Plenárisülés-dokumentum
21.9.2012
***I
JELENTÉS
a polgárok európai évéről (2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
( COM(2011)0489 – C7‑0217/2011 – 2011/0217(COD) )
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Antigoni Papadopoulou
PR_COD_1amCom
Az eljárások jelölései |
* Konzultációs eljárás *** Egyetértési eljárás ***I Rendes jogalkotási eljárás (első olvasat) ***II Rendes jogalkotási eljárás (második olvasat) ***III Rendes jogalkotási eljárás (harmadik olvasat)
(Az eljárás típusa a jogszabálytervezetben javasolt jogalaptól függ.)
|
A jogszabálytervezet módosításai |
A Parlament módosításaiban a jogszabálytervezet módosításait félkövér dőlt betűkkel jelölik. A normál dőlt betűs kiemelés jelzi az illetékes osztályoknak, hogy a jogszabálytervezet mely részeiben javasolnak javításokat a szöveg véglegesítése érdekében (például nyilvánvaló hibák vagy kihagyások esetén egy adott nyelvi változatban). Az ilyen jellegű módosítási javaslatokat az érintett osztályok hagyják jóvá.
A jogszabálytervezettel módosítani kívánt, már létező jogszabályra vonatkozó valamennyi módosítás fejléce egy harmadik és egy negyedik sort is tartalmaz, amelyekben a létező jogszabály, illetve érintett rendelkezésének megjelölése található. Egy már létező jogszabály Parlament által módosítani kívánt – ám a jogszabálytervezet által nem módosított – rendelkezésének idézett részei félkövér betűkkel szerepelnek. Az ilyen részekben az esetleges törléseket a következőképpen kell jelölni: [...].
|
TARTALOM
Oldal
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE 5
INDOKOLÁS 47
VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről 51
VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről 81
VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről 105
VÉLEMÉNY a Petíciós Bizottság részéről 122
ELJÁRÁS 145
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
a polgárok európai évéről (2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
( COM(2011)0489 – C7‑0217/2011 – 2011/0217(COD) )
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára ( COM(2011)0489 ),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 21. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7 0217/2011),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. március 28-i véleményére[1],
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Alkotmányügyi Bizottság, valamint a Petíciós Bizottság véleményére (A7 0271/2012),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1
AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI*
a Bizottság javaslatához
---------------------------------------------------------
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
…/2012/EU HATÁROZATA
2012/../..
a polgárok európai évéről (2013)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 21. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[2],
rendes jogalkotási eljárás keretében[3],
mivel:
(-1) az Európai Unió az emberi méltóság tiszteletben tartásának, a szabadságnak, a demokráciának, az egyenlőségnek, a jogállamiságnak, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának oszthatatlan, egyetemes értékein alapul. Ezek az elvek alapvetőek a tagállamokban, olyan társadalmakban, amelyben a pluralizmusnak, a megkülönböztetés tilalmának, a toleranciának, az igazságosságnak, a szolidaritásnak, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőségnek kell uralkodnia. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ), Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) és az Európai Unió Alapjogi Chartája által szavatolt jogok az Unió minden polgárát megilletik és minden uniós polgárnak élnie kell e jogokkal;
(1) a Maastrichti Szerződés 1993-tól bevezette az uniós polgárság fogalmát, az Amszterdami Szerződés 1990-től, a Lisszaboni Szerződés pedig 2009-től még inkább megerősítette az uniós polgársághoz fűződő jogokat. 2013-ban pedig az uniós polgárság intézményesítésének 20. évfordulóját ünnepeljük. A Lisszaboni Szerződés 1. cikkének (12) bekezdése és 2. cikkének (34) bekezdése (jelenleg az EUSZ 9. cikke és az EUMSZ 20. cikke) előírja, hogy a valamelyik tagállam állampolgárságával bíró egyének egyben az Unió polgárai is, az uniós polgárság pedig az illető tagállam nemzeti állampolgárságát egészíti ki, továbbá, hogy az uniós polgárokat megilletik a Szerződésekben meghatározott jogok, és terhelik az azokban megállapított kötelezettségek. A Lisszaboni Szerződés 2. cikkének (35) bekezdése (jelenleg az EUMSZ 21. cikke) kimondja az uniós polgárok szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát;
▌
(4) a Stockholmi Program – A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa”[4] az európai szakpolitikák középpontjába helyezi a polgárt a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés terén. A programban a „polgárok Európájának megalkotására” összpontosítják a fellépéseket, különösen a polgárok jogainak – köztük a szabad helyváltoztatás joga, valamint a polgárok számára az Unió demokratikus életében való tevékeny részvételt lehetővé tevő jogok – előmozdítása révén;
(5) az Európai Parlament „Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2009) – Hatékony végrehajtás a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után” című, 2010. december 15-i állásfoglalásában[5] felkérte a Bizottságot, hogy a 2013-as európai évet nyilvánítsa az európai polgárok évének annak érdekében, hogy az európai polgárságról folyó vita – ideértve ennek terminológiáját, tartalmát és kiterjedését – lendületet kapjon és, hogy tájékoztassák az Unió polgárait a jogaikról, különösen a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredő új jogaikról, valamint az említett jogok érvényesítése céljából rendelkezésre álló eszközökről;
(5a) 2013-at a polgárok európai évének kell nyilvánítani. A polgárok európai éve nagyon is időszerű lehetőséget fog biztosítani arra, hogy a nagyközönség gyarapítsa ismereteit az uniós polgársághoz kapcsolódó jogairól és kötelezettségeikről. Arra is törekednie kell, hogy jobban tudatosítsa a polgárokban, hogy az uniós polgárságból származtatott összes jog számukra akkor is biztosítva van, ha úgy döntenek, hogy azon jogukat kívánják gyakorolni, hogy egy másik tagállamba menjenek, és ott tartózkodjanak, például diákként, álláskeresőként, önkéntesként, fogyasztóként, vállalkozóként, fiatalként vagy nyugdíjasként. E tekintetben a figyelemkeltést földrajzi, demográfiai és társadalmi szempontok szerint kell fő mederbe terelni, és az uniós polgársághoz kapcsolódó jogaik gyakorlásának még útjában álló akadályok eltávolítására is összpontosítania kell. A program egész ideje alatt közvetíteni kell azt az üzenetet, hogy a polgári társadalomban és a demokratikus életben való részvételük által az uniós polgárok maguk is döntő szerepet játszanak a szabad mozgáshoz való jogok megerősítésében;
(5b) ahhoz, hogy az uniós polgárok számára a szabad mozgáshoz való joguk gyakorlásáról megalapozott döntések meghozatalát lehetővé tegyük, nem elegendő magáról a szabad mozgáshoz való jogról tájékoztatni őket. Lényeges, hogy az uniós polgárok kellőképpen tájékozottak legyenek a határokon átnyúló helyzetekben az uniós jog alapján őket megillető más jogaikról is. Ezeknek az információknak köszönhetően a polgárok teljes körűen gyakorolhatják e jogaikat, amennyiben úgy döntenek, hogy élnek a szabad mozgáshoz való jogukkal;
(6) a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog, mint a négy alapvető szabadság egyike, az 1957-es Római Szerződésben történt bevezetése óta bizonyította értékét a belső piac létrehozását szolgáló egyik pillérként mind a tagállamok gazdaságainak, mind az egyéni polgároknak az előnyére;
▌
(8) az Unió polgárai nagyra értékelik a tagállamok területén a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogot, mint az uniós polgársághoz kapcsolódó, egyik alapvető egyéni jogukat. Mint olyan, bizonyítja az európai integráció értékét és előmozdítja annak jobb megértését, valamint a polgárok részvételét az Európai Unió alakításában; ▌
(9) annak ellenére, hogy a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog az elsődleges uniós jogban szilárdan meg van alapozva, a másodlagos jogban pedig jelentősen tovább van fejlesztve, még maradt hézag az alkalmazandó jogi szabályok és a polgárok által érzékelt valóság között, amit akkor tapasztalnak, amikor a gyakorlatban élni szándékoznak e joggal. Ráadásul a mobilitás előnyeinek bizonytalan voltát leszámítva, az uniós polgárok túl sok gyakorlati akadályt érzékelnek azzal kapcsolatban, hogy egy másik tagállamban éljenek és vállaljanak munkát;
(10) a Bizottság a „2010. évi jelentés az uniós polgárságról – Az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontása” című 2010. október 27-i dokumentumban[6] foglalkozott a fő akadályokkal, amelyekkel a polgárok még mindig találkoznak mindennapi életük során, amikor uniós polgári jogaikat szándékoznak gyakorolni, különösen határokon átnyúló helyzetekben, valamint ezen akadályok megszüntetésére 25 konkrét intézkedést körvonalazott. Az egyik, ebben az összefüggésben megjelölt akadály az információ hiánya volt. A Bizottság jelentésében azt a következtetést vonta le, hogy az uniós polgárokat az akadályozza meg a jogaik gyakorlásában, hogy nem ismerik jogaikat, valamint bejelentette szándékát, hogy az uniós polgárok számára a jogaikra, és különösen a szabad mozgáshoz való jogukra vonatkozó információk terjesztését fokozza;
(10a) az EUSZ és az EUMSZ az Unió összes polgára számára garantálja annak jogát, hogy a tagállamok területén szabadon mozogjanak és tartózkodjanak; annak jogát, hogy az európai parlamenti és a tartózkodásuk szerinti tagállambeli helyhatósági választásokon – ugyanolyan feltételek mellett, mint az adott tagállam polgárai – szavazzanak, illetve jelöltessék magukat; annak jogát, hogy olyan harmadik országban, amelyben saját hazájuknak nincs képviselete bármely másik uniós tagállam diplomáciai vagy konzuli képviseletétől védelmet kaphassanak az adott másik tagállam polgáraira érvényes feltételek mellett; annak jogát, hogy az Európai Parlamenthez petíciót nyújthassanak be, annak jogát, hogy az európai ombudsmanhoz, illetve az Unió intézményeihez fordulhassanak; továbbá egy sor másik jogot is különféle területeken, mint például az áruk és szolgáltatások szabad mozgását, a fogyasztóvédelemhez és közegészségügyhöz, az egyenlő esélyekhez és egyenlő bánásmódhoz, a foglalkoztatáshoz és szociális védelemhez való jogot. Az 1999-es Amszterdami Szerződés és a 2009-es Lisszaboni Szerződés tovább erősítette az uniós polgársághoz kapcsolódó jogokat;
(10b) a Lisszaboni Szerződés új jogokat vezetett be, konkrétan a polgári kezdeményezés jogát[7], az 1. cikk (12) bekezdése és a 2. cikk (37) bekezdése (jelenleg at EUSZ 11. cikke és az EUMSZ 24. cikke) alapján, amely legalább egymillió, jelentős számú tagállamból származó polgár esetén lehetővé teszi számukra, hogy felkérjék a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az EU bármelyik feladatkörében, ezáltal pedig a polgárok még tevékenyebben vehetnek részt az Unió politikai életében és közvetlenül alakíthatják az uniós jog fejlődését;
(10c) az 1979-ben tartott első közvetlen választások óta az Európai Parlament közvetlen érintkezési felületként működik a polgárok és az Unió között. Az Európai Parlament és képviselői alapvetően fontos szerepet játszanak az uniós polgársággal járó jogok és előnyök megismertetésében és a polgárok aggályainak előtérbe helyezésében a politikák kidolgozása, valamint a polgárok aktív részvételének előmozdítása során. A 2014-es európai parlamenti választások szempontjából is fontos a figyelem felhívása a nemek egyenlőségére, a nők és férfiak részvételére az Unió demokratikus életében, a polgárok jogaira, többek között a lakhelyük szerinti tagállamban gyakorolható választói jogaikra (szavazóként és jelöltként egyaránt), valamint az Európai Parlament által a jogalkotási folyamat során gyakorolt hatáskörre. Az ilyen ismeretterjesztő fellépések hatása megsokszorozható, ha a választások előtti időszakban más uniós intézmények, nevezetesen az Európai Parlament, az európai politikai pártok és alapítványok, valamint a tagállamok végrehajtásra kerülő vonatkozó intézkedéseit szorosan koordinálják, és a bennük rejlő szinergiákat kihasználják;
▌
(13) ráadásul a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joguk alkalmazását fontolgató uniós polgárokat kell tájékoztatni a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára vonatkozó uniós szabályokból eredő, a szociális biztonsági jogaik, többek között a határokon átnyúló egészségügyi ellátással kapcsolatos jogaik megszerzésére vagy megőrzésére vonatkozó jogaikról. E szabályoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a polgárok ne veszítsék el szociális biztonsági jogaikat, amikor úgy döntenek, hogy Európán belül helyet változtatnak. Továbbá a végzettségük és szakmai képesítésük elismeréséhez való jogukról is tájékoztatni kell a polgárokat, valamint azokról a társadalmi és állampolgári kompetenciákról, amelyek „az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról” szóló európai keretrendszer[8] részét képezik, és amelyek a civil életben való teljes körű részvételüket, valamint az uniós jog alapján őket megillető jogok gyakorlását lehetővé tehetik;
(14) a polgárok tájékozottabbak kell, hogy legyenek azon jogaik tekintetében is, amelyek az Unió területén bármilyen közlekedési eszközt használó utasként, illetve határokon átnyúló módon fogyasztóként megilletik őket. Ha biztosak abban, hogy a fogyasztói jogaik hatékonyan védelmet élveznek, akkor hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy az áruk és szolgáltatások egész Európára kiterjedő piaca a lehető legnagyobb mértékben kifejlődjön, és még inkább a polgárok előnyére valósítsa meg teljes potenciálját. Hasonlóképpen a polgárok tájékozottabbak kell, hogy legyenek az általános termékbiztonsági és piacfelügyeleti szabályokról, hogy tudatában legyenek annak, ahogyan az EU egész területén védik az egészségüket és a jogaikat, különösen olyan veszélyek és kockázatok ellen, amelyekkel szemben egyénileg nem tudnak védekezni. Fontos lenne továbbá növelni a polgárok ismereteit a határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való jogaikról, valamint az ehhez kapcsolódó olyan intézkedésekről, mint például az elektronikus egészségügy (eHealth) és a telemedicina, annak érdekében, hogy teljes mértékben élvezhessék az európai határokon átnyúló biztonságos és jó minőségű egészségügyi ellátások előnyeit;
(14a) e határozatnak célja hozzájárulni az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítéséhez, amennyiben a szabad mozgás és a munkavállalói mobilitás elősegítése fontos eszköz a demográfiai változások munkaerő-piaci hatásainak orvoslásában, valamint az egyének foglalkoztathatóságának és az európai ipar versenyképességének növelésében. Hosszú távú célkitűzése támogatni az Unióban a kutatást és az innovációt is, a bizonyos tagállamokban ijesztően magas munkanélküliségi arányok jelenlegi körülményei ellenére;
(14b) a polgárok európai évének keretében rendezett tájékoztató, oktató és tudatosító kampányoknak figyelembe kell venniük a specifikusabb közönség és az érzékeny helyzetben lévő csoportok igényeit is. A tájékoztatásnak ingyenesnek és az Unió minden hivatalos nyelvén elérhetőnek kell lennie. Egyszerű nyelvezetet kell használnia, és a helyi, regionális, nemzeti hatóságokkal, a sajtóval, civil és nem kormányzati szervezetekkel együttműködve kell kidolgozni. E különféle szereplők mindenikének meg kell fontolnia az olyan kezdeményezéseket, mint például az esszépályázatok, a cselekvési tervek és útmutatók, az on-line fórumok vagy az iskolákban és egyetemeken folytatott kampányok;
(14c) a polgárok és az őket képviselő egyesületek tevékeny részvétele központi jelentőséggel bír az Unió működése szempontjából. Az EUSZ 10. és 11. cikke hangsúlyozza a részvételi demokrácia fontosságát annak minden vonatkozásában, valamint a polgárok és érdekképviseleti szervezeteik szerepét abban, hogy véleményüket az Unió bármely tevékenységéről kimondják és nyilvánosan megvitassák. Az Unió valamennyi intézményének elő kell mozdítania a demokratikus részvételt a döntéshozatalban a civil társadalommal folytatott nyílt, átlátható és rendszeres párbeszéd révén, annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió fellépéseinek koherenciáját és átláthatóságát. A polgárok tevékeny részvételét elő kell segíteni a dokumentumokhoz és az információhoz való hozzáférés, a felelősségteljes kormányzás és irányítás révén;
(14d) az oktatáspolitika lényeges szerepet játszik a polgároknak, különösen a fiataloknak az uniós polgárság fogalmáról és a hozzá kapcsolódó jogokról való tájékoztatásában. Segít továbbá a többnyelvűségre ösztönzésben, a diákok és tanárok, illetve a szakképzésben részt vevők és az ilyen képzéseket tartó oktatók mobilitásának megvalósításában, valamint az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges szociális és polgári kompetenciák elsajátításában – az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlásnak megfelelően – amelynek köszönhetően teljes mértékben részt vehetnek a polgári életben és feljogosítva érezhetik magukat arra, hogy az uniós jog szellemében minden tekintetben gyakorolhassák jogaikat. Külön fellépéseket is végre lehet hajtani az önkéntes munkavégzéshez, a külföldi tanuláshoz, a másik tagállamban végzett szakmai gyakorlathoz vagy az uniós diákcsere-programokban való részvételhez kapcsolódó lehetőségek népszerűsítése érdekében;
(14e) a polgárság európai éve során elkészül az uniós polgárságról szóló 2013-as jelentés, amely a 2010-es európai polgársági jelentés óta megtett előrelépésről tájékoztat majd, valamint további fellépéseket javasol a polgároknak uniós polgárként a jogaik gyakorlásában útját álló, fennmaradó akadályok megszüntetése céljából. E jelentés alapján a Tanács előírásokat fogadhat el az uniós polgársággal járó jogok megerősítése vagy kiegészítése érdekében;
(14f) fel kell továbbá hívni az uniós polgárok figyelmét a többnyelvű Európai Ifjúsági Portálra is, amely egyablakos információs pontként szolgál a polgárok jogait és az EU-beli vállalkozásokat illetően;
(14g) a „Europe Direct” információs központoknak – mint az Unió és polgárai közötti helyi kapcsolódási pontoknak – a figyelemfelhívó kampányok során az Európai Parlament szoros partnereivé kell válniuk azáltal, hogy felélénkítik az Unióval kapcsolatos helyi és regionális vitát, információs anyagokat továbbítanak és osztanak szét a nagyközönség számára, valamint felajánlják a visszajelzés lehetőségét az uniós intézmények számára;
(14h) az európai év érdekében és keretében elindított valamennyi kezdeményezés célja fokozni az uniós polgárok, az uniós intézmények és a tagállamok közötti kölcsönös megértést. Ennek velejárója a polgárok jogairól szóló tájékoztatás a hatóságok személyzete körében, uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt;
(14i) Az Európa Tanács 1949-es alapítása óta dinamikus szerepet játszik az oktatás és a kultúra terén az európai kulturális hálózatok létrehozása és előmozdítása, a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése, illetve a nyelvi sokféleség támogatása révén; Ezért tehát az Uniónak megfelelő szinergiát kell kialakítania az Európa Tanács által 2013, a polgárok európai éve terén végzett munkával;
▌
(22) a polgárok figyelmének az uniós polgári jogaikra való felhívásáért a tagállamokat terheli az elsődleges felelősség. Ennek része az Unióval kapcsolatos információk szolgáltatása és az összes európai intézmény tevékenységéről szóló célzott jelentéskészítés. Az uniós szintű fellépés kiegészíti és kipótolja a nemzeti, regionális és helyi szintű fellépéseket, amint azt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2008. október 22-én aláírt „Partnerség az Európáról szóló kommunikációért” című politikai nyilatkozat[9] is hangsúlyozza. Az uniós intézményeknek és a tagállamoknak fokozottabban együtt kell működniük a sajtóval, és fel kell vállalniuk ez utóbbinak az Unióról szól, magas színvonalú információval való ellátását;
▌
(22a) a polgárok európai évére tervezett tevékenységek hatékonyságának és eredményességének optimalizálása érdekében fontos 2012-ben elvégezni egy sor előkészítő intézkedést az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (a költségvetési rendelet)[10] 49. cikke (6) bekezdésének megfelelően;
▌
(24) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel[11], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel[12], valamint az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[13] összhangban a szabálytalanságok és csalás megelőzésére megfelelő intézkedéseket kell hozni, valamint a szükséges lépéseket meg kell tenni az eltűnt, alaptalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszanyerésére;
(25) a nem az európai év költségvetéséből finanszírozott egyéb tevékenységek uniós finanszírozása megvalósítható létező uniós programok vagy a strukturális alapok révén, különösen az „Európa a polgárokért” 2007–2013 program révén, illetve – az „Alapvető jogok és az igazságszolgáltatás” általános programon belül – az „Alapvető jogok és polgárság 2007–2013” specifikus program révén, az egész életen át tartó tanuláson, többek között az Erasmus programon, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésen és a „MEDIA” programon keresztül;
(25a) hogy a majdani „európai éveknek” is előnyére váljék, alapos értékelést kell készíteni a polgárok európai évének részeként hozott intézkedésekről. E jelentésnek, amely a lehetőségek függvényében a polgárok európai évéről gyűjtött, összehasonlítható, mennyiségi adatokon alapul, a jövőbeni fellépést illetően ötleteket kell tartalmaznia, illetve a legjobb gyakorlat leírását arról, hogy hogyan lehet elérni és bevonni a polgárokat;
(25b) mivel a polgárok európai évének célkitűzéseit (az uniós polgárok figyelmének az uniós polgársággal kapcsolatos jogok és kötelességekre való felhívása, e jogok gyakorlásának még nagyobb arányú lehetővé tétele, valamint a polgárok az Unió demokratikus életében való tevékeny részvételre buzdítása) a tagállamok szintjén nem lehet kielégítő mértékben elérni többek között a többoldalú együttműködésre, a nemzeteken átnyúló információcserére és a helyes gyakorlat Unió-szerte megvalósuló terjesztésére irányuló igény miatt, és ezért az intézkedések a polgárok európai évében megmutatkozó arányára tekintettel e célkitűzések közösségi szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően e határozat nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket;
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A határozat tárgya
A 2013-as évet a polgárok európai évének kell nyilvánítani.
2. cikk
Célkitűzések
(1) Az európai év általános célkitűzése az, hogy fokozza az uniós polgársághoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek tudomásul vételét és ismertségét, annak érdekében, hogy segítse a polgárokat teljes mértékben alkalmazni a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukat. E tekintetben az európai évnek elő kell mozdítania azt is, hogy az uniós polgárok az uniós polgársághoz kapcsolódó egyéb jogaikkal is éljenek.
(2) Az első bekezdésben foglaltak alapján az európai év célkitűzései a következők:
a) megismertetni az uniós polgárokkal az Európai Unióban a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukat és ezzel kapcsolatosan az Unió polgárait hátrányos megkülönböztetés nélkül megillető összes többi jogot, ideértve azt, hogy az európai parlamenti és a tartózkodásuk tagállamában rendezett önkormányzati választásokon szavazhatnak;
b) felhívni az uniós polgárok, köztük a fiatalok figyelmét arra, hogy miként élhetnek kézzel foghatóan az uniós jogaikkal, továbbá az említett jogok gyakorlását támogató, e célból létező politikákkal és programokkal;
c) vitára ösztönözni a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog következményeiről mint az uniós polgárság elidegeníthetetlen vetületéről, különösen az uniós politikákról és az európai parlamenti választásokról rendezett polgári fórumokon, erősítve ezzel a társadalmi kohéziót, a kulturális sokszínűséget, a szolidaritást, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, a kölcsönös tiszteletet és az uniós polgárok közös európai identitástudatát, amely az Unió legfőbb értékein alapul, ahogyan azok a szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában fel vannak sorolva.
