Plenárisülés-dokumentum
12.10.2012
IDŐKÖZI JELENTÉS
a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jóváhagyási eljárásának kedvező kimenetelét elősegítendő
( COM(2011)0398 – COM(2012)0388 – 2011/0177(APP) )
Költségvetési Bizottság
Társelőadók: Reimer Böge, Ivailo Kalfin
PR_Consent_Interim
TARTALOM
Oldal
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY...............5
EXPLANATORY STATEMENT..............................................................................................22
VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről............................................................74
VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről......................................................78
VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről.....................83
VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről.......................86
VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről..............91
VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről 97
VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről..........105
VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről......110
VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről........113
VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről.............................118
VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről.122
VÉLEMÉNY a Halászati Bizottság részéről.......................................................128
VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről..........................133
VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről...................................................................142
VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről 145
VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről.......................................149
VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről................155
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE..............................................................160
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jóváhagyási eljárásának kedvező kimenetelét elősegítendő
( COM(2011)0398 – COM(2012)0388 – 2011/0177(APP) )
Az Európai Parlament,
– tekintettel az EUMSZ 311. és 312. cikkére,
– tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2011. június 29-i bizottsági javaslatra és a 2012. július 6-i módosított bizottsági javaslatra ( COM(2011)0398 és COM(2012)0388 ),
– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben történő együttműködésre vonatkozó intézményközi megállapodásról és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2011. június 29-i bizottsági javaslatra ( COM(2011)0403 ),
– tekintettel az Európa 2020 stratégia költségvetéséről szóló, 2011. június 29-i bizottsági közleményre ( COM(2011)0500 ),
– tekintettel az Európai Parlament és a Tanács részére készített, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodásban foglaltak érvényesüléséről szóló, 2010. április 27-i bizottsági jelentésre ( COM(2010)0185 ),
– tekintettel az Európai Unió saját forrásainak jövőjéről szóló, 2007. március 29-i állásfoglalására[1],
– tekintettel 2011. június 8-i, „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című állásfoglalására[2],
– tekintettel a többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról szóló, 2012. június 13-i állásfoglalására[3],
– tekintettel az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó felülvizsgált pénzügyi szabályokhoz csatolt, a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos problémákról szóló közös nyilatkozatra,
– tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkének (3) bekezdésére,
– tekintettel a Költségvetési Bizottság időközi jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Halászati Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Jogi Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, az Alkotmányügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére ( A7-0313/2012 ),
A. mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 312. cikkének (2) bekezdése értelmében a Tanácsnak különleges jogalkotási eljárás keretében, a Parlament egyetértésének megszerzése után egyhangú szavazással kell elfogadnia a többéves pénzügyi keretet megállapító rendeletet; mivel az EUMSZ 312. cikkének (2) bekezdése értelmében az Európai Tanács egyhangúlag olyan döntést fogadhat el, amely engedélyezi a Tanács számára, hogy minősített többséggel fogadja el a többéves pénzügyi keretet megállapító rendeletet;
B. mivel az EUMSZ 295. cikke értelmében az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság kozultációt folytat egymással és közös megegyezés alapján rendezi együttműködését, és mivel ennek érdekében az éves költségvetési eljárás működésének, valamint az intézmények költségvetési ügyekben való együttműködésének javítása intézményközi megállapodást kell elfogadni;
C. mivel az EUMSZ. 312. cikkének (5) bekezdése felhívja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a pénzügyi keret elfogadásának megkönnyítése érdekében;
D. mivel az EUMSZ 311. cikke értelmében az Uniónak gondoskodnia kell a céljai eléréséhez és politikái megvalósításához szükséges eszközökről, és azt teljes egészében saját forrásokból kell finanszíroznia; mivel a Tanácsnak konzultálnia kell a Parlamenttel, mielőtt új határozatot fogad el a saját források reformjáról, továbbá meg kell szereznie a Parlament egyetértését a saját források rendszerének végrehajtási intézkedéseiről szóló rendelet elfogadása előtt;
E. mivel ez lesz az első olyan alkalom, amikor a Lisszaboni Szerződés új rendelkezései alapján kerül sor egy, a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet elfogadására, amely pedig ilyen módon a Szerződés alapján fennálló előjogok tiszteletben tartásának a hatékony döntéshozatallal való összeegyeztetésére irányuló új, az intézmények között létrejövő együttműködési megállapodásokat von maga után;
F. mivel a Lisszaboni Szerződés fontos új előjogokat biztosít az Európai Unió számára, például a külső fellépés (az EUSZ 27. cikkének (3) bekezdése), a sport (az EUMSZ 165. cikke), az űrkutatás (az EUMSZ 189. cikke), az éghajlatváltozás (az EUMSZ 191. cikke), az energiapolitika (az EUMSZ 194. cikke), az idegenforgalom (az EUMSZ 195. cikke) és a polgári védelem (az EUMSZ 196. cikke) területén;
G. mivel 2011. június 8-i, túlnyomó többséggel elfogadott állásfoglalásában a Parlament mind jogalkotási, mind pedig költségvetési tekintetben megállapította általános politikai prioritásait a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozóan;
H. mivel 2012. június 13-i, túlnyomó többséggel elfogadott állásfoglalásában a Parlament mind a kiadási, mind pedig a bevételi oldal tekintetében megállapította általános prioritásait a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozóan;
I. mivel az illetékes parlamenti bizottságok teljes körű és mélyre ható elemzést készítettek a szükségletekről a politikai prioritások meghatározása érdekében, amelyet mellékelt véleményeikkel is alátámasztanak;
J. mivel a ciprusi soros elnökség a felső határértékeket (de a rendes jogalkotási eljárás körébe tartozó politikai választásokat is) magában foglaló tárgyalási keretdokumentumot kíván a 2012 novemberében összeülő rendkívüli Európai Tanács elé terjeszteni;
K. mivel az Európai Unió számára fontos, hogy az egység és egységesség általános elvének tiszteletben tartásán alapuló parlamentáris döntéshozatal és ellenőrző folyamat átlátható és demokratikus lényegét teljes mértékben kifejező költségvetéssel és költségvetési eljárással rendelkezzen, amely szükségessé teszi, hogy valamennyi bevételt és kiadást teljes mértékben, egymás kölcsönös kompenzációja nélkül felvegyenek, továbbá hogy mind a bevételekről, mind pedig a kiadásokról parlamenti vitát és szavazást tartsanak a Szerződésben foglalt hatáskörökkel összhangban;
Az uniós költségvetés mint az egész EU intelligens, fenntartható és inkluzív növekedését biztosító fő eszköz
1. teljes mértékben tudatában van annak, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások nagyon nehéz társadalmi, gazdasági és pénzügyi helyzetben zajlanak, amelyben a tagállamok számottevő erőfeszítéseket tesznek nemzeti költségvetéseik kiigazítására, figyelemmel az államháztartás fenntarthatóságára, valamint a bankszektor és az egységes valuta stabilitására; ragaszkodik ahhoz, hogy nem szabad, hogy úgy tűnjön, az Unió további pénzügyi terheket ró az adófizetőkre; meggyőződése azonban, hogy az EU költségvetése annak a megoldásnak a részét képezi, amely lehetővé teszi Európa számára a mostani válságból való kiemelkedést azzal, hogy ösztönzi a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe történő beruházásokat, továbbá segítséget nyújt a tagállamoknak a jelenlegi strukturális problémák, különösen pedig a versenyképesség elvesztése, a növekvő munkanélküliség és szegénység együttes, összehangolt és fenntartható módon történő kezeléséhez;
2. úgy véli mindazonáltal, hogy az úgy nemzeti, mint uniós szinten megvalósuló kiegyensúlyozott strukturális reformok alapvető előfeltételét jelentik az uniós finanszírozás hatékony és eredményes végrehajtásának, ugyanakkor emlékeztet a rendezett államháztartások jelentőségére;
3. emlékeztet arra, hogy az Európai Tanács számos alkalommal fejezte ki, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy szükség van a megerősített európai gazdasági kormányzásra, és elfogadta az Európa 2020 stratégiában az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés érdekében megállapított célkitűzéseket, azaz a foglalkoztatás ösztönzését, az innováció, a kutatás és fejlesztés feltételeinek javítását és az ezekre fordított közkiadások növelését, az energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseink teljesítését, a végzettségi szintek javítását és a társadalmi befogadásnak a különösen a szegénység mérséklése révén történő előmozdítását;
4. emlékeztet, hogy az Európai Tanács 2012 júniusában maga fogadott el egy növekedési és munkahely-teremtési paktumot, amely elismeri az uniós költségvetés húzóhatását a növekedés és a foglalkoztatás megerősítése vonatkozásában, és jelentős hangsúlyt helyez annak az ahhoz való hozzájárulására, hogy az egész Unió kilábaljon a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válságból;
5. meglátása szerint az Uniót különösen súlyosan érintették az elmúlt négy év egymást követő pénzügyi válságai, részben azért, mert a pénzügyi szereplők, a nemzetközi partnerek és a közvélemény megkérdőjelezte az Unión belüli szolidaritás szintjét; úgy véli, hogy az ilyen szolidaritás középpontjában az uniós költségvetésnek kell állnia; meggyőződése ennélfogva, hogy a következő többéves pénzügyi keretről szóló határozatnak vagy jelentős hatása lesz a nemzeti kormányok válság legyőzésére irányuló erőfeszítéseire, vagy további recesszióhoz vezet az Unióban;
6. emlékeztet arra, hogy a 2008 óta hozott makrogazdasági pénzügyi stabilizációs intézkedések egyelőre nem vetettek véget a gazdasági és pénzügyi válságnak; úgy véli ezért, hogy Európában a növekedéshez való visszatéréshez és a munkahelyteremtéshez a tagállamoknak tovább kell folytatniuk a fenntartható növekedési potenciál kibontakoztatására irányuló erőfeszítéseiket, és jól célzott, szilárd és elégséges uniós költségvetésre van szükség ahhoz, hogy további segítséget lehessen nyújtani a nemzeti erőfeszítések koordinálásához és kibővítéséhez;
7. megjegyzi, hogy az uniós költségvetés az unióbeli összes kormányzati kiadásnak csupán a 2%-át teszi ki, és ennek megfelelően a negyvenötöd része a tagállami kormányzati kiadások összegének;
8. emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 310. cikke alapján az uniós költségvetésben feltüntetett bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük, így az uniós költségvetés nem eredményezhet hiányt és adósságot;
9. hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés elsősorban beruházási költségvetés, és összes hozamának 94%-át magukban a tagállamokban, illetve az Unió külső prioritásainak megfelelően ruházzák be; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés hozzájárulása nélkül a közberuházások a régiók és a tagállamok számára minimálisra csökkennének vagy lehetetlenné válnának; úgy véli, hogy az uniós költségvetés bárminemű csökkenése elkerülhetetlen módon növelné az egyenlőtlenségeket és gátolná a teljes uniós gazdaság növekedését és versenyképességét, továbbá kohézióját, és aláásná a szolidaritás alapvető uniós értékének elvét;
10. kiemeli, hogy a Lisszaboni Szerződés nem érte el céljait, többek között azért, mert sem költségvetési, sem jogalkotási vonatkozásban nem volt megfelelő valamennyi szinten sem az összehangolás, sem az elkötelezettség; határozott véleménye, hogy a hatékonyság érdekében haladéktalanul, és minden további késedelem nélkül végre kell hajtani az Európa 2020 stratégiát;
11. emlékeztet arra, hogy az Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezésének megvalósításához jelentős összegű jövőorientált beruházásra van szükség, amely a becslések szerint 2020-ig eléri a legalább 1 800 milliárd eurót[4]; hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégia egyik legfontosabb célkitűzése – azaz a növekedés és a magas minőségű foglalkoztatás előmozdítása valamennyi európai számára – csak akkor valósulhat meg, ha a tudásalapú társadalmat célzó oktatásba, kutatásba és innovációba, a kkv-kba, illetve a környezetbarát és új technológiába történő szükséges beruházások a társadalmi befogadás előmozdítása mellett most valósulnak meg, és azokat nem halasztják későbbre; előnyben részesíti a növekedésbarát költségvetési konszolidációs intézkedések ikerpályás megközelítését az államháztartási hiányok és az államadósságok ilyen beruházások ösztönzése révén történő csökkentése érdekében;
12. úgy véli, hogy a fiatalok riasztó, az EU egészében fennálló helyzete, többek között példátlanul nagy arányú munkanélkülisége, növekvő szegénysége és az oktatásban tapasztalható kihívások, különös erőfeszítést igényel, hogy a többek között a megfelelő költségvetési támogatásban részesülő uniós programok és az Unió egész költségvetésében érvényesülő intézkedések révén meg lehessen őrizni az új generációk elkötelezettségét a béke, a demokrácia és az emberi jogok, a gazdasági prosperitás és a társadalmi igazságosság uniós értékei iránt;
13. hangsúlyozza, hogy az erős, diverzifikált, versenyképes ipari alap az intelligens, fenntartható és inkluzív európai gazdaság kialakításának kulcsa; kiemeli az ipar jelentőségét az uniós versenyképesség és munkahelyteremtés támogatásában és ebből eredően a gazdasági válság leküzdéséhez való kulcsfontosságú hozzájárulását;
14. határozottan támogatja a Bizottság azon javaslatát, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedések az egész uniós költségvetésben érvényesüljenek, és a kiadások legalább a 20%-a az éghajlathoz kapcsolódjon; fontosnak tartja, hogy az uniós költségvetés mobilizálni tudja a fenntartható és gyarapodó, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságba való beruházást, megfelelő támogatást tudjon nyújtani az Európa 2020 stratégia éghajlattal, energiával, erőforrás-hatékonysággal és biológiai sokszínűséggel kapcsolatos célkitűzéseinek eléréséhez, az egészségesebb környezet biztosításával pedig az uniós polgárok javára tudjon válni;
15. felhívja ennélfogva a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a nemzeti konszolidációs erőfeszítés és a megfelelő prioritások szerint kialakított uniós költségvetés hozzáadott értéke közötti szinergiákat, amelyek lehetővé teszik a legmagasabb szinten már vállalt politikai kötelezettségek végrehajtását;
A kiadások szintje
16. hangsúlyozza, hogy 1988 óta a nemzeti költségvetések az átlagot tekintve gyorsabban növekedtek az uniós költségvetésnél; megjegyzi, hogy a válság 2008-as kezdete óta a tagállamokban az állami összkiadások éves nominális szinten 2%-kal növekedtek; levonja azt a következtetést, hogy az uniós költségvetésnek ez a nemzeti költségvetésekhez mérten vett csökkenése szöges ellentétben áll a Szerződés által az Unióra ruházott hatáskörök és feladatok bővülésével és a maga az Európai Tanács által hozott főbb politikai döntésekkel, különösen a megerősített európai gazdasági kormányzás kidolgozásával;
17. hangsúlyozza, hogy 2000 óta az EU saját forrásainak felső határa (a GNI 1,29%-a kötelezettségvállalásként, 1,23% kifizetési előirányzatként) és a többéves pénzügyi keret felső határa közötti különbség számottevő mértékben nőtt; megjegyzi továbbá, hogy a többéves pénzügyi keret csupán a kiadások legmagasabb szintjét állapítja meg, ugyanakkor az uniós költségvetés mindig jóval e szintek alatt maradt;
18. úgy véli, hogy a bizottsági javaslat – amely a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek a 2013-as felső határértékeken való befagyasztásával számol – nem lesz elegendő az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés európai stratégiájához kapcsolódó meglévő politikai prioritások, a Lisszaboni Szerződésben előírt új feladatok vagy az előre nem látható események finanszírozására, a maga az Európai Tanács által kitűzött politikai célkitűzéseket és kötelezettségvállalásokat nem is említve;
19. megismétli a 2011. június 8-án kifejtett álláspontját, hogy a költségvetés megfelelő, a 2013-as felső határértékek szintje fölé történő emelése nélkül számos uniós prioritást és politikát lefelé kell módosítani, illetve akár le kell mondani a végrehajtásuktól;
20. figyelmezteti a Tanácsot, hogy tartózkodjon mindennemű olyan kísérlettől, amely a Bizottság által javasolt uniós költségvetés szintjének további csökkentésére irányul; határozottan ellenzi a lineáris, horizontális csökkentésekre irányuló valamennyi kérést, mivel az ilyen csökkentések valamennyi uniós politika végrehajtását és hatékonyságát veszélyeztetnék, függetlenül ezek európai hozzáadott értékétől, politikai súlyától vagy teljesítményétől; felhívja ezzel szemben a Tanácsot arra, hogy amennyiben csökkentést javasolna, egyértelműen és nyilvánosan határozza meg, hogy mely politikai prioritásait vagy projektjeit kellene mellőzni;
21. hangsúlyozza az uniós költségvetés kulcsfontosságú szerepét a közösen kialakított Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításában; szilárd meggyőződése, hogy az uniós finanszírozás, ha jól meg van szervezve, olyan egyértelmű uniós hozzáadott értéket biztosító tevékenységeket indíthat el és mozdíthat elő, amelyeket a tagállamok egyedül nem képesek megvalósítani, továbbá megteremti a tagállamok tevékenységeivel való kiegészítő jelleget és szinergiákat azáltal, hogy lehetővé teszi a tagállamoknak a kulcsfontosságú, jövőre irányuló beruházásokra való összpontosítást;
22. megerősíti ezzel összefüggésben az Európa 2020 stratégia fókuszpontját jelentő, a versenyképesség, a kkv-k, a vállalkozói kedv és a fenntartható infrastruktúra-fejlesztés területét érintő uniós programok számára rendelkezésre álló finanszírozás jelentős mértékű növelését támogató álláspontját; szilárd meggyőződése, hogy a bizottsági javaslat nyomán végrehajtott további csökkentés jelentős mértékben veszélyeztetné az Unió hitelességét és a növekedés és a munkahelyek melletti politikai elkötelezettségét;
23. örömmel üdvözli az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló bizottsági javaslatot és az európai közlekedési, energia- és digitális hálózatok fejlesztése céljából hozzárendelt reális pénzügyi előirányzatokat; ezzel összefüggésben sürgeti, hogy a Kohéziós Alapból az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközbe átcsoportosított összeget az első években az ezen alapból kiosztott nemzeti előirányzatokkal összhangban költsék el;
24. hangsúlyozza a kutatás és az innováció fontos szerepét a fenntartható, a világban vezető szerepet betöltő, tudás alapú, saját erőforrásait hatékonyan és felelősen felhasználó gazdaság felé való átmenet felgyorsításában; felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy egyezzenek meg egy konkrét ütemtervben, amellyel elérhető a GDP 3%-ának a kutatásba történő befektetése; rámutat arra a jelentős mértékű gazdasági kötelezettségvállalásra, amellyel ez a célkitűzés járna, tekintve a további, összesen 130 milliárd EUR összegű, mindenfajta forrásból finanszírozott további éves kiadást; hangsúlyozza – következésképpen – annak szükségességét, hogy az Unióban a kutatás és innováció finanszírozását a kiadások, és különösen az uniós kutatás és innovációs finanszírozás jelentős mértékű növelése révén fokozzák, ösztönözzék és biztosítsák – nevezetesen a Horizont 2020 programon keresztül;
25. emlékeztet, hogy a kkv-k a gazdasági növekedés, a versenyképesség, az innováció és a foglalkoztatás fő mozgatórugói, és elismeri a fenntartható európai gazdaság fellendülésének és élénkítésének biztosításában játszott jelentős szerepüket; üdvözli ennélfogva, hogy az Európa 2020 stratégia különös hangsúlyt fektet az innovációra és az iparpolitikára; határozottan elutasítja az európai versenyképesség és foglalkoztatás középpontjában álló olyan programok, mint a COSME előirányzatainak további csökkentésére irányuló kísérleteket;
26. úgy véli, hogy az uniós kohéziós politika (strukturális alapok és Kohéziós Alap) a befektetések, a fenntartható növekedés és a versenyképesség stratégiai eszköze, továbbá az európai szolidaritás fő pillére, amely kétségkívül uniós hozzáadott értékkel bír; megállapítja továbbá a kohéziós finanszírozás valamennyi uniós tagállam számára jelentős tovagyűrűző hatását; ragaszkodik ahhoz, hogy az EU-n belüli makrogazdasági egyenlőtlenségek hatékony csökkentése és a gazdasági, szociális és területi kohézióhoz való hozzájárulás érdekében képesnek kell lennie arra, hogy stabil, szilárd és fenntartható pénzügyi keretre támaszkodhasson; megerősíti azt az álláspontját, hogy – tekintettel a növekedésbe és a munkahelyekbe történő állami beruházások biztosításának sürgető szükségességére – a kohéziós politika finanszírozását legalább a 2007–2013 közötti időszak szintjén kell tartani és továbbra is le kell fednie valamennyi uniós régiót, külön hangsúlyt fektetve a kevésbé fejlett régiókra; támogatja a Bizottság azon javaslatát, hogy a kohéziós politika teljes előirányzatának 25%-át irányozzák elő az ESZA számára;
27. megismétli azt az álláspontját, hogy a KAP által megvalósítandó feladatok, kihívások és célkitűzések széles skálájára tekintettel a következő pénzügyi programozási időszakban legalább a 2013-as költségvetésben a KAP számára biztosított támogatás szintjét fenn kell tartani; véleménye szerint az új KAP-nak költségvetése hatékonyabb és eredményesebb felosztására kell törekednie, többek között a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztési célú előirányzatok tagállamok, régiók és mezőgazdasági termelők közötti tisztességes elosztása révén a létező hiányosságok csökkentése érdekében; kiemeli ezzel kapcsolatban a KAP második pillérének fontos szerepét, amely jelentősen hozzájárul a vidéki munkahelyteremtéshez és befektetésekhez, illetve a mezőgazdasági szektor eredményességének és versenyképességének növeléséhez, különösen az Európa 2020 stratégiában is említett új kihívások fényében, továbbá a környezetkezeléshez és a biológiai sokszínűség megőrzéséhez;
28. hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen a környezetre és az éghajlatra irányuló, jól célzott és hatékony uniós program megerősítése, és hogy az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos integrált kiadásokat a megfelelő uniós alapokon belül aktívan támogatni kell;
29. felismeri azokat a jelentős kihívásokat, amelyekkel az unióbeli fiatalok a gazdasági válság során szembesülnek; úgy véli, hogy a fiatal európaiak részvétele, foglalkoztatása, oktatása, informális tanulása, képzése, mobilitása és társadalmi integrációja stratégiai jelentőségű kérdés az EU és az európai társadalom fejlődése szempontjából; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság által javasolt konkrét, az ifjúsággal kapcsolatos eszközök mellett e kérdéseket az uniós költségvetésből finanszírozott valamennyi kapcsolódó politikában és programban is általánosan juttassák érvényre és kezeljék prioritásként, például vezessenek be ifjúsági garanciarendszert annak biztosítására, hogy minden európai fiatalnak, aki nem tud munkát találni, kínálják fel a további oktatás vagy képzés lehetőségét;
30. hangsúlyozza a legkiszolgáltatottabb személyeket célzó program folytatásának szükségességét; emlékezteti a Bizottságot azon kötelezettségvállalására, hogy időben ilyen értelmű jogalkotási javaslatot nyújt be az e program támogatásának új jogalap alapján történő, 2013 utáni folytatásának biztosításához saját pénzügyi kerettel;
31. véleménye szerint a Bizottság által a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségnek szánt összeg nem tükrözi megfelelően e térség Lisszaboni Szerződés általi megerősítését, valamint az egyre növekvő feladatokat és kihívásokat; hangsúlyozza, hogy a finanszírozott tevékenységekenek hozzáadott európai értékkel kell rendelkezniük, és hogy biztosítani kell azt, hogy a pénzforrásokat tisztességesen, kiegyensúlyozottan és átlátható módon osszák fel az e programok által elérni kívánt célkitűzések között;
32. emlékeztet arra, hogy az Európai Unió oktatási, ifjúsági, média- és kulturális programjai közel állnak a polgárokhoz, rendkívül magas végrehajtási aránnyal rendelkeznek, számottevő húzó- és tovagyűrűző hatással, így például jelentős gazdasági hatásokkal járnak, és egyértelmű és igazolt európai hozzáadott értéket hoznak létre az erőforrások összevonásával, a mobilitás és az aktív polgárság ösztönzésével és a különféle ágazatok és érdekelt felek közötti együttműködés növelésével;
33. ismételten kifejezésre juttatja azt az álláspontját, hogy a Szerződések által az Európai Unióra ruházott új feladatkörök a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez képest megfelelő további finanszírozást tesznek szükségessé, amely lehetővé teszi az Unió számára azt, hogy globális szereplőként betölthesse szerepkörét, ugyanakkor fenntarthassa már vállalt kötelezettségeit, különösen azt, hogy a tagállamok elérik a GNI-jük 0,7%-át kitevő hivatlaos fejlesztéstámogatási célt, és a millenniumi fejlesztési célok 2015-ig történő elérését; Kiemeli az Unió szerepét a szomszédos és partnerországokban történő, a demokrácia, a béke, a szolidaritás, a stabilitás előmozdításában és a szegénység csökkentésében; kiemeli az uniós támogatásnak a tagállamok által nyújtott támogatást kiegészítő jellegét, valamint az uniós támogatás katalizátorhatását az olyan régiókban való megjelenést tekintve, ahová nem jut el a kétoldalú támogatás; különösképpen támogatja a tagállami és az uniós intézkedések közötti közös programozást; hangsúlyozza ezért, hogy a Bizottság „globális Európára” irányuló javaslatát és az Európai Fejlesztési Alapot az ahhoz szükséges minimumnak kell tekinteni, hogy Európa képes legyen ambícióit megvalósítáani a világban; megjegyzi, hogy különösen az EKSZ-t a feladataihoz mért, megfelelő költségvetési forrásokkal kell támogatni;
Nagy léptékű projektek
34. hangsúlyozza a nagy léptékű infrastrukturális projektek – például az ITER, a Galileo és GMES – stratégiai jelentőségét az EU versenyképességének jövője szempontjából; elutasít következésképpen minden, a GMES kormányközi programmá való alakítására irányuló próbálkozást;
35. határozott véleménye, hogy e nagy léptékű projektek finanszírozását az uniós költségvetésből kell biztosítani, de ugyanakkor elkülönített módon, így biztosítva azt, hogy a költségek esetleges megszaladása ne veszélyeztesse más uniós politikák finanszírozását és sikeres végrehajtását;
36. üdvözli azt a bizottsági javaslatot, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben rögzítsék a Galileóra szánt legmagasabb összeget, ilyen módon különítve el e projekt költségvetési keretét; úgy véli, hogy az ITER-re és a GMES-re szánt legmagasabb összegeket hasonlóképpen szintén rögzíteni kellene a rendeletben; úgy véli, hogy az e három projektre szánt pénzügyi kereteket a többéves pénzügyi keret felső határértékeit meghaladóan kellene kiosztani, megkönnyítve ilyen módon, hogy a tagállamok szükség esetén további forrásokat biztosítsanak;
A források hatékonyabb felhasználása
37. hangsúlyozza, hogy ma nagyobb szükség van arra, mint valaha, hogy az európai hozzáadott érték elérése és a hatékony pénzgazdálkodás – a hatékonyság, az eredményesség és a gazdaságosság – biztosítása legyen az uniós költségvetés irányadó elve; üdvözli ezzel kapcsolatban a többéves programok új generációjáról szóló bizottsági jogalkotási javaslatokat, amelyet a rendes jogalkotási eljárás keretében kell elfogadni; ragaszkodik ahhoz, hogy maximalizálni kell az uniós támogatási programok és a nemzeti beruházások közötti szinergiákat;
38. úgy véli, hogy az állami költségvetési megszorítások jelenlegi helyzetében az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez szükséges hosszú távú beruházások létrejöttéhez egyértelműen szükség van más finanszírozási források kiegyenlítő igénybevételére; határozottan úgy véli, hogy az uniós hozzáadott érték különösen az egyes tagállamok hatókörén kívül eső hosszú távú beruházásokban található meg; kiemeli ezzel kapcsolatban a következő többéves pénzügyi kerettel összefüggő innovatív pénzügyi eszközökről szóló állásfoglalásának[5] következtetéseit és ajánlásait;
39. rámutat annak szükségességére, hogy biztosítsák az ágazatspecifikus szabályok és a költségvetési rendelet átfogó kerete közötti koherenciát, és hogy megtalálják az egyensúlyt az ésszerűsítés és az eredményes pénzgazdálkodás között; tudomásul veszi a Bizottság által kiadott egyszerűsítési eredménytáblát, és megerősíti az egyszerűsítési menetrend támogatására irányuló szándékát; meggyőződése, hogy tovább kell csökkenteni a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terheket, és felhív a bürokrácia szintjére vonatkozó alapos ellenőrzések végrehajtására a többéves programok új generációja tekintetében annak érdekében, hogy ne kerüljön sor semmilyen további adminisztratív teher bevezetésére se uniós, se nemzeti szinten;
40. úgy véli, hogy az uniós kiadások hatékonysága valamennyi szinten a hatékony politikai, szabályozói és intézményi keretektől függ; kitart amellett, hogy a tagállamoknak az EUMSZ 310. cikkének (5) bekezdésével és 317. cikkével összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kell végrehajtaniuk a költségvetést; emlékezteti a tagállamokat azon jogi kötelezettségükre, hogy biztosítaniuk kell a költségvetésben szereplő előirányzatok ezen elvnek megfelelő felhasználását, és vállalniuk kell a felelősség rájuk eső részét az uniós finanszírozás hatékonyabbá tételében; emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék által feltárt hibák 90%-a a tagállamokban fordult elő, továbbá hogy e hibák többsége elkerülhető lett volna; sürgeti a tagállamokat, hogy állítsanak ki a megfelelő politikai szinten aláírt nemzeti megbízhatósági nyilatkozatokat;
41. támogatja az előzetes feltételességgel kapcsolatos rendelkezések annak biztosítása érdekében történő bevezetését, hogy az uniós finanszírozás – különös tekintettel a Kohéziós Alapra, a strukturális alapokra és a vidékfejlesztési és halászati alapokra – célzottabb legyen az Európa 2020 céljainak elérése érdekében; úgy véli, hogy amennyiben végrehajtásuk egyrészt a helyi és regionális hatóságok határozottabb részvételének köszönhetően a megerősített partnerségi elven, másrészt olyan feltételeken alapul, amelyek megfelelnek a különböző alapok céljainak, ezek a feltételességgel kapcsolatos rendelkezések javíthatják az uniós támogatás legitimitását és eredményességét;
42. felhív arra, hogy a partnerségi megállapodások keretében nyújtott finanszírozást bizonyos konkrét kötelezettségvállalásokhoz kössék, amelyeket a Bizottság és a tagállamok közötti párbeszéd során előre meghatároznak; méltányosnak tarja, ha e feltételek magukban foglalják különösen a hatályos uniós jog maradéktalan végrehajtását (például az árszabályozásra, a pályázati eljárásokra, a közlekedésre, a környezetre és az egészségügyre vonatkozóan) a szabálytalanságok elkerülése és az eredményesség biztosítása érdekében; ugyanakkor elutasítja olyan feltételek tagállamokra való kényszerítését, amelyek alapvető szociális és gazdasági reformokat írnak elő számukra; az összes feltételnek maradéktalanul tiszteletben kell tartania a szubszidiaritás és a partnerség elvét;
43. hangsúlyozza ugyanakkor, hogy nincs közvetlen kapcsolat az adott tagállam regionális szakpolitikai teljesítménye és makrogazdasági teljesítménye között, továbbá hogy a régiókat nem kellene büntetni azért, ha a nemzeti szint nem tenne eleget a gazdasági kormányzással kapcsolatos eljárásoknak; úgy véli, hogy a további büntetések kirovása ilyen módon csak súlyosbíthatná a már most is makrogazdasági nehézségekkel küzdő tagállamok problémáit, ennélfogva a makrogazdasági feltételek nem elfogadhatók;
44. kiemeli a decentralizált uniós ügynökségek által az uniós célkitűzések támogatása terén kifejtett döntő fontosságú munkát, és hangsúlyozza, hogy az ügynökségeket a feladataikhoz mért, megfelelő költségvetési forrásokkal kell támogatni;
45. úgy véli ugyanakkor, hogy a decentralizált uniós ügynökségek munkájának jelentős mértékben nagyobb megtakarításokat kell eredményeznie nemzeti szinten; sürgeti a tagállamokat, hogy értékeljék az ezen ügynökségek által nemzeti szinten elért hatékonyságjavulást, továbbá hogy ezeket teljes mértékben használják ki, ilyen módon ésszerűsítve nemzeti kiadásaikat; felhívja egyúttal a tagállamokat arra, hogy az ügynökségekkel kapcsolatban működésük ésszerűsítése céljából határozzák meg a munka esetleges párhuzamosságait vagy a csökkentett léptékű hozzáadott értéket;
46. meggyőződése, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) létrehozatalának uniós szinten méretgazdságosságot, nemzeti szinten pedig jelentős megtakarításokat kell eredményeznie, különösen a harmadik országokban működő nemzeti diplomáciai szolgálatoknál;
47. javasolja, hogy három – nemzeti, regionális és európai – szinten végezzenek független értékelést a közkiadások hatékonyságára vonatkozóan annak érdekében, hogy alaposan megvizsgálják a hozzáadott értéket, valamint a lehetőségeket a források egyesítésére és a költségek megtakarítására az olyan területeken, mint a védelem, a fejlesztéspolitika, a decentralizált ügynökségek, az Európai Külügyi Szolgálat és a tudományos kutatás, nem pusztán a méretgazdaságosság uniós szintű bátorításával, hanem a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával is; úgy gondolja, hogy ennek a vizsgálatnak a költségek megtakarításához kell vezetnie; emlékeztet arra, hogy a decentralizált ügynökségek értékelésekor figyelembe kell venni az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által a decentralizált ügynökségekről 2012. július 19-én aláírt együttes nyilatkozathoz mellékelt közös megközelítés megfelelő rendelkezéseit;
48. egyetért a Bizottságnak az igazgatási kiadások racionalizálásának szükségességével kapcsolatos véleményével; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy feltétlenül egyensúlyt kell teremteni a további takarékoskodás és annak biztosítása között, hogy az intézmények a Szerződésekben előírt kötelezettségeiknek és hatásköreiknek megfelelően el tudják látni munkájukat és feladataikat, szem előtt tartva a jelenlegi gazdasági válság jelentette súlyos kihívásokat is;
49. egyáltalán nem ért egyet a lineáris létszámcsökkentés összes intézmény, szerv és ügynökség esetében való alkalmazásával, mivel ezek Szerződések szerinti szerepe és felelősségi köre nagyon különböző; hangsúlyozza, hogy az egyes intézmények külön-külön történő kezelése céljából és megfelelő működésük akadályozásának elkerülése érdekében az intézményekre kell bízni annak eldöntését, hogy hol és milyen csökkentéseket lehet bevezetni;
50. rámutat arra, hogy milyen jelentős megtakarításokhoz vezetne, ha az Európai Parlament egyetlen székhellyel rendelkezne; sürgeti a költségvetési hatóságot, hogy vesse fel e kérdést a 2014–2020-as időszakra vonatkozó következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokon;
Időtartam
51. úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keretet – a 2020-ig tartó hétéves időszakot – átmeneti megoldásnak kell tekinteni, mivel egyértelműen kapcsolódik az Európa 2020 stratégiához; úgy véli mindazonáltal, hogy egy 5 éves vagy 5+5 éves időszak jobban hozzáigazítaná a többéves pénzügyi keret időtartamát az intézmények hivatali idejéhez, növelve ezzel a demokratikus elszámoltathatóságot és felelősséget; emlékeztat arra, hogy a működőképes és hatékony többéves pénzügyi keret érdekében a hétéves időszak maximális rugalmasságot tesz szükségessé;
Félidős felülvizsgálat
52. hangsúlyozza a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletbe foglalandó félidős felülvizsgálat szükségességét, amelyhez a következő Parlament teljes körű részvételét biztosító kötelező erejű ütemtervet magában foglaló külön eljárás kapcsolódna; úgy véli, hogy a Bizottságnak a felülvizsgált többéves pénzügyi keretnek a 2018-as költségvetési eljárás vonatkozásában időben történő elfogadását lehetővé tevő jogalkotási javaslatot kellene előterjesztenie; hangsúlyozza, hogy a félidős felülvizsgálat nem akadályozhatja a beruházási kilátások stabilitását, és védenie kell a kedvezményezetteket, valamint a hosszú távú programozás és a beruházások stabilitását;
