Plenárisülés-dokumentum
28.9.2017
ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
az eljárási szabályzat 106. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban benyújtva
a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről
(D051971 – 2017/2878(RSP) )
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Illetékes képviselők: Bart Staes
Guillaume Balas, Lynn Boylan, Eleonora Evi, Valentinas Mazuronis, Sirpa Pietikäinen
Az Európai Parlament állásfoglalása a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről
(D051971 – 2017/2878(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D051971),
– tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1], és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére, 9. cikke (2) bekezdésére, 19. cikke (3) bekezdésére és 21. cikke (2) bekezdésére,
– tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2017. július 17-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,
– tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[2] 11. és 13. cikkére,
– tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2017. február 17-én elfogadott és 2017. március 21-én közzétett véleményre[3],
– tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra ( COM(2017)0085 , COD(2017)0035),
– tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira[4],
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,
– tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,
A. mivel 2012. február 16-án a Dow Agrosciences LLC és az MS Technologies LLC az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Hollandia illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan; mivel a kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított DAS-44406-6 szójababot tartalmazó vagy abból álló, bármely más szójababhoz hasonló felhasználásra szánt termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is;
B. mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2017. február 17-én az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkének megfelelően kedvező véleményt adott, amelyet 2017. március 21-én tettek közzé[5];
C. mivel az 1829/2003/EK rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszer vagy takarmány nem lehet káros hatással az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és megköveteli, hogy a Bizottság határozatának megszövegezése során figyelembe vegye az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a szóban forgó ügyre vonatkozó egyéb jogszerű tényezőket is;
D. mivel a három hónapos konzultációs időszak alatt a tagállamok számos kritikus észrevételt tettek[6]; mivel a legkritikusabb észrevételek magukban foglalják többek között azt a megállapítást, hogy „a jelenlegi kérelem és a bemutatott kockázatértékelési adatok nem nyújtanak elég információt ahhoz, hogy egyértelműen kizárható legyen az állati és emberi egészséget érintő káros hatás megléte”[7], a „fenotípusos értékelésről, az összetételről és a toxikológiáról szóló információ nem elegendő”[8] és az illetékes hatóság „további elemzést tart szükségesnek a glifozát, a 2,4-D, a glufoszinát és bomlástermékeik élelmiszer-termeléshez és takarmányozáshoz szánt vetőmagokban és takarmánynövényekben való koncentrációjának értékelésére az emberi és állati egészségre gyakorolt esetleges káros hatások kizárására”[9];
E. mivel egy független tanulmány azzal a következtetéssel zárul, hogy „az EFSA által végzett kockázatelemzés jelenlegi formájában nem elfogadható, mert nem azonosítja azokat a pontokat, amelyekről semmilyen vagy csak bizonytalan információkkal rendelkezünk, és nem értékeli a toxicitást, az immunrendszerre és a szaporítószervekre gyakorolt hatást”; mivel ugyanez a tanulmány megállapítja, hogy „a nyomonkövetési tervet el kell utasítani, mert nem fog lényeges adatokat elérhetővé tenni”[10];
F. mivel a DAS-44406-6 szójabab 5-enolpiruvil-sikimát-3-foszfát-szintetázt (2mEPSPS) expresszál, amely ellenállást biztosít a glifozátalapú gyomirtó szerekkel szemben, továbbá ariloxialkanoát-dioxigenáz-12 (AAD-12) fehérjét, amely ellenállást biztosít a 2,4-diklórfenoxi-ecetsavval (2,4-D) és az egyéb hasonló fenoxialapú gyomirtó szerekkel szemben, illetve foszfinotricin-acetiltranszferázt (PAT), amely ellenállást biztosít a glufoszinát-ammóniumalapú gyomirtó szerekkel szemben;
G. mivel a glifozát jelenlegi engedélye legkésőbb 2017. december 31-én lejár; mivel továbbra is nagy a bizonytalanság a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015. novemberben arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2017. márciusban arra a következtetésre jutott, hogy veszélyes/rákkeltő anyagként való besorolása nem indokolt; mivel ezzel ellentétben a WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) a glifozátot az emberekre nézve valószínűleg rákkeltő hatásúnak minősítette;
H. mivel a független kutatások során aggályok merültek fel a 2,4-D hatóanyagának az embrió fejlődését veszélyeztető, a születési rendellenességek előfordulásának és az endokrin rendszert zavaró kockázatai tekintetében[11]; mivel a 2,4-D hatóanyag jóváhagyását 2015-ben meghosszabbították, a potenciális endokrin hatásra vonatkozó adatokat a kérelmező továbbra sem nyújtotta be[12];
I. mivel a glufoszinát a reprodukciót károsító anyagnak minősül, így a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[13] kizárási kritériumainak hatálya alá esik; mivel a glufoszinátra vonatkozó engedély 2018. július 31-én lejár[14];
J. mivel számos szakértő adott hangot aggályának a 2,4-D egyik bomlástermékével, a 2,4-diklórfenollal kapcsolatban, amely jelen lehet importált DAS-44406-6 szójababon; mivel a 2,4-diklórfenol ismert reprodukciós toxicitású endokrin károsító anyag;
K. mivel a 2,4-diklórfenol – a 2,4-D közvetlen bomlásterméke – toxicitása magasabb lehet, mint magáé a gyomirtó szeré; mivel a 2,4-diklórfenolt az IARC 2B karcinogéntípusúnak minősítette, és felvette az endokrin károsító anyagokkal kapcsolatos uniós stratégián belül felülvizsgálatra szoruló vegyi anyagok jegyzékére[15];
L. mivel olajokban és zsírokban könnyen oldódik, a 2,4-diklórfenol a szójabab feldolgozása során várhatóan felgyülemlik a szójaolajban; mivel az emberek által legtöbbet fogyasztott szójatermék a szójaolaj, amely több egyéb termék mellett, néhány anyatej-helyettesítő tápszerben is megtalálható[16];
M. mivel egy adott termékben nagyobb lehet a 2,4-diklórfenol mennyisége, mint a 2,4-D maradék mennyisége; mivel a 2,4-diklórfenol tekintetében nem létezik uniós maradékanyag-határérték (MRL);
N. mivel a kiegészítő gyomirtó szerrel való permetezésből származó maradványanyagok értékelésére nem került sor; mivel ezért nem lehet megállapítani, hogy a 2,4-D-vel, glifozáttal és glufoszináttal permetezett, géntechnológiával módosított szójabab biztonságosan felhasználható élelmiszerekben és takarmányokban;
O. mivel a több, szelektív gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények kifejlesztése főként annak köszönhető, hogy azokban az országokban, amelyek nagymértékben termesztettek géntechnológiával módosított haszonnövényeket, gyorsan kialakult a gyomnövények glifozáttal szembeni ellenálló képessége; mivel tudományos kiadványokban a glifozáttal szemben ellenálló gyomnövények több mint húsz különböző változatát dokumentálták[17]; mivel a glufoszináttal szemben ellenálló gyomnövényeket 2009 óta figyelnek meg;
P. mivel a DAS-44406-6 szójabab Unióba történő behozatala kétségkívül ahhoz vezet, hogy a termesztése a harmadik országokban fokozódik, és ezzel párhuzamosan a 2,4-D és a glufoszináttartalmú gyomirtó szerek használata is növekedik; mivel DAS-44406-6 szójababot jelenleg Argentínában, Brazíliában, az USA-ban és Kanadában termesztenek;
Q. mivel az Unió elkötelezte magát a fenntartható fejlesztési célok mellett, amelyek magukban foglalják azt a kötelezettségvállalást, hogy 2030-ra jelentősen csökkenteni kell a veszélyes vegyi anyagok, valamint a levegő, a víz és a talaj szennyezettsége, illetve fertőzöttsége okozta halálesetek és megbetegedések számát (3. fenntartható fejlesztési cél, 3.9. cél)[18]; mivel kimutatták, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények – hagyományos társaikhoz képest – a gyomirtó szerek nagyobb arányú használatát eredményezik[19];
R. mivel az Unió elkötelezett a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia iránt, amelynek célja, hogy minimalizálja az ellentmondásokat és kialakítsa a szinergiákat a különféle uniós szakpolitikák között, többek között a kereskedelem, a környezet és a mezőgazdaság terén[20], annak érdekében, hogy a fejlődő országok javát szolgálja és növelje a fejlesztési együttműködés hatékonyságát[21];
S. mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2017. július 17-én úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt; mivel csak az uniós lakosság 38,43%-át képviselő 10 tagállam szavazott mellette, míg 15 tagállam ellene, 3 pedig tartózkodott;
T. mivel a Fellebbviteli Bizottság 2017. szeptember 17-i szavazása során ismét nem született vélemény; mivel csak az uniós lakosság 38,78%-át képviselő 12 tagállam szavazott mellette, míg 14 tagállam ellene, 2 pedig tartózkodott;
U. mivel a Bizottság számos alkalommal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta a Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság támogatás nélkül volt kénytelen engedélyezési határozatokat elfogadni, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében általánossá vált az az egyébiránt kivételes döntéshozatali gyakorlat, hogy a dossziét végleges jóváhagyásra visszaküldik a Bizottsághoz; mivel e gyakorlat kapcsán a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker is kijelentette, hogy az nem demokratikus[22];
V. mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban elutasította, továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza és nyújtson be új javaslatot;
W. mivel a 182/2011/EK rendelet (14) preambulumbekezdése szerint a Bizottság a kiegyensúlyozott megoldás érdekében lehetőség szerint úgy fog eljárni, hogy kerülje a fellebbviteli bizottságban a különösen érzékeny ágazatokra – a fogyasztók egészségének védelmére, az élelmiszer-biztonságra és a környezetvédelemre – vonatkozó végrehajtási jogi aktusok megfelelőségével szemben esetlegesen kialakuló többségi állásponttal való összeütközést;
1. úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;
2. úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat nem felel meg az uniós jognak, mivel az nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK rendeletben[23] meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;
3. felszólítja a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozatát;
4. felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait;
5. felhívja a Bizottságot, hogy ne engedélyezzen gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növényt a kiegészítő gyomirtó szerrel és a termesztés helye szerinti országban alkalmazott kereskedelmi készítményeivel kombinált permetezés maradványainak teljes értékelése nélkül;
6. felhívja a Bizottságot, hogy ne engedélyezzen olyan gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növényt, amelyet több gyomirtó szerrel szemben is ellenállóvá tettek, mint a DAS-44406-6 szójabab esetében, a kiegészítő gyomirtó szerrel és a termesztés helye szerinti országban alkalmazott kereskedelmi készítményeivel kombinált permetezés maradványai sajátos kumulatív hatásainak teljes értékelése nélkül;
7. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki az egészségre gyakorolt kockázatok értékelésére, a toxikológiára, valamint a forgalomba hozatal utáni nyomon követésre irányuló olyan stratégiákat, amelyek a teljes élelmiszer- és takarmányláncot célozzák;
8. felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek használatának és a gyomirtó szerek maradványainak kockázatértékelését teljes mértékben integrálja a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények kockázatértékelésébe, függetlenül attól, hogy a géntechnológiával módosított növényt az Unión belüli termesztésre vagy élelmiszer- és takarmánycélú importra szánják;
9. felkéri a Bizottságot, hogy teljesítse az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikkéből fakadó, a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciára vonatkozó kötelezettségét;
10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.