Plenárisülés-dokumentum

 

B8-0139/2018

12.3.2018

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

a szíriai helyzetről

( 2018/2626(RSP) )

Victor Boştinaru, Elena Valenciano

az S&D képviselőcsoport nevében

 

B8-0139/2018

Az Európai Parlament állásfoglalása a szíriai helyzetről

( 2018/2626(RSP) )

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Szíriáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Szíriára vonatkozó uniós stratégia elfogadásáról szóló legutóbbi, 2017. május 18-i állásfoglalására[1],

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának az szíriai ellenségeskedések beszüntetéséről szóló 2018. február 24-i 2401 (2018) számú határozatára, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Szíriai Arab Köztársaságban zajló konfliktusról szóló korábbi határozataira, különösen a 2118 (2013), 2139 (2014), 2165 (2014), 2191 (2014), 2199 (2015), 2254 (2015), 2258 (2015), 2268 (2016), 2328 (2016), 2332 (2016) és 2336 (2016) sz. határozatokra,

–  tekintettel Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) és Hrisztosz Sztilianidesz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos 2018. február 20-i nyilatkozatára a szíriai Kelet-Gútában és Idlíbben tapasztalt humanitárius helyzetről,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2017. december 19-i, 2393 (2017) számú határozatára, amely a segélyek Szíriába való szállítása céljából felhatalmazást ad a határokon, illetve frontvonalakon való átlépésre,

–  tekintettel az alelnök/főképviselő által 2017. november 25-én a szíriai ellenzék rijádi konferenciájáról tett nyilatkozatra,

–  tekintettel az alelnök/főképviselő által 2017. július 9-én a szíriai tűzszünetről tett nyilatkozatra,

–  tekintettel a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” című konferenciáról a társelnökök által kiadott, 2017. április 5-i nyilatkozatra,

–  tekintettel „A Szíriára vonatkozó uniós stratégia elemei” című, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett 2017. március 14-i közös közleményre (JOIN(2017)0011), valamint a Tanács Szíriáról szóló 2017. április 3-i következtetéseire, amelyek együttesen alkotják a Szíriára vonatkozó új uniós stratégiát;

–  tekintettel a szíriai erőszakos elnyomás felelőseivel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló tanácsi határozatokra, köztük a legfrissebb, 2018. február 26-i határozatra[2],

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (UNHRC) által a Szíriai Arab Köztársaság megfigyelése céljából létrehozott független nemzetközi vizsgálóbizottság jelentéseire, valamint az UNHRC Szíriai Arab Köztársaságról szóló határozataira,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára és valamennyi olyan ENSZ-egyezményre, amelynek Szíria részes fele,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és az ENSZ egyéb emberi jogi egyezményeire és eszközeire, többek között a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel tovább folytatódik Szíriában a hét éve dúló polgári konfliktus, annak ellenére, hogy számos nemzetközi erőfeszítés történt a tűzszünet elérése és egy tárgyalásos megoldás alapjainak megteremtése érdekében; mivel következésképpen az ország humanitárius helyzete továbbra is lesújtó; mivel 1244 közösségben élő mintegy 5,6 millió ember szenved sürgős szükséget, beleértve 2,9 millió nehezen elérhető és ostromolt helyen élő embert;

B.  mivel az ENSZ arról számolt be, hogy közel százezer polgár volt kénytelen elmenekülni az Idlíb tartomány déli és délkeleti részén élő számos közösségből a kormányzati erők orosz erőkkel és Irán által támogatott milíciákkal megerősített támadásai következtében; mivel ez a deeszkalációs övezet az összeomlás szélén áll, és küszöbön áll a rezsim támadása, amely egy újabb humanitárius katasztrófával fenyeget;