A még rugalmasabb többéves pénzügyi keret szükségessége
53. elvi meggyőződése, hogy a változó politikai és gazdasági körülmények, valamint az előre nem látható események szükségessé teszik a többéves pénzügyi keretnek a hétéves időszak során való változtatását; ragaszkodik ahhoz, hogy a többéves pénzügyi keretnek nagyobb pénzügyi rugalmasságot kell biztosítania a fejezeteken belül és a fejezeteken átnyúlóan egyaránt, továbbá a többéves pénzügy kereten belüli pénzügyi évek között, annak biztosítása érdekében, hogy a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat teljes mértékben fel lehessen használni;
54. úgy véli, hogy 5%-os rugalmasság elengedhetetlen az (al)fejezetek felső értékei tekintetében, hogy lehetséges legyen az új körülményekhez való igazodás a teljes összeg emelése és a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának előírása nélkül;
55. üdvözli a jogszabályi rugalmasság (az adott program teljes időtartamára szánt adott összegtől való eltérés lehetősége) szintjének 5%-ról 10%-ra történő növelésére irányuló bizottsági javaslatot;
56. hangsúlyozza a többéves pénzügyi keret által meghatározott felső határértékek legjobb felhasználásának szükségességét; ezért azt javasolja, hogy az egyik évi költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatainak felső határértékéből megmaradó különbözetet át lehessen vinni a következő évre, és azt tekintsék a többéves pénzügyi keret globális tartalékának, amelyet az elkövetkező években a különféle fejezetekhez lehet hozzárendelni becsült igényeiknek megfelelően, illetve mozgósítani az éves költségvetési eljárás keretében;
57. hangsúlyozza emellett, hogy be kell vezetni a kifizetési előirányzatok globális többéves pénzügyi keret szerinti tartalékát, amely lehetővé tenné a kifizetési előirányzat felső határértékei alatt megmaradt tartalékoknak a következő évekre való átvitelét és az éves költségvetési eljárás keretében való mobilizálását;
58. különösen aggódik a még fennálló kötelezettségvállalások jelenlegi folyamatos növekedése miatt; közös intézményközi stratégiára szólít fel a fennálló kötelezettségvállalások szintjének a 2014–2020-as időszakra vonatkozó következő többéves pénzügyi kereten belüli ellenőrzése és az ezt szolgáló megfelelő intézkedések érdekében; bátorítja e tekintetben az arról szóló vitát, hogy hogyan lehet egyenletesebben elosztani a többéves pénzügyi keret időtartama alatt a kifizetési előirányzatokat annak érdekében, hogy amennyire lehetséges, ne kerüljön veszélybe a pénzügyi keret időszakának végén a kifizetési előirányzatok hiánya miatt az uniós programok végrehajtása;
59. megállapítja, hogy az uniós költségvetés minden évben többletet mutat, és a tagállamok uniós költségvetéshez való hozzájárulásai ezzel az összeggel csökkennek; helyteleníti ugyanakkor, hogy a Tanács rendszeresen lineárisan csökkenti a kifizetési előirányzatok költségvetési tervezetben szereplő bizottsági becsléseit, továbbá hogy a Tanács az elmúlt években több alkalommal kifogást emelt az ellen, hogy a költségvetési év végén az uniós költségvetés számára biztosítsák a kiegészítő kifizetések Bizottság által igényelt azon szintjét, amelynek segítségével az EU teljesítheti pénzügyi kötelezettségvállalásait; véleménye szerint ez a megközelítés nem felel meg a helyes költségvetési gazdálkodásnak, és miközben a visszaadott többlet nem befolyásolja a tagállamok deficitjének általános szintjét, az összeg az EU éves költségvetése tekintetében jelentős különbséget jelent; emlékeztet az intézményeknek arra a kötelezettségvállalására, miszerint felülvizsgálják a költségvetési rendeletet annak érdekében, hogy lehetővé váljon a fel nem használt előirányzatok és a költségvetési egyenleg átvitele;
60. határozottan támogatja a rendkívüli mozgástér fenntartását, de hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy hatékony lehessen, mobilizálása nem járhat a felső határértékek kötelező ellentételezésével, és azt minősített többségi szavazással kell elfogadni a Tanácsban;
61. üdvözli a Bizottságnak a rugalmassági eszköz keretének növelésére, valamint az éves összegeknek a legfeljebb n+3 évig tartó hasznosítására irányuló javaslatát;
62. hangsúlyozza, hogy szilárdan támogatja azt a bizottsági javaslatot, hogy a sürgősségi segélyre képzett tartalékot, az Európai Unió Szolidaritási Alapját, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot és az agrárágazati válsághelyzetek tartalékát – tekintettel nem programozható jellegükre – a megfelelő fejezetekre vonatkozó felső korlátokat meghaladóan szerepeltessék a költségvetésben;
63. rámutat az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) mint olyan válságkezelő eszköz hozzáadott értékére, amely segíti a munkahelyüket elvesztett munkavállalókat a munkaerőpiacra történő visszatérésben; hangsúlyozza, hogy az EGAA-t mint a munkavállalók valamennyi kategóriája számára egyenlő feltételek mellett rendelkezésre álló eszközt 2013 után is folytatni kell és fel kell minősíteni; hangsúlyozza azt is, hogy a hatékonyság javítása érdekében a támogatások kifizetéséhez egyszerűsített és gyorsított eljárásra van szükség;
A költségvetés egységessége
64. emlékeztet arra, hogy az Unió költségvetése kiterjed az uniós intézmények által a hatáskörükön belül hozott döntésekből eredő valamennyi bevételre és kiadásra, valamint hogy a költségvetés elkülönítetten veszi figyelembe az Unió hitelezés, kölcsönzés és garanciák formájában megnyilvánuló pénzügyi műveleteit;
65. sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy külön mellékletben sorolják fel az Unió és néhány tagállam által az európai stabilizációs mechanizmusokban (EFSM, EFSF, ESM) az EUMSZ 122. cikkének (2) bekezdésében, 136. cikkének (3) bekezdésében és 143. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően vállalt költségvetési vagy pénzügyi kötelezettségeket és biztosítékokat, valamint a „bankunióval” összefüggésben más tagállamoknak vagy projekteknek szóló közvetlen kétoldalú pénzügyi támogatást;
66. hangsúlyozza, hogy a gazdasági és monetáris unió erősítésével kapcsolatos minden döntést a Szerződések alapján kell meghozni a megfelelő intézmények bevonásával; hangsúlyozza, hogy a közösségi módszertől való bármilyen eltérés és a kormányközi megállapodások fokozott alkalmazása csak megosztja és gyengíti az Európai Uniót, ideértve az euróövezetet is;
67. nyomatékosan felszólítja a tagállamokat, hogy határozottan kötelezzék el magukat az Európai Fejlesztési Alapnak az uniós költségvetésbe való, 2021-től kezdődő integrációja mellett; megállapítja, hogy e reform szükségessé teszi a többéves pénzügyi keret felső határértékeinek megfelelő emelését;
68. megerősíti azt a szándékát, hogy a jövőben az éves költségvetési tervezet vizsgálatának részeként külön nyilvános vitát és szavazást tart a költségvetés bevételi oldaláról; szilárd meggyőződése, hogy ily módon állandó párbeszédet lehet fenntartani az Unió pénzügyi rendszerével kapcsolatban, jóllehet teljes mértékben elismeri, hogy a költségvetési hatóság jelenleg semmilyen hatáskörrel nem rendelkezik arra, hogy a költségvetés e részét illetően változtatásokat javasoljon;
Saját források
69. úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keretről folyó, több mint egy évvel ezelőtt megkezdődött tárgyalások egyértelműen alátámasztják a saját források eredeti rendszerének hiánya miatt kialakult holtpontot: e tárgyalások a Tanácsban szerveződnek, két ellentétes, egyfelől az uniós költségvetés nettó befizető államai, másfelől pedig az uniós költségvetés nettó kedvezményezettjei által vezetett tábor körül, egy olyan rendszerben, amely tisztán számviteli alapú elképzeléssel rendelkezik a tisztes megtérülésről, ami – végső soron – a többéves pénzügyi keretről való mindennemű megállapodást a kivételek és ellentételezések hosszú, zárt ajtók mögött megvitatott és az európai polgárok számára megfoghatatlan listájától tesz függővé;
70. meggyőződése, hogy az uniós költségvetés finanszírozásának vissza kell térnie a saját források valódi rendszerére a Római Szerződésben és valamennyi azt követő európai uniós szerződésben foglaltaknak megfelelően; rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a jelenlegi rendszer – amely szerint a finanszírozás nagy többsége a nemzeti hozzájárulásokból származik – nem átlátható és nem méltányos, és sem európai, sem pedig nemzeti szinten nem áll parlamenti ellenőrzés alatt; hangsúlyozza, hogy e rendszer lényegében a Szerződés betűjét és szellemét is sérti;
71. rámutat arra, hogy a saját források rendszere szerkezetének átalakítása önmagában nem az uniós költségvetés méretét érinti, hanem a források hatékonyabb összetételének megállapítására irányul az elfogadott uniós politikák és célkitűzések finanszírozása érdekében; hangsúlyozza, hogy egy új rendszer bevezetése nem növelné a polgárokra háruló adóterheket, hanem ehelyett csökkentené a nemzeti kincstárak terheit;
72. megerősíti azt a 2012. június 13-i állásfoglalásában kifejtett alapvető álláspontját, hogy nem kész jóváhagyni a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó rendeletet, ha nem születik politikai megállapodás – a Bizottság 2011. június 29-i javaslatával összhangban, ideértve a valódi új saját forrásokra vonatkozó jogalkotási javaslatát– a saját források rendszerének reformjáról; úgy véli, hogy ennek a reformnak arra kell irányulnia, hogy 2020-ra legfeljebb 40%-ra csökkenjen az uniós költségvetéshez való tagállami, GNI-alapú hozzájárulások aránya, hozzájárulva ezzel a tagállamok konszolidációs erőfeszítéseihez;
73. határozott meggyőződése, hogy a szükséges politikai megállapodásnak a következő elemeket kell tartalmaznia:
1) sort kell keríteni az uniós költségvetés finanszírozásának mélyebb reformjára, hogy vissza lehessen térni a saját források eredeti, tiszta, egyszerű és méltányos rendszeréhez, amely biztosítja a döntéshozatallal kapcsolatos garanciákat és a valamennyi közköltségvetés szerves részét képező demokratikus ellenőrzést;
2) e reformnak a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keretben kell hatályba lépnie, a Bizottság által javasolt módon;
3) a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésére hajlandó tagállamoknak most az e területen való kibővített együttműködésre irányuló javaslat iránti hivatalos kérelmet kell a Bizottság elé terjeszteniük; a Bizottságnak ezt követően haladéktalanul, e javaslat, valamint a saját forrásokról szóló csomagra vonatkozó felülvizsgált javaslatok közzétételével kell válaszolnia annak biztosítása érdekében, hogy az ebből az adóból származó bevételeket teljes mértékben vagy részben valódi saját forrásként rendeljék hozzá az uniós költségvetéshez, ilyen módon csökkentve az adót bevezető tagállamok nemzeti hozzájárulásait;
4) a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodással együtt a héának mint saját forrásnak a reformjáról, valamint a reform végrehajtásának módjairól szóló megállapodást kell kötni;
5) az új rendszernek fel kell számolnia a meglévő visszatérítéseket és az egyéb kiigazító mechanizmusokat; alkalmi ellentételezés kizárólag bizottsági javaslat alapján fogadható el, ideiglenes jelleggel, továbbá kétségbevonhatatlan és objektív gazdasági kritériumokkal alátámasztva;
6) abban az esetben, ha az új saját források végrehajtása nem hozza magával a tagállamok uniós költségvetéshez való GNI-alapú hozzájárulásainak jelentős csökkenését, a Bizottság további javaslatokat terjeszt elő az új valódi saját források bevezetésére vonatkozóan.
Intézményközi tárgyalások
74. hangsúlyozza, hogy mind a Parlamentben, mind pedig a Tanácsban szigorú többség szükséges a többéves pénzügyi keret elfogadásához, és rámutat arra, mennyire fontos, hogy teljes mértékben éljenek a 312. cikk (5) bekezdésének rendelkezéseivel, amelyek azt a kötelezettséget róják az intézményekre, hogy folytassanak tárgyalásokat a Parlament által jóváhagyható szöveggel kapcsolatos megállapodás érdekében;
75. hangsúlyozza, hogy ez lesz az első olyan alkalom, amikor a Lisszaboni Szerződés új rendelkezései alapján kerül sor egy, a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet elfogadására, amely a hatékony döntéshozatalt és a kapcsolódó előjogok tiszteletben tartását kombináló új, az intézmények között létrejövő együttműködési megállapodásokat von maga után; üdvözli e tekintetben a Tanács soros magyar, lengyel, dán és ciprusi elnökségének a strukturált párbeszéd és a Parlamenttel folytatott rendszeres információcsere kialakítása érdekében tett lépéseit;
76. készen áll arra, hogy érdemi megbeszéléseket folytasson a Tanáccsal mind a többéves pénzügyi keretről, mind pedig az intézményközi megállapodásról, és felkéri a Tanácsot, hogy figyelemmel a november 22–23-i Európai Tanácsra, minden szinten tegye intenzívebbé a kapcsolatokat; hangsúlyozza, hogy amint lehetséges, végleg meg kell állapodni a többéves pénzügyi keretre vonatkozóan;
77. megjegyzi, hogy az európai tanácsi szinten létrejött egyetlen politikai megállapodás sem több a Tanácsnak adott tárgyalási mandátumnál; ragaszkodik ahhoz, hogy miután az Európai Tanács politikai megállapodásra jutott, kimerítő tárgyalásokra kell sort keríteni a Parlament és a Tanács között, mielőtt a Tanács hivatalosan is a Parlament elé terjesztené jóváhagyásra a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre vonatkozó javaslatait;
78. hangsúlyozza, hogy az EUMSZ szerint a Parlament és a Tanács a jogalkotó szerv, és az Európai Tanács nem rendelkezik jogalkotói szerepkörrel; hangsúlyozza, hogy a többéves programokkal kapcsolatos jogalkotási javaslatokról szóló tárgyalásokra a rendes jogalkotási eljárás keretében kerül sor;
79. ragaszkodik a többéves pénzügyi keretről szóló rendelettel és az ahhoz kapcsolódó többéves programokkal kapcsolatos tárgyalások tekintetében a minőségi megközelítéshez; hangsúlyozza, hogy az említetteket csomagnak kell tekinteni, és megerősíti azt az elvet, hogy „nincs megegyezés addig, amíg minden kérdésben megegyezés nem születik”;
80. hangsúlyozza az EP bizottságai időközi jelentéshez csatolt véleményeinek fontosságát, mivel kiegészítik a többéves pénzügyi keretről/intézményközi megállapodásról szóló tárgyalásokra vonatkozó, ezen állásfoglalásban foglalt iránymutatásokat, továbbá értékes vezérfonalat biztosítanak az iránymutatásokhoz, valamint velük kapcsolatban további részletekkel szolgálnak; kitart amellett, hogy az e véleményekben foglalt szakpolitika-specifikus ajánlásokat fel kell használni a megfelelő többéves programokról szóló tárgyalások során; e tekintetben újra megfogalmazza szilárd álláspontját, amely szerint a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos külön jogalkotási eljárásnak nem kell foglalkoznia olyan kérdésekkel, amelyek a rendes jogalkotási eljárás alá tartoznak;
81. felhívja a Tanács figyelmét a csatolt munkadokumentumra, amely kiemeli a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra, továbbá a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodásra irányuló javaslatra vonatkozó módosításokat; véleménye szerint további módosítások is szükségessé válhatnak attól függően, hogyan alakulnak a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások; rámutat, hogy az intézményközi megállapodás csak azt követően véglegesíthető, hogy a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos eljárás lezárult;
82. rámutat végezetül arra, hogy amennyiben 2013 végéig nem fogadnak el többéves pénzügyi keretet, a 2013-as évnek megfelelő plafonokat és egyéb előírásokat meg kell hosszabbítani egy új többéves pénzügyi keret elfogadásáig; jelzi, hogy ebben az esetben a Parlament készen áll majd arra, hogy gyors megállapodást kössön a Tanáccsal és a Bizottsággal a többéves pénzügyi keret belső szerkezetének az új politikai prioritásokhoz történő hozzáigazításáról;
83. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az érintett egyéb intézményeknek és szerveknek.
EXPLANATORY STATEMENT
WORKING DOCUMENT
The following tables indicate possible modifications to the proposal for a Council Regulation laying down the MFF for the years 2014-2020 and to the proposal for an Interinstitutional Agreement on cooperation in budgetary matters and sound financial management. These possible modifications aim to bring the proposals into line with the draft interim report in the interests of achieving a positive outcome of the Multiannual Financial Framework 2014-2020 approval procedure. They are neither definitive nor exhaustive: further modifications may become necessary depending on how negotiations on the MFF procedure; and it should not be concluded that no comment means agreement with the Commission proposal. It should be noted that the Interinstitutional Agreement can be finalised only after the MFF procedure has been completed.
This working document should thus be considered as a work in progress subject to change, based solely on developments to date.
Commission proposal on the MFF | possible EP modifications |
Amended proposal for a COUNCIL REGULATION laying down the multiannual financial framework for the years 2014-2020 |
|
THE COUNCIL OF THE EUROPEAN UNION, Having regard to the Treaty on the functioning of the European Union, and in particular Article 312 thereof, in conjunction with the Treaty establishing the European Atomic Energy Community, and in particular Article 106a thereof, Having regard to the proposal from the European Commission , Having regard to the consent of the European Parliament , After transmission of the draft legislative act to national Parliaments, Acting in accordance with a special legislative procedure, |
|
Whereas: (1) The annual ceilings on commitments appropriations by category of expenditure and the annual ceilings on payment appropriations established by this Regulation must respect the ceilings set for commitments and own resources in [Council Decision XXXX/XX/EU, Euratom]. |
|
(2) Taking into account the need for an adequate level of predictability for preparing and implementing medium-term investments, the duration of the financial framework should be set at seven years starting 1 January 2014, with an assessment of the implementation of the financial framework at mid-term. The results of this assessment should be taken into account during the last three years of the duration of the financial framework. | (2) The choice of the duration of the next MFF should strike the right balance between stability for programming cycles and implementation of individual policies, and the duration of the institutions’ political cycles –in particular those in the European Commission and the European Parliament. A longer period requires greater flexibility. As a transitional solution the duration of this financial framework should be set at seven years starting 1 January 2014, with an assessment of the implementation of the financial framework at mid-term accompanied by proposals for revision according to a binding calendar. The results of this assessment should be taken into account during the last three years of the duration of this financial framework. |
(3) Special instruments, the Emergency Aid Reserve, the European Union Solidarity Fund, the Flexibility Instrument, the European Globalisation Adjustment Fund, the Reserve for crises in the agriculture sector and the Contingency Margin, are necessary to allow the Union to react to specified unforeseen circumstances, or to allow the financing of clearly identified expenditure which could not be financed within the limits of the ceilings available for one or more headings as laid down in the financial framework. Specific provisions are therefore necessary to provide for a possibility to enter in the budget commitment appropriations over and above the ceilings set out in financial framework where it is necessary to use special instruments. |
|
(4) If it is necessary to mobilise the Union's budget guarantees for the loans provided under the Balance of Payment Facility and the European Financial Stabilisation Mechanism set out in Council Regulation (EC) No 332/2002 of 18 February 2002 establishing a facility providing medium-term financial assistance for Member States' balances of payments[6] and in Council Regulation (EU) No 407/2010 of 11 May 2010 establishing a European financial stabilisation mechanism[7], the necessary amount should be mobilised over and above the ceilings of the commitments and payments appropriations of the financial framework while respecting the own resources ceiling. |
|
(5) The financial framework should be laid down in 2011 prices. The rules for technical adjustments of the financial framework to recalculate the ceilings and margins available should also be laid down. |
|
(6) The financial framework should not take account of budget items financed by assigned revenue within the meaning of Regulation (EU) No [xxx/201x] of the European Parliament and of the Council of […] on the financial rules applicable to the annual budget of the Union[8]. |
|
(7) Rules should be laid down for other situations that may require the financial framework to be adjusted. Those adjustments may be related to the implementation of the budget, macroeconomic conditionalities linked to the coordination of Member States' economic policies, revision of the Treaties, enlargements, the reunification of Cyprus, or delayed adoption of new rules governing certain policy areas. | (7) Rules should be laid down for other situations that may require the financial framework to be adjusted. Those adjustments may be related to the implementation of the budget, excessive government deficit, revision of the Treaties, enlargements, the reunification of Cyprus, or delayed adoption of new rules governing certain policy areas. |
(8) The national envelopes for cohesion policyare established on the basis of forecast for Gross Domestic Product (hereinafter "GDP") of spring 2012. Given the forecasting uncertainties and the impact for the capped Member States an assessment should be made in mid-term to compare the forecasted and actual GDP and its impact for the envelopes. In case the GDP for 2014-2016 differs more than +/- 5% from the forecast used in 2012 the envelopes for 2018-2020 for the Member States concerned need to be adjusted. The rules for this adjustment need to be provided for. |
|
(9) The financial framework may need to be revised in case of unforeseen circumstances that cannot be dealt with within the established ceilings of the financial framework. It is therefore necessary to provide for revision of the financial framework in such cases. |
|
(10) It is necessary to provide for general rules on interinstitutional cooperation in the budgetary procedure. |
|
(11) In order to help the budgetary procedure to run smoothly, it is necessary to provide for the basic rules for the budgeting of the expenditure for the Common Foreign and Security policy and overall amount for the period covered by the financial framework. |
|
(12) Detailed arrangements on interinstitutional cooperation in the budgetary procedure and on the budgeting of the expenditure for the Common Foreign and Security policy are laid down in the Interinstitutional Agreement of […] 201x between the European Parliament, the Council and the Commission on cooperation in budgetary matters and sound financial management[9]. |
|
(13) Specific rules are also necessary for dealing with large-scale infrastructure projects whose lifetime extends well beyond the period set for the financial framework. It is necessary to establish maximum amounts for the contributions from the Union's budget to those projects. Those requests should not have any impact on other projects financed from the Union's budget. | (13) Specific rules are also necessary for dealing with the large-scale infrastructure projects Galileo, GMES and ITER whose lifetime extends well beyond the period set for the financial framework. It is necessary to establish maximum amounts for the contributions from the Union's budget to those projects. Those requests should not have any impact on other projects financed from the Union's budget. |
(14) The Commission should present a proposal for a new multiannual financial framework before 1 January 2018 to enable the institutions to adopt it sufficiently in advance before the start of the following financial framework. The financial framework laid down in this Regulation should continue to apply if the new financial framework regulation is not adopted before the end of the term of the financial framework laid down in this Regulation, |
|
HAS ADOPTED THIS REGULATION |
|
Article 1 Multiannual Financial Framework The multiannual financial framework for the period 2014 to 2020 (hereinafter the financial framework) is set out in the Annex. |
|
Article 2 Compliance with the ceilings of the financial framework 1. The European Parliament, the Council and the Commission shall comply with the annual expenditure ceilings, set out in the financial framework, during each budgetary procedure and when implementing the budget for the year concerned. 2. The commitment appropriations may be entered in the budget over and above the ceilings of the relevant headings laid down in the financial framework where it is necessary to use the resources from the Emergency Aid Reserve, the European Union Solidarity Fund, the Flexibility Instrument, the European Globalisation Adjustment Fund, the Reserve for crises in the agriculture sector and the Contingency Margin in accordance with Council Regulation (EC) No 2012/2002 , Regulation (EC) No 1927/2006 of the European Parliament and of the Council , Regulation No xxxx/201x of the European Parliament and the Council and the Interinstitutional Agreement of […] 201x on cooperation in budgetary matters and sound financial management (hereinafter the Interinstitutional Agreement).
3. Where a guarantee for a loan covered by the Union's budget according to Regulation (EC) No 332/2002 or Regulation (EU) No 407/2010 needs to be mobilised, it shall be over and above the ceilings laid down in the financial framework |
2. The commitment appropriations may be entered in the budget over and above the ceilings of the relevant headings laid down in the financial framework where it is necessary to use the resources from the Emergency Aid Reserve, the European Union Solidarity Fund, the Flexibility Instrument, the European Globalisation Adjustment Fund, the Reserve for crises in the agriculture sector, the Contingency Margin and the Global Margin in accordance with Council Regulation (EC) No 2012/2002 , Regulation (EC) No 1927/2006 of the European Parliament and of the Council , Regulation No xxxx/201x of the European Parliament and the Council and the Interinstitutional Agreement of […] 201x on cooperation in budgetary matters and sound financial management (hereinafter the Interinstitutional Agreement). 2a. Commitment appropriations for Galileo, ITER and GMES shall also be entered in the budget over and above the ceilings of the relevant headings laid down in the financial framework.
|
Article 3 Respect of own resources ceiling 1. For each of the years covered by the financial framework, the total appropriations for payments required, after annual adjustment and taking account of any other adjustments and revisions as well as the application of paragraphs 2 and 3 of Article 2, may not be such as to produce a call-in rate for own resources that exceeds the own resources ceiling set in accordance with [Decision XXXX/XX/EU, Euratom]. 2. Where necessary, the ceilings set in the financial framework shall be lowered in order to ensure compliance with the own resources ceiling set in accordance with [Decision XXXX/XX/EU, Euratom]. |
|
Article 4 Technical adjustments 1. Each year the Commission, acting ahead of the budgetary procedure for year n+1, shall make the following technical adjustments to the financial framework: (a) revaluation, at year n+1 prices, of the ceilings and of the overall figures for appropriations for commitments and appropriations for payments; (b) calculation of the margin available under the own resources ceiling set in accordance with [Decision XXXX/XX/EU, Euratom]; (c) calculation of the absolute amount of the Contingency Margin provided for in Point 15 of the Interinstitutional Agreement. 2. The Commission shall make the technical adjustments referred to in paragraph 1 on the basis of a fixed deflator of 2% a year. 3. The Commission shall communicate the results of the technical adjustments referred to in paragraph 1 and the underlying economic forecasts to the European Parliament and the Council. 4. No further technical adjustments may be made in respect of the year concerned, either during the year or as ex-post corrections during subsequent years. |
1. (d) calculation of the Global MFF Margins provided for in Points 8a and 8b of the Interinstitutional Agreement. |
Article 5 Adjustment of cohesion policy envelopes 1. In its technical adjustment for the year 2018, if it is established that cumulated Gross Domestic Product ("GDP") of any capped Member State for the years 2014-2016 has diverged by more than +/- 5 % from the cumulated GDP estimated in 2012 for the establishment of cohesion policy envelopes for Member States for the period 2014-2020, the Commission shall adjust the amounts allocated from funds supporting cohesion to the Member State concerned for that period.. 2. The total net effect, whether positive or negative, of the adjustments referred to in paragraph 1 may not exceed EUR 3 billion. 3. The required adjustments shall be spread in equal proportions over the years 2018-2020 and the corresponding ceilings of the financial framework shall be modified accordingly. |
|
Article 6 Adjustments related to implementation When notifying the European Parliament and the Council of the results of the technical adjustments to the financial framework, the Commission shall present any proposals for adjustments to the total appropriations for payments which it considers necessary, in the light of implementation, to ensure an orderly progression in relation to the appropriations for commitments. The decisions on those proposals shall be taken before 1 May of year n. |
|
Article 7 Adjustment of Structural Funds, Cohesion Fund, the European Agricultural Fund for Rural Development, the European Maritime and Fisheries Fund, the Asylum and Migration Fund and the Internal Security Fund 1. In the case of adoption after 1 January 2014 of new rules or programmes under shared management for the Structural Funds, the Cohesion Fund, the European Agricultural Fund for Rural Development, the European Maritime and Fisheries Fund, the Asylum and Migration Fund and the Internal Security Fund, the financial framework shall be adjusted in order to transfer to subsequent years, in excess of the corresponding expenditure ceilings, allocations not used in 2014 2. The adjustment concerning the transfer of unused allocation for the year 2014 shall be adopted before 1 May 2015. |
|
Article 8 Adjustments related to macroeconomic conditionalities linked to the coordination of Member States' economic policies In the case of the lifting of a suspension of budgetary commitments concerning the European Regional Development Fund, the European Social Fund, the Cohesion Fund, the European Agricultural Fund for Rural Development and the European Maritime and Fisheries Fund in the context of macroeconomic conditionalities linked to the coordination of Member States' economic policies, the Council, in accordance with the Treaty and in compliance with the relevant basic act, shall decide on a transfer of suspended commitments to the following years. Suspended commitments of year n may not be re-budgeted beyond year n+2. | Article 8 Adjustments related to excessive government deficit
In the case of the lifting of a suspension of budgetary commitments concerning the Cohesion Fund in the context of an excessive deficit procedure, the Council, in accordance with the Treaty and in compliance with the relevant basic act, shall decide on a transfer of suspended commitments to the following years. Suspended commitments of year n may not be re-budgeted beyond year n+2. |
Article 9 Revision of the financial framework 1. In case of unforeseen circumstances the financial framework may be revised in compliance with the own resources ceiling set in accordance with [Decision XXXX/XX/EU, Euratom]. 2. Any revision of the financial framework in accordance with paragraph 1 shall take into account the scope for reallocating expenditure between the programmes covered by the heading concerned by the revision, with particular reference to any expected under-utilisation of appropriations. Where feasible, a significant amount, in absolute terms and as a percentage of the new expenditure planned, shall be within the existing ceiling for the heading. 3. Any revision of the financial framework in accordance with paragraph 1 shall take into account the scope for offsetting any raising of the ceiling for one heading by the lowering of the ceiling for another.
4. Any revision of the financial framework in accordance with paragraph 1 shall maintain an appropriate relationship between commitments and payments. 5. Adjustments referred to in Article 3(2), 6, 7, 8, 10, 11, 11a and 16 also constitute a revision of the financial framework. |
3a. Provided that the overall amount of the MFF remains unchanged, adjustment of the ceilings of the headings and/or subheadings of up to 5% may be agreed without requiring a revision of the MFF regulation, in accordance with the Interinstitutional Agreement.
|
Article 10 Adjustment of the financial framework in case of a revision of the Treaties Should a revision of the Treaties with budgetary implications occur during the financial framework, the necessary adjustments to the financial framework shall be made accordingly. |
|
Article 11 Adjustment of the financial framework in case of enlargement If new Member States accede to the Union during the period covered by the financial framework, the financial framework shall be adjusted to take account of the expenditure requirements resulting from the outcome of the accession negotiations |
|
Article 11a Adjustment of the financial framework in case of reunification of Cyprus In case of reunification of Cyprus during the period covered by the financial framework, the latter shall be adjusted to take account of the comprehensive settlement of the Cyprus problem and the additional financial needs resulting from reunification |
|
Article 12 Interinstitutional cooperation in the budgetary procedure The European Parliament, the Council and the Commission (hereinafter the institutions) shall take any measures to facilitate the annual budgetary procedure.
The institutions shall cooperate in good faith throughout the procedure with a view to reconciling their positions. The institutions shall cooperate through appropriate interinstitutional contacts to monitor the progress of the work and analyse the degree of convergence at all stages of the procedure.
The institutions shall ensure that their respective calendars of work are coordinated as far as possible in order to enable proceedings to be conducted in a coherent and convergent fashion, leading to the final adoption of the budget.
Trilogues may be held at all stages of the procedure and at different levels of representation, depending on the nature of the expected discussion. Each institution, in accordance with its own rules of procedure, shall designate its participants for each meeting, define its mandate for the negotiations and inform the other institutions of arrangements for the meetings in good time. |
|
Article 13
Financing of the Common foreign and security policy The total amount of operating Common foreign and security policy (hereinafter "CFSP") expenditure shall be entered entirely in one budget chapter, entitled CFSP. That amount shall cover the real predictable needs, assessed in the framework of the establishment of the draft budget, on the basis of forecasts drawn up annually by the High Representative of the Union for Foreign Affairs and Security Policy, and a reasonable margin for unforeseen actions. No funds may be entered in a reserve. |
|
Article 14 Contribution to the financing of large scale projects A maximum amount of EUR 7 000 million in 2011 prices shall be available for the European satellite navigation programmes (EGNOS and Galileo) from the EU budget for the period 2014-2020 | Article 14 Contribution to the financing of large scale projects The following maximum amounts in 2011 prices shall be available for the financing of large scale projects from the EU budget for the period 2014-2020:
EUR xx million for Galileo EUR xx million for GMES EUR xx million for ITER |
Article 15 Mid-term assessment of implementation of the financial framework In 2016, the Commission shall present an assessment of the implementation of the financial framework accompanied, where necessary, by relevant proposals | Article 15 Mid-term revision of the financial framework Not later than 1 January 2016, the Commission shall present an assessment of the implementation of the financial framework accompanied by proposals for a compulsory revision. |
Article 16 Transition towards the next financial framework Before 1 January 2018, the Commission shall present a proposal for a new multiannual financial framework.
