozza, hogy tovább kell javítani a termékekre vonatkozó piaci felügyeletet az EU-ban, és sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a termékbiztonsági és piacfelügyeleti csomag ügye elmozdulhasson a holtpontról, nevezetesen segítse elő egy tisztességes kompromisszum elérését a termék származási helyének („made in”) kötelező feltüntetését illetően;
25. felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb nyújtson be jogalkotási javaslatot a földrajzi jelzések oltalmának a nem mezőgazdasági termékekre való kiterjesztéséről, ami számos pozitív hatással járna a polgárok, a fogyasztók, a termelők és az egész európai gazdaság és társadalom számára;
26. hangsúlyozza, hogy teljes mértékben eredményesen kell végrehajtani a digitális egységes piaci stratégia keretében javasolt összes intézkedést; elvárja a Bizottságtól, hogy kövesse nyomon a digitális egységes piaci stratégia félidős felülvizsgálatát, konkrét jogalkotási javaslatokat téve annak érdekében, hogy egyértelmű jogi keretet biztosítson a digitális platformokon keresztül közvetített tevékenységek számára, ideértve a szakmai, illetve a nem szakmai szolgáltatások nyújtását, a felelősségi rendszereket, a fogyasztói jogokat és a kiskorúak védelmét, a munkavállalók jogait, az alkotók jogait, a versenyjogot és az adózást is;
27. felszólítja a Bizottságot, hogy tekintsen a digitális egységes piacon túlra és törekedjen egy teljes körű digitális unióra, amely ambiciózus jogalkotási célokat tűz ki és rendelkezik a szükséges pénzügyi eszközökkel; szorgalmazza, hogy a digitalizációban rejlő lehetőségek oly módon legyenek kiaknázva, hogy az konkrét előnyöket jelentsen minden európai polgár számára, beleértve a legkülső vidéki területeken élőket is, többek között a közbeszerzések megfelelő alkalmazása, valamint az elektronikus közszolgáltatások fokozottabb használata révén, például az oktatás, az egészségügy, a polgárok és a kkv-k adminisztratív eljárásai terén; hangsúlyozza, hogy a folyamatban lévő digitális átalakulásnak egy méltányosabb, inkluzívabb és dinamikusabb társadalmat kell eredményeznie, amelyben biztosított az egyéni jogok védelme;
28. ambiciózus beruházásokat szorgalmaz a digitális készségek és az online biztonság terén minden korosztály számára, valamint szorgalmazza az iskolai tantervek javítását; sürgeti a Wifi4EU kezdeményezés gyors végrehajtását; kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő tervet azzal a céllal, hogy Európa vezető szerepet töltsön be a világban az adatközpontok, az adatkezelés és az adatok biztonsága terén az adatok szabad áramlása révén, amely a hálózatsemlegességet és a személyes adatok védelmét garantáló szigorú uniós szabályozáson alapszik; felhívja a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit az európai kutatás, fejlesztés és az 5G technológia végrehajtásának előmozdítása érdekében;
29. elvárja a Bizottságtól, hogy terjesszen elő a kiberbiztonságra vonatkozó tervezett kezdeményezéseket, többek között az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) vonatkozásában is; hangsúlyozza, hogy az ilyen kezdeményezéseknek az ipari és egyéb civil célú kiberbiztonság erősítésére kell irányulniuk, ideértve a hatékony jogorvoslati lehetőségeket is;
Jobb beruházási eszközök
30. hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlődésre vonatkozó hiteles európai stratégiához olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely nemzeti és európai szinten egyaránt elégséges köz- és magánberuházásokat biztosít a meglévő beruházási hiányok betöltésére; hangsúlyozza, hogy az emberek igen fontosnak tartják a gazdasági lehetőségeket és az életszínvonal emelkedését, és komoly hasznukra válna, ha a tagállamok és az uniós intézmények sokkal jobban együtt dolgoznának olyan gazdasági szakpolitikák révén, amelyek támogatják minőségi munkahelyek gyorsabb létrehozását, erősítik az emberek készségeit és képzettségét, valamint továbbra is magas színvonalú szociális szolgáltatásokat tartanak fenn, lehetővé téve, hogy az emberek teljes mértékben részt vegyenek a gazdasági és a társadalmi életben; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre egy európai stratégiát az erőteljesebb állami és magánberuházások érdekében, amely jóval túlmutat a meglévő európai beruházási terven, és közvetlenül kapcsolódik a 2030-as fenntartható fejlesztési célokhoz és a Párizsi Megállapodáshoz; olyan jogalkotási javaslatokat kér, amelyek integrálják a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat a jelentéstételi kötelezettségekben és a döntéshozatalban, hogy ösztönözni lehessen a befektetőket a fenntartható és hosszú távú projektekre való átállásra;
31. ismételten megerősíti, hogy az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem fontos európai prioritás annak érdekében, hogy fokozni lehessen a társadalmi igazságosságot és helyre lehessen állítani az állami beruházásokra való elegendő kapacitást; elengedhetetlennek tartja, hogy a Parlament és a Tanács gyorsan megállapodásra jusson a multinacionális vállalatok kötelező országonkénti jelentéstételéről, építve a Bizottság 2016. évi javaslatára[10]; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy előrelépést érjenek el a közös konszolidált társasági adóalapot illetően, a Bizottság két javaslata alapján[11]; rámutat, hogy a tényleges tulajdonosok nyilvános jegyzékei olyan alapvető elemek, amelyeket feltétlenül el kell érni a pénzmosás elleni irányelvvel (2015/849)[12] kapcsolatosan folyamatban lévő tárgyalások során; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre saját, független jegyzéket a nagy kockázatot jelentő joghatóságokról, amelyek gyenge intézkedéseket alkalmaznak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben; kéri, hogy a Bizottság sürgősen terjessze elő az adóparadicsomok uniós feketelistáját, amely erőteljes és automatikus szankciókat tartalmaz a listán szereplő országok és joghatóságok ellen; kéri a Bizottságot, hogy tegyen meg minden megfelelő intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi globális és technológiaalapú vállalat megfizesse a méltányosan rá eső adóterhet Európában;