3. cikk
Érintett kezdeményezések
(1) A 2. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében hozott intézkedések közé tartozhatnak a következő, uniós, nemzeti, regionális vagy helyi szinten szervezett kezdeményezések, amelyek az európai év célkitűzéseivel kapcsolatban állnak:
a) a nagy nyilvánosságot, illetve közelebbről meghatározott közönséget célzó tájékoztatás, sajtóbeszámolók, oktató és figyelemfelhívó kampányok kezdeményezése;
b) információcsere és tapasztalatcsere és a jól bevált gyakorlatok cseréje az uniós, a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, valamint egyéb állami szervezetek és a civil szervezetek között;
c) konferenciák, meghallgatások – interneten keresztül is – és más események is, amelyek célja a vita ösztönzése és a figyelem felkeltése a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog fontosságáról és előnyeiről, valamint nagyobb általánosságban az uniós polgárságról és a hozzá kapcsolódó jogokról;
d) a meglévő többnyelvű részvételi eszközök használata a civil társadalmi szervezetek és a polgárok az európai év eseményeibe való tevékeny bevonásának ösztönzésére, többek között olyan közvetlen demokráciára valló eszközök, mint például a polgári kezdeményezések és nyilvános meghallgatások;
e) a már működő eszközök, köztük a polgárok tájékoztatását szolgáló, korszerű információs és kommunikációs technológiai eszközök, mint például a többnyelvű „Europe Direct” tájékoztatási pontok és az „Önök Európája” elnevezésű internetes portál szerepének és ismertségének megerősítése;
f) olyan problémamegoldó eszközök, mint a SOLVIT szerepének és ismertségének megerősítése, hogy az uniós polgárok hatékonyabban gyakorolhassák jogaikat és az uniós szabályozásnak megfelelően megvédhessék ezeket.
g) az uniós polgárok tájékoztatása az Európai Parlament Petíciós Bizottságáról és az európai ombudsmanról, hogy jobban élhessenek jogaikkal és megvédhessék ezeket uniós törvények szerint, valamint
h) ez EU polgárságról szóló, olyan jelentés előtérbe helyezése, amely mindenre kiterjedő vitán, illetve a polgárok és fő szereplők aktív hozzájárulásán alapszik, és amely felismeri az uniós polgárok útjában álló, az uniós polgársággal járó jogok gyakorlását gátló többi akadályt, illetve megfelelő stratégiákat mozdít elő ezen akadályok felszámolására.
(2) Az (1) bekezdésben említett kezdeményezések részletei megtalálhatóak a mellékletben.
(3) A Bizottság és a tagállamok más tevékenységeket is megjelölhetnek, mint az európai év célkitűzéseihez hozzájáruló tevékenységeket, és ezek reklámozása során megengedhetik az európai év elnevezés használatát, amennyiben azok a célkitűzések megvalósításához hozzájárulnak.
(3a) A polgárok európai évének keretében sorra kerülő kezdeményezések kapcsán figyelmet kell szentelni azon akadályoknak, amelyek miatt a polgárok nem gyakorolhatják uniós jogaikat, illetve annak, hogy megfelelő módokat és stratégiákat mozdítsunk elő ezen akadályok felszámolására, akárcsak a határokon átnyúló jellegű megértés és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem előmozdításának. Ezért szinergiák kialakítására kell törekedni e kezdeményezések valamint az alapvető jogok, a polgári jogok, a foglalkoztatás és a szociális ügyek, az oktatás és kultúra terén már meglévő eszközök és programok között.
4. cikk
Uniós szintű koordináció és végrehajtás
(1) A Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, illetve a Régiók Bizottságával, valamint a helyi és regionális érdekeket képviselő szervekkel és szövetségekkel.
▌
(2) A Bizottság a polgári szerepvállalás és a polgárok jogainak védelme, illetve az oktatás és a kultúra terén tevékeny európai szervezetek, civil társadalmi egyesületek vagy szervek képviselőivel és más érdekelt felekkel üléseket hív össze, hogy uniós szinten segítsék a Bizottságot az európai év célkitűzéseinek végrehajtásában.
(3) A Bizottság igyekszik kihasználni a különféle tematikus „európai évek” közötti szinergiákat, azáltal, hogy felméri az elért teljesítményeket, figyelemmel kíséri a kitartó hiányosságokat, adott esetben statisztikákat szolgáltat, gondoskodva az „európai évek” céljainak hatékony megvalósításáról.
(4) A Bizottság ezt a határozatot uniós szinten hajtja végre.
5. cikk
Pénzügyi rendelkezések
(1) A melléklet A. részében említett azon intézkedések, amelyek jellegüknél fogva az Unió egészére kiterjednek, az Unió általános költségvetéséből finanszírozott közbeszerzési szerződéshez vagy támogatás odaítéléséhez vezetnek.
(2) A melléklet B. részében említett azon intézkedések, amelyek jellegüknél fogva az Unió egészére kiterjednek, az Unió általános költségvetéséből támogathatók.
6. cikk
Nemzetközi együttműködés
A Bizottság az európai év céljából együttműködhet a megfelelő nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal.
7. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme
(1) A Bizottság csalás, vesztegetés és egyéb illegális tevékenységek ellen megelőző intézkedéseknek, hatékony ellenőrzéseknek, a jogtalanul kifizetett összegek behajtásának, illetve szabálytalanságok észlelése esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetéseknek az alkalmazásával gondoskodik arról, hogy az e határozat alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletnek megfelelően a Bizottság jogosult e határozat alapján helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni. Amennyiben szükséges, a vizsgálatokat az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályozásával az Európai Csalás Elleni Hivatal végzi ([14]). (2) Az e határozat alapján finanszírozott uniós fellépéseket illetően, a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabálytalanság fogalma az uniós jog valamely rendelkezésének bármilyen megsértését, vagy egy gazdasági szereplő olyan cselekményéből vagy mulasztásából eredő szerződéses kötelezettségszegését jelenti, amely indokolatlan kiadási tétel révén az Unió általános költségvetésének sérelmével jár vagy járhat.
(3) A Bizottság csökkenti, felfüggeszteti vagy visszafizetteti egy adott fellépésre nyújtott pénzügyi támogatás összegét, amennyiben szabálytalanságokat tár fel – különösen e határozat rendelkezéseinek, vagy a kérdéses pénzügyi támogatást odaítélő egyedi határozatnak vagy szerződésnek figyelmen kívül hagyását –, vagy ha tudomást szerez arról, hogy a Bizottság jóváhagyásának kérelmezése nélkül a fellépésen olyan változtatást hajtottak végre, amely ellentétes annak jellegével vagy végrehajtásának feltételeivel.
(4) A határidők be nem tartása esetén, vagy amennyiben az intézkedés végrehajtásában elért előrehaladás az odaítélt pénzügyi támogatásnak csak egy részét indokolja, a Bizottság felszólítja a kedvezményezettet, hogy adott határidőn belül nyújtsa be észrevételeit. Ha a kedvezményezett nem ad kielégítő választ, a Bizottság törölheti a pénzügyi támogatás hátralevő részét, és követelheti a kifizetett összegek visszatérítését.
(5) A jogosulatlanul kifizetett összegeket vissza kell fizetni a Bizottságnak. A költségvetési rendeletben meghatározott feltételek szerint kamat terhel minden olyan összeget, amelyet nem térítettek vissza kellő időben.
8. cikk
Nyomon követés és értékelés
A Bizottság 2014. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának az e határozatban előírt kezdeményezések végrehajtásáról, eredményeiről és átfogó értékeléséről, amely jelentés az e területen végrehajtandó jövőbeli uniós politikák, intézkedések és cselekvések alapjául szolgál. A jelentés a polgárok európai évének tapasztalatai nyomán a jelentés ötleteket és javaslatokat is tartalmaz majd a jövőbeni uniós politikák számára és arra vonatkozóan, hogyan lehet jobban tájékoztatni a polgárokat jogaikról a polgárok 2013-as európai évének letelte után is.
9. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.
9a. cikk
Címzettek
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt ...,
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
MELLÉKLET
A 3. CIKKBEN EMLÍTETT INTÉZKEDÉSEK
Vezérelvként az európai év végrehajtását egy széles körű, egész Unióra kiterjedő tájékoztató kampány köré szervezik, amelyet a tagállamok fellépései kiegészíthetnek. Mind az uniós, mind a nemzeti fellépésekbe be lehet vonni az adott területen nagy tapasztalattal rendelkező civil társadalmi és egyéb érdekelt feleket, abból a célból, hogy valamennyi kulcsszereplő felelős szerepvállalását megalapozzák. A végrehajtás a következő intézkedések segítségével történik:
A. KÖZVETLEN UNIÓS KEZDEMÉNYEZÉSEK
A finanszírozás általában meglévő keretszerződéseken alapulóan, áruk és szolgáltatások közvetlen beszerzésének formáját ölti. A finanszírozás egy része nyelvi szolgáltatások nyújtására fordítható (fordítás, tolmácsolás, többnyelvű tájékoztatás, jelnyelv és Braille-írás).
Többek között a következő tájékoztató és reklámkampányok:
-A 2. cikkben körvonalazott üzenetet tükröző audiovizuális és nyomtatott anyagok gyártása és terjesztése;
-a tapasztalatok és helyes gyakorlatok cseréjére szolgáló nagyszabású események és fórumok;
-az európai év célkitűzéseihez hozzájáruló uniós programok, projektek és kezdeményezések eredményeinek népszerűsítésére, illetve ismertségének növelésére szolgáló intézkedések;
-az európai év keretei között végrehajtott fellépéseknek szentelt tájékoztató webhely létrehozása az „Europa” portálon (http://europa.eu/index_en.htm).
-az európai évre vonatkozó információk feltüntetése az oktatási intézmények és egyesületek, nem kormányzati szervezetek és szakszervezetek hírleveleiben, brosúráiban, tájékoztató anyagaiban és honlapjain.
B. UNIÓS KEZDEMÉNYEZÉSEK TÁRSFINANSZÍROZÁSA
A polgárok európai éve jegyében zajló tevékenységek társfinanszírozására ki lehet használni olyan uniós programokat, mint például az „Európa a polgárokért 2007–2013” program. Más programok – mint például az „Alapvető jogok és az igazságszolgáltatás” általános programon belül az „Alapvető jogok és polgárság 2007–2013” specifikus program – a projektek prioritási kritériumaként jelölik majd meg az európai uniós jogokról való tájékoztatást.
C. UNIÓS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSBAN NEM RÉSZESÜLŐ KEZDEMÉNYEZÉSEK
Az Unió nem pénzügyi támogatást, köztük – miután megtervezték – a címke, valamint az európai évvel összefüggő egyéb anyagok használatának írásbeli engedélyét nyújtja azon kezdeményezéseknek, amelyeket köz- vagy magánszervezetek valósítanak meg, amennyiben a Bizottságot biztosítják arról, hogy a kérdéses kezdeményezéseket 2013-ban hajtják végre és valószínűleg jelentősen hozzájárulnak az európai év célkitűzéseinek megvalósításához.
_______________
INDOKOLÁS
Háttér
A Maastrichti Szerződés 1993-ban hívta életre az uniós polgárságot az európai azonosságtudat erősítésére és ösztönzésére, valamint azért, hogy az európai polgárok számára lehetőséget teremtsen az európai integrációs folyamatban történő aktív részvételre. Az uniós polgárság – amelyben valamennyi tagállam állampolgárai automatikusan részesülnek – az illető tagállam nemzeti állampolgárságát egészíti ki.
Mindent összevetve az uniós polgárok jogosultak: a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni, jogosultak választásra és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain, bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni olyan harmadik ország területén, ahol az állampolgárságuk szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, az európai ombudsmanhoz folyamodni, valamint arra, hogy a Szerződések nyelveinek valamelyikén az Unió bármely intézményéhez vagy tanácsadó szervéhez forduljanak.
Ugyanakkor az is igaz, hogy az uniós polgárok Unió-szerte biztonságosabban és olcsóbban repülhetnek, olcsóbb és jobb minőségű telefonhívásokat kezdeményezhetnek, fogyasztói védelemben és egészségügyi ellátásban részesülhetnek. Az egységes piac lehetőséget kínál számukra arra is, hogy Unió-szerte élhessenek, dolgozhassanak, tanulhassanak és vállalkozhassanak, valamint ahhoz, hogy versenyképes árú termékekhez és szolgáltatásokhoz férjenek hozzá.
A Bizottság javaslata
Az európai év általános célja az, hogy az uniós polgársághoz kapcsolódó jogok ismertségét növelje, annak érdekében, hogy segítse a polgárokat teljes mértékben alkalmazni a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukat.
A javaslat új lendületet ad az uniós polgárságról folyó vitának, és a politikai napirend középpontjába állítja e jog tájékozott módon történő tényleges gyakorlását.
Meglévő problémák és akadályok
Sajnos, sem az uniós polgárság fogalma, sem pedig az uniós polgárokat, a diákokat, a munkavállalókat, a fogyasztókat, az üzletembereket, valamint az áruszállítókat és szolgáltatókat érintő, és az uniós polgárságból eredő konkrét előnyök nem igazán ismertek. Az uniós polgárságról 2010-ben készített Eurobarométer felmérés[15] szerint csak az uniós polgárok 43%-a állítja, hogy ismeri az „Európai Unió polgára” kifejezést. A 27 tagállam válaszadóinak több mint kétharmada (67%) egyáltalán nem vagy nem jól tájékozott.
Egy másik, 2011. szeptemberben közzétett Eurobarométer felmérés[16] szerint az uniós állampolgárok, ha egy másik uniós országban tartózkodnak, ott folytatják tanulmányaikat vagy ott dolgoznak, a leggyakrabban tapasztalt problémáik a következők: a jogaikkal kapcsolatos információ hiánya, illetve hogy e jogokkal nincsenek tisztában, a nyelvi akadályok és a diplomák és képesítések el nem ismerése. Az EU-ban jelenleg tapasztalható pénzügyi, politikai és társadalmi válság folytán ezen akadályok egyre komolyabbá válnak a válság negatív hatásai – a munkanélküliség és a társadalmi feszültségek növekedésének – következtében.
A polgárok konkrét megoldásokat szeretnének találni mindennapos problémáikra, mindenki számára jobb és egyenlő esélyeket az állampolgárságon, koron, fogyatékosságon, nemen, szexuális irányultságon, meggyőződésen vagy valláson alapuló hátrányos megkülönböztetés nélkül. Elvárják, hogy az uniós politikák megszüntessék az Unión belüli szabad mozgásukat, tartózkodásukat és munkavállalásukat gátló összes akadályt. Különösen a fiatal diplomások szeretnék, hogy ha úgy döntenek, akkor a saját országukon kívüli tagországok területén is valóban szabadon mozoghassanak és tartózkodhassanak.
Azonban a közelmúltban végzett felmérések[17] szerint az uniós polgárok azon 31%-a közül, amely latolgatja, hogy egy másik tagállamban vállaljon esetleg munkát, végül csak 11%-uk dönt emellett, és 15%-uk érzi úgy, hogy túl nagyok az előttük álló akadályok.
A polgárok továbbá az európai szabályozás hiányosságait, az Unió közigazgatási hatékonyságát, az átláthatóság hiányát és a túlzott bürokráciát teszik szóvá. Továbbra is fennáll az uniós intézmények és a polgárok közötti távolság, valamint az, hogy a polgárokat nem vonják be kellőképpen az Unió működésébe. Főként a fiatalok körében igen magas az európai parlamenti választásoktól távolmaradók aránya.
Az előadó álláspontja
Az előadó üdvözli a Bizottság javaslatát, de a címben változtatást javasol annak érdekében, hogy az európai év a polgárságról szóljon, amint az az Európai Parlament „Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2009)” című, 2010. december 15-i állásfoglalásában eredetileg is szerepelt. Ezért a polgárság 2013-as európai évében fogjuk ünnepelni az uniós polgárság létrejöttének huszadik évfordulóját.
Továbbá nagyobb hangsúlyt kell fektetni a részvételi demokráciára, valamint a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből fakadó új jogokra, így a polgári kezdeményezésre is.
Az előadó úgy véli, hogy a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog az uniós polgárságból fakadó egyik alapvető egyéni jog, ám a polgároknak ismerniük kell az uniós jog által számukra a saját országukban és a határokon átnyúló helyzetekben biztosított jogok széles körét, és azokat teljes mértékben ki is kell használniuk.
Ezért kiemelkedő jelentőségű, hogy az aktív és közreműködő polgárság minden szinten és a demokratikus folyamat minden szakaszában megerősödjön, hogy a polgárság az uniós politikák keresztirányú dimenziójává és az uniós intézkedések összes területének kulcsfontosságú prioritásává váljon, és hogy az uniós politikák összhangban legyenek az EU értékeivel, érdekeivel és a polgárok igényeivel;
Mindezeket figyelembe véve az előadó úgy véli, hogy a polgárok európai éve óriási lendületet ad a polgárok uniós polgársággal kapcsolatos ismereteinek bővítéséhez, valamint annak ösztönzéséhez, hogy a) a polgárok részt vegyenek az Unió demokratikus életében, és b) sikerüljön leküzdeni a demokratikus deficit és az európai választásokról való nagyarányú távolmaradás problémáját.
(a) A polgárok részvétele az Unió demokratikus életében
Az Unió demokratikus életében való állampolgári részvétel növelése érdekében a polgároknak tisztában kell lenniük azzal, milyen valódi előnyökkel járhatnak számukra az uniós jogok és politikák, és hogyan gyakorolhatják ezeket mindenütt az EU közös értékeket (pluralizmus, megkülönböztetésmentesség, tolerancia, igazságosság, szolidaritás és nők és férfiak közötti egyenlőség) képviselő tagállamainak társadalmain belül.
Az uniós polgárság és annak konkrét egyéni előnyei ismertségének növelése biztosítja az európai integráció értékének jobb megértését. Az év során megvalósított valamennyi tevékenységnek azt kell céloznia, hogy fokozódjon az összetartozás érzése, erősödjön a tolerancia, a kölcsönös megértés, a szolidaritás, a szociális és a társadalmi kohézió.
Az előadó meggyőződése, hogy a növekedés, a stabilitás és a szolidaritás Uniója a tájékozott és aktív polgárok európai projektbe, politikaformálásba, valamint civil fórumokba való bevonásával építhető fel.
(b) A demokratikus deficit és a választásokról való távolmaradás problémájának megoldása
Az EU intézményeit és az uniós polgárokat elválasztó szakadék megszüntetése, a demokratikus deficit és az európai választásokon tapasztalható alacsony részvétel problémájának kezelése érdekében gyakorlati megoldásokra van szükség. A polgároknak egyszerű és átlátható tájékoztatást kell kapniuk az európai parlamenti választásokról, a politikai pártok és a jelöltek programjairól és céljairól, és ismerniük kell választói jogaikat. Emellett a szavazási eljárásokat is egyszerűsíteni kell. Az év során foglalkozni kell a paritás kulcsfontosságú kérdésével is, miután 2013 az európai választásokat megelőző év lesz.
Az előadó javaslatai
Az előadó konkrét és gyakorlati fellépéseket javasol az európai év hatékonyságának és eredményességének optimalizálása érdekében.
A javasolt cselekvések többek között a következők:
– valamennyi uniós polgár és különösen a kiszolgáltatott csoportok számára könnyen és szabadon hozzáférhető információs, oktatási és figyelemfelhívó kampányok;
– a tájékoztató és segítségnyújtó hálózatokat, portálokat és eszközöket igénybe vevő uniós polgárok észrevételein és elvárásain alapuló visszajelzések értékelése;
– az európai év előkészítéseként cselekvési terv kidolgozása valamennyi tagállammal, az uniós intézményekkel, a civil társadalommal és a különböző érdekelt felekkel együttműködve az akadályok azonosítása és a leküzdésükre szolgáló megfelelő stratégiák kialakítása érdekében;
– egy európai polgársággal foglalkozó külön irányítóbizottság/munkacsoport létrehozása az Európai Parlamenten belül;
– az uniós polgársággal foglalkozó páneurópai kampány Európai Parlament általi megszervezése 2013-ban, a nemzeti parlamentekkel együttműködésben;
– bizottsági zöld könyv elfogadása az aktív polgári szerepvállalásról szóló alapos vita kialakítása érdekében;
– az uniós polgárság terminológiáját, hatókörét és tartalmát megvilágító, összehasonlító kézikönyv Bizottság általi elkészítése a fogalom közös értelmezésének előmozdítása érdekében.
Költségvetés
Az előadó sajnálja, hogy az európai év lebonyolítására szánt költségvetés nem elégséges. A 2011-es európai év költségvetése 11 millió euró volt (ha beleszámítjuk a 2010-ben elvégzett előkészítő munkát is), míg a 2010-es európai év költségvetése összesen 27 millió eurót tett ki. A 2013-as európai évre vonatkozó jelenlegi, egymillió eurós költségvetési javaslat ezekhez képest alacsony összegű. Nem irányozza elő a civil társadalmi szervezetek kezdeményezéseinek társfinanszírozását, így csak fentről lefelé irányuló kommunikációs intézkedéseket finanszíroz, kézzelfogható fellépéseket azonban nem. Az előadó ugyanakkor határozottan úgy véli, hogy a részvételen alapuló európai polgárság az EU polgárainak bevonását igényli. Nagyobb költségvetési előirányzat esetén a civil társadalmi szervezetek is részt vehetnének az európai év előkészítésében, és bevonásuk biztosan megsokszorozná az európai év hatását.
Záró megjegyzés
Az európai év céljai és javaslatai jobban érvényesíthetők az EU nemzeti, regionális és helyi szintjein folytatott többoldalú partnerségek és a bevált gyakorlatok, információk és tapasztalatok cseréje révén.
Az előadó arra törekszik, hogy a polgárok európai éve ne egy újabb ünnepi év, hanem inkább az uniós polgárság koncepciójáról szóló hosszú távú vita létrehozására szolgáló keret megteremtésének kiindulópontja legyen, és javasolja egy, a fokozatosan végrehajtandó jövőbeli politikák, intézkedések és cselekvések alapjául szolgáló menetrend kidolgozását.
A polgárok 2013-as európai évének kell előkészítenie az új „Európa a polgárokért” programot (2014–2020), amely támogatja azokat a tevékenységeket, amelyek ráirányítják a figyelmet az Unióra, értékeire és történelmére, és bővíti a polgárok ezzel kapcsolatos ismereteit.
2.3.2012
VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére
a polgárok európai évéről (2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
( COM(2011)0489 – C7‑0217/2011 – 2011/0217(COD) )
A vélemény előadója: Inês Cristina Zuber
MÓDOSÍTÁSOK
A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:
Módosítás 1
Határozatra irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(1) A szerződés 20. cikke (1) bekezdésének rendelkezése szerint az uniós polgárság az illető tagállam nemzeti állampolgárságát kiegészíti, és előírja, hogy uniós polgár mindenki, aki valamely tagállam állampolgára. A 20. cikk második bekezdése meghatározza, hogy az uniós polgárokat megilletik a Szerződésekben meghatározott jogok, és terhelik az azokban megállapított kötelezettségek, valamint többek között jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni. Az uniós polgárok szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a szerződés 21. cikke is kimondja. | (1) A Szerződés 20. cikke (1) bekezdésének rendelkezése szerint az uniós polgárság az illető tagállam nemzeti állampolgárságát kiegészíti, és előírja, hogy uniós polgár mindenki, aki valamely tagállam állampolgára. A 20. cikk második bekezdése meghatározza, hogy az uniós polgárokat megilletik a Szerződésekben meghatározott jogok, és terhelik az azokban megállapított kötelezettségek, valamint többek között jogosultak a tagállamok területén mindenfajta megkülönböztetés nélkül szabadon mozogni és tartózkodni. Az uniós polgárok szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a szerződés 21. cikke is kimondja. |
Módosítás 2
Határozatra irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (1a) A Szerződés 18. cikke rendelkezik az állampolgárság alapján történő, akár közvetlen, akár közvetett megkülönböztetés tilalmáról. |
Módosítás 3
Határozatra irányuló javaslat
1 b preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (1b) A tagállamok állampolgárainak uniós polgárságtudata részben a belső piacon való munkavállalás lehetőségéből táplálkozik, és ezért a valamely más tagállamban való letelepedéshez és munkavállaláshoz való jog az uniós polgárság egyik, a Szerződések által elismert alapeleme és az uniós alapszabadságok egyike. |
Indokolás
A személyek szabad mozgása olyan jog, amely nem tagadható meg az Európai Unió tagállamainak polgáraitól, és ehhez hozzátartozik azon jog is, hogy a választásuk szerinti országban dolgozhassanak, tanulhassanak, illetve élhessenek. Ezért a szociális dömping megelőzése érdekében biztosítani kell mindazon feltételeket, amelyek a munkavállalók és családtagjaik szabad mozgásának megvalósulásához szükségesek. Az ilyen munkavállalóknak a foglalkoztatásuk szerinti országban történő bármelyfajta megkülönböztetése elfogadhatatlan. Biztosítani kell az összes jogot, ideértve a közszolgáltatásokhoz és a jóléti juttatásokhoz való hozzáférést, valamint a szakszervezeti jogokat.
Módosítás 4
Határozatra irányuló javaslat
1 c preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (1c) A Szerződés 45. cikke garantálja a munkavállalók szabad mozgását, amely „magában foglalja az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint az egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében”. |
Indokolás
A munkavállalás helye szerinti országban a munkavállalók között semmilyen megkülönböztetés sem elfogadott.