If no Council regulation determining a new multiannual financial framework has been adopted before 31 December 2020, the ceilings and other provisions corresponding to the last year of the financial framework shall be extended until a regulation determining a new financial framework is adopted. If new Member States accede to the Union after 2020, the extended financial framework shall, if necessary, be adjusted in order to take into account the results of accession negotiations |
|
Article 17 Entry into force This Regulation shall enter into force on the third day following that of its publication in the Official Journal of the European Union. This Regulation shall be binding in its entirety and directly applicable in all Member States. Done at …, For the Council The President
|
|
| Joint Declaration
The European Parliament, the Council and the Commission agree that the length of the current multiannual financial framework does not pre-empt future decisions on the length of the multiannual financial framework as of 2021. |
Commission proposal on the IIA | Possible EP modifications |
Draft Interinstitutional Agreement between the European Parliament, the Council and the Commission on cooperation in budgetary matters and on sound financial management |
|
THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL OF THE EUROPEAN UNION AND THE EUROPEAN COMMISSION, hereinafter referred to as the institutions, HAVE AGREED AS FOLLOWS |
|
1. The purpose of this Agreement adopted in accordance with Article 295 of the Treaty on the functioning of the European Union (hereinafter "TFEU") is to improve the functioning of the annual budgetary procedure and cooperation between the institutions on budgetary matters. |
|
2. The Agreement is binding on all the institutions for as long as it is in force. |
|
3. This Agreement does not alter the respective budgetary powers of the institutions as laid down in the Treaties, in Council Regulation (EU) No …/201x laying down the Multiannual Financial Framework for the years 2014-20xx[10] (hereinafter referred to as the MFF Regulation) and in the Regulation (EU) No /201x of the European Parliament and of the Council on the financial rules applicable to the annual budget of the Union (hereinafter referred to as the Financial Regulation)[11]. |
|
4. Any amendment of this Agreement requires the consent of all the institutions. |
|
5. This Agreement is in three parts: – Part I contains complementary provisions related to the multiannual financial framework and provision on special instruments not included in the financial framework. – Part II relates to the interinstitutional collaboration during the budgetary procedure. – Part III contains provisions related to sound financial management of EU funds. |
|
6. This Agreement enters into force on the same day as the MFF Regulation and replaces the Interinstitutional Agreement of 17 May 2006 between the European Parliament, the Council and the Commission on budgetary discipline and sound financial management[12]. |
|
PART I – FINANCIAL FRAMEWORK and SPECIAL INSTRUMENTS |
|
A. PROVISIONS RELATED TO THE FINANCIAL FRAMEWORK |
|
7. Information relating to operations not included in the general budget of the European Union and the foreseeable development of the various categories of Union's own resources is set out, by way of indication, in separate tables. This information shall be updated annually together with the documents accompanying the draft budget. | 7. Information relating to financial operations in the form of lending, borrowing and guarantees and the foreseeable development of the various categories of Union's own resources is set out in separate tables. The budgetary and financial commitments made by Member States in the framework of reinforced cooperation or of a specific Treaty shall be listed in a separate annex. This information shall be updated annually together with the documents accompanying the draft budget. |
8. Except in sub-ceiling Economic, social and territorial cohesion of the financial framework, for the purposes of sound financial management, the institutions shall ensure as far as possible during the budgetary procedure and at the time of the budget's adoption that sufficient margins are left available beneath the ceilings for the various headings. |
|
| 8a. Margins left below the MFF ceilings for commitment appropriations in one year’s budget will be carried over to the next year and constitute a Global MFF Margin for commitments to be attributed to the different headings according to their estimated needs and mobilised in the framework of the annual budgetary procedures.
8b. The margin left below the MFF ceiling for payment appropriations in any budget year will be carried over to the next year and constitute a Global MFF Margin for payments to be mobilised in the framework of the annual budgetary procedures.
8c. In order to adapt to unforeseen circumstances an adjustment of up to 5% of the ceilings of the headings and/or subheadings may be agreed without requiring a revision of the MFF regulation, provided that the overall amount of the MFF remains unchanged. The decision to adjust the ceilings of the headings and/or subheadings shall be taken jointly by the two arms of the budgetary authority. The Council shall act by a qualified majority and the European Parliament shall act by a majority of its component members and three fifths of the votes cast. |
Updating of forecasts for payment appropriations after 2020 9. In 2017, the Commission shall update the forecasts for payment appropriations after 2020. That update shall take into account the real implementation of budget appropriations for commitments and budget appropriations for payments, as well as the implementation forecasts. It shall also consider the rules defined to ensure that payment appropriations develop in an orderly manner compared to commitment appropriations and the growth forecasts of the European Union Gross National Income. |
|
B. PROVISIONS RELATED TO THE SPECIAL INSTRUMENTS NOT INCLUDED IN THE FINANCIAL FRAMEWORK |
|
B.1. Emergency Aid Reserve 10. The Emergency Aid Reserve is intended to allow for a rapid response to specific aid requirements of third countries following events which could not be foreseen when the budget was established, first and foremost for humanitarian operations, but also for civil crisis management and protection, and situations of particular pressure resulting from migratory flows at the Union's external borders where circumstances so require. The annual amount of the Reserve is fixed at EUR 350 million (2011 prices) and can be used up to year n+1 in accordance with the Financial Regulation. The Reserve is entered in the general budget of the European Union as a provision. The portion of the annual amount stemming from previous years shall be drawn on first, in order of age. The portion of the annual amount from year n which is not used in year n+1 shall lapse. When the Commission considers that the Reserve needs to be called on, it shall present to the two arms of the budgetary authority a proposal for a transfer from the Reserve to the corresponding budgetary lines. Any Commission proposal for a transfer to draw on the Reserve, however, must be preceded by an examination of the scope for reallocating appropriations. In the case of disagreement a trilogue procedure shall be initiated. The transfers shall be made in accordance with the Financial Regulation |
The annual amount of the Reserve is fixed at EUR 350 million (2011 prices). The portion of the annual amount from year n which is not used may be used throughout the entire duration of the Multiannual Financial Framework. The Reserve is entered in the general budget of the European Union as a provision. The portion of the annual amount stemming from previous years shall be drawn on first, in order of age.
When the Commission considers that the Reserve needs to be called on, it shall present to the two arms of the budgetary authority a proposal for a transfer from the Reserve to the corresponding budgetary lines, in accordance with the Financial Regulation.
deleted
deleted |
B.2. European Union Solidarity Fund 11. The European Union Solidarity Fund is intended to allow financial assistance in the event of major disasters occurring on the territory of a Member State or of a candidate country, as defined in the relevant basic act. There shall be a ceiling on the annual amount available for the Fund of EUR 1 billion (2011 prices). On 1 October each year, at least one quarter of the annual amount shall remain available in order to cover needs arising until the end of the year. The portion of the annual amount not entered in the budget may not be rolled over in the following years. In exceptional cases and if the remaining financial resources available in the Fund in the year of occurrence of the disaster, as defined in the relevant basic act, are not sufficient to cover the amount of assistance considered necessary by the budgetary authority, the Commission may propose that the difference be financed through the annual amounts available for the following year. The annual amount of the Fund to be budgeted in each year may not, under any circumstances, exceed EUR 1 billion. When the conditions for mobilising the Fund as set out in the relevant basic act are met, the Commission shall make a proposal to deploy it. Where there is scope for reallocating appropriations under the heading requiring additional expenditure, the Commission shall take this into account when making the necessary proposal, in accordance with the Financial Regulation, by means of the appropriate budgetary instrument. The decision to deploy the Fund shall be taken jointly by the two arms of the budgetary authority. The Council shall act by a qualified majority and the European Parliament shall act by a majority of its component members and three fifths of the votes cast. In the case of disagreement a trilogue procedure shall be initiated. |
|
B.3. Flexibility Instrument 12. The Flexibility Instrument with an annual ceiling of EUR 500 million (2011 prices) is intended to allow the financing, for a given financial year and up to the amount indicated, of clearly identified expenditure which could not be financed within the limits of the ceilings available for one or more other headings. The annual amount of the Flexibility Instrument may be used up to year n+3. The portion of the annual amount stemming from previous years shall be used first, in order of age. The portion of the annual amount from year n which is not used in year n+3 shall lapse. The Commission shall make a proposal for the Flexibility Instrument to be used after it has examined all possibilities for re-allocating appropriations under the heading requiring additional expenditure. The proposal shall identify the needs to be covered and the amount. It may be presented, for any given financial year, during the budgetary procedure. The decision to deploy the Flexibility Instrument shall be taken jointly by the two arms of the budgetary authority. The Council shall act by a qualified majority and the European Parliament shall act by a majority of its component members and three fifths of the votes cast. Agreement shall be reached in the framework of the annual budgetary procedure. |
The portion of the annual amount of the Flexibility Instrument from year n which is not used may be used throughout the entire period of the Multiannual Financial Framework. |
B.4. European Globalisation Adjustment Fund 13. The European Globalisation Adjustment Fund is intended to provide additional support for workers who suffer from the consequences of major structural changes in world trade patterns, to assist them with their reintegration into the labour market, and also to farmers suffering from effects of globalisation. The Fund may not exceed a maximum annual amount of EUR 429 million (2011 prices). The appropriations shall be entered in the general budget of the European Union as a provision. When the conditions for mobilising the Fund, as set out in the relevant basic act, are met, the Commission shall make a proposal to deploy it. The decision to deploy the Fund shall be taken jointly by the two arms of the budgetary authority. The Council shall act by a qualified majority and the European Parliament shall act by a majority of its component members and three fifths of the votes cast. At the same time as it presents its proposal for a decision to deploy the Fund, the Commission shall present to the two arms of the budgetary authority a proposal for a transfer to the relevant budgetary lines. In the case of disagreement a trilogue procedure shall be initiated. Transfers related to the Fund shall be made in accordance with the Financial Regulation. |
|
B.5. Reserve for crises in the agriculture sector 14. The Reserve for crises in the agricultural sector is intended to provide additional support for the sector in case of major crises effecting the agricultural production or distribution in case it cannot be financed within the limits of the ceiling available for Heading 2. The Reserve may not exceed a maximum annual amount of EUR 500 million (2011 prices). The appropriations shall be entered in the general budget of the European Union as a provision. When the Commission considers that the Reserve needs to be called on, in accordance with the relevant basic act, it shall present to the two arms of the budgetary authority a proposal for a transfer from the Reserve to the corresponding budgetary lines. Any Commission proposal for a transfer to draw on the Reserve, however, must be preceded by an examination of the scope for reallocating appropriations. In the case of disagreement a trilogue procedure shall be initiated. Transfers related to the Reserve shall be made in accordance with the Financial Regulation. |
|
B.6. Contingency Margin 15. A contingency margin of up to 0.03% of the Gross National Income of the Union shall be constituted outside the ceilings of the financial framework as a last resort instrument to react to unforeseen circumstances. Recourse to the Contingency Margin shall not exceed, at any given year, the maximum amount foreseen in paragraph (1)(c) of Article 4 of the MFF Regulation and shall be consistent with the own resources ceiling. The mobilisation of the contingency margin, or part thereof, shall be proposed by the Commission after a thorough analysis of all other financial possibilities. The Commission shall accompany the proposal for the mobilisation of the Contingency Margin by a proposal for reallocation, by a significant amount as far as supported by the analysis, within the existing budget. The decision to mobilise the Contingency Margin shall be taken jointly by the two arms of the budgetary authority. The Council shall act by a qualified majority and the European Parliament shall act by a majority of its component members and three fifths of the votes cast. |
The mobilisation of the contingency margin, or part thereof, shall be proposed by the Commission after a thorough analysis of all other financial possibilities. The Commission shall accompany the proposal for the mobilisation of the Contingency Margin by a proposal for reallocation, if possible, as far as supported by the analysis, within the existing budget.
|
|
|
PART II – IMPROVEMENT OF INTERINSTITUTIONAL COLLABORATION IN BUDGETARY MATTERS |
|
A. THE INTERINSTITUTIONAL COLLABORATION PROCEDURE |
|
16. The details of interinstitutional collaboration during the budgetary procedure are set out in the Annex. |
|
B. INCORPORATION OF FINANCIAL PROVISIONS IN LEGISLATIVE ACTS |
|
17. Each legislative act concerning a multiannual programme adopted under the ordinary legislative procedure shall contain a provision in which the legislative authority lays down the financial envelope for the programme. That amount shall constitute the prime reference for the budgetary authority during the annual budgetary procedure. The budgetary authority and the Commission, when it draws up the draft budget, undertake not to depart by more than 10 % from that amount for the entire duration of the programme concerned, unless new, objective, long-term circumstances arise for which explicit and precise reasons are given, with account being taken of the results obtained from implementing the programme, in particular on the basis of assessments. Any increase resulting from such variation must remain within the existing ceiling for the heading concerned, without prejudice to the use of instruments mentioned in the MFF regulation and in this Agreement. This Point does not apply to appropriations for cohesion adopted under the ordinary legislative procedure and pre-allocated by Member States which contain a financial envelope for the entire duration of the programme and to the large scale projects referred to in Article 14 of the MFF Regulation. |
|
18. Legislative acts concerning multiannual programmes not subject to the ordinary legislative procedure shall not contain an 'amount deemed necessary'. Should the Council wish to include a financial reference, this shall be taken as illustrating the will of the legislative authority and shall not affect the powers of the budgetary authority as defined by the TFEU. This provision shall be mentioned in all legislative acts which include such a financial reference. If the amount concerned has been the subject of an agreement pursuant to the conciliation procedure provided for in the Joint Declaration of the European Parliament, the Council and the Commission of 4 March 1975[13], it shall be considered a reference amount within the meaning of Point 17 of this Agreement. |
|
C. EXPENDITURE RELATING TO FISHERIES AGREEMENTS |
|
19. The expenditure on fisheries agreements shall be subject to the following specific rules: The Commission undertakes to keep the European Parliament regularly informed about the preparation and conduct of the negotiations, including the budgetary implications. In the course of the legislative process relating to fisheries agreements, the institutions undertake to make every effort to ensure that all procedures are carried out as quickly as possible. Amounts foreseen in the budget for new agreements or renewal of agreements which come into force after January 1 of the related budget year shall be put in reserve. If appropriations relating to fisheries agreements (including the reserve) prove insufficient, the Commission shall provide the budgetary authority with the necessary information for an exchange of views in the form of a trilogue, possibly simplified, on the causes of the situation, and on the measures which might be adopted under established procedures. Where necessary, the Commission shall propose appropriate measures. Each quarter, the Commission shall present to the budgetary authority detailed information about implementation of agreements in force and a financial forecast for the remainder of the year. |
|
D. FINANCING OF THE COMMON FOREIGN AND SECURITY POLICY (CFSP) |
|
20. As regards CFSP expenditure which is charged to the general budget of the European Union in accordance with Article 41 of the Treaty on European Union, the institutions shall endeavour, in the conciliation committee, and on the basis of the draft budget established by the Commission, to secure agreement each year on the amount of the operating expenditure to be charged to the budget of the European Union and on the distribution of this amount between the articles of the CFSP budget chapter suggested in the fourth paragraph of this Point. In the absence of agreement, it is understood that the European Parliament and the Council shall enter in the budget the amount contained in the previous budget or the amount proposed in the draft budget, whichever is the lower. The total amount of operating CFSP expenditure shall be distributed between the articles of the CFSP budget chapter as suggested in the fourth paragraph of this Point. Each article shall cover instruments already adopted, instruments which are foreseen but not yet adopted and all future - that is unforeseen - instruments to be adopted by the Council during the financial year concerned. Since, under the Financial Regulation, the Commission has the authority to transfer appropriations autonomously between articles within the CFSP budget chapter, the flexibility deemed necessary for speedy implementation of CFSP actions shall accordingly be assured. In the event of the amount of the CFSP budget chapter during the financial year being insufficient to cover the necessary expenses, the European Parliament and the Council shall seek a solution as a matter of urgency, on a proposal from the Commission, taking into account Article 2 of the MFF regulation and Point 10 of this Agreement. Within the CFSP budget chapter, the articles into which the CFSP actions are to be entered could read along the following lines: – crisis management operations, conflict prevention, resolution and stabilisation, monitoring and implementation of peace and security processes, – non-proliferation and disarmament, – emergency measures, – preparatory and follow-up measures, – European Union Special Representatives. The amount for measures entered under the article mentioned in the third indent may not exceed 20 % of the overall amount of the CFSP budget chapter. |
|
21. Each year, the High Representative of the Union for Foreign Affairs and Security Policy (hereinafter "the High Representative") shall consult the European Parliament on a forward-looking document, which shall be transmitted by June 15 for the year in question, setting out the main aspects and basic choices of the CFSP, including the financial implications for the general budget of the European Union and an evaluation of the measures launched in the year n-1. Furthermore, the High Representative shall keep the European Parliament informed by holding joint consultation meetings at least five times a year, in the framework of the regular political dialogue on the CFSP, to be agreed at the latest in the Conciliation committee. Participation in these meetings shall be as follows: – for the European Parliament, the bureaux of the two Committees concerned, – for the Council, the Chairman of the Political and Security Committee. The Commission shall be invited to participate at these meetings. Whenever the Council adopts a decision in the field of the CFSP entailing expenditure, the High Representative shall immediately, and in any event no later than five working days following the final decision, send the European Parliament an estimate of the costs envisaged ('financial statement'), in particular those regarding time-frame, staff employed, use of premises and other infrastructure, transport facilities, training requirements and security arrangements. Once a quarter, the Commission shall inform the budgetary authority about the implementation of CFSP actions and the financial forecasts for the remaining period of the year. |
|
E. INVOLVEMENT OF THE INSTITUTIONS AS REGARDS THE DEVELOPMENT POLICY ISSUES AND THE EUROPEAN DEVELOPMENT FUND |
|
22. The Commission will establish a common dialogue with the European Parliament on development policy issues regardless of their source of financing. The scrutiny of the European Parliament on the European Development Fund will be aligned on a voluntary basis to the scrutiny rights that exist under the EU general budget, specifically the Development Cooperation Instrument, pursuant to modalities to be fixed in the informal dialogue. |
|
| 22. a. The European Parliament, the Council and the Commission commit themselves to incorporating the European Development Fund (EDF) into the EU general budget as of the next Multiannual Financial Framework, and to adjusting the ceilings accordingly to provide the necessary resources. |
F. COOPERATION OF THE INSTITUTIONS IN THE BUDGETARY PROCEDURE ON ADMINISTRATIVE EXPENDITURE |
|
23. The European Parliament, the Council and the Commission shall seek an agreement on the sharing of the Administrative expenditure every year at an early stage of the annual budgetary procedure. Estimates of expenditure of each institution will contain estimates of the possible budgetary impact from changes to provisions in the staff regulations. The European Parliament and the Council agree to ensure that this impact will be reflected in the level of authorised appropriation for all institutions. The European Parliament, the Council and the Commission agree to a progressive reduction of staff by 5% between 2013 and 2018. This reduction should apply to all institutions, bodies and agencies. |
Deleted |
Fa. OWN RESOURCES |
|
| 23.a. The European Parliament, the Council and the Commission agree that the own resources system needs to be reformed in order to return to a system of genuine, clear, simple and fair own resources, and that this reform must enter into effect before the end of the 2014-2020 MFF period. |
PART III – SOUND FINANCIAL MANAGEMENT OF EU FUNDS |
|
A. FINANCIAL PROGRAMMING |
|
24. The Commission shall submit twice a year, the first time in April/May (together with the documents accompanying the draft budget) and the second time in December/January (after the adoption of the budget), a complete financial programming for headings 1 (except subceiling for Economic, social and territorial cohesion), 2 (for environment and fisheries), 3 and 4 of the financial framework. This document, structured by heading, policy area and budget line, should identify: (a) the legislation in force, with a distinction being drawn between multiannual programmes and annual actions: – for multiannual programmes the Commission should indicate the procedure under which they were adopted (ordinary and special legislative procedure), their duration, the total financial envelope and the share allocated to administrative expenditure; – for annual actions (pilot projects, preparatory actions, Agencies) and actions financed under the prerogatives of the Commission, the Commission should provide multiannual estimates and the margins left under the authorised ceilings fixed in [the delegated Regulation on the execution modalities of the Financial Regulation]; (b) pending legislative proposals: ongoing Commission proposals, with the latest update. The Commission should consider ways of cross-referencing the financial programming with its legislative programming to provide more precise and reliable forecasts. For each legislative proposal, the Commission should indicate whether or not it is included in the April-December programme. The budgetary authority should in particular be informed of: (a) all new legislative acts adopted and all pending proposals presented but not included in the April-December document (with the corresponding amounts); (b) legislation foreseen in the Commission's annual legislative work programme with an indication of actions likely to have a financial impact (yes/no). Whenever necessary, the Commission should indicate the reprogramming entailed by new legislative proposals. |
|
B. AGENCIES AND EUROPEAN SCHOOLS |
|
25. Before presenting its proposal for the creation of a new agency, the Commission should produce a sound, complete and objective impact assessment, taking inter-alia into account the critical mass of staff and competencies, cost-benefits aspects, impact on national and EU activities and the budgetary implications for the expenditure heading concerned. On the basis of that information and without prejudice to the legislative procedures governing the setting up of the agency, the two arms of the budgetary authority commit themselves, in the framework of budgetary cooperation, to arrive at a timely agreement on the financing of the agency. The following procedural steps shall be applied: – Firstly, the Commission shall systematically present any proposal for setting up a new agency to the first trilogue following the adoption of its proposal, and shall present the financial statement accompanying the legal act proposing the creation of the agency and illustrate its consequences for the remaining period of the financial programming; – Secondly, taking into consideration the progress made in the legislative process, and provided that each arm of the budgetary authority is in a position to take a stance on the financial consequences of the proposal in advance of the adoption of the legal act, the creation of the new agency shall be placed on the agenda of a subsequent trilogue (in urgent cases, in simplified form), in view of reaching an agreement on the financing; – Thirdly, the agreement reached during a trilogue shall be confirmed in a joint declaration, subject to the approval by each arm of the budgetary authority in accordance with its own rules of procedure. The same procedure would be applied to any modification of the legal act setting up an agency which impacts on the resources of the agency in question. Should the tasks of an agency be modified substantially without a modification of the legal act setting up the agency in question, the Commission shall inform the budgetary authority by means of a revised financial statement, so as to allow the two arms of the budgetary authority to arrive at a timely agreement on the financing of the agency. When the creation of a new European school is envisaged by the Board of Governors, a similar procedure is to be applied for its budgetary implications on the EU budget. |
|
| 25a. The Commission will review the work of existing agencies with a view to identifying possible areas of duplication of work and to streamlining their functioning. |
Done at Brussels,
For the European Parliament For the Council For the Commission
The President The President Member of the Commission |
|
ANNEX - INTERINSTITUTIONAL COOPERATION DURING THE BUDGETARY PROCEDURE |
|
Part A. Calendar of the budgetary procedure |
|
1. The institutions shall follow the calendar defined in the points 2, 3, 5, 11, 12, 13, 14 and 15 below for the various steps of the budgetary procedure. In due time before the start of the budgetary procedure, they can agree jointly, if needed, on any adjustments deemed appropriate to this calendar. |
|
Part B. Priorities for the Budget Procedure |
|
2. In due time before the adoption of the draft budget by the Commission and at the latest in April, a meeting of the trilogue shall be convened to discuss the possible priorities for the budget of the forthcoming financial year. |
|
Part C. Establishment of the Draft Budget and Updating of Estimates |
|
3. The institutions, other than the Commission, are invited to adopt their statement of estimates before the end of March at the latest. |
|
4. Before the adoption of their statements of estimates, the European Parliament, the Council and the Commission will agree on orientations regarding the desirable annual variation in the level of administrative expenditure for all institutions. |
|
5. The Commission shall adopt the draft budget in the last week of April or at the latest during the first week of May. It shall finalise the draft budget, including the general statement of revenues, and shall make it available officially before the end of May. |
|
6. The Commission shall present each year a draft budget showing the European Union's actual financing requirements. It shall take into account: a) forecasts in relation to the Structural Funds provided by the Member States, b) the capacity for utilising appropriations, endeavouring to maintain a strict relationship between appropriations for commitments and appropriations for payments, c) the possibilities for starting up new policies through pilot projects and/or new preparatory actions or continuing multiannual actions which are coming to an end, after assessing whether it shall be possible to secure a basic act, within the meaning of the Financial Regulation (definition of a basic act, necessity of a basic act for implementation and exceptions), d) the need to ensure that any change in expenditure in relation to the previous year is in accordance with the constraints of budgetary discipline. |
|
7. The institutions shall, as far as possible, avoid entering items in the budget involving insignificant amounts of expenditure on operations. |
|
8. The two arms of the budgetary authority also undertake to bear in mind the assessment of the possibilities for implementing the budget made by the Commission in its drafts and in connection with implementation of the current budget. |
|
9. In the interest of sound financial management and owing to the effect of the major changes in the budget nomenclature in the titles and chapters on the management reporting responsibilities of Commission departments, the two arms of the budget authority undertake to discuss any major changes with the Commission during the conciliation. |
|
10. Until such time as the Conciliation Committee is convened, the Commission may, if necessary, amend the draft budget in accordance with Article 314(2) TFEU including by an amending letter updating expenditure estimates for agriculture. The Commission shall submit information on updates to the two arms of the budget authority for their consideration as soon as they are available. It shall supply the budgetary authority with all the duly justified reasons it may require. |
|
Part D. Budgetary procedure before the Conciliation |
|
11. A trilogue meeting shall be convened in good time before the Council’s reading to allow the institutions to have an exchange of views on the draft budget. |
|
12. In order for the Commission to be able to assess in due time the implementability of amendments envisaged by the budgetary authority which create new preparatory actions/pilot projects or prolong existing ones, both arms of the budgetary authority shall inform the Commission by mid-June of their intentions in this regard, so that a first discussion may already take place at this trilogue. |
|
13. The Council completes its reading by the end of July at the latest. |
|
14. The European Parliament's Committee on Budgets votes on its reading by the end of September or early October at the latest and the European Parliament's Plenary votes on its reading by the end of October at the latest. |
|
15. A trilogue meeting could be convened before the European Parliament's Plenary votes. |
|
Part E. Conciliation process |
|
16. If the European Parliament votes amendments to the Council's position, the President of the Council will, during the same plenary meeting, take note of the differences in the position of the two institutions and give his/her agreement for the President of the EP to convene the Conciliation Committee immediately. The letter convening the Conciliation Committee will be sent at the latest on the first working day of the week following the end of the parliamentary session during which the plenary vote was delivered and the conciliation period will start on the following day. The 21-day time period is calculated pursuant to Regulation (EEC Euratom) No 1182/71 determining the rules applicable to periods, dates and time limits. |
|
17. If the Council cannot agree on all the amendments voted by the European Parliament, it would confirm its position by letter sent before the first trilogue foreseen during the conciliation period. In such case, the Conciliation Committee will proceed in accordance with the conditions laid down in the following points. |
|
18. The Conciliation Committee shall be chaired jointly by representatives of the European Parliament and of the Council. Committee meetings shall be chaired by the co-chair of the institution hosting the meeting. Each institution, in accordance with its own rules of procedure, shall designate its participants for each meeting and define its mandate for the negotiations. |
|
19. In accordance with Article 314(5) TFEU, second subparagraph, the Commission shall take part in the conciliation proceedings and shall take all the necessary initiatives with a view to reconciling the positions of the European Parliament and the Council. |
|
20. Trilogues shall take place throughout the conciliation procedure, at different levels of representation, with the aim of resolving outstanding issues and preparing the ground for an agreement to be reached in the Conciliation Committee. |
|
21. The meeting of the Conciliation Committee and of the trilogues shall be held alternately at the premises of the European Parliament and the Council, with a view to an equal sharing of facilities, including interpretation facilities. |
|
22. The dates of the meetings of the Conciliation Committee and the trilogues will be set in advance before the beginning of the budgetary procedure by agreement of the three institutions. |
|
23. A common set of documents (input documents) comparing the various steps of the budgetary procedure will be made available for the Conciliation Committee[14]. It will include "line by line" figures, totals by financial framework headings and a consolidated document with figures and remarks for all budget lines deemed technically "open". Without prejudice to the final decision of the Conciliation Committee, a specific document will list all budget lines deemed technically closed[15]. These documents will be classified by budgetary nomenclature. Other documents will also be attached to the input documents for the Conciliation Committee, including a letter of executability of the Commission on the Council's position and the European Parliament's amendments; and possible letter(s) from other Institutions on the Council's position and the European Parliament's amendments. |
|
24. With a view to reaching agreement by the end of the conciliation period, trilogues will: - define the scope of the negotiations of the budgetary issues to be addressed; - endorse the list of the budget lines deemed technically closed, subject to the final agreement on the entire budget of the financial year; - discuss issues identified under the first indent in view of reaching possible agreements to be endorsed by the Conciliation Committee; - address thematic issues, including by headings of the multi-annual financial framework. Tentative conclusions will be drawn jointly during or immediately after each trilogue, simultaneously with the agenda of the following meeting. Such conclusions will be registered by the institution hosting the trilogue and will be deemed provisionally approved after 24 hours without prejudice of the final decision of the Conciliation Committee. |
|
25. The meetings of the Conciliation Committee will have available the conclusions of trilogues and a document with the budget lines for which an agreement has been tentatively reached during the trilogues for possible endorsement. |
|
26. The joint text provided for in Article 314(5) of the TFUE shall be established by the secretariats of the European Parliament and of the Council with the assistance of the Commission. It will consist of an introductory legal document, containing the date of the agreement at the Conciliation Committee, and annexes, which will include: - line by line figures for all budget items and summary figures by financial framework headings; - a consolidated document, indicating figures and final text of all lines that have been modified during the conciliation; - the list of the lines not modified with regard to the draft budget or the Council's position on it. The Conciliation Committee may also approve conclusions and possible joint statements in relation to the budget. |
|
27. The joint text will be translated in all languages (by the services of the European Parliament) and will be submitted to the approval of the two arms of the budgetary authority within 14 days from the date following the date of agreement on the joint text pursuant to Point 26. The budget will be subject to legal-linguistic finalisation after the adoption of the joint text by integrating the annexes of the joint text with the budget lines not modified during the conciliation process. |
|
28. The institution hosting the meeting (trilogue or conciliation) will provide interpretation facilities with a full linguistic regime applicable to the Conciliation Committee meetings and an ad hoc linguistic regime for the trilogues. The institution hosting the meeting will ensure reproduction and distribution of room documents. The services of the three institutions will cooperate for the encoding of the results of the negotiations in order to finalise the joint text. |
|
Part F. Amending Budgets |
|
General principles 29. Having in mind that amending budgets are frequently focused on specific and sometimes urgent issues, the institutions agree on the principles below to ensure appropriate interinstitutional cooperation for a smooth and swift adoption of the amending budgets while avoiding, as far as possible, to have to convene a conciliation meeting for amending budgets. |
|
30. As far as possible, the institutions shall endeavour to limit the number of amending budgets. |
|
Calendar 31. The Commission shall inform in advance the two arms of the budgetary authority of the possible dates of adoption of draft amending budgets without prejudice to the final date of adoption. |
|