32. emlékeztet rá, hogy a hozzáadottérték-adó (héa) jelenlegi uniós rendszere ideiglenes jellegű volt, és mára elavulttá vált; egy olyan javaslatot szorgalmaz, amely a rendeltetési hely szerinti adóztatás elvén alapuló végleges rendszert alakít ki; hangsúlyozza, hogy megfelelő megoldást kell találni a héacsalás és a héabevétel-kiesés megelőzésére; e tekintetben úgy véli, hogy az Európai Ügyészségnek e válasz részét kell képeznie, és felkéri a Bizottságot, hogy a megerősített együttműködés keretében szorgalmazza a gyors megállapodást;
33. azt várja a Bizottságtól, hogy minél előbb lépéseket tesz a pénzmosási, adókikerülési és adókijátszási ügyek vizsgálóbizottsága (PANA) által megfogalmazott ajánlásoknak megfelelően;
34. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő nagyra törő javaslatokat az európai felügyeleti hatóságokat illetően annak érdekében, hogy előrehaladást lehessen elérni a tőkepiaci unió egységes uniós felügyelete terén; rámutat, hogy ehhez különösen az Európai Értékpapír-piaci Hatóság jogkörének megerősítésére, valamint az Európai Rendszerkockázati Testület szerepének fokozására van szükség; hangsúlyozza, hogy a tőkepiaci uniónak hozzá kell járulnia a fenntartható finanszírozás kialakításához, megfelelő adózási rendszer révén megkönnyítve a hosszú távú beruházások finanszírozását;
35. elvárja a Bizottságtól, hogy – tekintettel a az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének folyamatára – vizsgálja felül az európai piaci infrastruktúráról szóló rendeletet (648/2012/EU rendelet)[13], az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló irányelvet (2011/61/EU)[14] és a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvet (2014/65/EU)[15] a pénzügyi piacok stabilitásának fenntartása és megerősítése érdekében; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen további lépéseket annak érdekében, hogy a pénzügyi szektor jobban hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez;
36. gyors cselekvésre szólít fel a bankunió kiteljesítése céljából az Egységes Szanálási Alap közös fiskális védőhálójának kifejlesztése révén, amely megfelelő méretű, és közvetlen hitelkeret útján az Európai Stabilitási Mechanizmusra támaszkodik, továbbá egy európai betétbiztosítási rendszer révén; kéri a jelenlegi helyreállítási és szanálási keretrendszer értékelését; felhívja a figyelmet arra, hogy tovább kell csökkenteni a kockázatokat és az egyensúlyhiányokat, amelyek főként a növekedés tartós hiányából erednek; felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen javaslatot egy olyan európai stratégiára, amely a nemteljesítő hitelek jól működő másodlagos piacának kialakítására vonatkozik, többek között a vagyonkezelő társaságokra vonatkozó európai terv kialakítása révén és az állami támogatásra vonatkozó rendelkezések végrehajtása szükséges finomhangolása útján;
37. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket egy olyan valóban európai biztonságos eszköz létrehozása érdekében, amelynek révén az euróövezet új, közösen garantált államadósságot bocsáthat ki, elkerülve ugyanakkor a mesterséges és túlságosan összetett megoldásokat, amelyek negatív hatást gyakorolhatnak a tagállamok pénzügyi stabilitására és finanszírozási kapacitására;
38. nyomatékosan kéri egy összességében növekedésösztönző költségvetési irányvonal euróövezeti szintű végrehajtását, továbbá egy euróövezeti fiskális rendszer és egy konvergenciakódex kialakítását, egyszersmind teljes mértékben kihasználva az Európai Stratégiai Beruházási Alapot és az európai strukturális és beruházási alapokat; megismétli, hogy az euróövezet közös fiskális rendszerének a felfelé irányuló társadalmi-gazdasági konvergencia előmozdítására és a gazdasági sokkok tompítására kell törekednie, többek között egy európai munkanélküli-ellátási rendszer révén is; megjegyzi, hogy az euróövezet költségvetési kapacitásának új eszközöket kell tartalmaznia az uniós költségvetésen belül (az EU többéves pénzügyi keretének felső határain felül), továbbá egy, az EU jogi keretébe beépült és demokratikus felügyelet alá eső, megreformált európai stabilitási mechanizmust; egyetért a Bizottsággal abban, hogy az euróövezet fiskális rendszerének nyitottnak kell lennie a csatlakozni kívánó euróövezeten kívüli országok felé; sajnálatosnak tartja azonban, hogy a Bizottság könnyelmű hozzáállást tanúsít azt tervezve, hogy az euróövezet fiskális rendszere csak 2025 körül jönne létre;
39. kéri egy „beruházási aranyszabály” bevezetését, valamint fenntartható fejlesztési mutatók beépítését a Stabilitási és Növekedési Paktumba a jövőbeli jólétbe való beruházások egészséges szintjének és jó minőségének biztosítása céljából;
40. jogalkotási javaslatokat vár a 2020 utáni időszakra vonatkozó kohéziós politikát illetően annak biztosítása céljából, hogy legalább a jelenlegi szinten folytatódjanak a beruházások a felfelé irányuló konvergencia, a fenntartható fejlődés, a minőségi munkahelyek és az egységes piacon jelentkező egyenlőtlenségek csökkentése érdekében; a közös agrárpolitika és az új kutatási keretprogram esetében is javaslatokat vár a 2020 utáni időszakra vonatkozóan, a Horizont 2020 időközi értékelése és a Parlament végrehajtási jelentése alapján; sürgeti, hogy az oktatás, az ifjúság, a sport, a kultúra, a média és az állampolgárság terén működő valamennyi többéves program (Erasmus +, Kreatív Európa, Európa a polgárokért) 2020 után is folytatódjon, az e célokra szánt költségvetés jelentős növelésével, mivel a jelenlegi programok krónikusan alul vannak finanszírozva; kéri, hogy 2018 végéig készüljön végrehajtási jelentés az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, és elsősorban az addicionalitás, a földrajzi egyensúly és a kormányzás javítása tekintetében elért eredményekről; sürgeti a Bizottságot, hogy a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozó valamennyi jogalkotási javaslatot 2018 elején terjessze elő annak érdekében, hogy valamennyi program a megfelelő időben elindulhasson;
Belső biztonság
41. felhívja a figyelmet arra, hogy a mindennapi élet biztonsága igen fontos az emberek számára, és hogy az európaiak együtt biztosan többet tudnak tenni ennek érdekében;
42. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a 2015–2020 közötti időszakra vonatkozó európai biztonsági stratégia hatékony és összehangolt végrehajtását, amely a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelmet tekinti prioritásnak; ismételten hangsúlyozza, hogy még az új jogalkotási javaslatok ismertetése előtt mélyreható értékelést kell végezni, mely a meglévő uniós eszközök működési hatékonyságára és az e területen még fennálló hiányosságokra összpontosít; kéri, hogy a biztonság területén hozott minden új intézkedést kísérjen hatásvizsgálat;
43. emlékeztet rá, hogy az EU külső határainak megfelelő igazgatása fontos kérdés az európai polgárok számára, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok tartózkodjanak a belső határellenőrzésektől a schengeni térségen belül; kéri az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozásáról szóló rendelet ((EU) 2016/1624 rendelet[16]) teljes körű végrehajtását;
44. kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő a végrehajtható nem jogalkotási javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként lehet javítani az információcserét a bűnüldöző szervek között, a hírszerzési szervezetek között, valamint a bűnüldöző szervek és a hírszerzési szervezetek között, hogy hatékonyan lépjenek fel a transznacionális szervezett bűnözés és a terrorizmus ellen; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy fokozni kell a tagállamok, az uniós ügynökségek és a harmadik országok közötti operatív együttműködést;
45. hangsúlyozza, hogy hatékony és megfelelő képességeket kell kialakítani a kibertámadások elhárítására; hangsúlyozza a hatékony koordináció fontosságát, továbbá az összes érintett szereplő közötti átfedések elkerülésének jelentőségét; hangsúlyozza ezzel összefüggésben a NATO-val és a magánszektorral való együttműködés fontosságát is;
46. kéri a Bizottságot, hogy mobilizálja a technikai és pénzügyi szakértelmet és erőforrásokat annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a bevált gyakorlatok uniós szintű koordinációját és megosztását az erőszakos szélsőségesség, a terrorista propaganda, valamint az internet toborzási és finanszírozási célra történő használata elleni küzdelem területén; úgy véli, hogy különös hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, a beilleszkedési és újrabeilleszkedési stratégiákra, egyértelműen szem előtt tartva a nemi szempontokat;
47. rámutat, hogy a nők elleni erőszak kérdése is a belső biztonság tárgykörébe tartozik; felhívja a Bizottságot, hogy törekedjen a tárgyalások lezárására az Uniónak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről szóló Isztambuli Egyezményhez való csatlakozását illetően, és a lehető leghamarabb nyújtson be jogalkotási aktust a nemi alapú erőszak megelőzésére és leküzdésére;
Egy valódi európai menekültügyi és bevándorlási politika kidolgozása
48. ismételten hangsúlyozza, hogy az európaiaknak sokkal jobban együtt kell működniük annak biztosítása érdekében, hogy a nemzetközi védelmet kérők biztonságos és jogszerű úton is eljuthassanak Európába, és hogy az Európába érkező menedékkérők gyakorolhassák alapvető jogaikat, beleértve a nemzetközi védelemhez való jogot, továbbá javítani kell az együttműködést a harmadik országokkal abból a célból, hogy fel lehessen számolni a kényszerű migráció mélyen gyökerező okait; fontosnak tartja annak biztosítását, hogy a migrációval kapcsolatosan a partnerországokkal folytatott együttműködés során tartsák tiszteletben az emberi jogokat;
49. kéri az erőfeszítések fokozását a „dublini rendszer” reformjával kapcsolatos megállapodás kidolgozása céljából annak érdekében, hogy valódi közös európai menekültügyi politika jöhessen létre és kerülhessen végrehajtásra, összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 78. és 80. cikkével; hangsúlyozza, hogy addig is minden tagállamnak teljesítenie kell a kötelezettségeit a menedékkérők Görögországból és Olaszországból való áthelyezéséről szóló tanácsi határozatok értelmében, elsőbbséget adva a nők és a kísérő nélküli kiskorúak, valamint más kiszolgáltatott csoportok, például a fogyatékossággal élők és az LMBTI-személyek áthelyezésének; további erőfeszítésekre szólít fel annak érdekében, hogy elősegítsék a migránsok, a menekültek és a menedékkérők számára az oktatási és képzési rendszerekhez, valamint a munkaerőpiachoz való hozzáférést, és ismerjék el a készségeiket;
50. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot a humanitárius vízumokra vonatkozóan, amelyek az áttelepítés mellett további biztonságos és legális utat biztosítanak a menedékkérők számára, valamint hogy nyújtson védelmet az emberkereskedelem azon áldozatainak, akik már az EU-ban tartózkodnak;
51. összehangolt uniós szintű fellépést szorgalmaz a jogszerű migrációra vonatkozóan, túllépve a jelenlegi elaprózott megközelítésen; ragaszkodik ahhoz, hogy meg kell erősíteni a partnerségeket a harmadik országokkal a legális migrációval kapcsolatos szempontok tekintetében, és az egész Unióra kiterjedő mobilitási csomagokat kell kidolgozni megfelelő biztosítékokkal, többek között a munkafeltételekre vonatkozóan;
52. felszólítja a Bizottságot, hogy tekintse át a nemzetközi jogoknak, köztük a menekültek helyzetére vonatkozó genfi egyezménynek, továbbá a humanitárius és emberi jogoknak az Európa külső határainak őrzésében, a menekülttáborok irányításában és a menedékkérők fogadásában részt vevő valamennyi szereplő általi tiszteletben tartását; kéri, hogy tegyék egyértelművé a különbséget a csempésztevékenység és a segítségre szoruló embereknek segítő közönséges polgárok között;
Demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok
53. rámutat, hogy a „sokkal jobbat együtt az emberek számára fontos prioritások terén” azt jelenti, hogy az EU-nak cselekednie kell az alapvető jogok és az alapító szerződésekben rögzített értékek és elvek védelme érdekében; hangsúlyozza, hogy ez azt is jelenti, hogy gyakorlati lépéseket kell tenni az emberek életének határokon átnyúló szempontjaival kapcsolatos adminisztrációs eljárások egyszerűsítése érdekében, továbbá meg kell védeni az embereket a visszaélésektől az európai vagy a nemzeti jogszabályokban rejlő joghézagok felszámolásával;