Módosítás 5
Határozatra irányuló javaslat
1 d preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (1d) A nők és férfiak egyenlő mértékű bevonásával a polgárok európai évének hozzá kell járulnia a nemek közötti egyenlőség előmozdításához és a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemhez. A szabad mozgás előtti akadályok felszámolásához azonban közös horizontális jogszabályok szükségesek a megkülönböztetés ellen. |
Módosítás 6
Határozatra irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(3) Az uniós polgársággal járó jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalták. A Charta preambuluma szerint az Unió „tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget”. A Charta V. fejezete meghatározza a „Polgárok jogai”-t, köztük a 45. cikkben azt, hogy minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz.
| (3) Az uniós polgársággal járó jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalták (a továbbiakban: a Charta). A Charta preambuluma szerint az Unió „az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul”, és „tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget”. A Charta V. fejezete meghatározza a „Polgárok jogait”, köztük a 45. cikkben azt, hogy minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. Ezeket a jogokat nemen, fajon, életkoron, fogyatékosságon vagy szakképesítésen alapuló minden megkülönböztetéstől mentesen valamennyi tagállam valamennyi polgára számára biztosítani kell, valamint a Szerződésekkel összhangban a harmadik országok valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó állampolgárai számára is biztosítani lehet. |
Módosítás 7
Határozatra irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(4) Ennek megfelelően a stockholmi program az európai szakpolitikák középpontjába helyezi a polgárt a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés terén. A programban a „polgárok Európájának megalkotására” összpontosítják a fellépéseket, többek között a polgárok szabad mozgáshoz való joga teljes körű gyakorlásának biztosítása által. | (4) Ennek megfelelően a stockholmi program az európai szakpolitikák középpontjába helyezi a polgárt a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés terén. A programban a „polgárok Európájának megalkotására” összpontosítják a fellépéseket, többek között a polgárok szabad mozgáshoz való joga teljes körű gyakorlásának biztosítása és egy olyan térség létrehozása által, ahol a sokszínűséget tiszteletben tartják, és a legkiszolgáltatottabbakat megvédik. |
Módosítás 8
Határozatra irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (4a) Az „intelligens, befogadó és fenntartható fejlődést” szolgáló Európa 2020 stratégia alappillérét alkotja a munkavállalók mobilitása és az oktatás minőségének a diákok, gyakornokok és kutatók mobilitása révén történő növelése, mivel a gazdasági válság Unión belüli mobilitás révén történő megoldását körvonalazza. |
Indokolás
A munkavállalók és a diákok mobilitásának elve az Európa 2020 stratégia „Mozgásban az ifjúság” és „Új készségek és munkahelyek menetrendje” kiemelt kezdeményezéseibe van beágyazva.
Módosítás 9
Határozatra irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(5) Az Európai Parlament „az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2009) – hatékony végrehajtás a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után” című, december 15-i állásfoglalásában felkérte a Bizottságot, hogy a 2013-as európai évet a polgárságnak szentelje annak érdekében, hogy az uniós polgárságról folyó vitának lendületet adjanak és, hogy tájékoztassák az Unió polgárait a jogaikról, különösen a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredő új jogaikról. | (5) Az Európai Parlament „az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2009) – hatékony végrehajtás a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után” című, 2010. december 15-i állásfoglalásában felkérte a Bizottságot, hogy a 2013-as európai évet a polgárságnak szentelje annak érdekében, hogy az uniós polgárságról folyó vitának lendületet adjanak, és hogy tájékoztassák az Unió polgárait új jogaikról és szabadságaikról, különösen a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredő olyan új jogaikról, mint az európai polgári kezdeményezés és a Chartában rögzített egyéni jogok. |
Módosítás 10
Határozatra irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (5a) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a Charta és az emberi jogok európai egyezménye (EJEE) az elsődleges joganyagban foglalt négy alapvető szabadsággal azonos szintre emelkedett. Az Uniónak fel kell használnia a polgárok európai évét (2013) arra, hogy felvilágosítsa polgárait az elsődleges joganyagban biztosított alapvető jogaikról, mivel ezek biztosítják a polgárok biztonságának és védelmének keretét. |
Módosítás 11
Határozatra irányuló javaslat
5 b preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (5b) A migráns munkavállalók jogai, valamint a mobilitásban rejlő, az Unió és tagállamai számára kínált gazdasági előnyök tekintetében az uniós jog e téren való hatékony végrehajtásának kulcsa a munkavállalók, családtagjaik és az érdekelt felek figyelmének felhívása jogaikra, lehetőségeikre és a mozgás szabadságának gyakorlásához rendelkezésükre álló eszközökre. |
Indokolás
Az állampolgári, szociális és munkajogokra vonatkozóan a polgárok rendelkezésére álló tájékoztatás elégtelen, ami súlyosan akadályozza a munkavállalók Európai Unión belüli szabad mozgását. Alapvetően fontos, hogy a polgárok más tagállamba való távozásukkor megfelelő tájékoztatást kapjanak a jogaikkal kapcsolatban, hogy meg lehessen előzni a munkaadók általi kizsákmányolást.
Módosítás 12
Határozatra irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (6a) Az 1992. évi Maastrichti Szerződés vezette be a „polgárság” fogalmát, az Unióban, ezáltal minden uniós polgárnak biztosítva azt az alapvető jogot, hogy az Unió területén szabadon mozogjon és tartózkodjon. Az 1997. évi Amszterdami Szerződés tovább erősítette az uniós polgársághoz kapcsolódó jogokat. |
Indokolás
Az európai polgár első joga, hogy szabadon utazhat, dolgozhat és élhet bárhol az Európai Unióban. A Maastrichti Szerződés a polgárságról szóló fejezetébe foglalta bele ezt a jogot, míg az Amszterdami Szerződés eljárást vezetett be azon uniós országok ellen, amelyek megsértik a polgárok alapvető jogait.
Módosítás 13
Határozatra irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(7) A szabad mozgás és a munkavállalók mobilitása különösen a demográfiai változások munkaerő-piaci következményeit segít enyhíteni, miközben a személyek foglalkoztathatóságát is növeli, valamint az európai iparágak versenyképességét is javítja. Ugyanakkor a szabad mozgás vagy lényeges feltételként lehetővé teszi a polgárok számára, vagy ösztönzi a polgárokat az uniós jog alapján őket megillető jogaik széles körének gyakorlására, amelyre példa az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez való joguk vagy utasként, illetve turistaként az őket megillető jogaik. A szabad mozgás megkönnyítése ezért potenciálisan javíthatja a polgárok lehetőségeit az egységes piac előnyeiből való teljes körű részesülésre, miközben a növekedés fontos motorját jelenti. | (7) A szabad mozgás és a munkavállalók mobilitása különösen az ipari átalakulás, az új munkavégzési módok és a demográfiai változások munkaerő-piaci következményeit segít némileg enyhíteni. Ugyanakkor a szabad mozgás vagy lényeges feltételként lehetővé teszi a polgárok számára, vagy ösztönzi a polgárokat az uniós jog alapján őket megillető jogaik széles körének gyakorlására, amelyre példa az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez való joguk vagy utasként, illetve turistaként az őket megillető jogaik, mint a tagállamok munkavállalói közötti, a foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint az egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében az állampolgárság alapján történő megkülönböztetéstől mentes, szabad mozgás, amely biztosítja, hogy a migráns polgárok egyenlő bánásmódban részesüljenek, és ne használják ki őket olcsó munkaerőként. A szabad mozgás megkönnyítése potenciálisan javíthatja a polgárok lehetőségeit a belső piac előnyeiből való teljes körű részesülésre, ugyanakkor a foglalkoztatási mobilitást össze kell kötni a munkavállalók szociális biztonságának és szakszervezeti jogainak biztosításával, és nem szabad, hogy abban egyes munkaadók lehetőséget lássanak a bérek és a társadalombiztosítási járulékok csökkentésére vagy általában véve a munkakörülmények rontására. |
Módosítás 14
Határozatra irányuló javaslat
7 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (7a) Az uniós polgárok mobilitásának fokozásához és a közös identitástudat kialakításához alapvetően fontos megerősíteni az olyan mobilitási eszközöket, mint az egész életen át tartó tanulás európai programja vagy a „Mozgásban az ifjúság” kiemelt kezdeményezés, továbbá jobban kell tájékoztatni a polgárokat ezek létezéséről és szerepéről. Azon hátrányos helyzetű csoportok számára, amelyek nehezebben férnek hozzá az uniós mobilitáshoz – ilyenek például az alacsonyabb iskolázottságúak, az idősek vagy a fogyatékossággal élők – külön támogatást kell biztosítani és külön kezdeményezéseket kell kidolgozni számukra a polgárok európai éve keretében. |
Módosítás 15
Határozatra irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(8) Az Unió polgárai nagyra értékelik a tagállamok területén a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogot, mint az uniós polgárságból származtatott, egyik alapvető egyéni jogukat. Mint olyan, bizonyítja az európai integráció értékét és előmozdítja annak jobb megértését, valamint a polgárok részvételét az Európai Unió alakításában. A polgárokban, amikor életük egy részét a nemzeti határokon kívül töltik azáltal, hogy egy másik tagállamba utaznak, vagy ott letelepszenek, tudatosul az uniós jog által a határokon átnyúló helyzetekben számukra biztosított jogok széles köre, és azokat ki is használják. Ezért a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlása hozzájárul a polgárok mindennapi életében az uniós polgárság kézzelfogható valósággá tételéhez.
| (8) Az Unió polgárai nagyra értékelik a tagállamok területén a mindenfajta megkülönböztetéstől mentes szabad mozgáshoz, tartózkodáshoz, munkához és tanuláshoz való jogot mint az uniós polgárságból származtatott egyik alapvető egyéni jogukat, alapvető szabadságukat és szakmai továbbfejlődésük lehetőségét. Mint olyan, bizonyítja az európai integráció és befogadás pozitívumait és előmozdítja annak jobb megértését, valamint a polgárok részvételét az Európai Unió alakításában. A polgárokban, amikor életük egy részét a nemzeti határokon kívül töltik azáltal, hogy egy másik tagállamba utaznak, ott dolgoznak, tanulnak vagy letelepszenek, tudatosul az uniós jog által a határokon átnyúló helyzetekben számukra biztosított jogok széles köre, és azokat ki is használják. Ezért a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlása hozzájárul a polgárok mindennapi életében az uniós polgárság kézzelfogható valósággá tételéhez, valamint a kohézió és az együvé tartozás megerősítéséhez. |
Módosítás 16
Határozatra irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(9) Annak ellenére, hogy a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog az elsődleges uniós jogban szilárdan megalapozott és a másodlagos jogban jelentősen továbbfejlesztett, még hézag maradt az alkalmazandó jogi szabályok és a polgárok által érzékelt valóság között, amit akkor tapasztalnak, amikor a gyakorlatban szándékoznak gyakorolni ezt a jogot. A mobilitás előnyeinek bizonytalan voltát leszámítva, az uniós polgárok túl sok gyakorlati akadályt érzékelnek azzal kapcsolatban, hogy az Unióban máshol éljenek és vállaljanak munkát. | (9) Annak ellenére, hogy a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog az elsődleges uniós jogban szilárdan megalapozott és a másodlagos jogban jelentősen továbbfejlesztett, és annak ellenére, hogy uniós programok célozzák a munkavállalók szabad mozgásának vagy a foglalkoztatási mobilitásnak az előmozdítását, még hézag maradt az alkalmazandó jogszabályok és a polgárok által érzékelt valóság között, amit akkor tapasztalnak, amikor a gyakorlatban szándékoznak gyakorolni ezt a jogot. A mobilitás előnyeinek bizonytalan voltát leszámítva, az uniós polgárok túl sok gyakorlati akadályt érzékelnek és gyakran szembesülnek nehézségekkel állampolgárságukhoz, etnikai származásukhoz, társadalmi helyzetükhöz és családi állapotukhoz kapcsolódóan, például az eltérő állampolgárságú házastársak jogai, az állampolgárság, a társadalombiztosítási rendszerek koordinációja vagy a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében az egyes tagállamok által előírt olyan jogi és adminisztratív intézkedések miatt, amelyek nincsenek összhangban az uniós szabályokkal vagy amelyeket az uniós joggal ellentétesen értelmeznek az Unió más tagállamában történő tartózkodással és munkavállalással kapcsolatban, ideértve a polgárok jogaikról és követendő eljárásokról való tájékoztatáshoz való hozzáférés hiányát. A polgárok európai évének fő célkitűzésévé a jogok polgárok általi tényleges gyakorlásának javítását és a gyakorlati akadályok felszámolását kell tenni. |
Módosítás 17
Határozatra irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (9a) A 27 tagú Európai Unión belüli tényleges szabad mozgás, egyenlő bánásmód és mobilitás megvalósítása érdekében nagyobb erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy az új tagállamok és lakosságuk körében is elterjedjen az állampolgári jogaik fogalma. A tagállamoknak emellett fel kell számolniuk a nem megfelelő értelmezésen alapuló összes fennálló adminisztratív és jogi akadályt. Külön erőfeszítést kell tenni a nem megfelelően képzett, illetve a fogyatékosság miatt különleges szükségletekkel rendelkező munkavállalók munkahelyi mobilitás, szakmai cserék és szakképzés iránti igényének támogatása érdekében. A fogadó tagállamnak kísérő intézkedéseket kell hoznia, hogy ezek az emberek gyakorolhassák szociális jogaikat (úgymint a társadalombiztosításhoz, az egészségügyi ellátáshoz és az oktatási intézményekhez való hozzáférés) és élni tudjanak szavazati jogaikkal (például a helyi választásokon és a szakszervezeti választásokon). Ez elősegíti a társadalmi kohéziót, és lehetővé teszi, hogy tiszteletben tartsák és ne kérdőjelezzék meg a nemzeti munkaügyi kapcsolatok rendszerét és a kollektív szerződéseket. |
Módosítás 18
Határozatra irányuló javaslat
9 b preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (9b) Számos ágazatban nő a határokon átnyúló munkaerőpiacok jelentősége. A legtöbb érintett határ menti ingázó azonban nagyon korlátozott mértékben ismeri a munkájára vagy munkahelyére vonatkozó szabályokat és rendelkezéseket, ideértve a munkaügyi jogokat, a munkafeltételekre vagy a szociális biztonságra vonatkozó jogokat. Fontos, hogy a mobil munkavállalók megfelelő tájékoztatást kapjanak munkaügyi és szociális jogaikról. |
Módosítás 19
Határozatra irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(10) A Bizottság a „2010. évi jelentés az uniós polgárságról Az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontása” című dokumentumban foglalkozott a fő akadályokkal, amelyekkel a polgárok még mindig találkoznak mindennapi életük során, amikor uniós polgári jogaikat szándékoznak gyakorolni, különösen határokon átnyúló helyzetekben, valamint ezen akadályok megszüntetésére 25 konkrét intézkedést körvonalazott. Az egyik ebben az összefüggésben megjelölt akadály az információ hiánya volt. A Bizottság az uniós polgárságról szóló 2010. évi jelentésben azt a következtetést vonta le, hogy az uniós polgárokat az akadályozza meg a jogaik gyakorlásában, hogy nem ismerik a jogaikat, valamint bejelentette szándékát, hogy az uniós polgárok számára a jogaikra, és különösen a szabad mozgáshoz való jogukra vonatkozó információk terjesztését fokozza. | (10) A Bizottság a „2010. évi jelentés az uniós polgárságról Az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontása” című dokumentumban foglalkozott a fő akadályokkal, amelyekkel a polgárok még mindig találkoznak mindennapi életük során, amikor uniós polgári jogaikat szándékoznak gyakorolni, különösen határokon átnyúló helyzetekben, valamint ezen akadályok megszüntetésére 25 konkrét intézkedést körvonalazott. Ezen akadályok egyike a helyi garanciák hiánya volt (azaz a tagállamok nem érvényesítették maradéktalanul a polgárok jogait). Az ebben az összefüggésben megjelölt másik akadály az információ hiánya volt. A Bizottság az uniós polgárságról szóló 2010. évi jelentésben azt a következtetést vonta le, hogy az uniós polgárokat az akadályozza meg a jogaik gyakorlásában, hogy nem ismerik a jogaikat, valamint bejelentette szándékát, hogy az uniós polgárok számára a jogaikra, és különösen a szabad mozgáshoz való jogukra vonatkozó információk terjesztését fokozza. |
Módosítás 20
Határozatra irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(11) Mivel a szabad mozgáshoz való jog jelentősen javítja az egyének életét, lényeges, hogy e jog létezéséről és a gyakorlásának feltételeiről a lehető legszélesebb körben álljanak rendelkezésre információk. Mivel minden uniós polgárt potenciálisan megillet ez a jog, az Unió egészében kell törekedni az ismeretterjesztésre. | (11) Mivel a szabad mozgáshoz való jog számos módon megkönnyítheti a mobilitást, alapvető fontosságú, hogy e jog létezéséről és gyakorlásának feltételeiről a lehető legszélesebb körben álljanak rendelkezésre információk. Ennélfogva azokat az Unió összes hivatalos nyelvén és a fogyatékossággal élők számára is könnyen hozzáférhetővé kell tenni. Az Unió egészében kell törekedni az ismeretterjesztésre annak biztosítása érdekében, hogy az összes potenciális kedvezményezett tájékoztatást kapjon jogairól. |
Módosítás 21
Határozatra irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(12) Ahhoz azonban, hogy az uniós polgárok számára a szabad mozgáshoz való joguk gyakorlásáról megalapozott döntések meghozatalát lehetővé tegyék, nem elegendő magáról a szabad mozgáshoz való jogról tájékoztatni őket; lényeges, hogy az uniós polgárok kellőképpen tájékozottak legyenek a határokon átnyúló helyzetekben az uniós jog alapján őket megillető más jogaikról is. Ezek az információk azt is lehetővé fogják tenni, hogy a polgárok teljes körűen gyakorolják e jogaikat, amennyiben a szabad mozgáshoz való joguk alkalmazzásáról döntenek. | (12) Ahhoz azonban, hogy az uniós polgárok számára a szabad mozgáshoz való joguk gyakorlásáról megalapozott döntések meghozatalát lehetővé tegyék, nem elegendő magáról a szabad mozgáshoz való jogról tájékoztatni őket; lényeges, hogy az uniós polgárok kellőképpen tájékozottak legyenek a határokon átnyúló helyzetekben az uniós jog alapján őket megillető más jogaikról is. A mobilitás előnyeivel kapcsolatos megfelelő tájékoztatás és több ismeret ennek megfelelően alapvető fontosságú lehet az Unióból történő agyelszívás megfékezése szempontjából. Ezek az információk azt is lehetővé fogják tenni, hogy a polgárok teljes körűen gyakorolják e jogaikat, amennyiben a szabad mozgáshoz való joguk alkalmazásáról döntenek. |
Módosítás 22
Határozatra irányuló javaslat
12 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (12a) A Bizottság által a polgárok tájékoztatása céljából létrehozott valamennyi weboldalt egyszerűsíteni kell, hogy azok érthetőbbé váljanak, és így képzettségre való tekintet nélkül minden munkavállaló számára megkönnyítsék a mobilitást. |
Módosítás 23
Határozatra irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(13) Különösen a szabad mozgáshoz való joguk alkalmazását fontolgató uniós polgárokat kell tájékoztatni a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára vonatkozó uniós szabályokból eredő, a szociális biztonsági jogaik megszerzésére vagy megőrzésére vonatkozó jogaikról; ezek a szabályok biztosítják, hogy ne veszítsék el szociális biztonsági jogaikat, amikor úgy döntenek, hogy Európán belül mozognak. Továbbá a szakmai képesítésük elismerésének megszerzéséhez való jogukról is tájékoztatni kell őket, valamint azokról a társadalmi és állampolgári kompeteciákról, amelyek „Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról” szóló európai keretrendszer részét képezik, és amelyek a civil életben való teljes körű részvételüket, valamint az uniós jog alapján őket megillető jogok gyakorlását lehetővé tehetik. | (13) Különösen a szabad mozgáshoz való joguk alkalmazását fontolgató uniós polgárokat kell proaktív módon tájékoztatni arról, hogy többletkövetelményeknek való megfelelés kényszere nélkül joguk van munkát vállalni azon ország állampolgáraiéval azonos feltételek mellett, ahol munkát keresnek. Továbbá tájékoztatni kell őket a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára vonatkozó uniós szabályokból eredő, a szociális biztonsági jogaik megszerzésére vagy megőrzésére vonatkozó jogaikról; ezek a szabályok biztosítják, hogy ne veszítsék el szociális biztonsági jogaikat vagy egyénileg megszerzett jogaikat, amikor úgy döntenek, hogy Európán belül mozognak vagy vállalnak munkát. Továbbá a szakmai képesítésük elismerésének megszerzéséhez való jogukról is tájékoztatni kell őket, valamint azokról a társadalmi és állampolgári kompetenciákról, amelyek „Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról” szóló európai keretrendszer részét képezik, és amelyek a civil életben való teljes körű részvételüket, valamint az uniós jog alapján őket megillető jogok gyakorlását lehetővé tehetik. Az uniós jog arra is feljogosítja az uniós polgárokat, hogy a tagállamok munkavállalói közötti, a foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint az egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében az állampolgárság alapján történő megkülönböztetéstől mentesen szabadon mozogjanak anélkül, hogy munkavállalási engedélyt kellene kérniük, valamint az adókedvezmények tekintetében. Emellett ha egy uniós polgár egy másik tagállamban dolgozik, családtagjainak joguk van – állampolgárságuktól függetlenül – e tagállamban tartózkodni és dolgozni. A szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló munkavállalók gyermekeinek joguk van az oktatáshoz. A jobb tájékoztatás és a hatékonyabb ismeretterjesztés céljának elérése érdekében minden érdekelt szervezetet és szociális partnert mozgósítani kell. |
Módosítás 24
Határozatra irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (13a) Külön fellépések végrehajtásával lehetne felhívni az uniós polgárok figyelmét az önkéntes munkavégzéshez, a másik tagállamban végzett tanulmányokhoz vagy szakmai gyakorlathoz, illetve az uniós diákcsere-programokban (Erasmus, Leonardo vagy Erasmus fiatal vállalkozóknak) való részvételhez kapcsolódó jogaikra. Az uniós polgárokat a nemzeti és európai képesítési keretrendszerre való hivatkozás révén tájékoztatni kell az általuk megszerzett képesítések elismerésére vonatkozó új lehetőségekről. Ez segíti a személyes fejlődést, és javítja az uniós polgárok kilátásait és mobilitási lehetőségeit mind az oktatásban, mind a munkaerőpiacon. Ugyanakkor az idegennyelv-tudás elégtelen szintje (különösen a felnőttek körében) továbbra is jelentős akadálya a munkaerő mobilitásának. Ezért az idegen nyelvek tanulását uniós szinten aktívan elő kell mozdítani. |
Módosítás 25
Határozatra irányuló javaslat
13 b preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (13b). Az uniós polgárokat emellett a munkaerő Unión – és különösen a határ menti régiókon – belüli mobilitására vonatkozóan tájékoztatni kell az EURES hálózatról, valamint a munkaerő mobilitásának Unió-szerte történő előmozdításához azáltal való hozzájárulásáról, hogy tájékoztatást ad a más tagállamban dolgozni kívánó valamennyi polgárnak, köztük a fogyatékossággal élőknek is az üres álláshelyekről, a migrációhoz kapcsolódó jogokról és kötelezettségekről, az oktatási és szakképzési lehetőségekről, illetve a munka- és életkörülményekről. |
Indokolás
A személyek szabad mozgása olyan jog, amely nem tagadható meg az Európai Unió tagállamainak polgáraitól, és ehhez hozzátartozik azon jog is, hogy a választásuk szerinti országban dolgozhassanak, tanulhassanak, illetve élhessenek. Az EURES hálózat eszközként szolgálhat az EU más tagállamain belüli munkalehetőségekkel és a munkaügyi jogokkal kapcsolatos információk eljuttatásához.