C.  mivel egyes városok és térségek – például Kelet-Gúta, Jármúk, Fúa és Kafrija – már régóta szenvednek a polgári lakosságra súlyos következményekkel járó blokádoktól, és nincs mód a humanitárius segítségnyújtás fenntartható biztosítására; mivel annak ellenére, hogy Kelet-Gúta deeszkalációs zónának számít, a térség és az ott élő megközelítőleg 400 000 ember súlyos és válogatás nélküli bombázásnak volt az elmúlt hetekben kitéve a szíriai rezsim és szövetségesei részéről, iskolákat és orvosi létesítményeket rombolva le, sőt, állítólag vegyi fegyvereket is bevetve; mivel a kelet-gútai helyzet olyan súlyos, hogy az ENSZ főtitkára, António Guterres „földi pokolként” jellemezte azt;

D.  mivel a polgári személyek alapvető élelmiszerektől és gyógyszerektől való megfosztása elfogadhatatlan harci módszer, amelyet a nemzetközi humanitárius jog tilt; mivel az evakuálási műveletek, illetve a humanitárius segítségnyújtás és az orvosi ellátás akadályozása a nemzetközi humanitárius jog és az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatának nyilvánvaló megsértését jelenti;

E.  mivel becslések szerint csak 2018 első két hónapjában 1 000 gyermeket öltek vagy sebesítettek meg Szíriában; mivel a polgári lakosságot élő pajzsként használják az IS uralta területeken, illetve gyermekeket toboroznak és vetnek be terrorista tevékenységekhez;

F.  mivel az ENSZ Népesedési Alapja által 2017-ben kiadott „Voices from Syria 2018 – Assessment Findings of the Humanitarian Needs Overview” (Szíria hangjai 2018 – A humanitárius szükségleteket áttekintő értékelő eredmények”) című jelentése szerint a szíriai nők és lányok jelentős hányada rutinszerűen kénytelen elszenvedni a segély „ellenszolgáltatásaként” szexuális kizsákmányolást, kényszerházasságot és a bántalmazás egyéb elfogadhatatlan formáit; mivel ezek a visszaélések legalább 2015 óta ismertek az ENSZ köreiben; mivel ezek a gyakorlatok különösen azokon a területeken elterjedtek, ahol a segélyszervezetek hozzáférését akadályozza a szíriai rezsim, és ahol harmadik felekre és helyi szereplőkre kell támaszkodni a segélyek folyósításához;

G.  mivel a kurd fennhatóság alá tartozó Afrin tartományban Törökország által indított „Olívaág” művelet a szíriai konfliktus új dimenzióját nyitotta meg, amely további humanitárius gondokat és aggodalmakat vet fel Szíria kényes belső egyensúlyára és/vagy a tárgyalásos megoldás felé tett erőfeszítésekre gyakorolt negatív hatása miatt; hangsúlyozza, hogy már vannak beszámolók a polgári áldozatok nagy számáról, és hogy további több száz polgári személy élete van veszélyben; mivel az EU egyértelműen hangot adott ezeknek az aggodalmaknak, felszólítva Ankarát, hogy hagyja abba a támadást, továbbá kiemeli annak szükségességét, hogy az ENSZ által jegyzékbe vett terrorista szervezetek legyőzésére összpontosítsanak;

H.  mivel az EU továbbra is elkötelezett az ENSZ szíriai különmegbízottja irányításával folyó, genfi ​​folyamat néven ismert tárgyalások sikere mellett; mivel az EU továbbra is támogatja ezt a folyamatot, többek között a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” elnevezésű második brüsszeli konferencia megszervezésével, amelyet 2018. április 24-én és 25-én fognak megtartani;

I.  mivel az EU–Jordánia és az EU–Libanon közötti megállapodások potenciálisan paradigmaváltáshoz vezető modellként szolgálhatnak a menekültek lakóhelyelhagyásának fejlesztési lehetőségként való kezeléséhez, továbbá politikai reformokra ösztönöznek a menekültek védelmének a befogadó országokban történő fokozása céljából; mivel azonban ezek végrehajtása elmaradt;