54. felszólítja a Bizottságot, hogy a Parlament 2016. október 25-i jogalkotási jelentésében[17] foglalt ajánlásoknak megfelelően, intézményközi megállapodás formájában tegyen javaslatot egy, a demokráciáról, a jogállamiságról és az alapvető jogokról szóló paktumra;
55. felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat az integráció és a deradikalizálódás terén tett erőteljesebb fellépés érdekében, építve a meglévő politikákra, illetve azonosítva a további szükséges kapacitásokat;
56. ismételten felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt azért, hogy elhárítsák megkülönböztetés elleni horizontális irányelv[18] előtt álló akadályokat;
57. sürgeti a Bizottságot, hogy lépjen fel határozottabban a nemek közt továbbra is fennálló bérszakadék felszámolása érdekében, a fizetések átláthatóságáról szóló 2014. évi bizottsági ajánlásokra építő irányelvet javasolva; felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról szóló irányelvre irányuló javaslattal[19] kapcsolatos politikai megállapodásra irányuló erőfeszítéseket;
58. felhívja a Bizottságot, hogy rövid időn belül terjesszen elő egy átfogó jogalkotási javaslatot, amely megfelel a Parlament 2017. február 16-i, a robotikára vonatkozó polgári jogi szabályokról szóló jogalkotási állásfoglalásának[20], és kezeli legalább az emberi jogi és az etikai szempontokat, az elővigyázatosság elvét, valamint a robotika által a munkaerőpiacra és a szociális rendszerekre gyakorolt legfontosabb hatásokat;
59. felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen tegyen jogalkotási javaslatot a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló, tág hatályú és megfelelő jogalappal rendelkező uniós szintű jogszabályra a visszaélést bejelentő személyek valamennyi kategóriája horizontális védelmének biztosítása céljából;
60. felszólítja a Bizottságot, hogy vonja vissza az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló irányelvre irányuló javaslatát; súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy – a Panama-papírok fényében – az irányelv kiskapukat hozna létre Európában a jogbiztonság hiánya miatt;
61. hangsúlyozza, hogy a vállalatok online regisztrációjával kapcsolatos valamennyi javaslatnak garanciákat kellene tartalmaznia annak biztosítására, hogy a rendszerrel nem lehet visszaélni postafiókcégek létrehozása céljából, illetve annak érdekében, hogy megkerüljék a munkaügyi, a munkavállalók részvételével kapcsolatos és az adóügyi jogszabályokat, továbbá rámutat, hogy az európai vállalati regisztrációs rendszert – legyen az akár online, akár személyes – össze kell kapcsolni az európai cégnyilvántartással vagy legalábbis az összekapcsolt tagállami cégnyilvántartásokkal, közös minimális normákat határozva meg az adatszolgáltatásra vonatkozóan;
62. felszólítja a Bizottságot, hogy végre terjesszen elő javaslatot a 14. társasági jogi irányelvre vonatkozóan, olyan szabályokat határozva meg a társaságok székhelyének áthelyezését illetően, amelyek biztosítják, hogy az adót ott fizessék meg, ahol a nyereség keletkezik, és amelyek védik a munkavállalók jogait, különösen a vezetőségi szintű képviselet tekintetében, valamint biztosítják a részvételüket és a tájékoztatásukat;
63. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő rendeletre irányuló javaslatot a közokiratok tartalmának elismeréséről, miután elfogadásra került a közokiratok elfogadásának egyszerűsítése révén a polgárok és a vállalkozások szabad mozgásának előmozdításáról szóló rendelet; ragaszkodik hozzá, hogy a jövőbeni rendelet hatályának ki kell terjednie a bejegyzett élettársi kapcsolatokra;
64. felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen kezdeményezést a média szabadságának és pluralizmusának megvédésére, a digitális készségek előmozdítására, a félretájékoztatás, a gyűlöletbeszéd, a szexizmus és az internetes zaklatás visszaszorítására, valamint a tényeken alapuló demokratikus diskurzus elősegítésére még a közösségi média korában is;
65. ismét felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az európai közigazgatási jogról;
Európa mint vezető globális szereplő
66. hangsúlyozza, hogy az EU akkor a legerősebb és legbefolyásosabb a partnereihez fűződő kapcsolataiban világszerte, ha egységes és közös hangon szólal fel; azt szeretné, hogy az EU aktív globális szereplő legyen, amely előmozdítja az emberi jogokat, a demokráciát, a jogállamiságot és a demokrácia támogatását annak érdekében, hogy békés és együttműködésen alapuló nemzetközi rendet lehessen kialakítani egy multilaterális rendszer keretében, megvalósítva a 2030-as fenntartható fejlesztési célokat és a Párizsi Megállapodás teljes körű végrehajtását; úgy véli, hogy az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia a globális pénzügyi piacokra vonatkozó standardok kialakításában, többek között a nemzetközi pénzügyi szervezetekben való közös képviselete révén; úgy véli, hogy a közös kül- és biztonságpolitikának (KKBP) ötvöznie kell a „puha hatalmat” és a szükség esetén alkalmazott „kemény hatalmat”, figyelembe véve, hogy a biztonság nélkül nem lehetséges a fejlesztés, és a fejlesztés nélkül sincs biztonság; szorgalmazza egy hatékony, nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtását;
67. úgy véli, hogy a közös biztonsági és védelmi politikát (KBVP) meg kell erősíteni, többek között az állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozásával, egyszersmind továbbfejlesztve a NATO-val való stratégiai partnerséget; úgy véli, hogy az európai védelmet azzal lehet és kell előmozdítani, hogy hatékonyabbá teszik a tagállami védelmi kiadásokat a közös képességek fejlesztése és a versenyképes európai védelmi ipart támogató Európai Védelmi Alapból származó pozitív ösztönzők révén, továbbá a polgári-katonai szinergiák KBVP-missziók és -műveletek lebonyolításakor történő megvalósításán keresztül; emlékeztet rá, hogy az EU továbbra is fontos szerepet játszik a konfliktusmegelőzés, a konfliktusrendezés és a békeépítés terén szerte a világon, ideértve a nők békefolyamatokban való részvételének előmozdítását is; szorgalmazza a KBVP teljes körű demokratikus felügyeletének megvalósítását;
68. felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a bővítési és csatlakozási folyamatot, és értékelje újra, hogy – az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz által támogatott – bővítési stratégia meghozta-e a várt eredményt; hangsúlyozza, hogy a nyugat-balkáni régió egyre bizonytalanabb helyzete szükségessé teszi az EU nagyobb mértékű szerepvállalását; úgy véli, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a jószomszédi kapcsolatok erősítésére és a stratégiai kommunikáció által megtámogatott regionális biztonságra, amelynek célja az EU mint a nyugat-balkáni régió legjelentősebb pénzügyi támogatója hitelességének fokozása; sajnálja, hogy a Törökországgal megkezdett bővítési folyamatot a 2016. júliusi puccskísérlet és a 2017. április 16-i népszavazás óta zajló események fényében fel kell függeszteni;
69. felszólítja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy a lehető legnagyobb támogatást nyújtsa a partnerországok által az európai szomszédságpolitika keretében követett, különösen a korrupció elleni küzdelemre, az állami intézmények korszerűsítésére, az emberi jogok védelmére, a nők szerepvállalásának növelésére, a kisebbségek védelmére és a jogállamiság megerősítésére irányuló reformtervek számára; üdvözli az EU által a megújított európai szomszédságpolitika (ENP) keretében már számos országgal együtt megállapított partnerségi prioritásokat, megjegyezve ugyanakkor, hogy az uniós politikákat a nemzeti sajátosságokhoz kell igazítani; úgy véli, hogy az EU-nak növelnie kell a keleti partnerség országaival folytatott együttműködését demokratikus intézményeik, ellenálló képességük és függetlenségük megerősítése érdekében; szorosabb együttműködésre és az EU részéről aktívabb szerepre szólít fel a déli szomszédság országaival folytatott kapcsolatok terén a politikai párbeszéd és a biztonság javítása, a terrorizmus elleni küzdelem megerősítése, a radikalizálódás megelőzése és a migráció oly módon történő kezelése érdekében, hogy közben védik az emberi jogokat;
70. továbbra is aggodalommal tölti el a líbiai helyzet, különösen azok a cselekmények, amelyek veszélyeztetik az ország békéjét, biztonságát és stabilitását, illetve hátráltatják vagy aláássák a líbiai politikai átmenet sikeres megvalósítását; fokozottabb uniós támogatás nyújtására hív fel, amelynek célja, hogy Líbiát elkísérje egy befogadó demokrácia felé vezető úton, és szorgalmazza az összes olyan lehetséges intézkedés meghozatalát, amelynek célja az emberi jogok tiszteletben tartása és sürgős humanitárius segítség nyújtása;
71. szorgalmazza a Szíriára vonatkozó uniós stratégia és az ahhoz kapcsolódó fellépések maradéktalan végrehajtását a 2017. május 18-i európai parlamenti állásfoglalásnak[21] megfelelően; támogatja a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) és az ENSZ főtitkárának szíriai különmegbízottja annak érdekében tett diplomáciai erőfeszítéseit, hogy felvegyék a kapcsolatot a régió releváns szereplőivel és előmozdítsák a politikai átmenetet; hangsúlyozza, hogy az EU-nak készen kell állnia arra, hogy konkrét támogatást nyújtson a megbékéléshez és az újjáépítéshez Szíriában;
72. sürgeti, hogy az EU – a humanitárius erőfeszítéseket az aktív békeépítő kezdeményezésekkel és a helyreállításra és újjáépítésre irányuló támogatással ötvözve – átfogóan reagáljon a Jemenben zajló háborúra;
73. hangsúlyozza, hogy az EU és tagállamai együttesen a világ legfontosabb pénzügyi támogatói, és hogy az európai uniós fejlesztési támogatás elsődleges célja a szegénység felszámolása; hangsúlyozza, hogy az EU-nak átfogó tervet kell kidolgoznia – beleértve az Unió azon közös kötelezettségvállalására irányuló menetrendet is, amelynek értelmében a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,7 %-át a hivatalos fejlesztési támogatásra (ODA) fordítja –, hogy az elkövetkező években fenntartsa globális vezető szerepét; e tekintetben kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy rendszeresen számoljon be a Parlamentnek az Unió által elért eredményekről; emlékeztet arra, hogy a fejlesztési támogatás elsődleges célja a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés előmozdítása; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a fejlesztési támogatást ne más célokra vagy valaminek az eszközéül használják fel, és azt ne csökkentsék, valamint a fejlesztési segélyek földrajzi elosztása továbbra is a kedvezményezett országok szükségletei szerint történjen; ellenzi, hogy az uniós fejlesztési támogatást a migrációs áramlatok és a visszafogadási megállapodások kezelésétől tegyék függővé;
74. felhívja az EKSZ-t, hogy támogassa azokat az új kezdeményezéseket, amelyek célja a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának tényleges ösztönzése, amint az a vonatkozó uniós iránymutatásokban is szerepel; ismételten hangsúlyozza különösen a fegyverkivitelről szóló 2008/944/KKBP 2008. december 8-i tanácsi közös álláspontban[22] rögzített szabályok EU általi szigorú alkalmazásának szükségességét;
75. komoly aggodalmának ad hangot a Közel-Keleten és a Perzsa-öböl térségében fokozódó feszültség és a további destabilizáció kockázatai miatt, amit a regionális és nemzetközi szereplők egyoldalú intézkedései tovább súlyosbítanak; felhívja az alelnököt/főképviselőt és az EKSZ-t, hogy teljes mértékben használják ki a rendelkezésükre álló diplomáciai eszközöket, hogy az EU valamennyi regionális szereplővel karöltve fokozza a feszültségek csillapítása és a folyamatban lévő konfliktusok megoldása iránti elkötelezettségét, valamint hogy elősegítse az inkluzív regionális biztonsági architektúra kialakítását;