32. In accordance with its internal rules of procedure, each arm of the budgetary authority shall endeavour to examine the draft amending budget proposed by the Commission at an early opportunity after adoption by the Commission. |
|
33. In order to speed up the procedure, the two arms of the budgetary authority shall ensure that their respective calendars of work are coordinated as far as possible in order to enable proceedings to be conducted in a coherent and convergent fashion. They shall therefore seek as soon as possible to establish an indicative timetable for the various stages leading to the final adoption of the amending budget. The two arms of the budgetary authority shall take into account the relative urgency of the amending budget and the need to approve it in due time to be effective during the year concerned. |
|
Cooperation during the reading of each arm of the Budgetary Authority 34. The institutions shall cooperate in good faith throughout the procedure clearing the way, as far as possible, for the adoption of amending budgets at an early stage of the procedure. When appropriate and when there is a potential divergence, each arm of the budgetary authority, before taking its final position on the amending budget, or the Commission, may propose to convene a specific trilogue, to discuss the divergences and to try to reach a compromise. |
|
35. All draft amending budgets proposed by the Commission and not yet finally approved shall be systematically on the agenda of the trilogues planned for the annual budgetary procedure. The Commission shall present the draft amending budgets and the two arms of the budgetary authority shall, as far as possible, notify their respective position ahead of the trilogue. |
|
36. If a compromise is reached during a trilogue, each arm of the budgetary authority undertakes to consider the results of the trilogue when deliberating on the amending budget in accordance with the Treaty and its internal rules of procedure. |
|
Cooperation after the reading of each arm of the budgetary authority 37. If the European Parliament approves without amendments the position of the Council, the amending budget shall be adopted. |
|
38. If the European Parliament adopts amendments by a majority of its component members, Article 314(4)(c) TFEU apply. However, before the Conciliation Committee meets a trilogue shall be called. – If an agreement is reached during the trilogue and subject to the agreement of each arm of the budgetary authority on the results of the trilogue, the conciliation shall be closed by an exchange of letters without a meeting of the Conciliation Committee. – If no agreement is reached during the trilogue, the Conciliation Committee shall meet and organise its work in accordance with the circumstances, with a view of completing as much as possible the decision-making process before the twenty-one-day deadline laid down in Article 314(6) TFEU. The Conciliation Committee may conclude by an exchange of letters. |
|
21.9.2012
VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről
a Költségvetési Bizottság részére
a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jóváhagyási eljárásának kedvező kimenetelét elősegítő időközi jelentésről
( COM(2011)0398 – C7 – 2011/0177(APP) )
A vélemény előadója: Marietta Giannakou
JAVASLATOK
A Külügyi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi javaslatokat:
1. emlékeztet arra, hogy az Unió többéves pénzügyi keretének 4. fejezete a 2007–2013-as időszak alatt sokszor szorult korrekcióra a túlzottan szűkös pénzügyi keretösszegek és a 4. fejezet váratlan körülmények felmerülésekor szükséges rugalmasságának hiánya miatt egyaránt; megerősíti azon álláspontját, amely szerint az Európai Unió működéséről szóló szerződés révén az Unióra ruházott új hatáskörök megfelelő kiegészítő finanszírozást tesznek szükségessé a 2007–2013-as többéves pénzügyi kerethez képest, hogy az Unió betölthesse a nemzetközi színtéren vállalt szerepét, eleget téve ugyanakkor korábbi kötelezettségvállalásainak is; hangsúlyozza, hogy az uniós támogatás kiegészítője a tagállami finanszírozásnak, és katalizátorként az olyan régiókban való fellépésre ösztönöz, amelyek nem részesülnek kétoldalú támogatásban; különösen támogatja a Bizottság által javasolt eljárásokat, melyek célja a tagállamok és az uniós fellépések közös programozásának megerősítése;
2. e tekintetben úgy véli, hogy a bizottsági javaslatban szereplő, a 4. fejezetre vonatkozó keretösszeg tükrözi az Európai Parlament törekvéseit – amelyeket 2011. június 8-i állásfoglalásában is megfogalmazott[16] – és azt, amire valójában szükség van az Unió külső tevékenységéhez; örömmel veszi tudomásul az üzenetet, melyet e javaslat közvetít az Unió partnereinek összessége, a kedvezményezett országok és a többi donor ország felé; megjegyzi ugyanakkor, hogy a bizottsági javaslat csupán a szükséges minimumot tartalmazza ahhoz, hogy az Unió teljesítse az állam- és kormányfők által vállalt és a Lisszaboni Szerződésben szereplő célokat; elvárja a Tanácstól, hogy amennyiben nem áll módjában teljes mértékben támogatni a Bizottság javaslatát, határozza meg egyértelműen és indokolja meg, hogy mely prioritásait vagy projektjeit kell elvetni vagy azok méretét csökkenteni, annak ellenére, hogy európai hozzáadott értékük bebizonyosodott;
3. ismételten hangsúlyozza azonban azon szilárd meggyőződését, hogy a többéves pénzügyi keret egészének tekintetében valamennyi fél által szükségesnek tartott fokozott költségvetési rugalmasság különösen fontos a 4. fejezeten belül; felkéri a Bizottságot, hogy szükség esetén tegyen javaslatot a szóban forgó fejezetre vonatkozó egyedi szabályokra a válságokkal és a nem programozható kötelességekkel szembeni reakciókészség biztosítása érdekében, maradéktalanul tiszteletben tartva ugyanakkor a költségvetési hatóság előjogait; tudomásul veszi azonban, hogy a Bizottság minden többéves program keretében javasolta a mechanizmusok javítását annak érdekében, hogy az Unió képessé váljon finanszírozását a politikai szükségletekhez és kényszerekhez igazítani;
4. ismételten kéri, hogy kerüljön bevezetésre egy alkalmas eljárás a 4. fejezeten belüli felhasználatlan összegek költségvetési év végén történő átcsoportosítására; úgy véli továbbá, hogy a Parlament részéről a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendelettel való egyetértést többek között attól kell függővé tenni, hogy a Tanács elfogadja-e a Bizottságnak a pénzügyi eszközök által eredményezett bevételek és visszafizetések újbóli felhasználására vonatkozó javaslatát; örömmel veszi tudomásul, hogy a Bizottság az innovatív pénzügyi eszközök hathatósabb használatát javasolja a külkapcsolatok terén az érintett szervezetek és pénzügyi intézmények szélesebb körével;
5. ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja a 2014–2020-as időszakra javasolt, az Unió külső tevékenységének megvalósítását szolgáló eszközök összességét[17] , különösen a szomszédsági támogatási eszközt; hangsúlyozza, hogy a keleti és déli szomszédainknak nyújtott támogatások közötti egyensúlyt fenn kell tartani, a kedvezményezett országok teljesítményének figyelembevétele mellett; örömmel veszi tudomásul az új partnerségi eszközt, mely a szándékok szerint új együttműködési formát fog bevezetni az Unió számára stratégiailag fontos országokkal;
6. ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja az Európai beruházási Bankot és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot, amelyek biztosak lehetnek abban, hogy az Unió biztosítani fogja a szomszédos országokkal folytatott pénzügyi együttműködést, különösen a kkv-k finanszírozása és a mikrohitelek tekintetében;
7. úgy véli, hogy a tagjelölt és lehetséges tagjelölt országoknak, valamint az egyéb kedvezményezett és partnerországoknak nyújtott pénzügyi támogatás rugalmasságát fokozni kell; meggyőződése, hogy az Unió költségvetés terén kifejtett erőfeszítéseinek összhangban kell állniuk a csatlakozási tárgyalások ritmusával és tényleges előmenetelével a „többért többet” elvnek megfelelően, figyelembe véve az Unió befogadóképességét is; hangsúlyozza, hogy a „többért többet” elv azt is jelenti, hogy a kötelezettségvállalásaikat nem teljesítő országok kevesebb forráshoz jutnak;
8. emlékeztet az Unió felelősségére a világ biztonsága, a demokrácia, a jogállamiság tiszteletben tartása és a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés előmozdítása tekintetében; nyomatékosan hangsúlyozza az uniós többéves programok, például a stabilitási eszköz és az emberi jogok európai eszköze hozzáadott értékét e tekintetben; hangsúlyozza továbbá, hogy az uniós külső fellépések programjait hozzáférhetőbbé kell tenni a civil szervezetek, a szociális partnerek és a helyi és regionális hatóságok számára, részvételük és felelősségtudatuk javítása céljából;
9. határozottan támogatja, hogy a sürgősségisegély-tartalékot – amely jelenlegi formájában különösen hatékonynak bizonyult – tartsák fenn nem programozott, a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felső összeghatárain túlmenően finanszírozott tartalék formájában, és rendeljenek hozzá jelentős és realisztikus pénzügyi előirányzatokat, ami lehetővé teszi az Unió számára, hogy a tartalék eseti igénybevételével gyorsan reagáljon előre nem látható szükségletekre és váratlan válságokra; a jó irányban tett igen pozitív lépésként üdvözli a Bizottság javaslatát, amely szerint ennek finanszírozását a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez képest (2011-es árakon) 350 millió euróra kell növelni, és lehetővé kell tenni az összeg n+1. évig történő felhasználását; hangsúlyozza, hogy a sürgősségisegély-tartalék beolvasztása a 4. fejezetbe – amit egyes tagállamok javasolnak – annak veszélyével jár, hogy csökken az Unió külső tevékenységére rendelkezésre álló teljes keretösszeg;
10. fontosnak tartja az Unió külpolitikájának hatékonysága szempontjából, hogy az Európai Külügyi Szolgálat elegendő forrással rendelkezzen az egyre több rá bízott feladat ellátásához; e tekintetben hangsúlyozza azonban, hogy ezeket a forrásokat a lehető leghatékonyabb módon, többek közt kiegyensúlyozottabb személyzeti struktúra révén kell felhasználni.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma | 20.9.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 60 4 1 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Franziska Katharina Brantner, Elmar Brok, Jerzy Buzek, Tarja Cronberg, Arnaud Danjean, Mário David, Michael Gahler, Marietta Giannakou, Ana Gomes, Andrzej Grzyb, Liisa Jaakonsaari, Jelko Kacin, Ioannis Kasoulides, Nicole Kiil-Nielsen, Evgeni Kirilov, Maria Eleni Koppa, Paweł Robert Kowal, Eduard Kukan, Vytautas Landsbergis, Krzysztof Lisek, Sabine Lösing, Ulrike Lunacek, Francisco José Millán Mon, María Muñiz De Urquiza, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Norica Nicolai, Pier Antonio Panzeri, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, Bernd Posselt, Hans-Gert Pöttering, Cristian Dan Preda, Libor Rouček, Tokia Saïfi, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Nikolaos Salavrakos, Jacek Saryusz-Wolski, György Schöpflin, Werner Schulz, Marek Siwiec, Sophocles Sophocleous, Laurence J.A.J. Stassen, Charles Tannock, Inese Vaidere, Johannes Cornelis van Baalen, Geoffrey Van Orden, Sir Graham Watson, Boris Zala | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Laima Liucija Andrikienė, Elena Băsescu, Marije Cornelissen, Jacek Protasiewicz, Teresa Riera Madurell, Carmen Romero López, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Alf Svensson, Indrek Tarand, Traian Ungureanu, Ivo Vajgl, Luis Yáñez-Barnuevo García, Joachim Zeller, Janusz Władysław Zemke | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) | Maria Badia i Cutchet, Ivari Padar | |||
4.9.2012
VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről
a Költségvetési Bizottság részére
a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
( COM (2011)0398 – 2011/0177(APP) )
A vélemény előadója: Charles Goerens
JAVASLATOK
A Fejlesztési Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi javaslatokat:
1. emlékeztet arra, hogy a millenniumi fejlesztési célok és a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,7%-ának hivatalos fejlesztési segélyre (ODA) való fordítására vonatkozó közös cél teljesítésére kitűzött 2015. évi határidők a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret időszakára esnek; hangsúlyozza, hogy miután 2010 és 2011 között 14 uniós tagállamban erőteljes mértékben esett az ODA szintje, és miután a közös ODA/GNI szint 0,44%-ről 0,42%-ra csökkent, a következő többéves pénzügyi keret döntő jelentőségű lehetőséget kínál arra, hogy az uniós donorok fokozzák arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy visszatérjenek a korábbi pályára, és teljesítsék nemzetközi kötelezettségvállalásaikat; kiemeli, hogy az uniós fejlesztési költségvetés kiegészíti a tagállamok erőfeszítéseit, és segíti őket a kitűzött célok teljesítésében, és méretüktől függetlenül különösen jó hatással van egyes tagállamok segélyre szánt költségvetésére;
2. kiváltképpen büszke arra, hogy az uniós segélyek minősége jelentősen javult az elmúlt 10 évben, ezáltal az uniós intézmények vezető szerepbe kerültek a segélyek hatékonysága és átláthatósága terén[18], mérhető és jelentékeny eredményeket érve el milliók életének kézzelfogható javítása révén a fejlődő országokban; emlékeztet továbbá az uniós intézmények alapvető szerepére az európai fejlesztési politika és a segélyek összehangolásában, valamint az uniós segély számos területen megnyilvánuló összehasonlítható előnyére, aminek révén az Unió gyakran hatékonyabban, eredményesebben és kiszámíthatóbban biztosíthatja a segélyezést, mint az egyes tagállamok kétoldalú programokon keresztül;
3. hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés kulcsszerepet tölt be azáltal, hogy lehetőséget ad a tagállamoknak az olyan országokkal való együttműködésre, amelyekben nincsenek jelen, valamint az olyan országok további támogatására, amelyekben leállították együttműködési programjaikat, különös tekintettel a kiszolgáltatott államokra és a konfliktusokat követő helyzetekre; emlékeztet rá, hogy az uniós fejlesztési segélynek köszönhetően immár 31 millió ember fér hozzá az ivóvízhez, és 9 millió ember fér hozzá köztisztasági létesítményekhez; 5 millió gyermeket oltottak be kanyaró ellen; 9 millió új tanuló vesz részt az alapfokú oktatásban, 700.000 tanár részesült képzésben, és több mint 80.000 lány iratkozott be középfokú iskolába; ezért sürgeti a Tanácsot, hogy továbbra is támogassa megfelelő eszközökkel az emberi fejlődéshez és a szegénység felszámolásához való uniós hozzájárulást;
4. örömmel veszi tudomásul, hogy a Bizottság a 2007–2013-as többéves pénzügyi kerethez képest a 4. fejezet pénzügyi keretének növelését javasolja; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Bizottság által 2004-ben a 2007–2013-as többéves pénzügyi keretre vonatkozóan benyújtott javaslat reálértéken meghaladta a 2014–2020-ra javasoltakat; hangsúlyozza, hogy a 2000–2006-os és a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret időszakában a szükségesnél rendszeresen sokkal alacsonyabb finanszírozásban részesülő 4. fejezet nem áldozható fel a számos tagállamban előtérbe helyezett megszorításoktól ösztönözve; véleménye szerint a külső eszközök finanszírozásának „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleményben[19] javasolt magas szintje, különösen a Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI), a humanitárius segély és az Európai Fejlesztési Alap (EFA) esetében – melyek csupán 2, 0,62, illetve 2,96 százalékát teszik ki az EU javasolt teljes költségvetésének – alapvetően fontos ahhoz, hogy az Unió és a tagállamok teljesíthessék nemzetközi fejlesztési kötelezettségvállalásaikat;
5. nyomatékosan kéri a tagállamokat és az európai intézményeket, hogy a lehető leghamarabb vezessék be az európai pénzügyi tranzakciós adót; hangsúlyozza, hogy minden, Európában bevezetett tranzakciós adó jelentős részét a fejlesztés és az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására kell fordítani; rámutat arra, hogy amennyiben a pénzügyi tranzakciós adó az EU egyik saját forrásává válik, hozzá kell járulnia a 4. fejezet jelentős növeléséhez;
6. hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások során a politikák fejlesztési célú koherenciájának – az EUMSZ 208. cikkében foglaltaknak megfelelően – ki kell emelkednie, és mindvégig kulcsfontosságú horizontális elvnek kell lennie;
7. megállapítja, hogy az elmúlt években többek között az egyre gyakrabban bekövetkező pusztító természeti katasztrófák miatt a természeti vagy humanitárius katasztrófákkal szembeni azonnali fellépéshez rendelkezésre álló források elégtelennek bizonyultak; hálával tartozik az uniós polgároknak, amiért folyamatosan és egyre növekvő mértékben támogatják a világon leginkább rászorulóknak nyújtott uniós humanitárius segélyeket[20] annak ellenére, hogy számos uniós tagállamot sújt a pénzügyi és gazdasági válság; hangsúlyozza ezért, hogy a 4. fejezeten belül megfelelő költségvetési forrásokat kell biztosítani a humanitárius és élelmiszersegély költségvetési tételeinek, továbbá realista módon kell forrásokat rendelni a sürgősségisegély-tartalékhoz;
8. határozottan támogatja, hogy a sürgősségisegély-tartalékot – amely jelenlegi formájában különösen jól működőnek bizonyult – tartsák fenn nem programozott, a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felső összeghatárain túlmenően finanszírozott tartalék formájában, és rendeljenek hozzá jelentős és realisztikus pénzügyi előirányzatokat, ami lehetővé teszi az Unió számára, hogy a tartalék ad hoc igénybevételével gyorsan reagáljon előre nem látható szükségletekre és váratlan válságokra; hangsúlyozza, hogy a sürgősségisegély-tartalék beolvasztása a 4. fejezetbe – amit egyes tagállamok szorgalmaznak – annak veszélyével jár, hogy csökken az Unió külső tevékenységére, különösen a fejlesztési finanszírozásra rendelkezésre álló teljes keretösszeg; a jó irányban tett pozitív lépésként határozottan üdvözli a Bizottság javaslatát, amely szerint ennek finanszírozását a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez képest (2011-es árakon) 350 millió euróra kell növelni, és lehetővé kell tenni az összeg n+1. évig történő felhasználását; kiemeli, hogy a sürgősségisegély-tartalékot továbbra is a többéves pénzügyi keret felső összeghatárain túlmenően kell finanszírozni, függetlenségének, rugalmasságának és gyorsaságának biztosítása érdekében, melyek alapvetően fontosak a hatékony humanitárius segítségnyújtáshoz;
9. hangsúlyozza, hogy a differenciálás elvének inkább azt kell eredményeznie, hogy a fejlesztési finanszírozás kevesebb, a földrajzi programokon keresztül kétoldalú együttműködésre jogosult partnerországra összpontosuljon, mintsem azt, hogy a DCI teljes pénzügyi kerete csökkenjen, figyelembe véve azt is, hogy az Unió fenn fogja tartani együttműködését a támogatásra már nem szoruló partnerországokkal a DCI regionális és tematikus programjai révén, melyek szintén megfelelő finanszírozást igényelnek;
10. hangsúlyozza az Uniónak az éghajlatváltozás hatásainak leküzdése terén viselt globális felelősségét; emlékeztet arra, hogy a koppenhágai és a cancúni megállapodás alapján a fejlődő országok számára az éghajlatváltozás kezelésében nyújtandó segítségre vonatkozóan tett kötelezettségvállalásoknak a meglévő fejlesztési segélyhez képest „újnak és kiegészítő jellegűnek” kell lenniük, miközben fenn kell tartani a megfelelő szintű koherenciát a két politika között; kéri ezért, hogy az Unió a jelenlegi válság ellenére legyen továbbra is ambiciózus, és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet szolgáló uniós finanszírozás legyen teljes mértékben kiegészítő jellegű a 0,7%-os ODA-célkitűzéshez képest, és lehessen nyomon követni az uniós költségvetésben; e tekintetben határozott politikai kötelezettségvállalást vár el a Bizottságtól és a Tanácstól;
11. megállapítja, hogy a Bizottság javaslatot tett a DCI részeként egy teljesen új program, a pánafrikai program létrehozására, melyet a teljes DCI-költségvetés 4,3%-ával kellene finanszírozni, kiegészítve a meglévő földrajzi és tematikus programokat; hangsúlyozza, hogy a DCI hatályának ilyetén kiterjesztését megfelelően tükrözniük kell a DCI pénzügyi előirányzatainak;
12. elviekben támogatja, hogy az Európai Fejlesztési Alap (EFA) bekerüljön a költségvetésbe; kitart azonban amellett, hogy az EFA uniós költségvetésbe való bevonása az EFA teljes finanszírozásának a 4. fejezet alá vonásával kell hogy járjon, és semmilyen körülmények között sem használható ürügyként az Unió külső tevékenységére, különösen a fejlesztési segélyre fordított összes kiadás csökkentésére, és a segélyek kiszámíthatóságának javulását kell eredményeznie; véleménye szerint a jelenlegi költségvetési és gazdasági válság fényében túl nagy annak a veszélye, hogy az EFA uniós költségvetésbe való bevonása az AKCS-partnerországokkal folytatott együttműködés általános finanszírozási szintjének csökkenését fogja eredményezni; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy tegyen eleget kötelezettségvállalásának, miszerint késlekedés nélkül javaslatot terjeszt elő arra, hogy a Parlament EFA-val kapcsolatos ellenőrzését hozzáigazítsák azokhoz a felügyeleti jogokhoz, amelyek az Unió általános költségvetése és különösen a DCI keretében állnak fenn, továbbá arra, hogy az EFA-t csak a 2020 utáni többéves pénzügyi keretben vonják be az unió költségvetésébe.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma | 3.9.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 23 1 0 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Thijs Berman, Ricardo Cortés Lastra, Nirj Deva, Leonidas Donskis, Catherine Grèze, Eva Joly, Filip Kaczmarek, Miguel Angel Martínez Martínez, Gay Mitchell, Norbert Neuser, Bill Newton Dunn, Birgit Schnieber-Jastram, Michèle Striffler, Alf Svensson, Keith Taylor, Patrice Tirolien, Anna Záborská, Iva Zanicchi | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Santiago Fisas Ayxela, Enrique Guerrero Salom, Fiona Hall, Gesine Meissner, Horst Schnellhardt | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) | Phil Prendergast | |||
18.9.2012
VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
a Költségvetési Bizottság részére
a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
( COM(2011)0398 – 2011/0177(APP) )
A vélemény előadója: Syed Kamall
JAVASLATOK
A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi javaslatokat:
Ajánlások
1. rámutat, hogy bár az EU kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak javítását célzó fellépések szerepelnek az egyes eszközökben, a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatban a 4. cím (Globális Európa) alatti egyes alfejezetekben kellően figyelembe kell venni a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a fenntartható fejlődés előmozdítását segítő, kölcsönösségre épülő nyitott piacok kiteljesítésére irányuló uniós kereskedelempolitikai célkitűzéseket;
2. úgy véli, hogy a partnerségi eszközök gazdasági és kereskedelmi összetevőinek előirányzatait – a meglévő költségvetési határokat nem túllépve – növelni kell annak biztosítása érdekében, hogy a jelentősebb kereskedelmi partnerekkel folytatott gazdasági együttműködés főbb csatornái a többéves pénzügyi keretre irányuló végső tárgyalások során ne sikkadjanak el;
3. tudomásul veszi a 4. cím alatti kötelezettségvállalások bővítésére irányuló bizottsági javaslatot; ragaszkodik ahhoz, hogy a déli és keleti szomszédságpolitika tekintetében javasolt költségvetés-növelést arra fordítsák, hogy e régiók lakosainak szociális és gazdasági elvárásait jelentős mértékben teljesítsék, és hogy e többletfinanszírozást tegyék függővé a fenntartható gazdasági fejlődéstől, a regionális együttműködés szorosabbra fűzésétől, a munkanélküliség csökkentésétől és a lakosság egésze életszínvonalának növekedésétől;
4. a makrogazdasági környezetre és a változó világban jelentkező kihívásokra tekintettel, valamint a rendelkezésre álló európai uniós alapok jobb és hatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében sürgeti, hogy a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret számára biztosítsanak nagyobb rugalmasságot, hogy megfelelő választ nyújthasson a változó körülményekre és prioritásokra, tiszteletben tartva a kifizetési előirányzatok megállapodásban rögzített szintjét;
5. a 4. cím alatti eszközök és az 5. cím alatt ugyanezen eszközök számára előirányzott összegek közötti konzisztenciát hiányolja; hangsúlyozza, hogy a 4. cím alatti eszközök sikeres végrehajtását az eljárások és a kiadási szintek ellenőrzése révén lehet biztosítani, de ezt – különösen a harmadik országokban – csak a megfelelő források rendelkezésre állása mellett lehet megtenni;
6. a kutatáson és innováción alapuló közös iparstratégia végrehajtásának lehetővé tétele érdekében a többéves pénzügyi keret eszközeivel való összhang megteremtésére szólít fel abból a célból, hogy az Európai Unió fenn tudja tartani termelési kapacitásait;
7. tudomásul veszi azt az uniós törekvést, hogy a költségvetés legalább 20%-át az alacsony széndioxid-kibocsátású, éghajlat-rezisztens társadalom előmozdítására irányozzák elő, valamint hogy az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos fellépéseket a külső eszközök összességére kiterjesszék; rámutat, hogy e célkitűzések igen fontosak, és hogy a 20%-os előirányzatnak a puszta minimumnak kell lennie; ragaszkodik ahhoz, hogy e célkitűzéseket az uniós kereskedelempolitika megnyilvánulásaként a külső eszközökben is érvényre kell juttatni;
8. úgy véli, hogy a kereskedelmi megállapodások megkötésekor az Európai Uniónak figyelembe kellene vennie a szociális, egészségügyi és környezeti normákat, ahelyett, hogy olyan költségvetési tételeket hozna létre, amelyek a kereskedelmi megállapodások hatályba lépéséből adódó esetleges károk kompenzálására szolgálnak.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma | 18.9.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 21 3 2 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | William (The Earl of) Dartmouth, Nora Berra, David Campbell Bannerman, María Auxiliadora Correa Zamora, Christofer Fjellner, Metin Kazak, Franziska Keller, Bernd Lange, David Martin, Vital Moreira, Paul Murphy, Cristiana Muscardini, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Niccolò Rinaldi, Helmut Scholz, Peter Šťastný, Robert Sturdy, Gianluca Susta, Henri Weber, Paweł Zalewski | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Amelia Andersdotter, George Sabin Cutaş, Syed Kamall, Marietje Schaake, Jarosław Leszek Wałęsa, Pablo Zalba Bidegain | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) | Emilio Menéndez del Valle | |||
8.10.2012
VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
a Költségvetési Bizottság részére
a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jóváhagyási eljárásának kedvező kimenetelét elősegítő időközi jelentésről ( 2011/0177(APP) )
( COM(2011)0398 – C7 – 2011/0177(APP) )
A vélemény előadója: Jan Mulder
JAVASLATOK
A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:
Ajánlások
Horizontális kérdések
1. figyelembe veszi a válság miatt a tagállamok reálgazdasági helyzetében bekövetkező lényeges és folyamatos változásokat; ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretben előirányzott fellépések vegyék figyelembe a tagállamok aktuális gazdasági és társadalmi helyzetét, és adott esetben igazítsák ki e fellépéseket annak érdekében, hogy azok összhangban legyenek az Európai Tanács 2012. június 28–29-i következtetéseiben kinyilvánított, a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez való európai szakpolitikai hozzájárulás átfogó céljával;
2. egyetért a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet megállapító tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatban a következő többéves finanszírozási periódusra meghatározott pénzügyi keretösszeggel; úgy véli azonban, hogy a rendelet hatályát a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvére kell korlátozni, mivel a változó politikai és gazdasági körülmények, valamint az előre nem látható események a hét év során kiigazításokat tehetnek szükségessé; úgy véli, hogy ezért az intézményközi megállapodásba részletesebb rendelkezéseket kell belefoglalni;
3. sajnálatosnak tartja, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keretre való felkészülés során az Európai Számvevőszéket nem kérték fel a korábbi többéves pénzügyi keret erős és gyenge pontjait feltáró helyzetjelentés készítésére; felhívja ezért a Számvevőszéket, hogy a 2020 utáni többéves pénzügyi keret összeállításakor készítsen ilyen jelentést;
4. meggyőződése, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak a megelőző évek költségvetési végrehajtása során gyűjtött tapasztalatokon kell alapulnia; e tekintetben úgy véli, hogy a horizontális hatáskörrel rendelkező Költségvetési Ellenőrző Bizottság erőfeszítései különösen fontosak;
5. elítéli, hogy az új intézményközi megállapodás-tervezet a költségvetés végrehajtását illetően a költségvetési ellenőrzés szempontjából nem tartalmaz rendelkezéseket a gazdaságosságra, a hatékonyságra és az eredményességre, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vonatkozólag;
6. arra szólít fel, hogy az új intézményközi megállapodásba foglaljanak bele az elszámoltathatóságra, az átláthatóságra, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, amennyiben ezekről az átdolgozott új költségvetési rendelet nem rendelkezik;
7. ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének megfelelően a tagállamoknak felelősséget kell vállalniuk a költségvetés végrehajtásában; emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék által feltárt hibák 90%-át a tagállamok követték el, és hogy e hibák többségét el lehetett volna kerülni;
8. felhívja a tagállamokat, hogy állítsanak ki a megfelelő államigazgatási szinten aláírt nemzeti igazgatási nyilatkozatokat; úgy véli, hogy amennyiben egy tagállam a közös gazdálkodási rendszer keretében folyósított kifizetések tekintetében nyújt be nemzeti igazgatási nyilatkozatot, a pénzügyi korrekciókat alaponként 15%-ra kell csökkenteni;
9. felhívja a Bizottságot, hogy az értelmezhetőség és az összehasonlíthatóság érdekében a tagállamokkal együttműködésben dolgozza ki a nemzeti igazgatási nyilatkozatok formanyomtatványát; úgy véli, hogy a nyilatkozatoknak többek között tanúsítaniuk kellene a pénzügyi kimutatások valósságát és megbízhatóságát, a gazdálkodási és ellenőrzési rendszerek hatékonyságát, a mögöttes műveletek jogszerűségét és szabályosságát, továbbá ellenőrzési vélemény, valamint a fenntartások és a felelősség elhárítására irányuló nyilatkozatok kíséretében meg kellene jelölniük a fedezetek körét és a mögöttes biztosítékokat[21]; úgy véli, hogy a Számvevőszéknek és a Bizottságnak ellenőrzési tevékenységükbe bele kell tudniuk illeszteni a nemzeti igazgatási nyilatkozatok tartalmát;
10. felhívja a tagállamokat, hogy nyújtsanak be lényegre törő éves összefoglalókat, és azokat hozzák nyilvánosságra;
11. helyteleníti, hogy az európai stabilitási mechanizmust (ESM) az Európai Unió intézményi keretén kívül, kormányközi alapon hozták létre annak ellenére, hogy az euróval kapcsolatos kérdések az Unió hatáskörébe tartoznak; rámutat, hogy emiatt az ESM-megállapodás szerinti döntéshozatal áttekinthetetlen, ami aggályokat vet fel az elszámoltathatóságot és a demokratikus ellenőrzést illetően;
Konkrét felvetések
12. a kielégítő demokratikus ellenőrzés biztosítása érdekében felhív az adott Európai Fejlesztési Alap végrehajtásának keretében elkönyvelt bevételek és kiadások felvételére az Unió általános költségvetésébe; megjegyzi, hogy a 4. fejezet alatti alapokat ennek megfelelően növelni kell;
13. a cigarettacsempészet és -hamisítás elleni fellépés megerősítése céljából arra szólít fel, hogy a dohánytermékekkel való illegális kereskedelem miatt kiszabott bírságokból befolyó összegeket tekintsék külső címzett bevételnek;
14. arra szólít fel, hogy a verseny területén kiszabott bírságok, egyéb bírságok, valamint a nem állami harmadik felekkel kötött bíróságon kívüli vitarendezésekből, megegyezésekből vagy egyéb hasonló megállapodásokból származó követeléseket tekintsék az EU költségvetésébe befolyó bevételnek, legyen az címzett bevétel vagy más típusú bevétel;
15. rámutat, hogy a pénzügyi év zárásakor szabályszerűen vállalt kötelezettségeknek megfelelő nem differenciált előirányzatokat csak a következő pénzügyi évre lehet átvinni automatikusan, és hogy ugyanennek a szabálynak kell vonatkoznia az új költségvetési rendelet-tervezet 9. cikkének (2) és (3) bekezdésében nem szabályozott, visszavont és fel nem használt előirányzatokra (kötelezettségvállalások és kifizetések), valamint a többéves pénzügyi keret egyes fejezeteinek abszolút értékben kifejezett felső korlátja alatti fel nem használt tartalékokra, amelyek összevonva alkotják a globális többéves pénzügyi kerettartalékot, és amelyet a következő pénzügyi évben az igényeknek megfelelően lehet a különböző fejezetekhez rendelni;
16. arra hív fel, hogy a költségvetési hatóság döntésétől függően az éves költségvetési eljárás során legyen lehetőség a visszavont és fel nem használt előirányzatok (kötelezettségvállalások és kifizetések) N évről az N+1 évi, vagy valamely azt követő költségvetésbe történő átvitelére; arra hív fel, hogy a visszavont és fel nem használt előirányzatokat különítsék el konkrét programra, vagy akár egy ideiglenes fejezet részére; rámutat, hogy ez esetben források a tagállamoktól csak akkor hívhatók le, ha a költségvetési hatóság a konkrét rendeltetést meghatározza;
17. arra szólít fel, hogy a többéves pénzügyi keret egyes felső korlátai alatti fel nem használt tartalékokat a többéves pénzügyi keret főösszegének módosítása nélkül át lehessen vinni a többéves pénzügyi keret következő éveinek bármely felső korlátja alá;
18. arra szólít fel, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret korábbi költségvetési éveinek többletét és fel nem használt kötelezettségvállalásait, valamint a visszavont előirányzatokat a kifizetésekre és kötelezettségvállalásokra vonatkozó tartalékokhoz könyveljék;
19. arra szólít fel, hogy a hozzáadottérték-adót (héa) támogatható projektköltségnek tekintsék;
20. felszólít a különféle költségvetési támogatások pontos meghatározására; rámutat, hogy a kedvezményezettek kötelezettségeit és a költségvetési támogatás feltételeit is pontosan meg kell határozni.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma | 8.10.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 21 0 0 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Jean-Pierre Audy, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Zuzana Brzobohatá, Andrea Češková, Tamás Deutsch, Martin Ehrenhauser, Jens Geier, Gerben-Jan Gerbrandy, Ingeborg Gräßle, Iliana Ivanova, Monica Luisa Macovei, Eva Ortiz Vilella, Crescenzio Rivellini, Petri Sarvamaa, Theodoros Skylakakis, Bart Staes, Georgios Stavrakakis | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Lucas Hartong, Derek Vaughan, Barbara Weiler | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) | Marek Józef Gróbarczyk | |||
24.9.2012
VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
a Költségvetési Bizottság részére
a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
( COM(2011)0398 – 2011/0177(APP) )
A vélemény előadója: Pervenche Berès
Mod
JAVASLATOK
A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:
Ajánlások
1) emlékeztet arra, hogy a kohéziós politikának hozzá kell járulnia az Unión belül tapasztalható makrogazdasági egyensúlytalanságok csökkentéséhez és a gazdasági és szociális konvergenciához, tiszteletben tartva az Európa 2020 stratégia, és különösen annak oktatásra, foglalkoztatásra és szegénységre vonatkozó célkitűzéseit;
2). véleménye szerint a kohéziós politika mérlege – különösen társadalmi szinten –, valamint a válság hatása arra kényszerítenek, hogy a költségvetési programozást újraprogramozás tekintetében kellő rugalmassággal tervezzük, hogy az EU anticiklikus politikát hajthasson végre;
3) kiemeli, hogy az új többéves pénzügyi keretben kellő pénzügyi keretösszegnek kell rendelkezésre állnia ahhoz, hogy az EU hiteles maradjon polgárai előtt és meg tudja valósítani az Európa 2020 stratégia nagyra törő célkitűzéseit;
4) kiemeli, hogy tekintettel a jelenlegi gazdasági és szociális válságra, a többéves pénzügyi keretnek támogatnia és ösztönöznie kell a gazdasági tevékenység újraindítását célzó beruházásokat, és főként szemléltetnie kell ennek a tagállamok előtt álló strukturális kihívások, különösen a munkanélküliség és a szegénység elleni küzdelem terén játszott hozzáadott értékét;
5) hangsúlyozza, hogy az új keretnek és az új pénzügyi eszközöknek helyre kell állítaniuk a polgárok bizalmát az európai projektben, általánosan érvényesítve a Szerződés 9. cikkét a „horizontális szociális záradékról” a magas szintű foglalkoztatás és a megfelelő szintű szociális védelem biztosítása, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem és a magas szintű oktatás, képzés és egészségvédelem előmozdítása érdekében;
6) ragaszkodik ahhoz, hogy a kohéziós politika számára előirányzott pénzügyi keret legalább 25%-át biztosítsák az Európai Szociális Alap (ESZA) számára a foglalkoztathatóság előmozdítása és a szociális beruházások élénkítése érdekében;
7) javasolja, hogy a tagállamok által két év után sem kifizetett kötelezettségvállalásokat csoportosítsák át más uniós programok és/vagy fellépések számára;
8) kiemeli a kohéziós politika végrehajtásáért felelős hatóságok közigazgatási kapacitásai megerősítésének fontosságát a strukturális alapok kezelésének javítása, és ily módon a közhatóságok irányítási kapacitásainak befolyásolása érdekében; támogatja a Bizottság ezirányú javaslatait;
9) üdvözli a Bizottság javaslatát, és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az ESZA-ból nyújtott finanszírozás legalább 20%-át „a társadalmi befogadás erősítésére és a szegénység elleni küzdelemre” irányozzák elő;
10) meggyőződése, hogy a strukturális alapok keretében javasolt makrogazdasági feltételességhez kötött szankciók a szolidaritás uniós alapelve ellen valók; követeli, hogy a makrogazdasági feltételességet töröljék el;
11) meggyőződése, hogy az Európai Unió társadalmi változás és innováció programjának jelentős szerepe van a fejlődés támogatásában és a szociális politikák európai szintű összehangolásában a mikrohitelekhez való hozzájutás megkönnyítése és a munkavállalók határokon átnyúló mobilitásának elősegítése szempontjából; a munkahelyteremtés, valamint a munkanélküliség és szegénység elleni küzdelem kihívásai tekintetében ragaszkodik ahhoz, hogy a program pénzügyi keretét az Európai Parlament „Új többéves pénzügyi keret a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért”című, 2011. június 8-i állásfoglalásával összhangban 5%-kal növeljék;
12) kéri, hogy a többéves pénzügyi keret programozásában kapjon figyelmet a fiatalok drámai munkaerő-piaci helyzete; javasolja ezért egy „Ifjúsági kezdeményezés” terület bevezetését az Európai Unió társadalmi változás és innováció programjába saját, 150 millió eurós pénzügyi kerettel;
13) emlékeztet az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) alapvető szerepére a globalizáció, az ipari szerkezetátalakítás és a váratlan válság negatív hatásai elleni küzdelemben; elismeri hozzáadott értékét mint a munkahelyüket elvesztett munkavállalók munkaerőpiacra történő újbóli belépését elősegítő válságkezelő eszközét; hangsúlyozza, hogy az EGAA-t mint a munkavállalók valamennyi kategóriája számára egyenlő feltételek mellett rendelkezésre álló eszközt 2014 után is folytatni kell és fel kell minősíteni; kiemeli a tagállamok arra történő ösztönzésének szükségességét, hogy az EGAA-t az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítésére, szerkezetátalakítások irányítására és új készségek előmozdítására használják, többek között új, fenntartható, kiváló minőségű munkahelyek vonatkozásában is; hangsúlyozza azt is, hogy a támogatások kifizetéséhez egyszerűsített és gyorsított eljárásra van szükség;
14) hangsúlyozza, hogy a legszegényebbeknek – különösen az élelmiszer-szegénység sújtotta embereknek – létrehozott program révén javítsák az európai szegények helyzetét; emlékezteti a Bizottságot azon kötelezettségvállalására, hogy időben ilyen értelmű jogalkotási javaslatot nyújt be az e program támogatásának új jogalap alapján történő, 2014 utáni folytatásának biztosításához saját pénzügyi kerettel (a társadalmi befogadás előmozdítását és a szegénység elleni küzdelmet előmozdító, az ESZA-ból származó 20%-on felül), külön hangsúlyt fektetve a legszegényebbeket támogató szervezetek helyzetének könnyítésére és az élelmiszer-szegénység strukturális problémájának orvoslására;
15) kiemeli a partnerségi szerződések jelentőségét és azt, hogy a felügyeleti bizottságokban az európai parlamenti képviselőknek megfigyelőkként képviseltetniük kell magukat és a bizottság munkájában hatékonyan részt kell venniük;
16) emlékeztet annak fontosságára, hogy a szociális partnereket szorosan bevonják a finanszírozott programok végrehajtásába a kohéziós politika költségvetése optimális végrehajtásának biztosításához;
17) emlékeztet arra, hogy a politikai döntéseket objektív, alapos és megbízható adatokra és elemzésekre kell alapozni; kitart amellett, hogy az uniós ügynökségek számára megfelelő finanszírozást kell biztosítani ahhoz, hogy megbízatásukat teljesíthessék és meg tudjanak felelni a felettes felügyeleti intézményeik igényeinek, melyektől függnek.
