Plenárisülés-dokumentum
5.6.2012
***I
JELENTÉS
az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének helyettesítő bíráiról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet tervezetéről
(01923/2011 – C7‑0091/2011 – 2011/0902(COD) )
Jogi Bizottság
Előadó: Alexandra Thein
PR_COD_1amOther
Az eljárások jelölései |
* Konzultációs eljárás *** Egyetértési eljárás ***I Rendes jogalkotási eljárás (első olvasat) ***II Rendes jogalkotási eljárás (második olvasat) ***III Rendes jogalkotási eljárás (harmadik olvasat)
(Az eljárás típusa a jogszabálytervezetben javasolt jogalaptól függ.)
|
A jogszabálytervezet módosításai |
A Parlament módosításaiban a jogszabálytervezet módosításait félkövér dőlt betűkkel jelölik. A normál dőlt betűs kiemelés jelzi az illetékes osztályoknak, hogy a jogszabálytervezet mely részeiben javasolnak javításokat a szöveg véglegesítése érdekében (például nyilvánvaló hibák vagy kihagyások esetén egy adott nyelvi változatban). Az ilyen jellegű módosítási javaslatokat az érintett osztályok hagyják jóvá.
A jogszabálytervezettel módosítani kívánt, már létező jogszabályra vonatkozó valamennyi módosítás fejléce egy harmadik és egy negyedik sort is tartalmaz, amelyekben a létező jogszabály, illetve érintett rendelkezésének megjelölése található. Egy már létező jogszabály Parlament által módosítani kívánt – ám a jogszabálytervezet által nem módosított – rendelkezésének idézett részei félkövér betűkkel szerepelnek. Az ilyen részekben az esetleges törléseket a következőképpen kell jelölni: [...].
|
TARTALOM
Oldal
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE 5
INDOKOLÁS 16
ELJÁRÁS 18
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének helyettesítő bíráiról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet tervezetéről
(01923/2011 – C7‑0091/2011 – 2011/0902(COD) )
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bíróság kérelmére, amelyet benyújtottak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz (01923/2011),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 257. cikkére és 281. cikkére, amelyek alapján az aktus tervezetét benyújtották a Parlamenthez (C7‑0091/2011),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) és (15) bekezdésére,
– tekintettel a Bizottság véleményére ( COM(2011)0596 ),
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére ( A7-0184/2012 ),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bíróságnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI*
a jogszabálytervezethez
---------------------------------------------------------
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
…/2012/EU, EURATOM RENDELETE
(ÉÉÉÉ/HH/NN)
az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének helyettesítő bíráiról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 257. cikkére,
tekintettel az Európai Atomenergia‑közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 106a. cikkére,
tekintettel az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló (3.) jegyzőkönyvre, és különösen annak 62c. cikkére, valamint I. melléklete 2. cikkének (2) bekezdésére,
tekintettel a Bíróság kérelmére[1],
tekintettel az Európai Bizottság véleményére[2],
a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében[3],
mivel:
(1) Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló (3.) jegyzőkönyv (alapokmány) 62c. cikke második bekezdésének és I. melléklete 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően meg kell állapítani az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (Közszolgálati Törvényszék) helyettesítő bíráinak kijelölésére vonatkozó szabályokat, e bírák jogait és kötelezettségeit, valamint a hivatali feladataik ellátására és megbízatásuk megszűnésére vonatkozó feltételeket.
(2) A helyettesítő bírákat azon személyek közül kell kiválasztani, akik képesek azonnal ellátni a Közszolgálati Törvényszék bíráinak hivatali feladatait. A Bíróság, a Törvényszék és a Közszolgálati Törvényszék korábbi tagjainak kijelölésével biztosítható e követelmény tiszteletben tartása.
(3) Figyelembe véve azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén helyettesítő bírák kijelölésére kerül sor, e mechanizmus vonatkozásában biztosítani kell a szükséges rugalmasságot. Ennek érdekében a Tanács feladataként kell előírni, hogy állítson össze olyan listát, amely három, helyettesítő bíróként kijelölhető személy nevét tartalmazza. Amennyiben szükségessé válik az egészségügyi okokból akadályozott valamely bíró átmeneti helyettesítése, a Közszolgálati Törvényszék akként határoz, hogy helyettesítő bíró közreműködését veszi igénybe. E határozat végrehajtásaképpen a Közszolgálati Törvényszék elnöke azon személyek egyikét jelöli ki, akiknek neve a Tanács által összeállított listán szerepel, az ott meghatározott sorrendben.