76. elismerését fejezi ki az alelnöknek/főképviselőnek és az EKSZ-nek, hogy határozottan elkötelezték magukat az Iránnal kötött átfogó közös cselekvési terv (JCPOA) mellett, amely fontos előrelépés az uniós diplomácia és a hatékony multilateralizmus terén, valamint lehetővé teszi Iránnal a fokozatos kapcsolatfelvételt a közös érdeklődésre számot tartó területeken; felhívja az alelnököt/főképviselőt és az EKSZ-t, hogy folytassa az USA-val való párbeszédet az átfogó közös cselekvési terv maradéktalan végrehajtásáról, különös tekintettel az Iránban folytatott legális gazdasági tevékenységre, ugyanakkor arra is, hogy álljanak készen arra, hogy az amerikai szankciók területen kívüli alkalmazásának ellenállva hatékonyan megvédjék az európai gazdasági szereplők érdekeit;
77. felszólít a fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzus végrehajtására vonatkozó cselekvési tervre; megismétli fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciájára irányuló felhívását annak érdekében, hogy használjanak fel minden európai belső és külső politikát a szegénység enyhítésére és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és az abban foglalt fenntartható fejlesztési célok – beleértve egy átlátható és megbízható nyomon követési és felülvizsgálati keret – teljes körű végrehajtásának támogatására;
78. felszólít a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus végrehajtására vonatkozó új cselekvési tervre; úgy véli, hogy az EU által a 2016. évi humanitárius csúcstalálkozón tett kötelezettségvállalásokat is figyelembe kell venni;
79. felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be a fejlődő országok élelmezésbiztonságának javítására irányuló kezdeményezést egyebek mellett a környezetvédelmi szempontból érzékeny mezőgazdasági gyakorlatok támogatásával, a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési együttműködés összekapcsolása révén, valamint azáltal, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos jelenlegi súlyos alultápláltságból és az egyes afrikai országokban tapasztalható fenyegető éhínségből levonja a tanulságot;
80. sajnálatát fejezi ki az Egyesült Államok elnökének azon kijelentése miatt, hogy az Egyesült Államok nem tesz eleget a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségeinek; megismétli, hogy határozottan támogatja e történelmi jelentőségű megállapodás végrehajtását, amely alapvető fontosságú a környezeti katasztrófák korlátozása és a Föld éghajlatában okozott visszafordíthatatlan károk megelőzése szempontjából; határozottan méltányolja, hogy a világ különböző pontjain több partner is újólag megerősítette a Párizsi Megállapodás melletti folyamatos elkötelezettségét;
81. hangsúlyozza, hogy további lépéseket kell tenni az uniós kereskedelmi politikák a fenntartható fejlesztési célokkal és a Párizsi Megállapodással történő összehangolására, és egy olyan globális kereskedelem előmozdítására, amely tisztességes és a Föld összes lakója érdekében szabályozott; különösen sürgeti az alábbiakat:
• jogalkotási javaslat a globális értékláncok kellő gondosság elvén alapuló kötelező rendszeréről a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépés, az átláthatóság és a nyomonkövethetőség biztosítása, továbbá az emberi, a munka- és a környezetvédelmi jogok tiszteletben tartása érdekében;
• a harmadik országok által alkalmazott, a versenyt torzító gyakorlatokkal és támogatásokkal szembeni uniós kereskedelmi védelmi eszközök modernizálásáról folytatott tárgyalások sikeres és gyors lezárása;
• a Bizottság fellépése a globális acéltermelési kapacitásfelesleg – többek között a vonatkozó dömping- és szubvencióellenes jogszabályok révén történő – csökkentésére a szabályokon alapuló, többoldalú kereskedelmi rendszerrel összefüggésben;
• további lépések megtétele a beruházó és az állam közötti vitarendezés terén a választottbírósági rendszert felváltó, beruházási vitákkal foglalkozó multilaterális bíróság létrehozására;
• a Bizottság arra irányuló javaslatai, hogy hogyan történjen a kereskedelmi megállapodások „ kereskedelemről és fenntartható fejlődésről” szóló fejezeteinek végrehajtása; az együttműködés és a közvetítés minden egyéb mechanizmusának kimerítése után utolsó lehetőségként lehetővé kell tenni szankciók kiszabását a működéssel kapcsolatos fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezések be nem tartásáért;
• a konkrét javaslatai, a globalizáció előnyünkre fordításáról szóló vitaanyagra épülő konkrét bizottsági javaslatok, amelyek életképes, új lehetőségeket teremtenek azon európai polgárok számára, akik a globális gazdasági verseny miatt magukra maradtak; e javaslatoknak az EU fenntartható fejlődésre vonatkozó befektetési stratégia részét kell képezniük, és ki kell terjedniük az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaphoz hasonló eszközök naprakésszé tételére és megerősítésére;
• a Bizottság által a Tanácsra gyakorolt folyamatos nyomás, hogy tegye közzé a kereskedelmi tárgyalások tárgyalási meghatalmazásait, és úgy véli, hogy ezeket – és a korábban elfogadottakat is – általános szabályként közzé kell tenni; sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a parlamenti képviselőkön kívül a szélesebb nyilvánosság számára is – akiket a megállapodások életciklusának valamennyi szakaszában teljes körűen tájékoztatni kell – biztosítsa az átláthatóságot, továbbá hogy hangsúlyozza, hogy rendszeres civil társadalmi párbeszédre van szükség az uniós kereskedelempolitikába vetett bizalom helyreállítása érdekében;
82. arra ösztönzi a Bizottságot, hogy kiegyensúlyozott és tisztességes kereskedelmi megállapodásokról folytasson tárgyalásokat, megfelelően figyelembe véve a mezőgazdaság érzékeny területeit, ideértve a munkaügyi normákkal és az adózási átláthatósággal kapcsolatos jelentős kötelezettségvállalásokat, a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, a fenntartható fejlődést, a higiéniai és növényegészségügyi szabványokat és egyéb normákat a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek vonatkozásában; felhívja a figyelmet arra, hogy a Parlament csak a fenti szempontok megfelelő figyelembevételével adja hozzájárulását az új kereskedelmi megállapodásokhoz;