Változtatások
Változtatás 1
Intézményközi megállapodás tervezetére irányuló javaslat az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről
13 bekezdés – 1 francia bekezdés
| |
Véleménytervezet | Módosítás |
13. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap célja, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett változásokból eredő fő strukturális változások következményei által sújtott munkavállalóknak a munkaerőpiacba történő ismételt beilleszkedéshez, valamint a globalizáció hatásai által érintett mezőgazdasági termelőknek. | 13. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap célja, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben a globalizáció miatt bekövetkezett változásokból eredő fő strukturális változások vagy az ipari szerkezetátalakítás, illetve a váratlan válságok okozta komoly zavarok következményei által sújtott munkavállalóknak a munkaerőpiacba történő ismételt beilleszkedéshez. |
Változtatás 2
Intézményközi megállapodás tervezetére irányuló javaslat az Európai Parlament és a Tanács között a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről
13 bekezdés – 2 francia bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Változtatás |
Az alap nem lépheti túl a (2011-es árakon) legfeljebb 429 millió EUR-s éves összeget. | A tartalék éves összegét (2011-es árakon) 500 millió EUR-ban határozzák meg és az a költségvetési rendelettel összhangban az n+1. évig használható fel. A tartalék céltartalékként szerepel az Európai Unió általános költségvetésében. |
Változtatás 3
Intézményközi megállapodás tervezetére irányuló javaslat az Európai Parlament és a Tanács között a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről
13 bekezdés – 3 francia bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Változtatás |
A Bizottság az alap igénybevételéről szóló határozatra vonatkozó javaslatával egyidejűleg az érintett költségvetési sorokra történő átcsoportosításra is javaslatot terjeszt elő a költségvetési hatóság két ágánál. Egyetértés hiányában háromoldalú egyeztető eljárást kell indítani. | A Bizottság az alap igénybevételéről szóló határozatra vonatkozó javaslatával egyidejűleg az érintett költségvetési sorokra történő átcsoportosításra is javaslatot terjeszt elő a költségvetési hatóság két ágánál, mivel az Európai Szociális Alapból származó forrásokat általában nem csoportosítják át. Egyetértés hiányában háromoldalú egyeztető eljárást kell indítani. |
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma | 18.9.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 36 2 2 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Regina Bastos, Edit Bauer, Heinz K. Becker, Pervenche Berès, Vilija Blinkevičiūtė, Philippe Boulland, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Marije Cornelissen, Emer Costello, Frédéric Daerden, Sari Essayah, Thomas Händel, Marian Harkin, Nadja Hirsch, Stephen Hughes, Danuta Jazłowiecka, Ádám Kósa, Jean Lambert, Veronica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Siiri Oviir, Licia Ronzulli, Elisabeth Schroedter, Jutta Steinruck, Traian Ungureanu, Andrea Zanoni, Inês Cristina Zuber | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Kinga Göncz, Richard Howitt, Jan Kozłowski, Svetoslav Hristov Malinov, Anthea McIntyre, Antigoni Papadopoulou, Birgit Sippel, Csaba Sógor | |||
24.9.2012
VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
a Költségvetési Bizottság részére
a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
( COM(2011)0398 – C7 – 2011/0177(APP) )
A vélemény előadója: Marisa Matias
JAVASLATOK
A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felszólítja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:
1. tudomásul veszi a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményét a 2013 utáni Fenntartható Európai Unióval Kapcsolatos Politikai Kihívásokkal és Költségvetési Forrásokkal Foglalkozó Különbizottság „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című jelentéséről ( 2010/2211(INI) );
2. üdvözli „A környezetvédelmi célú pénzügyi eszköz (LIFE) és azon túl: fenntarthatóság a következő többéves pénzügyi keret (MFF) segítségével (2014–2020)” című, Jutta Haug előadó által 2012. április 16-án benyújtott munkadokumentumot[22];
3. tudomásul veszi a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentését az Egészségügy a növekedésért program, az egészségügyre vonatkozó harmadik többéves uniós cselekvési program (2014–2020) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról ( COM(2011)0709 – C7-0399/2011 – 2011/0339(COD) );
4. úgy véli, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek lehetővé kell tennie a „20–20–20” éghajlat- és energiapolitikai célkitűzések elérését, ideértve az üvegházhatású gázok kibocsátásra vonatkozó cél 30%-ra történő növelését is;
5. úgy véli, hogy valamennyi – különösen a környezetvédelemmel, a polgári védelemmel, az éghajlatváltozással és az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos – pénzeszköznek és intézkedésnek a többéves pénzügyi keret égisze alatt kell megvalósulnia, tekintettel arra, hogy az Európai Parlament síkra száll a közösségi módszer, valamint az uniós erőforrások hozzáadott értékének maximalizálása mellett;
6. úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keretnek lehetővé kell tennie az Unió számára, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos általános célkitűzéseit elérje, és biztosítsa a Natura 2000 hálózat kezelésének társfinanszírozását;
7. úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keretnek összhangban kell állnia a Bizottság arra irányuló javaslatával, hogy az élelmezésbiztonságra fordított finanszírozás kerüljön át a költségvetés 3. fejezetébe;
8. véleménye szerint a többéves pénzügyi keretnek biztosítania kell a szükséges eszközöket a környezetvédelmi és éghajlat-politikai programhoz, a megfelelő eszközök jobb kihasználásához, az energiabiztonság megerősítéséhez, az erőforrás-hatékony és az éghajlatnak ellenálló gazdaság kialakításához és több és zöldebb munkahelyek létrehozásával az uniós versenyképesség erősítéséhez, valamint az energiaellátás biztonságának fokozásához, és tisztább levegő révén egészségügyi előnyök nyújtásához;
Környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE)
9. határozottan kéri, hogy az uniós költségvetés legalább 0,5%-át irányozzák elő a LIFE program számára, mivel az rendkívül jó teljesítményt mutat mint kisméretű, ám célzott és hatékony, magas hozzáadott értéket képviselő egyedüli olyan eszköz, amely kizárólag az éghajlatváltozással és környezetvédelemmel kapcsolatos kihívásokkal foglalkozik; hangsúlyozza, hogy a vonatkozó uniós alapokon belül – a LIFE program integrált projektjei útján – aktívan támogatni kell az éghajlati és környezeti vonatkozású integrált kiadásokat; felszólít arra, hogy – az egyéb uniós alapokból nyújtott biztos hozzájárulást is figyelembe véve – biztosítsák a LIFE program megfelelő költségvetési részesedését, hogy az hozzájárulhasson a Natura 2000 hálózat hatékony és biztos kezeléséhez;
10. véleménye szerint a többéves pénzügyi keretnek mindenképpen horizontális megközelítést kell alkalmaznia, amely valamennyi beavatkozási területen – így külpolitikai szinten is – összehangolja az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket; ennek megfelelően javasolja, hogy a valamennyi szakpolitikára és intézkedésre előirányzott összeg 30%-át fordítsák az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos célkitűzésre;
11. véleménye szerint a többéves pénzügyi keretnek biztosítania kell a Natura 2000 hálózat megfelelő finanszírozását azáltal, hogy uniós és tagállami forrásokból évente legalább 5,8 milliárd eurót irányoz elő e célra a különböző uniós alapokon (KAP, kohéziós politika, LIFE, ETHA, Horizont 2020) keresztül, miközben a kiemelt fellépések nemzeti szintű keretei révén fokozott egységet és szinergiát kell biztosítani ezen alapok között, a közös stratégiai kerettel összhangban;
12. véleménye szerint a többéves pénzügyi keretnek biztosítania kell, hogy sor kerüljön a Globális Éghajlatpolitikai és Biodiverzitási Alapnak szánt források számszerűsítésére;
13. úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keretnek támogatnia kell az olyan közjavakat, mint a biológiai sokféleség megőrzése, az éghajlat stabilitása, valamint a levegő-, víz- és talajvízminőség, ugyanakkor nem szabad aláásnia az Unió politikai célkitűzéseit;
14. hangsúlyozza, hogy a koncessziós tenderek vagy közbeszerzések kiírásakor a környezetvédelemmel kapcsolatban egyértelmű feltételeket kell meghatározni;
15. úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keretnek magában kell foglalnia és számszerűsítenie kell a fejlődő országokra irányuló, éghajlati vonatkozású tervezett nemzetközi finanszírozást, amelynek az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményével (UNFCCC) kapcsolatos tárgyalások során megállapodottak szerint 2020-ig el kell érnie az évi 100 milliárd dollárt;
16. emlékeztet korábbi kérésére, miszerint valamennyi kiadási politikában érvényesítsék a fenntartható és alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó fejlődésre irányuló uniós törekvést; hangsúlyozza, hogy ha az Unió kohéziós, infrastrukturális, mezőgazdasági és kutatási politikájában a források felhasználásakor nem helyeznek erőteljes hangsúlyt a fenntarthatóságra, az rövid távon látszólag fokozott rugalmasságot eredményez, miközben jelentősen csökkenti a jövőbeli generációk rugalmasságát; ezért felszólít arra, hogy az ENVI bizottság vonatkozó véleményeiben javasoltaknak megfelelően valamennyi alapon belül rendelkezzenek a források intelligens elkülönítéséről, ami az éghajlati vonatkozású kiadások esetében legalább 20%-ot eredményez[23];
17. határozottan úgy véli, hogy az Európa 2020 stratégiát és az azt kísérő kiemelt kezdeményezéseket, amelyeket konkrét fellépésekre, kötelezettségvállalásokra és jogszabályi keretekre kell váltani, a következő többéves pénzügyi keret fő politikai hivatkozási pontjának kell tekinteni; meggyőződése, hogy valamennyi belső politikának hozzá kell járulnia az Európa 2020 stratégiában foglalt célok eléréséhez; ennélfogva úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keret felépítésének tükröznie kell ezeket a stratégiai prioritásokat; elkötelezett amellett, hogy az Európai Uniót – a magasabb szintű fenntarthatóság iránti fokozott kötelezettségvállalás mellett – intelligens, inkluzív és versenyképes Európává alakítsa át; meggyőződése szerint a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémával kapcsolatos intézkedésekbe és az erőforrás-hatékonyságba történő befektetések, valamint az uniós szintű kiegészítő közegészségügyi fellépések hozzájárulnak majd a fenntartható növekedéshez és munkahelyekhez; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a környezetvédelmi, közegészségügyi és éghajlatváltozással kapcsolatos uniós jogszabályok és célkitűzések ágazati politikákba (például a KAP-ba, a kohéziós politikába, a fogyasztóvédelmi politikába, a KHP-be és a fejlesztési politikába) történő integrációját;
18. hangsúlyozza, hogy szilárd biztosítékokat kell kialakítani annak garantálása érdekében, hogy az Unió fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzéseit ne ássa alá a környezetre káros, magas szén-dioxid-kibocsátású tevékenységek, illetve olyan hosszú élettartamú infrastruktúrák támogatása, amelyek tartósan a fenntarthatatlanság pályájára kényszerítik társadalmainkat; véleménye szerint e törekvések fényében elengedhetetlen, hogy az uniós kiadásokra konkrét horizontális védintézkedéseket – így átfogó előzetes feltételeket, hathatós kölcsönös megfeleltetési szabályokat, a programok és projektek környezeti és éghajlati szempontú szigorú hatásvizsgálatát (SKV, KHV), valamint az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség vonatkozásában pozitív és negatív nyomon követést – alkalmazzanak; rámutat arra, hogy ennek hiányában tudatosan elfogadjuk annak kockázatát, hogy a következetlen befektetések csökkenthetik az uniós kiadások költséghatékonyságát és hozzáadott értékét;
19. határozott meggyőződése, hogy a jelenlegi adósságválság nem eredményezhet olyan megfontolatlan befektetéseket, amelyek pénztőkéjén túl az Unió természeti tőkéjét is veszélyeztetik azáltal, hogy tovább rombolják a biológiai sokféleséget és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat; ehelyett a válság leküzdésére alkalmas megfelelő keret kialakítására szólít fel, amelyen belül a főbb jövőbeli kihívásokkal, így az erőforrás-hatékonysággal, az éghajlatváltozással és az ökoszisztéma megőrzésével kapcsolatos előrelátó befektetésekre kerülne sor, hiszen az említett területeken jelentősek lennének a potenciális gazdasági és társadalmi előnyök;
20. felszólít annak biztosítására, hogy a többéves pénzügyi keret forrásaiból ne nyújtsanak környezetvédelmi szempontból káros támogatásokat, így ne támogassanak magas szén-dioxid-kibocsátással járó, fokozottan erőforrás- és energiaintenzív, valamint az ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget károsító tevékenységeket, és ne nyújtsanak tüzelőanyag-támogatást;
21. hangsúlyozza, hogy a Horizont 2020 keretprogram forrásainak jelentős részét a kiemelt uniós területeken – így például az éghajlat-politikai fellépés, a megújuló energia, a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség fenntartható kezelése, valamint az ökoinnováció terén – folytatott kutatás előmozdítására kellene fordítani; emlékeztet, hogy az ökoinnováció egyedi célkitűzése az új termékeket, folyamatokat és szolgáltatásokat létrehozó innovatív európai ipari és innovációs közösség előmozdítása, amely fenntartható növekedést és környezetvédelmi előnyöket biztosít; hangsúlyozza, hogy a cél az erőforrás-hatékonyság növelése, a környezeti hatások csökkentése, a (víz)szennyezés megelőzése és a természeti erőforrások hatékonyabb, eredményesebb és felelősebb felhasználásának elérése;
22. véleménye szerint a többéves pénzügyi keretnek a közös agrárpolitika (KAP) révén támogatnia kellene a fenntartható mezőgazdaságot, a biológia sokféleséget és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat azáltal, hogy a KAP teljes költségvetésének felét vidékfejlesztésre, a vidéki területekre és közösségekre fordítja, ezen belül pedig több mint 50%-ot a környezetvédelmi előnyök megteremtésére azáltal, hogy biztosítja a biológiai sokféleség megőrzését a szélesebb megművelt tájakon, javítja az összeköttetéseket, valamint mérsékli az éghajlatváltozás hatásait, illetve elősegíti az azokhoz való alkalmazkodást, ösztönözve a fenntartható mezőgazdaságra és az erőforrás-hatékonyságra irányuló innovációt; üdvözli a KAP reformjára irányuló bizottsági javaslatot, amely oly módon „zöldítené ki” a KAP-ot, hogy az első pillér szerinti kifizetések 30%-át a mezőgazdasági üzemek szintjén alkalmazott érdemi, helyes és alapvető gyakorlatok csomagjának támogatására fordítaná, ilyen többek között a vetésforgó és a növénytermesztés diverzifikálása, az állandó legelők, valamint az ökológiai jelentőségű területek minimális nagyságának megállapítása, továbbá a helyes mezőgazdasági gyakorlatok támogatása;
23. határozott meggyőződése, hogy a közös halászati politikának (KHP) elő kell segítenie a hosszú távú környezeti fenntarthatóságot, ami a gazdasági és társadalmi stabilitás előfeltétele, és hozzájárul az élelmiszerkészletek rendelkezésre állásához; ezért felszólít arra, hogy a többéves pénzügyi keret támogassa a hatékony és fenntartható halászat irányába való átmenetet, ami biztosítja például a maximális fenntartható hozam 2015-ig történő elérését és a visszadobás gyakorlatának megszüntetését;
24. véleménye szerint fenn kell tartani az élelmezésbiztonságra fordított forrásokat annak szem előtt tartásával, hogy állat- és növény-egészségügyi járványok megjelenése esetén garantálni kell az uniós fellépés hatékonyságát; rámutat, hogy az Unió időről időre váratlan egészségügyi fenyegetésekkel szembesül, ezért nem indokolt az Unió költségvetésének 3. fejezetén belül a szóban forgó tétel számára elkülönített összeg csökkentése;
Kohéziós politika
25. véleménye szerint a többéves pénzügyi keretnek támogatást kell biztosítania a Kohéziós Alapból a környezetvédelmi terület projektjei számára, különösen a biológiai sokféleség, az erőforrás-hatékonyság, a városi környezet és a levegőszennyezés vonatkozásában;
26. úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keretnek az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaiból összegeket kellene előirányoznia az energiahatékonyságra, a megújuló energiákra, az innovációra és a kkv-k támogatására;
27. véleménye szerint a többéves pénzügyi keretnek az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásainak egy részét elő kell irányoznia az energiahatékonyságra, a megújuló energiákra, a környezeti és erőforrás-hatékonyságra, az ökoinnovációra és a kkv-k támogatására;
28. úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keretnek a környezetre káros kiadások megelőzéséhez hozzájáruló és az operatív programok minőségét fokozó előzetes feltételek révén javítania kell a kohéziós politika kiadásainak környezeti szempontú értékeléseit;
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz
29. véleménye szerint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és a pénzügyi eszközök, köztük a projektkötvények által támogatott jelentős infrastrukturális projektek hosszú élettartama miatt kiemelt fontosságú annak biztosítása, hogy az alapok, eszközök és projektek mérhető módon hozzájáruljanak az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez, valamint a „20–20–20” energia- és éghajlat-politikai célok teljesítéséhez, továbbá az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság 2050-ig történő megvalósításának bizottsági ütemtervéhez; úgy véli, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből és a projektkötvényekből támogatott, az energia, a közlekedés és a kommunikáció terén megvalósuló infrastrukturális projekteknek mérhető pozitív hatást kell gyakorolniuk a környezetre, az éghajlatra és az alacsony szén-dioxid-kibocsátással párosuló energiabiztonságra; véleménye szerint a projektek értékelésének, felmérésének és az azokról való jelentéstételnek kimutatható módon hozzá kell járulnia az Unió éghajlat- és energiapolitikai céljaihoz, és tiszteletben kell tartania minden vonatkozó környezetvédelmi politikát (SKV, KHV);
Egészségügy a növekedésért
30. véleménye szerint a többéves pénzügyi keretnek a válságban lévő Európában kiemelkedő jelentőségűnek kellene tekintenie az egészségügyi ágazatot (amely az uniós gazdasági ágazatok egyik legnagyobbja, mivel az uniós GDP 10%-át teszi ki és az uniós foglalkoztatásnak is 10%-át adja, és amely ágazatban a munkavállalók átlagosnál nagyobb százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel); hangsúlyozza a 2014–2020 közötti időszakra szóló „Egészségügy a növekedésért” program jelentőségét, és kiemeli, hogy 2020-ra a szükségesnél egymillió egészségügyi munkavállalóval kevesebb lesz az EU-ban, rámutatva, hogy a programnak segítenie kellene a munkaerő-piaci ösztönzők nyújtásában;
31. hangsúlyozza, hogy szem előtt kell tartani a hosszabb távon stabil gazdasághoz fűződő érdekeket, mivel az idősödő európai polgárok egészségügyi ellátását és kedvező egészségi állapotának fenntartását célzó rövid távú beruházások hosszú távon csökkentik az egészségügyi és gondozási költségeket;
Uniós polgári védelmi mechanizmus
32. véleménye szerint a többéves pénzügyi keretnek ki kellene emelnie a természeti és ember okozta katasztrófák növekvő számát és súlyosságát, és azt, hogy az éghajlatváltozás még szélsőségesebb katasztrófákat okozhat; úgy véli, hogy ennek az uniós polgári védelmi mechanizmust az Unión belüli fellépésekre kell irányítania, megfelelő költségvetési forrásokat biztosítva részére;
33. üdvözli a Polgári Védelmi Pénzügyi Eszköz (CPI) megújítására irányuló bizottsági javaslatot, amely alapján pénzügyi támogatást nyújtanának a katasztrófavédelem egyes területeinek különböző szempontjaival foglalkozó tevékenységek, különösen az egységesebb és integráltabb vészhelyzeti válaszadás, a jobb katasztrófavédelmi felkészültség, valamint a katasztrófák kockázatának csökkentésére irányuló innovatív fellépések számára; rámutat, hogy a CPI-t egyúttal az összes tagállam polgári védelmi eszközeinek részvételével működő Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás létrehozására is fel kellene használni annak érdekében, hogy a polgári védelmi eszközök összehangolt módon való rendelkezésre állása révén fokozott költséghatékonyságot érjenek el;
34. véleménye szerint a többéves pénzügyi keretnek támogatnia kellene a CPI megújítását annak érdekében, hogy a katasztrófavédelem egyes területeinek különböző szempontjait érintő tevékenységek pénzügyi támogatásban részesüljenek; véleménye szerint az ezen eszköznek előirányzott összeget rugalmasan kell kezelni, hogy a körülményektől függően meg lehessen azt növelni;
35. úgy véli, hogy az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás kialakítása elsősorban a meglévő tagállami kapacitásokra épít majd, ezáltal pedig elkerülhetők a többletköltségek; rámutat, hogy uniós szinten a megerősített tervezési és koordinációs feladatokkal megbízott Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás létrehozása az Unió egésze számára előnyös lesz, mivel az uniós költségvetési kiadásokat meghaladó mértékű tagállami megtakarításokat eredményez, jóllehet a gyors és hatékony katasztrófaelhárításnak köszönhetően megmentett emberi életek értéke nem mérhető pusztán számokban;
36. emlékeztet arra, hogy a polgári védelem terén folytatott uniós együttműködés általános célkitűzései közé sorolható a környezet, a tulajdon és a kulturális örökség fokozott védelmének biztosítása súlyos természeti, technológiai és ember okozta katasztrófák esetében, és a polgári védelem területén folytatott uniós együttműködés céljai a következők:
a) a katasztrófákra adott gyors és hatékony válasz elősegítése,
b) a polgári védelmi szereplők kellő mértékű vészhelyzeti felkészültségének biztosítása, és
c) a katasztrófák megelőzésére szolgáló intézkedések kidolgozása;
Végrehajtás és nyomon követés
37. kitart amellett, hogy az 5. fejezet szerinti kötelezettségvállalásokra vonatkozóan megfelelő felső határértéket kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy az intézmények és ügynökségek a leghatékonyabb módon teljesíthessék feladataikat; hangsúlyozza, hogy a többéves programok és szakpolitikák sikeres, mind az Unió, mind a tagállamok polgárainak érdekét szolgáló végrehajtásához és nyomon követéséhez magasan képzett, több nyelven beszélő és független személyzetet kell alkalmazni a lehető legtágabb földrajzi körből, akik teljes mértékben elkötelezettek az európai projekt értékei iránt;
38. úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek lehetővé kell tennie a nagyléptékű projekteket, így például a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) programjának elkülönítését; úgy véli, hogy a tervezés folyamatossága és a szervezeti stabilitás érdekében az uniós költségvetésnek hosszú távon hozzá kell járulnia e programhoz; úgy véli, hogy amennyiben e nagyléptékű projekt esetében további pénzügyi forrásokra lenne szükség, azokat nem szabad az uniós költségvetésből finanszírozott kisebb, sikeres projektek kárára biztosítani;
39. tudomásul veszi a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság tevékenységi körébe tartozó decentralizált ügynökségek esetében a Bizottság által javasolt indikatív összegeket; nincs meggyőződve arról, hogy ezek az összegek megfelelnek az ügynökségek számára meghatározott feladatok ellátásához szükséges igényeknek, mivel e javaslatok az ügynökségek költségvetésének befagyasztását jelentik; kéri, hogy biztosítsanak elegendő előirányzatot a környezetvédelem, a közegészségügy és az élelmezésbiztonság területén tevékenykedő ügynökséges számára.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma | 19.9.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 44 4 8 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Martina Anderson, Sophie Auconie, Pilar Ayuso, Paolo Bartolozzi, Sergio Berlato, Lajos Bokros, Milan Cabrnoch, Nessa Childers, Esther de Lange, Bas Eickhout, Edite Estrela, Karl-Heinz Florenz, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Matthias Groote, Cristina Gutiérrez-Cortines, Satu Hassi, Jolanta Emilia Hibner, Dan Jørgensen, Karin Kadenbach, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Holger Krahmer, Corinne Lepage, Peter Liese, Zofija Mazej Kukovič, Linda McAvan, Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė, Vladko Todorov Panayotov, Antonyia Parvanova, Andres Perello Rodriguez, Mario Pirillo, Frédérique Ries, Anna Rosbach, Oreste Rossi, Dagmar Roth-Behrendt, Kārlis Šadurskis, Carl Schlyter, Horst Schnellhardt, Richard Seeber, Theodoros Skylakakis, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Salvatore Tatarella, Thomas Ulmer, Anja Weisgerber, Åsa Westlund, Glenis Willmott, Marina Yannakoudakis | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Nikos Chrysogelos, José Manuel Fernandes, Christofer Fjellner, Jacqueline Foster, Jutta Haug, Judith A. Merkies, Vittorio Prodi, Michèle Rivasi, Marita Ulvskog, Andrea Zanoni | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) | Marisa Matias | |||
25.9.2012
VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
a Költségvetési Bizottság részére
a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jóváhagyási eljárásának kedvező kimenetelét elősegítő időközi jelentésről
( COM(2011)0398 – COM(2012)0388 – 2011/0177(APP) )
A vélemény előadója: Edit Herczog
JAVASLATOK
Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi javaslatokat:
1. úgy véli, ahhoz hogy az Unió képessé váljon a jelenlegi gazdasági és szociális válságból való kikerülésre, valamint jövőbeli versenyképességének egy globalizált világban történő biztosítására, rendkívül fontos, hogy az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott célok – intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés – megvalósuljanak; úgy véli, hogy a 21. század kihívásainak való megfeleléshez szükséges pénzügyi igények hatékonyabb kielégítéséhez mindenképpen szükség van az Unió költségvetésének megreformálására;
2. üdvözli a Bizottságnak egy méltányosabb, egyszerűbb és átláthatóbb sajátforrás-rendszerre irányuló javaslatát, amely legkésőbb 2018-ra az uniós költségvetésben akár 60%-ra növelné a saját forrásokok arányát; teljes mértékben támogatja a Bizottságnak egy uniós szintű pénzügyi tranzakciós adó mint uniós saját forrás 2014-től tervezett bevezetésére irányuló javaslatát;
3. úgy véli, hogy az uniós költségvetés a reform erőteljes eszköze lehet, amennyiben az uniós kiadások azokra a területekre összpontosulnak, amelyek ösztönzik a gazdasági növekedést, azaz az innovációra, kutatásra és fejlesztésre;
4. hangsúlyozza, hogy számos területnek, például az innovációnak, a kutatásnak és fejlesztésnek, a transzeurópai infrastrukturális hálózatokkal kapcsolatos stratégiai beruházásoknak és a külpolitikának prioritást kell biztosítani a többi területhez képest, hogy meg tudjanak felelni a jelenlegi és jövőbeli politikai és gazdasági kihívásoknak;
5. hangsúlyozza, hogy az EU egyik legfontosabb célkitűzése versenyképességének fokozása, és a tudásalapú gazdasághoz vezető világba történő átmenet támogatása; kiemeli, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek valamennyi uniós politikai területen ezt a folyamatot kell támogatnia;
6. hangsúlyozza az Unió kulcsfontosságú szerepét a közösen kialakított Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításában; hangsúlyozza, hogy a célnak egy intelligens és modern költségvetésnek kell lennie, amely a mindenre kiterjedő, nagy méretű költségvetés helyett prioritásokat állapít meg az Unió fő politikai célkitűzései, különösen a növekedést generáló területek tekintetében; úgy véli, hogy az uniós finanszírozás, ha jól meg van szervezve, kezdeményezhet és előmozdíthat olyan abszolút uniós hozzáadott értéket biztosító tevékenységeket, amelyeket a tagállamok egyedül nem képesek megvalósítani, továbbá megteremti a tagállamok tevékenységeivel való kiegészítő jelleget és szinergiákat azáltal, hogy lehetővé teszi a tagállamoknak a kulcsfontosságú, jövőre irányuló beruházásokra való összpontosítást; üdvözli ezért a Bizottságnak a kutatás, innováció, versenyképesség, kis- és középvállalkozások (kkv-k) és infrastruktúra területén folytatott uniós programok finanszírozásának − a jelenlegi 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet illetően történő − növelésére irányuló javaslatát; meggyőződése, hogy ezek a javasolt pénzügyi támogatások az éppen csak hogy elegendő minimumot jelentik, és szigorúan figyelmezteti az egyes tagállamokat, hogy ne kíséreljenek meg ezen a szinten csökkenteni, mivel ez a lépés az Unió hitelességén, valamint a növekedés és a foglalkoztatás irányába tett politikai elkötelezettségén csorbítana; ugyanakkor kiemeli a megfelelő költségvetési rugalmasság szükségességét annak érdekében, hogy a költségvetési forrásokat a változó körülményeknek és prioritásoknak megfelelően lehessen alakítani;
7. sürgeti a jelenlegi többéves pénzügyi keret kiadásainak teljes körű felülvizsgálatát egyrészt azon kiadások azonosítása érdekében, amelyek döntő fontosságúak az Unió politikai céljainak eléréséhez, másrészt azonosítva azokat a kiadásokat, amelyeket kevésbé fontosak, azzal a céllal, hogy az immár nem fontos területekről a kiadások 30%-át átcsoportosítsák a kiemelt területekre, ezzel felszabadítva pénzügyi erőforrásokat más területek számára;
8. különösen hangsúlyozza, hogy az Unióban növelni, ösztönözni és biztosítani kell a kutatás, fejlesztés és innováció finanszírozását a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a Horizont 2020 programnak juttatott kiadások nagyarányú növelése, a finanszírozási eljárások jelentős mértékű egyszerűsítése, ugyanakkor a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének szigorú megőrzése révén;
9. meggyőződése, hogy a Horizont 2020 forrásainak összhangban kell állniuk az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott prioritásokkal, valamint katalizátorként kell működniük az Unió hozzáadott értéket teremtő tevékenységeinek, az uniós közpénzek fokozott áramvonalasításának és a magántőke bevonásának tekintetében; úgy véli, a Horizont 2020 programra szánt költségvetés minimum 15%-át a kkv-kra kell fordítani;
10. kiemeli a kkv-kat támogató uniós programok hozzáadott értékét, ugyanis ezek a programok rendkívüli mértékben hozzájárultak a tagállamok az irányú erőfeszítéseihez, amelyek a mélyreható pénzügyi válság idején a kkv-k finanszírozási lehetőségekhez és külföldi piacokhoz való hozzáférésének biztosítása érdekében történtek; úgy véli, hogy a jövőre nézve hatékonyabb, egyszerűsített és megfelelőbb hozzáférést kell biztosítani a finanszírozások terén valamennyi uniós iparági szereplőnek; úgy véli, hogy a vonatkozó pénzügyi eszközök körét ki kell bővíteni, hogy az kiterjedjen az üzleti ciklus összes szakaszára;
11. meggyőződése, hogy a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programra (COSME) szánt kiadásokat meg kell kétszerezni vagy legalább jelentősen növelni;
12. azon az állásponton van, hogy a fenntartható energiarendszerek egy új generációjának kifejlesztése az Unión belül az energiakutatás és -fejlesztés terén jelentős beruházási erőfeszítéseket fog megkövetelni; hangsúlyozza ezért, hogy szükség van a kutatásra és a technológiai fejlesztésre fordított támogatások növelésére, valamint az energia területéhez kapcsolódó demonstrációs projektek biztosítására; felszólít az „Intelligens energia – Európa” program Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal által kezelt költségvetésének fenntartására és kiegészítésére; felszólít a már elfogadott európai stratégiai energiatechnológiai terv (SET) teljes körű végrehajtására; felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belül pontosítsa a finanszírozásait; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy biztosítson megfelelő finanszírozást az intelligens energiahálózatok fejlesztésére;
13. hangsúlyozza az elegendő szintű alapok kiosztását a tagállamok számára, amelyek az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások során ígéretet tettek az reaktorblokkok bezárására, majd az ezt követő leszerelésére, felismerve annak tényét, hogy ez a korai bezárás rendkívüli pénzügyi terhet jelentett az érintett tagállamok számára;
14. kiemeli a nagyszabású infrastrukturális projektek (ITER és GMES) stratégiai jelentőségét az Unió jövőbeli versenyképességére, valamint az uniós iparágak megerősítésére nézve; úgy véli, hogy finanszírozásukat a többéves pénzügyi kereten kívül (a többéves pénzügyi keret felső korlátain felül), egy teljes mértékben önálló és átfogó többéves költségvetés alapján az Unió költségvetéséből kell biztosítani, míg a nagyszabású ipari projektek irányítását érintő fejlesztésekkel kapcsolatban az EU-Szerződés szabályai szerint kell eljárni; felhívja a figyelmet, hogy ha ezen projektek valamelyikének a végrehajtása során túlköltekezés lép fel, olyan megoldást kell találni, amely nem fenyegeti az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez hozzájáruló más nagyszabású projektek vagy uniós politikák finanszírozását és sikeres végrehajtását;
15. úgy véli, hogy az állami költségvetési megszorítások jelenlegi helyzetében az Európa 2020 stratégia megvalósításához szükséges hosszú távú beruházások létrejöttéhez egyértelműen szükség van más finanszírozási források kiegyenlítő igénybevételére; meggyőződése, hogy az Unió hozzáadott értéke növekszik, különösen a nagy kockázattal járó költséges és a tagállamok felett álló hosszú távú programok támogatásán keresztül; felszólítja ezért az Unió intézkedéseiben részt vevőket, hogy a nagyszabású tevékenységek esetében csökkentsék a beruházási kockázatokat, és a többi projekt között fejlesszék az európai energiaügyi és IKT-infrastrukturális beruházásokat; üdvözli ezzel kapcsolatosan az uniós projektkötvényekkel kapcsolatos kezdeményezés 2012−2013-as kísérleti szakaszának beindulását, valamint a Bizottságnak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre (CEF) vonatkozó javaslatát mint az ebbe az irányba tett első lépéseket; javasolja, hogy a Bizottság ellenőrizze és vizsgálja felül az új vagy módosított jogszabályoknak a magánszektor hosszú távú befektetéseire gyakorolt halmozott hatását, továbbá biztosítsa a befektetéseket akadályozó korlátok mihamarabbi csökkentését; hangsúlyozza, hogy fontos a CEF megfelelő finanszírozása annak érdekében, hogy biztosítsák annak végrehajtását, többek között az energiaellátás védelme, az ellátás különböző forrásainak diverzifikálásával az Unió belső piacának megvalósítása, valamint a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás céljából;
16. ennek ellenére úgy véli, hogy az Unión belüli hosszú távú beruházások nagyobb mértékű támogatása egy alaposabb átgondolást igényel; hangsúlyozza, hogy szükség van az Unió költségvetésén alapuló kockázatmegosztó pénzügyi eszközök fejlesztésére és hatékonyságának fokozására, továbbá ezen pénzügyi eszközökön keresztül a prioritást élvező ágazatokban lévő befektetésfinanszírozások megkönnyítésére, amelyek a projektek egy szélesebb és kiterjedtebb, valamint különféle kockázatokat magával vonó skáláját teszik lehetővé („projektek gyűjteménye” megközelítés); meggyőződése, hogy az Unió és a nemzeti rendszerek közötti szinergiákat és az egymást kiegészítő lehetőségeket ki kell használni az ilyen eszközök növekedési potenciáljának maximalizálása érdekében; kiemeli, hogy ezeknek az eszközöknek a projektek támogathatóságára és kiválasztására vonatkozóan világos és átlátható kritériumokon kell alapulniuk;
17. fokozottan hangsúlyozza, hogy a haszon újbóli befektetése („reflows”) kell legyen minden innovatív pénzügyi eszköz alapelve; kiemeli, hogy ez a rulírozó elv nemcsak államháztartási megtakarításokat von maga után, hanem erősíti ezen eszközök kiegyenlítő és multiplikációs hatását, amely végeredményben elősegíti a gazdaságba való beruházások magasabb szintű biztosítását;
18. hangsúlyozza a kohéziós politika közötti átjárhatóság és szinergiák, valamint az egyedi programok (pl. Horizont 2020, COSME, CEF) alkalmassá tételének és előmozdításának fontosságát; meggyőződése, hogy minden egyes tagállamban ösztönözni kell a kumulatív vagy összetett finanszírozást a rendelkezésre álló uniós alapokból való részesedés maximalizálása érdekében, amely által a tagállamok egyedi programokban való részvételi aránya is növelhető, valamint annak érdekében, hogy az Unió egész területén egyenletesebb gazdasági fejlődés valósuljon meg;
19. különösen hangsúlyozza az Erasmus fiatal vállalkozóknak program további finanszírozásának fontosságát a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belül; megállapítja, hogy a program célja az európai vállalkozás előmozdítása, a tudás és a bevált gyakorlatokra épülő modellek cseréje, valamint hálózatok és partnerségek kiépítése ezen célok elérése érdekében;
20. kiemeli, hogy az uniós programok sikeres megvalósítása érdekében a működési költségvetés növelésének együtt kell járnia az igazgatási költségvetés megfelelő növelésével.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma | 24.9.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 43 4 1 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Amelia Andersdotter, Josefa Andrés Barea, Jean-Pierre Audy, Ivo Belet, Bendt Bendtsen, Reinhard Bütikofer, Maria Da Graça Carvalho, Giles Chichester, Pilar del Castillo Vera, Vicky Ford, Robert Goebbels, Jacky Hénin, Edit Herczog, Kent Johansson, Romana Jordan, Philippe Lamberts, Judith A. Merkies, Angelika Niebler, Jaroslav Paška, Vittorio Prodi, Jens Rohde, Paul Rübig, Amalia Sartori, Salvador Sedó i Alabart, Francisco Sosa Wagner, Evžen Tošenovský, Ioannis A. Tsoukalas, Claude Turmes, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Daniel Caspary, António Fernando Correia de Campos, Ioan Enciu, Vicente Miguel Garcés Ramón, Elisabetta Gardini, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Cristina Gutiérrez-Cortines, Roger Helmer, Jolanta Emilia Hibner, Gunnar Hökmark, Eija-Riitta Korhola, Werner Langen, Pavel Poc, Vladimír Remek | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) | Jorgo Chatzimarkakis, Keith Taylor | |||
11.7.2012
VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
a Költségvetési Bizottság részére
a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
( COM(2011)0398 – C7 – 2011/0177(APP) )
A vélemény előadója: Cristian Silviu Buşoi
INDOKOLÁS
A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:
1. üdvözli a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet, és örömmel látja annak kapcsolódását az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a keret továbbra sem teljesíti a Parlament 2011. június 8-i állásfoglalásában foglalt kéréseket;[24] rámutat arra, hogy még az is csak korlátozott mértékben járulna hozzá az elfogadott uniós célkitűzések és kötelezettségvállalások megvalósításához, ha a következő többéves pénzügyi keret rendelkezésére álló források szintjét a 2013-as szinthez képest 5%-kal emelnék;
2. hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretnek biztosítania kell az egységes piaci intézkedéscsomag kezdeményezéseinek végrehajtásához szükséges pénzügyi eszközöket, annak érdekében, hogy jobban kihasználjuk a belső piacban az EU jövőbeni versenyképességének, valamint inkluzív és fenntartható gazdasági növekedésének biztosítása terén rejlő lehetőségeket;
3. kiemeli, hogy a kkv-k az európai gazdaság gerincét képezik, és hogy a többéves pénzügyi keretnek egy olyan uniós politikát kell jelentős támogatásban részesítenie, amely a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének elősegítését és versenyképességének növelését, valamint a vállalkozói készség előmozdítását célozza; határozottan támogatja a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő javasolt programot, ugyanakkor úgy véli, hogy az erre szánt pénzügyi keretet a többéves pénzügyi keret 0,5%-ára kell növelni;
4. hangsúlyozza a fogyasztóvédelmi politika jelentőségét az Unión belüli magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása, és általában véve a fogyasztók pozíciójának erősítése érdekében; véleménye szerint a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó fogyasztói program javasolt előirányzatai nem elegendőek e célok eléréséhez, ezért a vonatkozó pénzügyi keret 5%-os emelésére szólít fel;
5. ismételten rámutat arra, hogy megfelelő pénzeszközöket kell biztosítani az egységes piac megvalósítására, amely mintegy 500 millió polgárt szolgál, és hiteles megoldást kínál az Unióban tapasztalható gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalásra;
6. örömmel üdvözli a javasolt Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt, amely jelentős infrastrukturális projektek finanszírozását szolgálja az egységes energiapiac és az egységes digitális piac létrejöttének támogatása érdekében, emellett fokozza az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgását, továbbá fokozott védelmet biztosít a fogyasztóknak, akik ezáltal átláthatóbb és – a kínálat és az árak szempontjából – versenyképesebb piachoz férhetnek hozzá; hangsúlyozza, hogy e területen óriási finanszírozási igényekkel kell számolni, amit a javasolt előirányzatok nem fognak tudni fedezni; ezért azt javasolja, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni az olyan innovatív pénzügyi mechanizmusokra, mint például az uniós projektkötvények.