Módosítás 26
Határozatra irányuló javaslat
13 c preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (13c) A szabad mozgáshoz való jog magában foglalja, hogy az egész életen át tartó tanulással és a szakképzéssel kapcsolatos stratégiákat uniós szinten igazítsák a munkaerő-piaci fejleményekhez, és biztosítsanak átváltható készségeket, melyek a földrajzi kiterjedés és a tudás szempontjából nagyobb területet fednek le, hogy a készségek megfelelően igazodjanak a munkaerő-piaci kínálathoz; Ezzel összefüggésben ösztönözni kell az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatásba, a szakképzésbe, a szakmai tapasztalatcserébe és az összehangolt intézkedésekbe való beruházásokat a munkerő-mobilitási folyamat felgyorsítása céljából. |
Módosítás 27
Határozatra irányuló javaslat
13 d preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (13d) Hangsúlyozandó, hogy a mobilitást támogató intézkedések mindeddig elsősorban a tanulmányi végzettséggel rendelkező polgárokra összpontosultak. Itt az ideje tehát, hogy az Unió a legkevésbé képzett munkavállalók előtt is megnyissa a mobilitás lehetőségét új csereprogramok létrehozása révén, illetve világosan szerkesztett, felhasználóbarát weblapokon keresztül. |
Módosítás 28
Határozatra irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(14) Ebben az összefüggésben a polgárok szintén tájékozottabbak kell, hogy legyenek azon jogaikról, amelyek az Európai Unió területén bármilyen közlekedési eszközt használó utasként, illetve határokon átnyúló módon fogyasztóként megilletik őket. Ha biztosak abban, hogy a fogyasztói jogaikat hatékonyan védik, jobban hozzá fognak járulni ahhoz, hogy az áruk és szolgáltatások egész Európára kiterjedő piaca a teljes lehetséges mértékben kifejlődjön, és jobban fogják élvezni annak előnyeit. Ugyanezt a gondolatmenetet követve, a polgárok tájékozottabbak kell, hogy legyenek az általános termékbiztonsági és piacfelügyeleti szabályokról, hogy tudatában legyenek annak, ahogyan az EU egész területén védik az egészségüket és a jogaikat, különösen olyan veszélyek és kockázatok ellen, amelyekkel szemben mint egyének nem tudnak védekezni. Fontos lenne továbbá növelni a polgárok ismereteit a határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való jogaikról, annak érdekében, hogy teljes mértékben élvezhessék az európai határokon átnyúló biztonságos és jó minőségű egészségügyi ellátások előnyeit. | (14) Ebben az összefüggésben a polgárok szintén tájékozottabbak kell, hogy legyenek azon jogaikról, amelyek az Európai Unió területén bármilyen közlekedési eszközt használó utasként, illetve határokon átnyúló módon fogyasztóként megilletik őket. Ha biztosak abban, hogy a fogyasztói jogaik a legmagasabb fokú védelemben részesülnek, jobban hozzá fognak járulni ahhoz, hogy az áruk és szolgáltatások egész Európára kiterjedő piaca a teljes lehetséges mértékben kifejlődjön, és jobban fogják élvezni annak előnyeit. Ugyanezt a gondolatmenetet követve, a polgárok tájékozottabbak kell, hogy legyenek az általános termékbiztonsági és piacfelügyeleti szabályokról, hogy tudatában legyenek annak, ahogyan az EU egész területén védik az egészségüket és a jogaikat, különösen olyan veszélyek és kockázatok ellen, amelyekkel szemben mint egyének nem tudnak védekezni. Fontos lenne továbbá növelni a polgárok ismereteit a határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való jogaikról, annak érdekében, hogy teljes mértékben élvezhessék az európai határokon átnyúló biztonságos és jó minőségű egészségügyi ellátások előnyeit. |
Módosítás 29
Határozatra irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(15) Ebben a vonatkozásban elsődleges fontosságú az Uniós polgárok számára garantált választójogról való tájékozottság. Az uniós polgároknak teljes mértékben tudatában kell lenniük annak, hogy választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain. Ezzel egyidejűleg a politikai részvétel hozzájárulhat az uniós polgárok azon tagállam társadalmában való integrációjához, amelyet lakóhelyükként választottak. | (15) Ebben a vonatkozásban elsődleges fontosságú az Uniós polgárok számára garantált választójogról való tájékozottság. Az uniós polgároknak teljes mértékben tudatában kell lenniük annak, hogy választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain. A polgárokat (tekintet nélkül arra, hogy politikai pártokba, egyesületekbe, nem kormányzati szervezetekbe vagy polgári kezdeményezésekbe szerveződnek-e) megfelelően tájékoztatni kell arról, milyen lehetőségeik nyílnak az európai politikai döntéshozatalban való tevőleges részvételre. Ezzel egyidejűleg a politikai részvétel hozzájárulhat az uniós polgárok azon tagállam társadalmában való integrációjához, amelyet lakóhelyükként választottak. |
Módosítás 30
Határozatra irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(17) 2013-ban a polgárok európai éve nagyon is időszerű lehetőséget fog biztosítani arra, hogy a nagyközönség ismereteit növeljék az uniós polgársághoz kapcsolódó jogaikról és így hozzájáruljanak a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítéséhez. | (17) 2013-ban a polgárok európai éve nagyon is időszerű lehetőséget fog biztosítani arra, hogy a nagyközönség ismereteit növeljék az uniós polgársághoz kapcsolódó jogaikról és így hozzájáruljanak a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítéséhez, illetve az európai szolidaritás, az európai identitás és az európai értékekkel kapcsolatos ismeretek megerősítéséhez. |
Módosítás 31
Határozatra irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(18) A 2013-as év az uniós polgárság 1993. november 1-jén hatályba lépett Maastrichti Szerződés által történt létrehozásának 20. évfordulója lesz. A polgárok európai éve során az uniós polgárságról szóló jelentés nyomon követése el fog készülni, valamint egy cselekvési terv, amely a polgároknak uniós polgárként a jogaik gyakorlásában útját álló, fennmaradó akadályok megszüntetésének befejezésére irányul. Ez az európai év megismerteti majd az uniós polgárságot és annak az egyéneket érintő konkrét előnyeit, többek között szemléltetve az uniós szakpolitikáknak a polgárok életében kézzelfoghatóan tapasztalható hatásait, különösen a jogaik gyakorlásában tapasztalható akadályok megszüntetése szempontjából. | (18) A 2013-as év az uniós polgárság 1993. november 1-jén hatályba lépett Maastrichti Szerződés által történt létrehozásának 20. évfordulója lesz. A polgárok európai éve során el fog készülni az uniós polgárságról szóló jelentés nyomon követése, valamint egy cselekvési terv, amely a polgároknak uniós polgárként a jogaik gyakorlásában útját álló, fennmaradó akadályok megszüntetésének befejezésére irányul. Ez az európai év megismerteti majd az uniós polgárságot és annak az egyéneket érintő konkrét előnyeit, többek között szemléltetve az uniós szakpolitikáknak a polgárok életében kézzelfoghatóan tapasztalható hatásait, különösen a jogaik gyakorlásában tapasztalható akadályok megszüntetése szempontjából. Az uniós polgárok mobilitásának megerősítéséhez szükség van a belső piac megteremtésére, illetve az uniós jogszabályok tevőleges és helyes végrehajtására a szabad mozgáshoz való jogot érintő összes területen, figyelembe véve a szociális szempontokat és a munkaerőpiacra gyakorolt hatásokat. |
Módosítás 32
Határozatra irányuló javaslat
18 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (18a) Az új tagállamokból származó uniós polgárokra részben továbbra is átmeneti szabályok érvényesek a munkavállalási jog és a másik tagállamban való szabad tartózkodás tekintetében. Az átmeneti időszakot nem alkalmazó országok pozitív tapasztalata igazolja, hogy a munkavállalók Unión belüli szabad mozgása nem gyakorol káros hatást a munkaerőpiacra vagy a munkabérekre. |
Módosítás 33
Határozatra irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(19) A polgárok jogainak, köztük a lakóhelyük szerinti tagállamban őket megillető választójognak a megismertetése a 2014. évi európai parlamenti választások miatt is fontos. Az ilyen ismeretterjesztő fellépések hatása megsokszorozható, ha a választások előtti időszakban más uniós intézmények, nevezetesen az Európai Parlament, valamint a tagállamok végrehajtásra kerülő vonatkozó intézkedéseit szorosan koordinálják, illetve a szinergiák révén. | (19) A polgárok jogainak, köztük a lakóhelyük szerinti tagállamban őket megillető választójognak a megismertetése a 2014. évi európai parlamenti választások miatt is fontos. Az ilyen ismeretterjesztő fellépések hatása megsokszorozható, ha a választások előtti időszakban más uniós intézmények, nevezetesen az Európai Parlament, valamint a tagállamok végrehajtásra kerülő vonatkozó intézkedéseit szorosan koordinálják, illetve a szinergiák révén. Az összes tagállam közérdekű televíziós, rádiós és internetes szolgáltatói által nyújtott, uniós ügyekről szóló, változatos és hatékony tájékoztatás és a média jobb együttműködése (például a Euronews adóval) sikeresen javíthatná a polgárok irányában történő információáramlást. |
Módosítás 34
Határozatra irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(22) A polgárokban az uniós polgári jogaiknak a tudatosításáért a tagállamokat terheli az elsődleges felelősség; az uniós szintű fellépés kiegészíti és kipótolja ebben a vonatkozásban a nemzeti fellépéseket, amint az az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2008. október 22-én aláírt „Partnerség az Európáról szóló kommunikációért” című politikai nyilatkozatban is hangsúlyozásra került. | (22) A polgárokban az uniós polgári jogaiknak a tudatosításáért a tagállamokat terheli az elsődleges felelősség, amelyeknek maradéktalanul teljesíteniük kell kötelességeiket, és meg mell mutatniuk, hogy tudatában vannak a közös Unióért viselt felelősségüknek. Ennek része a kapcsolódó információk hatékony áramoltatása és az uniós intézmények tevékenységéről szóló célzott tájékoztatás. Az uniós szintű fellépés kiegészíti és kipótolja ebben a vonatkozásban a nemzeti fellépéseket, amint az az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2008. október 22-én aláírt „Partnerség az Európáról szóló kommunikációért” című politikai nyilatkozatban is hangsúlyozásra került. |
Módosítás 35
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 1 francia bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
– megismertetni az uniós polgárokkal az Európai Unióban való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukat és általánosabban a határokon átnyúló helyzetekben biztosított jogaikat, beleértve az Unió demokratikus életében való részvételhez való jogukat; | – megismertetni az uniós polgárokkal az Európai Unióban való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz, tanuláshoz és munkavállaláshoz való jogukat és általánosabban a határokon átnyúló helyzetekben biztosított jogaikat, beleértve az Unió demokratikus életében és az Unión belüli demokratikus véleményformálásban való részvételhez való jogukat; |
Módosítás 36
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 2 francia bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
– megismertetni az uniós polgárokkal, hogy hogyan tudnak kézzelfoghatóan részesülni az uniós jogok és szakpolitikák előnyeiből, amikor egy másik tagállamban élnek, valamint az aktív részvételüket ösztönözni az Unió szakpolitikáival és ügyeivel foglalkozó civil fórumokon; | – megismertetni az uniós polgárokkal, hogy hogyan tudnak kézzelfoghatóan részesülni az uniós jogok és szakpolitikák előnyeiből, amikor egy másik tagállamban élnek és dolgoznak, illetve hogyan gyakorolhatják ténylegesen jogaikat, valamint ösztönözni az aktív részvételüket az Unió szakpolitikáival és ügyeivel foglalkozó civil fórumokon; |
Módosítás 37
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 2 a francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – megismertetni a polgárokkal az illegális munkavállalásban rejlő kockázatokat és a legális foglalkoztatás előnyeit az adózás, társadalombiztosítás, szakképzés, állampolgársághoz való jog, lakhatás, családegyesítés, a gyermekek iskoláztatása és szakmai képzése vonatkozásában a rendelkezésre álló eszközök (például az EURES) révén. |
Módosítás 38
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 3 francia bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
– a szabad mozgáshoz való jog, mint az uniós polgárság elidegeníthetetlen részének hatásával, illetve a benne rejlő lehetőségekkel kapcsolatban vitát ösztönözni, különösen a társadalmi kohézió és az uniós polgárok közötti kölcsönös megértés erősítésére, valamint a polgárok és az Unió közötti kapcsolat elmélyítésére tekintettel. | – az állampolgárságon vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés nélküli szabad mozgáshoz való jog mint az uniós polgárság elidegeníthetetlen része és mint alapvető szabadság, valamint annak tagállamok általi végrehajtása hatásával, illetve a benne rejlő lehetőségekkel kapcsolatban vitát ösztönözni, különösen a társadalmi kohézió, a társadalmi integráció, a foglalkoztatás, a minőségi oktatás és az uniós polgárok közötti kölcsönös megértés erősítésére, valamint a polgárok és az Unió közötti kapcsolat elmélyítésére tekintettel. |
Módosítás 39
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 3 a francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – előmozdítani olyan fellépéseket, amelyek célja az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés felszámolása azon előítéletek leküzdése érdekében, amelyek hatással vannak az állampolgárok szabad mozgáshoz, illetve más tagállamban való letelepedéshez és munkavállaláshoz való jogára. |
Indokolás
Az állampolgári, szociális és munkajogokra vonatkozóan jelenleg a polgárok rendelkezésére álló tájékoztatás elégtelen, ami súlyosan akadályozza a munkavállalók Európai Unión belüli szabad mozgását. Alapvetően fontos, hogy a polgárok más tagállamba való távozásukkor megfelelő tájékoztatást kapjanak a jogaikkal kapcsolatban, hogy meg lehessen előzni a munkaadók általi kizsákmányolást.
Módosítás 40
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – - 1 bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| -1. 2012 folyamán a Bizottság az egész Unióra kiterjedő versenyt szervez az európai év logójának megtervezésére. |
Módosítás 41
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 1 francia bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
– a nagy nyilvánosságot, illetve közelebbről meghatározott közönséget célzó tájékoztató, oktató és figyelemfelhívó kampányok; | – a nagy nyilvánosságot, illetve közelebbről meghatározott közönséget célzó tájékoztató, oktató és figyelemfelhívó kampányok a szociális partnerek aktív részvételével, egyenlő bánásmódot biztosítva és megkülönböztetéstől mentesen, különös tekintettel a legkiszolgáltatottabb és leghátrányosabb helyzetű csoportokra; |
Módosítás 42
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 2 francia bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
– nemzeti, regionális, helyi közigazgatások és egyéb szervezetek közötti információcsere, tapasztalatcsere, valamint a helyes gyakorlatok cseréje; | – nemzeti, regionális, helyi közigazgatások és egyéb szervezetek közötti (pozitív és negatív tartalmú) információcsere, tapasztalatcsere, valamint a helyes gyakorlatok cseréje; |
Módosítás 43
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 3 francia bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
– konferenciák és események a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog fontosságával és előnyeivel, valamint nagyobb általánosságban az uniós polgárok polgári jogaival kapcsolatos vita ösztönzésére és ezekkel kapcsolatban figyelemfelhívás; | – konferenciák és események a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlásának fontosságával, előnyeivel és akadályaival, valamint nagyobb általánosságban az uniós polgárok polgári jogaival kapcsolatos vita ösztönzésére és ezekkel kapcsolatban figyelemfelhívás; |
Módosítás 44
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 5 francia bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
– az uniós polgárok jogaival foglalkozó „egyablakos ügyintézési” információs rendszer kulcsfontosságú elemeiként a többnyelvű Europe Direct és az „Önök Európája” elnevezésű internetes portál szerepének és ismertségének megerősítése; | – az uniós polgárok jogaival és lehetőségeivel foglalkozó „egyablakos ügyintézési” információs rendszer, és azon belül a munkavállalókat és családtagjaikat a munkavégzés helye szerinti országban megillető jogokkal tájékoztatás kulcsfontosságú elemeiként a többnyelvű Europe Direct, az „Önök Európája” elnevezésű és az EURES internetes portál, valamint az olyan kezdeményezések, mint a „Mozgásban az ifjúság” szerepének és ismertségének megerősítése, digitális kommunikációs eszközök és közösségi hálózatok nagyobb mértékű felhasználásával; |
Módosítás 45
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 6 a francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – a polgároknak az uniós politika formálásába való közvetlen bekapcsolódását lehetővé tévő eszköz, a polgári kezdeményezés fontosságának hangsúlyozása; |
Módosítás 46
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 6 b francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – az uniós intézmények tevékenységéről szóló átfogó és objektív tájékoztatás nyomatékos ösztönzése tagállamokban; |
Módosítás 47
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 6 c francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – a polgárok jobb tájékoztatása az Európai Parlamenthez intézendő petíciók benyújtásához való jog, illetve az európai ombudsmanhoz folyamodás joga tekintetében; |
Módosítás 48
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 6 d francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – az Európai Parlament Petíciós Bizottsága és az európai ombudsman megismertetését szolgáló tájékoztató kampányok; |
Módosítás 49
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 6 e francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – az EURES weboldal korszerűsítése felhasználóbarátabbá tétele és rendszeres frissítésének javítása érdekében, illetve tájékoztatási kampány a weboldal láthatóbbá tétele érdekében; |
Módosítás 50
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 6 f francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – tájékoztatási kampányok a diplomák és végzettségek elismerésével kapcsolatos NARIC weboldal láthatóságának, elérhetőségének és többnyelvűségének növelése érdekében; |
Módosítás 51
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 a bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| 1a. A 3. cikk (1) bekezdésében foglalt kezdeményezések végrehajtása során a Bizottság és a tagállamok gondoskodnak a civil társadalom képviselői, például a szociális partnerek aktív részvételéről. |
Módosítás 52
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 3 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
3. A Bizottság és a tagállamok más tevékenységeket is megjelölhetnek, mint az európai év célkitűzéseihez hozzájáruló tevékenységeket, és azon tevékenységek reklámozása során megengedhetik az európai év elnevezés használatát, amennyiben azok a (2) bekezdésben meghatározott célkitűzések megvalósításához hozzájárulnak. | 3. A Bizottság és a tagállamok további tevékenységeket is megjelölnek mint az európai év célkitűzéseihez hozzájáruló tevékenységeket, és azon tevékenységek reklámozása során megengedik az európai év elnevezés használatát, amennyiben azok a (2) bekezdésben meghatározott célkitűzések megvalósításához hozzájárulnak. |
Módosítás 53
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
A Bizottság az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal is szorosan együttműködik. | A Bizottság az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a szociális partnerekkel is szorosan együttműködik. |
Módosítás 54
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
A Bizottság a polgárok jogainak védelme terén tevékeny európai szervezetek vagy szervek képviselőivel és érdekelt felekkel üléseket hív össze, hogy uniós szinten segítsék a Bizottságot az európai év célkitűzéseinek végrehajtásában. | A Bizottság a polgárok jogainak védelme terén tevékeny európai szervezetek vagy szervek képviselőivel és érdekelt felekkel üléseket hív össze, hogy uniós szinten segítsék a Bizottságot az európai év célkitűzéseinek végrehajtásában. E célból a Bizottság szorosan együttműködik a civil társadalmi szervezetekkel és a polgárokkal. |
| A Bizottság emellett szorosan együttműködik a meghatározott közönséget – például a fogyatékossággal élőket, a kiszolgáltatott csoportokat, a harmadik országok állampolgárait, a romákat és a tagjelölt országok polgárait – képviselő szervezetekkel. |
Módosítás 55
Határozatra irányuló javaslat
5 a cikk (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| 5a. cikk |
| A Bizottság és a Tanács biztosítja, hogy megfelelő költségvetési források álljanak rendelkezésre az európai év megrendezése céljából és az ehhez kapcsolódó tevékenységek számára az év célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. |
Módosítás 56
Határozatra irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
A Bizottság az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának 2014. december 31-ig jelentést nyújt be az e határozatban előírt kezdeményezések végrehajtásáról, eredményeiről és általános értékeléséről. | A Bizottság 2014. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának az e határozatban előírt kezdeményezések végrehajtásáról, eredményeiről és átfogó értékeléséről, amely jelentés az e területen végrehajtandó jövőbeli uniós politikák, intézkedések és cselekvések alapjául szolgál. Az európai év tapasztalatai nyomán a jelentés ötleteket és javaslatokat is tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan lehet a polgárok európai évét követően is jobban tájékoztatni a polgárokat jogaikról. |
ELJÁRÁS
Cím | A polgárok európai éve (2013) | |||
Hivatkozások | COM(2011)0489 – C7-0217/2011 – 2011/0217(COD) | |||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma | LIBE 13.9.2011 |
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma | EMPL 13.9.2011 |
|
|
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma | Inês Cristina Zuber 15.9.2011 |
|
|
|
Korábbi előadó(k) | Ilda Figueiredo |
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban | 5.12.2011 | 25.1.2012 | 29.2.2012 |
|
Az elfogadás dátuma | 1.3.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 38 2 2 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Regina Bastos, Edit Bauer, Heinz K. Becker, Pervenche Berès, Vilija Blinkevičiūtė, Philippe Boulland, Milan Cabrnoch, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Emer Costello, Andrea Cozzolino, Frédéric Daerden, Karima Delli, Sari Essayah, Richard Falbr, Marian Harkin, Nadja Hirsch, Stephen Hughes, Danuta Jazłowiecka, Ádám Kósa, Veronica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Konstantinos Poupakis, Licia Ronzulli, Elisabeth Schroedter, Nicole Sinclaire, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Jutta Steinruck, Andrea Zanoni, Inês Cristina Zuber | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Georges Bach, Malika Benarab-Attou, Kinga Göncz, Jan Kozłowski, Svetoslav Hristov Malinov, Ramona Nicole Mănescu, Gabriele Zimmer | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) | Phil Bennion, Silvia-Adriana Ţicău | |||
1.3.2012
VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére
a polgárok európai évéről (2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
( COM(2011)0489 – C7‑0217/2011 – 2011/0217(COD) )
A vélemény előadója: Marie-Christine Vergiat
MÓDOSÍTÁSOK
A Kulturális és Oktatási Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:
Módosítás 1
Határozatra irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(1) A szerződés 20. cikke (1) bekezdésének rendelkezése szerint az uniós polgárság az illető tagállam nemzeti állampolgárságát kiegészíti, és előírja, hogy uniós polgár mindenki, aki valamely tagállam állampolgára. A 20. cikk második bekezdése meghatározza, hogy az uniós polgárokat megilletik a Szerződésekben meghatározott jogok, és terhelik az azokban megállapított kötelezettségek, valamint többek között jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni. Az uniós polgárok szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a szerződés 21. cikke is kimondja. | (1) A szerződés 20. cikke (1) bekezdésének rendelkezése szerint az uniós polgárság az illető tagállam nemzeti állampolgárságát kiegészíti, de nem helyettesíti, és előírja, hogy uniós polgár mindenki, aki valamely tagállam állampolgára. A 20. cikk második bekezdése meghatározza, hogy az uniós polgárokat megilletik a Szerződésekben meghatározott jogok, és terhelik az azokban megállapított kötelezettségek, valamint többek között jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni. Az uniós polgárok szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a szerződés 21. cikke is kimondja. |
Módosítás 2
Határozatra irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (1a) A polgárok és az őket képviselő egyesületek állnak az Unió működésének középpontjában, ahogyan ezt az Európai Unióról szóló szerződés 10. és 11. cikkei is kimondják, hangsúlyozva a részvételi demokrácia valamennyi aspektusának fontosságát. |
Módosítás 3
Határozatra irányuló javaslat
1 b preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (1b) Az uniós polgárság alapvető jogai az oktatás európai dimenziójához is kapcsolódnak, különösen a soknyelvűség előmozdítása, valamint a diákok és tanárok, illetve a szakképzésben részt vevők és az ilyen képzéseket tartó oktatók mobilitása révén, ahogyan arról az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. és 166. cikke rendelkezik. |
Módosítás 4
Határozatra irányuló javaslat
1 c preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (1c) Az Európai Uniónak a polgárok érdekében minden tevékenysége során figyelembe kell vennie a kultúrát, ösztönözve a kultúrák közötti kölcsönös tiszteletet, előmozdítva a sokszínűséget, védelmezve a közös kulturális örökséget, valamint fokozva az európai népek történelmével kapcsolatos ismereteket, ahogyan azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikke kimondja. |
Módosítás 5
Határozatra irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(2) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése megerősítette az uniós polgárság státuszát és kiegészítette az ahhoz kapcsolódó jogokat, többek között egy új jog, az európai polgári kezdeményezés bevezetésével, amely a tagállamok jelentős számának egy millió polgára számára lehetővé teszi, hogy az EU bármelyik illetőségi körében a Bizottságot javaslat benyújtására kérje fel. | (2) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése megerősítette az uniós polgárság státuszát, és kiegészítette a hozzá kapcsolódó jogokat, többek között egy új jog, az európai polgári kezdeményezés bevezetésével, amely legalább egymillió aláíró – akik egyben a tagállamok legalább egynegyedének állampolgárai – számára lehetővé teszi, hogy az EU bármelyik hatáskörében a Bizottságot javaslat benyújtására kérje fel. |
Módosítás 6
Határozatra irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(3) Az uniós polgársággal járó jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalták. A Charta preambuluma szerint az Unió „tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget”. A Charta V. fejezete meghatározza a „Polgárok jogai”-t, köztük a 45. cikkben azt, hogy minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. | (3) Az uniós polgársággal járó jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalták. A Charta preambuluma szerint az Unió „tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget”. A Charta V. fejezete meghatározza a „Polgárok jogai”-t, köztük a 45. cikkben azt, hogy minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz, a 41. cikkben pedig azt, hogy jogukban áll a Szerződések nyelveinek valamelyikén írásban fordulni az Unió intézményeihez, és ugyanazon a nyelven választ kapni. |
Módosítás 7
Határozatra irányuló javaslat
3 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (3a) Ahogyan azt a Charta preambuluma is kimondja, az Európai Unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul, amely értékek alapvető fontosságúak a polgári jogok gyakorlása tekintetében. Az európai népek sokszínű kultúráját és hagyományait tiszteletben tartva az Unió hozzájárul továbbá e közös értékek védelméhez és kiteljesítéséhez, továbbá biztosítja a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az oktatáshoz való jogot, a művészetek és a kutatás szabadságát, valamint a tudományos élet szabadságát. |
Módosítás 8
Határozatra irányuló javaslat
3 b preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (3b) A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. október 20-i UNESCO-egyezmény (a továbbiakban: az egyezmény) kimondja, hogy a kulturális sokszínűség fontos szerepet játszik az emberi jogok és az alapvető szabadságok kiteljesítésében és a társadalmi kohézió megvalósításában. Az egyezmény 10. cikke értelmében a tagállamok és az Unió elkötelezik magukat amellett, hogy többek között oktatási és figyelemfelhívó programok révén elősegítik, hogy állampolgáraik jobban megérték a kulturális kifejezések sokszínűsége védelmének és előmozdításának fontosságát. |
Módosítás 9
Határozatra irányuló javaslat
4 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (4a) Az Európa Tanács létrejötte óta dinamikus szerepet játszott az oktatás és a kultúra terén, létrehozva és előmozdítva az európai kulturális hálózatokat, elősegítve a kultúrák közötti párbeszédet, és támogatva a nyelvi sokféleséget. Fontos tehát megfelelő szinergiát kialakítani az Európa Tanács e téren végzett munkájával, és az európai év keretében is előtérbe kell helyezni az Európa Tanács 2010. májusi, a demokratikus polgársággal és az emberi jogokkal kapcsolatos oktatásról szóló chartájában szereplő ajánlásokat. |
Módosítás 10
Határozatra irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (6a) A Maastrichti Szerződés óta, amelyben rögzítették, miként járulhat hozzá az Unió az oktatási, kulturális és ifjúsági politikához, az Európai Bizottság által indított programok elsődleges célja megkönnyíteni az Unión belül élő polgárok találkozásait és kapcsolatait, valamint előmozdítani a párbeszédet, a megértést és a kölcsönös tiszteletet. Az európai év keretében fel kell használni ezeket a programokat annak érdekében, hogy tartalmazzák az uniós polgárság kulturális és oktatási dimenzióját. |
Módosítás 11
Határozatra irányuló javaslat
6 b preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (6b) A mindenki számára elérhető oktatás elsődleges szerepet játszik a jövő polgárainak képzésében, lehetővé téve számukra, hogy megszerezzék az általános tudás egy olyan alapját, amely magában foglalja az európai integráció, továbbá az európai népek és kultúrák történelmének kritikus ismeretét. Ebből a szempontból nélkülözhetetlen elem a polgárok képzése, hiszen az teszi lehetővé a demokratikus, társadalmi és kulturális életben való teljes értékű részvételt, valamint ennek révén érezhetik magukat teljes értékű uniós polgároknak már fiatal korban. |
Módosítás 12
Határozatra irányuló javaslat
6 c preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (6c) A nem formális és informális oktatás alapvető fontosságú a polgárrá válásban és a polgári jogok gyakorlásában, hiszen előmozdítja az egyén emancipációját, a szolidaritást és a kölcsönös megértést, illetve erősíti a társadalmi kohéziót. Az új európai évnek tehát folytatnia kell az önkéntesség európai évének (2011) irányvonalát. Ezzel összefüggésben elő kell mozdítani az önkéntes szerepvállalás elismerését és az ennek keretében szerzett képességek és készségek kiaknázását, fel kell számolni a határokon átnyúló jelleget akadályozó tényezőket még a harmadik országok és azok állampolgárai vonatkozásában is, különös tekintettel a harmadik országok azon állampolgáraira, akik az Unió területén élnek. Ugyanígy fontos az európai egyesület jogállásának elismerése, mivel ez elősegítheti határokon átnyúló projektek kiépítését. |
Módosítás 13
Határozatra irányuló javaslat
6 d preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (6d) A polgári jogok gyakorlása feltételezi a társadalmi, gazdasági és kulturális jogok teljes körű gyakorlását, továbbá a kulturális kifejezések sokszínűségének elismerését és olyan kulturális fellépések megvalósítását, amelyek révén biztosítható mindenki részvétele, még a legkiszolgáltatottabbaké is (például fogyatékossággal élőké, a bevándorlóké, a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági helyzetben lévőké). |
Módosítás 14
Határozatra irányuló javaslat
6 e preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (6e) A gondolat, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, valamint a média pluralitása és függetlensége alapvető elvek a polgári jogok gyakorlása tekintetében. Az uniós intézmények, köztük a Bizottság kommunikációja során jobban kell törekedni a minél szélesebb körű és minél közérthetőbb tájékoztatásra. A Bizottságnak jobban be kellene vonnia a helyi, regionális és nemzeti hatóságok képviselőit, az uniós intézmények tagállamokban működő információs pontjait, a civil társadalom és a média – többek között a helyi és regionális média – képviselőit annak érdekében, hogy jobban megértethesse a polgárokkal az európai szakpolitikák által a nemzeti és helyi politikára gyakorolt hatásokat, és hogy a polgárok jobban magukénak érezhessék azokat. |
Módosítás 15
Határozatra irányuló javaslat
6 f preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (6f) Az 1979-ben tartott első közvetlen választások óta az Európai Parlament közvetlen érintkezési felületként működik a polgárok és az Unió között. Az Európai Parlament képviselői alapvetően fontos szerepet játszottak az uniós polgársággal járó jogok és előnyök megismertetésében és a polgárok aggályainak előtérbe helyezésében a politikák kidolgozása során. |
Módosítás 16
Határozatra irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(7) A szabad mozgás és a munkavállalók mobilitása különösen a demográfiai változások munkaerő-piaci következményeit segít enyhíteni, miközben a személyek foglalkoztathatóságát is növeli, valamint az európai iparágak versenyképességét is javítja. Ugyanakkor a szabad mozgás vagy lényeges feltételként lehetővé teszi a polgárok számára, vagy ösztönzi a polgárokat az uniós jog alapján őket megillető jogaik széles körének gyakorlására, amelyre példa az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez való joguk vagy utasként, illetve turistaként az őket megillető jogaik. A szabad mozgás megkönnyítése ezért potenciálisan javíthatja a polgárok lehetőségeit az egységes piac előnyeiből való teljes körű részesülésre, miközben a növekedés fontos motorját jelenti. | (7) A szabad mozgás és a munkavállalók mobilitása különösen a demográfiai változások munkaerő-piaci következményeit segít enyhíteni, miközben a személyek foglalkoztathatóságát is növeli, valamint az európai iparágak versenyképességét is javítja, és hosszú távon támogatja a kutatást és az innovációt az Európai Unióban. Ugyanakkor a szabad mozgás vagy lényeges feltételként lehetővé teszi a polgárok számára, vagy ösztönzi a polgárokat az uniós jog alapján őket megillető jogaik széles körének gyakorlására, amelyre példa az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez való joguk vagy utasként, illetve turistaként az őket megillető jogaik. A szabad mozgás megkönnyítése ezért potenciálisan javíthatja a polgárok lehetőségeit az egységes piac előnyeiből való teljes körű részesülésre, miközben a növekedés fontos motorját jelenti. Ezenfelül a társadalmi és kulturális tapasztalatok gyarapítását is szolgálja, és segíti az embereket a nyelvi korlátok legyőzésében. |
Módosítás 17
Határozatra irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(8) Az Unió polgárai nagyra értékelik a tagállamok területén a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogot, mint az uniós polgárságból származtatott, egyik alapvető egyéni jogukat. Mint olyan, bizonyítja az európai integráció értékét és előmozdítja annak jobb megértését, valamint a polgárok részvételét az Európai Unió alakításában. A polgárokban, amikor életük egy részét a nemzeti határokon kívül töltik azáltal, hogy egy másik tagállamba utaznak, vagy ott letelepszenek, tudatosul az uniós jog által a határokon átnyúló helyzetekben számukra biztosított jogok széles köre, és azokat ki is használják. Ezért a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlása hozzájárul a polgárok mindennapi életében az uniós polgárság kézzelfogható valósággá tételéhez. | (8) Az Unió polgárai nagyra értékelik a tagállamok területén a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogot, mint az uniós polgárságból származtatott, egyik alapvető egyéni jogukat. Mint olyan, bizonyítja az európai integráció értékét és előmozdítja annak jobb megértését, valamint a polgárok részvételét az Európai Unió alakításában. A polgárokban, amikor életük egy részét a nemzeti határokon kívül töltik azáltal, hogy egy másik tagállamba utaznak, vagy ott letelepszenek, tudatosul az uniós jog által a határokon átnyúló helyzetekben számukra biztosított jogok széles köre, és azokat ki is használják. Annak érdekében, hogy az emberek élhessenek ezekkel a jogokkal, több információs pontot – és a hozzájuk tartozó, átlátható és könnyen elérhető internetes oldalt – kellene létrehozni, különösen a határ menti régiókban. Ezért a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlása hozzájárul a polgárok mindennapi életében az uniós polgárság kézzelfogható valósággá tételéhez. |
Módosítás 18
Határozatra irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(9) Annak ellenére, hogy a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog az elsődleges uniós jogban szilárdan megalapozott és a másodlagos jogban jelentősen továbbfejlesztett, még hézag maradt az alkalmazandó jogi szabályok és a polgárok által érzékelt valóság között, amit akkor tapasztalnak, amikor a gyakorlatban szándékoznak gyakorolni ezt a jogot. A mobilitás előnyeinek bizonytalan voltát leszámítva, az uniós polgárok túl sok gyakorlati akadályt érzékelnek azzal kapcsolatban, hogy az Unióban máshol éljenek és vállaljanak munkát. | (9) Annak ellenére, hogy a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog az elsődleges uniós jogban szilárdan megalapozott és a másodlagos jogban jelentősen továbbfejlesztett, még hézag maradt az alkalmazandó jogi szabályok és a polgárok által érzékelt valóság között, amit akkor tapasztalnak, amikor a gyakorlatban szándékoznak gyakorolni ezt a jogot. A mobilitás előnyeinek bizonytalan voltát leszámítva, az uniós polgárok túl sok gyakorlati akadályt érzékelnek azzal kapcsolatban, hogy az Unióban máshol éljenek, vállaljanak munkát és tanuljanak. Ez különösen a belső határok menti régiókban fordul elő, ahol kifejezetten gyakori, hogy az emberek nem abban a tagállamban élnek, mint amelyikben dolgoznak. A gazdasági és szociális kohézió erősítése érdekében a határokon túli munkahelyekről szóló információnak átláthatóbbnak és könnyebben hozzáférhetőnek kell lennie. A képzett munkaerő felvételével kapcsolatban is sürgősen szükséges a hozzáférés megkönnyítése a tagállamok közötti információcsere rendszeresebbé és a munkakeresők számára érthetővé tétele révén. |
Módosítás 19
Határozatra irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (9a) A diákok és a kutatók mobilitását erőteljesen ösztönözte többek között az „Egész életen át tartó tanulás” program. Ugyanakkor továbbra is számos tényező gátolja a mobilitást, különösen a szociális jogok, a pénzügyi kapacitások és a szociokulturális sztereotípiák terén, és rengeteg még a teendő a szakmai képesítések és diplomák kölcsönös elismerése terén. |
Módosítás 20
Határozatra irányuló javaslat
9 b preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (9b) A kulturális szereplők, többek között a művészek szabad mozgása meghatározó szerepet játszik a kulturális kifejezések különbségeinek felfedezése, a megértés és a kölcsönös tisztelet tekintetében. Ezt tehát jelentős mértékben meg kell könnyíteni ad hoc eljárások bevezetése révén, illetve a művészek jogállásának európai szintű elismerésén munkálkodva. |
Módosítás 21
Határozatra irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(11) Mivel a szabad mozgáshoz való jog jelentősen javítja az egyének életét, lényeges, hogy e jog létezéséről és a gyakorlásának feltételeiről a lehető legszélesebb körben álljanak rendelkezésre információk. Mivel minden uniós polgárt potenciálisan megillet ez a jog, az Unió egészében kell törekedni az ismeretterjesztésre. | (11) Mivel a szabad mozgáshoz való jog jelentősen javítja az egyének életét, lényeges, hogy e jog létezéséről és a gyakorlásának feltételeiről a lehető legszélesebb körben álljanak rendelkezésre könnyen hozzáférhető és átlátható információk. Mivel minden uniós polgárt potenciálisan megillet ez a jog, az Unió egészében kell törekedni az ismeretterjesztésre. |
Módosítás 22
Határozatra irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(15) Ebben a vonatkozásban elsődleges fontosságú az Uniós polgárok számára garantált választójogról való tájékozottság. Az uniós polgároknak teljes mértékben tudatában kell lenniük annak, hogy választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain. Ezzel egyidejűleg a politikai részvétel hozzájárulhat az uniós polgárok azon tagállam társadalmában való integrációjához, amelyet lakóhelyükként választottak. | (15) Ebben a vonatkozásban elsődleges fontosságú az Uniós polgárok számára garantált választójogról való tájékozottság. Az uniós polgároknak teljes mértékben tudatában kell lenniük annak, hogy választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain. Már fiatalon meg kell ismerniük Európa és népei történelmét, továbbá az uniós intézményeket annak érdekében, hogy teljes mértékben részt vehessenek az európai folyamatokban. Ezzel egyidejűleg a politikai részvétel hozzájárulhat az uniós polgárok azon tagállam társadalmában való integrációjához, amelyet lakóhelyükként választottak. |
Módosítás 23
Határozatra irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(16) A polgárok nagyobb tájékozottsága e jogok előnyeiről, rájuk, mint egyénekre és a társadalomra nézve, az Unióhoz való tartozás és az iránta való hűség erősebb érzéséhez is hozzájárulhat. | (16) A polgárok nagyobb tájékozottsága e jogok előnyeiről, rájuk, mint egyénekre és a társadalomra nézve, az Unióhoz való tartozás és az embereket összekötő közös kulturális örökségben való osztozás érzésének, valamint az iránta való hűségnek az erősítéséhez is hozzájárulhat. |
Módosítás 24
Határozatra irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(17) 2013-ban a polgárok európai éve nagyon is időszerű lehetőséget fog biztosítani arra, hogy a nagyközönség ismereteit növeljék az uniós polgársághoz kapcsolódó jogaikról és így hozzájáruljanak a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítéséhez. | (17) 2013-ban a polgárok európai éve nagyon is időszerű lehetőséget fog biztosítani arra, hogy a nagyközönség ismereteit növeljék az uniós polgársághoz kapcsolódó jogaikról és kötelezettségeikről, azonosítsák az e jogok tényleges gyakorlását akadályozó tényezőket, és így hozzájáruljanak a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítéséhez, főkent azzal, hogy biztosítják a civil társadalom képviselői számára a részvételi lehetőséget. Kiemelt erőfeszítéseket kell tenni az ifjúság, az iskolai tanulók és az oktatók, a kulturális szereplők és a média irányába, hiszen ezeken keresztül széles közönség érhető el. |
Módosítás 25
Határozatra irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(18) A 2013-as év az uniós polgárság 1993. november 1-jén hatályba lépett Maastrichti Szerződés által történt létrehozásának 20. évfordulója lesz. A polgárok európai éve során az uniós polgárságról szóló jelentés nyomon követése el fog készülni, valamint egy cselekvési terv, amely a polgároknak uniós polgárként a jogaik gyakorlásában útját álló, fennmaradó akadályok megszüntetésének befejezésére irányul. Ez az európai év megismerteti majd az uniós polgárságot és annak az egyéneket érintő konkrét előnyeit, többek között szemléltetve az uniós szakpolitikáknak a polgárok életében kézzelfoghatóan tapasztalható hatásait, különösen a jogaik gyakorlásában tapasztalható akadályok megszüntetése szempontjából. | (18) A 2013-as év az uniós polgárság 1993. november 1-jén hatályba lépett Maastrichti Szerződés által történt létrehozásának 20. évfordulója lesz. A polgárok európai éve során az uniós polgárságról szóló jelentés nyomon követése el fog készülni, valamint egy cselekvési terv, amely a polgároknak uniós polgárként a jogaik gyakorlásában útját álló, fennmaradó akadályok megszüntetésének befejezésére irányul. Ez az európai év megismerteti majd az uniós polgárságot és annak az egyéneket érintő konkrét előnyeit, többek között szemléltetve az uniós szakpolitikáknak a polgárok életében kézzelfoghatóan tapasztalható hatásait, különösen a jogaik gyakorlásában tapasztalható akadályok megszüntetése és a szervezett civil társadalommal folytatott nyílt, átlátható és rendszeres párbeszéd fenntartása szempontjából, arra ösztönözve ezáltal az embereket, hogy vegyenek részt a közéletben és a döntéshozatalban, hangsúlyozva ugyanakkor az európai polgárok által vallott alapvető közös értékeket. |
Módosítás 26
Határozatra irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(21) Ezen európai év során teljes körűen alkalmazni kell a meglévő részvételi eszközöket és az Európai Unióról szóló szerződés 10. és 11. cikkében foglalt jogokat abból a célból, hogy ösztönözzék a polgárok közreműködését a jogaik gyakorlásának útjában álló akadályok megszüntetésére irányuló 2013. évi cselekvési terv végrehajtásának folyamatában, valamint tágabb vonatkozásban a jogaik konkrét eredményét mutató, uniós szakpolitikák meghatározásában. Az európai civil társadalmi szervezetek központi szerepet fognak ebben a vonatkozásban betölteni. | (21) Ezen európai év során teljes körűen alkalmazni kell a meglévő részvételi eszközöket és az Európai Unióról szóló szerződés 10. és 11. cikkében foglalt jogokat abból a célból, hogy ösztönözzék a polgárok közreműködését a jogaik gyakorlásának útjában álló akadályok megszüntetésére irányuló 2013. évi cselekvési terv végrehajtásának folyamatában, valamint tágabb vonatkozásban a jogaik konkrét eredményét mutató, uniós szakpolitikák meghatározásában. Az európai civil társadalmi szervezetek központi szerepet fognak ebben a vonatkozásban betölteni. Ezért különösen a kérdéssel gyakorlatban foglalkozó szervezeteket és projekteket kell támogatni. |
Módosítás 27
Határozatra irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(25) Nem az európai év költségvetéséből finanszírozott egyéb tevékenységek uniós finanszírozása létező uniós programokon vagy a strukturális alapokon, különösen az „Európa a polgárokért”, illetve az „Alapvető jogok és polgárság” programon keresztül folyósítható, | (25) Nem az európai év költségvetéséből finanszírozott, ám az év célkitűzéseihez hozzájáruló, a létező uniós programokból vagy a strukturális alapokból uniós finanszírozásban részesülő tevékenységeket, például az „Európa a polgárokért”, az „Alapvető jogok és polgárság”, az „Egész életen át tartó tanulás”, a „Fiatalok lendületben”, a „Kultúra” és a „MEDIA” programokat párhuzamosan kell előtérbe helyezni ebben a keretben, |
Módosítás 28
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
Az európai év általános célja az, hogy az uniós polgársághoz kapcsolódó jogok ismertségét növelje, annak érdekében, hogy segítse a polgárokat teljes mértékben alkalmazni a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukat. Ebben az összefüggésben az európai év többek között a civil részvétel lehetőségeire, valamint a sajátjukon kívüli, másik tagállamban tartózkodó uniós polgárok, illetve diákok, munkavállalók, fogyasztók, áruk szállítói és szolgáltatók jogokhoz való hozzáférésére összpontosul az Unió egészében. | Az európai év általános célja az, hogy jobban megértesse és elmélyítse az uniós polgárság fogalmát annak különféle dimenzióin keresztül, köztük a kulturális és oktatási dimenzión keresztül is, továbbá azonosítsa az uniós polgársághoz kapcsolódó jogok tényleges gyakorlását akadályozó tényezőket, mindezt annak érdekében, hogy a polgárok teljes körűen gyakorolhassák jogaikat és teljes mértékben részt vehessenek a tagállamok és az Unió demokratikus életében. Ebben az összefüggésben az európai év többek között a polgári és politikai részvétel lehetőségeire, valamint azokhoz a jogokhoz, kapcsolatokhoz és mobilitáshoz való hozzáférésre összpontosít, amelyek a polgárok, köztük diákok, munkavállalók, fogyasztók vagy árutermelők és szolgáltatók rendelkezésére állnak, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban élnek. |
Módosítás 29
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 1 francia bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
– megismertetni az uniós polgárokkal az Európai Unióban való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukat és általánosabban a határokon átnyúló helyzetekben biztosított jogaikat, beleértve az Unió demokratikus életében való részvételhez való jogukat; | – megismertetni az uniós polgárokkal az Európai Unióban való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukat és általánosabban a határokon átnyúló helyzetekben biztosított jogaikat, beleértve az Unió demokratikus életében való részvételhez való jogukat, különösen azt, hogy az európai parlamenti és a tartózkodásuk tagállamában rendezett önkormányzati választásokon szavazzanak, illetve jelöltként induljanak, lehetővé téve számukra, hogy felismerjék az e jogok gyakorlása előtt álló akadályokat és fellépjenek ellenük; |
Módosítás 30
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 1 a francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – felhívni az Unió polgárainak figyelmét az Európai Parlamentre és hatásköreire a jogalkotási folyamatban, valamint arra a szerepre, amelyet a helyben megválasztott európai parlamenti képviselők az ő közvetlen képviseletükben játszanak; |
Módosítás 31
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 1 b francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – felhívni az Unió polgárainak figyelmét a közvetlen demokratikus eszközökre, például a polgári kezdeményezésre és a nyilvános konzultációra, valamint ösztönözni őket arra, hogy tevékenyen bekapcsolódjanak az Unió politikai életébe. A nyilvános konzultációkat valamennyi hivatalos nyelven és proaktív módon, a civil szervezetek bevonásával kell lefolytatni annak érdekében, hogy jelentősen növekedjen a részvételi szint; |
Módosítás 32
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 2 a francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – jobban megismertetni a közvéleménnyel, és különösen a fiatalokkal az Unió oktatási és kulturális programjait, ily módon megkönnyítve uniós polgári szerepvállalásukat, biztosítva például, hogy minél többen részt vehessenek az említett programokban; |
Módosítás 33
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 2 b francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – valamennyi európai nyelven fejleszteni azokat kommunikációs és tájékoztatási hálózatokat és eszközöket, amelyek az európai szinten folytatott szakpolitikákkal és azok hétköznapi életre gyakorolt hatásaival foglalkoznak, ideértve azokat is, amelyek segítségével meg lehet erősíteni az uniós intézményekkel folytatott párbeszédet és befolyást lehet gyakorolni e szakpolitikák alakulására; |
Módosítás 34
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 2 c francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – elősegíteni a fiatalok részvételét a helyi, nemzeti és európai szinten folytatott politikák kidolgozásában, olyan – akár online – platformok létrehozása útján, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy határozottabban hallathassák hangjukat; |
Módosítás 35
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 2 d francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – olyan keretet létrehozni még a legtávolabbi régiókban is, amely ösztönzi a kulturális szereplők és az állampolgárok közötti kapcsolatokat az oktatási és kulturális intézményekben annak érdekében, hogy be lehessen mutatni a kulturális tevékenységek fontosságát a polgári jogok gyakorlásában; |
Módosítás 36
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 3 francia bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
– a szabad mozgáshoz való jog, mint az uniós polgárság elidegeníthetetlen részének hatásával, illetve a benne rejlő lehetőségekkel kapcsolatban vitát ösztönözni, különösen a társadalmi kohézió és az uniós polgárok közötti kölcsönös megértés erősítésére, valamint a polgárok és az Unió közötti kapcsolat elmélyítésére tekintettel. | – a szabad mozgáshoz való jog, mint az uniós polgárság elidegeníthetetlen részének hatásával, illetve a benne rejlő lehetőségekkel kapcsolatban vitát ösztönözni, jobban megismertetni az e jog gyakorlását mindmáig akadályozó tényezőket, különösen a társadalmi kohézió, a kulturális sokszínűség és az Unió területén élők közötti kölcsönös megértés és tisztelet erősítésére tekintettel. |
Módosítás 37
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 1 francia bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
– a nagy nyilvánosságot, illetve közelebbről meghatározott közönséget célzó tájékoztató, oktató és figyelemfelhívó kampányok; | – a nagy nyilvánosságot, illetve közelebbről meghatározott közönséget célzó tájékoztató, oktató és figyelemfelhívó kampányok, a helyi, regionális és nemzeti hatóságokkal, valamint az uniós szinten tevékenykedő civil társadalmi egyesületekkel és szervezetekkel együttműködve |
Módosítás 38
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 2 francia bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
– nemzeti, regionális, helyi közigazgatások és egyéb szervezetek közötti információcsere, tapasztalatcsere, valamint a helyes gyakorlatok cseréje; | – nemzeti, regionális és helyi közigazgatási intézmények, egyesületek, nem kormányzati szervezetek és egyéb szervezetek közötti információcsere, tapasztalatcsere, valamint a helyes gyakorlatok cseréje; |
Módosítás 39
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 3 francia bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
– konferenciák és események a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog fontosságával és előnyeivel, valamint nagyobb általánosságban az uniós polgárok polgári jogaival kapcsolatos vita ösztönzésére és ezekkel kapcsolatban figyelemfelhívás; | – a civil társadalom képviselőinek részvételével zajló, a lehető legszélesebb közönség számára nyitott konferenciák és rendezvények – többek között a fiatalok mobilitását népszerűsítő kampány –, amelyek célja az európai történelemmel és az európai integrációval, az Unió által folytatott szakpolitikákkal és azok hétköznapi életre gyakorolt hatásaival, a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog előnyeivel, a kulturális és oktatási cserekapcsolatokkal, és általában az Unióban élő polgárok jogaival kapcsolatos vita ösztönzése, valamint a polgárok figyelmének felkeltése e témák iránt; |
Módosítás 40
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 3 a francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – partnerség a régiók között az uniós polgárok évével kapcsolatos fellépések előmozdítása érdekében; |
Módosítás 41
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 4 francia bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
– annak érdekében, hogy a polgárokat a jogaiknak kézzelfogható eredményt biztosító hozzájárulásra ösztönözzék, illetve nagyobb általánosságban az európai év célkitűzései megvalósításra kerüljenek, a meglévő többnyelvű részvételi eszközök alkalmazása; | – a meglévő többnyelvű részvételi eszközök alkalmazása és terjesztése annak érdekében, hogy az európai év célkitűzéseinek megfelelően a polgárok segítséget kapjanak jogaik megértésében és gyakorlásában; |
Módosítás 42
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 4 a francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – a könnyen elérhető online kommunikációs eszközök fokozott használata az uniós intézmények által a polgárokkal folytatott interaktív kommunikáció elősegítése érdekében; |
Módosítás 43
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 5 francia bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
– az uniós polgárok jogaival foglalkozó „egyablakos ügyintézési” információs rendszer kulcsfontosságú elemeiként a többnyelvű Europe Direct és az „Önök Európája” elnevezésű internetes portál szerepének és ismertségének megerősítése; | – az uniós polgárok jogaival foglalkozó „egyablakos ügyintézési” információs rendszer kulcsfontosságú elemeiként a többnyelvű Europe Direct és az „Önök Európája” elnevezésű internetes portál szerepének és ismertségének megerősítése, többek között tájékoztatás az uniós felsőoktatási hallgatók mobilitásáról; |
Módosítás 44
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 5 a francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – megerősíteni az „Europeana” weboldal, az Európai Örökség címmel rendelkező európai projektek és az „Európa kulturális fővárosa” program szerepét és ismertségét annak érdekében, hogy a polgárok elmélyíthessék ismereteiket az európai történelem és az európai integráció vonatkozásában, valamint hogy elő lehessen mozdítani a kölcsönös megértést; |
Módosítás 45
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 6 francia bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
– olyan probléma-megoldó eszközök mint a SOLVIT szerepének és ismertségének megerősítése annak érdekében, hogy az uniós polgárok számára lehetővé váljon a jogaik hatékonyabb gyakorlása és védelme. | – olyan hatékony problémamegoldó eszközök, mint a SOLVIT szerepének és ismertségének jelentős mértékű megerősítése annak érdekében, hogy az uniós polgárok számára lehetővé váljon a jogaik hatékonyabb gyakorlása és védelme; |
Módosítás 46
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 6 a francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – megsokszorozni a kapcsolatokat a médiával, többek között a helyi és regionális médiával annak érdekében, hogy ki lehessen alakítani az állampolgárok és az intézmények közötti közvetlenebb kommunikáció keretét, továbbá előtérbe helyezni azokat a projekteket és kezdeményezéseket, amelyek a közvélemény Unióval kapcsolatos tájékoztatásának előmozdítását célozzák; |
Módosítás 47
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 6 b francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – fokozott erőfeszítések az oklevelek és résztanulmányok elismerésének javítása érdekében, felszámolva ezáltal a diákok és munkakeresők mobilitását akadályozó tényezőket; |
Módosítás 48
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 3 a bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (3a) A hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén, együttműködésben a nem kormányzati szervezetekkel, programokat szerveznek más tagállamok területükön élő állampolgárai számára, hogy azok megszerezhessék a fogadó tagállam társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai életében való teljes körű részvételhez szükséges tudást. |
Módosítás 49
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 3 b bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (3b) A hatóságok hatékony segítséget nyújtanak a migráns munkavállalóknak nyilvántartásba vételükhöz és a szükségtelen terhektől mentes eljárási követelmények teljesítéséhez, hogy teljes körűen részt vehessenek a fogadó tagállam gazdasági életében. Alapvetően fontos, hogy az uniós polgári státusz kézzelfogható jogokat biztosítson. |
Módosítás 50
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 2 a bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| A Bizottság együttműködik az Európai Unió Tanácsának elnökségeivel az európai év ismertségének biztosítása érdekében. |
Módosítás 51
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
A Bizottság a polgárok jogainak védelme terén tevékeny európai szervezetek vagy szervek képviselőivel és érdekelt felekkel üléseket hív össze, hogy uniós szinten segítsék a Bizottságot az európai év célkitűzéseinek végrehajtásában. | A Bizottság a polgári szerepvállalás és a polgárok jogainak védelme, illetve az oktatás és a kultúra terén tevékeny európai szervezetek, civil társadalmi egyesületek vagy szervek képviselőivel és érdekelt felekkel üléseket hív össze, hogy uniós szinten segítsék a Bizottságot az európai év célkitűzéseinek végrehajtásában. |
Módosítás 52
Határozatra irányuló javaslat
4 a cikk (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| 4a. cikk |
| Költségvetés |
| Az európai év költségvetése 5 millió euró. |
Módosítás 53
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – A pont – 2 bekezdés – 1 alpont
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
• A 2. cikkben körvonalazott üzenetet tükröző audiovizuális és nyomtatott anyagok gyártása és terjesztése; | A 2. cikkben körvonalazott üzenetet tükröző audiovizuális és nyomtatott anyagok, valamint célzott promóciós tárgyak gyártása és terjesztése; |
ELJÁRÁS
Cím | A polgárok európai éve (2013) | |||
Hivatkozások | COM(2011)0489 – C7-0217/2011 – 2011/0217(COD) | |||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma | LIBE 13.9.2011 |
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma | CULT 13.9.2011 |
|
|
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma | Marie-Christine Vergiat 12.9.2011 |
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban | 20.12.2011 | 24.1.2012 |
|
|
Az elfogadás dátuma | 29.2.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 26 3 0 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Malika Benarab-Attou, Lothar Bisky, Piotr Borys, Jean-Marie Cavada, Silvia Costa, Lorenzo Fontana, Mary Honeyball, Petra Kammerevert, Emma McClarkin, Emilio Menéndez del Valle, Marek Henryk Migalski, Katarína Neveďalová, Gianni Pittella, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Marietje Schaake, Marco Scurria, Emil Stoyanov, Hannu Takkula, László Tőkés, Helga Trüpel, Gianni Vattimo, Marie-Christine Vergiat, Milan Zver | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Heinz K. Becker, Nadja Hirsch, Seán Kelly, Iosif Matula, Georgios Papanikolaou, Olga Sehnalová, Rui Tavares | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) | Miguel Angel Martínez Martínez | |||
21.3.2012
VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről
az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére
a polgárok európai évéről (2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
( COM(2011)0489 – C7‑0217/2011 – 2011/0217(COD) )
A vélemény előadója: Gerald Häfner
RÖVID INDOKOLÁS
Az Európai Parlament 2010. december 15-én jogalkotási állásfoglalást fogadott el „Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2009) – Hatékony végrehajtás a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után” címmel ( P7_TA(2010)0483 . Ebben az állásfoglalásban az Európai Parlament felkéri a Bizottságot, hogy „a 2013. évet tegye az uniós polgárság európai évévé annak érdekében, hogy az európai uniós polgárságról szóló vitának lendületet adjon, és az uniós polgárokat tájékoztassa jogaikról, különösen a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredő új jogokról”.
A Bizottság a Parlament e kérésére most a polgárok európai évéről (2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslattal adott választ ( COM(2011)489 végleges).
Jogalap
A Bizottság javaslata jogalapjául az EUMSZ 21. cikkének (2) bekezdését választotta. Ennek szövege előirányozza, hogy ha az Unió fellépése bizonyul szükségesnek ahhoz, hogy e célkitűzés (a tagállamok területén való szabad mozgás és tartózkodás valamennyi uniós polgárt megillető joga) megvalósuljon, az említett jogok gyakorlásának megkönnyítése érdekében az Európai Parlament és a Tanács rendelkezéseket fogadhat el. A határozatot a rendes jogalkotási eljárással összhangban kell meghozni. A Szerződések más cikkei vagy nem adnak lehetőséget efféle közvetlen fellépésre, vagy ha igen (mint az EUMSZ 25. cikke), akkor csak különleges jogalkotási eljárás keretében.
A választott jogalappal ugyanakkor az a gond, hogy a fellépés tárgyául főként a szabad mozgáshoz való jogot teszi meg, és így más – különösen a Lisszaboni Szerződésből származtatott és a Parlament állásfoglalásában említett – polgári jogok háttérbe szorulnak. Ezért a határozatban világossá kellene tenni, hogy a szabad mozgáshoz való jog nem gyakorolható maradéktalanul, amennyiben nem kapcsolódik az európai polgárok más – politikai, gazdasági és szociális – jogaihoz.
Tevékenységek
A cselekvési programot ki kellene terjeszteni, és abba bele kellene foglalni az uniós polgársághoz fűződő valamennyi jogot, továbbá elő kell mozdítani a részvételen alapuló aktív uniós polgárságot.
A polgárok európai évének nem szabad csupán arra korlátozódnia, hogy a polgárok tájékoztatást kapnak meglévő jogaikról, hanem meg is kell adni nekik azt a lehetőséget, hogy hangot adhassanak aggodalmaiknak és gondolataiknak, adott esetben az általuk szükségesnek vélt újabb jogok tekintetében is. A polgárok európai évének erősítenie és ösztönöznie kell az uniós polgárok aktív részvételét a döntéshozatal valamennyi szintjén és szakaszában. Ennek érdekében és a polgárok európai éve eredményeinek tartóssá tétele céljából meg kell fontolni a következő elgondolásokat: strukturált keret létrehozása az európai civil párbeszéd számára, az uniós polgárság holisztikus felfogásának kidolgozása, valamint a polgárok részvételével foglalkozó különleges képviselői állandó tisztség létrehozása az Európai Unióban, akinek feladata lenne többek között a tagállamoktól és a polgároktól származó, a polgárok elköteleződésére és részvételére vonatkozó vélemények figyelemmel kísérése és összefoglalása, illetve további javításokra irányuló javaslatok kidolgozása.
Az internetalapú média jó lehetőségeket biztosít az interaktív kommunikációra, ám olyan rendezvényekre is szükség van, amelyek alkalmából a polgárok élőben is találkozhatnak a döntéshozókkal.
A civil társadalom szervezetei kitűnő partnerek efféle rendezvények és kezdeményezések megszervezéséhez mind európai, mind nemzeti és helyi szinten.
A polgárok európai évének sikerre vitelében fontos szerep jut a tagállamoknak. Az év előkészítésébe és lebonyolításába valamennyi érintett szereplőt be kell vonni. Külön célcsoportot jelentenek a fiatalok.
Az, hogy az év megrendezésére közvetlenül az európai parlamenti választások előtt kerül sor, rávilágít a választói jog hangsúlyozásának jelentőségére. Mindazonáltal önmagában nem elegendő, ha a polgárok tudatában vannak jogaiknak, hanem biztosaknak is kell lenniük abban, hogy szavazatukkal valamelyest befolyást tudnak gyakorolni saját életükre. Szükség van az Európai Parlamenttel és az európai politikai pártokkal közösen szervezett kampányokra is.
MÓDOSÍTÁSOK
Az Alkotmányügyi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:
Módosítás 1
Határozatra irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(1) A szerződés 20. cikke (1) bekezdésének rendelkezése szerint az uniós polgárság az illető tagállam nemzeti állampolgárságát kiegészíti, és előírja, hogy uniós polgár mindenki, aki valamely tagállam állampolgára. A 20. cikk második bekezdése meghatározza, hogy az uniós polgárokat megilletik a Szerződésekben meghatározott jogok, és terhelik az azokban megállapított kötelezettségek, valamint többek között jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni. Az uniós polgárok szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a szerződés 21. cikke is kimondja. | (1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 20. cikke (1) bekezdésének rendelkezése szerint az uniós polgárság az illető tagállam nemzeti állampolgárságát kiegészíti, és kimondja, hogy uniós polgár mindenki, aki valamely tagállam állampolgára. A 20. cikk második bekezdése meghatározza, hogy az uniós polgárokat megilletik a Szerződésekben meghatározott jogok, és terhelik az azokban megállapított kötelezettségek: jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni, választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai, jogosultak bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni olyan harmadik ország területén, ahol az állampolgárságuk szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai, jogosultak petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, az európai ombudsmanhoz folyamodni, valamint arra, hogy a Szerződések nyelveinek valamelyikén az Unió bármely intézményéhez vagy tanácsadó szervéhez forduljanak, és ugyanezen a nyelven választ kapjanak. Az uniós polgárságból eredő jogokat továbbá az EUMSZ 21., 22., 23. és 24. cikke foglalja magában. |
Módosítás 2
Határozatra irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (1a) Az EUMSZ 25. cikke előírja a Bizottság számára, hogy minden harmadik évben jelentést nyújtson be az EUMSZ európai polgárságra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásáról, továbbá jogot biztosít a jogalkotó számára az EUMSZ 20. cikke (2) bekezdésében felsorolt jogok megerősítésére és kibővítésére. |
Módosítás 3
Határozatra irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(2) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése megerősítette az uniós polgárság státuszát és kiegészítette az ahhoz kapcsolódó jogokat, többek között egy új jog, az európai polgári kezdeményezés bevezetésével, amely a tagállamok jelentős számának egy millió polgára számára lehetővé teszi, hogy az EU bármelyik illetőségi körében a Bizottságot javaslat benyújtására kérje fel. | (2) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése jelentős mértékben megerősítette az uniós polgárságot, és kiegészítette az ahhoz kapcsolódó jogokat, többek között új jogok és eszközök, különösen az európai polgári kezdeményezés bevezetésével, amely a tagállamok jelentős számából származó egymillió polgár számára lehetővé teszi, hogy az EU bármelyik illetőségi körében a Bizottságot javaslat benyújtására kérje fel. A polgári kezdeményezésről szóló 2011. február 16-i 211/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek1 megfelelően a polgári kezdeményezés 2012. április 1-jétől válik alkalmazhatóvá. |
| ________________ |
| 1 HL L 65., 2011.3.11., 1.o. |
Módosítás 4
Határozatra irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(3) Az uniós polgársággal járó jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalták. A Charta preambuluma szerint az Unió „tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget”. A Charta V. fejezete meghatározza a „Polgárok jogai”-t, köztük a 45. cikkben azt, hogy minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. | (3) Az uniós polgársággal járó jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalták. A Charta preambuluma szerint az Unió „tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget”. A charta V. fejezete meghatározza a „Polgárok jogait”. Ebből annak általános vélelme következik, hogy az emberek nem akarják elveszíteni polgárságukat. |
Módosítás 5
Határozatra irányuló javaslat
3 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (3a) A tevékeny és részvételben megnyilvánuló polgárság magában foglalja a dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférést, az átláthatóságot, a felelősségteljes kormányzást és a demokratikus részvételt és képviseletet, a polgárokhoz lehető legközelebb zajló döntéshozatalt, a védelmet a megkülönböztetés bármely formájától és a kisebbségi csoportok egyenlőségének és integrációjának előmozdítását is. |
Módosítás 6
Határozatra irányuló javaslat
3 b preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (3b) Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (2) bekezdése előírja az Unió számára a csatlakozást az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez (EJEE), és az e célból jelenleg zajló tárgyalásokat addig nem lehet lezárni, amíg az Európai Parlament egyetértését követően a Tanács egyhangú határozatot nem hoz, amelyet valamennyi tagállamnak saját alkotmányos előírásainak megfelelően jóvá kell hagynia, majd ezt az Európa Tanács valamennyi részes államának meg kell erősítenie. |
Módosítás 7
Határozatra irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(4) Ennek megfelelően a stockholmi program az európai szakpolitikák középpontjába helyezi a polgárt a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés terén. A programban a „polgárok Európájának megalkotására” összpontosítják a fellépéseket, többek között a polgárok szabad mozgáshoz való joga teljes körű gyakorlásának biztosítása által. | (4) Ennek megfelelően a stockholmi program az európai szakpolitikák középpontjába helyezi a polgárt a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés terén. A programban leírt fellépések a „polgárok Európájának megalkotására” összpontosulnak. |
Módosítás 8
Határozatra irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(5) Az Európai Parlament „az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2009) – hatékony végrehajtás a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után” című, december 15-i állásfoglalásában felkérte a Bizottságot, hogy a 2013-as európai évet a polgárságnak szentelje annak érdekében, hogy az uniós polgárságról folyó vitának lendületet adjanak és, hogy tájékoztassák az Unió polgárait a jogaikról, különösen a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredő új jogaikról. | (5) Az Európai Parlament „Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2009) – Hatékony végrehajtás a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után” című, december 15-i állásfoglalásában felkérte a Bizottságot, hogy a 2013-as európai évet szentelje a polgárságnak annak érdekében, hogy az európai polgárságról folyó vita lendületet kapjon, és hogy tájékoztassák az Unió polgárait jogaikról, különösen a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredő új jogaikról. |
Módosítás 9
Határozatra irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(7) A szabad mozgás és a munkavállalók mobilitása különösen a demográfiai változások munkaerő-piaci következményeit segít enyhíteni, miközben a személyek foglalkoztathatóságát is növeli, valamint az európai iparágak versenyképességét is javítja. Ugyanakkor a szabad mozgás vagy lényeges feltételként lehetővé teszi a polgárok számára, vagy ösztönzi a polgárokat az uniós jog alapján őket megillető jogaik széles körének gyakorlására, amelyre példa az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez való joguk vagy utasként, illetve turistaként az őket megillető jogaik. A szabad mozgás megkönnyítése ezért potenciálisan javíthatja a polgárok lehetőségeit az egységes piac előnyeiből való teljes körű részesülésre, miközben a növekedés fontos motorját jelenti. | (7) A szabad mozgás és a munkavállalók mobilitása különösen a demográfiai változások munkaerő-piaci következményeit segít enyhíteni, miközben a személyek foglalkoztathatóságát is növeli, valamint az európai iparágak versenyképességét is javítja. Ugyanakkor a szabad mozgás alapvető feltételként lehetővé teszi a polgárok számára, hogy az uniós jog alapján őket megillető számos jogot gyakorolják, vagy e jogok gyakorlására ösztönzi őket, például az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó joguk vagy az utasként, lakosként, tanulóként és turistaként őket megillető jogok gyakorlására. A szabad mozgás megkönnyítése ezért javítani fogja a polgárok lehetőségeit az egységes piac előnyeiből való teljes körű részesülésre, miközben a növekedés fontos motorját jelenti. |
Módosítás 10
Határozatra irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(9) Annak ellenére, hogy a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog az elsődleges uniós jogban szilárdan megalapozott és a másodlagos jogban jelentősen továbbfejlesztett, még hézag maradt az alkalmazandó jogi szabályok és a polgárok által érzékelt valóság között, amit akkor tapasztalnak, amikor a gyakorlatban szándékoznak gyakorolni ezt a jogot. A mobilitás előnyeinek bizonytalan voltát leszámítva, az uniós polgárok túl sok gyakorlati akadályt érzékelnek azzal kapcsolatban, hogy az Unióban máshol éljenek és vállaljanak munkát. | (9) Annak ellenére, hogy az uniós polgársággal járó jogok az elsődleges uniós jogban szilárdan megalapozottak, és a másodlagos jogban jelentősen tovább lettek fejlesztve, továbbra is létezik a szakadék az alkalmazandó jogi szabályok és a polgárok által érzékelt valóság között, amit akkor tapasztalnak, amikor a gyakorlatban szándékoznak gyakorolni ezeket a jogokat. |
Módosítás 11
Határozatra irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(10) A Bizottság a „2010. évi jelentés az uniós polgárságról Az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontása” című dokumentumban foglalkozott a fő akadályokkal, amelyekkel a polgárok még mindig találkoznak mindennapi életük során, amikor uniós polgári jogaikat szándékoznak gyakorolni, különösen határokon átnyúló helyzetekben, valamint ezen akadályok megszüntetésére 25 konkrét intézkedést körvonalazott. Az egyik ebben az összefüggésben megjelölt akadály az információ hiánya volt. A Bizottság az uniós polgárságról szóló 2010. évi jelentésben azt a következtetést vonta le, hogy az uniós polgárokat az akadályozza meg a jogaik gyakorlásában, hogy nem ismerik a jogaikat, valamint bejelentette szándékát, hogy az uniós polgárok számára a jogaikra, és különösen a szabad mozgáshoz való jogukra vonatkozó információk terjesztését fokozza. | (10) A Bizottság a „2010. évi jelentés az uniós polgárságról Az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontása” című dokumentumban foglalkozott a fő akadályokkal, amelyekkel a polgárok még mindig találkoznak mindennapi életük során, amikor uniós polgári jogaikat szándékoznak gyakorolni, különösen határokon átnyúló helyzetekben, valamint ezen akadályok megszüntetésére 25 konkrét intézkedést körvonalazott. Az egyik ebben az összefüggésben megjelölt akadály az információ hiánya volt. A Bizottság az uniós polgárságról szóló 2010. évi jelentésben azt a következtetést vonta le, hogy az uniós polgárokat az akadályozza meg a jogaik gyakorlásában, hogy nem ismerik a jogaikat, valamint bejelentette szándékát, hogy az uniós polgárok számára a jogaikra, és különösen a szabad mozgáshoz való jogukra vonatkozó információk terjesztését fokozza. A tudatosság fokozása érdekében az efféle információterjesztést az Unió összes hivatalos nyelvén meg kell valósítani, annak minden polgárt meg kell szólítania és mindannyiuk számára elérhetőnek kell lennie, többek között a digitális kommunikációs eszközök és a közösségi hálózatok használata révén. |
Módosítás 12