83. üdvözli, hogy a közelmúltban közzétették az Afrika–EU partnerség felélénkítéséről szóló közös közleményt; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy a partnerséget – nyílt és átlátható párbeszéddel, a civil társadalom és a szociális partnerek Afrikában és Európában történő bevonásával – folytassa annak érdekében, hogy fokozzák stratégiai kapcsolataink kiépítését, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy biztonságosabb és ellenállóbb államok és társadalmak, az oktatásba való befektetések és több és jobb minőségű munkahelyek jöhessenek létre, különösen a fiatalok számára, és tartsák tiszteletben az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat az illegális migráció kiváltó okainak kezelése érdekében;
84. felszólítja a Bizottságot, hogy a Cotonou utáni megállapodásra vonatkozó tárgyalások tekintetében terjesszen elő megbízástervezetet, amelynek célja, hogy megerősítse az Európai Unió és az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok közötti stratégiai kapcsolatokat, és amely magában foglal a nők és a fiatalok célzott támogatására vonatkozó javaslatokat;
Egy közös európai jövő pénzügyi megoldásai
85. kiemeli, hogy az európai integráció jövőjére és a közös fellépéssel kapcsolatos prioritásokra vonatkozó döntések közvetlen hatással lesznek az EU 2020 utáni többéves pénzügyi keretének kialakítására; hangsúlyozza, hogy Európa nem tud az emberek számára fontos prioritások terén sokkal jobban teljesíteni, ha a közös politikák végrehajtásának biztosítására nem állnak megfelelő költségvetési, pénzügyi és igazgatási források rendelkezésre;
86. megismétli, hogy a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret túl szűknek bizonyult és nem kellően rugalmas ahhoz, hogy az Európai Unió képes legyen az általa szembesült közös kihívásoknak megfelelni;
87. emlékeztet arra, hogy a kiadások európai szintű hozzáadott értéke nem kizárólag a határokon átnyúló beruházások hatékonysága vagy a szakosodás nagyobb lehetőségei révén keletkezett, hanem a kiterjedt belső piac fejlődésének és a felfelé irányuló gazdasági konvergencia által jellemzett gazdasági és monetáris uniónak, valamint a közös politikák – például a biztonságra, az éghajlatváltozásra, a környezetvarát mezőgazdaságra és halászatra, a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó politikák – közös végrehajtásának is köszönhetően; hangsúlyozza, hogy mindezen vonatkozásban az uniós költségvetés olyan, mindenki számára előnyös rendszer, amely nélkül az európai integráció nem lenne lehetséges;
88. a pénzügyi igazságszolgáltatás védelme és a pénzügyi csalások és szabálytalanságok elleni aktív küzdelem érdekében hangsúlyozza a szilárd ellenőrzési rendszerek fontosságát, hogy biztosítva legyen az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek és a megfelelő saját források védelme; hangsúlyozza, hogy az ellenőrzési rendszerek hatékonyságának és az átláthatóság biztosítása érdekében szükség van elszámoltatható uniós költségvetésre;
89. felhívja a figyelmet arra, hogy az emberek számára számos fontos területen az EU korlátozott eredményeket ér el, mivel a rendelkezésre álló elégtelen pénzügyi támogatások nagyon megnehezítik határozottabb fellépések tervezését és bevezetését, például az ifjúsági garancia esetében, amelynek szakpolitikai volta egyértelműen bebizonyosodott, ám a szerény pénzügyi támogatás miatt a megcélzott népességnek csak mintegy 40 %-át tudta elérni;
90. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a 2020 utáni többéves pénzügyi keret tekintetében tartózkodjanak az önkényes felső határok kialakításától, és annak inkább az EU közös szükségletei, a közös döntések és a kiterjedt körű cselekvés hozzáadott értéke képezze alapját; hangsúlyozza, hogy a kifizetési előirányzatok jelenlegi alacsony felső határa folyamatosan hátráltatja az Unió hitelességét és cselekvőképességét; hangsúlyozza, hogy a 2020 utáni többéves pénzügyi keretben nagyobb rugalmasságra lesz szükség;
91. hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika az Unió alapvető és létfontosságú beruházási politikája, amely kiegészítésre szorul, ugyanakkor az Európai Beruházási Bank által működtetett eszközökkel nem lehet helyettesíteni; emlékeztet arra, hogy az innovatív pénzügyi eszközök csak bizonyos típusú projektek finanszírozására alkalmasak, és hogy a támogatás továbbra is elengedhetetlen a közjavak fenntartása és fejlesztése szempontjából; sürgeti a Bizottságot, hogy a megfelelő helyre a megfelelő eszközöket tervezze a 2020 utáni többéves pénzügyi keret kialakításakor;
92. rámutat arra, hogy az Egyesült Királyság uniós politikákhoz való hozzájárulását övező bizonytalanság – az Egyesült Királyság és az EU közötti jövőbeli kapcsolat tekintetében – kihívást jelent az EU 2020 utáni többéves pénzügyi kerete számára, egyben lehetőséget is arra, hogy egyszerűsítse az uniós költségvetés bevételi oldalát, és azt a saját források jelentős megerősítésével szilárdabb alapokra helyezze;
93. felhívja a Bizottságot, hogy a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentése alapján ambiciózus javaslatokkal kövesse nyomon az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló vitaanyagot;
94. úgy véli, hogy az Unióban beszedett társasági adó egy részét az uniós költségvetés saját forrásaként kellene tekinteni, amely tükrözi az Unió nagy belső piacán folytatott üzleti tevékenység előnyeit;
95. úgy véli, hogy a 2020 utáni uniós költségvetésnek mind a bevételi, mind a kiadási oldalon jelentős mértékben hozzá kell járulnia az éghajlatváltozással kapcsolatos Párizsi Megállapodáshoz; úgy véli, hogy különösen az üvegházhatást okozó gázok forrásait megadóztatató megreformált rendszernek kell biztosítania bevételt az uniós költségvetés számára, és határozottabb uniós beruházásokra van szükség a zöldebb gazdaságra való áttérés támogatására;
96. úgy véli, hogy addig, amíg az uniós költségvetéshez az EU saját forrásainak megerősítése után továbbra is nemzeti hozzájárulások szükségesek, nem kellene azokat figyelembe venni a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályai szerinti költségvetési deficittervezéskor, mert az EU költségvetése elsősorban jövőbeli jóléti beruházásokat finanszíroz;
Hogyan kellene Európán belül hatékonyabban együttműködni?