7. emlékeztet rá, hogy a kutatás és az innováció nélkülözhetetlen a szilárd és versenyképes egységes piachoz; felhívja a Tanácsot, hogy a következő többéves pénzügyi keretben tekintse prioritásnak ezt a szakpolitikai területet, és növelje 100 milliárd euróra a Horizont 2020 program pénzügyi előirányzatait.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma | 10.7.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 30 1 1 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Pablo Arias Echeverría, Adam Bielan, Cristian Silviu Buşoi, Sergio Gaetano Cofferati, Birgit Collin-Langen, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, António Fernando Correia de Campos, Cornelis de Jong, Vicente Miguel Garcés Ramón, Evelyne Gebhardt, Louis Grech, Philippe Juvin, Sandra Kalniete, Edvard Kožušník, Toine Manders, Hans-Peter Mayer, Phil Prendergast, Mitro Repo, Robert Rochefort, Heide Rühle, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Catherine Stihler, Emilie Turunen, Barbara Weiler | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Raffaele Baldassarre, Jürgen Creutzmann, María Irigoyen Pérez, Emma McClarkin, Sabine Verheyen, Anja Weisgerber | |||
20.9.2012
VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről
a Költségvetési Bizottság részére
a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jóváhagyási eljárásának kedvező kimenetelét elősegítő időközi jelentésről
( COM(2011)0398 – 2011/0177(APP) )
A vélemény előadója: Brian Simpson
JAVASLATOK
A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi javaslatokat:
A. mivel bebizonyosodott, hogy a 2007–2013 közötti programozási időszakban a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) megvalósítására előirányzott 8 milliárd euró messzemenően elégtelen, és hogy a hálózat befejezése, valamint az uniós növekedés, munkahelyteremtés és versenyképesség fokozása érdekében további forrásokra van szükség;
1. rámutat arra, hogy az uniós közlekedési ágazat a belső piac gerinceként, valamint a személyek és az áruk szabad mozgásának és a gazdasági, társadalmi és területi kohéziónak az alapjaként kulcsfontosságú szerepet tölt be; rámutat arra, hogy a közlekedési ágazat az Unió GDP-jének 6,3%-át adja, és 13 millió embernek ad munkát;
2. felhívja a figyelmet a közlekedési ágazat előtt álló – a környezeti teljesítmény, a versenyképesség és a hálózatok javításával kapcsolatos – hatalmas pénzügyi és technológiai kihívásokra;
3. hangsúlyozza, hogy jelentős beruházásokra van szükség egyrészt azon kulcsfontosságú uniós cél eléréséhez, amelynek értelmében 2050-ig az 1990-es szintekhez képest 60%-kal kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást a közlekedési ágazatban, másrészt a fenntarthatóbb közlekedési módok támogatásához, a multimodális közlekedés előmozdításához és a fenntartható városi mobilitás ösztönzéséhez, a közlekedésbiztonság, a biztonság és a hozzáférhetőség elvére támaszkodva;
4. kiemeli a közlekedési infrastruktúra fejlettségében a tagállamok között fennálló egyenlőtlenségeket és az új tagállamok közlekedési infrastruktúrája fejlesztésének fontosságát, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy törekedjenek az egységes és egyenletesen fejlett európai közlekedési térség létrehozására;
5. hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretben közlekedési beruházásokra rendelkezésre álló teljes keret döntő jelentőségű lesz a TEN-T végrehajtása és a közlekedési kutatás szempontjából, amely szükséges ahhoz, hogy az Unió továbbra is vezető ipari szerepet töltsön be a fenntartható és innovatív közlekedési technológia terén; felhívja ezért a tagállamokat, hogy támogassák a Bizottság javaslatát;
6. hangsúlyozza, hogy a közlekedés és a mobilitás létfontosságú az európai belső piac számára, és ezért kitart amellett, hogy az Uniónak csökkentés helyett jelentős mértékben növelnie kellene a TEN-T infrastruktúrára és közlekedési kutatásra irányuló célzott beruházásokat, mivel az ilyen beruházások az uniós versenyképesség, gazdasági növekedés és foglalkoztatás fokozása révén jelentős mértékben és közvetlenül hozzájárulhatnak a nehéz gazdasági helyzetek megoldásához;
7. üdvözli az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre irányuló európai bizottsági javaslatot és a TEN-T számára biztosított, központilag kezelt pénzösszegek ehhez kapcsolódó javasolt emelését, és ezeket a számokat reálisnak tartja és az abszolút minimumnak tekinti; úgy véli, hogy a közlekedés terén a várt fellendítő hatás kiváltásához az előirányzatoknak ideális esetben legalább a becsült szükséglet (500 milliárd euró a TEN-T számára 2020-ig) 10%-át kell kitenniük, és hogy ha a Tanács beleegyezik az előirányzott pénzügyi keret jelentős csökkentésébe, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz mellékletében említett, előre meghatározott közlekedési projektek jelentős felülvizsgálatát is el kell végezni;
8. kitart amellett, hogy az olyan kérdések, mint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pénzügyi keretösszegének elosztása a különböző ágazatok között, a pénzügyi eszközökre felhasznált mennyiség vagy a Kohéziós Alapból az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a közlekedési infrastruktúra céljaira történő átcsoportosítás módozatai nem részei a többéves pénzügyi keretnek, mivel ezek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre vonatkozó rendes jogalkotási eljáráshoz tartoznak;
9. tudomásul veszi a Bizottság azon szándékát, hogy fokozza az innovatív pénzügyi eszközök, például a projektkötvények alkalmazását a közlekedési ágazatban; úgy véli, hogy ez fellendítő hatással lesz az EU költségvetésére, ezáltal további befektetőket vonz a kereskedelmi szempontból életképes, de a piacról elegendő finanszírozáshoz nem jutó közös érdekű projektekhez; rámutat, hogy ez lökést adhat az európai hozzáadott értékkel rendelkező közlekedési infrastruktúra finanszírozásának;
10. felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és a TEN-T számára rendelkezésre álló egyéb finanszírozási források, különösen a Kohéziós Alap és a Horizont 2020 program közötti koordinációról;
11. hangsúlyozza, hogy a Kohéziós Alapból biztosított további 10 milliárd euróval az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében központilag kell gazdálkodni annak érdekében, hogy a TEN-T közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos projektjei esetében egyértelmű uniós hozzáadott érték keletkezzen, különösen a Kohéziós Alap által lefedett országokban; felhívja a figyelmet az Európai Számvevőszék egyik közelmúltbeli jelentésére[25], amely szerint a Kohéziós Alapból és a strukturális alapokból származó finanszírozást nem minden esetben használták fel egyforma hatékonysággal; véleménye szerint különös figyelmet kell szentelni az egyes tagállamok esetében a projekttervezéssel kapcsolatban esetlegesen felmerülő nehézségeknek és a projektek egyenletes földrajzi eloszlásának; hangsúlyozza, hogy a Bizottság határozatának azon az elven kell alapulnia, hogy a pénzeszközöket az elfogadott TEN-T projekt szerinti kedvezményezett ország területén kell befektetni, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz I. mellékletében foglaltaknak megfelelően, valamint hogy a Kohéziós Alapból származó további 10 milliárd euró központi kezelése semmilyen körülmények között nem akadályozhatja vagy korlátozhatja a kohéziós országok részvételét a közlekedési projekteknek a Kohéziós Alapból előirányzott 10 milliárd eurón túlmenő, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön keresztül történő végrehajtásában és finanszírozásában;
12. kitart amellett, hogy a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretnek fokozott költségvetési rugalmasságot kell lehetővé tennie a fejezeteken belül és azok között egyaránt; ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és a kohéziós politika közös fejezet alatt maradjon, és ellenzi az alfejezetek koncepcióját;
13. rámutat a hatékonyabb projektösztönzők, például a „felhasználod vagy elveszíted” elv szükségességére, amelyek biztosítják a projektek jobb végrehajtását;
14. hangsúlyozza, hogy reális kapcsolatot kell fenntartani az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendeletre irányuló javaslat mellékletében előre meghatározott projektek száma és a következő többéves pénzügyi keretben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre előirányzott pénzeszközök között;
15. hangsúlyozza, hogy az EU fenntartható növekedéssel kapcsolatos célkitűzéseivel összhangban megfelelő finanszírozást kell biztosítani az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz horizontális prioritásai – nevezetesen az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERMTS) és az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás (SESAR) projektje – számára, amelyek esetében a folyamatos beruházások döntő fontosságúak az átjárhatóság előmozdítása szempontjából, és hatékonyabbá, versenyképesebbé és biztonságosabbá teszik az EU közlekedési hálózatát;
16. hangsúlyozza a jelentős technológiai fejlesztési programok – a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) kezdeményezés, az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS), a Galileo globális műholdas navigációs rendszer (GNSS) stb. – egésze számára nyújtott finanszírozás fontosságát, és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az új többéves pénzügyi keretben is folytatódjon a GMES kezdeményezés finanszírozása, tekintettel annak a közlekedési ágazat fenntartható fejlődéséhez és biztonságához való hozzájárulására;
17. emlékeztet arra, hogy a Galileo stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű projekt az EU számára, amelynek fő haszonélvezői a GNSS technológia és az ITS-alkalmazások gyakorlati megvalósításai; kitart amellett, hogy biztosítani kell a Galileo megfelelő finanszírozását anélkül, hogy ez hátrányosan befolyásolná a TEN-T költségvetését;
18. elismeri, hogy a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) az uniós közlekedésfinanszírozás jelentős forrásai; erre tekintettel hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit jobban integrálják az EU strukturális alapjaiba, hogy azok alkalmasak legyenek az intelligens és fenntartható mobilitás előmozdítására;
19. kiemeli a Marco Polo program – a karbonszegény gazdaságra való áttéréssel összhangban az áruszállításnak a közútról egyéb közlekedési módokra való áthelyezését célzó program – és a NAIADES program (integrált európai cselekvési program a belvízi szállítás érdekében) sikerét, és úgy véli, hogy e projekteknek megfelelő finanszírozásban kell részesülniük a következő pénzügyi időszakban;
20. emlékeztet arra, hogy a Lisszaboni Szerződés alapján az idegenforgalom új uniós hatáskör, és rámutat, hogy ennélfogva az idegenforgalmat szintén figyelembe kell venni a következő többéves pénzügyi keretben; kiemeli, hogy az idegenforgalom jelentős mértékben hozzájárul az uniós gazdasághoz, egyes régiók számára pedig a fő gazdasági tevékenységet jelenti, és úgy véli, hogy a következő időszakban megfelelő pénzösszegekkel kell támogatni az európai idegenforgalmi stratégiát.
21. e tekintetben üdvözli a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozására irányuló bizottsági javaslatot; különösen hangsúlyozza, hogy határozottan támogatni kell az idegenforgalmi ágazatban működő vállalkozások versenyképességére szánt 131 millió eurós célzott előirányzatot;
22. emlékeztet arra, hogy az integrált tengerpolitikát figyelembe kell venni a következő többéves pénzügyi keretben az integrált tengerpolitika megfelelő és hosszú távú pénzügyi támogatása révén;
23. kiemeli a közlekedési ügynökségek által az uniós biztonsági és átjárhatósági célkitűzések támogatása terén kifejtett döntő fontosságú munkát, és hangsúlyozza, hogy az ügynökségek számára a feladataikhoz mért, megfelelő költségvetési forrásokat kell biztosítani.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma | 18.9.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 37 1 5 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Magdi Cristiano Allam, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Erik Bánki, Izaskun Bilbao Barandica, Philip Bradbourn, Antonio Cancian, Michael Cramer, Joseph Cuschieri, Philippe De Backer, Luis de Grandes Pascual, Christine De Veyrac, Saïd El Khadraoui, Ismail Ertug, Carlo Fidanza, Knut Fleckenstein, Jacqueline Foster, Mathieu Grosch, Jim Higgins, Dieter-Lebrecht Koch, Georgios Koumoutsakos, Werner Kuhn, Jörg Leichtfried, Marian-Jean Marinescu, Gesine Meissner, Mike Nattrass, Hubert Pirker, Dominique Riquet, Vilja Savisaar-Toomast, Olga Sehnalová, Brian Simpson, Keith Taylor, Silvia-Adriana Ţicău, Giommaria Uggias, Dominique Vlasto, Artur Zasada, Roberts Zīle | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Spyros Danellis, Zita Gurmai, Anna Rosbach, Sabine Wils, Janusz Władysław Zemke | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) | Isabella Lövin | |||
27.9.2012
VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
a Költségvetési Bizottság részére
a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
( COM(2011)0398 – C7 – 2011/0177(APP) )
A vélemény előadója: Andrey Kovatchev
JAVASLATOK
A Regionális Fejlesztési Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi javaslatokat:
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 312. cikkének (2) bekezdésére, mely szerint a Tanácsnak egyhangúlag kell elfogadnia a többéves pénzügyi keretet meghatározó rendeletet, miután az Európai Parlament abszolút többséggel egyetértését adta,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkének (3) bekezdésére, mely leszögezi, hogy a többéves pénzügyi keret kiadási kategóriánként meghatározza a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok éves felső határát, ami megköveteli, hogy a Parlament és a Tanács ragaszkodjon a szerződésen alapuló szerepéhez a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások során, a kohéziós politika kialakításáról pedig az EUMSZ 177. cikke szerinti rendes jogalkotási eljárásban döntsön,
A. mivel a Parlament a többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról szóló 2012. június 13-i állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy az EU költségvetése és különösen a kohéziós politika kiadásai erős eszközt képviselnek a bizonyítottan európai hozzáadott értékkel rendelkező stratégiai befektetések növelésében, és visszaállítják az európai gazdaságot a növekedés és a versenyképesség pályájára, munkahelyeket és jólétet teremtve az uniós polgárok számára, ezzel is javítva életminőségüket;
B. mivel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet azon legfőbb uniós eszközként kell tekinteni, amely hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesüléséhez az EU egész területén, valamint a gazdasági, szociális és területi kohézió eléréséhez; mivel az uniós célkitűzéseket, amelyekről az állam- és kormányfők megállapodtak, valós és konkrét fellépésekké kell alakítani, ami miatt a jelenlegi tárgyalásoknak szakítaniuk kell a válságközpontú mentalitással, és eredményes és racionális költségvetésre kell törekedniük, amely biztosítja a növekedést és a foglalkoztatást, azaz végső soron az uniós polgárok magas életszínvonalát és biztonságát;
C. mivel az Unió kohéziós politikája olyan mechanizmus, amely hozzájárul az EU valamennyi régiójának megfelelő részvételéhez az egységes piacban, és mivel ez az EU fő válasza a régiói közötti hosszantartó gazdasági szociális és területi egyenlőtlenségekre, ezért az európai szolidaritás fő pillére kell maradjon;
D. mivel azonban a kohéziós politika reformokra szorul annak érdekében, hogy eredményorientáltabbá, tematikusan célzottabbá, kedvezményezettbarátabbá és ezáltal a befektetések tekintetében hatékonyabbá váljon;
E. mivel a kohéziós politikának tisztességes hozzáférést kell biztosítania a forrásokhoz, és az uniós régiók valós fejlesztési szükségleteit kell kielégítenie, ami rugalmasságot is megkövetel a régiók egyedi igényeinek figyelembevétele érdekében a célok és befektetési prioritások meghatározásakor, mindamellett azonban például K+F-be és az innovációba is be kell fektetni, hiszen ez az Európa 2020 stratégia teljesüléséhez való hozzájárulás legfontosabb eszköze, amelyet megfelelő módon hozzá kell kapcsolni a kohéziós politikához, ami része a kiválósághoz vezető útnak;
F. mivel evidens, hogy a kohéziós politika csak akkor lehet hasznos és hatékony, ha stabil, szolid és fenntartható pénzügyi alapokon nyugszik; mivel 2011. június 8-i, „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című állásfoglalásában megerősítette kötelezettségvállalását egy erősebb uniós kohéziós politika megvédése mellett, ragaszkodva a megfelelő szintű, legalább a jelenlegi 2007–2013-as programozási időszakban elfogadottal azonos szintű források elkülönítéséhez;
G. mivel az uniós kohéziós politika fejlesztési politika és stratégiai eszköz a befektetések, a növekedés és a versenyképesség támogatására, kétségkívül uniós hozzáadott értékkel bír, hozzájárul a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez szerte az Unióban, és segít leküzdeni a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válságot, nagy szerepet játszva többek között a különféle nemzeti gazdaságélénkítő programokban, és igyekezvén ösztönözni az innovációt és csökkenteni az európai régiók között egyenlőtlenségeket;
H. mivel nincs közvetlen kapcsolat a regionális politika teljesítménye és egy tagállam makroökonómiai teljesítménye között, és mivel a régiókat nem szabad büntetni amiatt, hogy nemzeti szinten nem tudnak megfelelni a gazdaságirányításhoz kapcsolódó eljárásoknak; mivel újabb büntetések kiszabása csak súlyosbíthatná a már amúgy is makrogazdasági gondokkal küzdő országok problémáit, ezért a nem elfogadható, hogy a kohéziós politika támogatásait makroökonómiai feltételekhez kössék;
I. mivel sajnálja, hogy a bizottsági javaslat 47%-kal csökkenti a legkülső és legkisebb népsűrűségű régióknak járó kiegészítő támogatást, és úgy véli, hogy ugyanakkora összeget kellene rendelkezésükre bocsátani, mint a korábbi programozási időszakban;
J. mivel a kedvezményezettek és a nettó befizetők is hasznot húznak az uniós kohéziós politikából;
K. mivel a kohéziós politika támogatást nyújt az EU valamennyi régiója gazdasági és szociális körülményeinek kiegyensúlyozását célzó intézkedésekhez, az új tematikus alapok – amennyiben létrehozzák őket – nem veszélyeztethetik a nemzeti pénzügyi kereteket, mivel az hátrányosan érintené a kohéziós politika teljesítményét és eredményeit az egyes tagállamokban;
i. hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament álláspontja szerint a kohéziós támogatásokat legalább a 2007–2013-as időszak szintjén kell tartani, azaz 2011-es árakon 354 815 milliárd eurón (eltekintve az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköztől), ami abszolút minimális finanszírozási szint, és ezért azt vörös vonalnak kell tekinteni jövőbeli tárgyalási pozíciójának kialakítása során;
ii. emlékeztet, hogy a kohéziós politika kialakítása során valamennyi kérdést a 2014–2020-as csomagról szóló jelenlegi rendes jogalkotási eljárás keretében kell tárgyalni, és hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet kizárólag az összegekkel és a kiadási kategóriákkal foglalkozhat;
iii. emlékeztet, hogy az EUMSZ 312. cikkének (5) bekezdése szerint az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a pénzügyi keret elfogadására irányuló eljárás során mindvégig köteles minden szükséges intézkedést megtenni az elfogadás megkönnyítése érdekében, és hogy ezért a Tanácsnak előzetesen tájékoztatnia kell a Parlamentet, mielőtt egy jogi eszközt a Parlamentnek jóváhagyásra benyújtani szándékozik.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma | 19.9.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 38 2 1 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | François Alfonsi, Luís Paulo Alves, Charalampos Angourakis, Victor Boştinaru, John Bufton, Alain Cadec, Ryszard Czarnecki, Francesco De Angelis, Rosa Estaràs Ferragut, Brice Hortefeux, Danuta Maria Hübner, Filiz Hakaeva Hyusmenova, María Irigoyen Pérez, Seán Kelly, Mojca Kleva, Constanze Angela Krehl, Petru Constantin Luhan, Ramona Nicole Mănescu, Riikka Manner, Iosif Matula, Erminia Mazzoni, Ana Miranda, Jens Nilsson, Jan Olbrycht, Wojciech Michał Olejniczak, Younous Omarjee, Markus Pieper, Tomasz Piotr Poręba, Ewald Stadler, Georgios Stavrakakis, Csanád Szegedi, Nuno Teixeira, Lambert van Nistelrooij, Oldřich Vlasák, Joachim Zeller, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Ivars Godmanis, Karin Kadenbach, Andrey Kovatchev, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Derek Vaughan | |||
18.9.2012
VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről
a Költségvetési Bizottság részére
a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
( COM(2011)0398 – 2011/0177(APP) )
A vélemény előadója: Paolo De Castro
RÖVID INDOKOLÁS
A jövőbeli többéves pénzügyi keretről jelenleg folyó tárgyalások rendkívüli jelentőséggel bírnak a KAP és a jogalkotási reformjavaslatokról szóló döntések szempontjából.
Az Európai Tanácsban és az Általános Ügyek Tanácsában folytatott vitákból egyelőre nem derültek ki sem konkrét álláspontok, sem összegek a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozóan. Mindazonáltal a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleménye alkalmat nyújt arra, hogy a bizottság vázolja álláspontját a Költségvetési Bizottság számára, különösen a következő többéves pénzügyi keret jelenlegi összegei tekintetében.
E vélemény kiindulópontja a Parlament 2011. június 8-i (a SURE bizottság jelentése) és 2011. június 23-i (Dess-jelentés) állásfoglalásában kifejezett álláspontja. A Parlament mindkét alkalommal világosan kérte, hogy a KAP költségvetését tartsák legalább a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel azonos szinten.
A bizottsági javaslat elemzése
Amikor a Bizottság 2011. június 29-én előterjesztette a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló javaslatát, a KAP költségvetésével kapcsolatban gyakran utaltak reálértéken való befagyasztására. Érdemes azonban közelebbről megvizsgálni az összegeket.
2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret (millió EUR – 2011-es árakon) | ||||||||
Kötelezettségvállalási előirányzatok | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. Fenntartható növekedés: természeti erőforrások | 57 386 | 56 527 | 55 702 | 54 861 | 53 837 | 52 829 | 51 784 | 382 927 |
ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések | 42 244 | 41 623 | 41 029 | 40 420 | 39 618 | 38 831 | 38 060 | 281 825 |
Forrás: COM(2011)0398
A Bizottság által megadott összegek változatlan 2011-es árakon szerepelnek. Hasonlóképpen a jelenlegi, 2007–2013-as többéves pénzügyi keret 2006. évi elfogadásakor az összegek 2004-es árakban voltak kifejezve.
Az évi 2%-os deflátor alkalmazásával az összegek átválthatók „folyó árakra” (általában ebben a formában ismertetik őket, lásd: http://ec.europa.eu/budget/figures/fin_fwk0713/fwk0713_en.cfm).
Ugyanilyen évi 2%-os deflátor alkalmazásával a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret összegei naprakésszé téve változatlan 2011-es árakon kifejezve a következők:
2007–2013 közötti többéves pénzügyi keret (millió EUR – 2011-es árakon) | ||||||||
Kötelezettségvállalási előirányzatok | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. A természeti erőforrások megőrzése és kezelése | 59 689 | 62 816 | 58 609 | 61 154 | 59 888 | 59 618 | 58 909 | 420 682 |
ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések | 49 531 | 49 046 | 48 565 | 48 089 | 47 616 | 47 150 | 46 688 | 336 685 |
Forrás: Kivonat az adatlapokról. D. Tematikus Főosztály, DG IPOL
Ha az egyes táblázatokban összehasonlítjuk a 2. fejezet teljes összegét: 420 682 millió EUR – 382 927 millió EUR = 37 755 millió eurós (9%-os) csökkenést tapasztalunk..
NB.: Az eredeti, 2006. évi megállapodásban szereplő összeg (2004-es árakon 371 344 millió euró), a különböző felülvizsgálatok (élelmezésfinanszírozási eszköz, Galileo, ITER stb.) figyelembevétele nélkül 2011-es árakon 426 558 millió eurót jelentene a 2. fejezetben, és ha ezt az összeget vennénk kiindulási alapul, akkor a 2014 és 2020 közötti többéves pénzügyi keretről szóló bizottsági javaslat közelítőleg 10,3%-os költségvetés-csökkentésnek felelne meg.
Az előadó által javasolt következtetések
A Parlament korábbi állásfoglalásaiban kifejezett állásponttal összhangban a KAP költségvetését legalább a 2007–2013-as kerettel azonos szinten kellene tartani. Ezért a Bizottság által javasolt csökkentést el kell utasítani, és a Parlamentnek kérnie kell olyan összeg beállítását, amely megfelel a jelenlegi programozási időszak felső határértékeinek.
A tagállami és uniós költségvetési korlátok miatt rendkívül fontos a tagállamok számára rugalmasságot biztosítani, hogy a KAP két pillérét képező közvetlen kifizetések és vidékfejlesztés között átcsoportosíthassák a forrásokat, hogy a vidéki térségeikben jelentkező kihívásokkal szemben a legmegfelelőbb módon tudjanak fellépni.
