Plenárisülés-dokumentum

A7-0121/2011

5.4.2011

***I

JELENTÉS

a 2000/75/EK irányelvnek a kéknyelv-betegség elleni vakcinázás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

( COM(2010)0666 – 05499/2011 – C7‑0032/2011 – 2010/0326(COD) )

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság

Előadó: Janusz Wojciechowski

PR_COD_1amCom

TARTALOM

Oldal

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE  5

INDOKOLÁS  8

A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL  9

ELJÁRÁS  14

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a 2000/75/EK irányelvnek a kéknyelv-betegség elleni vakcinázás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

( COM(2010)0666 – 05499/2011 – C7‑0032/2011 – 2010/0326(COD) )

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára ( COM(2010)0666 ),

–  tekintettel a Tanács 2011. január 26-i levelére, amelyben a Tanács kifejtette, hogy véleménye szerint a jogalapot meg kell változtatni, és kérte az Európai Parlamentet, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (2) bekezdése alapján fogadja el a Bizottság javaslatával kapcsolatos álláspontját (05499/2011 – C7-0032/2011),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. március 15-i véleményére[1],

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a jogalap kért módosításáról szóló véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére ( A7-0121/2011 ),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály

1 bevezető hivatkozás

Indokolás

Az eredeti javaslat a 92/119/EK irányelv 15. cikkének származékos jogalapján alapul, és ennek alkalmazása ellentétes lenne a Szerződéssel. A Lisszaboni Szerződés értelmében a jogalkotási feladatokat a Parlament és a Tanács közösen látja el (az EUSZ 14. cikkének (1) bekezdése), a mezőgazdaság területére pedig a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó (az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése).

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály

2 bevezető hivatkozás

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály

5 a bevezető hivatkozás (új)

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály

2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály

2 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály

3 cikk

INDOKOLÁS

A jelenlegi helyzet

A kéknyelv-betegség a kérődző állatok (mint például a szarvasmarha, a juh, a kecske) betegsége. A 2000-es évek eleje óta a betegség több hullámban járványszerűen sújtott számos tagállamot, többek között Közép- és Észak-Európában, ami a morbiditás és a mortalitás megnövekedésével járt, valamint akadályozta az élőállat-kereskedelmet, és ez jelentős veszteséget eredményezett.

A 2000. november 20-i 2000/75/EK tanácsi irányelv különös rendelkezéseket állapít meg a kéknyelv-betegség elleni védekezésre és a betegség felszámolására vonatkozóan, többek között szabályokat határoz meg a vakcinázással kapcsolatban. E szabályok az úgynevezett „élő attenuált vakcinák” alkalmazásának szabályozását célozták, az irányelv elfogadásakor – vagyis egy évtizede – ugyanis még csak ezek álltak rendelkezésre. E vakcinák alkalmazása azzal a nem kívánt hatással járhat, hogy a vakcinavírus a vakcinázott állatok környezetében élő nem vakcinázott állatokra is átterjed. Emiatt a 2000/75/EK rendelet csak azokban a külön kijelölt övezetekben engedélyezi a vakcinázást, ahol a betegség megjelent, és ahol az állatok szállítását korlátozzák.

Az elmúlt néhány évben azonban új, inaktivált vakcinák is rendelkezésre állnak. Az „élő attenuált vakcinákkal” szemben ezen inaktivált vakcinák esetében a vakcinavírus nem kívánt terjedésének kockázata nem áll fenn, így e vakcinák az állatok szállítására vonatkozó korlátozások által érintett területeken kívül is eredményesen alkalmazhatók.

A Bizottság javaslatának célja és hatálya

A Bizottság javaslatának célja, hogy rugalmasabbá tegye a kéknyelv-betegség elleni vakcinázásra vonatkozó szabályokat, elsősorban azáltal, hogy lehetővé teszi az inaktivált vakcinák alkalmazását az állatok szállítására vonatkozó korlátozások által érintett területeken kívül.

Az előadó álláspontja

Az előadó a Bizottság javaslatának érdemi részét támogatja. A javaslat lazítana néhány, a vakcinagyártás közelmúltbeli fejlődése miatt szükségtelenné vált korlátozást. Az új szabályok elősegítenék, hogy a tagállamok eredményesebben alkalmazzák a vakcinázást a kéknyelv-betegség visszaszorítására és a betegség által a mezőgazdasági ágazatra rótt terhek mérséklésére.

Az előadó véleménye szerint az eredeti bizottsági javaslatban alkalmazott jogalap módosításra szorul. Az előadó támogatja a Tanács 2011. január 26-i levelében kifejtett álláspontját, amely szerint a 43. cikk (2) bekezdése értelmében a 2000/75/EK irányelvet módosító jogi aktust a társjogalkotóknak a rendes jogalkotási eljárás keretében kell elfogadniuk.

A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

Paolo De Castro úr

elnök

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy:  Vélemény a 2000/75/EK irányelvnek a kéknyelv betegség elleni vakcinázás tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat ( COM(2010)0666 – C7–0032/2011 – 2010/0326(COD) ) jogalapjáról

Tisztelt Elnök Úr!

2011. február 10-i levelében arra kérte a Jogi Bizottságot, hogy az eljárási szabályzat 37. cikkének (2) bekezdése értelmében nyilvánítson véleményt a fenti bizottsági javaslat jogalapjának tervezett – a 92/119/EK tanácsi irányelv 15. cikkéről az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésére történő – módosításáról.

A bizottság 2011. február 28-i ülésén megvizsgálta a fenti kérdést.

Háttér

A Bizottság a 2000/75/EK irányelvnek a kéknyelv betegség elleni vakcinázás tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatot 2010. november 15-én nyújtotta be a Tanácsnak. Az AGRI bizottság elnöke 2010. november 18-án a Parlament Jogi Szolgálatának véleményét kérte a javaslat jogalapjának érvényességére vonatkozóan, a Jogi Szolgálat pedig november 25-én válaszolt. Ezt követően, 2010. december 8-án az AGRI bizottság elnöke levelet intézett a Bizottsághoz és a Tanácshoz, amelyben komoly kétségeinek adott hangot a javaslat elfogadására irányuló eljárással kapcsolatban. Arra kérte továbbá a Bizottságot, hogy vonja vissza javaslatát, a Tanácsot pedig arra, hogy ne fogadja el, hanem várja meg, amíg a Bizottság új javaslatot terjeszt elő. Azt javasolta, hogy az új javaslat az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésén alapuljon. A levélben hangsúlyozta, hogy a Bizottság egy másodlagos jogalapot alkalmazott, amely „a Bíróság ítélkezési gyakorlatának (különösen a C-133/06 ügyben hozott, 2008. május 6-i ítéletének) ismeretében (…) jogellenesnek tűnik”, továbbá leszögezte, hogy „(…) a Lisszaboni Szerződés értelmében a jogalkotási szerepkör a Parlament és a Tanács között megoszlik, és az EK-Szerződés 202. cikkének hatályon kívül helyezésével a Tanács nem rendelkezik önálló jogalkotási hatáskörrel. A mezőgazdaság területére vonatkozó, az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése szerinti jogalkotási aktusok elfogadására a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó.”

Az állat-egészségügyi szolgálatok vezetőinek tanácsi munkacsoportja 2010. december 2-án tárgyalta meg a javaslatot. Ezen az ülésen a Tanács Jogi Szolgálata azt javasolta a küldöttségeknek, hogy a javaslatra vonatkozóan ne alkalmazzák a másodlagos jogalapot, és azon véleményének adott hangot, hogy az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdését kell jogalapként használni.

Mindezek ismeretében a Tanács úgy határozott, hogy nem alkalmazza a Bizottság által javasolt jogalapot. A Bizottság kifejtette, hogy a javaslatot várhatóan nem lehet visszavonni és az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésén alapuló javaslattal felváltani azt lehetővé téve, hogy a Parlament és a Tanács még időben a 2011. évi vakcinázási kampány előtt elfogadja.

E célkitűzés sürgősségére való tekintettel a Tanács 2011. január 26-i, a Parlament elnökének címzett levelében továbbította a javaslatot a Parlamentnek, és javasolta, hogy a társjogalkotók annak jogalapját az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésére módosítsák. A Tanács felkérte továbbá a Parlamentet, hogy a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően fogadja el álláspontját az e jogalapon nyugvó bizottsági javaslatra vonatkozóan. A Bizottság képviselői kinyilvánították, hogy a Bizottság nem fogja ellenezni ezt a megközelítést.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság mint illetékes bizottság a javaslat jogalapját a Tanács által javasolt módon kívánja módosítani.

I. A szóban forgó jogalapok

A bizottsági javaslat jogalapja az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. december 17-i 92/119/EGK tanácsi irányelv[2] 15. cikke, amelynek szövege a következő:

„15. cikk

Az ezen irányelvben megállapított általános rendelkezésektől eltérve, az illető betegségre vonatkozó ellenőrző és felszámolási rendelkezésekkel kapcsolatos különös rendelkezéseket:

– a sertések hólyagos betegsége esetében a II. mellékletben állapítják meg,

– az I. mellékletben felsorolt többi betegség esetében a Bizottság javaslatára a Tanács fogadja el minősített többséggel.”

Az I. melléklet címe „A bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek jegyzéke”, és e jegyzék magában foglalja a kéknyelv betegséget is.