Határozatra irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(13) Különösen a szabad mozgáshoz való joguk alkalmazását fontolgató uniós polgárokat kell tájékoztatni a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára vonatkozó uniós szabályokból eredő, a szociális biztonsági jogaik megszerzésére vagy megőrzésére vonatkozó jogaikról; ezek a szabályok biztosítják, hogy ne veszítsék el szociális biztonsági jogaikat, amikor úgy döntenek, hogy Európán belül mozognak. Továbbá a szakmai képesítésük elismerésének megszerzéséhez való jogukról is tájékoztatni kell őket, valamint azokról a társadalmi és állampolgári kompeteciákról, amelyek „Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról” szóló európai keretrendszer részét képezik, és amelyek a civil életben való teljes körű részvételüket, valamint az uniós jog alapján őket megillető jogok gyakorlását lehetővé tehetik. | (13) Különösen a szabad mozgáshoz való joguk alkalmazását fontolgató uniós polgárokat kell tájékoztatni a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára vonatkozó uniós szabályokból eredő, a szociális biztonsági jogaik megszerzésére vagy megőrzésére vonatkozó jogaikról; ezek a szabályok biztosítják, hogy ne veszítsék el szociális biztonsági jogaikat, amikor úgy döntenek, hogy Európán belül mozognak. Továbbá a szakmai képesítésük elismerésének megszerzéséhez való jogukról is tájékoztatni kell őket, valamint azokról a társadalmi és állampolgári kompetenciákról, amelyek „Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról” szóló európai keretrendszer részét képezik, és amelyek a civil életben való teljes körű részvételüket, valamint az uniós jog alapján őket megillető jogok gyakorlását lehetővé tehetik. Külön fellépések végrehajtásával lehet növelni az önkéntes munkavégzéshez, a külföldi tanuláshoz, a másik tagállamban végzett szakmai gyakorlathoz vagy az uniós diákcsere-programokban való részvételhez kapcsolódó jogaik ismeretét. |
Módosítás 13
Határozatra irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (15a) A nemek közötti egyenlőség az Unió egyik alapelve, melyet valamennyi tevékenysége során fenn kell tartani. A polgárok 2013-as európai évének arra kell ösztönöznie a férfiakat és nőket egyaránt, hogy mind szavazókként, mind jelöltekként aktívan vegyenek részt a következő európai parlamenti választásokon. |
Módosítás 14
Határozatra irányuló javaslat
15 b preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (15b) A közös jogi szabályozás révén az európai polgárok európai politikai pártokba történő közvetlen bevonásának lehetősége jelentősen hozzá fog járulni a polgároknak az Unió közéletében való aktív részvételéhez. |
Módosítás 15
Határozatra irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(16) A polgárok nagyobb tájékozottsága e jogok előnyeiről, rájuk, mint egyénekre és a társadalomra nézve, az Unióhoz való tartozás és az iránta való hűség erősebb érzéséhez is hozzájárulhat. | (16) A fokozott tájékozottság azokról az előnyökről, amelyeket a polgárokat illető jogok az egyéneknek és a társadalomnak biztosítanak, valamint a polgárok tevékeny bevonása az Unió demokratikus életébe hozzájárulhat az Unióhoz való tartozás és az iránta való hűség érzésének erősítéséhez is. |
Módosítás 16
Határozatra irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (16a) Az EU-n belüli, határokon átnyúló vitát ösztönözni kell, különösen a polgári kezdeményezésre való tekintettel. |
Módosítás 17
Határozatra irányuló javaslat
16 b preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (16b) A polgárok európai éve során a fiatalokat kiemelt célcsoportként kell kezelni. Az iskolák különösen fontos szerepet játszanak az Unióról szóló állampolgári ismeretek átadásában. |
Módosítás 18
Határozatra irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(17) 2013-ban a polgárok európai éve nagyon is időszerű lehetőséget fog biztosítani arra, hogy a nagyközönség ismereteit növeljék az uniós polgársághoz kapcsolódó jogaikról és így hozzájáruljanak a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítéséhez. | (17) 2013-ban a polgárok európai éve nagyon is időszerű lehetőséget fog biztosítani arra, hogy a nagyközönség ismereteit növeljék az uniós polgársághoz kapcsolódó jogaikról és kötelezettségeikről, és így hozzájáruljanak e jogok gyakorlásának megkönnyítéséhez. |
Módosítás 19
Határozatra irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(19) A polgárok jogainak, köztük a lakóhelyük szerinti tagállamban őket megillető választójognak a megismertetése a 2014. évi európai parlamenti választások miatt is fontos. Az ilyen ismeretterjesztő fellépések hatása megsokszorozható, ha a választások előtti időszakban más uniós intézmények, nevezetesen az Európai Parlament, valamint a tagállamok végrehajtásra kerülő vonatkozó intézkedéseit szorosan koordinálják, illetve a szinergiák révén. | (19) A polgárok jogainak, köztük a lakóhelyük szerinti tagállamban őket megillető választójognak a megismertetése a 2014. évi európai parlamenti választások miatt is fontos. Az ilyen ismeretterjesztő fellépések hatása megsokszorozható, ha a választások előtti időszakban más uniós intézmények, nevezetesen az Európai Parlament, az európai politikai pártok és alapítványok, valamint a tagállamok végrehajtásra kerülő vonatkozó intézkedéseit szorosan koordinálják, és a bennük rejlő szinergiákat kihasználják. |
Módosítás 20
Határozatra irányuló javaslat
21 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (21a) Az európai év érdekében és keretében elindított valamennyi kezdeményezés célja, hogy mind az uniós polgárok, mind az uniós intézmények és szervek javát szolgálja, így fokozva a kölcsönös megértést és az együttműködést. |
Módosítás 21
Határozatra irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(25) Nem az európai év költségvetéséből finanszírozott egyéb tevékenységek uniós finanszírozása létező uniós programokon vagy a strukturális alapokon, különösen az „Európa a polgárokért”, illetve az „Alapvető jogok és polgárság” programon keresztül folyósítható, | (25) Nem az európai év költségvetéséből finanszírozott egyéb tevékenységek uniós finanszírozása létező uniós programokon vagy a strukturális alapokon, így az „Európa a polgárokért”, az „Egész életen át tartó tanulás”, a „Cselekvő ifjúság”, illetve az „Alapvető jogok és polgárság” programon keresztül folyósítható, |
Módosítás 22
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
Az európai év általános célja az, hogy az uniós polgársághoz kapcsolódó jogok ismertségét növelje, annak érdekében, hogy segítse a polgárokat teljes mértékben alkalmazni a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukat. Ebben az összefüggésben az európai év többek között a civil részvétel lehetőségeire, valamint a sajátjukon kívüli, másik tagállamban tartózkodó uniós polgárok, illetve diákok, munkavállalók, fogyasztók, áruk szállítói és szolgáltatók jogokhoz való hozzáférésére összpontosul az Unió egészében. | Az európai év általános célja az, hogy az uniós polgársághoz kapcsolódó jogok és kötelességek ismertségét növelje, a polgárok jogaikkal kapcsolatos részvételi hajlandóságát pedig erősítse annak érdekében, hogy segítse a polgárokat abban, hogy teljes mértékben élhessenek jogaikkal, többek között a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukkal. Ebben az összefüggésben az európai év többek között a civil részvétel lehetőségeire, valamint akár a sajátjukon kívüli, másik tagállamban tartózkodó uniós polgárok, illetve diákok, munkavállalók, fogyasztók, áruk szállítói és szolgáltatók politikai, szociális és gazdasági jogokhoz való hozzáférésére összpontosul az Unió egészében. |
Ezen az alapon az európai év konkrét célkitűzései a következők: | Ezen az alapon az európai év konkrét célkitűzései a következők: |
– megismertetni az uniós polgárokkal az Európai Unióban való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukat és általánosabban a határokon átnyúló helyzetekben biztosított jogaikat, beleértve az Unió demokratikus életében való részvételhez való jogukat; | – megismertetni az uniós polgárokkal jogaikat és erősíteni képességüket azok gyakorlására, többek között az Európai Unióban való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukat és általánosabban a számukra biztosított – különösen a Lisszaboni Szerződésből származtatott új – jogaikat, valamint a rájuk háruló kötelességeket, beleértve az Unió demokratikus életében való részvételhez való, egyebek mellett a polgári kezdeményezés révén gyakorolható jogukat; |
– megismertetni az uniós polgárokkal, hogy hogyan tudnak kézzelfoghatóan részesülni az uniós jogok és szakpolitikák előnyeiből, amikor egy másik tagállamban élnek, valamint az aktív részvételüket ösztönözni az Unió szakpolitikáival és ügyeivel foglalkozó civil fórumokon; | – erősíteni és ösztönözni az uniós polgárok aktív részvételét a döntéshozatal valamennyi szintjén és szakaszában; |
| – strukturált keret létrehozása az európai civil párbeszédhez és civil fórumok szervezése az uniós politikákról és kérdésekről; |
– a szabad mozgáshoz való jog, mint az uniós polgárság elidegeníthetetlen részének hatásával, illetve a benne rejlő lehetőségekkel kapcsolatban vitát ösztönözni, különösen a társadalmi kohézió és az uniós polgárok közötti kölcsönös megértés erősítésére, valamint a polgárok és az Unió közötti kapcsolat elmélyítésére tekintettel. | – az uniós polgárság valamennyi aspektusának tartalmával, hatásával, illetve az abban rejlő lehetőségekkel kapcsolatban hosszú távú vitát ösztönözni, különösen a társadalmi kohézió és az uniós polgárok közötti kölcsönös megértés erősítésére, valamint az Unió és a polgárok közötti kapcsolat elmélyítésére tekintettel; |
| – megerősíteni és kiszélesíteni a polgári jogokat az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez való csatlakozása révén; |
Módosítás 23
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(1) A 2. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében hozott intézkedések közé tartozhatnak a következő, uniós, nemzeti, regionális vagy helyi szinten szervezett kezdeményezések, amelyek az európai év célkitűzéseivel kapcsolatban állnak: | (1) A 2. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében hozott intézkedések közé tartozhatnak a következő, uniós, nemzeti, regionális vagy helyi szinten szervezett kezdeményezések, amelyek az európai év célkitűzéseivel kapcsolatban állnak: |
– a nagy nyilvánosságot, illetve közelebbről meghatározott közönséget célzó tájékoztató, oktató és figyelemfelhívó kampányok; | – a nagy nyilvánosságot, illetve közelebbről meghatározott közönséget célzó tájékoztató, oktató és figyelemfelhívó kampányok a szociális partnerek aktív részvételével, melyek alkalmat adnak a polgároknak is arra, hogy kifejthessék véleményüket; |
– nemzeti, regionális, helyi közigazgatások és egyéb szervezetek közötti információcsere, tapasztalatcsere, valamint a helyes gyakorlatok cseréje; | – nemzeti, regionális, helyi közigazgatások és egyéb szervezetek közötti információcsere, tapasztalatcsere, valamint a helyes gyakorlatok cseréje; |
– konferenciák és események a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog fontosságával és előnyeivel, valamint nagyobb általánosságban az uniós polgárok polgári jogaival kapcsolatos vita ösztönzésére és ezekkel kapcsolatban figyelemfelhívás; | – konferenciák és események valamennyi érintett szereplő bevonásával – ideértve az uniós intézményeket, a civilszervezeteket – köztük a kiszolgáltatott személyeket képviselőket –, a szociális partnereket, a nemzeti, regionális és helyi közigazgatás szerveit és az oktatási intézményeket – a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog fontosságával és előnyeivel, valamint nagyobb általánosságban az uniós polgárok polgári jogaival és kötelességeivel kapcsolatos vita ösztönzésére és ezekkel kapcsolatban figyelemfelhívás; |
– annak érdekében, hogy a polgárokat a jogaiknak kézzelfogható eredményt biztosító hozzájárulásra ösztönözzék, illetve nagyobb általánosságban az európai év célkitűzései megvalósításra kerüljenek, a meglévő többnyelvű részvételi eszközök alkalmazása; | – annak érdekében, hogy a polgárokat a jogaiknak kézzelfogható eredményt biztosító hozzájárulásra ösztönözzék, illetve nagyobb általánosságban az európai év célkitűzései megvalósításra kerüljenek, a meglévő többnyelvű részvételi eszközök alkalmazása és új részvételi eszközök kifejlesztése, webes eszközöket is beleértve, melyek segítségével olyan terület alakítható ki, ahol a polgárok kifejezhetik véleményüket, megvitathatják az európai kérdéseket és ilyeneket vethetnek fel a vitán és a részvételen alapuló polgárság előmozdítása érdekében; |
– az uniós polgárok jogaival foglalkozó „egyablakos ügyintézési” információs rendszer kulcsfontosságú elemeiként a többnyelvű Europe Direct és az „Önök Európája” elnevezésű internetes portál szerepének és ismertségének megerősítése; | – az uniós polgárok jogaival foglalkozó „egyablakos ügyintézési” információs rendszer kulcsfontosságú elemeiként a többnyelvű Europe Direct hálózat és az „Önök Európája” elnevezésű internetes portál szerepének és ismertségének megerősítése, különösen a digitális kommunikációs eszközök és közösségi hálózatok nagyobb mértékű felhasználásával; |
– olyan probléma-megoldó eszközök mint a SOLVIT szerepének és ismertségének megerősítése annak érdekében, hogy az uniós polgárok számára lehetővé váljon a jogaik hatékonyabb gyakorlása és védelme. | – olyan problémamegoldó eszközök mint a SOLVIT szerepének és ismertségének megerősítése annak érdekében, hogy az uniós polgárok számára lehetővé váljon a jogaik hatékonyabb gyakorlása és védelme, |
| – egyéb kezdeményezések: esszéíró versenyek, nyári tanfolyamok, akcióprogramok és útmutatók kidolgozása, illetve online vitafórum, |
Módosítás 24
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
A Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal, valamint a helyi és regionális érdekeket képviselő szervekkel és szövetségekkel, és különösen a Regiók Bizottságával. | A Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel, valamint a helyi és regionális érdekeket képviselő szervekkel és szövetségekkel, és különösen a Régiók Bizottságával. |
ELJÁRÁS
Cím | A polgárok európai éve (2013) | |||
Hivatkozások | COM(2011)0489 – C7-0217/2011 – 2011/0217(COD) | |||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma | LIBE 13.9.2011 |
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma | AFCO 13.9.2011 |
|
|
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma | Gerald Häfner 5.10.2011 |
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban | 26.1.2012 | 28.2.2012 |
|
|
Az elfogadás dátuma | 20.3.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 19 4 0 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Alfredo Antoniozzi, Andrew Henry William Brons, Carlo Casini, Andrew Duff, Ashley Fox, Roberto Gualtieri, Enrique Guerrero Salom, Zita Gurmai, Gerald Häfner, Daniel Hannan, Stanimir Ilchev, Constance Le Grip, Morten Messerschmidt, Paulo Rangel, Algirdas Saudargas, Indrek Tarand, Rafał Trzaskowski, Manfred Weber, Luis Yáñez-Barnuevo García | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Zuzana Brzobohatá, György Schöpflin, Alexandra Thein, Rainer Wieland | |||
22.3.2012
VÉLEMÉNY a Petíciós Bizottság részéről
az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére
a polgárok európai évéről (2013) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
( COM(2011)0489 – C7‑0217/2011 – 2011/0217(COD) )
A vélemény előadója: Nikolaos Salavrakos
MÓDOSÍTÁSOK
a Petíciós Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be az alábbi módosításokat:
Módosítás 1
Határozatra irányuló javaslat
1 bevezető hivatkozás
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 21. cikke (2) bekezdésére, | tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen ez utóbbi 20. cikkének (2) bekezdésére, |
Módosítás 2
Határozatra irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(1) A szerződés 20. cikke (1) bekezdésének rendelkezése szerint az uniós polgárság az illető tagállam nemzeti állampolgárságát kiegészíti, és előírja, hogy uniós polgár mindenki, aki valamely tagállam állampolgára. A 20. cikk második bekezdése meghatározza, hogy az uniós polgárokat megilletik a Szerződésekben meghatározott jogok, és terhelik az azokban megállapított kötelezettségek, valamint többek között jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni. Az uniós polgárok szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a szerződés 21. cikke is kimondja. | (1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 20. cikke (1) bekezdésének és az Európai Unióról szóló szerződés 9. cikke rendelkezik az uniós polgárságról, amely az illető tagállam nemzeti állampolgárságát egészíti ki, továbbá előírja, hogy uniós polgár mindenki, aki valamely tagállam állampolgára. A 20. cikk második bekezdése meghatározza, hogy az uniós polgárokat megilletik a Szerződésekben meghatározott jogok, és terhelik az azokban megállapított kötelezettségek, valamint többek között jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni. Az uniós polgárok szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a szerződés 21. cikke is kimondja. |
Módosítás 3
Határozatra irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (1a) A 20. cikk garantálja az Unió polgárai számára a jogot, hogy szavazzanak és jelöltként induljanak az európai parlamenti és a helyhatósági választásokon, valamint hogy az Unión kívüli országokban élvezzék a többi tagállam diplomáciai képviselete által nyújtott védelmet abban az esetben, ha hazájuknak nincs képviselete abban az országban. |
Módosítás 4
Határozatra irányuló javaslat
1 b preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (1b) A polgárok és az őket képviselő egyesületek központi fontosságúak az Unió működése szempontjából, ahogyan azt az Európai Unióról szóló szerződés 10. és 11. cikke is kimondja, hangsúlyozva a részvételi demokrácia valamennyi szempontjának fontosságát. |
Módosítás 5
Határozatra irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(2) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése megerősítette az uniós polgárság státuszát és kiegészítette az ahhoz kapcsolódó jogokat, többek között egy új jog, az európai polgári kezdeményezés bevezetésével, amely a tagállamok jelentős számának egy millió polgára számára lehetővé teszi, hogy az EU bármelyik illetőségi körében a Bizottságot javaslat benyújtására kérje fel. | (2) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése megerősítette az uniós polgárság státuszát, és kiegészítette az ahhoz kapcsolódó jogokat, többek között egy új jog, az európai polgári kezdeményezés bevezetésével, amely lehetővé teszi, hogy legalább egymillió polgár – akik egyben a tagállamok legalább egynegyedének állampolgárai – az EU bármelyik hatáskörében javaslat benyújtására kérje fel a Bizottságot. |
Módosítás 6
Határozatra irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (2a) Biztosítani kell, hogy az Unió valamennyi polgára, illetve az Unió tagállamaiban élő vagy ott székhellyel rendelkező természetes és jogi személyek egyénileg és csoportosan is bármikor élhessenek azzal a jogukkal, hogy az EUMSZ 227. cikke szerint petícióval forduljanak az Európai Parlamenthez. |
Módosítás 7
Határozatra irányuló javaslat
2 b preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (2b) Bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerint székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult az európai ombudsmanhoz fordulni az Unió intézményeinek, szerveinek vagy hivatalainak – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságát – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok esetén. |
Módosítás 8
Határozatra irányuló javaslat
2 c preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (2c) Az Európai Unió Alapjogi Chartája szerint bárki írásban fordulhat az Unió intézményeihez a Szerződések nyelveinek valamelyikén, és ugyanezen a nyelven kell választ kapnia. |
Módosítás 9
Határozatra irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(3) Az uniós polgársággal járó jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalták. A Charta preambuluma szerint az Unió „tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget”. A Charta V. fejezete meghatározza a „Polgárok jogai”-t, köztük a 45. cikkben azt, hogy minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. | (3) Az uniós polgársággal járó jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalták. A Charta preambuluma szerint az Unió „az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul”, és „tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget”. A Charta V. fejezete meghatározza a „Polgárok jogait”, köztük a 45. cikkben azt, hogy minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. Ezt a jogot tehát haladéktalanul biztosítani kell a román és bolgár állampolgárok számára. |
Módosítás 10
Határozatra irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(4) Ennek megfelelően a stockholmi program az európai szakpolitikák középpontjába helyezi a polgárt a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés terén. A programban a „polgárok Európájának megalkotására” összpontosítják a fellépéseket, többek között a polgárok szabad mozgáshoz való joga teljes körű gyakorlásának biztosítása által. | (4) Ennek megfelelően a stockholmi program az európai szakpolitikák középpontjába helyezi a polgárt a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés terén. A programban a „polgárok Európájának megalkotására” összpontosítják a fellépéseket, többek között a polgárok szabad mozgáshoz való joga teljes körű gyakorlásának biztosítása által, továbbá hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítéséhez, amennyiben a szabad mozgás és a munkavállalói mobilitás elősegítése fontos eszköz a demográfiai változások munkaerő-piaci hatásainak orvoslásában, valamint fokozza az egyének foglalkoztathatóságát és az európai ipar versenyképességét. |
Módosítás 11
Határozatra irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (6a) A gondolat, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, valamint a média pluralizmusa és függetlensége alapvető elvek a polgári jogok gyakorlása tekintetében. |
Módosítás 12
Határozatra irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(7) A szabad mozgás és a munkavállalók mobilitása különösen a demográfiai változások munkaerő-piaci következményeit segít enyhíteni, miközben a személyek foglalkoztathatóságát is növeli, valamint az európai iparágak versenyképességét is javítja. Ugyanakkor a szabad mozgás vagy lényeges feltételként lehetővé teszi a polgárok számára, vagy ösztönzi a polgárokat az uniós jog alapján őket megillető jogaik széles körének gyakorlására, amelyre példa az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez való joguk vagy utasként, illetve turistaként az őket megillető jogaik. A szabad mozgás megkönnyítése ezért potenciálisan javíthatja a polgárok lehetőségeit az egységes piac előnyeiből való teljes körű részesülésre, miközben a növekedés fontos motorját jelenti. | (7) A szabad mozgás és a munkavállalók mobilitása különösen a demográfiai változások munkaerő-piaci következményeit segít enyhíteni, miközben a személyek foglalkoztathatóságát is növeli, valamint az európai iparágak versenyképességét is javítja. Továbbá a munkanélküliségi arány egyes tagállamokban tapasztalható aggasztó növekedése fényében lehetőséget biztosít arra, hogy ismét jobban egyensúlyba kerüljön a munkaerő-piaci kínálat és kereslet, és ennek révén csökkenjen a feszültség az európai munkaerőpiacon. Ugyanakkor a szabad mozgás vagy lényeges feltételként lehetővé teszi a polgárok számára, vagy ösztönzi a polgárokat az uniós jog alapján őket megillető jogaik széles körének gyakorlására, amelyre példa az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez való joguk vagy utasként, illetve turistaként az őket megillető jogaik. A szabad mozgás megkönnyítése ezért potenciálisan javíthatja a polgárok lehetőségeit az egységes piac előnyeiből való teljes körű részesülésre, miközben a növekedés fontos motorját jelenti. |
Módosítás 13
Határozatra irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(8) Az Unió polgárai nagyra értékelik a tagállamok területén a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogot, mint az uniós polgárságból származtatott, egyik alapvető egyéni jogukat. Mint olyan, bizonyítja az európai integráció értékét és előmozdítja annak jobb megértését, valamint a polgárok részvételét az Európai Unió alakításában. A polgárokban, amikor életük egy részét a nemzeti határokon kívül töltik azáltal, hogy egy másik tagállamba utaznak, vagy ott letelepszenek, tudatosul az uniós jog által a határokon átnyúló helyzetekben számukra biztosított jogok széles köre, és azokat ki is használják. Ezért a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlása hozzájárul a polgárok mindennapi életében az uniós polgárság kézzelfogható valósággá tételéhez. | (8) Az Unió polgárai nagyra értékelik a tagállamok területén – többek között munkavállalás vagy tanulás céljából – történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogot, mint az uniós polgárságból származtatott, egyik alapvető egyéni jogukat. Mint olyan, bizonyítja az európai integráció értékét és előmozdítja annak jobb megértését, valamint a polgárok részvételét az Európai Unió alakításában. A polgárokban, amikor életük egy részét a nemzeti határokon kívül töltik azáltal, hogy egy másik tagállamba utaznak, vagy ott letelepszenek, tudatosul az uniós jog által a határokon átnyúló helyzetekben számukra biztosított jogok széles köre, és azokat ki is használják. Ezért a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlása hozzájárul a polgárok mindennapi életében az uniós polgárság kézzelfogható valósággá tételéhez. |
Módosítás 14