JAVASLATOK
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:
1. hangsúlyozza a közös agrárpolitika fontosságát az élelmiszer-ellátás polgárok számára történő biztosítása szempontjából a Szerződésekkel összhangban; megállapítja, hogy az élelmiszer-kereslet gyorsabban nő, mint az ellátás és az éghajlatváltozás hatásai különösen érezhetőek a mezőgazdaságban; ragaszkodik ahhoz, hogy Európának mint a legnagyobb mezőgazdaságitermék-importőrnek továbbra is fenn kell tartania és növelnie kell mezőgazdasági potenciálját és agrár-élelmiszerágazatának hatékonyságát, hogy kielégíthesse a jelenlegi és jövőbeli uniós élelmiszerkeresletet;
2. véleménye szerint a 2014–2020-ra vonatkozó többéves pénzügyi keretről megállapodásnak kell születnie 2012 vége előtt, ellenkező esetben az Unió számolhat hitelességének és stabilitásának elvesztésével;
3. ismételten hangsúlyozza, hogy az EUMSZ-nak megfelelően a Parlament és a Tanács a jogalkotó szervek, az Európai Tanács pedig nem járhat el jogalkotóként; ragaszkodik ahhoz, hogy a jövőbeli KAP rendes jogalkotási eljárás keretében kerüljön megállapításra;
4. emlékeztet a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című, 2011. június 8-i állásfoglalásában[26], és „A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” című, 2011. június 23-i állásfoglalásában[27] kifejtett álláspontjára, mely szerint a KAP költségvetésének reálértékét a következő többéves pénzügyi keretben legalább a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel azonos szinten kellene tartani;
5. aggodalommal állapítja meg, hogy a következő többéves pénzügyi keretről szóló bizottsági javaslat, amely a 2. fejezet tekintetében 382 927 millió eurós átfogó felső határt[28], a közvetlen kifizetések és a piachoz kapcsolódó kiadások tekintetében pedig 281 825 millió eurós rész-összeghatárt állapít meg, e fejezeten belül reálértéken 37 755 millió eurós csökkentést eredményezne;
6. úgy véli, hogy az elvonások nem ellentételezhetők más fejezetekben előirányzott kiadásokkal (élelmiszersegély a leginkább rászorulók számára, mezőgazdasági kutatás, élelmezésbiztonsági tartalék stb.) vagy az előre nem látható kiadásokra szánt rugalmassági eszközökkel (mezőgazdasági válságokra képzett tartalék stb.), mivel ezek költségvetési tartalékok, amelyek nem tartalmaznak kötelezettségvállalási előirányzatokat;
7. úgy véli, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) a KAP költségvetésénél nem kellene számításba venni, mivel beszámítása félrevezető: először is nem egyértelmű, hogy a különböző tagállamokban dolgozó mezőgazdasági termelők egyáltalán hozzá tudnak-e majd férni a pénzeszközökhöz, és ha igen, hogyan; másodszor pedig, az EGAA beszámítása azt feltételezi, hogy a nemzetközi kereskedelmi megállapodások nyomán több ezer mezőgazdasági termelő csődbe megy a jövőben is; úgy véli továbbá, hogy a mezőgazdaságot – az élelmezésbiztonság és különösen az élelemhez való emberi jog terén betöltött szerepe miatt – nem szabad alkualapnak használni a nemzetközi kereskedelmi ügyekben;
8. kiemeli a KAP II. pillérének fontos szerepét, amely jelentős mértékben hozzájárul a vidéki munkahelyteremtéshez és beruházásokhoz, illetve a mezőgazdasági ágazat hatékonyságának és versenyképességének növeléséhez; meggyőződése, hogy a KAP II. pillérének megerősítése következetes összhangban állna a KAP eddigi reformjainak eredményeivel, és jelentősen megnövelné e politika hatékonyságát és eredményességét, különösen a többek közt az Európa 2020 stratégiában említett új kihívások tekintetében;
9 felkéri ezért a Tanácsot, hogy a 2. fejezetet és a közvetlen kifizetések és a piachoz kapcsolódó kiadások alfejezetét emelje 420 682 millió euróra, illetve 336 685 millió euróra, ami korábbi állásfoglalásaiban kifejezett kérésének megfelelően a reálértéken való befagyasztásnak felelne meg;
10. hangsúlyozza, hogy az agrárpolitika az egyetlen olyan uniós politika, amelyre vonatkozóan a következő többéves pénzügyi keretről szóló bizottsági javaslatban ilyen jelentős mértékű forráselvonás szerepel; ezért ragaszkodik hozzá, hogy amennyiben az uniós költségvetés általános csökkentését irányozzák elő, az semmiképpen sem eredményezheti a KAP költségvetésének további csökkentését;
11. hangsúlyozza, hogy a regionális modellre való áttérés és a következő többéves időszakban a környezetvédelmi szempontok további érvényesítése a KAP-ban komoly hatással lesz a mezőgazdasági termelőkre, ezért a teljes KAP-költségvetés további csökkentése még tovább fokozná az egyes mezőgazdasági termelőkre nehezedő nyomást;
12. hangsúlyozza, hogy fontos a tagállamok számára bizonyos rugalmasságot biztosítani, hogy a KAP két pillére között átcsoportosíthassák a forrásokat (azzal a feltétellel, hogy az első pillérből a másodikba történő átcsoportosításkor figyelembe veszik a meglévő társfinanszírozási követelményeket) annak érdekében, hogy a vidéki térségekben jelentkező kihívásokkal szemben a legmegfelelőbb módon tudjanak fellépni, a KAP reformjával kapcsolatos, folyamatban lévő jogalkotási eljárások – különösen a közvetlen kifizetésekről szóló jövőbeli rendelet források átcsoportosítására vonatkozó rendelkezéseinek – sérelme nélkül;
13. meggyőződése, hogy az Unióban a leginkább rászorulóknak biztosított segítségnyújtás programját 2013 után is folytatni kell.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma | 18.9.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 32 4 3 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | John Stuart Agnew, Eric Andrieu, Pilar Ayuso, José Bové, Luis Manuel Capoulas Santos, Vasilica Viorica Dăncilă, Michel Dantin, Paolo De Castro, Albert Deß, Diane Dodds, Herbert Dorfmann, Hynek Fajmon, Mariya Gabriel, Iratxe García Pérez, Julie Girling, Béla Glattfelder, Martin Häusling, Esther Herranz García, Elisabeth Jeggle, Elisabeth Köstinger, Agnès Le Brun, George Lyon, Gabriel Mato Adrover, Mairead McGuinness, James Nicholson, Rareş-Lucian Niculescu, Wojciech Michał Olejniczak, Georgios Papastamkos, Marit Paulsen, Britta Reimers, Ulrike Rodust, Alfreds Rubiks, Giancarlo Scottà, Czesław Adam Siekierski, Sergio Paolo Francesco Silvestris, Alyn Smith, Csaba Sándor Tabajdi, Janusz Wojciechowski | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Maria do Céu Patrão Neves | |||
20.9.2012
VÉLEMÉNY a Halászati Bizottság részéről
a Költségvetési Bizottság részére
a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
( COM(2011)0398 – C7-0000/2012 – 2011/0177(APP) )
A vélemény előadója: João Ferreira
RÖVID INDOKOLÁS
A Halászati Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:
Általános értékelés
A. rámutat a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan javasolt többéves pénzügyi keret (TPK) szűkösségére, amely a jelenlegi, 2007–2013-as többéves pénzügyi kerethez viszonyítva csökkenést is mutat; úgy véli, hogy a válság nem szolgálhat ürügyként az uniós költségvetés csökkentésére, sőt ellenkezőleg, rámutat egy szilárd, lényegesen megerősített költségvetés szükségességére, amely lehetővé teszi az uniós politikák célkitűzéseinek elérését, azaz a növekedés és a foglalkoztatás támogatását, valamint a gazdasági és társadalmi kohézió elvének érvényesítését az Európa 2020 stratégia keretében; ezért szorgalmazza, hogy a Tanács ilyen értelemben módosítsa a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló, a Bizottság által előterjesztett javaslatot;
A halászati ágazattal kapcsolatos általános kérdések
B. emlékeztet rá, hogy a halászati erőforrások olyan közjónak minősülnek, amely alapvető fontosságú a világ élelmezésbiztonsága szempontjából; hangsúlyozza, hogy a halászati és akvakultúra-ágazat és az azokhoz kapcsolódó tevékenységek gyakran a fő megélhetési forrást és fenntartható foglalkoztatási lehetőséget jelentenek a part menti régiókban, a szigeteken és a távoli területeken; rámutat, hogy a megreformált közös halászati politikának társadalmi, gazdasági és környezeti célokat kell követnie, amihez hozzátartozik a halászati erőforrások megfelelő megőrzése és az azokkal való megfelelő gazdálkodás, valamint a számtalan part menti közösséget érintő gazdasági és társadalmi hanyatlás visszafordítása a foglalkoztatás dinamizálása és a helyi lakosság életkörülményeinek javítása mellett, különös figyelmet fordítva a kisüzemi halászat ágazatára, ami megfelelő pénzügyi forrásokat tesz szükségessé 2013 után; elismeri, hogy meg kell erősíteni a kohéziós politikával való koordinációt;
C. megállapítja, hogy „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleményben foglalt, a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló javaslat összesen 6,685 milliárd eurót irányoz elő indikatívan a halászatra és a tengeri ügyekre 2011. évi változatlan árakon számítva (Európai Tengerügyi és Halászati Alap, ideértve a piaci intézkedéseket + halászati partnerségi megállapodásokat + regionális halászati irányító szervezeteket), ami a 2014–2020-as TPK időtartama alatt átlagosan évi 955 millió eurót jelent; 2013-ra – a jelenlegi TPK utolsó évére – az előirányzott összeg 984 millió euró; aggodalommal mutat rá, hogy a 2014–2020-as TPK egyes éveire előirányzott összegek minden esetben alacsonyabbak a jelenlegi többéves pénzügyi keretben 2013-ra előirányzott összegnél; emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament 2011. június 8-i, „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című állásfoglalásában[29] a következő többéves pénzügyi keret számára a 2013. évi szinthez képest legalább 5%-os előirányzat-növekedést kívánt;
D. megjegyzi, hogy a Bizottság által javasolt némely szakpolitikai célkitűzés megerősített pénzügyi eszközöket tesz szükségessé, és azok hiánya veszélyeztetné a célkitűzések tényleges megvalósítását; emlékeztet, hogy a Bizottság szakpolitikai célkitűzései közé tartozik a halászat és a többi gazdasági ágazat között az innováció terén fennálló szakadék megszüntetése, a korlátozott hatással járó halászatra való áttérés előmozdítása a visszadobások felszámolása és a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatás csökkentése révén, a part menti halászattól függő közösségek életképességének biztosítása, valamint a diverzifikáció előmozdítása;
E. hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági ágazathoz hasonlóan a halászati ágazat is fokozottan ki van téve a válságoknak; ezért a mezőgazdasági ágazatban meglévőkhöz hasonló egyedi támogató mechanizmusok létrehozását szorgalmazza, amelyek olyan válsághelyzetekben lépnének működésbe, mint például a természeti katasztrófák, a tevékenység állomány-helyreállítási tervek miatti kényszerű leállása, vagy az alapvető termelési javakhoz való hozzáférés hirtelen korlátozottá válása;
F. megállapítja, hogy a halászati tevékenység különböző tényezők – például nyilvánvaló természeti korlátok – miatti kiszámíthatatlan jellegéből adódóan fenn kell tartani az ágazathoz igazodó állami és közösségi finanszírozást;
A strukturális alapokkal, köztük az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal (FEAMP) kapcsolatos kérdések
G. úgy véli, hogy a megosztott igazgatás alatt álló alapokra, köztük az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra (FEAMP) alkalmazandó jövőbeni közös stratégiai keretnek figyelembe kell vennie e finanszírozási eszközök célkitűzéseinek sokszínűségét; emlékeztet, hogy a FEAMP olyan ágazati támogató eszköz, melynek odaítélése semmilyen körülmények között nem függhet a címzett gazdasági tevékenységének földrajzi zónájában tapasztalható gazdasági helyzettől;
H. elutasítja az európai alapok felhasználására vonatkozó makrogazdasági feltételességi szabályok lehetséges bevezetését és/vagy megerősítését; úgy véli, hogy a legnagyobb pénzügyi nehézségekkel küzdő és a legtörékenyebb gazdasággal rendelkező országokat nem szabad kétszeresen büntetni azzal, hogy korlátozzák a fellendülésükhöz és fejlődésükhöz alapvetően szükséges alapokhoz való hozzáférésüket, aláásva ezáltal a kohézió elvét;
I. kiemeli az Európai Tengerügyi és Halászati Alap mint a jövőbeni közös halászati politikát finanszírozó legfőbb eszköz 2014–2020 közötti jelentőségét; hangsúlyozza, hogy a tengeri környezettel kapcsolatos új szakpolitikákhoz, célkitűzésekhez, illetve prioritásokhoz megfelelő pénzeszközöket kell rendelni; visszautasítja, hogy az új prioritásokat, célkitűzéseket, illetve szakpolitikákat – mint például az integrált tengerpolitikát – a halászati politikához szükséges források terhére finanszírozzák;
J. szorgalmazza a megosztott igazgatás alatt álló alapokhoz, köztük az Európai Tengerügyi és Halászati Alaphoz való hozzáférés egyszerűsítését, ami megkönnyítené a kedvezményezettek és az illetékes nemzeti hatóságok munkáját, és elősegítené a rendelkezésre álló források teljes mértékű felhasználását; véleménye szerint elsőbbséget kell biztosítani az integrált megoldásokat nyújtó projekteknek, amelyek a lehető legszélesebb körben a part menti közösségek egészének javát szolgálják, szemben azokkal, amelyek csak korlátozott számú gazdasági szereplő számára járnak előnyökkel;
K. aggodalmának ad hangot a halászati és akvakultúra-termékeket érintő meglévő állami piacszabályozási eszközök lehetséges leépítésével kapcsolatban; sürgeti a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezése általi hozzájárulás megerősítését az ágazat jobb jövedelmezőségének, a piacok stabilitásának, a halászati termékek jobb értékesítésének, valamint a hozzáadott érték növekedésének biztosítása érdekében, amihez a közös piacszervezést megfelelő pénzügyi eszközökkel kell ellátni;
L. szorgalmazza a különböző, különösen a pénzügy területén létező eszközök összehangolását azért, hogy választ adjon a kisüzemi halászat és a tőle leginkább függő part menti közösségek sajátos problémáira; hangsúlyozza, hogy a halászat terén végzett tudományos kutatás az ágazat helyes irányításának alapvető eszköze, amely nélkülözhetetlen a halászati erőforrások alakulását befolyásoló tényezők azonosításához, mennyiségi elemzések elvégzéséhez, az állományok alakulásának előrejelzését lehetővé tevő modellek kidolgozásához, valamint a halászati eszközöknek, a halászhajóknak és a halászok munka- és biztonsági feltételeinek javításához; ezért támogatja a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági téren végzett halászati kutatás finanszírozásának fokozását;
N. nélkülözhetetlennek tartja a biológiai adatok gyűjtésének, kezelésének és rendelkezésre bocsátásának javítását a ténylegesen tudásalapú politika és gazdálkodás biztosítása érdekében; ezért szükségesnek ítéli az e területen biztosított uniós hozzájárulás növelését a társfinanszírozási arány felső határának a jelenlegi 50%-ról legalább 75%-ra történő emelésével;
O. úgy véli, hogy a biológiai okok miatti pihenőidőszakok a halászati erőforrások megőrzésének fontos és bizonyítottan hatékony eszközei, és nélkülözhetetlenek a bizonyos halállományokkal való fenntartható gazdálkodáshoz; elismeri, hogy a biológiai pihenőidőszakoknak a fajok életciklusának kritikus szakaszaiban való bevezetése lehetővé teszi, hogy ezen állományok fejlődése összeegyeztethető legyen a pihenőidőszakon kívüli halászat fenntartásával; ezek fényében szorgalmazza annak bevezetését, hogy a halászok pénzügyi kompenzációban részesülhessenek tevékenységük szüneteltetésének időszakaiban;
P. kiemeli, hogy az európai akvakultúra jelenlegi fejlettségi szintje szükségessé teszi a K+F tevékenységek e téren való fokozását, ami lehetővé teszi az ágazatban rejlő számos lehetőség teljes körű kiaknázását és egyidejűleg az ágazat egyes korlátainak leküzdését, hozzájárulva annak jobb fenntarthatóságához;
A legkülső régiók
Q. emlékeztet arra, hogy a halászati ágazat jelentős szerepet tölt be az állandó strukturális korlátokkal és a gazdasági diverzifikáció szűkös lehetőségeivel küszködő gazdaságok jellemezte legkülső régiókban a társadalmi-gazdasági helyzet, a foglakoztatás, valamint a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdítása terén; szorgalmazza a legkülső régiók halászati ágazatát segítő közösségi támogatások fenntartását és megerősítését, különösen a bizonyos legkülső régiók egyes halászati termékeinek forgalomba hozatalához kapcsolódó, a távoli fekvésből adódó többletköltségek kompenzálását célzó programon keresztül („POSEI – halászat”); ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy ennek a programnak korlátlan időre kell szólnia, hiszen a távoli fekvés állandó tényező; sajnálja, hogy a 2014–2020-ra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló javaslat az e régiók számára biztosított összfinanszírozás nagymértékű csökkentését irányozza elő, amikor az Európai Unió által elismert legkülső régiók száma a következő években nőni fog, és felszólít e források jelentős mértékű növelésére;
A költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás tervezete
R. kéri, hogy az intézményközi megállapodás gondoskodjon arról, hogy az Európai Parlamentet teljes körűen bevonják a nemzetközi halászati megállapodások tárgyalási folyamatába; sürgeti, hogy az Európai Parlament képviselői –a Parlament halászati megállapodásokkal kapcsolatos hatásköreire tekintettel – megfigyelőként és a tagállamok képviselőivel egyenrangú félként részt vehessenek a tárgyalások minden szakaszában;
A közös halászati politika külső dimenziójával kapcsolatos kérdések
S. aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a halászat területén kötött partnerségi megállapodások viszonylag eredménytelennek mutatkoznak a harmadik országoknak nyújtott ágazati támogatás tekintetében; rámutat, hogy a Bizottság értékelése szerint az ágazati támogatásra fordított összegek abszolút értékben túlságosan korlátozottak ahhoz, hogy eredményekhez vezessenek; ezért úgy véli, hogy intézkedéseket kell hozni a helyzet orvoslása érdekében, javítva az ágazati támogatás hatékonyságát és elősegítve a pénzeszközök harmadik országok általi jobb felhasználását.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma | 11.7.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 23 0 0 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Antonello Antinoro, Kriton Arsenis, Alain Cadec, Chris Davies, João Ferreira, Carmen Fraga Estévez, Pat the Cope Gallagher, Dolores García-Hierro Caraballo, Marek Józef Gróbarczyk, Ian Hudghton, Iliana Malinova Iotova, Werner Kuhn, Isabella Lövin, Gabriel Mato Adrover, Guido Milana, Maria do Céu Patrão Neves, Crescenzio Rivellini, Ulrike Rodust, Raül Romeva i Rueda, Struan Stevenson, Isabelle Thomas, Nils Torvalds, Jarosław Leszek Wałęsa | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Jean-Paul Besset, Izaskun Bilbao Barandica, Diane Dodds, Barbara Matera, Nikolaos Salavrakos | |||
24.9.2012
VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
a Költségvetési Bizottság részére
a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jóváhagyási eljárásának kedvező kimenetelét elősegítő időközi jelentésről ( 2011/0177(APP) )
( COM(2011)0398 – COM(2012)0388 – 2011/0177(APP) )
A vélemény előadója: Morten Løkkegaard
JAVASLATOK
A Kulturális és Oktatási Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi javaslatokat:
– tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra ( COM(2011)0398 ), COM(2012)0388 ),
– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodásra irányuló javaslatra ( COM(2011)0403 ),
– tekintettel az Európa 2020 stratégia költségvetéséről szóló, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához címzett bizottsági közleményre ( COM(2011)0500 ),
– tekintettel a „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című, 2011. június 8-i állásfoglalására ( 2010/2211(INI) )[30],
– tekintettel az Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja, az „Erasmus mindenkinek” létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra ( COM(2011)0788 ),
– tekintettel a Kreatív Európa program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra ( COM(2011)0785 ),
– tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatra ( COM(2011)0884 ),
– tekintettel az Európai Parlament Jogi Bizottságának 2012. március 28-i véleményére a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat jogi alapjáról,
– tekintettel a „Partnerség az Európáról szóló kommunikációért” című, 2008. október 22-i európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozatra[31],
– tekintettel a „Kommunikáció Európáról, Európáért, Európától” című stratégiai dokumentumra[32],
– tekintettel az „Európai kulturális programról a globalizálódó világban” című 2008. április 10-i állásfoglalására ( 2007/2211(INI) [33],
A. mivel az oktatási, a képzési és az ifjúsági ügyek rendkívül fontos elemei az Európa 2020 stratégiának és azon kiemelt céljának, miszerint az iskolai lemorzsolódást 10% alá kell szorítani, és a felsőfokú végzettséget szerző fiatalok arányát 40%-ra kell emelni;
B. mivel a tanulmányi mobilitás az oktatás, képzés és az ifjúságügy terén hozzájárul a személyes fejlődéshez és az EU munkaerőpiacán nélkülözhetetlen készségek elsajátításához; mivel e mobilitás hozzájárul a munkahelyek teremtéséhez és megőrzéséhez, valamint a szegénység csökkentéséhez is, és közvetlen hatást gyakorol Európa rövid távú gazdasági fellendülésére és hosszabb távú növekedésére és termelékenységére egyaránt;
C. mivel az oktatás, képzés és az ifjúságügy terén megvalósuló tanulmányi mobilitás révén lehetővé tett cserék elősegítik a polgárok aktív részvételét az európai integrációban és kohézióban;
D. mivel 2009-ben a felsőoktatásért felelős európai miniszterek azt a célt tűzték ki, hogy 2020-ra az európai felsőoktatási térségben végzettek legalább 20%-a rendelkezzen külföldi tanulmányi vagy képzési időszakkal;
E. mivel az európai kulturális és kreatív iparágak jelentősen hozzájárulnak a kulturális és nyelvi sokszínűség terjesztéséhez, a munkahelyek teremtéséhez és megőrzéséhez, és általában Európa gazdasági és társadalmi jólétéhez, ezáltal kedvező tovagyűrűző hatásuk van más gazdasági ágazatokra, például az idegenforgalomra és a digitális technológiákra;
F. mivel a kulturális és kreatív ágazatban működő vállalkozások kulcsfontosságú szerepet töltenek be a tudományos, technológiai és területi fejlődéssel kapcsolatos innovációban, és ezáltal segítséget nyújtanak Európának növekedési céljai eléréséhez;
G. mivel az audiovizuális ágazat alapvető gazdasági, társadalmi és politikai szerepet játszik például a magas képzettséget igénylő, jövőorientált munkahelyek létrehozásában, illetve a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége védelmében és folyamatos előmozdításában;
H. mivel a 2005. október 20-án elfogadott, a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény szerint a kulturális tevékenységek, áruk és szolgáltatások egyszerre gazdasági és kulturális természetűek, hiszen identitást, értékeket és jelentéseket közvetítenek, ezért nem kezelhetők úgy, mintha pusztán csak kereskedelmi értékük lenne;
I. mivel az európai kultúra rendkívül változatos és magas színvonalú, és jobban be kellene építeni Európa diplomáciai erőfeszítéseibe;
J. mivel a hozzáférhető és magas színvonalú oktatás és kultúra kulcsfontosságú az európai polgárság előmozdításában és az Európa-szerte széles körben elterjedt politikai szélsőségek kezelésében;
K. mivel a polgárok részvételének fokozása különösen fontos az Európai Unió szempontjából, s ezért külön programra van szükség;
L. mivel az uniós kommunikációs stratégia rendkívül fontos az Unió és polgárai közötti kapcsolatok javításához; mivel az európai polgárok egyre nagyobb mértékben használják a közösségi médiát és az internetet, és ez lehetőséget biztosít ahhoz, hogy interaktív és együttműködő formában kapcsolatba lépjenek a politikusokkal és politikaformálókkal;
M. mivel az alulról szerveződő sport alapvetően fontos az egészségvédő testmozgás és a társadalmi befogadás előmozdításához;
Ajánlások
Jelenlegi programok
i) emlékeztet rá, hogy a jelenlegi uniós oktatási, ifjúsági, kulturális és médiaprogramok közel állnak a polgárokhoz, végrehajtási arányuk magas, ösztönző és tovagyűrűző hatásuk, többek között jelentős gazdasági eredményük figyelemre méltó, valamint nyilvánvaló és bizonyított európai hozzáadott értéket hoznak létre a mobilitás ösztönzése, a források egyesítése és a különböző ágazatok és érdekeltek közötti együttműködés fokozása révén;
ii) rámutat, hogy emellett e programok fontos szerepet játszanak a nemzeti politikák közösségi és kormányközi szinten elfogadott irányba való terelésében is;
iii) megállapítja, hogy az egész életen át tartó tanulás jelenlegi programja jelentősen hozzájárul az európai polgárok egyéni fejlődéséhez uniós szintű mobilitási programok szervezése, ily módon az egymást erősítő kölcsönhatások lehető legnagyobb mértékű kihasználása révén; emlékeztet rá, hogy a program szintén fontos szerepet játszik a nemzeti oktatási és képzési politikák, valamint az illetékes tagállami intézmények korszerűsítése és összehangolása terén;
iv) emlékeztet rá, hogy világszerte egyre növekszik a sikeres online távoktatási kezdeményezések száma; felszólít arra, hogy építsék be az online távoktatási kezdeményezésekbe és az informatikai készségek oktatásába való befektetéseket is;
v) hangsúlyozza, hogy a „Fiatalok lendületben” program erősíti az Unió megújított ifjúsági stratégiáját (2010–2018), valamint hozzájárul a fiatalok minden szinten való részvételének érvényesüléséhez a társadalmi befogadás előmozdításával a nem formális és informális tanulás révén, valamint az önkéntes ágazatra irányuló fellépések révén, továbbá az ifjúsági politikák uniós és nemzeti szintű kidolgozásának támogatásával;
vi) emlékeztet rá, hogy a MEDIA és a MEDIA Mundus programok hozzájárulnak az európai filmgyártási és audiovizuális ágazatok, illetve az e téren az EU és harmadik országok közötti együttműködések támogatásához és megerősítéséhez, valamint az európai audiovizuális ágazat versenyképességének javításához; hangsúlyozza, hogy ezek a programok jelentős európai hozzáadott értéket hoznak létre az európai audiovizuális művek forgalmazásának támogatása, valamint forgalmuk és nézettségük növelése révén;
vii) hangsúlyozza, hogy a MEDIA program célja, hogy megőrizze és fejlessze az európai kulturális és nyelvi sokszínűséget, valamint a közönség hozzáférésének biztosítása révén a filmművészeti és audiovizuális örökséget;
viii) emlékeztet rá, hogy a Kultúra 2007 program jelentős gazdasági tovagyűrűző hatással rendelkezik, és egyedülálló szerepet játszik a kulturális szcénán belüli együttműködés támogatásában, valamint Európa kulturális és nyelvi sokszínűségének előmozdításában;
ix) hangsúlyozza, hogy a kulturális és oktatási területen az Unió diplomáciai erőfeszítései keretében folyó együttműködés jelentős gazdasági és egyéb kedvező tovagyűrűző hatást fejt ki;
x) emlékeztet rá, hogy a jelenlegi Európa a polgárokért program évente több mint egymillió polgárt von be projektjeibe, és nagyban hozzájárul a tevékeny polgárság és az önkéntes munka fejlesztéséhez, valamint olyan európai értékek tudatosításában, mint a szolidaritás, a megkülönböztetésmentesség és a kulturális sokszínűség; megjegyzi, hogy a javasolt új program hozzáadott értéket teremt azzal, hogy az Uniót közelebb hozza a polgáraihoz és határokon átnyúló eszmecserét teremt;
Az „Erasmus mindenkinek” program a bizottsági javaslatban
xi) megállapítja, hogy a bizottsági javaslat összevonja az egész életen át tartó tanulás jelenlegi programját és a „Fiatalok lendületben” programot, valamint külön fejezetet tartalmaz a sportra vonatkozóan, az Unió erre vonatkozó új hatásköreivel összhangban; úgy ítéli meg, hogy a javasolt 17 299 000 000 eurós pénzügyi keret az elképzelhető legalacsonyabb összeg az új program törekvéseit és hatályát figyelembe véve; hangsúlyozza továbbá, hogy az összes érintett ágazatra, különösen a sportra szánt rendkívül korlátozott összeg nem csökkenthető az érintett politikák hatékonyságának kockáztatása nélkül;
xii) megjegyzi, hogy a bizottsági javaslat nem terjed ki a jelenlegi programokban szereplő valamennyi megcélzott kedvezményezettre és fellépésre: például nem fog külön költségvetési előirányzatot képezni a felnőttek mobilitása; a felsőoktatással kapcsolatosan megjegyzi továbbá, hogy szoros figyelemmel kell kísérni a Bizottság arra irányuló tervét, hogy az Erasmus Mundus doktoranduszait kizárja az „Erasmus mindenkinek” program hatályából és a mobilitásuk támogatását célzó finanszírozást a Horizont 2020 programba helyezi át, minthogy ez a terv meggyengítheti a kutatás és a felsőoktatás közötti kapcsolatot (amelynek szükségességét a bolognai folyamat újra és újra megállapítja), és veszélybe sodorhatja a meglévő Erasmus Mundus programok segítségével az elmúlt három évben kialakított intézményi stratégiákat, illetve nem számol az Erasmus Mundus doktoranduszaival az oktatás terén, és őket csak az alkalmazott kutatás területére korlátozza;
xiii) határozottan ajánlja, hogy a javaslat indokolásában leírt valamennyi oktatási ágazatnak – nevezetesen az iskolai oktatásnak, a szakoktatásnak és -képzésnek, a felsőoktatásnak és a felnőttkori tanulásnak – és az ifjúságügynek szánt minimális támogatás kerüljön be a jogi alapba annak érdekében, hogy jogilag kötelező erejűvé váljon, és a költségvetési hatóság döntésétől függjön; aggodalommal veszi tudomásul, hogy a javasolt minimális támogatások a teljes költségvetésnek csupán 56%-ával érnek fel; hangsúlyozza, hogy magasabb összegekre van szükség a különböző ágazatok megbízható finanszírozásának biztosítása érdekében; javasolja továbbá, hogy rendelkezzenek az előirányzatok félidős felülvizsgálatáról is, amelyet a Bizottság értékelő jelentése alapján a Parlament végezne el;
xiv) kiemeli az ifjúsági munkanélküliség jelenlegi riasztó szintjét, és aggodalommal állapítja meg, hogy az ifjúságpolitika nem kellő hangsúllyal jelenik meg a bizottsági javaslatban; hangsúlyozza, hogy az ifjúságot célzó tevékenységekhez külön fejezetet és külön költségvetési tételt kell létrehozni;
xv) tudomásul veszi, hogy a javaslatban szerepel az „Erasmus mindenkinek” program a mesterképzésben részt vevő hallgatók mobilitásának finanszírozására; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ennek nem szabad felváltania a már működő támogatási rendszert, illetve annak fontosságát – különösen válság idején –, hogy jövedelemfüggő küszöböket állapítsanak meg társadalmilag fenntarthatóvá tételük érdekében;
xvi) rámutat, hogy ki kell térni a társadalmi befogadás melletti szilárd elköteleződésre, az oktatás és képzés valamennyi szintjén megvalósuló tanulási mobilitáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása révén; e tekintetben megjegyzi az egyénekre – és különösen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők hallgatókra – szabott lehetőségekben való részvétel biztosításának a fontosságát;
xvii) megjegyzi, hogy az Európai Ifjúsági Garancia kezdeményezés – megfelelő támogatás mellett – jelentős gazdasági eredményeket hozhat a 2014-es időkereten túl is;
xviii) megjegyzi, hogy az uniós támogatási program építhet a sport Lisszaboni Szerződés 165. cikke szerinti uniós dimenziója kialakítására irányuló előkészítő fellépések során szerzett tapasztalatokra, , különösen pedig a társadalmi integráció vonatkozásában;
A „Kreatív Európa” program a bizottsági javaslatban
xix) tudomásul veszi, hogy a Bizottságnak szándékában áll összevonni a MEDIA, a MEDIA Mundus és a Kultúra 2007 programot; megjegyzi ugyanakkor, hogy e programok összevonása alááshatja az érintett területen jelenleg megvalósuló sikereket; kiemeli, hogy az átláthatóság és a láthatóság érdekében alapvetően fontos külön-külön költségvetési előirányzatot létrehozni a MEDIA, a Kultúra és az ágazatközi ágak számára;
xx) tudomásul veszi, hogy a Bizottság által tervezett költségvetés 1 801 000 000 EUR; úgy ítéli meg, hogy ez az elképzelhető legalacsonyabb összeg, ha a javasolt új többéves program teljes működését biztosítani kell; hangsúlyozza, hogy a Kultúra és a MEDIA programokra rendelkezésre álló igen korlátozott forrásokat nem lehet tovább csökkenteni hatékonyságuk veszélyeztetése nélkül;
xxi) kiemeli, hogy a MEDIA, a Kultúra és az ágazatközi ág számára előirányzott indikatív támogatások nem a javaslat jogi alapjában, hanem csupán az indokolásában szerepelnek; hangsúlyozza, hogy az egyes ágak támogatásának egyértelmű bontásban kell bekerülnie a jogi alapba annak érdekében, hogy jogilag kötelező erejűvé váljon, és a költségvetési hatóság döntésétől függjön;
xxii) hangsúlyozza, hogy mivel számos európai uniós program és költségvetési tétel keretében jelenleg nincsenek vagy jelentéktelenek a kulturális ágazatra irányuló beruházások, nem szabad elfecsérelni a kulturális ágazatban rejlő – az innováció ösztönzésére vonatkozó – lehetőségeket és ezáltal elmulasztani az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítására kínálkozó alkalmat;
xxiii) megerősíti, hogy a „Kreatív Európa” programban elindított tevékenységeknek – az ágazat kettős természetének megfelelően – olyan célokat kell kitűzniük és olyan eredményeket kell elérniük, amelyek nemcsak a gazdasági tényezőket veszik figyelembe, hanem a társadalmi és kulturális megfontolásokat is;
xxiv) örömmel veszi tudomásul az elképzelést, mely szerint olyan pénzügyi eszközt kellene létrehozni, amely áthidalja a kulturális és kreatív ágazat szereplői által a hitelhez jutás során tapasztalt nehézségeket, és javasolja, hogy egy ilyen eszköz segítségével a pénzügyi közvetítők által kínált garanciákat előre összeállított, kiegyensúlyozott portfolió alapján biztosítsák, illetve garantálják valamennyi tagállam és bármilyen – akár nyereségérdekelt, akár nonprofit – szereplő számára az egyenlő hozzáférést, valamint az eszköz átlátható és ellenőrzött irányítását;
Az „Európa a polgárokért” program a bizottsági javaslatban
xxv) tudomásul veszi, hogy a program végrehajtásához javasolt pénzügyi keret összege 229 000 000 EUR, ami igen csekély mértékű növekedést jelent a jelenlegi program költségvetéséhez képest; hangsúlyozza, hogy ez az elképzelhető legalacsonyabb összeg, ha a javasolt program teljes működését biztosítani kell;
xxvi) aggodalommal állapítja meg, hogy az egyes ágakra előirányzott indikatív támogatások nincsenek részletezve sem a javaslatban, sem mellékleteiben; hangsúlyozza, hogy ezeket az előirányzatokat szerepeltetni kell a jogi alapban annak érdekében, hogy a költségvetési hatóság hatáskörébe tartozzanak;
xxvii) hangsúlyozza, hogy az új program pénzügyi keretösszegét valamennyi részt vevő csoport számára egyformán elérhetővé kell tenni;
xxviii) határozottan javasolja, hogy élvezzenek költségvetési prioritást azok a könnyen elérhető és kis léptékű projektek, amelyek a lehető legközelebb vannak a polgárokhoz;
xxix) határozottan ragaszkodik hozzá, hogy az „Európa a polgárokért” programra irányuló bizottsági javaslatot együttdöntési eljárással fogadják el;
Általános észrevételek
xxx) hangsúlyozza rugalmasságának fontosságát a többéves kiadások szempontjából, és megállapítja, hogy a kis összegű fejezetek, például a jelenlegi 3b. fejezet, akadályozzák a források programok közötti átcsoportosítását; kéri, hogy a következő többéves pénzügyi keretben kerüljék a kis összegű fejezetek és alfejezetek létrehozását;
xxxi) emlékeztet rá, hogy az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap beruházásai az oktatás és képzés terén több mint 72 milliárd, a kutatás és innováció terén pedig 60 milliárd eurót kell, hogy képviseljenek a 2007–2013-as időszakban; úgy véli, hogy vannak lehetőségek a kulturális intézkedések több uniós programon keresztül történő finanszírozására, például a strukturális alapok vagy a külső fellépési eszközök keretében; hangsúlyozza ezért az egymást erősítő kölcsönhatások és multiplikátorhatások lehető legnagyobb mértékű kihasználásának fontosságát, különösen egyrészről a strukturális politikák, másrészről az oktatás-, képzés-, ifjúság- és kultúrpolitika között;
xxxii) kéri, hogy gondoskodjanak arról, hogy a felnőttek (köztük a munkavállalók és felnőtt tanulók) mobilitása jogosult legyen a strukturális alapok keretében rendelkezésre álló finanszírozásra, illetve hogy könnyebb legyen az e finanszírozáshoz való hozzáférés;