A Tanács és az AGRI bizottság által javasolt jogalap az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése, amelynek szövege a következő: „2. A 40. cikk (1) bekezdésében előírt közös piacszervezést, továbbá a közös agrárpolitika és a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósításához szükséges egyéb rendelkezéseket a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg.” (utólagos kiemelés)

II. A Bizottság által választott jogalap

A Bizottság által javasolt jogalap a 92/119/EGK irányelv 15. cikke, azaz egy ún. másodlagos jogalap. A Bizottság a választott jogalapot az indokolásban az alábbiak szerint indokolja: „A 2000/75/EK irányelv jogalapja az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. december 17-i 92/119/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: alap-jogiaktus) 15. cikkének második francia bekezdése, amelynek értelmében az irányelv I. mellékletében felsorolt állatbetegségek leküzdésére és felszámolására vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos különös rendelkezéseket a Bizottság javaslatára a Tanács fogadja el minősített többséggel. Mivel az említett jogalapot tartalmazó alap-jogiaktus még hatályos, a jogszabály által a Tanácsra ruházott hatásköröket a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése nem érinti, ezáltal azokat továbbra is kizárólag a Tanács gyakorolja.” (utólagos kiemelés). A SANCO Főigazgatóság főigazgatója az AGRI bizottság elnökéhez intézett, 2010. november 15-i levelében hasonlóan fogalmazott: „A kéknyelv betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról szóló 2000/75/EK tanácsi irányelv jogalapja a 92/119/EGK tanácsi irányelvben található, amely arról rendelkezik, hogy a Tanács a Bizottság javaslatára minősített többséggel bizonyos állatbetegségek leküzdésére és felszámolására vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos egyedi rendelkezéseket fogadhat el. Mivel az említett jogalapot tartalmazó alap-jogiaktus még hatályos, a jogszabály által a Tanácsra ruházott hatásköröket a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése nem érinti. Ezen okokból a Bizottság javaslatát kizárólag a Tanácshoz intézi.”

III. A Bíróság által alkalmazott megközelítés

A Bíróság ítélkezési gyakorlatából kirajzolódnak egyes alapelvek. Először is, az anyagi hatáskör és az eljárás szempontjából a jogalap következményeit tekintve a helyes jogalap megválasztása alkotmányos jelentőséggel bír[3]. Másodsorban az EUSZ 13. cikkének (2) bekezdése értelmében az egyes intézmények a Szerződésben rájuk ruházott hatáskörök keretén belül járnak el[4], és a közösségi intézmények akaratnyilvánítására vonatkozó szabályokat a Szerződés állapítja meg, és azokról sem a tagállamok, sem maguk az intézmények nem rendelkezhetnek[5].

A C-133/06. számú ügyben hozott, 2008. május 6-i ítéletében a Bíróság az alábbiak szerint határozott a másodlagos jogalap uniós intézmények általi használatával szemben:

„56.  Valamely intézmény arra vonatkozó lehetőségének elismerése, hogy másodlagos jogalapokat hozzon létre, akár azért, hogy megszigorítsa, akár pedig azért, hogy megkönnyítse valamely aktus elfogadásának módjait, az adott intézmény számára olyan jogalkotási hatáskör biztosításához vezetne, amely túllép a Szerződésben előírt hatáskörön.

57.  Mindez azt is eredményezné, hogy az adott intézmény számára lehetővé válnék az intézményi egyensúly elvének megsértése, amely elv magában foglalja, hogy valamennyi intézmény úgy gyakorolja hatásköreit, hogy közben a többi intézmény hatáskörét tiszteletben tartja (a C–70/88. sz., Parlament kontra Tanács ügyben 1990. május 22-én hozott ítélet [EBHT 1990., I–2041. o.] 22. pontja).”

A Bíróság ítéletéből következik, hogy az uniós jogalkotó csak a Szerződésben előírt eljárásnak megfelelően fogadhat el jogalkotási aktust, és valamely aktus elfogadása céljából nem hozhat létre további jogalapot és eljárásokat.

IV. A javasolt intézkedések célja és tartalma

A javaslat a kéknyelv betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról szóló, 2000. november 20-i 2000/75/EK tanácsi irányelv[6] módosítására irányul, amelyet az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. december 17-i 92/119/EGK tanácsi irányelv 15. cikke alapján fogadtak el. A 92/119/EGK irányelvet az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés 43. cikke – jelenleg az EUMSZ 43. cikke – alapján, a mezőgazdasági területre vonatkozó intézkedésként fogadták el.

Meg kell jegyezni, hogy valamely jogszabály jogalapjának kiválasztása nem az érintett intézményeknek a kitűzött célokkal kapcsolatos meggyőződésétől függ, hanem annak „bírósági felülvizsgálatnak alávethető objektív tényezőkön”[7], így például az intézkedés célján és tartalmán[8] kell alapulnia.

A javaslat célja a kéknyelv betegség elleni további vakcinázási lehetőségek bevezetése és „a betegség következtében a mezőgazdasági ágazatra nehezedő terhek csökkentése”(a javaslat (5) preambulumbekezdése). Ezért a javaslat a mezőgazdasági politikára vonatkozik, és az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésén kellene alapulnia.

V. Összegzés

Úgy véljük, hogy a 92/119/EK irányelv 15. cikke nem érvényes jogalap a javaslat elfogadására, s annak az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésén kellene nyugodnia.

A Jogi Bizottság 2011. február 28-i ülésén ennek megfelelően 14 szavazattal egyhangúlag[9] úgy határozott, hogy indítványozza, hogy a javaslat az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésén alapuljon.

Tisztelettel:

Klaus-Heiner Lehne

ELJÁRÁS