97. Meg van győződve arról, hogy az emberek számára fontos prioritások terén hatékony megoldásokat kínáló gyakorlati megközelítéssel az emberek határozottabban támogatnák az európai integrációt; úgy véli, hogy az EU – az élet- és munkakörülmények javítása terén elért konkrét eredményekkel, a beruházások fokozásával, lehetőségeket teremtve a magukat hátrányos helyzetben érzők számára, az adóelkerülés csökkentésével, a globalizáció ellenőrzés alatt tartásával – kevésbé lenne kitéve az nacionalizmus kísértésének;
98. megállapítja, hogy a Bizottság fehér könyve hasznos volt arra, hogy nyílt vita bontakozzon ki az Európa jövőjével kapcsolatos különböző forgatókönyvekről; elvárja azonban, hogy az Unió helyzetéről szóló beszéd világos jövőképet vázoljon fel arra vonatkozóan, hogy az EU hogyan tudna az emberek számára fontos prioritások terén sokkal jobban teljesíteni;
99. megállapítja továbbá, hogy bár az Európa szociális dimenziójáról, a globalizáció kiaknázásáról, a GMU elmélyítéséről, az európai védelem jövőjéről és az uniós pénzügyek jövőjéről szóló bizottsági vitaanyagok az előzetes átgondolás szempontjából hasznosnak bizonyultak, a Bizottság 2018. évi munkaprogramjában konkrét intézkedéseket kell felvázolni ahhoz, hogy e kérdésekben és az állásfoglalásban szereplő más témákban előrelépést lehessen elérni;
100. sürgeti az EU 27 tagállamát, hogy az együttes előrelépés érdekében jóhiszeműen működjenek együtt egymással és az uniós intézményekkel is; ragaszkodik ahhoz, hogy a jobb eredmények elérése érdekében a Szerződések keretében, többségi alapon hozott demokratikus döntésekre van szükség; ezzel szemben a bénultsághoz és bukáshoz vezető legjobb út az, ha a vétójogukkal élők túszul ejtik a többieket;
101. hangsúlyozza, hogy egy európai demokráciában sokkal jobb közös cselekvéshez egymás jobb megértésére van szükség; ezért felszólít az olyan programok megerősítésére, amelyek az európai polgárok között elősegítik a kultúrák közötti párbeszédet és a kulturális cserét; támogatja azon kezdeményezéseket, amelyek az európai kulturális örökséget szélesebb körben teszik ismertté, többek között az európai kulturális örökség éve (2018) révén kínálkozó összes lehetőség kiaknázásával; megállapítja, hogy az európai intézmények és a polgárok közötti párbeszédet tovább kell erősíteni; ezért úgy véli, hogy a polgárok Parlamentnek benyújtott petíciói és a Bizottsággal és a tagállamokkal folytatott együttműködés erőteljesebben is megjelenhetne és dinamikusabb lehetne; úgy véli, hogy alapvető fontosságú az is, hogy az európai polgári kezdeményezés eszköze hozzáférhetőbbé és fokozottabban felhasználóbaráttá váljon, részvételre ösztönözve az embereket az uniós szakpolitikai döntéshozatalban; úgy véli, hogy az uniós szakpolitikákkal és a politikával kapcsolatos információkat az Unió egész területén a polgárok számára jobban hozzáférhetővé és érthetővé kell tenni; megfelelő oktatási és médiakezdeményezéseket sürget, amelyek hozzásegítik a polgárokat ahhoz, hogy megalapozott döntést hozzanak a 2019. évi európai választásokon;
102. megismétli, hogy az EU működését jelentősen javítani lehetne a Lisszaboni Szerződés alapján, különösen a rendes jogalkotási eljárás és a Tanácsban a minősített többségi szavazás teljes körű alkalmazása révén; emlékeztet arra, hogy a megerősített együttműködés mechanizmusát is alkalmazni lehetne, nevezetesen a GMU elmélyítésére, a közös kül- és biztonságpolitika területén a fokozottabb cselekvésre, valamint a bel- és igazságügyi együttműködés terén az együttműködés fokozására;
103. rámutat arra, hogy a megerősített együttműködés mechanizmusát – a Parlament, a Bizottság és a Bíróság bevonásával – az uniós jogi kereten kívül kötött kormányközi megoldásoknál határozottan előnyben kell részesíteni; megismétli, hogy az integráció bármilyen elmélyítését inkluzív módon, a későbbiekben csatlakozni kívánó többi tagállam irányában valódi nyitottsággal kell végezni;
104. ismételten hangsúlyozza, hogy az euróövezet közös fiskális rendszerét – az Európai Stabilitási Mechanizmus reformja és/vagy a 27-tagú EU-t szolgáló eszközökön felül az uniós költségvetésbe beágyazott eszközök révén – teljes mértékben az Európai Parlament demokratikus ellenőrzése alá kell vonni; a szerződések bármely felülvizsgálata előtt felszólít az euróövezet gazdasági kormányzásával kapcsolatos intézményközi megállapodásról folyó tárgyalásra;
105. megismétli, hogy az emberek uniós szintű döntéshozatalba vetett bizalmát a Tanács és annak előkészítő szervei által folytatott tanácskozások nagyobb átláthatósága révén lehetne javítani; ismételten felszólít a tanácsi dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés határozott fokozására; kéri, hogy a polgárok által könnyebben érthető kétkamarás jogalkotói rendszert hozzanak létre;
106. úgy véli, hogy a 2020 utáni többéves pénzügyi keretnek a fenntartható fejlesztési célok megvalósításával összefüggésben és a beruházások hosszú távú programozása iránti igényeket is tükrözve 5+5 éves időtartamra kellene szólnia, egyúttal figyelembe véve azt is, hogy az európai választásokra ötévenként kerül sor; azon a véleményen van, hogy a 2019. évi európai parlamenti választásoknak felhatalmazást kell adniuk a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre tervezett bevételek és kiadások prioritásaira vonatkozó végső döntésekre, a 2024. évi európai parlamenti választásoknak pedig annak félidős felülvizsgálatára;
107. olyan intézkedésekre szólít fel, amelyek lehetővé teszik, hogy a 2019-es európai parlamenti választásokra való felkészülés során az európai politikai pártok és vezető jelöltjeik valamennyi tagállamban széles körben ismertté válhassanak;
108. felszólítja a Bizottságot és a Parlamentet, hogy támogassák és fogják össze az Európa jövőjéről eszmecserét folytató európai mozgalmakat és európai polgári kezdeményezéseket;
109. felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a 2018. évi prioritásokról szóló együttes nyilatkozat és az Európai Tanács decemberi ülésének előkészítésére folytasson alapos intézményközi párbeszédet;
°
° °
110. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.