J.  mivel a háború darabokra törte Szíria fizikai és szociális infrastruktúráját, beleértve a házakat, iskolákat, kórházakat és a vízrendszert; mivel az ország nagy részét robbanásveszélyes anyagok – aknák, fel nem robbant bombák – szennyezik, és mivel a nemi alapú erőszak továbbra is része a nők és a lányok életének; mivel ezért a szíriai menekültek biztonságos és méltó visszatérésének feltételei jelenleg nincsenek meg;

K.  mivel a szíriai helyzet és az átfogó, valódi és befogadó politikai átmenet hiánya továbbra is akadályozza az EU szíriai stratégiájának maradéktalan végrehajtását, és különösen az ország újjáépítését célzó jelentős uniós támogatás nyújtását;

1.  mélységesen sajnálja, hogy a hét éve dúló szíriai polgárháborúban továbbra is kimondhatatlan szörnyűségek folynak; sürgeti a genfi nyilatkozat és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015. december 18-i 2254. számú határozatának teljes végrehajtását, amely lefektette a konfliktus jövőbeli békés rendezésének alapjait; határozottan védelmébe veszi a genfi folyamatot mint a szíriai válság főbb politikai vonatkozásainak megvitatására és a fenntartható béke elérése alkalmas, nemzetközileg elfogadott, inkluzív fórumot, amely egy új alkotmányon és a demokratikus választások ENSZ-felügyelet alatti lebonyolításán alapul;

2.  határozottan elítéli a Kelet-Gúta elleni súlyos és megkülönböztetés nélküli offenzívát és ennek során a klórgáz feltételezett bevetését; kéri az összes ellenségeskedés azonnali befejezését, és sürgeti az ENSZ BT 2401 (2018) számú határozatának teljes körű tiszteletben tartását, amelyet egyhangúlag fogadtak el, arra kérve valamennyi felet – és különösen a szíriai rezsimet és szövetségeseit –, hogy haladéktalanul szüntessenek meg minden ellenségeskedést legalább 30 egymást követő napon, hogy tartós humanitárius szünetet lehessen biztosítani az életmentő humanitárius segítség nyújtása, valamint a betegek és sebesültek egészségügyi evakuálása érdekében;

3.  felszólítja Oroszországot, Iránt és Törökországot, mint a deeszkalációs megállapodások (az asztanai folyamat) szavatolóit a szíriai rezsimre gyakorolt ​​befolyásuk bevetésére, hogy enyhíteni lehessen a kelet-gútai helyzetet, és biztosítani lehessen a tűzszünet tiszteletben tartását valamennyi deeszkalációs zónában, beleértve Idlíbet is, amint azt Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is szorgalmazta a fenti három ország külügyminisztereinek a Külügyek Tanácsának 2018. február 26-i ülését követően megküldött levelében; tudomásul veszi Oroszország, Irán és Törökország azon döntését, hogy új csúcstalálkozót tartanak áprilisban, hogy megvitassák Szíria helyzetét és a lehetséges lépéseket a régióban; hangsúlyozza, hogy ezek a lépések semmilyen módon nem lehetnek ellentétesek az ENSZ által támogatott tárgyalásokkal/a genfi folyamattal;

4.  továbbra is komolyan aggódik az afrini helyzet miatt, beleértve a török erők, illetve az Aszad-rezsim vagy az orosz erők közötti esetleges konfrontációt és a növekvő feszültségeket az Egyesült Államokkal; emlékeztet az alelnök/főképviselő azon álláspontjára, amely szerint biztonsági szempontból nem áll Törökország érdekében új szíriai frontok megnyitása, és figyelmeztet az ország humanitárius válságának további romlására;