Határozatra irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(9) Annak ellenére, hogy a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog az elsődleges uniós jogban szilárdan megalapozott és a másodlagos jogban jelentősen továbbfejlesztett, még hézag maradt az alkalmazandó jogi szabályok és a polgárok által érzékelt valóság között, amit akkor tapasztalnak, amikor a gyakorlatban szándékoznak gyakorolni ezt a jogot. A mobilitás előnyeinek bizonytalan voltát leszámítva, az uniós polgárok túl sok gyakorlati akadályt érzékelnek azzal kapcsolatban, hogy az Unióban máshol éljenek és vállaljanak munkát. | (9) Annak ellenére, hogy a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog az elsődleges uniós jogban szilárdan megalapozott és a másodlagos jogban jelentősen továbbfejlesztett, még hézag maradt az alkalmazandó jogi szabályok és a polgárok által érzékelt valóság között, amit akkor tapasztalnak, amikor a gyakorlatban szándékoznak gyakorolni ezt a jogot. A mobilitás előnyeinek bizonytalan voltát leszámítva, az uniós polgárok túl sok indokolatlan gyakorlati akadállyal találkoznak azzal kapcsolatban, hogy az Unióban máshol éljenek és főként máshol vállaljanak munkát. |
Módosítás 15
Határozatra irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (9a) A tanulók mobilitását jelentős mértékben elősegíti többek között az Erasmus program is. Továbbra is vannak azonban akadályozó tényezők, különösen az oklevelek és minősítések kölcsönös elismerése terén fennálló hiányosságokból adódóan. |
Módosítás 16
Határozatra irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(11) Mivel a szabad mozgáshoz való jog jelentősen javítja az egyének életét, lényeges, hogy e jog létezéséről és a gyakorlásának feltételeiről a lehető legszélesebb körben álljanak rendelkezésre információk. Mivel minden uniós polgárt potenciálisan megillet ez a jog, az Unió egészében kell törekedni az ismeretterjesztésre. | (11) Mivel a szabad mozgáshoz való jog jelentősen javítja az egyének életét, lényeges, hogy a lehető legszélesebb körben álljanak rendelkezésre könnyen hozzáférhető és átlátható információk e jog létezéséről, valamint a joghoz kapcsolódó kötelezettségekről (például arról, hogy három hónapot meghaladó tartózkodás esetén a polgárnak igazolnia kell, hogy rendszeres munkaviszonya van). Mivel minden uniós polgárt potenciálisan megillet ez a jog, az Unió egészében kell törekedni az ismeretterjesztésre. |
Módosítás 17
Határozatra irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(13) Különösen a szabad mozgáshoz való joguk alkalmazását fontolgató uniós polgárokat kell tájékoztatni a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára vonatkozó uniós szabályokból eredő, a szociális biztonsági jogaik megszerzésére vagy megőrzésére vonatkozó jogaikról; ezek a szabályok biztosítják, hogy ne veszítsék el szociális biztonsági jogaikat, amikor úgy döntenek, hogy Európán belül mozognak. Továbbá a szakmai képesítésük elismerésének megszerzéséhez való jogukról is tájékoztatni kell őket, valamint azokról a társadalmi és állampolgári kompeteciákról, amelyek „Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról” szóló európai keretrendszer részét képezik, és amelyek a civil életben való teljes körű részvételüket, valamint az uniós jog alapján őket megillető jogok gyakorlását lehetővé tehetik. | (13) Különösen a szabad mozgáshoz való joguk alkalmazását fontolgató uniós polgárokat kell tájékoztatni a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára vonatkozó uniós szabályokból eredő, a szociális biztonsági jogaik megszerzésére vagy megőrzésére vonatkozó jogaikról; ezek a szabályok biztosítják, hogy ne veszítsék el szociális biztonsági jogaikat, amikor úgy döntenek, hogy Európán belül mozognak. Továbbá a szakmai és tudományos képesítésük elismerésének megszerzéséhez való jogukról is tájékoztatni kell őket, valamint azokról a társadalmi és állampolgári kompetenciákról, amelyek „Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról” szóló európai keretrendszer részét képezik, és amelyek a civil életben való teljes körű részvételüket, valamint az uniós jog alapján őket megillető jogok teljes körű gyakorlását lehetővé tehetik. |
Módosítás 18
Határozatra irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (13a) Az Unió polgárainak, és különösen a határokon átnyúló régiók potenciálisan mobil munkavállalóinak fel kell hívni a figyelmét az Európai Munkahelyi Mobilitás Portálra, ahol tájékozódhatnak az Európai Foglalkoztatási Szolgálatról (EURES-hálózatról) és annak célkitűzéseiről. |
Módosítás 19
Határozatra irányuló javaslat
13 b preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (13b) Az Unió polgárainak figyelmét fel kell hívni az e-igazságszolgáltatási portálra is, amely tájékoztatást nyújt az igazságszolgáltatási rendszerekről és szerte az Unióban elősegíti az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, 22 nyelven. |
Módosítás 20
Határozatra irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(14) Ebben az összefüggésben a polgárok szintén tájékozottabbak kell, hogy legyenek azon jogaikról, amelyek az Európai Unió területén bármilyen közlekedési eszközt használó utasként, illetve határokon átnyúló módon fogyasztóként megilletik őket. Ha biztosak abban, hogy a fogyasztói jogaikat hatékonyan védik, jobban hozzá fognak járulni ahhoz, hogy az áruk és szolgáltatások egész Európára kiterjedő piaca a teljes lehetséges mértékben kifejlődjön, és jobban fogják élvezni annak előnyeit. Ugyanezt a gondolatmenetet követve, a polgárok tájékozottabbak kell, hogy legyenek az általános termékbiztonsági és piacfelügyeleti szabályokról, hogy tudatában legyenek annak, ahogyan az EU egész területén védik az egészségüket és a jogaikat, különösen olyan veszélyek és kockázatok ellen, amelyekkel szemben mint egyének nem tudnak védekezni. Fontos lenne továbbá növelni a polgárok ismereteit a határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való jogaikról, annak érdekében, hogy teljes mértékben élvezhessék az európai határokon átnyúló biztonságos és jó minőségű egészségügyi ellátások előnyeit. | (14) Ebben az összefüggésben a polgárok szintén tájékozottabbak kell, hogy legyenek azon jogaikról, amelyek az Európai Unió területén bármilyen közlekedési eszközt használó utasként, illetve határokon átnyúló módon fogyasztóként megilletik őket. Ha biztosak abban, hogy a fogyasztói jogaikat hatékonyan védik és teljes mértékben rendelkezésükre állnak közvetlen vitarendezési eljárások (például az online vásárlással kapcsolatosan), jobban hozzá fognak járulni ahhoz, hogy az áruk és szolgáltatások egész Európára kiterjedő piaca a teljes lehetséges mértékben kifejlődjön, és jobban fogják élvezni annak előnyeit. Ugyanezt a gondolatmenetet követve, a polgárok tájékozottabbak kell, hogy legyenek az általános termékbiztonsági és piacfelügyeleti szabályokról, hogy tudatában legyenek annak, ahogyan az EU egész területén védik az egészségüket és a jogaikat, különösen olyan veszélyek és kockázatok ellen, amelyekkel szemben mint egyének nem tudnak védekezni. Fontos lenne továbbá növelni a polgárok ismereteit a határokon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való jogaikról, annak érdekében, hogy teljes mértékben élvezhessék az európai határokon átnyúló biztonságos és jó minőségű egészségügyi ellátások előnyeit. Ezzel összefüggésben utalni kell arra a hatalmas potenciálra, amely az elektronikus egészségügyben és a telemedicinában rejlik, nem csupán a határokon átnyúló egészségügyi ellátás egyszerűsítése, hanem a nemzeti egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása és hatékonyságának fokozása terén is. |
Módosítás 21
Határozatra irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(16) A polgárok nagyobb tájékozottsága e jogok előnyeiről, rájuk, mint egyénekre és a társadalomra nézve, az Unióhoz való tartozás és az iránta való hűség erősebb érzéséhez is hozzájárulhat. | (16) A polgárok nagyobb tájékozottsága e jogok előnyeiről, rájuk, mint egyénekre és a társadalomra nézve, az Unióhoz való tartozás és az iránta való hűség erősebb érzéséhez is hozzájárulhat. A Bizottságnak gondoskodnia kellene arról is, hogy a helyi, regionális és nemzeti hatóságok képviselőit, a civil társadalmat és a médiát szorosabban bevonják az arra irányuló tevékenységekbe, hogy a polgárok jobban megértsék, milyen hatást gyakorolnak az európai szakpolitikák a nemzeti és helyi politikákra. Az európai év keretében folytatott tájékoztatási kampányoknak tehát átfogó módon kell kommunikálniuk e jogok hozzáadott értékét, és ennek révén biztosítaniuk kell, hogy kivétel nélkül valamennyi uniós polgár tudatában legyen uniós polgárságának. |
Módosítás 22
Határozatra irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(17) 2013-ban a polgárok európai éve nagyon is időszerű lehetőséget fog biztosítani arra, hogy a nagyközönség ismereteit növeljék az uniós polgársághoz kapcsolódó jogaikról és így hozzájáruljanak a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítéséhez. | (17) 2013-ban a polgárok európai éve nagyon is időszerű lehetőséget fog biztosítani arra, hogy a nagyközönség ismereteit növeljék az uniós polgársághoz kapcsolódó jogaikról, azonosítsák és felszámolják az e jogok teljes körű gyakorlását akadályozó tényezőket, és hozzájáruljanak a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítéséhez, főkent azzal, hogy biztosítják a civil társadalom képviselői számára a részvételi lehetőséget. E tekintetben, illetve az polgároknak szánt információk áramlásának javítása érdekében valamennyi tagállami médiának széles körűen és hatékonyan kell tájékoztatnia az Unióval kapcsolatos kérdésekről. |
Módosítás 23
Határozatra irányuló javaslat
21 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (21a) Az európai polgárok tervezett éve (2013) vonatkozásában megfelelő intézkedéseket kell hozni az Unióban való szabad mozgáshoz, utazáshoz, letelepedéshez és munkavállaláshoz való jogukat gyakorló polgárokkal szembeni intolerancia, diszkrimináció, megalázás és idegengyűlölet valamennyi formájának megelőzése és elítélése érdekében. |
Módosítás 24
Határozatra irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
(22) A polgárokban az uniós polgári jogaiknak a tudatosításáért a tagállamokat terheli az elsődleges felelősség; az uniós szintű fellépés kiegészíti és kipótolja ebben a vonatkozásban a nemzeti fellépéseket, amint az az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2008. október 22-én aláírt „Partnerség az Európáról szóló kommunikációért” című politikai nyilatkozatban is hangsúlyozásra került. | (22) A polgárokban az uniós polgári jogaiknak a tudatosításáért a tagállamokat terheli az elsődleges felelősség. Teljes körűen teljesíteniük kell kötelezettségeiket és vállalniuk kell a közös Európánk kapcsán rájuk nehezedő felelősséget. Ennek része a kapcsolódó információk hatékony áramoltatása és az összes európai intézmény tevékenységéről szóló célzott tájékoztatás. Az uniós szintű fellépés kiegészíti és kipótolja ebben a vonatkozásban a nemzeti, regionális és helyi szintű fellépéseket, amint azt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2008. október 22-én aláírt „Partnerség az Európáról szóló kommunikációért” című politikai nyilatkozat is hangsúlyozza. |
Módosítás 25
Határozatra irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
Nem az európai év költségvetéséből finanszírozott egyéb tevékenységek uniós finanszírozása létező uniós programokon vagy a strukturális alapokon, különösen az „Európa a polgárokért”, illetve az „Alapvető jogok és polgárság” programon keresztül folyósítható, | (25) Nem az európai év költségvetéséből finanszírozott egyéb tevékenységek uniós finanszírozása létező uniós programokon vagy a strukturális alapokon, különösen az Európa a polgárokért, az Alapvető jogok és polgárság, az Erasmus és a Mozgásban az ifjúság programon keresztül folyósítható. |
Módosítás 26
Határozatra irányuló javaslat
25 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| (25a) A jövőbeni európai évek sikeréhez nélkülözhetetlen előfeltétel a polgárok európai évének részeként hozott intézkedések eredményeinek alapos értékelése. A cél az, hogy átfogóan értékeljék az európai év lebonyolítását és kézzelfogható eredményeit, ami bizonyos esetekben összehasonlítható mennyiségi mutatókra is kiterjed (például arra, hogy melyik intézkedés hány embert célzott meg). |
Módosítás 27
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
Az európai év általános célja az, hogy az uniós polgársághoz kapcsolódó jogok ismertségét növelje, annak érdekében, hogy segítse a polgárokat teljes mértékben alkalmazni a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukat. Ebben az összefüggésben az európai év többek között a civil részvétel lehetőségeire, valamint a sajátjukon kívüli, másik tagállamban tartózkodó uniós polgárok, illetve diákok, munkavállalók, fogyasztók, áruk szállítói és szolgáltatók jogokhoz való hozzáférésére összpontosul az Unió egészében. | Az európai év általános célja az, hogy elősegítse az uniós polgárok jogainak, különösen az Unió területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlását. Ebben az összefüggésben az európai év többek között a civil részvétel lehetőségeire, valamint a sajátjukon kívüli, másik tagállamban tartózkodó európai polgárok, illetve diákok, munkavállalók, fogyasztók, áruk szállítói és szolgáltatók jogokhoz való hozzáférésére összpontosul az Unió egészében. Ily módon kiemeli majd, hogy milyen konkrét előnyökkel jár az európai polgárság az egyének számára, illetve mennyire fontos részvételük az európai integráció alakításában, valamint közvetve fokozza majd az európaiakban a tudatosságot, hogy az Európai Unióhoz tartoznak. Az európai év tehát a Bizottság azon politikai célkitűzését valósítja meg, hogy a polgárokat az unió politikai napirendjének középpontjába helyezze, és segítsen kézzelfogható valósággá tenni az Uniót a mindennapi életükben, ténylegesen érvényesítve jogaikat. |
Módosítás 28
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 1 francia bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
– megismertetni az uniós polgárokkal az Európai Unióban való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukat és általánosabban a határokon átnyúló helyzetekben biztosított jogaikat, beleértve az Unió demokratikus életében való részvételhez való jogukat; | – megismertetni az uniós polgárokkal a határokon átnyúló helyzetekben biztosított jogaikat, beleértve az Unió demokratikus életében való részvételhez való jogukat; |
(Lásd a harmadik francia bekezdéshez fűzött módosítást)
Módosítás 29
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 1 a francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – felhívni az uniós polgárok figyelmét arra, hogy a lakóhelyük szerinti államban jogosultak szavazni a helyhatósági és európai parlamenti választásokon; |
Módosítás 30
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 2 francia bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
– megismertetni az uniós polgárokkal, hogy hogyan tudnak kézzelfoghatóan részesülni az uniós jogok és szakpolitikák előnyeiből, amikor egy másik tagállamban élnek, valamint az aktív részvételüket ösztönözni az Unió szakpolitikáival és ügyeivel foglalkozó civil fórumokon; | – megismertetni az uniós polgárokkal, hogy hogyan tudnak kézzelfoghatóan részesülni az uniós jogok és szakpolitikák előnyeiből, amikor egy másik tagállamban élnek, valamint az aktív részvételüket ösztönözni az Unió szakpolitikáival és ügyeivel foglalkozó civil fórumokon, azonban felhívni figyelmüket az e jogok gyakorlását még mindig akadályozó tényezőkre is, illetve azokra a feltételekre, amelyek teljesülése esetén gyakorolhatják jogaikat; |
Módosítás 31
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 2 a francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – kiépíteni az információforrások hatékonyabb hálózatát, valamint erőteljesebb kommunikációt folytatni, többek között interaktív eszközök révén, továbbá valamennyi uniós nyelven tájékoztatást nyújtani az Unió szintjén kialakított szakpolitikákról és az e szakpolitikák által az emberek magán- és szakmai életére gyakorolt hatásokról; |
Módosítás 32
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 2 b francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – ösztönözni az uniós polgárok aktív részvételét az uniós szakpolitikákkal és kérdésekkel kapcsolatos civil fórumokon; |
Módosítás 33
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 3 francia bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
– a szabad mozgáshoz való jog, mint az uniós polgárság elidegeníthetetlen részének hatásával, illetve a benne rejlő lehetőségekkel kapcsolatban vitát ösztönözni, különösen a társadalmi kohézió és az uniós polgárok közötti kölcsönös megértés erősítésére, valamint a polgárok és az Unió közötti kapcsolat elmélyítésére tekintettel. | – megismertetni az uniós polgárokkal az Európai Unióban való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukat, és általánosabban a szabad mozgáshoz való jog, mint az uniós polgárság elidegeníthetetlen részének hatásával, illetve a benne rejlő lehetőségekkel kapcsolatban vitát ösztönözni, különösen a társadalmi kohézió és az uniós polgárok közötti kölcsönös megértés erősítésére, valamint a polgárok és az Unió közötti kapcsolat elmélyítésére tekintettel; |
Módosítás 34
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 3 a francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – felhívni az uniós polgárok figyelmét az uniós jogrend alapján őket megillető jogokra, amelyek értelmében a lakhelyük szerinti tagállamban az ottani állampolgárokkal azonos feltételek mellett juthatnak hozzá az oktatáshoz, a szociális programokhoz és az egészségügyi ellátáshoz; |
Módosítás 35
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 3 b francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – felhívni az uniós polgárok és hatóságok figyelmét az Unióban való szabad mozgáshoz, utazáshoz, letelepedéshez és munkavállaláshoz való jogukat gyakorló polgárokkal szembeni intolerancia, diszkrimináció, megalázás és idegengyűlölet valamennyi formájának megelőzése és elítélése érdekében hozott intézkedésekre; ösztönözni az alapvető jogok és szabadságok, illetve az európai értékek védelmét, továbbá fellépni a szélsőségek valamennyi formájával szemben, valamint az Európai Bizottság számára a szerződések őreként szükség esetén közbelépni annak érdekében, hogy az uniós polgárok ne szakadjanak két csoportra. |
Módosítás 36
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 3 c francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – tudatosítani azt, hogy nem csak a származási országokat elhagyók élvezhetik az uniós polgárságból eredő jogokat, hiszen azok kivétel nélkül minden uniós polgár számára kézzelfogható hozzáadott értéket jelentenek a mindennapi életben, a hazájukban is. |
Módosítás 37
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 3 d francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – felhívni az uniós polgárok figyelmét arra a jogra, amely szerint csatlakozhatnak az EUSZ 11. cikkének (4) bekezdése szerinti állampolgári kezdeményezésekhez; |
Módosítás 38
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 3 e francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – felhívni az uniós polgárok figyelmét arra a jogra, amely szerint az Unión kívüli országokban élvezhetik a többi tagállam diplomáciai képviselete által nyújtott védelmet abban az esetben, ha hazájuknak nincs képviselete abban az országban. |
Módosítás 39
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés – 3 f francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – felhívni az uniós polgárok figyelmét arra a jogukra, hogy munkát vállalhatnak más tagállamokban, továbbá az összes érintett európai és nemzeti féllel együttműködve népszerűsíteni ezt a szabadságot; |
Módosítás 40
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 1 francia bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
– a nagy nyilvánosságot, illetve közelebbről meghatározott közönséget célzó tájékoztató, oktató és figyelemfelhívó kampányok; | – a nagy nyilvánosságot, illetve közelebbről meghatározott közönséget célzó tájékoztató, oktató és figyelemfelhívó kampányok a helyi, regionális és nemzeti hatóságok és civil társadalom részvételével, ideértve a nem kormányzati és helyi szintű szervezeteket is; |
Módosítás 41
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 5 francia bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
– az uniós polgárok jogaival foglalkozó „egyablakos ügyintézési” információs rendszer kulcsfontosságú elemeiként a többnyelvű Europe Direct és az „Önök Európája” elnevezésű internetes portál szerepének és ismertségének megerősítése; | – a tagállamokban fizikailag is felkereshető információs hálózatok és az uniós polgárok jogaival foglalkozó „egyablakos ügyintézési” információs rendszer kulcsfontosságú elemeiként a többnyelvű Europe Direct, az Eures és az „Önök Európája” elnevezésű internetes portál szerepének és ismertségének megerősítése; |
Módosítás 42
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 6 francia bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
– olyan probléma-megoldó eszközök mint a SOLVIT szerepének és ismertségének megerősítése annak érdekében, hogy az uniós polgárok számára lehetővé váljon a jogaik hatékonyabb gyakorlása és védelme. | – a SOLVIT-hoz, az Európai Parlament Petíciós Bizottságához, illetve az európai ombudsmanhoz hasonló problémamegoldó eszközök és testületek szerepének és ismertségének megerősítése annak érdekében, hogy az uniós polgárok számára lehetővé váljon a jogaik hatékonyabb gyakorlása és védelme az uniós jog keretein belül. |
Módosítás 43
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 6 a francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – a tájékoztatás fokozása a polgárok jogairól és petíciós jogáról, különösen az Európai Parlament tagállamokban működő tájékoztatási irodái és a nemzeti ombudsmanok hálózata útján. |
Módosítás 44
Határozatra irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – 6 b francia bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| – aktívan támogatni a tagállamokbeli média átfogó és objektív beszámolóit. |
Módosítás 45
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 1 a bekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| A Bizottság szorosan együttműködik az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy összehangolt fellépés révén népszerűsítsék a polgárok európai évét. |
Módosítás 46
Határozatra irányuló javaslat
4 cikk – 3 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
A Bizottság a polgárok jogainak védelme terén tevékeny európai szervezetek vagy szervek képviselőivel és érdekelt felekkel üléseket hív össze, hogy uniós szinten segítsék a Bizottságot az európai év célkitűzéseinek végrehajtásában. | A Bizottság a polgárok jogainak védelme terén tevékeny európai civil társadalmi szervezetek vagy szervek képviselőivel és érdekelt felekkel, például az európai szociális partnerekkel üléseket hív össze, hogy uniós szinten segítsék a Bizottságot az európai év célkitűzéseinek végrehajtásában. Ezen kívül szemináriumokat, rendezvényeket és médiabeli kampányokat szervez valamennyi tagállamban a polgárok jobb tájékoztatása érdekében. |
Módosítás 47
Határozatra irányuló javaslat
4 a cikk (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
| Költségvetés |
| A polgárok európai évéhez (2013) kapcsolódó tevékenységek költségvetési kerete 5 millió euró. |
Módosítás 48
Határozatra irányuló javaslat
Melléklet – B rész – 1 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Módosítás |
Nem terveznek társfinanszírozási kezdeményezéseket. | Az európai polgárok éve keretében szervezett tevékenységek társfinanszírozására egyéb uniós programok, például az „Európa a polgárokért” és az „Alapvető jogok és polgárság” program is felhasználhatók. |
(Lásd az 5. cikk (2) bekezdésére vonatkozó módosítást.)
ELJÁRÁS
Cím | A polgárok európai éve (2013) | |||
Hivatkozások | COM(2011)0489 – C7-0217/2011 – 2011/0217(COD) | |||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma | LIBE 13.9.2011 |
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma | PETI 13.9.2011 |
|
|
|
Előadó(k) A kijelölés dátuma | Nikolaos Salavrakos 3.10.2011 |
|
|
|
Az elfogadás dátuma | 19.3.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 21 1 0 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Margrete Auken, Elena Băsescu, Heinz K. Becker, Victor Boştinaru, Philippe Boulland, Simon Busuttil, Giles Chichester, Carlos José Iturgaiz Angulo, Peter Jahr, Lena Kolarska-Bobińska, Miguel Angel Martínez Martínez, Erminia Mazzoni, Judith A. Merkies, Ana Miranda, Mariya Nedelcheva, Chrysoula Paliadeli, Nikolaos Salavrakos, Jarosław Leszek Wałęsa | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Zoltán Bagó, Kinga Göncz, Gerald Häfner, Norica Nicolai, Cristian Dan Preda | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) | Mario Pirillo | |||
ELJÁRÁS
Cím | A polgárok európai éve (2013) | |||
Hivatkozások | COM(2011)0489 – C7-0217/2011 – 2011/0217(COD) | |||
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma | 11.8.2011 |
|
|
|
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma | LIBE 13.9.2011 |
|
|
|
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok) A plenáris ülésen való bejelentés dátuma | EMPL 13.9.2011 | CULT 13.9.2011 | AFCO 13.9.2011 | PETI 13.9.2011 |
Előadó(k) A kijelölés dátuma | Antigoni Papadopoulou 11.10.2011 |
|
|
|
Vizsgálat a bizottságban | 17.10.2011 | 9.2.2012 | 28.2.2012 | 8.5.2012 |
| 3.9.2012 |
|
|
|
Az elfogadás dátuma | 3.9.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 45 2 2 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Jan Philipp Albrecht, Edit Bauer, Simon Busuttil, Philip Claeys, Carlos Coelho, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Ioan Enciu, Frank Engel, Monika Flašíková Beňová, Kinga Gál, Kinga Göncz, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Anna Hedh, Salvatore Iacolino, Lívia Járóka, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Juan Fernando López Aguilar, Baroness Sarah Ludford, Monica Luisa Macovei, Véronique Mathieu, Anthea McIntyre, Louis Michel, Antigoni Papadopoulou, Georgios Papanikolaou, Carmen Romero López, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Rui Tavares, Nils Torvalds, Axel Voss, Renate Weber, Josef Weidenholzer, Cecilia Wikström, Auke Zijlstra | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Anna Maria Corazza Bildt, Cornelis de Jong, Evelyne Gebhardt, Monika Hohlmeier, Franziska Keller, Marian-Jean Marinescu, Antonio Masip Hidalgo, Jan Mulder, Raül Romeva i Rueda, Marie-Christine Vergiat, Glenis Willmott | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) | Ádám Kósa, Justas Vincas Paleckis, Iuliu Winkler | |||
Benyújtás dátuma | 17.9.2012 | |||