Plenárisülés-dokumentum

 

B8‑0576/2017

24.10.2017

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

a szexuális zaklatás és erőszak ellen az Unióban folytatott küzdelemről

( 2017/2897(RSP) )

Arne Gericke

az ECR képviselőcsoport nevében

 

B8‑0576/2017

Az Európai Parlament állásfoglalása a szexuális zaklatás és erőszak ellen az Unióban folytatott küzdelemről

( 2017/2897(RSP) )

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (átdolgozott szöveg)[1],

–  tekintettel a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. december 13-i 2004/113/EK tanácsi irányelvre[2],

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a nőkkel kapcsolatos negatív sztereotípiák továbbra is elterjedtek, és zaklatáshoz vagy akár fizikai vagy szexuális erőszakhoz is vezethetnek;

B.  mivel a szexuális zaklatás áldozatainak nemcsak testi és lelki egészsége sérül, hanem szakmai életútja is;

C.  mivel minden tizedik nő átélt már az új technológiák révén megvalósított szexuális vagy egyéb zaklatást, és mivel a magasabb döntéshozatali pozíciókban lévő nők 75%-ának kellett kiállnia szexuális zaklatást;

1.  határozottan úgy véli, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőség elvét – mint az Európai Unió egyik alapértékét – a jogalkotásban, a gyakorlatban és a mindennapi életben teljes mértékben tiszteletben kell tartani, elő kell mozdítani és alkalmazni kell;

2.  határozottan úgy véli, hogy a szexuális zaklatás és erőszak elleni erőfeszítések a nemek közötti egyenlőség iránti elkötelezettség részét képezik; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak és az uniós intézményeknek továbbra is prioritásként kell kezelniük a szexuális zaklatás bármely formája áldozatainak támogatását;

3.  úgy véli, hogy a szexuális zaklatás elleni küzdelem kulcsfontosságú része többek között az alacsony bejelentési arány és a társadalmi megbélyegzés kérdéseinek kezelése, a munkahelyi elszámoltathatóságra irányuló eljárások bevezetése, a férfiak és fiúk erőszak-megelőzésbe történő aktív bevonása, valamint az erőszak újonnan – például a kibertérben – megjelenő formái elleni fellépés;

4.  úgy véli, hogy a szexuális zaklatás felszámolása számos szereplőtől, többek között a tagállamoktól is nagyobb erőfeszítést kíván az adatok hozzáférhetőségének, minőségének és megbízhatóságának javítása, a hozzáállás megváltoztatása, az ilyen cselekmények megelőzése, az áldozatok jobb védelmének és igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének biztosítása, valamint a vonatkozó uniós jogszabályok teljes körű átültetése és végrehajtása tekintetében;

5.  ösztönzi a tagállamokat, hogy a szexuális zaklatás elleni küzdelemben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében gyűjtsenek és bocsássanak rendelkezésre minőségi adatokat; felszólítja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a szexuális zaklatásra vonatkozó jobb, átfogó, összehasonítható és konkrét adatok gyűjtéséről; ösztönzi az illetékes intézményekkel folytatott együttműködés fokozását;

6.  felszólítja a Bizottságot, hogy az e területet érintő jogi rendelkezések alkalmazásáról szóló tájékoztatás eszközeként hozzon létre egy olyan nyilvános adatbázist, amely a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmódra vonatkozó releváns jogszabályokat és ítélkezési gyakorlatot tartalmazza;

7.  ösztönzi a tagállamokat, hogy fontolják meg jogszabályi rendelkezéseik módosítását annak biztosítása érdekében, hogy azokat a munkavállalókat, akiknek valamely közös megegyezés részeként titoktartási megállapodást kell aláírniuk, e megállapodás részeként ne lehessen a szexuális zaklatás vagy erőszak bejelentésének elmulasztására kötelezni;

8.  a fegyelmi eljárások és/vagy a helyi rendőrség által lefolytatott vizsgálatok keretében határozottan támogatja a szexuális zaklatás és erőszak valamennyi európai intézményen belüli áldozatát;

9.  felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák a munkavállalók szexuális zaklatással és erőszakkal szembeni védelmét azáltal, hogy törekszenek a munkaügyi felügyelők közötti nemi egyensúly javítására, képzést nyújtanak a felügyelők számára, hogy kellő éberséggel felismerjék a szexuális zaklatás eseteit, illetve 24 órában működő segélyvonalat indítanak a szexuális zaklatás gyanújával kapcsolatos bejelentések fogadására;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak.

[1] HL L 204., 2006.7.26., 23. o.
[2] HL L 373., 2004.12.21., 37. o.