5.  sürgeti az aránytalan intézkedésnek bizonyuló„Olajág” hadművelet azonnali befejezését, amelyet eredetileg biztonsági aggályok indokoltak, és hangoztatták annak korlátozott hatályát és körét; követeli a humanitárius jog teljes körű tiszteletben tartását, beleértve a polgári személyek védelmét; hangsúlyozza, hogy a katonai műveleteknek az ENSZ-jegyzékbe foglalt ​​terrorista szervezetek elleni küzdelemre kell összpontosítaniuk, és emlékeztet arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa legutóbbi, 2401 (2018) számú állásfoglalása sürgeti a szíriai tűzszünetet, amelybe Afrin is beleértendő; hangsúlyozza továbbá, hogy ugyanezen állásfoglalás nem nevezte meg a jogszerű célpontot jelentő terrorista szervezetek között a Kurd Népvédelmi Egységeket (YPG), és hogy a YPG Afrinban tartózkodó erői már jelezték hajlandóságukat a tűzszünet elfogadására;

6.  ismételten sürgeti a biztonságos, időben történő és akadálytalan humanitárius hozzáférést Szíria egész területéhez, és üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2393 (2017) számú határozatát, amely további 12 hónapra (2019. január 10-ig) meghosszabbította a humanitárius hozzáférés szíriai határokon és harcvonalakon átnyúló engedélyét;

7.  rámutat arra, hogy az állásfoglalás felhívta a szíriai hatóságokat és valamennyi felet a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeik betartására, arra figyelmeztetve, hogy a segélyek megtagadása háborús bűncselekménynek vagy emberiség elleni bűncselekménynek minősülhet; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország és Kína az állásfoglalás elfogadása helyett tartózkodott a szavazástól, és hogy a szíriai rezsim és az orosz kormány fenntartásokat fogalmazott meg az engedély jövőbeni meghosszabbítása tekintetében; ösztönzi az ENSZ-et és végrehajtó partnereit, hogy továbbra is tegyenek lépéseket a humanitárius szállítmányoknak a nehezen elérhető és ostromlott területekre történő eljuttatásáért, többek között az ENSZ BT 2165. sz. határozata szerinti határátkelés lehető leghatékonyabb igénybevételével;

8.  határozottan sajnálja a Biztonsági Tanácsban megismételt orosz vétót és azt, hogy nem született megállapodás az OPCW–ENSZ közös vizsgálati mechanizmus (JIM) mandátumának megújításáról annak 2017. november 17-i lejártáig; szégyenletesnek tartja ezt a hozzáállást a Biztonsági Tanács állandó tagja részéről, amely különleges felelősséggel tartozik a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében; hangsúlyozza, hogy a világ szemében a nemzetközi vizsgálatok akadályozása inkább a bűnösség jele, mint bármi másé;

9.  hangsúlyozza, hogy nem szabad megtűrni vagy büntetlenül hagyni a Szíriában elkövetett szörnyű bűncselekményeket; megismétli felhívását a felelősök független, pártatlan, alapos és hiteles kivizsgálására és a velük szembeni büntetőeljárások lefolytatására, továbbá támogatja a nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus (IIIM) munkáját a Szíriai Arab Köztársaságban 2012 márciusa óta elkövetett nemzetközi bűncselekményekre vonatkozóan; elégedettséggel veszi tudomásul az EU azon döntését, hogy a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközön (IcSP) keresztül 1,5 millió eurós finanszírozást nyújt a mechanizmus támogatásához; hangsúlyozza azonban, hogy a program 18 hónapos időtartamánál hosszabb ideig lesz szükség támogatásra; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tagállamok betartsák az ígéreteiket, és elvárja, hogy a Szíria és a térség jövőjének támogatásárról szóló második brüsszeli konferencián vizsgálják meg és rendezzék a IIIM-finanszírozás kérdését; felszólít továbbá a civil társadalmi szervezetek és nem kormányzati szervezetek támogatására, amelyek összegyűjtik és segítik megőrizni az emberi jogok és a humanitárius jog megsértésének bizonyítékait;

