Plenárisülés-dokumentum
20.10.2017
ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
az eljárási szabályzat 106. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban benyújtva
a géntechnológiával módosított 305423 x 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről
(D052752 – 2017/2906(RSP) )
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
Illetékes képviselők: Bart Staes
Guillaume Balas, Lynn Boylan, Eleonora Evi, Sirpa Pietikäinen, Valentinas Mazuronis
a géntechnológiával módosított 305423 x 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről szóló európai parlamenti állásfoglalás
(D052752 – 2017/2906(RSP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel a géntechnológiával módosított 305423 x 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D052752),
– tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1], és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,
– tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2017. szeptember 14-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,
– tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 13. cikkére[2],
– tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2016. július 14-én elfogadott és 2016. augusztus 18-án közzétett véleményre[3],
– tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra ( COM(2017)0085 , COD(2017)0035),
– tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira[4],
– tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,
– tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,
A. mivel 2007. szeptember 20-án a Pioneer Overseas Corporatio az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Hollandia illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított 305423 x 40-3-2 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan; mivel a kérelem a termesztés kivételével kiterjed a géntechnológiával módosított 305423 x 40-3-2 szójababot tartalmazó vagy abból álló, bármely más szójababhoz hasonló felhasználásra szánt termékek nem élelmiszerként és takarmányként történő forgalomba hozatalára is;
B. mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2016. július 14-én az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkének megfelelően kedvező véleményt adott, amelyet 2016. augusztus 18-án tettek közzé;
C. mivel az 1829/2003/EU rendelet kimondja, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszer vagy takarmány nem lehet káros hatással az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, és megköveteli, hogy a Bizottság határozatának megszövegezése során figyelembe vegye az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a szóban forgó ügyre vonatkozó egyéb jogszerű tényezőket is;
D. mivel az egyik szülői növényt, a 305423 szójababot genetikailag módosították azzal a céllal, hogy megváltoztassák a növények olajösszetételét, és hogy ellenállóvá tegyék azokat az acetolaktát-szintáz (ALS) inhibitor gyomirtó szerekkel szemben, amelyek közé tartoznak az imidazolin, a szulfonilurea, a triazolopirimidin, a pirimidinyl(thio)-benzoát és a szulfonil-amino-karboniltriazolinon vegyi családokba tartozó gyomirtó szerek; mivel a másik szülői növény, a 40-3-2 szójabab EPSPS gént tartalmaz, amely ellenállóvá teszi a glifozáttartalmú gyomirtó szerekkel szemben; mivel ezeket a géntechnológiával módosított szójababokat úgy kombinálták, hogy azok úgynevezett többszörös genetikai esemény révén ellenállást biztosítsanak két gyomirtó szerrel szemben, és olajösszetételük megváltozzon;
E. mivel a három hónapos konzultációs időszak alatt a tagállamok számos kritikai észrevételt tettek[5]; mivel a legkritikusabb észrevételek arra vonatkoznak, hogy az emberi vagy állati táplálkozás szempontjából nem lehet kedvező véleményt adni az olyan szójababfajtákból előállított termékek biztonságossági profilját illetően, amelyek a 305423 és a 40-3-2 transzformációt eredményezik, nem lehet megállapítani e többszörös genetikai eseményt kiváltó szójabab allergén hatását, nincs „kellő mennyiségű adat és összehasonlítási alap a szülői vonalak közötti potenciális kölcsönhatások felmérésére és a többszörös genetikai események nem szándékolt kimenetelének a szülői vonalhoz képesti azonosítására”, valamint „a 305423 x 40-3-2 szójabab kockázatértékelését a benyújtott adatok alapján nem lehet lezártnak tekinteni”;
F. mivel a kérelmező 90 napos takarmányozási toxikológiai vizsgálatot nyújtott be, amelyet az EFSA elégtelen minősége miatt elutasított; mivel ennek eredményeként a kockázatértékelés nem tartalmaz ilyen tanulmányt, ami miatt számos tagállam illetékes hatósága kifogásának adott hangot; mivel ez az adathiány elfogadhatatlan, különös tekintettel arra, hogy az EFSA 2006. évi iránymutatása előírja ilyen tanulmány meglétét[6];