(4) Szabályozni kell a helyettesítő bírák díjazásának módját, valamint azt is, hogy e megbízatásuk és e díjazás milyen hatással van azokra a járandóságokra, amelyekben az Európai Unió Bíróságának korábbi tagjaiként részesülnek.
(5) Végül szabályozni kell a helyettesítő bírák megbízatása megszűnésének kérdését.
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
E rendeletben:
– „alapokmány” az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv;
– „Közszolgálati Törvényszék” az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke;
– „422/67/EGK és 5/67/Euratom rendelet” a Bizottság elnökének és tagjainak, a Bíróság elnökének, bíráinak, főtanácsnokainak és hivatalvezetőjének, valamint a Törvényszék elnökének, tagjainak és hivatalvezetőjének, továbbá az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke elnökének, tagjainak és hivatalvezetőjének járandóságairól szóló, 1967. július 25‑i 422/67/EGK, 5/67/Euratom tanácsi rendelet;[4]
–„a Törvényszék elnöke” az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének elnöke.
2. cikk
(1) Az Európai Unió Tanácsa a Bíróság elnökének javaslata alapján, egyhangúlag eljárva három személy nevét tartalmazó listát állít össze, akik az alapokmány 62c. cikkének második bekezdése értelmében helyettesítő bíráknak minősülnek. E lista meghatározza azt a sorrendet, amely szerint a helyettesítő bírákat a (2) bekezdés második albekezdésével összhangban kijelölik az igazságszolgáltatási feladatok ellátására.
A helyettesítő bírákat az Európai Unió Bíróságának azon korábbi tagjai közül kell kiválasztani, akik a Közszolgálati Törvényszék rendelkezésére állhatnak.
A helyettesítő bírákat négy évre nevezik ki, amely megújítható.
(2) A Közszolgálati Törvényszék akkor határozhat úgy, hogy helyettesítő bíró közreműködését veszi igénybe, ha megállapítja, hogy valamelyik bíró egészségügyi okokból akadályozva van vagy lesz abban, hogy részt vegyen az ügyek elbírálásában, továbbá, hogy ez az akadályoztatás legalább három hónapja tart vagy várhatóan tartani fog, megítélése szerint ugyanakkor az érintett bíró nincs a teljes munkaképtelenség állapotában.
Az első albekezdés szerinti határozat végrehajtásaként a Közszolgálati Törvényszék elnöke az (1) bekezdés első albekezdése szerinti listán meghatározott sorrendben helyettesítő bírót jelöl ki. Erről tájékoztatja a Bíróság elnökét.
Amennyiben a Közszolgálati Törvényszék megítélése szerint előrelátható akadályoztatás fog bekövetkezni, a helyettesítő bíró mindaddig nem léphet hivatalba, és nem vehet részt az ügyek elbírálásában, amíg a helyettesített bíró ténylegesen nincs akadályoztatva.
(3) Az alapokmány 2–6. cikkét, valamint 18. cikkét a helyettesítő bírákra is alkalmazni kell. Az alapokmány 2. cikke szerinti esküt az első hivatalba lépés alkalmával kell letenni.
3. cikk
A hivatalba rendelt helyettesítő bírák kizárólag az olyan ügyekben való eljárás keretében rendelkeznek bírói jogkörrel, amelyek elbírálásával megbízták őket.
Munkájukat a Közszolgálati Törvényszék szervezeti egységei segítik.
4. cikk
(1) A helyettesítő bírák a Közszolgálati Törvényszék elnöke által megfelelően igazolt minden olyan nap után, amelynek során hivatali feladataikat ellátják, a 422/67/EGK és 5/67/Euratom rendelet 21c. cikkének (2) bekezdése alapján a bíráknak járó havi alapilletmény 1/30‑ának megfelelő összegű díjazásban részesülnek.
A 422/67/EGK és 5/67/Euratom rendelet ▌6. cikkének a) és b) pontját alkalmazni kell azokra a helyettesítő bírákra, akiknek a hivatali feladataik ellátásához lakóhelyüket el kell hagyniuk.
(2) Az (1) bekezdés első albekezdése szerinti díjazást le kell vonni a 422/67/EGK és 5/67/Euratom rendelet 8. cikke szerinti nyugdíjból, amennyiben a díjazás e nyugdíjjal együtt meghaladja azt az adózás előtti javadalmazást, amelyben a helyettesítő bíró az Európai Unió Bíróságának tagjaként a hivatali feladatainak ellátásáért részesült. Az (1) bekezdés szerinti díjazást az említett rendelet 7. cikke (3) bekezdésének alkalmazása során is figyelembe kell venni.
A helyettesítés a 422/67/EGK és 5/67/Euratom rendelet 7. cikke és 8. cikke szerinti átmeneti juttatásra és nyugdíjra nem jogosít.
A 422/67/EGK és 5/67/Euratom rendelet 19. cikkét alkalmazni kell az (1) bekezdés első albekezdése szerinti díjazásra.
A helyettesítő bírák e minőségükben nem részesülnek az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata szerinti szociális biztonsági rendszer keretében nyújtott ellátásokban. A hivatali feladatok helyettesítő bíróként történő ellátása nem tekinthető a 422/67/EGK és 5/67/Euratom rendelet 11. cikke értelmében vett kereső foglalkozásnak.
(3) Az (1) bekezdés első albekezdése szerinti díjazás után az Európai Uniót illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról szóló, 1968. február 29‑i 260/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben[5] meghatározott adót kell fizetni.
5. cikk
A helyettesítő bírák nevét törölni kell a 2. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti listáról elhalálozásuk, lemondásuk, valamint az alapokmány 6. cikkének első és második bekezdésében meghatározott feltételek mellett az őket hivatalukból elmozdító határozat esetén.
▌
Azon helyettesítő bíró helyett, akinek nevét a 2. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti listáról törölték, a lista érvényességének hátralévő idejére az e rendelkezésben szabályozott eljárásnak megfelelően mást kell kinevezni.
5a. cikk
A helyettesítő bírák megbízatása megszűnik az általuk helyettesített bíró akadályoztatásának megszűnése esetén. A helyettesítő bíró azonban hivatalban marad azoknak az ügyeknek a befejezéséig, amelyeket rá kiosztottak.
6. cikk
E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt…‑ban/‑ben, …‑án/‑én/‑jén.
Az Európai Parlament részéről A Tanács részéről
Az elnök Az elnök
INDOKOLÁS
A Bíróság olyan rendeletre irányuló javaslatot nyújtott be, amely lehetővé tenné, hogy az Európai Közszolgálati Törvényszékre helyettesítő bírákat nevezzenek ki. A Közszolgálati Törvényszék hét bíróból áll. Emiatt annak működését súlyosan érinti, ha egyik tagja megbetegszik és hosszú időn át nem tudja ellátni feladatait, anélkül, hogy a 422/67/EGK, 5/67/Euratom tanácsi rendelet[6] 10. cikke értelmében munkaképtelen lenne.
Annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Közszolgálati Törvényszék ne kerüljön olyan helyzetbe, amelyben nem tudja bírói feladatait ellátni, javasolják a Bíróság alapokmánya 62c. cikkének módosítását, hogy általános értelemben lehetővé tegyék a különös hatáskörű törvényszékeken helyettesítő bírák kijelölését. Az alapokmány 62c. cikkének ily módon történő módosítása értelmében a helyettesítő bírák közszolgálati törvényszéken való alkalmazásához módosítani kell az alapokmány I. mellékletét.
Szabályokat terjesztettek elő a helyettesítő bírák kinevezésére, jogaikra és kötelezettségeikre vonatkozóan, valamint hogy milyen feltételek mellett teljesítik megbízatásukat és milyen körülmények között szűnik meg megbízatásuk. A javaslat lényege a következő: az Európai Unió Tanácsa a Bíróság elnökének javaslata alapján három személy nevét tartalmazó listát állít össze, akik helyettesítő bíráknak minősülnek. A helyettesítő bírákat az Európai Unió Bíróságának azon korábbi tagjai közül kell kiválasztani, akik a Közszolgálati Törvényszék rendelkezésére állhatnak. A helyettesítő bírákat négy évre nevezik ki, amely megújítható. A Közszolgálati Törvényszék akkor határozhat úgy, hogy helyettesítő bíró közreműködését veszi igénybe, ha megállapítja, hogy valamelyik bíró egészségügyi okokból akadályozva van vagy lesz abban, hogy részt vegyen az ügyek elbírálásában, továbbá, hogy ez az akadályoztatás legalább három hónapja tart vagy várhatóan tartani fog, megítélése szerint ugyanakkor az érintett bíró nincs a teljes munkaképtelenség állapotában.
Ezen körülmények mellett a törvényszék elnöke helyettesítő bírót vehet igénybe. A helyettesítő bírák kizárólag az olyan ügyekben való eljárás keretében rendelkeznek bírói jogkörrel, amelyek elbírálására őket kijelölték. Ez azt jelenti, hogy a helyettesítő bírák csak a szigorú értelemben vett igazságszolgáltatási feladatoknak tudnának eleget tenni, nem lenne joguk viszont arra, hogy részt vegyenek a Közszolgálati Törvényszék igazgatásában vagy elnökének megválasztásában, illetve a tanácselnökök megválasztásában. A helyettesítő bírák minden egyes nap után a 422/67/EGK és 5/67/Euratom rendelet 21c. cikkének (2) bekezdése alapján a bíráknak járó havi alapilletmény 1/30-ának megfelelő összegű díjazásban részesülnek. A helyettesítő bírák a hivatali feladataik ellátásával járó luxemburgi tartózkodásukkal összefüggésben az utazási és szállodai költségeik megtérítésére jogosultak. A díjazást le kell vonni a 422/67/EGK és 5/67/Euratom rendelet 8. cikke szerinti nyugdíjból, amennyiben a díjazás e nyugdíjjal együtt meghaladja azt az adózás előtti javadalmazást, amelyben a helyettesítő bíró az Európai Unió Bíróságának tagjaként a hivatali feladatainak ellátásáért részesült. Végezetül a rendelettervezet felsorolja azokat a körülményeket, amelyek bekövetkezése esetén a helyettesítő bíró megbízatása megszűnik. Erre elhalálozásuk, lemondásuk, valamint az alapokmányban meghatározott feltételek mellett az őket hivatalukból elmozdító határozat esetén kerül sor. A helyettesítő bírák megbízatása megszűnik az általuk helyettesített bíró akadályoztatásának megszűnése esetén.
A bizottság a Bíróság ezen javaslatát ésszerű megoldásnak tekinti egy olyan gyakorlati problémára, amely rendkívüli módon meg tudja zavarni a Közszolgálati Törvényszék munkáját. A javasolt módosítások mindössze technikai jellegűek, és a Bizottság véleményében foglalt módosításokat tükrözik.
ELJÁRÁS
Cím | Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének megbízott bíráiról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat | |||
Hivatkozások | 01923/2011 – C7-0091/2011 – 2011/0902(COD) | |||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma | JURI 7.4.2011 |
|
|
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma | Alexandra Thein 12.4.2011 |
|
|
|
Korábbi előadó(k) | Diana Wallis |
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban | 21.6.2011 | 21.11.2011 | 26.1.2012 |
|
Az elfogadás dátuma | 31.5.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 23 0 0 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Raffaele Baldassarre, Luigi Berlinguer, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Christian Engström, Marielle Gallo, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Gerald Häfner, Sajjad Karim, Klaus-Heiner Lehne, Antonio Masip Hidalgo, Evelyn Regner, Rebecca Taylor, Alexandra Thein, Cecilia Wikström, Zbigniew Ziobro, Tadeusz Zwiefka | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Sergio Gaetano Cofferati, Luis de Grandes Pascual, Eva Lichtenberger, Axel Voss | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) | Mikael Gustafsson, Elisabeth Morin-Chartier | |||
Benyújtás dátuma | 5.6.2012 | |||