10.  ismételten hangot ad azon elv melletti támogatásának, hogy a büntetlenség elleni küzdelemben alkalmazzák az egyetemes joghatóság elvét, és üdvözli az EU több tagállamának erre irányuló lépéseit; megismétli az EU-hoz és tagállamaihoz intézett arra vonatkozó felhívását, hogy – a kérdés sikeres Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalásáig – a hasonlóan gondolkodó országokkal szoros együttműködésben mérlegeljék egy, a szíriai háborús bűncselekményeket kivizsgáló törvényszék létrehozását;

11.  üdvözli, hogy 2018 február 26-án két, 2018 januárjában kinevezett szíriai minisztert felvettek a szíriai rezsimmel szembeni uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékébe, akik felelősek a szíriai nép elleni megtorló intézkedésekért; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy valamennyi tagállam teljes mértékben tiszteletben tartsa a 2011/273/KKBP tanácsi határozatot és végrehajtsa a szankciókat;

12.  megdöbbentőnek találja az arról szóló beszámolókat, hogy nők és lányok esnek zsarolás és szexuális zaklatás áldozatául a humanitárius szervezetek és ügynökségek nevében a segélyeket továbbító elosztó ügynökök, harmadik szereplők és helyi tisztviselők részéről; határozottan kijelenti, hogy nem szabad tűrni az ilyen cselekményeket; alapos vizsgálatot sürget, és hangsúlyozza, hogy minden felelőst meg kell büntetni;

13.  elismeri a Jordánia, Libanon és Törökország menekültek melletti, elismerésre méltó szolidaritását, és támogatja az EU pénzügyi támogatását, amely a menekültek és befogadó közösségeik sürgető szükségleteit hivatott kezelni; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tagállamok fokozzák a befogadó országoknak nyújtott pénzügyi támogatásukat, és üdvözli, hogy a Szíria és a térség jövőjének támogatásáról szóló második brüsszeli konferencia célja, hogy a nemzetközi közösség több támogatást irányítson a menekülteket fogadó országokba;

14.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a beszámolók szerint 2017-ben 66 000 menekült tért vissza Szíriába, és hangsúlyozza, hogy teljes mértékben tiszteletben kell tartani a visszaküldés tilalmának elvét; hangsúlyozza, hogy Szíria nem biztonságos a menekültek visszatéréséhez, és az EU-nak nem szabad az ilyen visszatérést támogatnia; ismételten felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben saját kötelezettségvállalásaikat, beleértve a New York-i nyilatkozatban foglaltakat is, és biztosítsák a felelősség megosztását, lehetővé téve a szíriai háborús övezetek elől menekülők védelmét a közvetlenül szomszédos térségen túlmenően is, többek között letelepítési és humanitárius befogadási rendszerek révén;

15.  szorgalmazza Szíriában és a szomszédos országokban a leginkább veszélyeztetettek – különösen a nők, a gyermekek, a fogyatékossággal élők, az idősek, a kisebbségek és az LMBTI-személyek emberek – maximális támogatását; hangsúlyozza, hogy az EU-nak gondoskodnia kell arról, hogy a szíriai gyermekek és fiatalok megfelelő oktatásban és szakképzésben részesüljenek, hogy zökkenőmentesen újra beilleszkedhessenek majd a társadalomba;

16.  határozottan elítéli a gyermekek harcokban vagy terrorista támadásokban való felhasználását; hangsúlyozza, hogy semmi nem indokolhatja az iskolák, játszóterek, kórházak vagy egyéb egészségügyi létesítmények és sűrűn lakott területek elleni támadásokat;

17.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást e szöveg arab fordításával együtt a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az uniós tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az ENSZ-nek, a Szíriát támogató nemzetközi csoport tagjainak, valamint a szíriai konfliktusban érintett összes félnek.

 

[1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0227
[2] HL C 54I., 2018.2.26., 8. o.