G. mivel a többszörös adathiány miatt (többek között nincs értékelés a szóban forgó genetikai módosításból eredő nem kívánt hatásokról, a toxikus hatásokról, valamint a kiegészítő gyomirtó szerekkel való permetezés maradványanyagairól) egy független tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a kockázatértékelés nem tekinthető lezártnak, ezért a kérelmet el kell utasítani[7];
H. mivel a kiegészítő gyomirtó szerek alkalmazása a szokásos mezőgazdasági gyakorlat részét képezi a gyomirtó szereknek ellenálló növények termesztése esetében, ezért arra kell számítani, hogy a termésben mindig lesznek a permetezésből származó maradványok, és a fogyasztók nem tudják elkerülni ezeket; mivel kimutatták, hogy a gyomirtó szernek ellenálló géntechnológiával módosított növények – hagyományos társaikhoz képest – a kiegészítő gyomirtó szerek nagyobb arányú használatát eredményezik[8];
I. mivel a glifozát jelenlegi engedélye legkésőbb 2017. december 31-én lejár; mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatosan; mivel az EFSA 2015 novemberében arra a következtetésre jutott, hogy a glifozát valószínűleg nem rákkeltő, az Európai Vegyianyag-ügynökség pedig 2017 márciusában megállapította, hogy nincs szükség az anyag osztályozására; mivel a WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége ezzel ellenkezőleg az emberre valószínűleg rákkeltő hatásúnak minősítette a glifozátot;
J. mivel az EFSA növényvédő szerekkel foglalkozó tudományos testülete szerint az eddig rendelkezésre bocsátott adatok alapján nem vonhatók le következtetések a géntechnológiával módosított növények glifozátformulációval való permetezéséből származó maradványanyagok biztonságával kapcsolatban[9]; mivel a kereskedelmi forgalomban kapható, a glifozát permetezésére használt készítményekben található adalékanyagok és azok keverékei magasabb toxicitást mutathatnak, mint a hatóanyag maga[10]; mivel számos tanulmány rámutat arra, hogy a glifozátkészítmények endokrin károsító anyagként viselkedhetnek[11];
K. mivel az importált, géntechnológiával módosított szójababot széles körben használják takarmányként az Unióban; mivel egy lektorált tudományos tanulmány szerint összefüggés lehet a vemhes kocák takarmányában található glifozát és a kocák malacainál tapasztalt súlyos veleszületett rendellenességek növekvő előfordulása között[12];
L. mivel a géntechnológiával módosított szójababok ALS inhibitorokkal – mint kiegészítő gyomirtó szerrel – való permetezéséből származó maradványanyagokra vonatkozóan nem áll rendelkezésre átfogó kockázatértékelés; mivel az EFSA növényvédő szerekkel foglalkozó tudományos testülete ezzel szemben a tifenszulfuronnal kapcsolatban, amely egyike az ALS inhibitorként viselkedő hatóanyagoknak, jelentős adathiányt állapított meg[13];
M. mivel a kiegészítő gyomirtó szerrel való permetezésből származó maradványanyagok értékelésére nem került sor; mivel ezért nem lehet megállapítani, hogy a glifozát és ALS inhibitor gyomirtó szerrel permetezett, géntechnológiával módosított 305423 x 40-3-2 szójabab biztonságosan felhasználható élelmiszerekben és takarmányokban;
N. mivel a 305423 x 40-3-2 szójabab Unióba történő behozatalának engedélyezése kétségkívül ahhoz vezet, hogy a termesztése a harmadik országokban fokozódik, és ezzel párhuzamosan a kiegészítő gyomirtó szerek használata is növekszik;
O. mivel a 305423 x 40-3-2 szójababot Argentínában, Kanadában és Japánban termesztik; mivel a glifozát alkalmazásának argentínai egészségpusztító hatása bőséges dokumentációval rendelkezik;
P. mivel az Unió elkötelezte magát az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai mellett, amelyek magukban foglalják azt a kötelezettségvállalást, hogy 2030-ra jelentősen csökkenteni kell a veszélyes vegyi anyagok, valamint a levegő, a víz és a talaj szennyezettsége, illetve fertőzöttsége okozta halálesetek és megbetegedések számát (3. fenntartható fejlesztési cél, 3.9. cél)[14]; mivel az Unió elkötelezett a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia iránt, amelynek célja, hogy minimalizálja az ellentmondásokat és kialakítsa a szinergiákat a különféle uniós szakpolitikák között, többek között a kereskedelem, a környezet és a mezőgazdaság terén, annak érdekében, hogy a fejlődő országok javát szolgálja és növelje a fejlesztési együttműködés hatékonyságát;
Q. mivel a – több, szelektív gyomirtó szernek ellenálló – géntechnológiával módosított növények kifejlesztése főként annak tulajdonítható, hogy azokban az országokban, amelyek nagymértékben termesztettek géntechnológiával módosított haszonnövényeket, gyorsan kialakult a gyomnövények glifozáttal szembeni ellenálló képessége; mivel tudományos publikációkban a glifozáttal szemben ellenálló gyomnövények több mint húsz különböző változatát dokumentálták[15];
R. mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2017. szeptember 14-én úgy szavazott, hogy nem nyilvánít véleményt; mivel csak az uniós lakosság 38,43%-át képviselő 10 tagállam szavazott mellette, míg 14 tagállam ellene, 4 pedig tartózkodott;
S. mivel a Bizottság számos alkalommal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az 1829/2003/EK rendelet hatálybalépése óta az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság támogatása nélkül volt kénytelen engedélyezési határozatokat elfogadni, és hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok esetében általánossá vált az az egyébiránt kivételes döntéshozatali gyakorlat, hogy a dossziét végleges jóváhagyásra visszaküldik a Bizottsághoz; mivel e gyakorlat kapcsán a Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker is kijelentette, hogy az nem demokratikus[16];
T. mivel az 1829/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2015. április 22-i jogalkotási javaslatot a Parlament 2015. október 28-án első olvasatban elutasította, továbbá felkérte a Bizottságot, hogy vonja vissza azt, és nyújtson be új javaslatot;
U. mivel a 182/2011/EK rendelet (14) preambulumbekezdése szerint a Bizottság a kiegyensúlyozott megoldás érdekében lehetőség szerint úgy fog eljárni, hogy kerülje a fellebbviteli bizottságban a különösen érzékeny ágazatokra – a fogyasztók egészségének védelmére, az élelmiszer-biztonságra és a környezetvédelemre – vonatkozó végrehajtási jogi aktusok megfelelőségével szemben esetlegesen kialakuló többségi állásponttal való összeütközést;
V. mivel a Bizottságnak a 182/2011/EK rendelet módosítására irányuló javaslata nem elegendő ahhoz, hogy orvosolja a GMO-k engedélyezési eljárását jellemző demokratikus deficitet;
W. mivel a demokratikus legitimitást csak akkor lehet biztosítani, ha legalább az kikötésre kerül, hogy a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményének hiányában visszavonja javaslatát; mivel ez az eljárás egyes más állandó bizottságokban már bevett gyakorlat;
1. úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;
2. úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozattervezet nem felel meg az uniós jognak, mivel az nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK rendeletben[17] meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez, miközben biztosítja a belső piac hatékony működését;
3. felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;
4. felszólítja a Bizottságot, hogy függesszen fel minden, a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezése iránti kérelemre vonatkozó végrehajtási határozatot mindaddig, amíg az engedélyezési eljárást oly módon nem vizsgálják felül, hogy az kezelni tudja az elégtelennek bizonyult jelenlegi eljárás hiányosságait;
5. felszólítja a jogalkotókat, hogy a 182/2011/EU rendelet módosításáról szóló bizottsági javaslattal kapcsolatos munkát sürgősen lendítsék előre, valamint biztosítsák azt, hogy – többek között – amennyiben a termesztési célból, illetve élelmiszerként vagy takarmányként használt géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezésével kapcsolatban az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság vonja vissza a javaslatot;
6. felszólítja a Bizottságot, hogy ne engedélyezzen gyomirtó szernek ellenálló géntechnológiával módosított növényt a kiegészítő gyomirtó szerrel és a termesztés helye szerinti országban alkalmazott kereskedelmi készítményeivel kombinált permetezés maradványainak sajátos kumulatív hatásainak teljes értékelése nélkül;
7. felkéri a Bizottságot, hogy írja elő a többszörös genetikai eseményekkel, például a 305423 x 40-3-2 szójababbal kapcsolatos egészségügyi kockázatok sokkal mélyrehatóbb vizsgálatát;
8. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki az egészségre gyakorolt kockázatok értékelésére, a toxikológiára, valamint a forgalomba hozatal utáni nyomon követésre irányuló olyan stratégiákat, amelyek a teljes élelmiszer- és takarmányláncot célozzák;
9. felhívja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek használatának és a gyomirtó szerek maradványainak kockázatértékelését teljes mértékben integrálja a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények kockázatértékelésébe, függetlenül attól, hogy a géntechnológiával módosított növényt az Unión belüli termesztésre vagy élelmiszer- és takarmánycélú behozatalra szánják;
10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.