Plenárisülés-dokumentum

A7-0331/2011

6.10.2011

***II

AJÁNLÁS MÁSODIK OLVASATRA

a Tanács első olvasatbeli álláspontjáról az „Európai Örökség” címre irányuló európai uniós fellépés létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadása tekintetében

(10303/2011 – C7‑0236/2011 – 2010/0044(COD) )

Kulturális és Oktatási Bizottság

Előadó: Chrysoula Paliadeli

PR_COD_2app

TARTALOM

Oldal

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE.................5

INDOKOLÁS.............................................................................................................................6

ELJÁRÁS....................................................................................................................................9

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Tanács első olvasatbeli álláspontjáról az „Európai Örökség” címre irányuló európai uniós fellépés létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadása tekintetében

(10303/2011 – C7‑0236/2011 – 2010/0044(COD) )

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (10303/2011 – C7‑0236/2011),

–   tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv értelmében a francia szenátus által benyújtott, indokolással ellátott véleményre, amely azt hangsúlyozza, hogy a jogalkotási aktus tervezete nem áll összhangban a szubszidiaritás elvével,

–   tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával ( COM(201)0076 ) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára[1],

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 72. cikkére,

–   tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság második olvasatra adott ajánlására ( A7-0331/2011 ),

1.  jóváhagyja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy – annak ellenőrzése után, hogy valamennyi eljárás rendben lezajlott – írja alá a jogalkotási aktust, továbbá a Tanács főtitkárával egyetértésben intézkedjék az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

INDOKOLÁS

1.  Előzmények és eljárás

2010. március 9-én a Bizottság európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatot nyújtott be az „Európai Örökség” címre irányuló európai uniós fellépés létrehozásáról[2].

A szöveget az Európai Unió Tanácsának spanyol, belga és magyar elnöksége során vizsgálták.

A Régiók Bizottsága 2010. június 9-én fogadta el véleményét a bizottsági javaslatról[3].

2010. december 16-i ülésén az Európai Parlament első olvasatban jogalkotási állásfoglalást fogadott el a bizottsági javaslat módosításáról[4].

2011. március 3-i ülésén a Kulturális és Oktatási Bizottság határozatot hozott arról, hogy a Tanáccsal folytatott közelgő tárgyalásokon – annak érdekében, hogy második olvasatban hamar megállapodás szülessen – mik legyenek megbízatásának keretei, valamint arról, hogy kik legyenek a tárgyalócsoport tagjai.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 294. cikkének (5) bekezdése és az együttdöntési eljárás gyakorlati vonatkozásairól szóló közös nyilatkozat[5] értelmében a Tanács és a Parlament között március 22-én és április 12-én két informális háromoldalú találkozóra került sor, melyek célja az volt, hogy második olvasatban megállapodás szülessen. Az ezt követő megállapodást a COREPER 2011. április 15-én megerősítette, és a Kulturális és Oktatási Bizottság elnöke 2011. május 9-én tájékoztatta erről a COREPER I. elnökét.

A Tanács az EUMSZ 294. cikkében megállapított rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően 2011. július 19-én első olvasatban elfogadta a megállapodást magában foglaló álláspontját.

2. A Bizottság javaslata

A javaslat célja, hogy a közös történelem és kulturális örökség, valamint a sokféleség elismerése alapján az európai polgárok részéről megerősödjön az Európai Unióhoz való tartozás érzése, valamint élénküljön a kultúrák közötti párbeszéd.

Kormányközi kezdeményezés: A javaslat kibővíti a 2006-ban útjára indított kormányközi kezdeményezést. A Tanács által 2008. november 20-án elfogadott következtetésekre reagál, amely felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot, minőségének és hatékonyságának javítása, valamint a hosszú távú sikerének biztosítása érdekében hivatalos uniós fellépéssé alakítva a kezdeményezést.

Új kritériumok és ellenőrzési eljárás: A javaslat a címre vonatkozóan új közös, egyértelmű és átlátható kritériumokat tartalmaz, melyeket valamennyi résztvevő tagországban alkalmaznának. A részvétel önkéntes. Az új kiválasztási és ellenőrzési eljárások biztosítják majd, hogy csak a legmegfelelőbb helyszíneknek ítéljék oda a címet, illetve azt, hogy azok a helyszínek, amelyek már nem felelnek meg az előírt feltételeknek, elveszítsék azt.

Hozzáadott érték: A javaslat kiemelt figyelmet fordít a címmel járó hozzáadott értékre a kulturális örökség területén működő egyéb kezdeményezésekhez képest. A címet az adott helyszín nem szépségéért vagy építészeti minőségéért kapja, hanem azért, mert szimbolikus jelentőséggel bír az európai integráció ás az Unió története szempontjából. A cím nem a helyszínek megőrzését célozza, hanem az általuk végzett tevékenységeket, valamint oktatási dimenziójukat, elsősorban a fiatalok számára. Végezetül a cím segíteni fogja a díjazott helyszíneket abban, hogy együttműködésük révén hatékonyabbak legyenek.

3.  A Parlament első olvasata

A Parlament jogalkotási állásfoglalásához, amelyet első olvasatban nagy többséggel (497 „igen” szavazattal, 18 ellenszavazattal és 41 tartózkodással) fogadtak el, 62 módosítás készült. E módosítások túlnyomó többsége viszonylag kis horderejű kérdésekkel foglalkozott, és hozzájárult a szöveg javításához.

Az előadó által érintett kérdések a következők voltak: a címmel kitüntetett helyszínek száma, a kiválasztási eljárás gyakorisága, az új uniós fellépés és a jelenlegi kormányközi kezdeményezés közötti egyértelmű különbségtétel, valamint a jelenlegi és a jövőbeli kitüntetettek közötti kapcsolat.

A legfontosabb módosítások a következő kérdéseket érintették:

A kiválasztás gyakorisága: Bár a Bizottság azt javasolta, hogy a címet évente adományozzák, a képviselők azon a véleményen vannak, hogy a kétévenkénti kiválasztás biztosítja majd a kiválasztási eljárás és a kiválasztott helyszínek jobb minőségét.

Több államot érintő helyszínek és kvóták: A több államot érintő helyszínekre vonatkozó pályázat benyújtása során ugyanazt az eljárást kell követni, mint az egyéb helyszínekre vonatkozóan. A Képviselők úgy vélték, hogy a helyszínek előzetes kiválasztását az összes érintett tagállamnak kell végeznie, melyek egyenként legfeljebb két helyszínt választhatnak ki. A több államot érintő helyszínek megnevezik az egyik érintett helyszínt, amely koordinátoruk és egyúttal a Bizottság felé az egyetlen kapcsolattartó pont lesz.

A testület: Az európai testületnek 13 főből kell majd állnia, akik közül egyet a Régiók Bizottsága jelöl ki. Olyan kulturális szakértők alkotnák, akiknek szakértelme kiterjed az „Európai Örökség” cím célkitűzéseihez kapcsolódó valamennyi területre, miközben megmarad valamennyi tagállam egyenrangú képviselete is.

Alapos tájékoztatás: A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Régiók Bizottságát a kiválasztási folyamat valamennyi szakaszáról: a helyszínek előzetes tagállami kiválasztásáról, a helyszíneknek az európai testület általi kiválasztásáról, a cím Bizottság általi odaítéléséről, valamint a cím visszavételéről, illetve a címről való lemondásról.

A cím visszavétele: A képviselők úgy vélik, hogy az átláthatóságra való tekintettel a visszavételi eljárásba a testületet is be kell vonni. A helyszínek bármikor dönthetnek úgy, hogy lemondanak az „Európai Örökség” címről.

Átmeneti intézkedések: A képviselők úgy állapodtak meg, hogy a régi cím presztízsének megőrzése és az új cím presztízsének kialakítása érdekében nincs szükség átmeneti rendelkezésekre.

4.  A Tanács első olvasata

A Tanács első olvasata a Parlament első olvasatát követően kötött megállapodáson alapul.

E megállapodás, amely a Parlament első olvasatban elfogadott módosításainak túlnyomó részét teljes egészében, részben vagy szellemét tekintve beépítette, a következő kulcsfontosságú elemeket tartalmazza:

i) A helyszínek kiválasztása (10. cikk (2) bekezdés,11. cikk, (2) bekezdés, 12. cikk (2) bekezdés): Valamennyi tagállam kétévente legfeljebb két helyszínt választhat ki: egy nemzeti helyszínt, és egy több államot érintő helyszínt. Annak érdekében, hogy a tagállamok a több államot érintő helyszínek esetében ne ódzkodjanak a tényleges részvételtől, azok csak a koordináló tagország kvótájába fognak beszámítani. A független szakértői testület országonként legfeljebb egy olyan helyszínt választ ki, amelyik jogosult a címre.

ii) Földrajzi hatály (4. cikk, 18. cikk (1) bekezdés, (13) preambulumbekezdés): Ez a fellépés az Unió 27 tagországának szól. A fellépés első értékelése során meg kell vizsgálni a földrajzi hatály kiterjesztésének lehetőségét.

iii) Átmeneti rendelkezések (19. cikk, (11) preambulumbekezdés): Az átmeneti intézkedéseket egyértelműsítik és egyszerűsítik.

iv) Nemzeti tematikus helyszínek (20. cikk): Az egyazon tagállamban található helyszínek közös pályázatot nyújthatnak be, amennyiben egy konkrét téma köré csoportosulnak.

5.        Az előadó álláspontja

Az előadó javasolja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjának módosítás és további késedelem nélküli elfogadását.

ELJÁRÁS