xxxiii) javasolja a polgárok és érdekeltek lehetőségekhez való hozzáférésének javítását a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatban; e tekintetben fontosnak tartja az uniós programokhoz kapcsolódó adminisztrációs és pénzügyi terhek egyszerűsítését;
xxxiv) fontos szereplőnek tartja a nem kormányzati szervezeteket is a következő többéves pénzügyi keretben kitűzött célok elérésében, és határozottan javasolja az európai civil párbeszédben betöltött kulcsfontosságú szerepük elismerését, valamint megfelelő adminisztrációs és pénzügyi támogatásukat, különösen válság idején;
xxxv) kiemeli az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz fontosságát a mobilitás előmozdítása és az európai szomszédságpolitika keretébe tartozó országok civil társadalmainak támogatása terén; e tekintetben emlékeztet arra, hogy a pénzeszközöknek az európai szomszédságpolitika déli, illetve keleti dimenziója közötti elosztása során fenn kell tartani az egyensúlyt;
xxxvi) emlékeztet arra, hogy az európai polgárok egyre nagyobb mértékben használják az információ és a kulturális tartalmak forrásaként a közösségi médiát és az internetet, és ez lehetőséget biztosít arra, hogy interaktív és együttműködő formában kapcsolatba lépjenek a politikusokkal és politikaformálókkal; felszólítja az uniós intézményeket, hogy használják a közösségi médiát és a többi internetes eszközt, illetve folytassanak aktívabb párbeszédet a polgárokkal olyan programok segítségével, mint például a „Sharing Europe”; felhívja az uniós intézményeket, hogy további felhasználásuk érdekében több közszférából származó információt bocsássanak rendelkezésre;
xxxvii) határozottan javasolja, hogy a kommunikáció kapjon saját jogi alapot, és növeljék a kommunikációs szakpolitikai fellépések kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatait annak érdekében, hogy fokozódjon a polgárokkal folytatott párbeszéd.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma | 19.9.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 26 2 2 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Zoltán Bagó, Malika Benarab-Attou, Lothar Bisky, Piotr Borys, Jean-Marie Cavada, Silvia Costa, Lorenzo Fontana, Cătălin Sorin Ivan, Petra Kammerevert, Morten Løkkegaard, Emilio Menéndez del Valle, Marek Henryk Migalski, Katarína Neveďalová, Doris Pack, Chrysoula Paliadeli, Gianni Pittella, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Marietje Schaake, Marco Scurria, Emil Stoyanov, Hannu Takkula, László Tőkés, Marie-Christine Vergiat | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | François Alfonsi, Heinz K. Becker, Nadja Hirsch, Iosif Matula, Bernd Posselt, Mitro Repo, Kay Swinburne | |||
18.9.2012
VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről
a Költségvetési Bizottság részére
a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
( COM(2011)0398 – 2011/0177(APP) )
A vélemény előadója: Dagmar Roth-Behrendt
JAVASLATOK
A Jogi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi javaslatokat:
Igazságügy
1. az uniós jogszabályok teljes átláthatóságának és az alkalmazás hatékonyságának biztosítása érdekében kiemelten fontosnak tartja, hogy a jogszabályok egyszerűek, egyértelműek és világosan érthetőek legyenek; e tekintetben szükségesnek tartja az európai igazságszolgáltatási térség továbbfejlesztésének támogatását a megfelelő pénzügyi erőforrások révén annak érdekében, hogy Európa-szerte biztosítottak legyenek a polgárok számára az uniós szintű szabványok, az alapvető szintű igazságszolgáltatás, a megkülönböztetésmentes bánásmód és a jogok gyakorlásának csorbítatlan lehetősége;
2. elengedhetetlennek tartja, hogy az EU jelentős pénzügyi előirányzatokkal támogasson egy sor célzott pénzügyi programot az igazságszolgáltatás területén hozott jogszabályainak és szakpolitikai intézkedéseinek támogatása érdekében, az olyan, határokon átnyúló kérdésekre összpontosítva, amelyek csak uniós szinten összehangolt fellépés révén kezelhetőek megfelelően;
3. hangsúlyozza, hogy az igazságszolgáltatáshoz való teljes körű hozzáférés – igazságügyi képzések és a polgári és büntetőügyekben folytatott hatékony igazságügyi együttműködés révén történő – jobb megvalósítása még inkább biztosítható lehetne a 2014–2020-ra szóló „Jogérvényesülés” program javasolt előirányzatainak növelése által, és kéri a vonatkozó pénzügyi keret 5%-os növelését;
Igazgatás
4. egyetért az igazgatási kiadások racionalizálására irányuló európai bizottsági javaslattal; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy feltétlenül egyensúlyt kell teremteni a további takarékoskodás és annak biztosítása között, hogy az intézmények a Szerződésekben előírt kötelezettségeiknek és hatásköreiknek megfelelően el tudják látni munkájukat és feladataikat, szem előtt tartva a jelenlegi gazdasági válság jelentette súlyos kihívásokat is;
5. ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a Bizottság által előirányzott megtakarítások 80%-a a személyzet létszámának javasolt 5%-os csökkentéséből adódik; egyáltalán nem ért egyet a lineáris létszámcsökkentés összes intézmény, szerv és ügynökség esetében való alkalmazásával, mivel ezek Szerződések szerinti szerepe és felelősségi köre nagyon különböző; hangsúlyozza, hogy a megfelelő működésük akadályozásának elkerülése érdekében az egyes intézményekre, szervekre és ügynökségekre kell bízni annak eldöntését, hogy hol és milyen csökkentéseket lehet bevezetni;
6. emlékeztet rá, hogy az európai uniós közszolgálat 2004-ben jelentős reformon ment keresztül, amely eddig már 3 milliárd eurós megtakarítást eredményezett, és 2020-ig további mintegy 5 milliárd eurós megtakarítást fog jelenteni az uniós költségvetés számára; megjegyzi, hogy az Unió igazgatási kiadásai az uniós GNI körülbelül 1%-át kitevő 2007–2013-as többéves pénzügyi keretnek mindössze 5,8%-át teszik ki;
7. üdvözli, hogy a költségvetési hatóságoknak figyelembe kell venniük a következő többéves pénzügyi keret időszakának eltérő gazdasági és társadalmi körülményeit, de hangsúlyozza, hogy az Uniónak minden eddiginél inkább szüksége van egy hatékony, magasan képzett és többnyelvű személyzetre, amelynek tagjai a tagállamok állampolgárai közül kerülnek ki, földrajzi szempontból a lehető legszélesebb körből, a nemek közötti egyensúly kellő figyelembevételével; rámutat, hogy a személyzet tagjainak függetleneknek kell lenniük, a legmagasabb szintű szakmai normáknak kell megfelelniük, és késznek kell lenniük származási országuk elhagyására; továbbá rámutat, hogy a személyzet tagjai számára biztosítani kell az ahhoz szükséges eszközöket, hogy feladataikat a lehető leghatékonyabban és leglojálisabban láthassák el;
8. határozottan ellenezni fog minden olyan intézkedést, amely az alapvető jogokat, az uniós jog alapelveit és a társadalmi igazságosság elvét tekintve sérti a tisztviselők jogi helyzetét, és amely veszélyezteti az uniós igazgatás megfelelő működését az állampolgárok és az Unió szolgálatával kapcsolatos feladatainak teljesítése során.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma | 18.9.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 23 1 1 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Raffaele Baldassarre, Luigi Berlinguer, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Christian Engström, Marielle Gallo, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sajjad Karim, Klaus-Heiner Lehne, Antonio Masip Hidalgo, Jiří Maštálka, Alajos Mészáros, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Francesco Enrico Speroni, Dimitar Stoyanov, Rebecca Taylor, Alexandra Thein, Rainer Wieland, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Piotr Borys, Eva Lichtenberger, Arlene McCarthy, Angelika Niebler, Dagmar Roth-Behrendt, József Szájer | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) | Jacek Włosowicz | |||
20.9.2012
VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről
a Költségvetési Bizottság részére
a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jóváhagyási eljárásának kedvező kimenetelét elősegítő időközi jelentésről
( COM(2011)0398 – C7 – 2011/0177(APP) )
A vélemény előadója: Monika Hohlmeier
JAVASLATOK
Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi javaslatokat:
1. tudomásul veszi a biztonságról és az uniós polgárságról szóló 3. fejezet új felépítését; úgy véli, hogy az élelmiszerbiztonság, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, a Közösségi Növényfajta-hivatal és az Európai Gyógyszerügynökség felvétele az új 3. fejezetbe kérdéseket vet fel, és nem áll összhangban a biztonság és az uniós polgárság általános célkitűzésével; javasolja, hogy a fejezet címét változtassák meg a Parlament „Befektetés a jövőbe: új többéves pénzügyi keret (MFF) a versenyképes, fenntartható és befogadó Európáért” című, 2011. június 8-i állásfoglalása[34] szerint a következőre: „Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése”;
2. véleménye szerint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségnek szánt összeg nem tükrözi megfelelően e térség Lisszaboni Szerződés általi megerősítését, valamint az egyre növekvő feladatokat és kihívásokat;
3. hangsúlyozza, hogy a forrásokat hatékonyan kell felhasználni, és jól kell velük gazdálkodni annak elkerülése végett, hogy a tagállamok saját nemzeti érdekeiknek szerezzenek érvényt;
4. hangsúlyozza, hogy a finanszírozási rendszerek egyszerűsítésével – a rugalmasság biztosítása mellett – fenn kell tartani a kiszámíthatóságot és megbízhatóságot, és megfelelő részt kell biztosítani az egyes alapok valamennyi célkitűzésének;
5. hangsúlyozza, hogy a finanszírozott tevékenységeknek európai hozzáadott értéket kell létrehozniuk, és ehhez megfelelő egyensúlyra van szükség a politikai célkitűzések között valamennyi alap és program esetében;
6. örömmel veszi tudomásul a finanszírozási struktúrák egyszerűsítését a Menekültügyi és Migrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap létrehozása révén, valamint a programozásra, irányításra, ellenőrzésre és jelentéstételre általánosan alkalmazandó szabályokat, amennyiben megmarad a különböző prioritások egyensúlya az alapokon belül; rámutat, hogy a belügy területére irányuló finanszírozási eszközök egyszerűsítése szűkíteni fogja a jogi alapok és a végrehajtási szabályok körét, és érthetőbbé fogja tenni a szabályokat minden érdekelt számára;
7. úgy véli, hogy a Menekültügyi és Migrációs Alapon belül megfelelő pénzügyi forrásokat kell rendelni különösen a jelenlegi Európai Menekültügyi Alap és az Európai Integrációs Alap célkitűzéseinek támogatásához; tudomásul veszi, hogy kiemelt hangsúlyt kapnak a letelepítési és áttelepítési intézkedések; hangsúlyozza, hogy a finanszírozott tevékenységeknek európai hozzáadott értéket kell létrehozniuk, és ehhez megfelelő egyensúlyra van szükség a politikai célkitűzések között;
8. ismételten hangsúlyozza, hogy már folyik olyan új elemek tervezése, mint az uniós PNR-rendszer vagy az intelligens határellenőrzésről szóló csomag; véleménye szerint a Belső Biztonsági Alapnak megfelelő pénzügyi forrásokkal kell rendelkeznie célkitűzéseinek megvalósításához, hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az alap minden fellépésének maradéktalanul összhangban kell lennie az Európai Unió Alapjogi Chartájával; kéri, hogy biztosítsanak forrásokat a védelem szempontjából kényes természetű határőrizet kidolgozásához, amely maradéktalanul tiszteletben tartja a bevándorlók alapvető jogait;
9. hangsúlyozza, hogy szükség van a Belső Biztonsági Alap támogatására a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megerősítésére irányuló cél érvényesítésének érdekében és biztosítani kell a tagállamok közötti koordinációt az egységes és magas színvonalú külső határőrizet fejlesztése tekintetében; úgy véli továbbá, hogy az infrastruktúrára, felszerelésre, közlekedési eszközökre és informatikai rendszerekre fordított beruházásnak hozzá kell járulnia a kielégítő közös biztonsági szinthez és a FRONTEX ügynökség által koordinált közös műveletek hatékonyságához;
10. felhívja a figyelmet arra, hogy a „Jogérvényesülés” programnak elegendő finanszírozást kell juttatni; hangsúlyozza, hogy megfelelő egyensúlyra kell törekedni a különböző célkitűzésekhez rendelt források között;
11. véleménye szerint a gyermekek jogaira és védelmére irányuló erőfeszítéseket láthatóbbá kellene tenni külön finanszírozási keretek révén, hogy a támogatások nyomon követhetőek és ellenőrizhetőek legyenek, és értékelni lehessen eredményességüket;
12. örömmel veszi tudomásul a „Jogok és polgárság” program létrehozására irányuló javaslatot; hangsúlyozza, hogy a finanszírozási rendszer egyszerűsítése nem eredményezheti a pénzügyi források szintjének csökkenését a jelenlegi, 2007–2013-as programokhoz képest, ezért sajnálattal állapítja meg, hogy a Bizottság javaslatában a források csökkentése szerepel; kéri, hogy növeljék az alapvető jogok előmozdítására és védelmére, valamint a rasszizmus, a homofóbia és a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemre fordítandó költségvetést, különösen a jelenlegi pénzügyi válság következtében Európában tapasztalható növekvő intolerancia és társadalmi feszültségek összefüggésében;
13. sajnálattal veszi tudomásul a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel foglalkozó ügynökségek finanszírozásának statikus megközelítését, amely egyáltalán nem tükrözi az egyes feladatok növekedését vagy megszűntét;
14. úgy véli, hogy különösen a FRONTEX, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EMHT) és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) költségvetése nincs összhangban ezen intézmények jelentősen megnövekedett feladataival; ezzel összefüggésben rámutat a FRONTEX közelmúltban módosított megbízatására, az EMHT indulására és tervezett tevékenységére, valamint a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ létrehozására az Europolon belül.
15. hangsúlyozza, hogy megfelelően értékelni kell a meglévő intézkedéseket, és kötelezővé kell tenni az új jogszabályjavaslatok készítését megelőző, megfelelő hatásvizsgálatokat.
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma | 19.9.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 51 4 3 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Jan Philipp Albrecht, Sonia Alfano, Roberta Angelilli, Edit Bauer, Rita Borsellino, Arkadiusz Tomasz Bratkowski, Simon Busuttil, Philip Claeys, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Ioan Enciu, Frank Engel, Cornelia Ernst, Tanja Fajon, Monika Flašíková Beňová, Kinga Gál, Kinga Göncz, Nathalie Griesbeck, Anna Hedh, Salvatore Iacolino, Sophia in ‘t Veld, Lívia Járóka, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Timothy Kirkhope, Juan Fernando López Aguilar, Baroness Sarah Ludford, Monica Luisa Macovei, Svetoslav Hristov Malinov, Véronique Mathieu, Anthea McIntyre, Louis Michel, Antigoni Papadopoulou, Georgios Papanikolaou, Jacek Protasiewicz, Carmen Romero López, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Csaba Sógor, Valdemar Tomaševski, Kyriacos Triantaphyllides, Wim van de Camp, Axel Voss, Renate Weber, Josef Weidenholzer, Cecilia Wikström, Tatjana Ždanoka, Auke Zijlstra | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Alexander Alvaro, Michael Cashman, Anna Maria Corazza Bildt, Dimitrios Droutsas, Ana Gomes, Monika Hohlmeier, Franziska Keller, Jean Lambert, Marian-Jean Marinescu, Antonio Masip Hidalgo, Hubert Pirker | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) | Erik Bánki | |||
9.10.2012
VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről
a Költségvetési Bizottság részére
a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jóváhagyási eljárásának kedvező kimenetelét elősegítő időközi jelentésről
( COM(2011)0398 – COM(2012)0388 – 2011/0177(APP) )
A vélemény előadója: Rafał Trzaskowski
JAVASLATOK
Az Alkotmányügyi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi javaslatokat:
Módosítás 1
Időközi jelentés tervezete
Állásfoglalásra irányuló indítvány
D preambulumbekezdés
| |
A Költségvetési Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványa (jelentéstervezet PE 496.558v01-00) | Módosítás |
D. mivel az EUMSZ 311. cikke értelmében az Uniónak gondoskodnia kell a céljai eléréséhez és politikái megvalósításához szükséges eszközökről, és azt teljes egészében saját forrásokból kell finanszírozni; | D. mivel az EUMSZ 311. cikke értelmében az Uniónak gondoskodnia kell a céljai eléréséhez és politikái megvalósításához szükséges eszközökről, és azt teljes egészében saját forrásokból kell finanszírozni, és mivel a Tanácsnak konzultálnia kell a Parlamenttel mielőtt új határozatot fogad el a saját források reformjáról, illetve meg kell szereznie a Parlament egyetértését mielőtt rendeleteket fogad el a saját források rendszerének végrehajtására vonatkozó intézkedésekről; |
Módosítás 2
Időközi jelentés tervezete
Állásfoglalásra irányuló indítvány
J preambulumbekezdés
| |
A Költségvetési Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványa (jelentéstervezet PE 496.558v01-00) | Módosítás |
J. mivel az Európai Unió számára fontos, hogy az egység és egységesség elvének tiszteletben tartásán alapuló parlamentáris döntéshozatal és ellenőrző folyamat átlátható és demokratikus lényegét teljes mértékben kifejező költségvetéssel és költségvetési eljárással rendelkezzen, amely szükségessé teszi, hogy valamennyi bevételt és kiadást teljes mértékben, egymás kölcsönös kompenzációja nélkül felvegyenek, továbbá hogy mind a bevételekről, mind pedig a kiadásokról nyilvános vitát és szavazást tartsanak; | J. mivel az Európai Unió számára fontos, hogy az egység és egységesség elvének tiszteletben tartásán alapuló parlamentáris döntéshozatal és ellenőrző folyamat átlátható és demokratikus lényegét teljes mértékben kifejező költségvetéssel és költségvetési eljárással rendelkezzen, amely szükségessé teszi, hogy valamennyi bevételt és kiadást teljes mértékben, egymás kölcsönös kompenzációja nélkül felvegyenek, továbbá hogy mind a bevételekről, mind pedig a kiadásokról nyilvános vitát és parlamenti szavazást tartsanak; |
Módosítás 3
Időközi jelentés tervezete
Állásfoglalásra irányuló indítvány
7 bekezdés
| |
A Költségvetési Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványa (jelentéstervezet PE 496.558v01-00) | Módosítás |
7. emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 310. cikke alapján az uniós költségvetésben feltüntetett bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük, és ennek megfelelően a költségvetés nem eredményezhet adósságot; | 7. emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 310. cikke alapján az uniós költségvetésben feltüntetett bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük, és ennek megfelelően a költségvetés nem eredményezhet hiányt; |
Módosítás 4
Időközi jelentés tervezete
Állásfoglalásra irányuló indítvány
8 bekezdés
| |
A Költségvetési Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványa (jelentéstervezet PE 496.558v01-00) | Módosítás |
8. hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés beruházási költségvetés, és összes hozamának 94%-át magukban a tagállamokban, illetve az Unió külső prioritásainak megfelelően ruházzák be; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés hozzájárulása nélkül a közberuházások a régiók és a tagállamok számára minimálisra csökkennének vagy lehetetlenné válnának; úgy véli, hogy az uniós költségvetés bárminemű csökkenése elkerülhetetlen módon gátolná a teljes uniós gazdaság növekedését és versenyképességét; | 8. hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés elsősorban beruházási költségvetés, és összes hozamának 94%-át magukban a tagállamokban, illetve az Unió külső prioritásainak megfelelően ruházzák be; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés hozzájárulása nélkül a közberuházások a régiók és a tagállamok számára minimálisra csökkennének vagy lehetetlenné válnának; úgy véli, hogy az uniós költségvetés bárminemű csökkenése elkerülhetetlen módon gátolná a teljes uniós gazdaság növekedését és versenyképességét; |
Módosítás 5
Időközi jelentés tervezete
Állásfoglalásra irányuló indítvány
22 bekezdés
| |
A Költségvetési Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványa (jelentéstervezet PE 496.558v01-00) | Módosítás |
22. megismétli azt az álláspontját, hogy a KAP által megvalósítandó feladatok, kihívások és célkitűzések széles skálájára tekintettel a következő pénzügyi programozási időszakban legalább a 2013-as költségvetésben a KAP számára biztosított támogatás szintjét fenn kell tartani; kiemeli ezzel kapcsolatban a KAP II. pillérének fontos szerepét, amely jelentős módon hozzájárul a vidéki munkahelyteremtéshez és befektetésekhez, illetve a mezőgazdasági szektor eredményességének és versenyképességének növeléséhez; | megismétli azt az álláspontját, hogy tekintettel a KAP által megvalósítandó feladatok, kihívások és célkitűzések széles skálájára, a következő pénzügyi programozási időszakban fenn kell tartani legalább a 2013-as költségvetésben a KAP számára biztosított támogatás szintjét; kiemeli ezzel kapcsolatban a mezőgazdaság fontosságát az élelmezésbiztonság terén valamennyi tagállamban és a KAP második pillérének fontos szerepét, amely jelentős módon hozzájárul a vidéki munkahelyteremtéshez és befektetésekhez, illetve a mezőgazdasági szektor eredményességének és versenyképességének növeléséhez; |
Módosítás 6
Időközi jelentés tervezete
Állásfoglalásra irányuló indítvány
24 bekezdés
| |
A Költségvetési Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványa (jelentéstervezet PE 496.558v01-00) | Módosítás |
24. véleménye szerint a Bizottság által a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségnek szánt összeg nem tükrözi megfelelően e térség Lisszaboni Szerződés általi megerősítését, valamint az egyre növekvő feladatokat és kihívásokat; | 24. véleménye szerint a Bizottság által a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségnek szánt összeg nem tükrözi megfelelően e térség Lisszaboni Szerződés általi megerősítését, valamint a különösen a bűnözés elleni küzdelemben, illetve a bevándorlási és menekültügyi politika terén egyre növekvő feladatokat és kihívásokat; |
Módosítás 7
Időközi jelentés tervezete
Állásfoglalásra irányuló indítvány
26 bekezdés
| |
A Költségvetési Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványa (jelentéstervezet PE 496.558v01-00) | Módosítás |
26. ismételten kifejezésre juttatja azt az álláspontját, hogy a Szerződések által az Európai Unióra ruházott új feladatkörök a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez képest megfelelő további finanszírozást tesznek szükségessé, amely lehetővé teszi az Unió számára azt, hogy globális szereplőként betölthesse szerepkörét, ugyanakkor fenntarthassa már vállalt kötelezettségeit, különösen a millenniumi fejlesztési célok 2015-ig történő elérését; kiemeli az uniós támogatásnak a tagállamok által nyújtott támogatást kiegészítő jellegét, valamint az uniós támogatás katalizátorhatását az olyan régiókban való megjelenést tekintve, ahová nem jut el a kétoldalú támogatás; különösképpen támogatja a tagállami és az uniós intézkedések közötti közös programozást; | 26. ismételten kifejezésre juttatja azt az álláspontját, hogy a Szerződések által az Európai Unióra ruházott új feladatkörök megfelelő kiegészítő finanszírozást tesznek szükségessé a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez képest, hogy az Unió betölthesse a nemzetközi színtéren vállalt szerepét, és biztosíthassa szomszédságában és partnerországaiban a demokrácia, a béke, a szolidaritás, a stabilitás és a szegénység csökkentésének előmozdítására irányuló törekvéseinek megvalósítását, ugyanakkor fenntarthassa már vállalt kötelezettségeit, különösen a millenniumi fejlesztési célok 2015-ig történő elérését; kiemeli az uniós támogatásnak a tagállamok által nyújtott támogatást kiegészítő jellegét, valamint az uniós támogatás katalizátorhatását az olyan régiókban való megjelenést tekintve, ahová nem jut el a kétoldalú támogatás; különösképpen támogatja a tagállami és az uniós intézkedések közötti közös programozást; hangsúlyozza az Unió nemzetközi felelősségvállalásának növelését és új eszközök kidolgozását, beleértve az Európai Külügyi Szolgálat fejlesztését; kitart amellett, hogy a közös kül-, biztonság és védelempolitika fejlesztésére irányuló törekvésének eredményekkel kell járnia; |
Módosítás 8
Időközi jelentés tervezete
Állásfoglalásra irányuló indítvány
62 bekezdés
| |
A Költségvetési Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványa (jelentéstervezet PE 496.558v01-00) | Módosítás |
62. készen áll arra, hogy érdemi megbeszéléseket tartson a Tanáccsal mind a többéves pénzügyi keretről, mind pedig az intézményközi megállapodásról, és felkéri a Tanácsot, hogy figyelemmel a november 22–23-i Európai Tanácsra, minden szinten tegye intenzívebbé a kapcsolatokat;
| 62. készen áll arra, hogy érdemi megbeszéléseket tartson a Tanáccsal mind a többéves pénzügyi keretről, mind pedig az intézményközi megállapodásról, és felkéri a Tanácsot, hogy figyelemmel a november 22–23-i Európai Tanácsra, minden szinten tegye intenzívebbé a kapcsolatokat; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy minél előbb végleges megállapodásra kell jutni a többéves pénzügyi keretről, mivel minden késedelem károsan érintené az uniós költségvetési kiadások hatékony felhasználásának lehetőségét, tekintettel az európai gazdaságok által jelenleg tapasztalt, a pénzügyi válságból eredő kihívásokra; |
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma | 9.10.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 18 3 1 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Alfredo Antoniozzi, Andrew Henry William Brons, Carlo Casini, Andrew Duff, Roberto Gualtieri, Enrique Guerrero Salom, Gerald Häfner, Stanimir Ilchev, Constance Le Grip, David Martin, Morten Messerschmidt, Paulo Rangel, Algirdas Saudargas, Indrek Tarand, Rafał Trzaskowski, Manfred Weber | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Elmar Brok, Zuzana Brzobohatá, Andrea Češková, Marietta Giannakou, Anneli Jäätteenmäki, Vital Moreira, Helmut Scholz, György Schöpflin | |||
20.9.2012
VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
a Költségvetési Bizottság részére
a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jóváhagyási eljárásának kedvező kimenetelét elősegítő időközi jelentésről ( 2011/0177(APP) )
( COM(2011)0398 – C7 – 2011/0177(APP) )
A vélemény előadója: Inês Cristina Zuber
Mod
JAVASLATOK
A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:
Bevezető hivatkozások és/vagy preambulumbekezdések
– tekintettel Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére és 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikkére,
A. mivel a következő többéves pénzügyi keretben a nemek egyenlősége kérdéskörének szempontjait illetően alkalmazott bizottsági megközelítés nagyobb rugalmasságot kíván megvalósítani a nők előtt álló kihívások megválaszolása során, de a konkrét források elkülönítésének elmaradása a jelenlegi többéves pénzügyi kerethez képest csökkentett finanszírozást is eredményezhet;
B. mivel a nők és férfiak közötti egyenlőségre irányuló, 2010–2015 közötti stratégia kimondja, hogy a következő többéves pénzügyi keret támogatást fog biztosítani a stratégiában szereplő fellépések végrehajtásához,
C. mivel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre irányuló jelenlegi javaslat nem tükrözi a nemek közötti egyenlőségbe és a nők jogaiba történő befektetés növelésének fontosságát, többek között a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válságra adandó szükséges válaszként;
Javaslatok
i. hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítése és a célzott forráselosztás egymástól elválaszthatatlan, és hogy a célzott forráselosztást nem lehet horizontális célkitűzésekkel helyettesíteni; kettős megközelítést szorgalmaz, amely biztosítja a hatékonyságot és a kiszámíthatóságot, és fő szabállyá válik minden fontos finanszírozási eszköz tekintetében; hangsúlyozza, hogy a következő programozási időszakban erőteljesebben és hatékonyabban kell integrálni a nemek közötti egyenlőséget célzó intézkedéseket és a nemek közötti esélyegyenlőség biztosításának eszközeit;
ii. felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy alkalmazzon a nemek szempontját érvényesítő költségvetés-készítési eljárásokat a 2014–2020 közötti többéves költségvetési keret során; hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletnek utasítania kell a Bizottságot a nemek szempontját érvényesítő költségvetés-készítésnek az uniós költségvetési folyamatban és a különböző finanszírozási eszközök felhasználása során való alkalmazására;
iii. rámutat, hogy a többéves pénzügyi kerethez el kell készíteni költségvetési prioritásainak nemi alapú elemzését, illetve a nemekre irányuló politikákra és programokra vonatkozó költségvetési keretösszegek bontását;
iv. hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatás és növekedés, de a jogok és a demokrácia tekintetében is növelni kell a nemek közötti egyenlőséget szolgáló fellépésekre szánt forrásokat a horizontális és vertikális nemi szegregáció kezelése, a nemek közötti fizetési szakadék, a nyugdíjak közötti nemi alapú különbség és a nők körében fennálló, növekvő szegénységi ráta elleni küzdelem céljából; felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vegye fel a nemek közötti egyenlőséget egyedi célkitűzésként a Jogok és polgárság programba, illetve megőrizve a Daphne-programot e program független alfejezeteként;
v. felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy foglaljanak bele a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó célkitűzéseket a strukturális alapokat szabályozó rendeletekbe, valamint a legfőbb európai uniós programokba (egészségügy és környezet, oktatás, fiatalok, gazdaság stb.), illetve kapcsoljanak hozzájuk elkülönített forrásokat; javasolja, hogy az ESZA-t fokozottabban stratégiai jelleggel alkalmazzák a nemek közötti egyenlőség, a munkaerőpiachoz való hozzáférés és az oda való visszailleszkedés, valamint a munkanélküliség, a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem előmozdításának érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon keresztül dolgozzon ki proaktív intézkedéseket a vidéki területeken élő nők foglalkoztatásának támogatása érdekében;
vi. felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy – csökkentés nélkül – biztosítson folyamatosan elkülönített forrásokat a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének annak érdekében, hogy teljesen működőképessé váljon, és statisztikákat és kutatásokat tudjon végezni a nemekre irányuló európai uniós politikákról a tagállamoknak, illetve az Európai Unió Tanácsa soros elnökségének;
vii. hangsúlyozza, hogy a Bizottság nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó 2010–2015-re szóló stratégiája és a 2015-et követő öt évre szóló stratégia, valamint a nemek közötti egyenlőségről szóló éves jelentések alapjaiban kijelölik, hogy mely területekre és hogyan kell a kiadásokat irányítani, figyelembe véve a legkiszolgáltatottabb csoportok – például az idősebb nők és az egyedülálló anyák – elszegényedésének és szociális kirekesztődésének magas kockázatát;
viii. megjegyzi, hogy a nagyszabású finanszírozási programok létrehozása csökkenti a kisebb nem kormányzati szervezetek – köztük a női szervezetek – azon lehetőségét, hogy uniós projektfinanszírozásban részesüljenek, és így megakadályozza, hogy értékes egyéni módjukon hozzájáruljanak a politika és jogalkotás minőségéhez a nemek közötti egyenlőség terén; felkér a nagyobb támogatások mellett a kisebb támogatások fenntartására annak biztosítása érdekében, hogy a kisebb nem kormányzati szervezetek a jövőben is hozzáférjenek uniós finanszírozáshoz;
ix. felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy biztosítsák, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret minden költségvetési előirányzata tiszteletben tartsa a nemek közötti egyenlőséget és támogassa a nemek közötti esélyegyenlőséget minden európai uniós politika terén;
x. rámutat, hogy a nemek közötti egyenlőséget célkitűzésként is sokkal világosabban ki kell nyilvánítani és ahhoz elkülönített forrásokat kell rendelni minden külső európai uniós fellépés és program során;
xi. hangsúlyozza a nemi szempontú költségvetés fontosságát, mivel az helyes kormányzási eszköz, amely növeli a hatékonyságot és a tisztességességet, annak megfelelő nyomon követését, hogy a költségvetési előirányzatok hogyan érintik a nők és a férfiak gazdasági és társadalmi lehetőségeit, valamint az abbéli rugalmasságot, hogy a nemek közötti egyenlőség megvalósítása szempontját negatívan befolyásoló területeket átalakítsák; úgy véli, hogy az európai uniós költségvetés megtervezésére irányuló folyamat keretében a nemi kérdések alapvető elemzése javítani fogja az erőforrások célirányos elosztását, oly módon, hogy fokozza az egyenlőséget és a társadalmi kohéziót.
Változtatások
Változtatás: 1
A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló módosított javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Változtatás |
| (14a) A 2014–2020 közötti időszakra alkalmazott éves költségvetési eljárások a nemek szempontját érvényesítő elemeket foglalnak magukban, figyelembe véve, hogy miként járul hozzá az Unió átfogó pénzügyi kerete a nemek közötti megnövekedett egyenlőséghez (és biztosítja a nemek közötti egyenlőség érvényesítését). |
|
|
Változtatás: 2
A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló módosított javaslat
12 cikk – 1 bekezdés
| |
A Bizottság által javasolt szöveg | Változtatás |
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság (a továbbiakban: az intézmények) megtesznek minden intézkedést az éves költségvetési eljárás megkönnyítése érdekében. | Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság (a továbbiakban: az intézmények) megtesznek minden intézkedést az éves költségvetési eljárás megkönnyítése és a nemek szempontját érvényesítő költségvetés-készítés valamennyi szakasz során történő biztosítása érdekében. |
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma | 19.9.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 26 0 0 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Regina Bastos, Marije Cornelissen, Edite Estrela, Iratxe García Pérez, Mikael Gustafsson, Mary Honeyball, Járóka Lívia, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Nicole Kiil-Nielsen, Silvana Koch-Mehrin, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Astrid Lulling, Barbara Matera, Krisztina Morvai, Norica Nicolai, Joanna Senyszyn, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Britta Thomsen, Anna Záborská, Inês Cristina Zuber | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Silvia Costa, Mariya Gabriel, Ana Miranda, Doris Pack, Antigoni Papadopoulou, Angelika Werthmann | |||
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma | 11.10.2012 |
|
|
|
A zárószavazás eredménye | +: –: 0: | 35 1 2 | ||
A zárószavazáson jelen lévő tagok | Marta Andreasen, Reimer Böge, Zuzana Brzobohatá, Jean Louis Cottigny, Jean-Luc Dehaene, Göran Färm, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazábal Rubial, Salvador Garriga Polledo, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Jutta Haug, Monika Hohlmeier, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Anne E. Jensen, Ivailo Kalfin, Alain Lamassoure, Giovanni La Via, Jan Mulder, Juan Andrés Naranjo Escobar, Dominique Riquet, Potito Salatto, Alda Sousa, Helga Trüpel, Derek Vaughan, Angelika Werthmann | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) | Alexander Alvaro, Maria Da Graça Carvalho, Edit Herczog, Peter Jahr, Jürgen Klute, Paul Rübig, Georgios Stavrakakis, Nils Torvalds | |||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) | Phil Bennion, Nikos Chrysogelos, Norbert Glante, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein | |||