Plenárisülés-dokumentum

 

A7-0366/2013

6.11.2013

***I

JELENTÉS

a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletre) irányuló javaslatról

( COM(2011)0626 – C7‑0339/2011 – COM(2012)0535 – C7-0310/2012 – 2011/0281(COD) )

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság

Előadó: Michel Dantin

 

PR_COD_1amCom

 

 

Eljárások jelölései

       *     Konzultációs eljárás

   ***     Jóváhagyási eljárás

  ***I     Rendes jogalkotási eljárás (első olvasat)

 ***II     Rendes jogalkotási eljárás (második olvasat)

  ***III     Rendes jogalkotási eljárás (harmadik olvasat)

 

(Az eljárás típusa a jogalkotási szövegben javasolt jogalaptól függ.)

 

 

 

 

 

Módosítások jogalkotási szöveghez

A Parlament módosításaiban a jogalkotási szöveg módosításait félkövér dőlt betűkkel jelölik. A normál dőlt betűs kiemelés jelzi az illetékes osztályoknak, hogy a jogalkotási szöveg mely részeiben javasolnak javításokat a végleges szöveg kidolgozása érdekében (például nyilvánvaló hibák vagy kihagyások egy adott nyelvi változatban). Az ilyen jellegű javasolt módosításokat egyeztetni kell az érintett osztályokkal.

 

A jogszabálytervezettel módosítani kívánt, már létező jogszabályra vonatkozó valamennyi módosítás fejléce egy harmadik és egy negyedik sort is tartalmaz, amelyekben a létező jogszabály, illetve érintett rendelkezésének megjelölése található. Egy már létező jogszabály Parlament által módosítani kívánt – ám a jogszabálytervezet által nem módosított – rendelkezésének idézett részei félkövér betűkkel szerepelnek. Az ilyen részekben az esetleges törléseket a következőképpen kell jelölni: [...].

 

 

 

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE.....................5

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ.......................................................348

VÉLEMÉNY A FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL.........................................................350

VÉLEMÉNY A KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL..................................................364

VÉLEMÉNY A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL................................371

ELJÁRÁS........................................................................................................................................379

 

 

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletre) irányuló javaslatról

( COM(2011)0626 – C7‑0339/2011 – COM(2012)0535 – C7-0310/2012 – 2011/0281(COD) )

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára ( COM(2011)0626 ) és módosított javaslatára ( COM(2012)0535 ),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 42. cikkének első bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelynek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C7-0339/2011),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Számvevőszék 2012. március 8-i 1/2012. sz. véleményére[1],

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 25-i[2] és 2012. december 12-i véleményére,

–   tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. május 4-i véleményére[3],

–   tekintettel 2013. március 13-i határozatára a javaslatról szóló intézményközi tárgyalások megkezdéséről és az erre való megbízásról[4]

–   tekintettel a Tanács képviselőjének 2013. október 7-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság, a Költségvetési Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményeire ( A7–0366/2013 ),

 

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  jóváhagyja a Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt közös nyilatkozatát;

3.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

 

Módosítás  1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI[5]*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCSRENDELETE



(...)




a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról

(az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikke első albekezdésére és 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára▌,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[6],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[7],

tekintettel a Számvevőszék véleményére[8],

rendes jogalkotási eljárás keretében[9],

mivel:

(1)         „A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló bizottsági közlemény▌ számba veszi a közös agrárpolitika (KAP) 2013 utáni lehetséges kihívásait, célkitűzéseit és irányait. A közleményről folytatott vita alapján 2014. január 1-jei hatállyal szükség van a KAP reformjára. A reformnak ki kell terjednie a KAP valamennyi fő eszközére, többek között az 1234/2007/EK tanácsi rendeletre[10].A reform hatókörére tekintettel helyénvaló az említett rendeletet hatályon kívül helyezni és az egységes közös piacszervezésről szóló új rendelettel felváltani. A reform keretében indokolt a – különösen az egynél több mezőgazdasági ágazatot érintő – rendelkezéseket a lehetőségekhez mérten összehangolni, ésszerűsíteni és egyszerűsíteni, többek között annak biztosításával, hogy az intézkedések nem alapvető rendelkezéseit a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhassa.

(4)         Ennek a rendeletnek az egységes közös piacszervezés minden alapvető elemét tartalmaznia kell.

(5)         Ez a rendelet az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletében felsorolt valamennyi mezőgazdasági termékre alkalmazandó annak biztosítására, hogy a szóban forgó valamennyi termékre vonatkozóan megvalósuljon a közös piacszervezés, ahogy azt a Szerződés 40. cikkének (1) bekezdése előírja.

(6)         Egyértelművé kell tenni, hogy a(z) […]/EU rendelet[11] és az annak értelmében elfogadott rendelkezések elvben alkalmazandók az e rendeletben meghatározott intézkedésekre is. A(z) […]/EU rendelet [a horizontális rendelet] egyebek mellett rendelkezéseket állapít meg a KAP-rendelkezések által meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében, többek között az ellenőrzésekre és a kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén alkalmazandó igazgatási intézkedésekre és igazgatási szankciókra, a biztosítékok benyújtására és felszabadítására vonatkozó szabályokra, valamint a jogosulatlan kifizetések visszafizettetésére vonatkozóan.

(6a)       Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 43. cikkének (3) bekezdése értelmében a Tanács intézkedéseket fogad el az árak, a lefölözések, a támogatások és a mennyiségi korlátozások rögzítésére vonatkozóan. Az egyértelműség érdekében, amikor a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó, e rendeletnek kifejezetten utalnia kell arra, hogy a Tanács az említett bekezdés alapján fogadja majd el az intézkedéseket.

(6b)       E rendeletben kell megállapítani a bizonyos ágazatokra vonatkozó egyes fogalommeghatározásokat. A rizságazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a rizságazatra vonatkozó fogalommeghatározásoknak a piaci fejlemények fényében történő naprakésszé tételéhez szükséges mértékben való módosítása tekintetében.

(7)         E rendelet utal a kombinált nómenklatúra szerinti árumegnevezésekre, és hivatkozik az ott szereplő vámtarifaszámokra és alszámokra. A közös vámtarifa szerinti nómenklatúra módosítása szükségessé teheti e rendelet ennek megfelelő technikai kiigazítását. E módosítások figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a szükséges kiigazítások elvégzése tekintetében. Az egyértelműség és az egyszerűség érdekében a 234/79/EGK tanácsi rendeletet[12], amely jelenleg a szóban forgó felhatalmazásról rendelkezik, hatályon kívül kell helyezni és a felhatalmazást e rendeletbe kell belefoglalni.

▌

(10)       A gabonafélékre, a rizsre, a cukorra, a szárított takarmányra, a vetőmagokra, a borra, az olívaolajra és az étkezési olajbogyóra, a lenre és a kenderre, a gyümölcs- és zöldségfélékre, a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékre, a banánra, a tejre és a tejtermékekre, valamint a selyemhernyóra vonatkozóan meg kell határozni a gazdasági éveket, az egyes termékek biológiai termelési ciklusához a lehető leginkább igazodó módon.

▌

(12)       A piacok stabilizálása és a mezőgazdaságból élők megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében, valamint figyelembe véve egyrészt az egyes ágazatok eltérő igényeit, másrészt a különböző ágazatok közötti kölcsönhatásokat, ágazatonként eltérő, differenciált piactámogatási rendszer került kialakításra, valamint közvetlen támogatási rendszerek kerültek bevezetésre. A szóban forgó intézkedések állami intervenció vagy ▌magántárolási támogatás formájában valósulnak meg. A piactámogatási intézkedésekre továbbra is szükség van, azonban ésszerűsíteni és egyszerűsíteni kell azokat.

(12a)     A marha- és borjúhús-, a sertéshús-, valamint a juh- és kecskehús-ágazatban – az árak jegyzése és ezekben az ágazatokban a piaci intervenciós intézkedések alkalmazása céljából – meg kell határozni a hasított testek osztályozásának, azonosításának és kiszerelésének uniós rendszereit. Ezek hozzájárulnak továbbá a piac átláthatóságának javítására irányuló célkitűzéshez is.

(13)       Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében az állami intervencióra vonatkozó rendelkezéseket közös szerkezetbe kell foglalni az egyes ágazatokban követett szakpolitikák fenntartása mellett. E célból helyénvaló különbséget tenni a referencia-küszöbértékek és az intervenciós árak között, valamint meghatározni az utóbbiakat, különösen annak egyértelművé tételével, hogy csak az állami intervenció céljából meghatározott intervenciós ár felel meg a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 3. melléklete 8. pontjának első mondatában említett alkalmazott szabályozott árnak (▌piaci ártámogatás). Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a piaci intervenció nem csak állami intervenció formájában valósulhat meg, hanem előre meghatározott árak alkalmazása nélkül, más formában is.

(14)       A korábbi közös piacszervezés keretében alkalmazott gyakorlat és a megszerzett tapasztalatok alapján az állami intervenciós rendszernek az egyes érintett ágazatok tekintetében az év bizonyos időszakaiban rendelkezésre kell állnia, és ezen időszakok alatt állandó jelleggel vagy a piaci árak függvényében kell működnie.

(15)       Az állami intervenciós árnak egyes termékek bizonyos mennyiségeire vonatkozóan rögzített árnak kell lennie, egyéb esetekben pedig azt a korábbi közös piacszervezés keretében alkalmazott gyakorlatra és megszerzett tapasztalatokra figyelemmel pályázati úton kell megállapítani.

(16)       E rendeletben rendelkezni kell az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezésének lehetőségéről. Ezeket az intézkedéseket úgy kell meghozni, hogy ne okozzanak zavart a piacon, valamint hogy biztosított legyen a vásárlóknak az árukhoz való egyenlő hozzáférése és a velük szembeni egyenlő bánásmód.

(16a)     A KAP keretében elfogadott, az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztás tekintetében meglévő programnak indokolt egy külön rendelet tárgyát képeznie, hogy ezáltal is kifejezésre jussanak a társadalmi kohézióra irányuló célkitűzései. E rendeletben ugyanakkor rendelkezni kell arról, hogy az állami intervenciós készletben lévő termékeket a szóban forgó program keretében történő felhasználás céljából rendelkezésre lehessen bocsátani.

(17)       A piaci egyensúly megteremtése és a piaci árak stabilizálása céljából szükség lehet magántárolási támogatás nyújtására bizonyos meghatározott mezőgazdasági termékek esetében. A piaci átláthatóság biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek meghatározása tekintetében, amelyek alapján a piaci helyzetre figyelemmel úgy dönthet, hogy ▌magántárolási támogatást nyújt.

▌(18)   Annak biztosítása érdekében, hogy az állami intervenció keretében felvásárolt vagy magántárolási támogatásban részesülő termékek alkalmasak legyenek a hosszú távú tárolásra, és kifogástalan, megbízható kereskedelmi minőségűek legyenek, továbbá az egyes ágazatok sajátosságainak az állami intervenció és a magántárolás gazdaságos működésének szavatolása céljából történő figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌az említett termékek vonatkozásában az ebben a rendeletben foglalt követelményeken túl további minőségi és jogosultsági követelményeket és feltételeket meghatározó bizonyos jogi aktusokat fogadjon el ▌.

(18a)     A gabonafélék és a hántolatlan rizs ágazata sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az említett termékek felvásárlására és eladására vonatkozó minőségi kritériumok megállapítása tekintetében.

(19)       A megfelelő tárolókapacitás biztosítása, az állami intervenciós rendszer gazdaságosság, elosztás és a gazdasági szereplők általi hozzáférés tekintetében megvalósuló hatékonyságának szavatolása, továbbá a tárolási időszak végén történő elhelyezés céljából állami intervenció keretében felvásárolt termékek minőségének megőrzése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az állami intervenció keretében felvásárolandó termékek tárolására szolgáló létesítményekre vonatkozó követelmények, valamint a termékeknek a termékekért és azok vámmal és a KAP keretében nyújtandó vagy kivetendő egyéb összegekkel kapcsolatos kezeléséért felelős tagállamon belüli és kívüli tárolására vonatkozó szabályok tekintetében.

(20)       Annak biztosítása érdekében, hogy a magántárolás a kívánt hatást gyakorolja a piacra, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az abban az esetben alkalmazandó szabályok és feltételek tekintetében, ha a raktározott mennyiség nem éri el a szerződéses mennyiséget, ▌továbbá az előleg fizetésére vonatkozó feltételek, valamint a magántárolási szerződés hatálya alá tartozó termékek újbóli értékesítésére vagy elhelyezésére vonatkozó feltételek tekintetében.

(21)       Az állami intervenciós és magántárolási rendszerek megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a pályázati eljárások alkalmazásának előírása, a gazdasági szereplők által teljesítendő további feltételek és a gazdasági szereplőknek a biztosíték letétbe helyezésével kapcsolatos kötelezettsége▌ tekintetében.

(22)       A műszaki fejlődés, valamint a marha- és borjúhús-, a sertéshús- és a juh- és kecskehús-ágazat igényeinek figyelembevétele, továbbá a különböző termékek kiszerelésének szabványosítása, és ezáltal a piac átláthatóságának, az árak jegyzésének és a piaci intervenciós intézkedések alkalmazásának javítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos olyan jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiigazítják és naprakésszé teszik az említett ágazatokban a hasított testek osztályozására vonatkozó uniós rendszereket, valamint bizonyos további kapcsolódó rendelkezéseket és eltéréseket állapítanak meg.

(25)       Elő kell segíteni, hogy az iskolás gyermekek több gyümölcsöt, zöldséget, valamint tejet és tejterméket fogyasszanak, annak céljából, hogy abban az életszakaszban, amikor a gyermekek étkezési szokásai még kialakulóban vannak, tartósan növekedjen az étrendjükben az említett termékek aránya, hozzájárulva ezáltal a KAP célkitűzéseinek megvalósításához, és különösen a piacok stabilitásához, és mind a jelenlegi, mind pedig a jövőbeli ellátás hozzáférhetőségéhez. Ezért ösztönözni kell azokat az uniós támogatásokat, amelyek finanszírozást, illetve társfinanszírozást nyújtanak az oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek az említett termékekkel történő ellátásához.

(26)       A programokkal kapcsolatos hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodás érdekében minden egyes program tekintetében megfelelő rendelkezéseket kell meghatározni. Az uniós támogatás nem használható fel a meglévő nemzeti iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programokhoz, valamint iskolatej-programokhoz nyújtott finanszírozás felváltására. A költségvetési korlátokra tekintettel ugyanakkor a tagállamok a programokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulásaikat a magánszféra hozzájárulásaival helyettesíthetik. Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programjaik, valamint iskolatej-programjaik eredményessé tétele érdekében ▌kísérő intézkedésekre lehet szükség, és engedélyezni kell számukra, hogy ezekhez nemzeti támogatást nyújtsanak. Az említett rendszerekben részt vevő tagállamoknak fel kell hívniuk a figyelmet az uniós támogatás szerepére.

(27)       A gyermekek egészséges táplálkozási szokásait elősegítendő, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a támogatásban a tagállamok által fenntartott vagy elismert oktatási intézményekbe rendszeresen járó gyermekek részesüljenek, ▌a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az iskolagyümölcs-programmal kapcsolatban a támogatások célzottá tételével kapcsolatos további kritériumok, a támogatást kérelmezők kiválasztása és jóváhagyása, a nemzeti vagy regionális stratégiák kidolgozása és a kísérő intézkedések tekintetében.

(27a)     Az uniós pénzeszközök hatékony és célzott felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az iskolagyümölcs-programmal kapcsolatban a támogatásoknak a beérkezett támogatási kérelmek alapján a tagállamok között történő átcsoportosítására vonatkozó módszer, az uniós támogatásra jogosult költségek – beleértve az e költségekre vonatkozó átfogó felső értékhatár megállapításának lehetőségét –, valamint az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programok hatékonyságának nyomon követésére és értékelésére vonatkozó tagállami kötelezettség tekintetében.

(27b)     Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program ismertségének növelése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos olyan jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programmal rendelkező részt vevő tagállamok számára előírják, hogy hívják fel a figyelmet a program uniós támogatásának szerepére.

(28)       A tejtermékekkel kapcsolatos fogyasztói viselkedésminták alakulásának, ▌a tejtermékpiacon bekövetkező újításoknak és fejlődésnek, a termékeknek az Unió különböző piacain való rendelkezésre állásának és a táplálkozási szempontoknak a figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az iskolatej-programmal kapcsolatban a következők tekintetében: a program keretében támogatható termékek; a tagállamok nemzeti vagy regionális stratégiái, adott esetben a kísérő intézkedéseket is beleértve; valamint a monitoring és értékelés.

(28a)     Biztosítandó, hogy a megfelelő kedvezményezettek és kérelmezők jogosultak legyenek a támogatásra, valamint az uniós támogatás hatékony és eredményes felhasználása érdekében ▌a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a támogatásra jogosult kedvezményezettekre és kérelmezőkre vonatkozó szabályok, a kérelmezők tagállamok általi jóváhagyására vonatkozó követelmény, továbbá a tejtermékeknek oktatási intézményekben ételek készítéséhez való felhasználása tekintetében.

(28b)     Annak biztosítására, hogy a támogatást kérelmezők eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a ▌biztosítékok támogatási előleg fizetése esetén történő letétbe helyezésével kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan ▌.

▌

(28c)     A támogatási program ismertségének növelése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza, hogy a tagállamoknak milyen feltételek mellett kell felhívniuk a figyelmet az iskolatej-programban való részvételükre és az Uniónak a programmal kapcsolatos támogató szerepére.

(28d)     Annak biztosítására, hogy a támogatás tükröződjön a termékek árában, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az iskolatej-program keretében alkalmazott árak megfigyelése tekintetében.

(30)       Uniós finanszírozás szükséges annak ösztönzéséhez, hogy az elismert termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai vagy a szakmaközi szervezetek az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelésének és forgalmazásának a javítását célzó munkaprogramokat dolgozzanak ki. Ebben az összefüggésben ennek a rendeletnek célszerű előírnia, hogy az uniós támogatás az érintett munkaprogramok keretében vállalt tevékenységek prioritásával összhangban kerüljön elosztásra. A szóban forgó programok hatékonyságának javítása érdekében ugyanakkor ▌csökkenteni kell a társfinanszírozást.

(31)       Az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában működő termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai vagy szakmaközi szervezetek részére az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítása céljából ▌nyújtott uniós támogatás hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el ▌az uniós támogatás keretében finanszírozható konkrét intézkedések, valamint a finanszírozásból kizárt tevékenységek és költségek; a konkrét területek számára nyújtandó uniós finanszírozás minimális mértéke; a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény; valamint a munkaprogramok kiválasztása és jóváhagyása során a tagállamok által figyelembe veendő kritériumok tekintetében ▌.

(32)       E rendeletnek különbséget kell tennie egyrészről a gyümölcs- és zöldségfélék – amelyek közé tartozik a frissen történő forgalmazásra szánt gyümölcs és zöldség és a feldolgozásra szánt gyümölcs és zöldség is –, másrészről pedig a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék között. A működési alapokra, az operatív programokra és az uniós pénzügyi támogatásra vonatkozó szabályokat csak a gyümölcs- és zöldségfélékre, és a kizárólag feldolgozásra szánt gyümölcs- és zöldségfélékre kell alkalmazni, és ezeket egymással párhuzamosan kell kezelni.

(33)       A gyümölcs- és zöldségfélék termesztése előre nem kiszámítható, a termékek pedig romlandók. Még a kismértékű felesleg is jelentős zavart okozhat a piacon. Ezért válságkezelési intézkedéseket kell hozni, amelyeket továbbra is be kell építeni az operatív programokba.

(34)       A gyümölcs- és zöldségfélék termesztése és forgalmazása során, beleértve a termesztési gyakorlatot, a hulladékkezelést és a piacról kivont termékek elhelyezését, teljes körűen figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat, különös figyelemmel a vízminőség védelmére, a biológiai sokféleség fenntartására és a tájvédelemre.

(35)       A vidékfejlesztési politika keretében az összes tagállam valamennyi ágazata tekintetében biztosítani kell a termelői csoportok létrehozásához nyújtott támogatást. Következésképpen a gyümölcs- és zöldségágazatban e célra nyújtott egyedi támogatást meg kell szüntetni.

(36)       Annak érdekében, hogy a gyümölcs- és zöldségágazati termelői szervezetekre és azok társulásaira a pénzügyi döntéseik terén nagyobb felelősség háruljon, valamint hogy a számukra biztosított közforrások a jövőbeli követelményeknek való megfelelést szolgálják, meg kell állapítani a források felhasználását szabályozó feltételeket. Erre a termelői szervezetek és azok társulásai által felállított működési alapok közös finanszírozása megfelelő megoldást jelent. Egyes esetekben engedélyezni kell kiegészítő finanszírozási lehetőségeket. A működési alapok kizárólag a gyümölcs- és zöldségágazatbeli operatív programok finanszírozására használhatók fel. Az uniós kiadások korlátok között tartása érdekében a működési alapokat létrehozó termelői szervezeteknek és azok társulásainak szóló támogatás tekintetében felső összeghatárt kell megállapítani.

(37)       Azokban a régiókban, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelés szervezettsége gyenge, lehetővé kell tenni kiegészítő nemzeti pénzügyi hozzájárulások nyújtását. A strukturális szempontból kifejezett hátrányban lévő tagállamok esetében indokolt, hogy e hozzájárulásokat az Unió visszatérítse.

(38)       A gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetek és azok társulásai hatékony, célzott és fenntartható támogatása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: működési alapok és operatív programok; a nemzeti keret és a nemzeti stratégiák hatékonyságának nyomon követésére és értékelésére irányuló kötelezettséggel kapcsolatos operatív programokra vonatkozó ▌nemzeti keret és ▌nemzeti stratégia; uniós pénzügyi támogatás; válságmegelőzési és -kezelési intézkedések; valamint nemzeti pénzügyi támogatás.

(39)       A borágazatban a versenyképes struktúrák megszilárdítására alkalmas támogatási intézkedésekről kell rendelkezni. Célszerű, hogy az intézkedéseket az Unió alakítsa ki és finanszírozza, indokolt azonban a tagállamokra bízni a regionális szerveik igényeit kielégítő – adott esetben azok sajátosságait is számításba vevő – megfelelő intézkedések megválasztását, illetve az intézkedések bevonását a nemzeti támogatási programokba. Indokolt, hogy e programok végrehajtásáért a tagállamok legyenek felelősek.

(40)       E nemzeti támogatási programok egyik támogatható kulcsintézkedésének az uniós borok promóciójának és forgalmazásának kell lennie. Az innováció támogatása javíthatja a szőlőből készült uniós termékek értékesíthetőségét és versenyképességét. A szerkezetátalakítási és átállási tevékenységeket továbbra is fedezni kell, mivel azok kedvező hatást gyakorolnak a borágazat szerkezetére. Támogatást kell biztosítani a borágazatban az olyan beruházások számára is, amelyek a vállalkozások gazdasági teljesítményének javítására irányulnak. A melléktermék lepárlására irányuló támogatásnak rendelkezésre kell állnia azon tagállamok számára, amelyek azt a borminőség szavatolására kívánják használni úgy, hogy közben a környezet állapotának megőrzéséhez is hozzájárulnak.

(41)       A válsághelyzetek felelősségteljes megközelítésének elősegítése érdekében az olyan megelőzési eszközöket, mint például a betakarítási biztosítás, a kölcsönös kockázatkezelési alapok és a zöld szüret, a borágazati támogatási programok szerinti támogatásra jogosultnak kell minősíteni.

(42)       A szőlőtermesztők részére támogatási jogosultság biztosításával nyújtandó olyan támogatásokra vonatkozó rendelkezések, amelyekről a tagállamok az 1234/2007/EK rendelet 103n. cikke alapján és az ott meghatározott feltételekkel döntöttek, a 2015. pénzügyi évtől kezdődően véglegesítésre kerültek.

(43)       Annak érdekében, hogy a tagállamok bortámogatási programjai elérjék céljukat, valamint hogy az európai alapok felhasználása hatékony és eredményes módon történjen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozó szabályok tekintetében: a kiadásokért viselt felelősség a támogatási programok Bizottság általi kézhezvételének, illetve azok módosításainak időpontjától a támogatási programok és módosításaik alkalmazásának időpontjáig; a támogatási programok tartalma és a kiadások; azon adminisztratív és személyzeti költségek és műveletek, amelyekre a tagállamok támogatási programjai kiterjedhetnek, valamint a betakarítási támogatás esetén a közvetítőkön keresztüli kifizetés feltételei és lehetősége; előlegfizetés esetén biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény; bizonyos kifejezések alkalmazása; a szőlőültetvények egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból történő újratelepítésére irányuló kiadásokra vonatkozó felső összeghatár megállapítása; a projektek kettős finanszírozásának elkerülése; a borkészítés melléktermékeinek termelők általi kivonása a piacról, és az e kötelezettség alóli kivételek az adminisztratív többletterhek elkerülése érdekében, valamint a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó előírások; továbbá annak lehetővé tétele a tagállamok számára, hogy meghatározzák a támogatási intézkedések megfelelő működéséhez szükséges feltételeket.

(44)       A méhészetet a termelési feltételek és a hozamok változatossága, valamint a gazdasági szereplők területi széttagoltsága és sokfélesége jellemzi, mind a termelési, mind a forgalmazási szakaszban. Ezen túlmenően, figyelembe véve a méhcsaládokat megtámadó egyes betegségeknek a méhek egészségére gyakorolt egyre nagyobb hatását, és különösen a varroatózisnak az utóbbi években több tagállamot is sújtó terjedését, továbbá azokat a problémákat, amelyeket ez a betegség okoz a méztermelésben, továbbra is uniós szintű cselekvésre van szükség, mivel a varroatózis nem számolható fel teljesen, és kezelésének jóváhagyott termékekkel kell történnie. A fenti körülményekre tekintettel, továbbá a méhészeti termékek uniós termelésének és forgalmazásának javítása érdekében háromévente ágazati nemzeti programokat kell kidolgozni a méhészeti termékek termelése és forgalmazása általános feltételeinek javítása céljából. Ezeket a nemzeti programokat részben az Uniónak kell finanszíroznia.

(44a)     Meg kell határozni, hogy a méhészeti programok mely intézkedéseket foglalhatják magukban. Az uniós támogatási program legfrissebb fejlemények alapján történő kiigazításának biztosítása, valamint annak érdekében, hogy az érintett intézkedések sikeresen javítsák a méhészeti termékek termelésére és forgalmazására vonatkozó általános feltételeket, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az intézkedések listájának oly módon történő naprakésszé tételére vonatkozóan, hogy azt újabb intézkedésekkel egészíti ki, vagy kiigazítja a meglévő intézkedéseket.

(45)       A méhészeti ágazatnak juttatott uniós pénzeszközök hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok méhészeti programjai és vidékfejlesztési programjai közötti kettős finanszírozás elkerülése tekintetében és az uniós pénzügyi hozzájárulás részt vevő tagállamok közötti elosztásához alapul szolgáló elvekhez kapcsolódóan.

(45a)     A 73/2009/EK rendeletnek megfelelően a komlóra vonatkozó területalapú támogatást 2010. január 1-jétől függetlenítették a termeléstől. Annak érdekében, hogy a komlótermelő szervezetek a korábbiakhoz hasonlóan folytathassák tevékenységüket, célzott rendelkezést kell hozni az érintett tagállamban az azonos tevékenységek tekintetében azonos összegek felhasználásáról. Annak biztosítására, hogy a támogatásokat a termelői szervezetek e rendeletben meghatározott céljainak a finanszírozására használják, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a támogatási kérelmek, a támogatható komlóültetvényekre vonatkozó szabályok, valamint a támogatások kiszámítása tekintetében.

(46)       Az uniós selyemhernyó-tenyésztési támogatást – a támogatások tekintetében más ágazatokban alkalmazott megközelítés mintájára – indokolt a közvetlen kifizetési rendszer keretében elválasztani a termeléstől.

(47)       Az Unióban termelt, takarmányként való hasznosításra, illetve kazeinné és kazeinátokká való feldolgozásra szánt sovány tejre és sovány tejporra nyújtott támogatás a piac támogatása szempontjából nem bizonyult hatékonynak, ezért a szóban forgó támogatást meg kell szüntetni, a kazein és a kazeinátok sajtgyártás során történő felhasználására vonatkozó szabályokat pedig el kell törölni.

(47a)     Az 1234/2007/EK rendelet 2015. december 31-ét határozza meg a telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozás alkalmazásának határidejeként. Azt a döntést, hogy a szőlőtelepítés átmeneti, uniós szintű tilalma az említett időpontban feloldásra kerüljön, az indokolja, hogy az uniós borpiac szervezésére vonatkozó 2008. évi reform főbb céljai teljesültek, különösen pedig az, hogy megszűnt a bor régóta jellemző, strukturális túltermelése, és fokozatosan javult az uniós borágazat versenyképessége és piacorientáltsága. Ezek a pozitív eredmények annak köszönhetők, hogy Unió-szerte jelentősen csökkentek a szőlővel betelepített területek, a kevésbé versenyképes termelők elhagyták az ágazatot, valamint fokozatosan megszűntek bizonyos olyan piactámogatási intézkedések, amelyek gazdasági szempontból nem életképes beruházásokat ösztönöztek. A kínálati kapacitás csökkenése, valamint a strukturális intézkedések támogatása és a borkivitel előmozdítása lehetővé tette a hagyományos bortermelő tagállamokban fokozatosan visszaeső fogyasztásból eredő, csökkenő uniós kereslethez való jobb alkalmazkodást.

(47b)     A kilátások szerint azonban fokozatosan nőni fog a világpiaci kereslet, ami a következő évtizedben ösztönzőleg hat majd a kínálati kapacitás növekedésére, és ennélfogva az új szőlőtelepítésekre. Noha a világpiaci részesedés megőrzése érdekében továbbra is kulcsfontosságú célkitűzés marad az uniós borágazat versenyképességének növelése, középtávon ismét túlkínálathoz vezethet az, ha a nemzetközi kereslet tekintetében előre jelzett fejleményekre válaszul túlzottan gyors ütemben növekednek az új szőlőtelepítések, ami egyes bortermelő területeken esetleg társadalmi és környezeti hatásokkal is járhat. Annak biztosítása érdekében, hogy a szőlőtelepítések üteme a 2016 és 2030 közötti időszakban a rendes mértékben növekedjen, uniós szinten új rendszert kell kialakítani a szőlőtelepítések irányítására: a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszert.

(47c)     Ezen új rendszer keretében az engedélyek díjmentesen adhatók meg a termelők részére, és azoknak három év elteltével érvényüket kell veszteniük, ha nem kerül sor a felhasználásukra. Ez hozzájárulna az engedélyeknek a bortermelők általi gyors és közvetlen felhasználásához és így a spekuláció elkerüléséhez.

(47d)     Az új szőlőtelepítések növekedésének ütemét olyan uniós szintű védelmi mechanizmus keretébe kell illeszteni, amely a tagállamok azon kötelezettségén alapul, hogy évente a szőlővel betelepített területek 1 %-ának megfelelő engedélyeket biztosítsanak új telepítések számára, bizonyos mértékű rugalmasságot biztosítva egyúttal az egyes tagállamok sajátos helyzetének figyelembevétele érdekében. A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy úgy döntsenek, hogy nemzeti vagy regionális szinten kevesebb terület vonatkozásában adnak engedélyt objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumokat alkalmazva, többek között bizonyos oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre és oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre jogosult területek tekintetében, biztosítva ugyanakkor, hogy a megszabott korlátozások meghaladják a 0 %-ot és ne legyenek túlzott mértékben korlátozóak a kitűzött cél tekintetében.

(47e)     Bizonyos kritériumokat kell megállapítani annak garantálása érdekében, hogy az engedélyek megadására megkülönböztetéstől mentes módon kerüljön sor, különösen abban az esetben, ha a termelők által benyújtott kérelmek teljes száma meghaladja a tagállamok által rendelkezésre bocsátott engedélyek teljes számát.

(47f)      A meglévő szőlőültetvényeket kivágó termelők számára az engedélyt a kérelem benyújtását követően helyénvaló automatikusan, az új telepítésekre vonatkozó védelmi mechanizmustól függetlenül megadni, mivel az nem járul hozzá a szőlővel betelepített teljes terület növekedéséhez. Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor előállítására jogosult egyes területeken a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az elismert és reprezentatív szakmai szervezetek ajánlásai alapján korlátozzák az ilyen újratelepítésre vonatkozó engedélyek kiadását.

(47g)     A szőlőtelepítések ezen új engedélyezési rendszere nem alkalmazandó azokra a tagállamokra, amelyek nem alkalmazzák a telepítési jogra vonatkozó átmeneti uniós szabályozást, és választhatóvá kell tenni azon tagállamok számára, amelyekben – noha a telepítési jogok alkalmazandók – a szőlővel betelepített területek nagysága nem ér el bizonyos határértéket.

(47h)     Átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani a telepítési jogok korábbi szabályozása és az új rendszer közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében, különösen abból a célból, hogy ne kerüljön sor túlzott mértékű telepítésekre az új rendszer indulását megelőzően. A tagállamok számára biztosítani kell némi rugalmasságot azzal kapcsolatban, hogy 2015. december 31. és 2020. december 31. között kitűzzék a telepítési jogoknak az engedélyekre történő átváltására irányuló kérelmek benyújtásának határidejét.

(47i)      A szőlőtelepítésekre vonatkozó új rendszer harmonizált és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében: a bizonyos szőlőtelepítéseknek a rendszer hatálya alóli mentesítésével kapcsolatos feltételek, a jogosultsági és elsőbbségi kritériumokhoz kapcsolódó szabályok, további jogosultsági és elsőbbségi kritériumok meghatározása, a kivágandó és az újonnan telepített szőlőültetvények egymás mellett létezése, valamint azok az indokok, amelyek alapján a tagállamok korlátozhatják az újratelepítésre vonatkozó engedélyek kiadását.

(47j)      Az engedély nélküli telepítéseket hatékony módon ellenőrizni kell az új rendszerrel kapcsolatos szabályok betartásának biztosítása érdekében.

(48)       A mezőgazdasági termékek forgalmazására vonatkozó előírások alkalmazása hozzájárulhat a termelés és a forgalmazás gazdasági feltételeinek, valamint a termékek minőségének javulásához. Az ilyen előírások alkalmazása ezért a termelők, a kereskedők és a fogyasztók érdekeit egyaránt szolgálja.

(49)       A mezőgazdasági termékekre vonatkozó minőségpolitikáról szóló bizottsági közlemény▌ és az azt követő viták nyomán, továbbá a fogyasztói elvárások figyelembevétele érdekében, valamint a mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását érintő gazdasági feltételeknek és a szóban forgó termékek minőségének a javítását elősegítendő, ▌helyénvaló az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások fenntartása ▌.

(52)       A forgalmazási előírásokra vonatkozóan horizontális jellegű rendelkezéseket kell bevezetni.

(52a)     A forgalmazási előírások tekintetében különbséget kell tenni az egyedi ágazatokra vagy termékekre vonatkozó kötelező szabályok és az ágazatok vagy termékek szerint megállapítandó fakultatív fenntartott jelölések között.

(52b)     A forgalmazási előírásoknak elvben minden, az Unióban forgalmazott érintett mezőgazdasági termékre vonatkozniuk kell.

(52c)     E rendeletben fel kell sorolni azokat az ágazatokat és termékeket, amelyekre forgalmazási előírások vonatkozhatnak. Azonban a fogyasztói elvárások, illetve annak figyelembevétele érdekében, hogy javítani kell a mezőgazdasági termékek minőségét, valamint az azok előállítását és forgalmazását érintő gazdasági feltételeket, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az említett ágazatok és termékek jegyzékének szigorú feltételek mellett történő módosítása tekintetében.

(52d)     A fogyasztói elvárások figyelembevétele érdekében, valamint abból a célból, hogy javítsa a bizonyos mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását érintő gazdasági feltételeket és a szóban forgó termékek minőségét, továbbá annak érdekében, hogy alkalmazkodjon a folyamatosan változó piaci feltételekhez és a változó fogyasztói igényekhez és a vonatkozó nemzetközi előírásokban bekövetkező változásokhoz, és elkerülendő a termékinnováció akadályozását, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el egyrészt a forgalmazás valamennyi szakaszára vonatkozóan az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokról, másrészt az előírásoktól való eltérésekről és az előírások alóli mentességekről. A forgalmazási előírásoknak figyelembe kell venniük többek között az érintett termékek természetes és alapvető jellemzőit is, és ezáltal el kell kerülniük, hogy lényegesen megváltoztassák az érintett termék szokásos összetételét. Ezen előírások megállapítása során figyelembe kell továbbá venni a fogyasztóknak egy adott termékről alkotott benyomásuk és az abból eredő elvárásaik alapján történő esetleges megtévesztésével kapcsolatos kockázatokat; az előírásoktól való eltérések vagy mentességek nem vonhatnak maguk után olyan többletköltségeket, amelyeket kizárólag a mezőgazdasági termelőknek kellene viselniük.

(53)       A forgalmazási előírások alkalmazására azért van szükség, hogy a piacot egyszerűen el lehessen látni szabványosított és kielégítő minőségű termékekkel, és azoknak különösen a műszaki meghatározásokra, az osztályozásra, a kiszerelésre, a jelölésre és címkézésre, a csomagolásra, a termelési módszerre, a tartósításra, a tárolásra, a szállításra, ▌a kapcsolódó adminisztratív dokumentumokra, a tanúsításra és a határidőkre, valamint a felhasználást és az elhelyezést érintő korlátozásokra kell vonatkozniuk.

(54)       Figyelembe véve a termelők azon érdekét, hogy közöljék a termék és a termelés jellemzőit, továbbá a termékekre vonatkozó kielégítő és átlátható tájékoztatás iránti fogyasztói igényt, lehetővé kell tenni a termelés helyének és a származási helynek eseti alapon, a megfelelő földrajzi szinten történő meghatározását is, figyelembe véve ugyanakkor néhány ágazat sajátosságait is, különösen a feldolgozott mezőgazdasági termékek tekintetében.

▌

(56)       Különös szabályokat kell meghatározni a harmadik országokból behozott termékek tekintetében, abban az esetben, ha az egyes harmadik országokban hatályban lévő nemzeti rendelkezések indokolják a forgalmazási előírásoktól való eltérések engedélyezését, amennyiben garantált azok egyenértékűsége az uniós jogszabályokkal. Helyénvaló továbbá az Unióból exportált termékekre vonatkozó forgalmazási előírások alkalmazásához kapcsolódó szabályok meghatározása is.

▌

(58a)     A fogyasztók részére frissen történő árusításra szánt gyümölcs- és zöldségágazati termékeket kizárólag akkor lehet forgalmazni, ha azok épek, egészségesek és kereskedelmi minőségűek, továbbá ha fel van tüntetve a származási ország. E követelmény megfelelő alkalmazásának biztosítása, valamint bizonyos meghatározott körülmények figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a szóban forgó követelmény alóli egyedi eltérések tekintetében.

(58b)     Az Unió egész területére vonatkozó minőségpolitikát kell folytatni a komlóágazat termékeire irányuló tanúsítási eljárás alkalmazásával, valamint az olyan termékek forgalmazásának megtiltásával, amelyek tekintetében nem bocsátottak ki tanúsítványt. E követelmény megfelelő alkalmazásának biztosítása, valamint bizonyos meghatározott körülmények figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a bizonyos harmadik országok által meghatározott kereskedelmi előírások teljesítése érdekében, illetve a különleges felhasználásra szánt termékek esetében bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a szóban forgó követelménytől eltérő intézkedések tekintetében.

(59a) Bizonyos ágazatok és termékek esetében a meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések fontos szerepet játszanak a versenyfeltételek meghatározásában. Ezért helyénvaló ezen ágazatok és/vagy termékek esetében olyan meghatározásokat, megjelöléseket és kereskedelmi megnevezéseket megállapítani, amelyek csak a vonatkozó követelményeknek megfelelő termékek forgalmazására használhatók az Unióban.

(59b)     A bizonyos termékekre vonatkozó meghatározásoknak és kereskedelmi megnevezéseknek a változó fogyasztói igényekből, ▌a műszaki fejlődésből és a termékinnovációs szükségletekből eredő igényekhez történő hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el ▌a meghatározásokkal és a kereskedelmi megnevezésekkel kapcsolatos módosítások, eltérések vagy mentességek tekintetében.

(59ba)   Annak biztosítása érdekében, hogy a piaci szereplők és a tagállamok számára világos és jól érthető legyen a bizonyos ágazatok tekintetében megállapított fogalommeghatározások és kereskedelmi megnevezések jelentése, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az azok meghatározására és alkalmazására vonatkozó szabályok tekintetében.

(59c)     Az egyes termékek vagy ágazatok sajátosságainak, a forgalmazás különböző szakaszainak, a műszaki feltételeknek, az esetleges jelentős gyakorlati nehézségeknek, továbbá a vizsgálati módszerek pontosságának és megismételhetőségének a figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el egy vagy több konkrét előírás tekintetében arra a tűréshatárra vonatkozóan, amelyet túllépve a termékek által alkotott tétel egészét az előírásnak meg nem felelőnek kell tekinteni.

(59d)     A bortermelésre vonatkozóan meg kell határozni bizonyos borászati eljárásokat és korlátozásokat, különös tekintettel a házasításra és a harmadik országokból származó bizonyos szőlőmust-, szőlőlé- és frissszőlő-típusok felhasználására. A nemzetközi előírások teljesítése érdekében indokolt, hogy a Bizottság a további borászati eljárások tekintetében a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által ajánlott borászati eljárásokat vegye figyelembe.

(59e)     A borszőlőfajták osztályba sorolására vonatkozóan olyan szabályokat kell megállapítani, amelyek alapján az évente 50 000 hektoliternél nagyobb mennyiséget előállító tagállamok továbbra is felelősek maradnak azon borszőlőfajták osztályozásáért, amelyekből a területükön bor állítható elő. Bizonyos borszőlőfajtákat ki kell zárni.

(59f)      A tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy a kenhető zsírok vonatkozásában a minőségi szintekre vonatkozó nemzeti szabályokat fogadhassanak el vagy tarthassanak fenn.

(59g)     A borágazatban a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy korlátozzanak vagy kizárjanak bizonyos borászati eljárásokat, továbbá hogy a területükön készített borokra vonatkozóan szigorúbb korlátozásokat írjanak elő, és hogy lehetővé tegyék nem engedélyezett borászati eljárások kísérleti jellegű alkalmazását.

(60)       Az egyes termékekre és/vagy ágazatokra vonatkozó nemzeti szabályoknak a forgalmazási előírások tekintetében történő helyes és átlátható alkalmazása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az ilyen forgalmazási előírások alkalmazására, valamint a kísérleti eljárások alkalmazásával előállított termékek tartására, forgalmazására és felhasználására vonatkozó feltételek kidolgozása tekintetében.

(60új)    A forgalmazási előírásokon túlmenően fakultatív fenntartott jelöléseket is meg kell állapítani annak biztosítására, hogy a termékek bizonyos jellemzőire, illetve a termelési vagy feldolgozási módszereknek köszönhető jellemzőkre utaló kifejezésekkel a piaci forgalomban senki ne élhessen vissza, és a fogyasztók a termék különböző tulajdonságainak mérlegelésekor azokban megbízhassanak. E rendelet céljaira tekintettel és az egyértelműség érdekében e rendeletben fel kell sorolni a minőségre utaló, jelenleg használt fakultatív jelöléseket.

(60a)     A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szabályokat határozzanak meg az e rendelet előírásainak meg nem felelő borászati termékek elhelyezésére vonatkozóan. A borászati termékekre vonatkozó nemzeti szabályok megfelelő és átlátható alkalmazása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet előírásainak meg nem felelő borászati termékek felhasználásával kapcsolatos feltételek meghatározása tekintetében.

(60b)     A piaci helyzet, valamint a forgalmazási előírások és a nemzetközi szabványok terén végbemenő változások figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében: további fakultatív fenntartott jelölések megállapítása, azok alkalmazási feltételeinek meghatározása, a fakultatív fenntartott jelölés alkalmazási feltételeinek módosítása, valamint a fakultatív fenntartott jelölések törlése.

(60c)     Bizonyos ágazatok sajátosságainak és a fogyasztói elvárásoknak a figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a további fenntartott jelölések bevezetésére vonatkozó követelmények részletei tekintetében.

(60d)     Annak szavatolása érdekében, hogy a fakultatív fenntartott jelölésekkel leírt termékek megfeleljenek az alkalmazandó használati feltételeknek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a fakultatív fenntartott jelölések alkalmazására vonatkozó további szabályok tekintetében.

(61)       Az Unió és egyes harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak, valamint egyes mezőgazdasági termékek sajátos jellegének ▌figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el ▌azon feltételek vonatkozásában, amelyek teljesülése esetén az importált termékek a forgalmazási előírásokra vonatkozó uniós követelményeknek megfelelőnek minősülnek, valamint amelyek lehetővé teszik mind az azon szabályoktól való eltérést, amelyek kimondják, hogy kizárólag a szóban forgó előírásokkal összhangban forgalmazhatók termékek az Unióban, ▌mind pedig a forgalmazási előírásoknak az Unióból exportált termékekre történő alkalmazására vonatkozó szabályoktól való eltérést.

(61a)     A borra vonatkozó rendelkezéseket a Szerződés szerint kötött nemzetközi megállapodások fényében kell alkalmazni.

(62)       Az uniós minőségi borok koncepciója többek között azon alapul, hogy a borok földrajzi eredetüknek köszönhetően különleges jellemzőkkel rendelkeznek. E borokat a fogyasztók az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések alapján tudják azonosítani. Az érintett termékekhez társított minőség alátámasztására szolgáló, átlátható és kidolgozottabb keretek megteremtése érdekében olyan szabályozást kell kialakítani, amely alapján az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés megszerzésére vonatkozó kérelmeket a bortól és szeszes italoktól eltérő élelmiszerekre alkalmazandó, ▌az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben[13] meghatározott uniós horizontális minőségi politika szerinti megközelítéssel összhangban bírálják el.

(63)       Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok sajátos minőségi jellemzőinek megőrzése érdekében engedélyezni kell a tagállamoknak, hogy szigorúbb szabályokat alkalmazzanak.

(64)       Az Unióban az oltalom megszerzéséhez a borok esetében használható eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket uniós szinten, a Bizottság által meghatározott eljárási szabályoknak megfelelően kell elismerni és nyilvántartásba venni.

(65)       Az oltalomnak harmadik országok eredetmegjelölései és földrajzi jelzései előtt is nyitva kell állnia, amennyiben a termékek a származási országukban oltalom alatt állnak.

(66)       A bejegyzési eljárásnak lehetővé kell tennie minden, valamely tagállamban vagy harmadik országban jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy számára, hogy kifogás benyújtása útján érvényesítse jogait.

(67)       A nyilvántartásba vett eredetmegjelöléseknek és földrajzi jelzéseknek oltalmat kell élvezniük minden olyan használattal szemben, amely visszaél a követelményeknek megfelelő termékek hírnevével. A tisztességes verseny elősegítése és a fogyasztók megtévesztésének elkerülése végett indokolt kiterjeszteni az oltalmat az e rendeletben nem szabályozott termékekre és szolgáltatásokra is, ideértve azokat a termékeket, amelyek nem szerepelnek a Szerződések I. mellékletében.

(68)       A meglévő címkézési gyakorlatok figyelembevétele érdekében ▌a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az olyan borszőlőfajta-nevek használatának engedélyezése tekintetében, amelyek valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből állnak, vagy ilyet tartalmaznak.

(69)       A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés sajátosságainak figyelembevétele ▌érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el ▌a földrajzi terület határainak meghatározására vonatkozó további kritériumok, valamint a körülhatárolt földrajzi területen folyó termeléssel kapcsolatos korlátozások és eltérések tekintetében ▌.

(69a)     A termékek minőségének és nyomon követhetőségének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek tekintetében, amelyek teljesülése esetén a termékleírások további követelményekkel egészíthetők ki.

(69b)     A termelők, illetve a gazdasági szereplők jogainak védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében: az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmáért folyamodni jogosult kérelmezők köre; az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalma iránti kérelmek tekintetében alkalmazandó feltételek; ▌a Bizottság által végzett vizsgálat; a kifogásolási eljárás; az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések módosítási, törlési és átminősítési eljárásai; a több ország területét érintő kérelmekre vonatkozó feltételek; a harmadik országbeli földrajzi területet érintő kérelmekre vonatkozó feltételek; az az időpont, amikor az oltalom vagy annak módosítása hatályba lép; valamint a termékleírásokat érintő módosításokra vonatkozó feltételek ▌.

(70)       A megfelelő szintű oltalom biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az oltalom alatt álló elnevezésre alkalmazandó korlátozások tekintetében.

(70a)     Annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplőket és az illetékes hatóságokat ne érintse hátrányosan e rendeletnek a 2009. augusztus 1. előtt oltalomban részesített bornevek és azon bornevek tekintetében történő alkalmazása, amelyeket illetően az oltalom iránti kérelem ezen időpont előtt került benyújtásra, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el ▌az ilyen bornevekre vonatkozó átmeneti rendelkezések, a meghatározott időpontot megelőzően forgalomba hozott vagy címkézett borok, valamint a termékleírás módosításai tekintetében.

(71)       Bizonyos kifejezéseket hagyományosan használnak az Unióban, és ezek az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket kiegészítő tájékoztatást nyújtanak a fogyasztók számára a borok sajátosságairól és minőségéről. A belső piac működésének és a tisztességes versenynek a biztosítása, valamint a fogyasztók félrevezetésének elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy e hagyományos kifejezések az Unióban oltalomban részesüljenek.

(72)       A megfelelő szintű oltalom biztosítása ▌érdekében Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el ▌az oltalom alá helyezendő hagyományos kifejezés nyelve és helyesírása tekintetében ▌.

(72a)     A termelők, illetve a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek a védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a hagyományos kifejezés oltalma iránt folyamodni jogosult kérelmezők köre; a hagyományos kifejezések elismerése iránti kérelem érvényességének feltételei; azok az indokok, amelyek alapján kifogás emelhető valamely hagyományos kifejezés javasolt elismerésével szemben; az oltalom hatálya, beleértve a védjegyekkel, az oltalom alatt álló hagyományos kifejezésekkel, az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel vagy földrajzi jelzésekkel, a homonimákkal, illetve bizonyos borszőlőfajtanevekkel való kapcsolatot; a hagyományos kifejezések törlésének lehetséges indokai; a kérelmek vagy az igénylések benyújtásának időpontja; valamint a hagyományos kifejezések oltalma iránti kérelmek kapcsán követendő eljárások, ezen belül a Bizottság által végzett vizsgálat, a kifogásolási eljárás, valamint a törlési és módosítási eljárás ▌.

(72b)     Az Unió és egyes harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek tekintetében, amelyek teljesülése esetén harmadik országokból származó termékeken is használhatók hagyományos kifejezések, illetve a vonatkozó eltérések meghatározásáról.

(73)       Az e rendelet hatálya alá tartozó borágazati termékek leírása, megjelölése és kiszerelése jelentősen befolyásolhatja a piacon való értékesíthetőségüket. A borágazati termékek címkézéséről szóló tagállami jogszabályok közötti különbségek akadályozhatják a belső piac zökkenőmentes működését. Következésképpen szabályokat kell meghatározni, amelyek számításba veszik a fogyasztók és a termelők jogos érdekeit. Ezért helyénvaló rendelkezni a címkézés és a kiszerelés uniós szabályozásáról.

(74)       A meglévő címkézési gyakorlatoknak ▌való megfelelés biztosítása érdekében ▌a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés”, illetve az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés elhagyását indokoló rendkívüli körülmények tekintetében.

(74a)     A borágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben előírtaktól eltérő címkézési adatok megjelenítése és használata, egyes kötelező és választható adatok, valamint a kiszerelés tekintetében ▌.

(74b)     A piaci szereplők jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott olyan borok ideiglenes címkézése és kiszerelése tekintetében, amelyek eredetmegjelölése vagy földrajzi jelzése megfelel a vonatkozó követelményeknek ▌.

(74c)     Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőket ne érje hátrány, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az olyan borokra vonatkozó átmeneti rendelkezések tekintetében, amelyeket a 2009. augusztus 1. előtt hatályban lévő vonatkozó szabályoknak megfelelően hoztak forgalomba és címkéztek.

(74d)     Az Unió és bizonyos harmadik országok között a borágazati termékek vonatkozásában folytatott kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy – amennyiben azt az érintett harmadik ország jogszabályai szükségessé teszik – bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a kivitelre szánt termékek esetében a címkézési és kiszerelési szabályoktól való eltérést illetően.

▌

(77a)     A kvótarendszer megszűnését követően továbbra is egyedi eszközökre lesz szükség a cukorgyártó vállalkozások és a cukorrépa-termelők jogai és kötelezettségei közötti tisztességes egyensúly biztosításához. Ennek érdekében ki kell dolgozni az említett jogalanyok közötti, szakmán belüli írásos megállapodásokat szabályozó alapvető rendelkezéseket.

(78a)     A 2006. évi cukorreform mélyreható változásokat vezetett be az uniós cukorágazatban. Annak érdekében, hogy a cukorrépa-termelők teljes mértékben alkalmazkodhassanak az új piaci helyzethez és a fokozottabb piacorientáltsághoz, a cukorkvóták jelenlegi rendszerét a 2016/2017-es gazdasági év végén bekövetkező eltörlésükig meg kell hosszabbítani.

(78a1)   A cukorágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a cukorágazatra vonatkozó technikai fogalommeghatározások naprakésszé tétele; a cukorrépa és a cukornád vásárlására irányuló kereskedelmi megállapodásokra vonatkozó vásárlási feltételek naprakésszé tétele; valamint a vállalkozásoknak szállított cukor bruttó tömegének, tárájának és cukortartalmának megállapítására, továbbá a cukorpépre vonatkozó további szabályok tekintetében.

(78a1a) A legutóbbi tapasztalatok azt mutatják, hogy célzott intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a cukorkvóták alkalmazásából még hátralévő időben biztosított legyen az uniós piacnak a cukorral való megfelelő ellátása.

(78a2)   A cukorágazat sajátosságainak, valamint valamennyi érintett fél érdekeinek megfelelő figyelembevétele és a piaci zavarok kialakulásának megelőzése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a szállítási szerződések és a vásárlási feltételek, az e rendeletben meghatározott kereskedelem keretében kötött megállapodásokra vonatkozó vásárlási feltételek naprakésszé tétele, valamint a vetés előtti szállítási szerződések tárgyát képező cukorrépa-mennyiségeknek az eladók közötti elosztásakor a cukorgyártó vállalkozások által alkalmazandó kritériumok tekintetében.

(78a3)   A tagállamok által hozott határozatok figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a cukor, az izoglükóz és az inulinszirup termelésére vonatkozó, e rendeletben meghatározott nemzeti és regionális kvóták kiigazítása tekintetében.

(78a4)   A műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon termékek jegyzékének összeállítása tekintetében, amelyek gyártásához felhasználható az ipari cukor, ipari izoglükóz vagy ipari inulinszirup.

(78a5)   Annak biztosítására, hogy a jóváhagyott cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-gyártó vagy -feldolgozó vállalkozások eleget tegyenek a kötelezettségeiknek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az ilyen vállalkozások jóváhagyása és a jóváhagyás visszavonása, valamint az igazgatási szankciókra vonatkozó kritériumok tekintetében.

(78a5a) A cukorágazat sajátosságainak, valamint valamennyi érintett fél érdekeinek megfelelő figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a kvótarendszer alkalmazásához szükséges kifejezések jelentése, valamint a legkülső régiókba irányuló eladások feltételei tekintetében.

(78a6)   Annak biztosítására, hogy a cukorrépa-termelőknek közvetlen befolyásuk legyen a termelés egy részének átvitelére vonatkozó döntésre, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a cukor átvitele tekintetében.

(78b)     A bortermelési potenciál jobb kezelése érdekében célszerű, hogy a tagállamok megküldjék a Bizottságnak a termelési potenciáljuk szőlőkataszteren alapuló jegyzékét. A szerkezetátalakítási és átállási támogatást azon tagállamokra kell korlátozni, amelyek a jegyzéket megküldték, így ösztönözve őket az említett jegyzék megküldésére.

(78c)     A termelési potenciál tagállamok általi nyomon követésének és ellenőrzésének az egyszerűbbé tétele érdekében ▌a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a ▌szőlőkataszter tartalmára, valamint a kapcsolódó mentességekre vonatkozóan.

(79)       Az érintett termékek megfelelő szintű nyomon követhetősége és különösen a fogyasztók védelme érdekében az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi borágazati termék tekintetében elő kell írni, hogy azt az Unión belüli mozgásakor dokumentum kísérje.

(82)       A borászati termékek szállításának és a szállítás tagállamok általi ellenőrzésének az elősegítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozó szabályok tekintetében: a kísérőokmány és annak használata; azon feltételek, amelyek teljesülése esetén a kísérőokmány oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés tanúsítására szolgáló okmánynak minősül; nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettség és a nyilvántartás használata; annak meghatározása, hogy ki köteles nyilvántartást vezetni, továbbá a nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesség biztosítása; valamint a nyilvántartásban szerepeltetendő műveletek meghatározása.

▌

(84a)     Mivel az uniós jog nem szabályozza a formális, írásbeli szerződéseket, a tagállamok saját szerződésjogi rendszerükön belül tehetik kötelezővé ezeknek a szerződéseknek az alkalmazását, feltéve, hogy ennek során betartják az uniós jogszabályokat, és mindenekelőtt szem előtt tartják a belső piac és a közös piacszervezés megfelelő működését. Tekintettel arra, hogy e tekintetben eltérések mutatkoznak az Unión belül, a szubszidiaritás érdekében indokolt, hogy ez a döntés a tagállamok hatáskörében maradjon. Mindazonáltal a tej- és tejtermékágazat esetében – az e szerződésekre vonatkozó megfelelő minimumszabályok, valamint a belső piac és a közös piacszervezés jó működésének biztosítása érdekében – uniós szinten meg kell határozni néhány, az említett szerződések alkalmazására vonatkozó alapfeltételt. Ezeket az alapfeltételeket szabadon kell megtárgyalni. Mivel néhány tejipari szövetkezet alapszabálya tartalmazhat hasonló hatással járó szabályokat, az egyszerűség érdekében ezeket mentesíteni kell a szerződés alkalmazására vonatkozó követelmény alól. Az ilyen rendszerek hatékonyságának növelése érdekében a tagállamoknak el kell dönteniük, hogy azokat akkor is alkalmazni kell-e, ha a tejet köztes szereplők gyűjtik össze a termelőktől és szállítják a feldolgozókhoz.

(84b)     A termelés megvalósítható fejlesztésének és így a tejtermelők megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében meg kell erősíteni a tárgyalási pozíciójukat a feldolgozókkal szemben, hogy ennek eredményeként az ellátási láncban a hozzáadott érték méltányosabb eloszlása valósuljon meg. Ezért a KAP céljainak megvalósítása érdekében a Szerződés 42. cikkének és 43. cikke (2) bekezdésének megfelelően rendelkezni kell arról, hogy a tejtermelők által alkotott termelői szervezetek vagy ezek társulásai – a tagjaik összessége vagy azok egy része által termelt nyers tej vonatkozásában – közösen folytassanak tárgyalásokat a tejüzemekkel a szerződéses feltételekről, így többek között az árról. A tényleges tejpiaci verseny fenntartása érdekében ezt a lehetőséget megfelelő mennyiségi korlátokhoz kell kötni. A szövetkezetek hatékony működése megakadályozásának elkerülése, valamint az egyértelműség érdekében rögzíteni kell, hogy amennyiben a mezőgazdasági termelő valamely szövetkezet tagjaként köteles az általa termelt tej teljes mennyiségére vagy egy részére vonatkozóan a szövetkezet alapszabályában vagy az azon alapuló szabályokban vagy határozatokban megállapított feltételeknek megfelelően nyers tejet szállítani, e feltételek nem képezhetik a termelői szervezetek tárgyalásainak tárgyát.

(84c)     Tekintettel az oltalom alatt álló eredetmegjelölés és az oltalom alatt álló földrajzi jelzés jelentőségére – különösen a kiszolgáltatott vidéki régiók esetében –, továbbá a többletérték biztosítása és a minőségnek – konkrétan az oltalom alatt álló eredetmegjelölés és az oltalom alatt álló földrajzi jelzés által védett sajtok minőségének – a fenntartása érdekében, valamint a tejkvótarendszer megszűnésével összefüggésben lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok – szakmaközi szervezetek, termelői szervezetek vagy az 1151/2012/EU rendeletben meghatározott csoportosulások kérésére – szabályokat alkalmazzanak egy meghatározott földrajzi területen előállított ilyen sajtok teljes kínálatának szabályozására. Ezeket a kérelmeket az e sajthoz felhasznált tejmennyiség nagy többségét képviselő tejtermelők nagy többségének, illetve szakmaközi szervezetek és csoportosulások esetén a termelt sajtmennyiség nagy többségét képviselő sajttermelők nagy többségének kell támogatniuk.

(84d)     Annak érdekében, hogy követni tudja a piaci fejleményeket, a Bizottságnak megfelelő időben tájékoztatást kell kapnia a szállított nyers tej mennyiségéről. Ezért rendelkezni kell arról, hogy az első felvásárló rendszeresen közölje ezeket az információkat a tagállamokkal, a tagállam pedig értesítse erről a Bizottságot.

(85)       A termelői szervezetek és társulásaik hasznos szerepet játszhatnak a kínálat összefogása és a forgalmazás javítása, a termelésnek a tervezése és a kereslethez történő igazítása, a termelési költségek optimalizálása és a termelői árak stabilizálása, a kutatások folytatása, a legjobb gyakorlatok előmozdítása és a technikai segítségnyújtás, a melléktermékek kezelése és a tagjaik számára rendelkezésre álló kockázatkezelési eszközök irányítása terén, hozzájárulva ezáltal a termelők élelmiszerláncon belüli pozíciójának a megerősítéséhez.

(85-a)    A szakmaközi szervezeteknek fontos szerep juthat az ellátási lánc szereplői közötti párbeszéd, valamint a legjobb gyakorlatok és a piaci átláthatóság előmozdítása terén.

(85a)     A termelői szervezetek, azok társulásai és a szakmaközi szervezetek meghatározására és elismerésére vonatkozó, meglévő szabályokat ezért indokolt összehangolni, egyszerűsíteni és kiterjeszteni, hogy ily módon az e rendeletnek megfelelően meghatározott alapszabályok alapján – kérésre – bizonyos ágazatokban lehetőség legyen az elismerésre. A termelői szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumoknak, valamint azok alapszabályának biztosítania kell, hogy e szervek a termelők kezdeményezésére jöjjenek létre, és azok ellenőrzése olyan szabályoknak megfelelően történjen, amelyek a termelő tagok számára lehetővé teszik a termelői szervezet tevékenységének és döntéseinek demokratikus módon történő, alapos vizsgálatát.

(86)       A különböző ágazatokban jelenleg meglévő rendelkezések hatékonyaknak bizonyultak, hiszen azáltal, hogy a tagállamok számára bizonyos feltételek mellett lehetővé tették, hogy az ilyen szervezetek bizonyos szabályait a tagsággal nem rendelkező termelőkre is kiterjesszék, elősegítették a termelői szervezetek, társulásaik és a szakmaközi szervezetek befolyásának növelését, ezért e rendelkezéseket indokolt összehangolni, egyszerűsíteni és valamennyi ágazatra kiterjeszteni.

(87)       Rendelkezni kell olyan intézkedések elfogadásának a lehetőségéről, amelyek elősegítik a kínálat piaci követelményekhez való igazítását, és ezen keresztül a piacok stabilizálását és az érintett mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosítását.

(88)       A termelői szervezetek, ▌a termelői szervezetek társulásai, valamint a szakmaközi szervezetek arra irányuló tevékenységének ösztönzése érdekében, hogy – a piacról való kivonással kapcsolatos tevékenységek kivételével – elősegítsék a kínálatnak a piaci követelményekhez való igazítását, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a minőség javítását célzó intézkedések; a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás jobb szervezésének elősegítésére irányuló intézkedések; a piaci ártendenciák feljegyzésének megkönnyítése; valamint az alkalmazott termelőeszközök alapján készített rövid és hosszú távú előrejelzések készítését lehetővé tévő intézkedések.

(89)       A borpiac jobb működése érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk a szakmaközi szervezetek által hozott döntések végrehajtására. E döntések ugyanakkor nem terjedhetnek ki olyan eljárásokra, amelyek torzító hatást gyakorolhatnak a versenyre.

(89a)     Noha a formális, írásbeli szerződéseknek a tejágazatban történő alkalmazását külön rendelkezések szabályozzák, az ilyen szerződések alkalmazása elősegítheti a más ágazatokban működő szereplők felelősségteljes magatartásának a megerősítését is, és felhívhatja azok figyelmét arra, hogy jobban figyelembe kell venni a piac jelzéseit, javítani kell az ártranszmissziót, és a kereslethez kell igazítani a kínálatot, valamint segíthetnek egyes tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elkerülésében. Az ilyen szerződésekre vonatkozó uniós jogi szabályozás hiányában a tagállamok saját szerződési jogi rendszerükön belül kötelezővé tehetik ezen szerződések alkalmazását, feltéve, hogy egyidejűleg betartják az uniós jogszabályokat, és mindenekelőtt szem előtt tartják a belső piac és a közös piacszervezés megfelelő működését.

(89b)     A termelés megvalósítható fejlesztésének és így a marha- és borjúhúságazatban és az olívaolaj-ágazatban tevékenykedő termelők, valamint egyes szántóföldi növények termelői megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében meg kell erősíteni a tárgyalási pozíciójukat az ellátási lánc további szereplőivel szemben, hogy ennek eredményeként az ellátási láncban a hozzáadott érték ▌méltányosabb eloszlása valósuljon meg. A KAP e céljainak megvalósítása érdekében az elismert termelői szervezeteknek képesnek kell lenniük arra, hogy – tagjaik összessége vagy azok egy része termelésének vonatkozásában – bizonyos mennyiségi korlátok függvényében tárgyalásokat folytassanak a szállítási szerződések feltételeiről, így többek között az árról, feltéve, hogy az említett szervezetek törekednek egyet vagy többet megvalósítani a kínálat összefogására, a tagok által előállított termékek forgalomba hozatalára és a termelési költségek optimalizálására vonatkozó célkitűzések közül, és hogy az e célkitűzések megvalósítására törekvés a tevékenységek integrációját eredményezi, és ez az integráció valószínűsíthetően jelentős növekedéshez vezet a hatékonyság tekintetében, hogy a termelői szervezet tevékenysége összességében véve hozzájáruljon a Szerződés 39. cikkében foglalt célok eléréséhez. Ez megvalósítható, ha a termelői szervezet bizonyos meghatározott tevékenységeket végez, és ezek a tevékenységek jelentősnek minősülnek az érintett termelés volumene, valamint a termelési költségek, illetve a termék forgalomba hozatalával kapcsolatos költségek tekintetében.

(89c)     Az értéktöbblet biztosítása, valamint különösen az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott pácolt sonka minőségének megőrzése érdekében a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy szigorú feltételek mellett szabályokat alkalmazzanak az ilyen pácolt sonka kínálatának szabályozására, feltéve, hogy az ilyen sonkák termelőinek a nagy többsége, valamint adott esetben a szóban forgó sonkához fűződő földrajzi területen működő sertéstenyésztők támogatják ezeket a szabályokat.

(92)       Az Unió területén termelt komló szállítására vonatkozó valamennyi szerződés nyilvántartásba vétele sok teherrel járó intézkedés, így azt meg kell szüntetni.

(93)       Annak érdekében, hogy a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai ▌és a szakmaközi szervezetek célkitűzései és feladatai egyértelműen meghatározásra kerüljenek, és ezáltal elő lehessen segíteni a szóban forgó szervezetek és társulások által folytatott tevékenységek hatékonyságát, ugyanakkor elkerülhetők legyenek az indokolatlan adminisztratív terhek, és – különösen a szervezeti tagsággal nem rendelkezők tekintetében – ne sérüljön az egyesülés szabadságának az elve, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatos szabályok tekintetében: az ilyen szervezetek és társulások által fakultatív, illetve kötelező jelleggel követendő konkrét célok, illetve azon konkrét célok, amelyek nem támogathatók, illetve amelyekkel adott esetben ki kell egészíteni az e rendeletben meghatározott célokat; e szervezetek és társulások alapszabálya, a termelői szervezetektől eltérő szervezetek alapszabálya, a bizonyos ágazatokban működő termelői szervezetek alapszabályára vonatkozó egyedi feltételek, az eltéréseket is beleértve, az ilyen szervezetek és társulások szervezeti felépítése, tagsági időtartama, mérete, demokratikus elszámoltathatósága és tevékenységei, az összeolvadások következményei; az elismerésre, valamint az elismerés visszavonására és felfüggesztésre vonatkozó feltételek, az elismerésből, valamint az elismerés visszavonásából és felfüggesztésből eredő következmények, továbbá az elismerési kritériumok betartásának elmulasztása esetén a korrekciós intézkedések megtételére vonatkozó kötelezettség;

a több tagállamban működő szervezetek és társulások, valamint a transznacionális együttműködés esetén az adminisztratív segítségnyújtásra vonatkozó szabályok; a tagállami engedélyezés hatálya alá tartozó olyan ágazatok, amelyek tekintetében alkalmazható kiszervezés, valamint a kiszervezhető tevékenységek feltételei és jellege, továbbá a technikai eszközök szervezetek vagy társulások általi biztosítása; a szervezetek és társulások forgalomba hozható termékei minimális mennyisége vagy értéke kiszámításának alapja; a termelői szervezetek által folytatott tárgyalások által érintett nyers tej mennyiségének kiszámítására vonatkozó szabályok, a termelői szervezetek esetében a nem termelő tagok felvétele, a termelői szervezetek társulásai esetében pedig a nem termelői szervezetek felvétele;

a szervezetek egyes szabályainak a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkre történő kiterjesztése és a tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő kötelező hozzájárulás, ezen belül az említett szervezetek általi befizetések felhasználása és elosztása, valamint a termelésre vonatkozó azon szigorúbb szabályok listája, amelyek kiterjeszthetők, a reprezentativitásra vonatkozó további követelmények, az érintett gazdasági térségek, többek között az ezek meghatározása tekintetében a Bizottság által végzett vizsgálat, azon minimális időszak, ameddig a szabályoknak hatályban kell maradniuk, mielőtt kiterjesztésre kerülhetnek, azon személyek, illetve szervezetek, amelyek esetében a szabályok vagy a hozzájárulások alkalmazhatók, valamint azon körülmények, amelyek fennállása esetén a Bizottság kérheti a szabályok kiterjesztésének vagy a kötelező hozzájárulások fizetésének visszautasítását vagy visszavonását.

▌

(95)       A kereskedelmi forgalom nyomon követése elsősorban irányítás kérdése, melyet rugalmasan kell kezelni. Az engedélyekre vonatkozó követelmények bevezetésével kapcsolatos döntés meghozatalakor mérlegelni kell, hogy szükség van-e engedélyekre az érintett piacok irányításához, és különösen a kérdéses termékek behozatalának vagy kivitelének nyomon követéséhez.

(96)       Az Unió nemzetközi kötelezettségeinek és az alkalmazandó uniós szociális, környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak a figyelembevétele érdekében, valamint a kereskedelmi és piaci fejlemények, továbbá a behozatal vagy kivitel nyomon követése, illetve a hatékony és eredményes piacirányítás és az adminisztratív terhek csökkentése céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: ▌azon termékek jegyzéke, amelyek esetében behozatali vagy kiviteli engedélyt kell bemutatni; valamint azon esetek és helyzetek, amelyekben nem szükséges behozatali vagy kiviteli engedélyt bemutatni.

(97)       Az engedélyrendszer további elemeinek megállapítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozó szabályok tekintetében: az engedélyből fakadó jogok és kötelezettségek, az engedély joghatásai, és azon esetek, amelyekben tűréshatárt kell biztosítani az engedélyben szereplő mennyiség behozatalára vagy kivitelére vonatkozó kötelezettség tekintetében, illetve amelyekben fel kell tüntetni a származást; azon előírás, amely szerint a behozatali engedély kibocsátásának vagy a szabad forgalomba bocsátásnak előfeltétele egy olyan, harmadik ország vagy valamely tanúsító szerv által kibocsátott dokumentum bemutatása, amely tanúsítja többek között a termékek eredetét, eredetiségét és minőségi jellemzőit; ▌az engedély átruházása, vagy ▌az átruházhatóságra vonatkozó korlátozások; a kender behozatali engedélyeire vonatkozó további feltételek, valamint ▌a csalások és szabálytalanságok megelőzése vagy felszámolása céljából a tagállamok közötti adminisztratív segítségnyújtás elve; továbbá azon esetek és helyzetek ▌, amikor szükséges, illetve nem szükséges letétbe helyezni biztosítékot annak garantálására, hogy a termékek behozatalára vagy kivitelére az engedély érvényességi ideje alatt kerül sor.

(98)       A mezőgazdasági termékekre vonatkozó, a WTO-megállapodásokban és a kétoldalú megállapodásokban foglaltakat tükröző vámok alapvető elemei a közös vámtarifában kerülnek megállapításra. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy intézkedéseket fogadjon el a behozatali vámok ezen alapvető elemeknek megfelelő részletes kiszámítása tekintetében.

(100)     Egyes termékek esetében fenn kell tartani a belépésiár-rendszert. A belépésiár-rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a szállítmány bejelentett ára valódiságának behozatali átalányérték használatával történő ellenőrzése, valamint azon feltételek meghatározása tekintetében, amelyek mellett biztosíték letétbe helyezésére van szükség.

(100a) A bizonyos mezőgazdasági termékek behozatala miatt esetleg az uniós piacot sújtó káros hatások megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében az ilyen termékek behozatalát – amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek – kiegészítő vámtétel megfizetéséhez kell kötni.

( ▌101) Bizonyos feltételek mellett helyénvaló a Szerződéssel összhangban megkötött nemzetközi megállapodásokból vagy egyéb jogi aktusokból eredő behozatali vámkontingensek megnyitása és kezelése. A kezelés alkalmazott módszerének a behozatali vámkontingensek esetében kellő súlyt kell fektetnie a meglévő, illetve az újonnan megjelenő uniós termelési, feldolgozási és fogyasztási piac ellátási igényeire – a versenyképesség, a kínálat biztonsága és folytonossága tekintetében – és a piaci egyensúly megőrzésének szükségességére.

(101a)   A Spanyolországba irányuló importra szánt 2 000 000 tonna kukoricára és 300 000 tonna cirokra vonatkozó vámkontingenst, valamint a Portugáliába irányuló importra szánt 500 000 tonna kukoricára vonatkozó vámkontingenst illetően a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója során kötött megállapodások szerinti kötelezettségvállalások teljesítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a vámkontingensek szerinti behozatal végrehajtásához, valamint adott esetben az érintett tagállamok kifizető ügynökségei által importált mennyiségek intervenciós raktározásához szükséges rendelkezések meghatározása érdekében.

(102)     Annak érdekében, hogy az érintettek méltányos feltételek mellett juthassanak hozzá a rendelkezésre álló mennyiségekhez, ▌valamint a gazdasági szereplők a behozatali vámkontingens tekintetében egyenlő bánásmódban részesüljenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan: azon feltételek és jogosultsági követelmények meghatározása, amelyeket a gazdasági szereplőknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy a behozatali vámkontingens keretében kérelmet nyújthassanak be; szabályok meghatározása a jogoknak a gazdasági szereplők között, a behozatali vámkontingens kezelésének keretében történő átruházására, valamint szükség esetén az ilyen átruházást érintő korlátozásokra vonatkozóan; a behozatali vámkontingens keretében történő behozatal biztosíték letétbe helyezéséhez kötése; szükség esetén a vámkontingensre vonatkozó, nemzetközi megállapodásban vagy más vonatkozó jogi aktusban rögzített sajátosságokat, követelményeket vagy korlátozásokat érintő rendelkezések meghatározása.

(103)     A mezőgazdasági termékek a harmadik országokban – egyes esetekben – megkülönböztetett behozatali elbánásban részesülhetnek, ha megfelelnek bizonyos előírásoknak és/vagy árfeltételeknek. Az ilyen rendszerek megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében az importáló harmadik ország hatóságai és az Unió között igazgatási együttműködésre van szükség. E célból a termékekhez egy, az Unió területén kibocsátott tanúsítványt kell mellékelni.

(104)     Annak érdekében, hogy a kivitelre kerülő termékek az Unió által a Szerződésnek ▌megfelelően kötött nemzetközi megállapodások értelmében – bizonyos feltételek teljesülése esetén – harmadik országba történő bevitelkor megkülönböztetett elbánásban részesülhessenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok illetékes hatóságainak azon kötelessége tekintetében, melynek értelmében azok – kérelem alapján és a megfelelő ellenőrzések elvégzését követően – kötelesek kiállítani a feltételek betartását tanúsító okmányt.

(104a)   Annak érdekében, hogy tiltott termények ne zavarhassák meg a rost előállítására szolgáló kender piacát, e rendeletnek rendelkeznie kell a kender és a kendermag behozatalának ellenőrzéséről, biztosítandó, hogy ezek a termékek bizonyos garanciákat nyújtsanak a tetrahidro-kannabinol-tartalom tekintetében. Ezenkívül a nem vetés céljára szolgáló kendermag behozatalának továbbra is egy olyan ellenőrzési rendszer hatálya alatt kell maradnia, amely rendelkezik az érintett importőrök tevékenységének engedélyezéséről.

(104b)   A komlóágazat termékei tekintetében az Unió egész területére kiterjedő minőségpolitikát kell folytatni. E rendeletbe kell foglalni azokat a rendelkezéseket, amelyek a behozott termékek esetében biztosítják, hogy csak az egyenértékű minimális minőségi jellemzőknek megfelelő termékek behozatalára kerüljön sor. Az adminisztratív terhek lehető legkisebb mértékűre való csökkentése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek tekintetében, amelyek teljesülése esetén nem alkalmazandók az egyenértékűség igazolásával és a csomagolás címkézésével kapcsolatos kötelezettségek.

(104c)   Az Unió számos kedvezményes piacra jutásról szóló megállapodást kötött harmadik országokkal, amelyek alapján az érintett országok kedvező feltételek mellett exportálhatnak nádcukrot az Unióba. Bizonyos ideig fenn kell tartani azokat a rendelkezéseket, amelyek a finomítóknak a finomításra szánt cukorral kapcsolatos igényének felmérésére, és a behozatali engedélyeknek – bizonyos feltételek mellett – a jelentős mennyiségű importált nádcukrot feldolgozó olyan szakosodott felhasználók számára való fenntartására vonatkoznak, amelyek kizárólag cukorfinomítással foglalkozó uniós üzemeknek minősülnek. Annak biztosítására, hogy a behozott, finomításra szánt cukor finomítására a fenti követelményeknek megfelelően kerüljön sor, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében: a behozatali rendelkezések alkalmazásához szükséges kifejezések használata; azon feltételek és jogosultsági követelmények, amelyeket a gazdasági szereplőknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy behozatali engedély iránti kérelmet nyújthassanak be – biztosíték letétbe helyezését is beleértve –, valamint a kiszabandó igazgatási szankciókra vonatkozó szabályok.

(105)     A vámrendszer az Unió külső határain lehetővé teszi minden egyéb védintézkedés mellőzését. A belső piaci és vámmechanizmus rendkívüli körülmények között elégtelennek bizonyulhat. Ilyen esetekben – annak érdekében, hogy az Unió piaca ne maradjon védtelen az esetlegesen kialakuló zavarokkal szemben – az Uniónak képesnek kell lennie valamennyi szükséges intézkedés haladéktalan megtételére. Az ilyen intézkedéseknek összhangban kell lenniük az Unió nemzetközi kötelezettségeivel.

(106)     Indokolt lehetővé tenni az aktív és passzív feldolgozási eljárások alkalmazásának felfüggesztését, amennyiben ezek az eljárások zavart idéznek vagy idézhetnek elő az uniós piacon.

(107)     A harmadik országokba irányuló kivitel után járó – az Unión belüli árak és a világpiaci árak közötti különbségen alapuló és a WTO-ban tett kötelezettségvállalások által meghatározott korlátokon belüli – visszatérítéseket fenn kell tartani, mint olyan intézkedést, amelyet az e rendelet hatálya alá tartozó egyes termékekre lehet alkalmazni, amennyiben a belső piacon tapasztalható feltételek a rendkívüli intézkedéseknél ismertetett feltételek hatálya alá tartoznak. A támogatott kivitelnek értékbeli és mennyiségi korlátok között kell maradnia, és – a rendkívüli intézkedések alkalmazásának sérelme nélkül – a rendelkezésre álló visszatérítés összegének nullának kell lennie.

(108)     Az értékbeli korlátoknak való megfelelésről akkor kell gondoskodni, amikor az Európai Mezőgazdasági Garanciaalappal kapcsolatos szabályok alapján történő kifizetések ellenőrzése révén sor kerül az export-visszatérítések meghatározására. Az ellenőrzés az export-visszatérítések kötelező előzetes rögzítése segítségével megkönnyíthető, miközben a differenciált visszatérítések esetében lehetővé lehet tenni egy földrajzi területen belül – amelyre egy egységes export-visszatérítési mérték vonatkozik – a meghatározott rendeltetési hely megváltoztatását. A rendeltetési hely megváltoztatása esetén a tényleges rendeltetési helyre alkalmazandó export-visszatérítést kell megfizetni, amelynek felső határa a rendeltetési helyre alkalmazandó, előzetesen rögzített összeg.

(109)     A mennyiségi korlátoknak való megfelelést megbízható és hatékony ellenőrző rendszernek kell biztosítania. E célból az export-visszatérítések odaítélését kiviteli engedélyhez kell kötni. Az export-visszatérítéseket a rendelkezésre álló felső korlát mértékéig, az érintett termék adott helyzetének függvényében kell odaítélni. E szabály alól kivételt tenni csak a Szerződések I. mellékletében nem szereplő olyan feldolgozott termékek esetében szabad, amelyekre nem vonatkoznak mennyiségi korlátok. Rendelkezni kell az irányítási szabályok szigorú betartásától való eltérésről abban az esetben, ha az export-visszatérítésben részesülő kivitel várhatóan nem lépi túl a megállapított mennyiséget.

(110)     Élő szarvasmarhafélék kivitele esetében ▌export-visszatérítést kizárólag abban az esetben lehet odaítélni és kifizetni, ha betartásra kerülnek az uniós jogban az állatok jóléte és különösen az állatok szállítás közbeni védelme tekintetében előírt rendelkezések.

▌

(113)     Az export-visszatérítési rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a gazdasági szereplők kötelezettségeinek teljesítését garantáló biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettség tekintetében.

(114)     A gazdasági szereplőkre és a hatóságokra háruló adminisztratív terhek lehető legkisebb mértékűre való csökkentése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: olyan küszöbértékek rögzítése, amelyek alatt a kiviteli engedély kibocsátása, illetve bemutatása nem kötelező, továbbá olyan rendeltetési helyek vagy műveletek megjelölése, amelyek esetében indokolt lehet a kiviteli engedély bemutatására vonatkozó követelmény alóli mentesítés, és – indokolt helyzetben – a kiviteli engedély utólagos megadásának lehetővé tétele.

(115)     Az export-visszatérítésekre való teljes körű vagy részleges jogosultságot indokolttá tévő gyakorlati helyzetek kezelése érdekében, továbbá abból a célból, hogy segítséget nyújtson a gazdasági szereplők számára az export-visszatérítés kérelmezése és végső kifizetése közötti időszak áthidalásához, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozó szabályok tekintetében: másik időpont meghatározása a visszatérítésre vonatkozóan, ▌az export-visszatérítések előzetes kifizetése, beleértve a biztosíték letétbe helyezésére és felszabadítására vonatkozó feltételeket is; a termékek valós rendeltetési helyét érintő kétségek felmerülése esetén szükséges további bizonyítékok, beleértve az Unió vámterületére történő újrabehozatal lehetőségét is; azon rendeltetési helyek, amelyek esetében a kivitel az Unióból való kivitelnek minősül, valamint egyes rendeltetési helyeknek az export-visszatérítésre jogosultságot biztosító uniós vámterületek közé történő felvétele.

(115a)   Annak biztosítása érdekében, hogy a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek és az ezek feldolgozásával előállított termékek exportőrei az export-visszatérítés tekintetében egyenlő elbánásban részesüljenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyes szabályoknak a feldolgozott áruk formájában kivitelre kerülő termékekre való alkalmazása tekintetében.

(116)     Annak biztosítása érdekében, hogy az export-visszatérítés által érintett termékeket valóban kivigyék az Unió vámterületéről és ▌azok ne kerülhessenek vissza az említett területre, továbbá annak érdekében, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkenjenek azok az adminisztratív terhek, amelyek a visszatérítés által érintett termékeknek a differenciált visszatérítésre jogosultságot biztosító rendeltetési hely szerinti országba történő megérkezésére vonatkozó bizonyítékok kiállításával és benyújtásával összefüggésben a gazdasági szereplőkre hárulnak, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozó szabályokról: az a határidő, amelyen belül meg kell történnie az Unió vámterületéről való kiléptetésnek, beleértve az átmeneti újrabeléptetés idejét is; azok a feldolgozási műveletek, amelyek az említett időszakban végrehajthatók az export-visszatérítéssel támogatott termékeken; bizonyíték arra nézve, hogy az érintett termékek megérkeztek a differenciált visszatérítésre jogosultságot biztosító rendeltetési helyre; azok a visszatérítési küszöbértékek és feltételek, amelyek mellett az exportőrök mentesíthetők az említett igazolási kötelezettség alól; a differenciált visszatérítésre jogosultságot biztosító rendeltetési helyre való megérkezés igazolásának független harmadik felek által történő jóváhagyására vonatkozó feltételek.

(116a)   Annak érdekében, hogy az exportőröket az állatjóléti feltételek betartására ösztönözze, és lehetővé tegye az illetékes hatóságok számára az export-visszatérítésekkel kapcsolatos kiadások helyességének ellenőrzését azokban az esetekben, amikor a visszatérítés nyújtásának feltétele az állatjóléti követelmények teljesítése, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az uniós vámterületen kívül alkalmazandó állatjóléti követelmények tekintetében, beleértve független harmadik felek bevonását is.

(117)     A különböző ágazatok sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a gazdasági szereplőkre és az export-visszatérítéssel támogatható termékekre vonatkozó egyedi követelmények és feltételek, ▌valamint az export-visszatérítés kiszámítása céljából alkalmazandó együtthatók meghatározása, figyelembe véve a gabonafélékből nyert szeszes italok bizonyos fajtáinak érési folyamatát.

▌

(119)     A virághagymák tekintetében az export-minimálárak ma már nem bizonyulnak hasznosnak, így azokat el kell törölni.

(120)     A Szerződés 42. cikkének megfelelően a Szerződés versenyszabályokra vonatkozó rendelkezései ▌a mezőgazdasági termékek előállítására és kereskedelmére kizárólag az uniós jog által a Szerződés 43. cikke (2) ▌bekezdésének keretében, és az ott megállapított eljárásnak megfelelően meghatározott mértékig alkalmazandók.

(120a)   Tekintettel a mezőgazdasági ágazat sajátosságaira, valamint annak a teljes élelmiszer-ellátási lánc megfelelő működésétől való függésére, beleértve a valamennyi érintett ágazatra vonatkozó versenyszabályoknak az egész élelmiszerláncban – amely akár nagyon koncentrált is lehet – történő hatékony alkalmazását, különös figyelmet kell fordítani a Szerződés 42. cikkében meghatározott versenyszabályok alkalmazására. A Bizottságnak ezért szorosan együtt kell működnie a tagállamok illetékes hatóságaival. Ezen túlmenően, a Bizottság által elfogadott iránymutatások adott esetben megfelelő eszközök arra, hogy iránymutatást nyújtsanak a vállalkozások és más érdekelt felek számára.

(121)      ▌Rendelkezni kell arról, hogy a Szerződés 101. cikkében említett megállapodásokra, döntésekre és magatartásokra, valamint az erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó versenyszabályokat ▌a mezőgazdasági termékek előállítására és kereskedelmére is alkalmazni kell olyan mértékben, hogy azok alkalmazása ne akadályozza a KAP célkitűzéseinek megvalósulását.

(122)     Különös figyelmet kell fordítani azon gazdálkodói vagy termelői szervezetekre, illetve ezek társulásaira, amelyek célja mezőgazdasági termékek közös előállítása vagy forgalmazása, vagy a közös létesítmény-használat, feltéve, hogy az ilyen együttes fellépés nem zárja ki a verseny lehetőségét vagy nem veszélyezteti a Szerződés 39. cikkében foglalt célkitűzések elérését.

(123)     A bizonyos termékek – mint például az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt vagy sonka, vagy a bor, amelyre külön szabályok vonatkoznak – kínálatára vonatkozó előírások sérelme nélkül, a szakmaközi szervezetek egyes tevékenységei tekintetében speciális megközelítést kell alkalmazni, feltéve, hogy az ilyen tevékenységek nem vezetnek a piacok felosztásához, nem befolyásolják a közös piacszervezés megfelelő működését, nem torzítják, illetve nem szüntetik meg a versenyt, nem vonják maguk után az árak vagy kvóták rögzítését, és nem vezetnek megkülönböztetéshez.

(124)     A nemzeti támogatások nyújtása veszélyeztetné a ▌belső piac megfelelő ▌működését. Ezért a mezőgazdasági termékekre általános szabályként a Szerződésnek az állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Bizonyos esetekben kivételt lehet tenni. Ha ilyen kivételek alkalmazandók, a Bizottságnak képesnek kell lennie a meglévő, az új vagy a javasolt nemzeti támogatások jegyzékének összeállítására, hogy megfelelő észrevételeket tudjon tenni a tagállamok felé és alkalmas intézkedéseket tudjon javasolni számukra.

(124a)   A kivágási támogatásra és a borágazati támogatási programok bizonyos intézkedéseire vonatkozó előírásoknak önmagukban nem szabad kizárniuk az ugyanezen célú nemzeti támogatások odaítélését.

(125)     A rénszarvas tenyésztésének és a rénszarvasból készült termékek előállításának és forgalmazásának sajátos gazdasági helyzete miatt Finnország és Svédország e tekintetben a továbbiakban is nyújthat nemzeti kifizetéseket.

(125a)   Finnországban a cukorrépa-termesztés sajátos földrajzi és éghajlati körülmények között történik, ami a cukorreform általános hatásain túlmenően is hátrányosan befolyásolja az ágazatot. Az említett tagállam számára ezért állandó jelleggel engedélyezni kell, hogy nemzeti támogatást nyújtson cukorrépa-termelői részére.

(125b)   A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy nemzeti kifizetést folyósítsanak az e rendelet szerint meghatározott méhészeti intézkedések társfinanszírozása, illetve a strukturális vagy természeti feltételekből eredően hátrányos helyzetű méhészetek védelme érdekében vagy gazdaságfejlesztési programok keretében, kivéve a termelésre vagy kereskedelemre irányuló támogatásokat.

(125c)   A gyermekek élelmiszerhez való hozzáférésének javítását célzó programokban részt vevő tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós támogatást kiegészítve nemzeti támogatást is nyújtsanak az adott termékekkel való ellátást és egyes kapcsolódó költségeket illetően.

(126)     Az igazolt válsághelyzetek kezelése érdekében – akár a támogatási programok alapján előirányzott átmeneti lepárlástámogatási intézkedés 2012-ben esedékes megszűnését követően is – a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy nemzeti krízislepárlási támogatást nyújtsanak a tagállam saját nemzeti támogatási programjához tartozó megfelelő éves költségvetés értékének 15 %-os átfogó költségvetési korlátján belül. Minden ilyen nemzeti támogatásról értesíteni kell a Bizottságot, és a támogatást annak odaítélését megelőzően ▌jóvá kell hagyni.

▌

(129)     A tagállamok számára engedélyezni kell, hogy – amint ezt jelenleg a 73/2009/EK rendelet 120. cikke lehetővé teszi – a héjas gyümölcsűek esetében továbbra is nemzeti kifizetést folyósítsanak, ezzel is csökkentve a héjas gyümölcsűekre vonatkozó korábbi uniós támogatás termeléstől elválasztott támogatással való felváltásának hatásait. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó rendeletet hatályon kívül fogják helyezni, az egyértelműség érdekében a szóban forgó nemzeti kifizetéseket szerepeltetni kell ebben a rendeletben.

(132)     A piac megzavarásának kockázatával szembeni hatékony és eredményes fellépés érdekében különleges intervenciós intézkedésekről kell rendelkezni. Meg kell határozni ezen intézkedések alkalmazási körét.

(133)     Annak érdekében, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen fellépni azokban az esetekben, amikor a belső vagy a külső piacokon bekövetkező jelentős áremelkedés vagy -csökkenés a piac megzavarásának kockázatával fenyeget, illetve amikor egyéb, a piacot jelentősen megzavaró vagy ennek veszélyét előrevetítő események és körülmények merülnek fel, és a helyzet vagy annak a piacra gyakorolt hatása valószínűsíthetően továbbra is fenn fog állni vagy romlani fog, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a piaci helyzet kezeléséhez szükséges intézkedések tekintetében – tiszteletben tartva a nemzetközi megállapodásokból származó kötelezettségvállalásokat, és feltéve, hogy az e rendelet értelmében rendelkezésre álló összes többi intézkedés elégtelennek bizonyul –, beleértve – szükség esetén – az e rendeletben előírt egyéb intézkedések hatályának, időtartamának vagy más aspektusainak kiterjesztését vagy módosítását célzó, vagy export-visszatérítésre vonatkozó, valamint a behozatali vámok részleges vagy teljes körű felfüggesztésére irányuló intézkedéseket, többek között bizonyos mennyiségek vagy időszakok tekintetében.

(133a)   A szabad mozgásnak az állatbetegségek terjedése elleni küzdelmet célzó intézkedések alkalmazásából eredő korlátozásai nehézségeket okozhatnak egy vagy több tagállam piacán. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az olyan súlyos piaci zavarok, mint a fogyasztás vagy az árak jelentős csökkenése, egyes esetekben a közegészségügyi, illetve növény- vagy állat-egészségügyi kockázatok miatti fogyasztói bizalomvesztésre vezethetők vissza. A tapasztalatok fényében a fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó intézkedéseket a növényi termékekre is ki kell terjeszteni.

(133b)   A marha- és borjúhúsra, a tejre és tejtermékekre, a sertés-, juh- és kecskehúsra, a tojásra és a baromfihúsra vonatkozó rendkívüli piactámogatási intézkedéseknek közvetlenül a betegségek terjedése elleni küzdelem érdekében elfogadott egészségvédelmi és állat-egészségügyi intézkedésekhez kell kapcsolódniuk. Az ilyen intézkedéseket a tagállamok kérésére kell meghozni, az érintett piacok súlyos zavarainak elkerülése érdekében.

▌

(133c)   A rendkívüli körülményekre való hatékony válasz érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon termékek – e rendeletben meghatározott – jegyzékének kiterjesztése tekintetében, amelyeket illetően rendkívüli támogatási intézkedéseket lehet elfogadni.

(134)     A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a szükséghelyzetben felmerülő egyedi problémák megoldásához elfogadja a szükséges intézkedéseket.

(134a)   A tejágazatban különösen fontos lehet a piac megzavarásának kockázatával szembeni hatékony és eredményes fellépés. Hasonlóképpen, szükséghelyzetben egyedi problémák merülhetnek fel. Hangsúlyozni kell ezért, hogy piaci zavarok – a piaci egyensúlyhiányt is beleértve – esetén a fent említett intézkedések Bizottság általi elfogadása, vagy a szükséghelyzetben felmerülő egyedi problémák megoldásához szükséges intézkedések elfogadása érintheti a tejágazatot.

(134b)   A piacon jelentkező súlyos egyensúlyhiányok megoldása érdekében rendkívüli intézkedésként megfelelőnek bizonyulhat a magánszektorbeli gazdasági szereplők kollektív fellépésére vonatkozó egyedi kategóriák bevezetése az érintett ágazatok stabilizálása céljából, feltéve, hogy a pontos biztosítékok, korlátok és feltételek is megállapításra kerülnek. Amennyiben e fellépések a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozhatnak, a Bizottság számára lehetővé kell tenni korlátozott időtartamú eltérések biztosítását. A fellépéseknek azonban ki kell egészíteniük az állami intervenció és a magántárolás, illetve az e rendelet által lehetővé tett rendkívüli intézkedések keretében megvalósuló uniós fellépést, és azok nem akadályozhatják az egységes piac működését.

(135)     Lehetővé kell tenni annak előírását, hogy a vállalkozások, a tagállamok és/vagy a harmadik országok ▌tájékoztatást nyújtsanak e rendelet alkalmazása, a mezőgazdasági termékek piacának nyomon követése, elemzése és kezelése, a piac átláthatóságának biztosítása, a KAP keretébe tartozó intézkedések megfelelő működésének biztosítása, ellenőrzése, monitoringja, értékelése és pénzügyi ellenőrzése, valamint a nemzetközi megállapodásokban lefektetett követelményeknek való megfelelés, és ezen belül a megállapodásokban foglalt értesítési kötelezettség teljesítése céljából. Az e célra szolgáló eljárások összehangolása, ésszerűsítése és egyszerűsítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni a tájékoztatással kapcsolatos valamennyi szükséges intézkedés elfogadására. Ennek során a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy milyen adatokra van szükség, és milyen szinergiák vannak a különböző lehetséges adatforrások között.

(136)     Az információs rendszerek integritásának, valamint a továbbított dokumentumok és kapcsolódó adatok hitelességének és olvashatóságának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: azon információk jellege és típusa, amelyekről értesítést kell küldeni; a feldolgozandó adatok kategóriái és a maximális adatmegőrzési időtartamok; a feldolgozás célja, különösen amennyiben ezen adatokat közzéteszik, illetve harmadik országoknak átadják; az elérhetővé tett információkhoz vagy információs rendszerekhez való hozzáférési jogosultságok; valamint az információk közzétételének feltételei ▌.

(137)     A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában alkalmazni kell az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló uniós jogszabályokat, és különösen a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint a ▌45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet.

(137a)   Az európai adatvédelmi biztos a vele folytatott konzultációt követően 2011. december 14-én nyilvánított véleményt[14].

(138)     A mezőgazdasági ágazatban bekövetkező válságokra képzett tartalékból a(z) […]/EU rendelet [a horizontális rendelet] 24. cikkében, valamint a költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött intézményközi megállapodás[15] [19c.] pontjában szereplő feltételeknek és eljárásoknak megfelelően lehet pénzeszközöket átutalni, és egyértelművé kell tenni, hogy e rendelet jelenti az alkalmazandó alap-jogiaktust.

(139)     Az 1234/2007/EK rendeletben foglalt rendelkezésekről az e rendelet rendelkezéseire való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ▌bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a szükséges intézkedések, és különösen a vállalkozások megszerzett jogainak és jogos elvárásainak védelméhez szükséges intézkedések tekintetében.

(139a)   E rendelet egyes nem lényeges elemeinek kiegészítése vagy módosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során gondoskodnia kell arról, hogy a vonatkozó dokumentumokat egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítsa az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(140)     A sürgősségi eljárás alkalmazását olyan kivételes esetekre kell fenntartani, amikor ez a piac megzavarásának kockázatával szembeni hatékony és eredményes fellépés érdekében rendkívül sürgős megfontolások miatt szükségesnek bizonyul, vagy amikor piaci zavarok jelennek meg. A sürgősségi eljárás alkalmazását indokolni kell, és meg kell határozni azokat az eseteket, amelyekben a sürgősségi eljárást kell alkalmazni.

(141)     E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[16] megfelelően kell gyakorolni.

(142)     Az e rendelet végrehajtására szolgáló jogi aktusokat vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, mivel e jogi aktusok a KAP-ot érintik, a 182/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában foglaltak szerint. Az e rendelethez kapcsolódó, a versenyjogot érintő végrehajtási aktusok elfogadása esetében azonban a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni, mivel a versenyjog végrehajtására szolgáló jogi aktusokat általánosságban a tanácsadó bizottsági eljárás alkalmazásával kell elfogadni.

(143)     Amennyiben szükséghelyzetben előálló, rendkívül sürgős megfontolások úgy kívánják, a Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el az uniós védőintézkedések elfogadásával, módosításával vagy visszavonásával, illetve az aktív vagy passzív feldolgozási eljárások alkalmazásának felfüggesztésével kapcsolatban, amennyiben erre a piaci helyzetre való azonnali reagálás érdekében szükség van, illetve szükséghelyzetben előálló, konkrét problémák megoldásával kapcsolatban, amennyiben a probléma kezelése azonnal intézkedést igényel.

(144)     Egyes, e rendelet szerinti olyan intézkedések tekintetében, amelyek gyors fellépést igényelnek, vagy amelyek pusztán általános rendelkezések egyedi helyzetekre történő, mérlegelés nélküli alkalmazásából állnak, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül fogadhasson el végrehajtási aktusokat.

(145)     A Bizottságot továbbá fel kell hatalmazni olyan adminisztratív vagy irányítási feladatok elvégzésére, amelyek nem foglalják magukban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási aktusok elfogadását.

(145a)   E rendeletnek meg kell határoznia bizonyos, Horvátországra vonatkozó különleges szabályokat Horvátország csatlakozási okmányának megfelelően[17].

(146)     Az 1234/2007/EK rendelet alapján az egyes ágazatokban számos intézkedés ▌e rendelet hatálybalépését követően ésszerű időn belül hatályát veszti. Az 1234/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezését követően a vonatkozó rendelkezések az érintett programok végéig továbbra is alkalmazandók.

▌

(148)     Az 1972/73-as tenyészévben a selyemhernyókra nyújtott támogatásról szóló 922/72/EGK tanácsi rendelet[18] már nem aktuális; a közös vámtarifa szerinti nómenklatúra kiigazítására vonatkozó eljárásról szóló 234/79/EGK tanácsi rendeletet[19] e rendelet felülírja; az 1995. évi betakarítás során a komlótermelőknek nyújtott támogatásról szóló ▌1601/96/EK tanácsi rendelet[20] átmeneti intézkedés, amely jellegéből adódóan ma már nem aktuális. Az egyes importált borok kínálatának és értékesítésének engedélyezéséről szóló ▌1037/2001/EK tanácsi rendelet[21] ma már nem aktuális, mivel azt felülírták az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a borkereskedelemről szóló, a 2006/232/EK tanácsi határozattal[22] elfogadott megállapodás rendelkezései. Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében az ▌említett rendeleteket hatályon kívül kell helyezni.

(149)     A tej- és tejtermékágazatban a közelmúltban hatályba léptek bizonyos szabályok, amelyeket a tejpiacon jelenleg uralkodó gazdasági körülmények és az ellátási lánc szerkezete továbbra is indokol; ezek a szabályok különösen a következőket érintik: szerződéses kapcsolatok és tárgyalások, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajtok kínálatának szabályozása, az első felvásárlók nyilatkozatai, termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai és szakmaközi szervezetek. Ezért e szabályokat célszerű kellően hosszú ideig alkalmazni a szóban forgó ágazatban (a tejkvóták eltörlése előtt és után egyaránt), hogy hatásukat teljes mértékben kifejthessék. A szabályoknak mindazonáltal ▌átmenetinek kell lenniük, és felülvizsgálat tárgyát kell képezniük. A Bizottságnak a tejpiaci fejleményekről jelentéseket kell elfogadnia, amelyeknek különösen a termelőket közös termelési megállapodások megkötésére ösztönző lehetséges intézkedésekre kell kiterjedniük, és amelyek előterjesztési határideje 2014. június 30., illetve 2018. december 31.,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

▌

 

 

I. RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1)    ▌Ez a rendelet létrehozza a [ COM(2011)416 ]/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő halászati és akvakultúra-termékek kivételével a Szerződések I. mellékletében felsorolt termékek piacának közös szervezését ▌.

(2)    Az (1) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági termékeket az e rendelet I. mellékletében felsorolt alábbi ágazatok szerint kell csoportosítani:

a)      gabonafélék, az I. melléklet I. része;

b)      rizs, az I. melléklet II. része;

c)      cukor, az I. melléklet III. része;

d)      szárított takarmány, az I. melléklet IV. része;

e)      vetőmagok, az I. melléklet V. része;

f)       komló, az I. melléklet VI. része;

g)      olívaolaj és étkezési olajbogyó, az I. melléklet VII. része;

h)      len és kender, az I. melléklet VIII. része;

i)       gyümölcs- és zöldségfélék, az I. melléklet IX. része;

j)       feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek, az I. melléklet X. része;

k)      banán, az I. melléklet XI. része;

l)       bor, az I. melléklet XII. része;

m)     élő fák és egyéb növények, gumók, gyökerek és hasonlók, vágott virágok és díszítőlombozat, az I. melléklet XIII. része;

n)      dohány, az I. melléklet XIV. része;

o)     marha- és borjúhús, az I. melléklet XV. része;

p)     tej és tejtermékek, az I. melléklet XVI. része;

q)     sertéshús, az I. melléklet XVII. része;

r)      juh- és kecskehús, az I. melléklet XVIII. része;

s)      tojás, az I. melléklet XIX. része;

t)      baromfihús, az I. melléklet XX. része;

u)      mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, az I. melléklet XXI. része;

v)      méhészeti termékek, az I. melléklet XXII. része;

w)     selyemhernyó, az I. melléklet XXIII. része;

x)      egyéb termékek, az I. melléklet XXIV. része.

2. cikk

A közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó általános rendelkezések

Az e rendeletben meghatározott intézkedésekkel kapcsolatban a(z) […]/EU rendelet [horizontális KAP-rendelet] ▌, valamint az annak értelmében elfogadott rendelkezések alkalmazandók.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1)    E rendelet alkalmazásában a II. mellékletben meghatározott, bizonyos ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározások alkalmazandók.

(1a)  A II. melléklet Ia. részének B. szakaszában szereplő fogalommeghatározások csak a 100a. cikkben említett időszakban alkalmazandók.

(2)    Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, ▌e rendelet alkalmazásában a(z) […]/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben [horizontális KAP-rendelet], a(z) […]/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben és a(z) […]/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók.

(3)    A rizságazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a fogalommeghatározásoknak a piaci fejlemények fényében történő naprakésszé tételéhez szükséges mértékben a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet I. részében szereplő, a rizságazatra vonatkozó fogalommeghatározások módosítása céljából.

(4)    E rendelet alkalmazásában „kevésbé fejlett régiók” a(z) [...]/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[23] [ COM(2011)615 ] 82. cikke (2) bekezdésének a) pontjában ekként meghatározott régiók.

(4a)  E rendelet alkalmazásában „természeti katasztrófákhoz hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek” azok az időjárási körülmények – így például fagy, jégeső, jég, eső vagy aszály –, amelyek a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlagában az adott mezőgazdasági termelő szokásos éves termelésének több mint 30 %-át elpusztítják.

4. cikk

▌A mezőgazdasági termékekre alkalmazott, közös vámtarifa szerinti nómenklatúra kiigazítása

Amennyiben a Kombinált Nómenklatúra módosításainak figyelembevételéhez szükséges, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az e rendeletben szereplő árumegnevezéseket és hivatkozásokat a Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifaszámokhoz és alszámokhoz igazítsa ▌.

5. cikk

A rizs átváltási arányai

A Bizottság végrehajtási aktusok útján:

a)      rögzítheti a rizs átváltási arányait a feldolgozás különböző szakaszaira, valamint a feldolgozási költségeket és a melléktermékek értékét;

b)     elfogadhatja a rizs átváltási arányainak alkalmazása tekintetében szükséges intézkedéseket.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

6. cikk

Gazdasági évek

A gazdasági évek a következők:

a)      egy adott év január 1-jétől december 31-ig a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint a banánágazat esetében;

b)     április 1-jétől a következő év március 31-ig az alábbi ágazatok esetében:

i.       szárított-takarmány-ágazat;

ii.      selyemhernyó-ágazat;

c)      július 1-jétől a következő év június 30-ig az alábbi ágazatok esetében:

i.       gabonaágazat;

ii.      vetőmagágazat;

iii.     az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata;

iv.     len- és kenderágazat;

v.      tej- és tejtermékágazat;

d)     augusztus 1-jétől a következő év július 31-ig a borágazat esetében;

e)      szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig a rizságazat esetében;

f)      október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig a cukorágazat esetében.

 

▌

7. cikk

Referencia-küszöbértékek

(1)       A referencia-küszöbértékek a következők:

a)      a gabonaágazat tekintetében 101,31 EUR/tonna, ami a raktárba szállított áruk nagykereskedelmi, kirakodás előtti állapotára vonatkozik;

b)     a hántolatlan rizs tekintetében a III. melléklet A. pontjában meghatározott szabványos minőség esetében 150 EUR/tonna, ami a raktárba szállított áruk nagykereskedelmi, kirakodás előtti állapotára vonatkozik;

c)      a III. melléklet B. pontjában meghatározott szabványos minőségű, csomagolatlan cukor tekintetében a gyártelepi referencia-küszöbérték:

i.       a fehércukor esetében: 404,4 EUR/tonna;

ii.      a nyerscukor esetében: 335,2 EUR/tonna;

d)     a marha- és borjúhúságazat tekintetében 2224 EUR/tonna a hímivarú szarvasmarhafélék esetében a IIIa. melléklet A. pontjában említett, a legalább 8 hónapos ▌szarvasmarhafélék hasított testére vonatkozó uniós osztályozási rendszer szerinti „R3” osztályozású hasított testre;

e)      a tej- és tejtermékágazat tekintetében:

i.       246,39 EUR/100 kg a vaj esetében;

ii.      169,80 EUR/100 kg a sovány tejpor esetében;

f)      a sertéshús tekintetében 1509,39 EUR/tonna a súly és a színhústartalom alapján meghatározott szabványos minőségű hasított testre, a sertések hasított testére vonatkozó, a IIIa. melléklet B. pontjában említett uniós osztályozási rendszerrel összhangban, az alábbiak szerint:

i.       legalább 60 kg, de 120 kg-ot el nem érő tömegű hasított testek: „E” osztály;

ii.      legalább 120 kg, de legfeljebb 180 kg tömegű hasított testek: „R” osztály;

fa)    az olívaolaj-ágazat tekintetében:

i.      1779 EUR/tonna az extra szűz olívaolaj esetében;

ii.     1710 EUR/tonna a szűz olívaolaj esetében;

iii.    1524 EUR/tonna a két fokos szabadzsírsav-tartalommal rendelkező lampante olívaolaj esetében, ez az összeg tonnánként 36,70 euróval csökken a zsírsavtartalom minden további foka után.

(1a)  A Bizottság – objektív kritériumok, nevezetesen a termelést érintő fejlemények, a termelési költségek (különösen az inputköltségek), valamint a piaci tendenciák figyelembevételével – rendszeresen felülvizsgálja a referencia-küszöbértékeket. A referencia-küszöbértékeket szükség esetén – a termelési és a piaci fejlemények tükrében – a rendes jogalkotási eljárással összhangban aktualizálni kell.

II. RÉSZ

BELSŐ PIAC

I. CÍM

PIACI INTERVENCIÓ

I. FEJEZET

Állami intervenció és magántárolási támogatás

1. szakasz

az állami intervencióra és a magántárolási támogatásra vonatkozó általános rendelkezések

8. cikk

Hatály

Ez a fejezet megállapítja a piaci intervencióval kapcsolatos szabályokat az alábbiak tekintetében:

a)      állami intervenció, amelynek keretében a tagállamok illetékes hatóságai a termékeket ▌felvásárolják és kitárolásukig tárolják; valamint

b)     a termékek magántárolásához nyújtott támogatás.

9. cikk

A támogatásra jogosult termékek eredete

Csak az Unióból származó termékek jogosultak az állami intervenció keretében történő felvásárlásra vagy a magántároláshoz nyújtott támogatásra. Előírás továbbá, hogy a növényekből előállított termékek, illetve a tejből előállított termékek csak abban az esetben jogosultak a fent említett felvásárlásra vagy támogatásra, ha azokat az Unióból származó növényből, illetve az Unióban termelt tejből állították elő.

9a. cikk

A hasított testekre vonatkozó uniós osztályozási rendszerek

A hasított testekre vonatkozó uniós osztályozási rendszereket a IIIa. mellékletnek megfelelően kell alkalmazni a marha- és borjúhúságazatban a legalább 8 hónapos szarvasmarhafélék hasított teste tekintetében, a sertéshúságazatban pedig a nem tenyészállatként tartott sertések hasított teste tekintetében.

A juh- és kecskehús-ágazatban a tagállamok a juhok hasított teste vonatkozásában a IIIa. melléklet C. pontjában meghatározott szabályoknak megfelelően alkalmazhatják az uniós osztályozási rendszert.

2. SZAKASZ

ÁLLAMI INTERVENCIÓ

10. cikk

Az állami intervencióra jogosult termékek

Az ebben a szakaszban meghatározott feltételekkel, valamint a Bizottság által a 18. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és ▌a ▌19. cikk értelmében elfogadott ▌végrehajtási aktusokban meghatározható további követelményekkel és feltételekkel összhangban állami intervenció a következő termékek tekintetében alkalmazandó:

a)      közönséges búza, durumbúza, árpa és kukorica;

b)     hántolatlan rizs;

c)      a 0201 10 00 és a 0201 20 20 – 0201 20 50 KN-kód alá tartozó, marha- és borjúhús-ágazati friss vagy hűtött hús;

d)     jóváhagyott uniós vállalkozás által előállított vaj, amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék, maximális víztartalma pedig 16 tömegszázalék, és amely közvetlenül és kizárólag olyan pasztőrözött tejszínből készült, amelyet közvetlenül és kizárólag tehéntejből nyertek;

e)      jóváhagyott uniós vállalkozás által tehéntejből porlasztásos eljárással előállított kiváló minőségű sovány tejpor, amelynek minimális fehérjetartalma a zsírmentes szárazanyag 34,0 tömegszázaléka.

11. cikk ▌

Állami intervenciós időszakok

Állami intervencióra az alábbiak szerint van lehetőség:

a)      a közönséges búza, a durumbúza, az árpa és a kukorica tekintetében november 1-jétől május 31-ig;

b)     a hántolatlan rizs tekintetében április 1-jétől július 31-ig;

c)      a marha- és borjúhús tekintetében ▌egész évben;

d)     a vaj és a sovány tejpor tekintetében március 1-jétől szeptember 30-ig.

12. cikk ▌

Az állami intervenció megnyitása és lezárása

(1)    A 11. cikkben említett időszakok során az állami intervenciót:

a)      meg kell nyitni a közönséges búza, a vaj és a sovány tejpor tekintetében;

b)     a Bizottság végrehajtási aktusok útján megnyithatja a durumbúza, az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs (beleértve a hántolatlan rizs meghatározott fajtáit és típusait is) tekintetében, ha azt a piaci helyzet szükségessé teszi. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni;

c)      a Bizottság a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésének alkalmazása nélkül elfogadott, egyéb végrehajtási aktusok útján megnyithatja a marha- és borjúhúságazat tekintetében, ha a 19. cikk ▌első bekezdésének a) pontja alapján meghatározott reprezentatív időszakban egy tagállamban vagy egy tagállam valamely régiójában a IIIa. melléklet A. pontjában említett, a szarvasmarhafélék hasított testére vonatkozó uniós osztályozási rendszer alapján jegyzett piaci átlagár nem éri el a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában megállapított referencia-küszöbérték 85 %-át.

(2)    A Bizottság a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésének alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási aktusok útján lezárhatja az állami intervenciót a marha- és borjúhúságazat tekintetében, ha a 19. cikk ▌ első bekezdésének a) pontja alapján meghatározott reprezentatív időszakban az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételek már nem teljesülnek.

13. cikk

Felvásárlás rögzített áron vagy pályázati eljárás útján

(1)    A 12. cikk (1) bekezdése ▌alapján megnyitott állami intervenció esetében a közönséges búza, a vaj, a sovány tejpor, a durumbúza, az árpa, a kukorica, a hántolatlan rizs, valamint a marha- és borjúhús felvásárlási árának megállapításáról szóló intézkedéseket, továbbá adott esetben – rögzített áron való felvásárlás esetén – a mennyiségi korlátozásokra vonatkozó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

▌

14. cikk

Állami intervenciós árak

(1)    Az állami intervenciós ár:

a)      az az ár, amelyen a termékek állami intervenció keretében felvásárlásra kerülnek ▌, amennyiben az intervenció rögzített áron történik; vagy

b)     az a legmagasabb ár, amelyen az állami intervencióra jogosult termékek felvásárlásra kerülnek ▌, amennyiben az intervenció pályázati eljárás útján történik.

(2)    Az állami intervenciós ár szintjének meghatározására vonatkozó intézkedéseket, beleértve az árnövelések, illetve árcsökkentések összegét is, a Tanács hozza meg a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.▌

15. cikk

Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezésére vonatkozó általános elvek

(1)    Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezésének a következőképpen kell történnie:

a)      a piac bármiféle zavarának elkerülésével;

b)     a vásárlók részére az árukhoz való egyenlő hozzáférés és azonos bánásmód biztosításával; valamint

c)      a Szerződés értelmében kötött nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségekkel összhangban.

(2)    Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezése történhet úgy, hogy a termékeket a(z) […]/EU rendeletben meghatározott, az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló program rendelkezésére bocsátják ▌. Ebben az esetben a szóban forgó termékek könyv szerinti értéke az e rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett megfelelő rögzített állami intervenciós ár.

(2a)  A Bizottság minden évben nyilvánosságra hozza, hogy az előző év folyamán milyen feltételek mellett értékesítették az állami intervenció keretében felvásárolt termékeket.

3. SZAKASZ

MAGÁNTÁROLÁSI TÁMOGATÁS

16. cikk

Támogatható termékek

Az ebben a szakaszban meghatározott feltételekkel, továbbá a Bizottság által a 17. és a 18. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, valamint ▌a 17. és a 19. cikk értelmében elfogadott végrehajtási aktusok ▌útján meghatározandó további követelményekkel és feltételekkel összhangban magántárolási támogatás a következő termékek tekintetében nyújtható:

a)      fehér cukor;

b)     olívaolaj;

c)      lenrost;

d)     legalább 8 hónapos ▌szarvasmarhafélék friss vagy hűtött húsa;

e)      közvetlenül és kizárólag tehéntejből nyert tejszínből előállított vaj;

ea)    sajt;

f)      tehéntejből előállított sovány tejpor;

g)      sertéshús;

h)      juh- és kecskehús.

Az ea) pont csak az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[24] szerinti, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott olyan sajtra vonatkozik, amelyet a szóban forgó rendelet 7. cikkében említett termékleírásban megállapított érlelési időn túl és/vagy egy olyan érlelési időn túl tárolnak, amely hozzájárul a sajt értékének növeléséhez.

17. cikk

A támogatás odaítélésének feltételei

(1)    A piac átláthatóságának biztosítása érdekében a Bizottság szükség esetén felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek meghatározása céljából, amelyek mellett határozhat a 16. cikkben felsorolt termékek magántárolásának támogatásáról, figyelembe véve a következőket:

a)     az érintett termékekre vonatkozó jegyzett uniós piaci átlagárak, referencia-küszöbértékek és termelési költségek; valamint

b)     az ágazaton belüli haszonkulcsokra jelentős negatív hatást gyakorló, különösen súlyos piaci helyzet vagy gazdasági fejlemények nyomán szükséges, időben történő fellépés ▌.

(2)    A Bizottság végrehajtási aktusok útján úgy határozhat, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett feltételek figyelembevételével magántárolási támogatást nyújt a 16. cikkben felsorolt termékekre. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3)    A 16. cikkben említett magántárolási támogatás összegét meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerződés ▌43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

▌

(4)    A Bizottság végrehajtási aktusok útján korlátozhatja a magántárolási támogatás odaítélését. ▌E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

4. SZAKASZ

AZ ÁLLAMI INTERVENCIÓRA ÉS A MAGÁNTÁROLÁSI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Átruházott hatáskörök

(2)    Annak biztosítása érdekében, hogy az állami intervenció keretében felvásárolt vagy magántárolási támogatásban részesülő termékek alkalmasak legyenek a hosszú távú tárolásra és kifogástalan, megbízható kereskedelmi minőségűek legyenek, továbbá az egyes ágazatok sajátosságainak az állami intervenció és a magántárolás gazdaságos működésének szavatolása céljából történő figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló, ▌az említett termékek vonatkozásában az ebben a rendeletben foglalt követelményeken túl további követelményeket és feltételeket meghatározó jogi aktusokat fogadjon el. E követelmények és feltételek célja, hogy a felvásárolt ▌és tárolt termékek tekintetében garantálják az alábbiakat ▌:

a)     a termékek minősége a minőségi paraméterek, a minőségi csoportok, a minőségi osztályok, a kategóriák, a termékjellemzők és a termék kora vonatkozásában;

b)     a termékek támogathatósága a mennyiségek, a csomagolás – ideértve ▌a címkézést is ▌ –, a tartósítás, a korábbi tárolási szerződések, a vállalkozások jóváhagyása és a termékek azon állapota vonatkozásában, amelyre az állami intervenciós ár és a magántárolási támogatás vonatkozik.

(3)    A gabonafélék és a hántolatlan rizs ágazata sajátosságainak figyelembevétele ▌érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a közönséges búza, a durumbúza, az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs esetében a felvásárlásra és az eladásra vonatkozó minőségi kritériumok megállapítása céljából.

▌

(5)    A megfelelő tárolókapacitás biztosítása, az állami intervenciós rendszer gazdaságosság, elosztás és a gazdasági szereplők általi hozzáférés tekintetében megvalósuló hatékonyságának szavatolása, továbbá a tárolási időszak végén történő elhelyezés céljából állami intervenció keretében felvásárolt termékek minőségének megőrzése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak meghatározása céljából:

a)     az állami intervenció keretében felvásárolandó termékek tárolására szolgáló létesítményekre vonatkozó követelmények;

c)      a termékeknek az azokért, valamint azok vámok és más, a közös agrárpolitika keretében juttatandó vagy kivetendő összegek tekintetében való kezeléséért felelős tagállamon belüli és kívüli tárolására vonatkozó szabályok ▌.

▌

(6)    Annak biztosítása érdekében, hogy a magántárolási támogatás a kívánt hatást gyakorolja a piacra, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak meghatározása céljából:

a)      abban az esetben alkalmazandó szabályok és feltételek, ha a tárolt mennyiség kevesebb, mint a szerződéses mennyiség;

b)     az ilyen támogatásból juttatandó előleg fizetésére vonatkozó feltételek;

c)      azon feltételek, amelyek értelmében a magántárolási szerződés hatálya alá tartozó termékek újbóli értékesítéséről vagy elhelyezéséről határozni lehet.

(7)    Az állami intervenciós és magántárolási rendszerek megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak céljából ▌:

a)      a gazdasági szereplők számára az árukhoz való egyenlő hozzáférést és azonos bánásmódot biztosító pályázati eljárások alkalmazásának előírása;

b)     a gazdasági szereplők által teljesítendő további feltételek meghatározása annak érdekében, hogy a rendszer hatékony irányítása és ellenőrzése egyszerűbb legyen a tagállamok és a gazdasági szereplők számára;

c)      a gazdasági szereplők kötelezettségeinek teljesítését garantáló biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettség meghatározása.

▌

(8)    A műszaki fejlődés, valamint a 9a. cikkben említett ágazatok igényeinek figyelembevétele, továbbá a különböző termékek kiszerelésének szabványosítása, és ezáltal a piac átláthatóságának, az árak jegyzésének és a piaci intervenciós intézkedések alkalmazásának javítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiigazítják és naprakésszé teszik a hasított testek osztályozására, azonosítására és kiszerelésére vonatkozó, a IIIa. mellékletben foglalt rendelkezéseket, és amelyek:

a)     további rendelkezéseket határoznak meg a hasított testek osztályozására (többek között megfelelően képzett osztályozókkal), besorolására (többek között automatizált minősítési módszerek alkalmazásával), azonosítására, tömegének mérésére és jelölésére, továbbá az uniós átlagárak kiszámítására és az ezen árak kiszámításához alkalmazott súlyozási együtthatókra vonatkozóan;

b)     eltéréseket határoznak meg egyes rendelkezésektől, továbbá a tagállamok által azon vágóhidak számára biztosítható egyedi eltéréseket állapítanak meg, amelyekben kevés szarvasmarhát vágnak, valamint egyes termékek kapcsán további rendelkezéseket fogadnak el, például a marha- és borjúhús-ágazatban a húsossági és a faggyússági osztályokba sorolás, valamint a juhhúságazatban a test súlya, a hús színe és faggyúborítottsága, és a kis tömegű bárányok osztályozási kritériumai kapcsán;

c)     engedélyezik a tagállamoknak, hogy ne alkalmazzák a sertések hasított testére vonatkozó osztályozási rendszert, valamint hogy a súlyon és a becsült színhústartalmon kívül egyéb értékelési kritériumokat is használjanak, vagy amelyek eltéréseket állapítanak meg az említett rendszer alkalmazása alól.

▌

19. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja az e fejezet egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket, amelyek különösen a következőkre vonatkozhatnak:

aa)   a gazdasági szereplő által fizetendő költségek, amennyiben az állami intervenció keretében beszállított termékek nem felelnek meg a minőségi minimumkövetelményeknek;

ab)   az intervenciós tárolásra szolgáló létesítmények minimális tárolókapacitásának meghatározása;

a)      az e fejezet alkalmazásához szükséges reprezentatív időszakok, piacok és piaci árak;

b)     az állami intervenció keretében felvásárolandó termékek beszállítása, az ajánlattevő által viselt szállítási költségek, a termékeknek a kifizető ügynökségek általi átvétele és a kifizetés;

c)      a marha- és borjúhúságazat tekintetében a kicsontozással kapcsolatos műveletek;

ca)    a termékek csomagolásával, forgalmazásával és címkézésével kapcsolatos gyakorlati szabályok;

cb)    e fejezet alkalmazásában a vajat és sovány tejport előállító vállalkozások jóváhagyásának eljárása;

d)     az egyik tagállamban intervenció keretében ▌felvásárolt és betárolt termékeknek egy másik országban való tárolására szóló engedélyek kiadása;

e)      ▌az állami intervenció keretében ▌felvásárolt termékek értékesítése vagy elhelyezése, különös tekintettel az értékesítési árakra, a kitárolás feltételeire, a kitárolt termékek további felhasználására vagy rendeltetésére, beleértve a ▌15. cikk második bekezdésében említett program céljából rendelkezésre bocsátott termékekkel kapcsolatos eljárásokat, és ezen belül a tagállamok közötti átadásokat;

ea)    az állami intervenció keretében felvásárolt termékek vonatkozásában a tagállami tárolólétesítményekben maradt kis mennyiségek, valamint a tagállamokban újra nem csomagolható vagy csökkent minőségű mennyiségek tagállami felelősséggel történő értékesítésére vonatkozó rendelkezések;

f)      a magántárolás vonatkozásában a tagállami illetékes hatóságok és a kérelmezők közötti szerződés megkötése és annak tartalma;

g)      a termékek magántárolásba helyezése, magántárolása és kitárolása;

h)      a magántárolás időtartama és a szerződésben meghatározott időtartamok lerövidítésére vagy meghosszabbítására vonatkozó rendelkezések;

▌

▌j)    a rögzített áron való felvásárlás esetén alkalmazandó eljárások, ideértve a biztosítékok letétbe helyezésére vonatkozó eljárásokat, illetve a biztosítékok összegét, valamint a magántároláshoz nyújtott, előre rögzített támogatás odaítélésére vonatkozó eljárásokat ▌;

k)     pályázati eljárások alkalmazása az állami intervenció és a magántárolás kapcsán, különösen a következők tekintetében:

i.       az ajánlatok vagy pályázatok benyújtása, és az a minimális mennyiség, amelyre kérelmet vagy ajánlatot lehet benyújtani ▌;

ia.    a biztosítékok letétbe helyezésére vonatkozó eljárások, illetve a biztosítékok összege; valamint

ii.      az ajánlatok kiválasztása annak biztosításával, hogy azok részesülnek előnyben, amelyek az Unió számára a legelőnyösebbek, valamint fenntartva annak lehetőségét, hogy szerződés odaítélésére nem feltétlenül kerül sor;

l)      a marhák, sertések és juhok hasított testére vonatkozó uniós osztályozási rendszer alkalmazása;

m)    a piaci árak megállapítása céljából a hasított testeknek és féltesteknek a IIIa. melléklet A.IV. pontjában szereplőtől eltérő kiszerelése;

n)     a tagállamok által a marhák és juhok hasított testének eltérő kiszerelésére alkalmazandó korrekciós tényezők, amennyiben a referencia-kiszerelés nem használatos;

o)     az osztályozott hasított testek jelölésére vonatkozó gyakorlati szabályok, valamint a marhák, sertések és juhok hasított testére vonatkozó súlyozott uniós átlagárnak a Bizottság általi kiszámítására vonatkozó gyakorlati szabályok;

p)     annak engedélyezése a tagállamok számára, hogy a területükön levágott sertések tekintetében a sertések hasított testének kiszerelését a IIIa. melléklet B.III. pontjában szereplőtől eltérő módon végezzék el, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

i.      területükön a szokványos kereskedelmi gyakorlat eltér a IIIa. melléklet B.III. pontjában meghatározott kiszerelési módoktól;

ii.     műszaki követelmények indokolják azt;

iii.    a hasított testek bőrét egységes módon fejtik le;

q)     a Bizottság szakértőiből és a tagállamok által kinevezett szakértőkből álló uniós bizottság által végzett, a hasított testek osztályozásának tagállamok általi alkalmazását ellenőrző helyszíni felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezések a hasított testek pontos és megbízható osztályozásának biztosítása érdekében. E rendelkezéseknek elő kell írniuk, hogy a felülvizsgálattal járó költségeket az Unió viseli.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

20. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadja az ahhoz szükséges végrehajtási aktusokat, hogy a tagállamok számára engedélyezni lehessen, hogy a IIIa. melléklet C.III.1. pontjától eltérve a következő osztályozási kritériumokat alkalmazzák azon bárányok esetében, amelyek hasított testének súlya 13 kg-nál kisebb:

▌

i.       a hasított test súlya;

ii.      a hús színe;

iii.         faggyússág.

 

II. FEJEZET

TÁMOGATÁSI PROGRAMOK

1. SZAKASZ

AZ ÉLELMISZERHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSÁT CÉLZÓ PROGRAMOK

20a. cikk

Célcsoport

A mezőgazdasági termékek forgalmazásának és a gyermekek táplálkozási szokásainak javítását célzó támogatási programok azokra a gyermekekre irányulnak, akik rendszeresen járnak a tagállamok illetékes hatóságai által fenntartott vagy elismert valamely bölcsődébe/óvodába, vagy általános vagy középiskolai oktatási intézménybe.

1. ALSZAKASZ

ISKOLAGYÜMÖLCS-PROGRAMOK

21. cikk

A gyermekek gyümölcs-,
zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott támogatás

(1)    ▌Uniós támogatás nyújtható a következőkhöz:

a)      a 20a. cikkben említett oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek a gyümölcs- és zöldségágazat, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat, valamint a banánágazat termékeivel történő ellátása; valamint

b)     a logisztikához és elosztáshoz, az eszközökhöz, a népszerűsítéshez, a monitoringhoz, az értékeléshez, valamint a kísérő intézkedésekhez kapcsolódó egyes költségek.

(2)    A programban részt venni kívánó tagállamoknak nemzeti vagy regionális szinten előzetes stratégiát kell kidolgozniuk a program végrehajtására ▌. A tagállamoknak rendelkezniük kell a program eredményességének biztosításához szükséges kísérő intézkedésekről is, amelyek közé tartozhat az egészséges táplálkozási szokásokkal, a helyi élelmiszerláncokkal és az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemmel kapcsolatos oktatást szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatás.

(3)    A tagállamok stratégiáik kidolgozásakor listát állítanak össze az adott program keretében engedélyezhető gyümölcs- és zöldségágazati, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazati, valamint banánágazati termékekről. A listán ▌nem szerepelhetnek a IIIb. mellékletben felsorolt termékek. Mindazonáltal, kellően indokolt esetekben, például amikor a tagállam termékek széles skáláját kívánja biztosítani programja keretében, vagy vonzóbbá kívánja tenni programját, a stratégia rendelkezhet úgy, hogy e termékek engedélyezhetők, feltéve, hogy a mellékletben említett anyagoknak csak kis mennyiségét tartalmazzák. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes egészségügyi hatóságaik jóváhagyják a program keretében támogatható termékek listáját. A tagállamok a termékeket objektív kritériumok alapján választják ki, amely kritériumok között szerepelhetnek többek között egészségügyi és környezeti megfontolások, a szezonális jelleg, a változatosság, a fajta vagy a termények elérhetősége, a lehetőségekhez mérten előnyben részesítve az uniós eredetű termékeket, különösen a helyi beszerzést, a helyi piacokat, a rövid ellátási láncokat és a környezeti előnyöket.

(4)    Az (1) bekezdésben említett uniós támogatást meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(4a)  Az (1) bekezdésben említett uniós támogatásban a tagállamok a hat és tíz év közötti életkorú gyermekek arányán alapuló objektív szempontok szerint részesülnek.

A programban részt vevő tagállamoknak stratégiájuk alapján évente kell kérelmezniük az uniós támogatást.

▌

A programban részt vevő tagállamoknak nyújtott uniós támogatás minimumösszegének meghatározására, valamint a támogatás tagállamok számára történő indikatív és végleges elosztására vonatkozó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(5)    Az (1) bekezdésben említett uniós támogatás nem használható fel már meglévő, gyümölcsökre és zöldségekre, feldolgozott gyümölcsökre és zöldségekre, valamint banánra kiterjedő nemzeti iskolagyümölcs-programokhoz vagy ilyen termékekre is kiterjedő egyéb iskolai termékosztási programokhoz nyújtott finanszírozás felváltására. Azonban ha egy tagállamban már működik olyan program, amely e cikk értelmében részesülhetne uniós támogatásban, és az adott tagállamnak szándékában áll a programot többek között annak célcsoportját, időtartamát vagy a keretében engedélyezett termékeket illetően kiterjeszteni vagy hatékonyabbá tenni, e tagállam részesülhet uniós támogatásban, feltéve hogy a teljes nemzeti hozzájárulás és az uniós támogatás arányát illetően érvényesülnek a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdése szerint megállapított korlátozások. Ebben az esetben az adott tagállam feltünteti végrehajtási stratégiájában, hogy programját milyen módon szándékozik kiterjeszteni vagy hatékonyabbá tenni.

(6)    A tagállamok az uniós támogatáson felül nemzeti támogatást is nyújthatnak a 152. cikknek megfelelően.

(7)    Az uniós iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program nem érinti az uniós joggal összeegyeztethető, különálló nemzeti iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programokat.

▌

(8)    Az Unió ezenkívül – a(z) […]/EU rendelet [horizontális KAP-rendelet] 6. cikke alapján – finanszírozhat az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programhoz kapcsolódó tájékoztatási, monitoring- és értékelési intézkedéseket is, beleértve a programmal kapcsolatos figyelemfelkeltést és a kapcsolódó hálózatba szervezési intézkedéseket is.

(8a)  A programban részt vevő tagállamok a termékosztás helyszínén felhívják a figyelmet a támogatási programban való részvételükre, és az Uniónak a programmal kapcsolatos támogató szerepére.

22. cikk

Átruházott hatáskörök

(2)    A gyermekek egészséges táplálkozási szokásait elősegítendő, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a támogatásban a 20a. cikkben meghatározott célcsoportba tartozó gyermekek részesüljenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakkal kapcsolatos szabályokra vonatkozóan:

aa)   a tagállami támogatások célzottá tételével kapcsolatos további kritériumok;

d)     a támogatást kérelmezők tagállamok általi kiválasztása és jóváhagyása;

da)   a nemzeti vagy regionális stratégiák kidolgozása, valamint a kísérő intézkedések.

▌

(3)    Az európai alapok hatékony és célzott felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)      az a módszer, amelynek segítségével a beérkezett támogatási kérelmek alapján a tagállamok között átcsoportosítják a 21. cikk (4a) bekezdésében említett támogatás indikatív elosztását;

b)     a tagállami stratégiák keretében uniós támogatásban részesíthető költségek, valamint a konkrét költségekre vonatkozó átfogó felső értékhatár megállapításának lehetősége;

ba)   az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programok hatékonyságának monitoringjára és értékelésére vonatkozó tagállami kötelezettség.

▌

(4)    A támogatási program ismertségének növelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben előírja, hogy az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programmal rendelkező tagállamok hívják fel a figyelmet az uniós támogatás szerepére.

23. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja az ezen alszakasz alkalmazásához szükséges intézkedéseket, többek között az alábbiakat ▌:

aa)   a tagállami stratégiákban feltüntetendő információk;

b)     a támogatási kérelmek és a kifizetések;

c)      a program népszerűsítésének módszerei, valamint a programmal kapcsolatos hálózatba szervezés;

d)     az uniós iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programban részt vevő tagállamok monitoring- és értékelési jelentéseinek benyújtása, formátuma és tartalma.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2. ALSZAKASZ

ISKOLATEJ-PROGRAM

24. cikk

A gyermekek tejjel és tejtermékekkel való ellátásához nyújtott támogatás

(1)    Uniós támogatást kell nyújtani a 20a. cikk szerinti oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek a 0401, a 0403, a 0404 90 és a 0406 KN-kód alá vagy a 2202 90 KN-kód alá tartozó egyes ▌ tejtermékekkel és feldolgozott tejtermékekkel való ellátásához.

(2)    2015. augusztus 1-jétől a programban részt venni kívánó tagállamoknak – nemzeti vagy regionális szinten – előzetes stratégiát kell kidolgozniuk a program végrehajtására. A tagállamok rendelkezhetnek a program eredményességének biztosításához szükséges kísérő intézkedésekről is, amelyek közé tartozhat például az egészséges táplálkozási szokásokkal, a helyi élelmiszerláncokkal és az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemmel kapcsolatos oktatást szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatás.

(2a)  A tagállamok a stratégiáik kidolgozásakor a 25. cikknek megfelelően a Bizottság által elfogadott szabályokkal összhangban listát készítenek a vonatkozó programjaik alapján támogatható tejről és tejtermékekről.

(2b)  Az oktatási intézményekben tanuló gyermekek részére történő ingyenes ételosztás kivételével az (1) bekezdésben említett uniós támogatás nem használható fel a már meglévő nemzeti tej- és tejtermékprogramokhoz vagy tejre és tejtermékre is kiterjedő egyéb iskolai termékosztási programokhoz nyújtott finanszírozás felváltására. Ha azonban egy tagállamban már létezik olyan program, amely e cikk szerint uniós támogatásra lenne jogosult, és az adott tagállam azt ki kívánja terjeszteni vagy hatékonyabbá kívánja tenni, többek között a program célcsoportját, időtartamát vagy a támogatható termékeket illetően, uniós támogatás adható. Ebben az esetben az adott tagállam feltünteti végrehajtási stratégiájában, hogy programját milyen módon szándékozik kiterjeszteni vagy hatékonyabbá tenni.

(3)    A tagállamok az uniós támogatáson felül nemzeti támogatást is nyújthatnak a 152. cikknek megfelelően.

(3a)  Az uniós iskolatej- és iskolatejtermék-program nem érinti az uniós joggal összeegyeztethető, olyan különálló nemzeti iskolatej- és iskolatejtermék-programokat, amelyek a tej és a tejtermékek fogyasztásának népszerűsítésére irányulnak.

(4)    A tej valamennyi fajtájára vonatkozó uniós támogatásokat és az (1) bekezdésben előírt uniós támogatásra jogosult maximális mértéket meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(5a)  A programban részt vevő tagállamok a termékosztás helyszínén felhívják a figyelmet a támogatási programban való részvételükre, és az Uniónak a programmal kapcsolatos támogató szerepére.

25. cikk

Átruházott hatáskörök

▌

(2)    ▌A tejtermékekkel kapcsolatos fogyasztói viselkedésminták alakulásának, ▌a tejtermékpiacon bekövetkező újításoknak és fejlődésnek, a termékeknek az Unió különböző piacain való rendelkezésre állásának, valamint a táplálkozási szempontoknak a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az alábbiakat:

a)     a program keretében támogatható termékek, a 24. cikk (1) bekezdésében megállapított rendelkezésekkel összhangban, és figyelembe véve a táplálkozási szempontokat;

b)     ▌a támogatás igénybevételéhez szükséges, a tagállamok által kidolgozandó nemzeti vagy regionális stratégiák, beleértve adott esetben a kísérő intézkedéseket is;

c)      monitoring és értékelés.

(3)    Az uniós támogatás hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)     a támogatásra jogosult kedvezményezettekre és kérelmezőkre vonatkozó szabályok;

b)     a kérelmezők tagállamok általi jóváhagyására vonatkozó követelmény;

c)      tejtermékek ételek készítéséhez való felhasználása oktatási intézményekben.

(3a)  Annak érdekében, hogy a támogatást kérelmezők eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a biztosítékok támogatási előleg fizetése esetén történő letétbe helyezésével kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan.

(4)    A támogatási program ismertségének növelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza, hogy a tagállamoknak milyen feltételek mellett kell felhívniuk a figyelmet a támogatási programban való részvételükre, és az Uniónak a programmal kapcsolatos támogató szerepére.

(5)    Tekintettel annak szükségességére, hogy a programban részt vevő termékek ára tükrözze a támogatást, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el az áraknak a program keretében történő megfigyelésére vonatkozóan.

26. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja az ezen alszakasz alkalmazásához szükséges intézkedéseket, többek között az alábbiakat:

a)      a támogatásra jogosult maximális termékmennyiség betartását biztosító eljárások;

aa)   előlegfizetés esetén a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó eljárások, illetve a biztosíték összege;

b)     a jóváhagyás, a támogatási kérelmek és a kifizetések céljából a tagállamoknak nyújtandó információk;

c)      a program népszerűsítésének módja;

d)     a 25. cikk (5) bekezdése szerinti ármegfigyelés irányítása.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2. SZAKASZ

AZ OLÍVAOLAJ ÉS ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓ ÁGAZATÁBAN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK

27. cikk

Az olívaolaj-ágazatot és az étkezési olajbogyót termesztő ágazatot támogató programok
▌

▌

(1)    Az Unió finanszírozást biztosít olyan hároméves munkaprogramokhoz, amelyeket a 106. cikk szerint elismert termelői szervezetek, a termelői szervezeteknek a 107. cikk szerint elismert társulásai vagy a 108. cikk szerint elismert szakmaközi szervezetek dolgoznak ki az alábbi területek közül egyhez vagy többhöz kapcsolódóan:

–a)   a piac figyelemmel kísérése és igazgatása az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában;

a)      az olajbogyó-termesztés környezeti hatásainak javítása;

aa)   az olajbogyó-termesztés versenyképességének korszerűsítés révén történő javítása;

b)     az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítása;

c)      a monitoringrendszer, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó minőségének a nemzeti közigazgatási szervek fennhatósága alatt történő tanúsítása és védelme, különösen a végső felhasználóknak értékesített olívaolajok minőségének ellenőrzése;

ca)    a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai vagy a szakmaközi szervezetek által az olívaolaj és az étkezési olajbogyó minőségének javítása érdekében végrehajtott intézkedésekről szóló információk terjesztése.

(2)    Az (1) bekezdésben említett munkaprogramokkal kapcsolatos uniós finanszírozási összegek a következők:

a)      Görögország esetében évi 11 098 000 EUR;

b)     Franciaország esetében évi 576 000 EUR; valamint

c)      Olaszország esetében évi 35 991 000 EUR.

(3)    Az (1) bekezdésben említett munkaprogramokra nyújtható uniós finanszírozás maximális összege megegyezik a tagállamok által visszatartott összegekkel. A támogatható költségek utáni finanszírozás maximális mértéke a következő:

a)      az (1) bekezdés –a), a) és aa) pontjában említett területen végzett tevékenységek esetében 75 %;

b)     az állóeszköz-beruházások esetében 75 %, az (1) bekezdés b) pontjában említett területen végzett egyéb tevékenységek esetében pedig 50 %;

c)      az (1) bekezdés c) és ca) pontjában említett területeken legalább három harmadik országban vagy nem termelő tagállamban legalább két termelő tagállamból származó, az (1) bekezdésben említett elismert szervezet által végrehajtott munkaprogramok esetében 75 %, az e területeken végrehajtott egyéb tevékenységek esetében pedig 50 %.

Az érintett tagállamok az uniós finanszírozás által nem fedezett költségek legfeljebb 50 %-áig terjedő kiegészítő finanszírozást biztosítanak.

28. cikk

Átruházott hatáskörök

A 27. cikkben említett, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítását célzó uniós támogatás hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

b)      a 27. cikk (1) bekezdésében említett területek vonatkozásában az uniós támogatás keretében finanszírozható konkrét intézkedések, valamint a finanszírozásból kizárt tevékenységek és költségek;

c)      a konkrét területek számára a tagállamok által nyújtandó uniós finanszírozás minimális mértéke;

d)      munkaprogram jóváhagyása iránti kérelem benyújtása és támogatási előleg fizetése esetén a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény;

e)      a munkaprogramok kiválasztása és jóváhagyása során a tagállamok által figyelembe veendő kritériumok.

29. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja az e szakasz alkalmazásához szükséges intézkedéseket az alábbiak vonatkozásában:

a)      a munkaprogramok végrehajtása és azok módosítása;

b)     a támogatás kifizetése, az előleget is beleértve;

c)      munkaprogram jóváhagyása iránti kérelem benyújtása és támogatási előleg fizetése esetén a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó eljárás, illetve a biztosíték összege.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

3. SZAKASZ

TÁMOGATÁSOK A GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGÁGAZATBAN

30. cikk

Működési alapok

▌ (1) A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei és/vagy azok társulásai működési alapot hozhatnak létre. Az alapot a következőkből finanszírozzák:

a)      a következők pénzügyi hozzájárulása:

i.      a termelői szervezet tagjai és/vagy maga a termelői szervezet; vagy

ii.     termelői szervezetek társulásai e társulások tagjai révén;

b)     a Bizottság által a 35. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a 36. cikk szerinti ▌végrehajtási aktusok útján elfogadandó feltételekre figyelemmel a termelői szervezeteknek vagy ezek társulásainak nyújtható uniós pénzügyi támogatás, amennyiben az említett társulások operatív programot vagy részleges operatív programot nyújtanak be, irányítanak és hajtanak végre.

(2)    A működési alapok kizárólag a tagállamoknak benyújtott és általuk jóváhagyott operatív programok finanszírozására használhatók fel.

31. cikk

Operatív programok

(1)    A gyümölcs- és zöldségágazati operatív programok legalább hároméves és legfeljebb ötéves időtartamra szólnak. A programok a 106. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett célkitűzések közül legalább kettőnek, ▌vagy az alábbiakban felsorolt célkitűzések közül kettőnek a megvalósítására irányulnak:

a)      a termelés tervezése, ideértve a termelés és a fogyasztás előrejelzését és monitoringját;

b)     a termékek minőségének javítása a friss és a feldolgozott termékek esetében is;

c)      a termékek kereskedelmi értékének növelése;

d)     a friss vagy feldolgozott termékek promóciója;

e)      környezetvédelmi intézkedések – különösen a vízre vonatkozóan – és környezetkímélő termelési módszerek, a biogazdálkodást is beleértve;

f)      válságmegelőzés és -kezelés.

Az operatív programokat jóváhagyás céljából be kell nyújtani a tagállamok részére.

(1a)  A termelői szervezetek társulásai teljes vagy részleges operatív programot is benyújthatnak, amely a tagszervezetek által a saját operatív programjaikban megjelölt, de végre nem hajtott tevékenységeket tartalmaz. Ezekre az operatív programokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi operatív programra, és azokat a tagszervezetek operatív programjaival együtt kell elbírálni.

Ennek érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a)     a termelői szervezetek társulásai által benyújtott operatív programok szerinti intézkedések finanszírozása teljes mértékben az érintett társulás tagszervezeteinek hozzájárulásaiból történjen, és hogy ezeket az összegeket e tagszervezetek működési alapjaiból fizessék ki;

b)     minden tagszervezet operatív programjában szerepeljen az intézkedések és a kapcsolódó pénzügyi részesedésük megjelölése;

c)      ne legyen kettős támogatás.

(2)  Az (1) bekezdés f) pontjában említett válságmegelőzés és -kezelés célja a gyümölcs- és zöldségpiaci válságok elkerülése és kezelése, és ebben az összefüggésben a következőkre terjed ki:

b)     a forgalomba hozott mennyiség kezelését hatékonyabbá tevő beruházások;

c)      képzésre vonatkozó intézkedések és a legjobb gyakorlatok cseréje;

d)     ▌promóció és kommunikáció, akár a megelőzés érdekében, akár válság idején;

e)      ▌ a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása;

f)      gyümölcsösök újratelepítése, amennyiben ez a kötelező kivágást követően egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból szükséges és amennyiben azt a tagállam illetékes hatósága rendeli el;

g)     piacról történő árukivonás;

h)     zöldszüret vagy a gyümölcs- és zöldségfélék be nem takarítása;

i)      betakarítási biztosítás.

A betakarítási biztosítás támogatásának hozzá kell járulnia a termelők bevételének biztosításához olyan esetekben, amikor a termelők természeti katasztrófák, kedvezőtlen időjárási jelenségek, betegségek vagy kártevőfertőzések következtében veszteségeket szenvednek el.

A biztosítási szerződésekben meg kell követelni, hogy a kedvezményezettek megtegyék a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket.

A válságmegelőzési és -kezelési intézkedések – beleértve a harmadik albekezdés szerinti bárminemű tőke- és kamat-visszafizetést – az operatív program keretében felmerülő kiadások legfeljebb egyharmadát tehetik ki.

A termelői szervezetek a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések finanszírozásához piaci feltételekkel kölcsönt vehetnek fel. Ebben az esetben a tőke és a kölcsön után járó kamatok visszafizetése az operatív program részét képezheti, és így jogosult lehet a 32. cikk szerinti uniós pénzügyi támogatásra. A válságmegelőzés és ▌-kezelés keretében tett bármely konkrét intézkedés ▌ ilyen kölcsönökből ▌, vagy közvetlenül finanszírozható, vagy akár mindkét módon is. ▌

(2a)     E szakasz alkalmazásában:

a)     „zöldszüret”: a nem forgalmazható éretlen termékek egy adott területen végzett teljes betakarítása; az érintett termékek nem lehetnek károsodottak a zöldszüret előtt, sem éghajlati okokból, sem betegség miatt vagy egyéb okokból;

b)     „be nem takarítás”: a folyó termelési ciklus megszakítása az érintett területen úgy, hogy a termék jól fejlett és egészséges, szép és forgalmazható minőségű. A termékek éghajlati jelenségek vagy betegség miatti megsemmisülése nem minősül be nem takarításnak.

(3)    A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a)      az operatív programok két vagy több környezetvédelmi intézkedést tartalmazzanak; vagy

b)     az operatív programok kiadásainak legalább 10 %-a környezetvédelmi intézkedéseket fedezzen.

A környezetvédelmi intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk a(z) […]/EU rendelet [EMVA-rendelet] ▌ 29. cikkének (3) bekezdésében előírt, az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre vonatkozó követelményeket.

Amennyiben a(z) […]/EU rendelet [EMVA-rendelet] ▌29. cikkének (3) bekezdése szerinti agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások közül egyet vagy többet egy termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80 %-a vállalta, akkor e kötelezettségvállalások mindegyike az első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésnek számít.

Az első albekezdésben említett környezetvédelmi intézkedések támogatása fedezi az intézkedésből származó többletköltségeket és bevételkiesést.

(4)    A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a környezeti terhelést növelő beruházások csak olyan esetekben legyenek engedélyezhetők, amikor hatékony védintézkedések óvják a környezetet az ilyen terheléssel szemben.

32. cikk

Uniós pénzügyi támogatás

(1)    Az uniós pénzügyi támogatás megegyezik a 30. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások ténylegesen befizetett összegével, és legfeljebb a felmerült tényleges kiadások 50 %-áig terjedhet.

(2)    Az uniós pénzügyi támogatás maximális mértéke az egyes termelői szervezetek és/vagy ezek társulásai által forgalmazott termékek értékének 4,1 %-a.

Ez a százalékarány mindazonáltal a forgalmazott termékek értékének 4,6 %-ára növelhető, amennyiben a forgalmazott termékek összértékének 4,1 %-át meghaladó összeget csak válságmegelőzési és -kezelési intézkedések céljaira használják fel.

Termelői szervezetek társulásai esetében ez a százalékérték a forgalmazott termékek értékének 4,7 %-ára növelhető, amennyiben a forgalmazott termékek értékének 4,1 %-át meghaladó összeget csak a termelői szervezetek társulása által a tagjai nevében végrehajtott válságmegelőzési és -kezelési intézkedések céljaira használják fel.

(3)    A termelői szervezet kérésére – egy operatív program vagy az operatív program egy része tekintetében – az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 60 %-ra kell emelni, amennyiben a szóban forgó program az alábbi feltételek legalább egyikét teljesíti:

a)      több olyan uniós termelői szervezet nyújtja be, amelyek különböző tagállamokban, több államot érintő rendszerek keretében működnek;

b)     szakmaközi alapon működő rendszerbe bekapcsolódott egy vagy több termelői szervezet nyújtja be;

c)      kizárólag a 834/2007/EK tanácsi rendelet[25] hatálya alá tartozó biotermékek termelésére vonatkozó egyedi támogatást érinti;

d)     egy másik elismert termelői szervezettel egyesült elismert termelői szervezet első benyújtott operatív programja;

e)      termelői szervezetek elismert társulásának első benyújtott operatív programja;

f)      olyan tagállamok termelői szervezetei nyújtják be, amelyekben a gyümölcs- és zöldségtermés kevesebb, mint 20 %-át forgalmazzák termelői szervezetek;

g)      a Szerződés 349. cikkében említett legkülső régiók egyikének termelői szervezete nyújtja be.

▌

(4)    Az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 100 %-ra kell emelni a gyümölcs- és zöldségfélék piacról történő kivonása esetében akkor, ha a kivont mennyiség nem haladja meg az egyes termelői szervezetek által forgalmazott termékek mennyiségének 5 %-át, és rendeltetése:

a)      ingyenes szétosztás a tagállamok által elismert jótékonysági szervezetek és alapítványok körében a tevékenységük során történő felhasználásra, olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogát a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert a létszükségletek terén hiányt szenvednek; vagy

b)     ingyenes szétosztás a tagállamok által kijelölt büntetés-végrehajtási intézmények, iskolák, a 20a. cikkben említett intézmények és gyermeküdültetési táborok, valamint kórházak és idősotthonok körében, amelyek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az így szétosztott mennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék.

33. cikk

Nemzeti pénzügyi támogatás

(1)    A tagállamok olyan régióiban, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelők szervezettségének foka különösen alacsony, a Bizottság – a tagállamok kellően indokolt kérésére – végrehajtási aktusok útján engedélyezheti a tagállamoknak, hogy a termelői szervezetek számára a 30. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 80 %-át kitevő nemzeti pénzügyi támogatást fizessenek. Ez a támogatás a működési alapot egészíti ki.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)    Az Unió az e cikk (1) bekezdésében említett nemzeti pénzügyi támogatást az érintett tagállam kérésére megtérítheti a tagállamok olyan régiói számára, amelyekben a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és a(z) […]/EU rendelet [EMVA-rendelet] ▌28. cikkében említett termelői csoportok a gyümölcs- és zöldségtermelés értékének kevesebb, mint 15 %-át értékesítik, és amelyekben a gyümölcs- és zöldségtermelés részesedése a teljes mezőgazdasági termelésből legalább 15 %.

A Bizottság végrehajtási aktusok útján dönt a nemzeti pénzügyi támogatás megtérítéséről. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

34. cikk

Az operatív programokra vonatkozó nemzeti keret és nemzeti stratégia

(1)    A tagállamok nemzeti keretet hoznak létre a 31. cikk (3) bekezdésében említett környezetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos általános feltételek meghatározása érdekében. Ez a keret különösen arról rendelkezik, hogy ezen intézkedéseknek teljesíteniük kell a(z) […]/EU rendelet [EMVA-rendelet] ▌megfelelő követelményeit, különösen az annak 6. cikkében foglalt követelményeket.

A tagállamok az általuk javasolt keretet benyújtják a Bizottságnak, amely a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási aktusok útján három hónapon belül módosításokat írhat elő, ▌amennyiben úgy véli, hogy a javaslat nem járul hozzá a Szerződés 191. cikkében, valamint a hetedik uniós környezetvédelmi cselekvési programban[26] rögzített célkitűzések eléréséhez. Az egyéni gazdaságokat érintő, operatív programok által támogatott beruházások esetében is szem előtt kell tartani a szóban forgó célkitűzéseket.

(2)    Minden tagállam létrehozza a gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégiáját. Ez a stratégia a következőket tartalmazza:

a)      helyzetelemzés az erős és a gyenge pontok kiemelésével, valamint a fejlesztési lehetőségek vizsgálata;

b)     a választott prioritások indoklása;

c)      az operatív programok célkitűzései és az eszközök, valamint a teljesítménymutatók;

d)     az operatív programok értékelése;

e)      a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségei.

A nemzeti stratégia az (1) bekezdésben említett nemzeti keretet is magában foglalja.

(3)    Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható az elismert termelői szervezetekkel nem rendelkező tagállamokra.

35. cikk

Átruházott hatáskörök

A gyümölcs- és zöldségágazati termelői szervezetek és ezek társulásai hatékony, célzott és fenntartható támogatásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatos szabályok meghatározásáról:

a)      működési alapok és operatív programok, különös tekintettel a következőkre:

i.       a becsült összegek, a termelői szervezetek és ezek társulásai által a pénzügyi hozzájárulásokról és a működési alapok felhasználásáról hozott határozatok;

iii.     az operatív programok hatálya alá tartozó, illetve az onnan kizárt ▌intézkedések, tevékenységek, kiadások, valamint adminisztratív és személyzeti költségek, az operatív programok módosítása, valamint a tagállamok által meghatározandó további követelmények;

iv.     az operatív programok és a vidékfejlesztési programok közötti kettős finanszírozás elkerülése;

v.      a termelői szervezetek társulásainak operatív programjai;

va.    az olyan esetekre alkalmazandó egyedi szabályok, amikor az operatív programokat teljesen vagy részben a termelői szervezetek társulásai irányítják, kezelik, hajtják végre és nyújtják be;

vi.     az operatív programok monitoringja és értékelése céljából közös mutatók használatára vonatkozó kötelezettség;

b)      ▌a nemzeti keret és a nemzeti stratégiák hatékonyságának monitoringjára és értékelésére irányuló kötelezettséggel kapcsolatos operatív programokra vonatkozó ▌nemzeti keret és ▌nemzeti stratégia;

c)      az uniós pénzügyi támogatás, különös tekintettel a következőkre:

i.       az uniós pénzügyi támogatás kiszámításának alapja, valamint ▌a 32. cikk (2) bekezdésében említett termelői szervezet vagy azok társulása által forgalmazott termékek értékének megállapítása;

ii.      a támogatás kiszámításakor figyelembe veendő referencia-időszakok;

▌

iv.     előlegfizetés, valamint támogatási előleg fizetése esetén biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény;

iva.   a termelőiszervezet-társulások operatív programjainak finanszírozására alkalmazandó egyedi szabályok, különös tekintettel azokra, amelyek a 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott korlátozások alkalmazására vonatkoznak; ▌

d)     válságmegelőzési és -kezelési intézkedések, különös tekintettel a következőkre:

i.       a tagállamok azon lehetősége, hogy a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések közül egyet vagy többet ne alkalmazzanak;

ii.     a 31. cikk (2) bekezdésének b), c) és d) pontjához kapcsolódó feltételek;

iii.     a piacról kivont termékeknek a tagállamok által meghatározandó, megengedett rendeltetési céljai;

iv.     a piacról történő árukivonás támogatási szintjének felső értékhatára;

v.      a piacról történő árukivonás előzetes bejelentésére vonatkozó követelmény;

vi.     a 32. cikk (4) bekezdésében említett ingyenes szétosztás céljából forgalmazott termékek mennyiségének kiszámításához használt alap, valamint a forgalmazott termékek maximális mennyiségének meghatározása árukivonás esetén;

vii.    ▌az Európai Unió szimbólumának az ingyenes szétosztásra szánt termékek csomagolásán való feltüntetésére vonatkozó követelmény;

viii.    a piacról kivont termékek kedvezményezettjeire vonatkozó ▌feltételek;

ix.     ▌a kifejezések használata e szakasz alkalmazásában; ▌

x.      a zöldszüretre és a be nem takarításra vonatkozóan a tagállamok által elfogadandó feltételek;

xi.     ▌betakarítási biztosítás;

xiii.    kölcsönös kockázatkezelési alapok; valamint

xiv.   a gyümölcsösök egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból történő, a 31. cikk (2) bekezdése első albekezdésének f) pontja szerinti újratelepítésével kapcsolatos feltételek, valamint az újratelepítéshez kapcsolódó kiadások felső értékhatárának meghatározása;

e)      nemzeti pénzügyi támogatás, különös tekintettel a következőkre:

i.       a termelők szervezettségének foka;

iv.     előlegfizetés esetén biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény;

v.      a nemzeti pénzügyi támogatás Unió általi megtérítésének maximális mértéke.

36. cikk ▌

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján intézkedéseket fogadhat el a következőkre vonatkozóan:

a)      a működési alapok kezelése;

aa)   a 34. cikkben említett operatív programokban, nemzeti keretekben és nemzeti stratégiákban feltüntetendő információk, azok tagállamok számára történő benyújtása, határidők, kísérőokmányok, valamint a tagállamok általi jóváhagyás;

b)     az operatív programok termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai általi végrehajtása;

ba)   a nemzeti stratégiák és az operatív programok monitoring- és értékelési jelentéseinek benyújtása, továbbá azok formátuma és tartalma;

c)      támogatási kérelmek és a támogatások kifizetése, ideértve a támogatási előleg- és részletfizetést;

d)     az Európai Unió szimbólumának az ingyenes szétosztásra szánt termékek csomagolásán történő feltüntetésére vonatkozó gyakorlati szabályok;

e)      a forgalmazási előírások betartása a piacról történő árukivonás esetén;

f)      az ingyenes szétosztásra szánt termékek szállítási, válogatási és csomagolási költségei;

g)      válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatos promóciós, kommunikációs és képzési intézkedések;

h)      a visszavonási műveleteknek, továbbá a zöldszürettel, a be nem takarítással és a betakarítási biztosítással kapcsolatos intézkedéseknek a végrehajtása;

▌

▌j)    a nemzeti pénzügyi támogatás kérelmezése, engedélyezése, kifizetése és megtérítése ▌;

ja)    előlegfizetés esetén a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó eljárások, illetve a biztosíték összege. ▌

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

▌

4. SZAKASZ

TÁMOGATÁSI PROGRAMOK A BORÁGAZATBAN

1. ALSZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS TÁMOGATHATÓ INTÉZKEDÉSEK

37. cikk

Hatály

Ez a szakasz meghatározza azon szabályokat, amelyek az uniós pénzeszközök tagállamoknak való odaítélésére, illetve e pénzeszközöknek a tagállamok által az ötéves nemzeti támogatási programon (a továbbiakban: támogatási program) keresztül, a borágazat megsegítését célzó különleges támogatási intézkedések finanszírozására történő felhasználására vonatkoznak.

38. cikk

Összeegyeztethetőség és egységesség

(1)    A támogatási programoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük az uniós joggal, és összhangban kell állniuk az Unió tevékenységeivel, szakpolitikáival és prioritásaival.

(2)    A tagállamok felelnek a támogatási programokért, biztosítják azok belső egységességét, továbbá azt, hogy összeállításuk és végrehajtásuk objektív módon, az érintett termelők gazdasági helyzetének figyelembevételével és a termelők közötti indokolatlan megkülönböztetés nélkül valósuljon meg.

(3)    Nem nyújtható támogatás:

a)      a 43. cikk (3) bekezdésének d) és e) pontjában említettektől eltérő kutatási projektekhez és kutatási projekteket támogató intézkedésekhez;

b)     a(z) […]/EU rendelet [EMVA-rendelet] alapján a tagállamok vidékfejlesztési programjaiban szereplő intézkedésekhez. ▌

39. cikk

A támogatási programok benyújtása

(1)    A IV. mellékletben felsorolt valamennyi termelő tagállam benyújtja a Bizottsághoz ötéves támogatási programja tervezetét, amely a 40. cikkben meghatározott támogatható intézkedések közül legalább egyet tartalmaz.

(1a)  A támogatási programokban foglalt támogatási intézkedéseket a tagállamok által legmegfelelőbbnek tartott földrajzi szinten kell összeállítani. A tagállam egyeztet a megfelelő területi szinten illetékes hatóságokkal és szervezetekkel a támogatási programról, mielőtt benyújtja azt a Bizottságnak.

(1b)  Minden tagállam egyetlen támogatási programtervezetet nyújt be, amely figyelembe vehet regionális sajátosságokat.

(2)    A támogatási program három hónappal a Bizottságnak való benyújtását követően válik alkalmazandóvá.

Mindazonáltal ▌a Bizottság a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási aktus útján megállapíthatja, ▌hogy a benyújtott támogatási program nem felel meg az e szakaszban meghatározott szabályoknak, és erről tájékoztatja az érintett tagállamot. Ilyen esetben a tagállam felülvizsgált támogatási programot nyújt be a Bizottságnak. A felülvizsgált támogatási program két hónappal a benyújtását követően válik alkalmazandóvá, kivéve, ha az összeegyeztethetetlenség továbbra is fennáll, amely esetben ez az albekezdés alkalmazandó.

(3)    A (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a tagállamok által benyújtott programok változtatásaira is.

39a. cikk

A támogatási programok tartalma

A támogatási programok legalább a következő elemeket tartalmazzák:

a)     a javasolt intézkedések részletes bemutatása és számszerűsített célkitűzései;

b)     a konzultációk eredményei;

c)      a várható technikai, gazdasági, környezeti és társadalmi hatások felmérése;

d)     az intézkedések végrehajtásának ütemezése;

e)      általános finanszírozási táblázat, amely bemutatja a felhasználandó forrásokat és a forrásoknak az intézkedések közötti tervezett, indikatív felosztását a IV. mellékletben előírt felső értékhatároknak megfelelően;

f)      a monitoring és értékelés során alkalmazandó kritériumok és számszerűsített mutatók, valamint a támogatási programok megfelelő és hatékony végrehajtásának biztosítására hozott intézkedések;

g)     a támogatási program végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok és szervek kijelölése.

40. cikk

Támogatható intézkedések

A támogatási programok az alábbi intézkedések közül egyet vagy többet tartalmazhatnak:

▌

b)     promóció a 43. cikknek megfelelően;

ba)   borágazati innováció a 43a. cikknek megfelelően;

c)      a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása a 44. cikknek megfelelően;

d)     zöldszüret a 45. cikknek megfelelően;

e)      kölcsönös kockázatkezelési alapok a 46. cikknek megfelelően;

f)      betakarítási biztosítás a 47. cikknek megfelelően;

g)      beruházások a 48. cikknek megfelelően;

h)      melléktermék-lepárlás a ▌49. cikknek megfelelően.

41. cikk

A támogatási programokra vonatkozó általános szabályok

(1)    A rendelkezésre álló uniós pénzeszközök a IV. mellékletben szereplő költségvetési kereten belül kerülnek elosztásra.

(2)    Uniós támogatás csak a megfelelő támogatási program benyújtása után felmerülő támogatható költségekre nyújtható.

(3)    A tagállamok nem járulnak hozzá az Unió által a támogatási programok keretében finanszírozott intézkedések költségeihez.

▌

2. ALSZAKASZ

EGYEDI TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK

▌

43. cikk

Promóció
▌

(1)    Az e cikk szerinti támogatás célja az uniós borokat érintő tájékoztató és promóciós intézkedések finanszírozása:

a)     a tagállamokban, mégpedig a fogyasztóknak egyrészt a bor felelősségteljes módon történő fogyasztásával, másrészt pedig az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós rendszerekkel kapcsolatos tájékoztatása céljából; vagy

b)     harmadik országokban, mégpedig az uniós borok versenyképességének javítása céljából.▌

▌ (3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett intézkedések az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel, illetve a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borokra alkalmazandók, és kizárólag az alábbiak lehetnek:

a)      olyan PR-tevékenységek, illetve promóciós és reklámtevékenységek, amelyek elsősorban az uniós termékek által a minőség, az élelmiszer-biztonság és a környezet szempontjából nyújtott magas színvonal kiemelését célozzák;

b)     nemzetközi jelentőségű eseményeken, vásárokon vagy kiállításokon való részvétel;

c)      tájékoztató kampányok, különösen az eredetmegjelölésekre, a földrajzi jelzésekre és a biotermelésre vonatkozó uniós rendszerek kapcsán;

d)     új piacok felmérése a piacbővítés érdekében;

e)      a tájékoztató és promóciós intézkedések eredményeit felmérő tanulmányok.

(4)    Az (1) bekezdésben említett promóciós tevékenységekhez nyújtott uniós hozzájárulás nem haladhatja meg a támogatható kiadások 50 %-át.

43a. cikk

Borágazati innováció

Támogatás nyújtható a VI. melléklet II. részében említett termékekhez kapcsolódó új termékek, eljárások és technológiák kifejlesztésére irányuló tárgyi vagy immateriális beruházásokhoz. A támogatás célja, hogy javítsa a szőlőből készült uniós termékek értékesíthetőségét és versenyképességét, és annak a tudástranszfer is a részét képezheti.

44. cikk

Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása

(1)    A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó intézkedések célja a bortermelők versenyképességének javítása.

(2)    A szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása kizárólag akkor támogatható, ha a tagállamok a 102. cikk (3) bekezdésével összhangban benyújtják a termelési potenciáljukra vonatkozó jegyzéket.

(3)    A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása – amely a fenntartható termelési rendszerek javításához és a borágazat környezeti hatásainak mérsékeléséhez is hozzájárulhat – kizárólag a következő tevékenységek közül egyre vagy többre nyújtható:

a)      fajtaváltás, ideértve az átoltással történő fajtaváltást is;

b)     a szőlőültetvények áttelepítése;

ba)   szőlőültetvények újratelepítése, amennyiben ez a kötelező kivágást követően egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból szükséges és amennyiben azt a tagállam illetékes hatósága rendeli el;

c)      a szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítása, mindenekelőtt a fenntartható termelés fejlett rendszereinek bevezetése.

A természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények rendes megújítása, azaz ugyanannak a parcellának ugyanazzal a fajtával és ugyanolyan szőlőtermesztési rendszerrel történő újratelepítése nem támogatható.

A tagállamok további előírásokat is megállapíthatnak, különösen a megújított szőlőültetvények korát illetően.

(4)    A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása – ideértve a szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítását is – kizárólag az alábbi formákban valósulhat meg:

a)      a termelők ellentételezése az intézkedés végrehajtásából adódó bevételkiesésért;

b)     a szerkezetátalakítás és az átállítás költségeihez való hozzájárulás.

(5)    A (4) bekezdés a) pontjában említett, a termelők számára a bevételkiesésért nyújtott ellentételezés a vonatkozó veszteség akár 100 %-át is fedezheti, és az alábbi formákban valósulhat meg:

a)      az ▌1234/2007/EK rendelet II. része I. címe III. fejezete IVa. szakasza II. alszakaszának a telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozást meghatározó rendelkezéseitől eltérve, az átmeneti szabályozás időtartamának végéig, egy meghatározott, három évet meg nem haladó időtartamra szólóan a régi és az új szőlőültetvények együttes fenntartásának engedélyezése;

b)     pénzbeli ellentételezés.

(6)    A szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának tényleges költségeihez való uniós hozzájárulás nem haladhatja meg az 50 %-ot. A kevésbé fejlett régiókban a szerkezetátalakítás és átállítás költségeihez nyújtott uniós hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a 75 %-ot.

45. cikk

Zöldszüret

(1)    E cikk alkalmazásában a zöldszüret a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes megsemmisítését vagy eltávolítását, és ennek következtében az érintett terület terméshozamának nullára való csökkenését jelenti.

Nem tekintendő zöldszüretnek az, ha a szokásos termelési ciklus végén a kereskedelmi célú szőlőt a tőkéken hagyják (azaz nem szüretelik le).

(2)    A zöldszüreti támogatás az uniós borpiacon a kereslet és a kínálat mérlegének helyreállításához járul hozzá a piaci válság megelőzése érdekében.

(3)    A zöldszüreti támogatás az adott tagállam által meghatározandó hektáronkénti átalányösszeg formájában ellentételezésként nyújtható. A támogatás nem lépheti túl a szőlőfürtök közvetlen elpusztítási vagy eltávolítási költségének és az ilyen megsemmisítéséből vagy eltávolításából adódó bevételkiesés összegének 50 %-át.

(4)    Az érintett tagállamok objektív kritériumokon alapuló rendszert állítanak fel annak biztosítására, hogy a zöldszüreti intézkedés egyes bortermelők esetében ne vezessen a (3) bekezdésben meghatározott felső értékhatárt meghaladó kompenzációhoz.

46. cikk

Kölcsönös kockázatkezelési alapok

(1)    A kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozására irányuló támogatás azon termelőknek nyújt segítséget, akik a piaci ingadozások ellen kívánják biztosítani magukat.

(2)    A kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozására irányuló támogatás az alap adminisztratív költségeit fedező átmeneti és csökkenő mértékű támogatás formájában nyújtható.

47. cikk

Betakarítási biztosítás

(1)    A betakarítási biztosítás támogatása a termelők bevételének biztosításához járul hozzá olyan esetekben, amikor a termelők természeti katasztrófák, kedvezőtlen időjárási jelenségek, betegségek vagy kártevőfertőzések következtében veszteségeket szenvednek el.

A biztosítási szerződésekben meg kell követelni, hogy a kedvezményezettek megtegyék a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket.

(2)    A betakarítási biztosítás támogatása uniós pénzügyi hozzájárulás formájában nyújtható, amelynek mértéke nem haladhatja meg az alábbiakat:

a)      a természeti katasztrófákhoz sorolható kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk elleni biztosításra a termelők által fizetett biztosítási díjak 80 %-a;

b)     a termelők által a következőkre fizetett biztosítási díjak 50 %-a:

i.       az a) pontban említett károk és a kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott egyéb károk;

ii.      állatok, növénybetegségek vagy kártevőfertőzés okozta károk.

(3)    A betakarítási biztosításhoz nyújtott támogatás akkor adható, ha a biztosítási összeg nem nyújt a termelőnek az elszenvedett bevételkiesés után több, mint 100 %-os ellentételezést, figyelembe véve minden olyan ellentételezést, amelyet a termelő a biztosított kockázathoz kapcsolódó más támogatási programokból kaphatott.

(4)    A betakarítási biztosítás támogatása nem torzíthatja a biztosítási piacon zajló versenyt.

48. cikk

Beruházások

(1)    Támogatás nyújtható a feldolgozólétesítményekre, borászati infrastruktúrára, valamint marketingstruktúrákra és -eszközökre irányuló tárgyi vagy immateriális beruházásokhoz. E beruházások célja, hogy javítsák a vállalkozás összteljesítményét és a piaci igényekhez való alkalmazkodását, valamint növeljék annak versenyképességét, és az alábbiakat érintik ▌:a VI. melléklet II. részében említett, szőlőből készült termékek előállítása vagy forgalmazása, többek között az energiatakarékosság, a globális energiahatékonyság és a fenntartható folyamatok javítása céljából.

▌

(2)    Az (1) bekezdés szerinti támogatás maximális mértéke:

a)     kizárólag a 2003/361/EK bizottsági ajánlás ▌[27] ▌szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásokra alkalmazható;

b)     ▌ezen túlmenően a Szerződés 349. cikkében említett legkülső régiók, valamint a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[28] 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebb égei-tengeri szigetek valamennyi vállalkozása tekintetében is alkalmazható.

A 2003/361/EK ajánlás mellékletének I. címe 2. cikkének (1) bekezdése alá nem tartozó, 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió EUR-nál kevesebb árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében a maximális támogatásintenzitás megfeleződik. Nem nyújtható támogatás a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás[29] értelmében vett, nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére.

(3)    A támogatható kiadásokba nem tartoznak bele a(z) [ COM(2011)615 ]/EU rendelet 59. cikkének (3) bekezdésében említett nem támogatható költségek.

(4)    A támogatható beruházási költségekhez nyújtott uniós hozzájárulás maximális mértéke:

a)      50 % a kevésbé fejlett régiókban;

b)     40 % a kevésbé fejlett régióktól eltérő régiókban;

c)      75 % a Szerződés 349. cikkében említett legkülső régiókban;

d)     65 % a 229/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebb égei-tengeri szigeteken.

(5)    A [ COM(2011)615 ]/EU rendelet 61. cikke értelemszerűen alkalmazandó az e cikk (1) bekezdésében említett támogatásra.

49. cikk

Melléktermék-lepárlás

(1)    Támogatás nyújtható a borkészítés melléktermékeinek a VII. melléklet II. részének D. szakaszában szereplő feltételeknek megfelelően végzett önkéntes vagy kötelező lepárlásához.

A támogatás összegét az előállított szesz alkoholtartalmának térfogatszázalékára és hektoliterenként kell rögzíteni. Nem nyújtható támogatás a lepárlandó melléktermék azon alkoholtartalmára, amely meghaladja a termelt bor alkoholtartalmának 10 %-át.

(1b)  A támogatást olyan lepárlóüzemeknek kell nyújtani, amelyek a lepárlásra beszállított borkészítési melléktermékekből legalább 92 térfogatszázalékos alkoholtartalmú nyersalkoholt állítanak elő.

A tagállamok a támogatás odaítélésének feltételeként előírhatják, hogy a kedvezményezett helyezzen letétbe biztosítékot.

(2)    A nyújtható támogatás maximális mértékét a Bizottság a begyűjtési és feldolgozási költségek alapján az 51. cikk értelmében elfogadott végrehajtási aktusok útján állapítja meg.

(2a)  A vonatkozó támogatás tartalmaz egy átalányösszeget a borkészítési melléktermékek összegyűjtési költségeinek ellensúlyozására, ha a termékeket a lepárlótól a termelőhöz kell szállítani és az említett költségeket az utóbbi viseli.

(3)    Az (1) bekezdésben említett, támogatásban részesült lepárlásból származó alkoholt – a versenytorzítás elkerülése érdekében – kizárólag ipari vagy energetikai célokra szabad felhasználni.

▌

3. ALSZAKASZ

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

50. cikk

Átruházott hatáskörök

Azért, hogy a tagállamok borágazati támogatási programjai elérjék célkitűzéseiket, valamint az európai alapok hatékony és eredményes felhasználása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ▌a következőkkel kapcsolatos szabályok meghatározására:

a)      a kiadásokért viselt felelősség a támogatási programok Bizottság általi kézhezvételének, illetve módosításának időpontjától a támogatási programok alkalmazásának időpontjáig;

b)     a támogatási programok tartalma, valamint azon kiadások, adminisztratív és személyzeti költségek, továbbá műveletek, amelyekre a tagállamok támogatási programjai kiterjedhetnek, valamint a 47. cikk szerinti támogatás esetén a közvetítőkön keresztüli kifizetés lehetősége és az arra vonatkozó feltételek;

▌

d)     ▌előlegfizetés esetén biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény;

e)      a kifejezések használata e szakasz alkalmazásában;

ea)    a szőlőültetvények egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból történő, a 44. cikk (3) bekezdése első albekezdésének ba) pontja szerinti újratelepítéséhez kapcsolódó kiadások felső értékhatárának meghatározása;

f)      az alábbiak közötti kettős finanszírozás elkerülése:

i.      valamely tagállam borágazati támogatási programjának különböző műveletei; valamint

ii.     valamely tagállam borágazati támogatási programja és vidékfejlesztési vagy promóciós programjai;

g)      a borkészítés melléktermékeinek termelők általi kivonása a piacról és az e kötelezettség alóli kivételek az adminisztratív többletterhek elkerülése érdekében, valamint a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó szabályok;

h)      annak lehetővé tétele a tagállamok számára, hogy meghatározzák a programjaikban foglalt támogatási intézkedések megfelelő működéséhez szükséges feltételeket. ▌

▌51. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján intézkedéseket fogadhat el a következőkre vonatkozóan:

a)      a támogatási programok benyújtása, a kapcsolódó pénzügyi terv, valamint a programok felülvizsgálata;

b)     kérelmezési, kiválasztási és kifizetési eljárások;

c)      a tagállami támogatási programokról szóló jelentések és értékelések benyújtása, azok formátuma és tartalma;

d)     a zöldszürethez és a melléktermék-lepárláshoz nyújtott támogatás mértékének a tagállamok általi meghatározása;

e)      ▌pénzügyi irányítás, valamint a támogatási intézkedések tagállamok általi alkalmazásával kapcsolatos rendelkezések;

f)      előlegfizetés esetén a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó eljárások, illetve a biztosíték összege.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

5. SZAKASZ

A MÉHÉSZETI ÁGAZATRA VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

52. cikk

Nemzeti programok és finanszírozás

(1)    A méhészeti termékek termelésére és forgalmazására vonatkozó általános feltételek javítása céljából a tagállamok hároméves időszakra szóló nemzeti programokat dolgozhatnak ki a méhészeti ágazatra vonatkozóan (a továbbiakban: méhészeti programok). A tagállamok e programokat a méhészeti képviseleti szervezetekkel együttműködésben dolgozzák ki.

(2)    A méhészeti programokhoz nyújtott uniós hozzájárulás a tagállamok által az említett programok vonatkozásában viselt kiadások 50 %-ával egyenértékű, az 54. cikkel összhangban jóváhagyottak szerint.

(3)    A (2) bekezdésben meghatározott uniós hozzájárulásra való jogosultság érdekében a tagállamoknak tanulmányt kell készíteniük a területükön működő méhészeti ágazat termelési és forgalmazási szerkezetéről.

(3a)  A méhészeti programokban az alábbi intézkedések szerepelhetnek:

a)     technikai segítségnyújtás a méhészek és a méhészek szervezetei részére;

b)     a méhcsaládokat megtámadó kártevők és betegségek – különösen a varroatózis – elleni védekezés;

c)      a vándorméhészet ésszerűsítése;

d)     a méhészeti termékek elemzését végző laboratóriumok támogatását célzó intézkedések annak elősegítése érdekében, hogy a méhészek forgalmazzák termékeiket és növeljék azok értékét;

e)      az Unióban található kaptárak állománypótlásának támogatására irányuló intézkedések;

f)      együttműködés szakosodott szervekkel a méhészettel és a méhészeti termékekkel kapcsolatos alkalmazott kutatási programok végrehajtása terén;

g)     piacmonitoring;

h)     a termékek minőségének javítása a termékekben rejlő lehetőségek jobb piaci kihasználása érdekében.

53. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)    A méhészeti ágazatnak juttatott uniós pénzeszközök hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)      a tagállamok méhészeti programjai és vidékfejlesztési programjai közötti kettős finanszírozás elkerülése;

▌

c)      az uniós pénzügyi hozzájárulás tagállamok közötti, többek között az Unióban található méhkaptárok száma alapján történő elosztásának alapja.

(2)    Az uniós támogatási program legfrissebb fejlemények alapján történő kiigazításának, valamint annak érdekében, hogy az érintett intézkedések sikeresen javítsák a méhészeti termékek termelésére és forgalmazására vonatkozó általános feltételeket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az 52. cikk (3a) bekezdésében említett, a tagállamok méhészeti programjaiban alkalmazható intézkedések listájának oly módon történő naprakésszé tételére vonatkozóan, hogy azt újabb intézkedésekkel egészíti ki, vagy kiigazítja a meglévő intézkedéseket anélkül, hogy törölné azokat. Az intézkedések listájának említett naprakésszé tétele nem érinti a felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépését megelőzően elfogadott nemzeti programokat.

54. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja az e szakasz alkalmazásához szükséges intézkedéseket az alábbiak vonatkozásában:

aa)   a nemzeti programok, valamint a tagállamok által a méhészeti ágazatuk termelési és forgalmazási szerkezetéről készített tanulmányok tartalma;

a)      a fel nem használt összegek átcsoportosítására vonatkozó eljárás;

b)     ▌a tagállamok által benyújtott méhészeti programok jóváhagyása, ideértve az uniós pénzügyi hozzájárulásnak az egyes részt vevő tagállamok közötti elosztását;

c)      az 52. cikk (2) bekezdése szerinti, tagállamok általi finanszírozás maximális mértéke.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

5A. SZAKASZ

A KOMLÓÁGAZATBAN NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

54-a1. cikk

A termelői szervezeteknek nyújtott támogatások

(1)    Az Unió támogatást nyújt a komlóágazatban a 106. cikknek megfelelően elismert termelői szervezeteknek a 106. cikk (1) bekezdése c) pontjának i., ii. vagy iii. alpontjában említett célok elérésének finanszírozásához.

(2)    Az (1) bekezdésben meghatározott, a termelői szervezeteknek nyújtható uniós támogatás éves összege 2 277 000 EUR Németország esetében.

54-a2. cikk

Átruházott hatáskörök

Annak biztosítása érdekében, hogy az 54-a1. cikkben említett támogatás a 106. cikkben említett célok elérését finanszírozza, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)     a támogatás iránti kérelmek, ideértve a határidőkre és a kísérő dokumentumokra vonatkozó szabályokat;

b)     a támogatható komlóültetvényekre vonatkozó szabályok, valamint az egyes termelői szervezeteknek nyújtandó támogatás összegének kiszámítása.

54-a3. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási aktusok útján elfogadhatja az e szakasz alkalmazásához szükséges intézkedéseket a támogatás kifizetése vonatkozásában.

II. RÉSZ

I. CÍM

III. FEJEZET

A szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer

54a0. cikk

Időtartam

Az e fejezetben létrehozott, szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer 2016. január 1. és 2030. december 31. között alkalmazandó, és azt a Bizottság félidős felülvizsgálatnak veti alá, hogy értékelje a rendszer működését, és adott esetben javaslatokat nyújtson be.

1. SZAKASZ

A szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer működése

54a. cikk

Engedélyek

(1)    A 63. cikk (2) bekezdése szerint osztályozott borszőlőfajták csak az e fejezetben megállapított feltételek alapján az 54c., az 54e. és az 54h. cikknek megfelelően megadott engedély birtokában telepíthetők vagy telepíthetők újra.

(2)    A tagállamok az (1) bekezdésben említett engedélyt a termelők által benyújtott, objektív és megkülönböztetéstől mentes jogosultsági kritériumoknak megfelelő kérelmek alapján, hektárban kifejezett meghatározott terület tekintetében adják meg. Az engedélyt a termelő számára díj felszámítása nélkül kell megadni.

(3)    Az (1) bekezdésben említett engedélyek a megadásuk időpontjától számított három évig érvényesek. Amennyiben a termelő nem használja fel a részére megadott engedélyt annak érvényességi ideje alatt, a [ COM(2011) 628 végleges/2 javaslat] 89. cikkének (3a) bekezdése szerinti igazgatási szankciókkal kell sújtani.

(4)    Ez a fejezet nem alkalmazandó a kísérleti célokat szolgáló telepítésekre és újratelepítésekre, az oltványiskolákra, a kizárólag a bortermelő háztartási fogyasztására szánt bor- vagy szőlőtermékek termesztését szolgáló területekre, valamint a nemzeti jog értelmében közérdekből történő kisajátítási intézkedések keretében újonnan telepítendő területekre.

54b. cikk

Az új telepítésekre vonatkozó védelmi mechanizmus

(1)    A tagállamok minden évben akkora területre biztosítanak engedélyt új telepítések számára, amely megfelel a területükön már szőlővel betelepített teljes terület 1 %-ának, az előző év július 31-i adatokat figyelembe véve.

(2)    A tagállamok:

a)     nemzeti szinten az (1) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb határértéket is alkalmazhatnak;

b)     az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel bíró borok termelésére jogosult területek, vagy földrajzi jelzést nem viselő területek esetében regionális szinten korlátozhatják az engedélyek kibocsátását.

Az a) és a b) pontban említett korlátozásoknak hozzá kell járulniuk a szőlőtelepítések rendes növekedéséhez, meg kell haladniuk a 0 %-ot, és az alábbi konkrét indokok legalább egyikén kell alapulniuk:

a)     annak szükségessége, hogy elkerüljék a bortermékek piaci kilátásokhoz viszonyított túlkínálatának kellően bizonyított kockázatát, az intézkedések ugyanakkor nem haladhatják meg az e cél eléréséhez szükséges mértéket;

b)     annak szükségessége, hogy elkerüljék valamely konkrét oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés elértéktelenedésének kellően bizonyított kockázatát.

(3)    A tagállamok közzétesznek minden olyan döntést, amelyet a (2) bekezdés értelmében hoznak, és azt kellően megindokolják. A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az elfogadott döntéseikről és azok indokolásáról.

54c. cikk

Az új szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyek megadása

(1)    Ha a jogosult kérelmek által lefedett területek nagysága egy adott évben összességében nem haladja meg a tagállam által e célra szánt terület nagyságát, minden kérelmet jóvá kell hagyni.

A tagállamok e cikk alkalmazása során az alábbi objektív és megkülönböztetésmentes jogosultsági kritériumok közül alkalmazhatnak egyet vagy többet:

a)     a kérelmezőnek az engedélykérelem tárgyát képező területtel legalább megegyező méretű mezőgazdasági területtel kell rendelkeznie;

b)     a kérelmezőnek megfelelő szakmai készségekkel és kompetenciákkal kell rendelkeznie;

c)      a kérelem nem hordozhatja magában konkrét oltalom alatt álló eredetmegjelölések jó hírnevével való visszaélés jelentős kockázatát, ami vélelmezhető, hacsak az állami hatóságok be nem bizonyítják ilyen kockázat fennállását;

d)     kellően indokolt esetben a (2) bekezdésben szereplő kritériumok közül egy vagy több, feltéve, hogy objektív és megkülönböztetésmentes módon alkalmazzák őket.

(2)    Ha az (1) bekezdésben említett jogosult kérelmek által lefedett területek nagysága egy adott évben összességében meghaladja a tagállam által e célra szánt terület nagyságát, az engedélyeket az engedélykérelmek tárgyát képező területek mérete alapján, a hektárok arányos elosztásának megfelelően kell odaítélni. Az engedélyek odaítélése részben vagy egészben történhet az alábbi objektív és megkülönböztetésmentes elsőbbségi kritériumok közül egynek vagy többnek megfelelően is:

a)     olyan termelők, akik első alkalommal telepítenek szőlőt, és hivatalosan a mezőgazdasági üzem vezetői (a piacra újonnan belépők);

b)     olyan területek, amelyeken a szőlőültetvények hozzájárulnak a környezet megőrzéséhez;

c)      területrendezési projektek keretében újonnan telepítendő területek;

d)     hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek;

e)      a fejlesztési vagy újratelepítési projektek gazdasági értékelés alapján megállapított fenntarthatósága;

f)      azon újratelepítendő területek, amelyek hozzájárulnak a versenyképesség mezőgazdasági üzemi és regionális szintű növeléséhez;

g)     a földrajzi jelzéssel ellátott termékek minőségének javítására potenciállal rendelkező projektek;

h)     a kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemek méretének növelése keretében újratelepített területek.

(3)    A tagállamok közzéteszik az (1) és (2) bekezdésben említett, általuk alkalmazott kritériumokat, és azokról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

54d. cikk

A szakmai szervezetek szerepe

Az 54b. cikk (2) bekezdésének alkalmazásakor a tagállamok figyelembe vehetnek olyan ajánlásokat, amelyeket a borágazatban működő, a 106–108. cikkben említett elismert szakmai szervezetek, a 72. cikkben említett termelői érdekcsoportok vagy a tagállami jogszabályok alapján elismert egyéb típusú szakmai szervezetek tesznek, feltéve hogy az ajánlások megtétele előtt az érintett földrajzi területen reprezentatív érdekelt felek megállapodást kötöttek.

Az ajánlások legfeljebb három évre szólhatnak.

54e. cikk

Újratelepítés

(1)    A tagállamok automatikusan megadják az engedélyt azon termelők részére, akik 2016. január 1-jét követően szőlőt vágnak ki, majd kérelmet nyújtanak be. Ily módon a kivágott területtel – tiszta szőlőtermő területben kifejezve – megegyező nagyságú területet lehet engedélyezni. Az ezen engedély hatálya alá tartozó területek az 54b. cikkben foglaltak hatályán kívül esnek.

(2)    A tagállamok megadhatják az (1) bekezdésben említett engedélyt olyan termelők számára is, akik vállalják, hogy szőlőt vágnak ki egy szőlővel betelepített területen, amennyiben a kivágás az érintett területen legkésőbb az új szőlőtelepítés időpontjától számított negyedik év végéig megtörténik.

(3)    Az (1) bekezdésben említett engedélyt ugyanabban a mezőgazdasági üzemben kell felhasználni, mint amelyben a kivágásra sor került. A tagállamok az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel bíró szőlő termelésére jogosult területeken az 54d. cikknek megfelelően egy szakmai szervezet által készített ajánlás alapján azon szőlőkre korlátozhatják az újratelepítést, amelyek az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés tekintetében a kivágott szőlővel azonos feltételeket teljesítenek.

(4)    Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó engedély nélküli telepítések kivágása esetén.

54g. cikk

De minimis

(1)    A szőlőtelepítések engedélyezésére vonatkozóan e fejezetben létrehozott rendszer nem alkalmazandó azokban a tagállamokban, amelyekben 2007. december 31-én nem volt alkalmazandó a telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozás, amelyet az 1234/2007/EK rendelet II. része I. címe III. fejezete IVa. szakaszának II. alszakasza hozott létre.

(2)    Azok a tagállamok, amelyek esetében az (1) bekezdésben említett rendszer 2007. december 31-én alkalmazandó volt, és amelyekben a szőlővel jelenleg betelepített terület nagysága nem haladja meg a 10 000 hektárt, dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a szőlőtelepítésekre vonatkozóan e fejezetben létrehozott engedélyezési rendszert.

54h. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)    Az 1234/2007/EK rendelet 85h., 85i. és 85k. cikkének megfelelően 2015. december 31. előtt a termelők részére megadott olyan telepítési jogokat, amelyeket az érintett termelők nem használtak fel és amelyek a fenti időpontban még érvényesek, 2016. január 1-jétől át lehet váltani az e fejezet szerinti engedélyekre.

Erre az átváltásra a termelők által 2015. december 31-ét megelőzően benyújtott kérelem alapján kerül sor. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a telepítési jogok engedélyekre történő átváltásának kérvényezését 2020. december 31-ig lehetővé teszik a termelők számára.

(2)    Az (1) bekezdés értelmében megadott engedélyek érvényességi idejének meg kell egyeznie az (1) bekezdésben említett telepítési jogok érvényességi idejével. Amennyiben nem kerül sor ezen engedélyek felhasználására, azok legkésőbb 2018. december 31-én, illetve amennyiben a tagállam az (1) bekezdés második albekezdésében foglaltaknak megfelelően határozott, legkésőbb 2023. december 31-én hatályukat vesztik.

(3)    Az (1) bekezdés értelmében megadott engedélyek hatálya alá tartozó területek az 54b. cikkben foglaltak hatályán kívül esnek.

54i. cikk

Átruházott hatáskörök

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:

a)     az 54a. cikk (4) bekezdésében említett mentesség alkalmazására vonatkozó feltételek;

b)     az 54c. cikk (1) és (2) bekezdésében említett kritériumokkal kapcsolatos szabályok;

c)      az 54c. cikk (1) és (2) bekezdésében felsorolt kritériumok kiegészítése;

d)     az 54e. cikk (2) bekezdésének összefüggésében az újonnan telepített szőlőültetvények és az olyan szőlőültetvények egymás mellett létezése, amelyek kivágására a termelő kötelezettséget vállalt;

e)      az 54e. cikk (3) bekezdése értelmében hozott tagállami döntések indokai.

54j. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a következőkre vonatkozóan:

a)     az engedélyek megadására vonatkozó eljárások;

b)     a tagállamok által vezetendő nyilvántartások és a Bizottság részére küldendő értesítések.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2. SZAKASZ

Az új szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer ellenőrzése

54k. cikk

Engedély nélküli telepítések

(1)    A termelőknek saját költségükön ki kell vágniuk a szőlőt az engedély nélkül betelepített területeken.

(2)    Amennyiben a termelők a szabálytalanságról való értesítésük időpontjától számított négy hónapon belül nem hajtják végre a kivágást, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a négy hónapos időtartam leteltét követő két éven belül sor kerüljön az ilyen, engedély nélküli telepítések kivágására. Ennek költségét az érintett termelőknek kell viselniük.

(3)    A tagállamok minden évben március 1-jéig közlik a Bizottsággal azon területek összterületét, amelyek esetében meggyőződtek arról, hogy azokat 2016. január 1-jét követően engedély nélkül telepítették, valamint közlik az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelően kivágott telepítések összterületét.

(4)    Amennyiben valamely termelő nem tesz eleget az ebben a cikkben megállapított kötelezettségeknek, a [ COM(2011) 628 végleges/2 javaslat] 66. cikkének megfelelően megállapítandó szankciókkal kell sújtani.

(5)    Az engedély nélkül szőlővel betelepített területek tekintetében nem vehetők igénybe nemzeti vagy uniós támogatási intézkedések.

54l. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja a tagállamok adatközlési kötelezettségeivel kapcsolatos részleteket meghatározó szükséges intézkedéseket, beleértve a IV. mellékletben említett költségvetési juttatások esetleges csökkentését is e kötelezettségek be nem tartása esetén.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

 

II. CÍM

▌A FORGALMAZÁSRA ÉS A TERMELŐI SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. FEJEZET

A FORGALMAZÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. SZAKASZ

FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

1. ALSZAKASZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

55. cikk

Hatály

A mezőgazdasági termékekre alkalmazandó egyéb rendelkezések, valamint az állat- és növény-egészségügyi és élelmiszer-ipari ágazat termékei esetében a higiéniai és az egészségügyi szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében, illetve az állatok, a növények és az emberek egészségének védelme céljából elfogadott rendelkezések sérelme nélkül, e szakasz kötelező szabályokra és fakultatív fenntartott jelölésekre osztva megállapítja a mezőgazdasági termékekre vonatkozó ▌forgalmazási előírásokkal ▌kapcsolatos szabályokat.

3. ALSZAKASZ

ÁGAZATOK VAGY TERMÉKEK SZERINTI FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

58. cikk

Általános elv

Azok a termékek, amelyek tekintetében ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások kerültek megállapításra ezen alszakasszal összhangban, kizárólag abban az esetben forgalmazhatók az Unióban, ha megfelelnek ezen előírásoknak.

59. cikk

Az előírások megállapítása és tartalma

(1a)  A forgalmazási előírások az alábbi ágazatok és/vagy termékek közül egyre vagy többre alkalmazhatók:

a)     olívaolaj és étkezési olajbogyó;

b)     gyümölcs- és zöldségfélék;

c)      feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék;

d)     banán;

e)      élő növény;

f)      tojás;

g)     baromfihús;

h)     emberi fogyasztásra szánt kenhető zsírok;

i)      komló.

(1)    A fogyasztói elvárások figyelembevétele, valamint az e cikk (1a) és (2a) bekezdésének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását ▌, továbbá minőségét érintő gazdasági feltételeknek a javítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyrészt a forgalmazás valamennyi szakaszára vonatkozóan az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokról, másrészt az előírásoktól való eltérésekről és az előírások alóli mentességekről, biztosítandó a folyamatosan változó piaci feltételekhez, a változó fogyasztói igényekhez és a vonatkozó nemzetközi előírásokban bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodást, valamint a termékinnováció akadályozásának elkerülését.

(2)    Az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[30] 26. cikkének sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett forgalmazási előírások az egyes ágazatok jellemzői, a forgalomba hozatal szabályozásának szükségessége és a (3) bekezdésben foglalt feltételek alapján ágazatonként vagy termékenként meghatározott alábbi követelmények közül egyre vagy többre vonatkozhatnak:

a)      a 60. cikkben említettektől eltérő ágazatokra vonatkozó műszaki meghatározások, megjelölések és/vagy kereskedelmi megnevezések;

b)     osztályozási kritériumok, például osztályok, súly, méret, kor és kategória szerinti besorolás;

c)      a fajok, a növényfajta vagy az állatfaj, illetve a kereskedelmi típus;

d)     kiszerelés, ▌a kötelező forgalmazási előírásokhoz kapcsolódó címkézés, csomagolás, a csomagolóközpontokra alkalmazandó szabályok, jelölés, ▌a betakarítás éve és különleges kifejezések használata, a 69–100. cikk sérelme nélkül;

e)      olyan kritériumok, mint a küllem, az állag, a húsosság, a termékjellemzők és a víztartalom százalékos aránya;

f)      a termelés során használt különleges anyagok, illetve összetevők vagy alkotóelemek, ideértve ezek mennyiségét, tisztaságát és azonosítását;

g)      a gazdálkodás típusa és a termelési módszer – ideértve a borászati eljárásokat is – , ▌valamint a fenntartható termelés fejlett rendszerei;

h)      must és bor házasítása – ideértve a vonatkozó fogalommeghatározásokat is –, keverés és az arra vonatkozó korlátozások;

i)       a begyűjtés gyakorisága, szállítás, tartósítás és kezelés, tárolási módszer és hőmérséklet, tárolás és szállítás;

j)      a termelés helye és/vagy a származási hely, a baromfihús és a kenhető zsírok kivételével;

▌

n)      egyes anyagok és/vagy eljárások alkalmazására vonatkozó korlátozások;

o)     egyedi felhasználás;

▌

s)      az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott forgalmazási előírásoknak és/vagy a 60. cikkben említett meghatározásoknak, jelöléseknek és kereskedelmi megnevezéseknek meg nem felelő termékek elhelyezésére, tartására, értékesítésére és felhasználására, valamint a melléktermékek elhelyezésére vonatkozó feltételek

(2a)  Az (1a) bekezdés ellenére a (2) bekezdés f), g), h), n) és s) pontja alkalmazandó a borágazatra.

(3)    Az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott, ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokat a fakultatív fenntartott jelölésekre vonatkozóan e rendelet 65a–65e. cikkében és VIIa. mellékletében foglalt rendelkezések sérelme nélkül, a következők figyelembevételével kell megállapítani:

a)      az érintett termék sajátosságai;

b)     a termékek forgalomba hozatalát megkönnyítő feltételek biztosításának szükségessége;

c)      a termelők azon érdeke, hogy közöljék a termék és a termelés jellemzőit, és különösen a gazdasági szereplőket terhelő költségekkel és adminisztratív terhekkel, valamint a termelők és a végfogyasztók számára kínált előnyökkel kapcsolatos értékelés elvégzését követően a termékekre vonatkozó megfelelő és átlátható tájékoztatás – többek között a termelés helyének eseti alapon, a megfelelő földrajzi szinten történő meghatározása – iránti fogyasztói igény;

d)     a termékek fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőinek meghatározásához rendelkezésre álló módszerek;

e)      az előírásokra vonatkozóan a megfelelő nemzetközi szervezetek által elfogadott ajánlások;

ea)    annak szükségessége, hogy a termékek természetes és alapvető jellemzői megmaradjanak az érintett termék összetételének lényegi megváltoztatása nélkül.

▌

(4)    A fogyasztói elvárások, továbbá annak figyelembevétele érdekében, hogy javítani kell a mezőgazdasági termékek minőségét, valamint az előállításukat és forgalmazásukat érintő gazdasági feltételeket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az (1a) bekezdésben szereplő ágazatlista módosítása céljából a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak szigorúan a változó fogyasztói igényekből és a műszaki fejlődésből eredő bizonyított szükségletekre, illetve a termékinnovációból eredő szükségletekre kell korlátozódniuk, és azokról a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára, amelyben értékelnie kell különösen a fogyasztói igényeket, a gazdasági szereplőkre háruló költségeket és adminisztratív terheket – ideértve a belső piacra és a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásokat is –, továbbá a termelők és a végfogyasztók számára kínált előnyöket.

59a. cikk

A gyümölcs- és zöldségágazati termékek forgalmazására vonatkozó további követelmények

(1)    Amennyiben továbbá az 59. cikkben említett, alkalmazandó forgalmazási előírások tekintetében ez releváns, a fogyasztók részére frissen történő árusításra szánt gyümölcs- és zöldségágazati termékeket kizárólag akkor lehet forgalmazni, ha azok épek és kereskedelmi minőségűek, továbbá ha fel van tüntetve a származási ország.

(2)    Az (1) bekezdésben említett forgalmazási előírások, valamint a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozóan ezen alszakasznak megfelelően bevezetett bármely forgalmazási előírás a forgalmazás minden szakaszában alkalmazandó, a behozatalt és a kivitelt is beleértve, és a minőségre, kategóriába sorolásra, súlyra, méretre, csomagolásra, tárolásra, szállításra, kiszerelésre és forgalmazásra terjedhet ki.

(3)    A gyümölcs- és zöldségágazat forgalmazási előírások hatálya alá tartozó termékeinek birtokosai e termékeket az Unión belül csak ezen előírásokkal összhangban állíthatják ki, kínálhatják eladásra, szállíthatják, illetve forgalmazhatják, és ők felelnek az ezen előírásoknak való megfelelés biztosításáért.

(4)    A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikktől való olyan egyedi eltérésekről, amelyek annak megfelelő alkalmazásához szükségesek.

59b. cikk

A komlóra vonatkozó tanúsítványok

(1)    A komlóágazat Unión belül betakarított vagy előállított termékeire az 59. cikkben említett, alkalmazandó forgalmazási előírások mellett – adott esetben – az e cikk szerinti tanúsítási eljárást kell alkalmazni.

(2)    Tanúsítványt csak olyan termékre lehet kiadni, amelynek minőségi jellemzői megfelelnek a forgalmazás meghatározott szakaszára érvényes minimális követelményeknek. A komlóliszt, az emelt lupulintartalmú komlóliszt, a komlókivonat és a kevert komlótermékek esetében a tanúsítványt csak akkor lehet kiadni, ha az érintett termék alfasavtartalma nem alacsonyabb az alapanyagául szolgáló komlóénál.

(3)    A tanúsítványban fel kell tüntetni legalább:

a)     a komló termesztési helyét (helyeit);

b)     a betakarítás évét (éveit); valamint

c)      a fajtát vagy fajtákat.

(4)    A komlóágazat termékeit csak az e cikk szerint kiadott tanúsítvány birtokában lehet forgalmazni vagy exportálni.

A komlóágazat importált termékei esetében a 129a. cikkben előírt igazolás az e cikk szerinti tanúsítvánnyal egyenértékűnek tekintendő.

(5)    A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (4) bekezdéstől eltérő intézkedések elfogadására:

a)     bizonyos harmadik országok kereskedelmi követelményeinek való megfelelés érdekében; vagy

b)     különleges felhasználásra szánt termékek tekintetében.

Az első albekezdésben említett intézkedések:

a)     nem sérthetik azon termékek rendes forgalmazását, amelyekre a tanúsítványt kiállították; valamint

b)     olyan biztosítékokat foglalnak magukban, amelyek célja az említett termékekkel való összetévesztés lehetőségének a kizárása.

60. cikk

Egyes ágazatokra és termékekre vonatkozó meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések

(1)    Az 59. cikkben említett, alkalmazandó forgalmazási előírások mellett – adott esetben – a VI. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések alkalmazandók a következő ágazatokra vagy termékekre:

a)      olívaolaj és étkezési olajbogyó;

b)     bor;

c)      marha- és borjúhús;

d)     emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermékek;

e)      baromfihús és tojás;

f)      emberi fogyasztásra szánt kenhető zsírok.

(2)    A VI. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések csak olyan termék forgalmazására használhatók az Unióban, amely megfelel az említett mellékletben megállapított vonatkozó követelményeknek.

(3)    A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VI. mellékletben szereplő meghatározásokkal és kereskedelmi megnevezésekkel kapcsolatos módosításokra, eltérésekre vagy mentesítésekre vonatkozóan. Az ilyen jogi aktusoknak szigorúan a változó fogyasztói igényekből és a műszaki fejlődésből eredő bizonyított szükségletekre, illetve a termékinnovációból eredő szükségletekre kell korlátozódniuk.

(3a) Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplőknek és a tagállamoknak egyaránt pontos és megfelelő ismereteik legyenek a VI. mellékletben szereplő meghatározásokról és kereskedelmi megnevezésekről, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az azokra vonatkozó előírások, illetve azok alkalmazása tekintetében.

(4)    A fogyasztói elvárásoknak és a tejtermékpiac alakulásának a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben egyrészt meghatározza azokat a tejtermékeket, amelyek tekintetében fel kell tüntetni azon állatfajok nevét, amelyektől a tej származik, amennyiben nem szarvasmarháról van szó, másrészt pedig megállapítja a vonatkozó szükséges szabályokat.

61. cikk

Tűréshatár

(1)    Az egyes termékek vagy ágazatok sajátosságainak, a forgalmazás különböző szakaszainak, a műszaki feltételeknek, az esetleges jelentős gyakorlati nehézségeknek, továbbá a vizsgálati módszerek pontosságának és megismételhetőségének a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egy vagy több konkrét előírás tekintetében arra a tűréshatárra vonatkozóan, amelyet túllépve a termékek által alkotott tétel egésze az előírásnak ▌meg nem felelőnek minősül.

(2)    A Bizottság az (1) bekezdés szerinti jogi aktusok elfogadásakor figyelembe veszi annak szükségességét, hogy ne módosuljanak a termék alapvető tulajdonságai, és hogy ne romoljon a termékek minősége.

62. cikk

Borászati eljárások és vizsgálati módszerek

(1)    A VI. melléklet II. részében felsorolt termékek Unión belüli előállítása és tartósítása során kizárólag a VII. mellékletnek megfelelően engedélyezett és az 59. cikk (2) bekezdésének g) pontjában, valamint a 65. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt borászati eljárások alkalmazhatók.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a következőkre:

a)      szőlőlé és sűrített szőlőlé; valamint

b)     szőlőlé készítésére szánt szőlőmust és sűrített szőlőmust.

Az engedélyezett borászati eljárások csak a termék megfelelő előállításának, tartósításának vagy érlelésének biztosítására alkalmazandók.

A VI. melléklet II. részében felsorolt termékeket az Unióban a VII. mellékletben meghatározott szabályoknak megfelelően kell előállítani.

A VI. melléklet II. részében felsorolt termékek nem forgalmazhatók az Unióban abban az esetben, ha:

a)      az Unióban nem engedélyezett borászati eljárás alkalmazásával készültek; ▌

b)     valamely tagállamban nem engedélyezett borászati eljárás alkalmazásával készültek; vagy

c)      nem felelnek meg a VII. mellékletben meghatározott szabályoknak.

Az ötödik albekezdés értelmében nem forgalmazható szőlőtermékeket meg kell semmisíteni. E szabálytól eltérve a tagállamok engedélyezhetik bizonyos – általuk meghatározandó jellemzőkkel rendelkező – termékek lepárlók vagy ecetgyárak általi vagy ipari célokra történő felhasználását, feltéve, hogy ez az engedélyezés nem ösztönzi a nem engedélyezett borászati eljárások útján végzett termelést.

(2)    Az 59. cikk (2) bekezdésének g) pontjában említett borászati eljárások engedélyezésekor a Bizottság:

a)      figyelembe veszi az OIV által ajánlott és közzétett borászati eljárásokat és vizsgálati módszereket, valamint a még nem engedélyezett borászati eljárások kísérleti célú alkalmazásának eredményeit;

b)     figyelembe veszi az emberi egészség védelmét;

c)      figyelembe veszi a fogyasztóknak egy adott termékről alkotott megalapozott benyomásuk és az abból eredő elvárásaik alapján történő esetleges megtévesztésével kapcsolatos kockázatokat, ▌és felméri, hogy vannak-e, illetve alkalmazhatók-e az ilyen kockázatok kizárására alkalmas információs eszközök;

d)     gondoskodik arról, hogy a bor természetes és alapvető jellemzői megmaradjanak és ne következzen be lényeges változás az érintett termék összetételében;

e)      biztosítja a környezet megóvásának minimális elfogadható szintjét;

f)      tiszteletben tartja a borászati eljárásokra vonatkozó általános szabályokat, valamint a VII. mellékletben megállapított szabályokat.

(2a)  A forgalomba nem hozható borászati termékek helyes kezelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 62. cikk (1) bekezdésének ötödik albekezdésében foglalt előírásoknak meg nem felelő borászati termékek forgalomból való kivonásáról és megsemmisítéséről szóló nemzeti eljárásokra vonatkozó szabályok, illetve az azoktól való eltérések tekintetében.

(3)    A Bizottság – szükség esetén – végrehajtási aktusok útján elfogadja az 59. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett módszereket a VI. melléklet II. részében felsorolt termékekre vonatkozóan. A módszereknek az OIV által ajánlott és közzétett releváns módszereken kell alapulniuk, kivéve, ha ezek az Unió által elérni kívánt cél ▌szempontjából nem hatékony vagy nem megfelelő eszköznek minősülnek. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az említett rendelkezések elfogadásáig az érintett tagállam által engedélyezett módszereket és szabályokat kell alkalmazni.

63. cikk ▌

Borszőlőfajták

(1)    A VI. melléklet II. részében felsorolt és az Unióban előállított termékeket az e cikk (2) bekezdésének megfelelően osztályba sorolható borszőlőfajtákból kell előállítani.

(2)    A tagállamok – a (3) bekezdésre is figyelemmel – osztályba sorolják azokat a borszőlőfajtákat, amelyek a területükön bortermelés céljából telepíthetők, újratelepíthetők és olthatók.

A tagállamok kizárólag az alábbi feltételeknek megfelelő borszőlőfajtákat sorolhatják osztályba:

a)      az érintett szőlőfajta a Vitis vinifera fajhoz tartozik, vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből jött létre;

b)     az érintett fajta nem lehet az alábbiak valamelyike: Noah, Othello, Isabelle, Jacquez, Clinton és Herbemont.

Amennyiben valamely borszőlőfajtát törlik az első albekezdésben említett osztályozásból, az adott fajta egyedeit a törléstől számított tizenöt éven belül ki kell vágni.

(3)    Azok a tagállamok, amelyek bortermelése – az utolsó öt borászati év átlagos termelése alapján számítva – nem haladja meg az évi 50 000 hektolitert, mentesülnek a (2) bekezdés első albekezdésében említett osztálybasorolási kötelezettség alól.

Mindazonáltal bortermelés céljából az első albekezdésben említett tagállamokban is kizárólag a (2) bekezdés második albekezdésének megfelelő borszőlőfajták telepíthetők, telepíthetők újra és olthatók.

(4)    A (2) bekezdés első és harmadik albekezdésétől, valamint a (3) bekezdés második albekezdésétől eltérve a tagállamok tudományos kutatási és kísérleti célból engedélyezik az alábbi borszőlőfajták telepítését, újratelepítését és oltását:

a)      a ▌ (2) bekezdésben említett tagállamok esetében az osztályozásban nem szereplő borszőlőfajták;

b)     a (3) bekezdésben említett tagállamok esetében a (2) bekezdés második albekezdésének meg nem felelő borszőlőfajták.

(5)    Azokat a borszőlőfajtákból álló szőlőültetvényeket, amelyeket bortermelés céljából a (2) és (4) bekezdés megsértésével telepítettek, ki kell vágni.

Nem kötelező azonban az olyan ültetvények kivágása, amelyek esetében a termelés kizárólag a bortermelő és háztartása általi saját fogyasztásra szolgál.

64. cikk ▌

A VI. melléklet II. részében felsorolt kategóriáknak nem megfelelő bor felhasználásának egyedi esetei

A 63. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban összeállított osztályozásban szereplő borszőlőfajtákból készült, de a VI. melléklet II. részében ▌ meghatározott kategóriák egyikének sem megfelelő bor – a bizonyíthatóan 1971. szeptember 1. előtt palackozott borok kivételével – kizárólag az egyéni bortermelő és háztartása általi saját fogyasztásra, borecetkészítésre vagy lepárlásra használható fel.

65. cikk ▌

Egyes termékekre és ágazatokra vonatkozó nemzeti szabályok

(1)    Az 59. cikk (1) bekezdésében foglaltak ▌ellenére a tagállamok elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan nemzeti szabályokat, amelyek különböző minőségi szinteket állapítanak meg a kenhető zsírok vonatkozásában. E szabályoknak lehetővé kell tenniük az említett minőségi szinteknek különösen a termékek előállításához felhasznált nyersanyagokra, a termékek érzékszervi tulajdonságaira, valamint fizikai és mikrobiológiai stabilitására vonatkozó kritériumok alapján történő meghatározását.

Az első albekezdés szerinti lehetőséggel élő tagállamok gondoskodnak arról, hogy más tagállamok azon termékei esetében, amelyek megfelelnek az említett nemzeti szabályokban megállapított kritériumoknak, megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett használhatók legyenek azon kifejezések, amelyek utalnak a szóban forgó kritériumoknak való megfelelésre.

(2)    A tagállamok a területükön készített és az uniós jog alapján engedélyezett borokra vonatkozóan korlátozhatnak vagy megtilthatnak bizonyos borászati eljárásokat, továbbá szigorúbb szabályokat írhatnak elő annak érdekében, hogy fokozottabban biztosítsák az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok, valamint a pezsgők és likőrborok alapvető jellegzetességeinek megőrzését.

(3)    A tagállamok ▌engedélyezhetik nem engedélyezett borászati eljárások kísérleti célú alkalmazását.

(4)    E cikk megfelelő és átlátható alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésének alkalmazásával, valamint az e cikk (3) bekezdésében említett kísérleti eljárások alkalmazásával előállított termékek tartásával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos feltételek meghatározására vonatkozóan.

(4a)  A tagállamok csak abban az esetben fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn további nemzeti rendelkezéseket az uniós forgalmazási előírások hatálya alá tartozó termékek vonatkozásában, ha ezek a rendelkezések megfelelnek az uniós jognak, mindenekelőtt az áruk szabad mozgása elvének, valamint a 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[31] rendelkezéseinek.

3a. ALSZAKASZ

FAKULTATÍV FENNTARTOTT JELÖLÉSEK

65a. cikk

Általános rendelkezés

Ágazatok vagy termékek szerinti rendszert kell létrehozni a fakultatív fenntartott jelölésekre vonatkozóan annak érdekében, hogy az értéknövelő tulajdonságokkal vagy jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági termékek termelői a belső piacon könnyebben megismertethessék ezeket a tulajdonságokat vagy jellemzőket, továbbá különösen az egyedi forgalmazási előírások támogatása és kiegészítése céljából.

Ez az alszakasz nem alkalmazandó a 69. cikk (1) bekezdésében említett borászati termékekre.

65b. cikk

A már létező fakultatív fenntartott jelölések

(1)    A VIIa. melléklet tartalmazza azon fakultatív fenntartott jelölések listáját, amelyek e rendelet hatálybalépésének időpontjában a rendszer hatálya alá tartoznak, és amelyek használatának feltételeit a 65c. cikk a) pontjának megfelelően meg kell határozni.

(2)    Az (1) bekezdésben említett, fakultatív fenntartott jelölések addig maradnak hatályban – esetleges módosításuk mellett –, amíg a 65c. cikknek megfelelően nem törlik azokat.

65c. cikk

A fakultatív fenntartott jelölések fenntartása, módosítása és törlése

A fogyasztói elvárások, a tudományos és technikai ismeretek fejlődése, a piaci helyzet, valamint a forgalmazási előírások és a nemzetközi szabványok terén végbemenő változások figyelembevétele céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:

a)     további fakultatív fenntartott jelölés fenntartása, meghatározva használata feltételeit;

b)     a fakultatív fenntartott jelölések használatára vonatkozó feltételek módosítása; vagy

c)      egy fakultatív fenntartott jelölés törlése.

65d. cikk

További fakultatív fenntartott jelölések

(1)    Egy jelölés kizárólag az alábbi követelmények mindegyikének teljesülése esetén válhat további fakultatív fenntartott jelöléssé:

a)     a jelölés egy adott termék valamely tulajdonságára, illetve a termeléshez vagy a feldolgozáshoz kötődő jellemzőre utal, és egy adott ágazathoz vagy termékhez kapcsolódik;

b)     a jelölés lehetővé teszi a termék által a különleges tulajdonságai, illetve termelési vagy feldolgozási jellemzői révén teremtett hozzáadott érték világosabb kommunikálását;

c)      a terméknek az a) pontban említett tulajdonsága vagy jellemzője több tagállam fogyasztói számára is azonosítható a termék forgalomba hozatalakor;

d)     a jelölés használatára vonatkozó feltételek összhangban vannak a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[32].

További fakultatív fenntartott jelölések bevezetése esetén a Bizottság figyelembe veszi a vonatkozó nemzetközi szabványokat és az érintett termékek vagy ágazatok vonatkozásában már létező fenntartott jelöléseket.

(2)    Bizonyos ágazatok sajátosságainak és a fogyasztói elvárásoknak a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján részletesebben kidolgozza az (1) bekezdésben említett, a további fenntartott jelölések létrehozásával kapcsolatos követelményeket.

65e. cikk

A fakultatív fenntartott jelölések használatára vonatkozó korlátozások

(1)    A fakultatív fenntartott jelölések kizárólag a hozzájuk kapcsolódó használati feltételeknek megfelelő termékek leírására használhatók.

(2)    A tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a termékek címkéin szereplő információkat ne lehessen összetéveszteni a fakultatív fenntartott jelölésekkel.

(3)    Annak szavatolása érdekében, hogy a fakultatív fenntartott jelölésekkel leírt termékek megfeleljenek az alkalmazandó használati feltételeknek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben további szabályokat határoz meg a fakultatív fenntartott jelölések használatára vonatkozóan.

4. ALSZAKASZ

A BEHOZATALHOZ ÉS A KIVITELHEZ KAPCSOLÓDÓ FORGALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

66. cikk

Általános rendelkezések

Az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak, valamint egyes mezőgazdasági termékek sajátos jellegének figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak vonatkozásában:

a)     azon feltételek ▌, amelyek teljesülése esetén az importált termékek az uniós forgalmazási előírásoknak megfelelőnek minősülnek, és amelyek lehetővé teszik az 58. cikkben foglaltaktól való eltérést; valamint ▌

b)     a forgalmazási előírásoknak az Unióból exportált termékekre történő alkalmazására vonatkozó szabályok ▌.

67. cikk

A bor behozatalára vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)    A Szerződésnek megfelelően kötött nemzetközi megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezés hiányában az e fejezet 2. szakaszában és az ▌e rendelet 60. cikkében említett meghatározásokban, megjelölésekben és kereskedelmi megnevezésekben foglalt, a borok eredetmegjelöléseire, földrajzi jelzéseire és címkézésére vonatkozó rendelkezések alkalmazandók az Unióba behozott, a 2009 61, a 2009 69, illetve a 2204 KN-kód alá tartozó termékekre.

(2)    A Szerződésnek megfelelően kötött nemzetközi megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezések hiányában az e cikk (1) bekezdésében említett termékeket az Unió által az e rendelet alapján engedélyezett borászati eljárásokkal összhangban, illetőleg a 62. cikk (2) bekezdése szerinti engedély megadását megelőzően az OIV által ajánlott és közzétett borászati eljárásokkal összhangban kell előállítani ▌.

(3)    Az (1) bekezdésben említett termékek behozatala a következők bemutatásához van kötve:

a)      az (1) és a (2) bekezdésben említett rendelkezéseknek való megfelelést tanúsító igazolás, amelyet a Bizottság által közzéteendő jegyzékben szereplő illetékes szerv állított ki a termék származási országában;

b)     a termék származási országa által kijelölt szerv vagy hivatal részéről kiállított analitikai bizonylat, amennyiben a terméket közvetlen emberi fogyasztásra szánják.

5. ALSZAKASZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

68. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján ▌:

▌

c)      elkészítheti a VI. melléklet III. része 5. pontjának második bekezdésében említett tej- és tejtermékeket, valamint a VI. melléklet VI. része hatodik bekezdésének a) pontjában említett kenhető zsírokat felsoroló jegyzéket a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatandó azon indikatív jegyzékek alapján, amelyek a tagállamok területén az említett rendelkezéseknek megfelelőnek tekintett termékeket tartalmazzák;

d)     szabályokat állapíthat meg az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások végrehajtására vonatkozóan;

e)      szabályokat állapíthat meg annak meghatározására, hogy egy adott termék esetében alkalmaztak-e az engedélyezett borászati eljárásoknak meg nem felelő borászati kezeléseket;

ei)    szabályokat állapíthat meg a termékek jellemzőinek meghatározására szolgáló vizsgálati módszerekre vonatkozóan;

f)      szabályokat állapíthat meg a tűréshatár meghatározására vonatkozóan▌;

g)      szabályokat állapíthat meg a 66. cikkben említett intézkedések végrehajtására vonatkozóan;

h)     szabályokat állapíthat meg a terméket előállító vagy feldolgozó termelő és/vagy ipari létesítmény azonosítására vagy nyilvántartására, a tanúsítási eljárásokra, továbbá a megőrizendő kereskedelmi dokumentumokra, kísérő dokumentumokra és nyilvántartásokra vonatkozóan.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2. SZAKASZ

EREDETMEGJELÖLÉSEK, FÖLDRAJZI JELZÉSEK ÉS HAGYOMÁNYOS KIFEJEZÉSEK A BORÁGAZATBAN

1. ALSZAKASZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

69. cikk

Hatály

(1)    Az e szakaszban megállapított, eredetmegjelölésekkel, földrajzi jelzésekkel és hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos szabályok a VI. melléklet II. részének 1., 3–6., 8., 9., 11., 15. és 16. pontjában említett termékekre alkalmazandók.

(2)    Az (1) bekezdésben említett szabályok a következőkön alapulnak:

a)      a fogyasztók és a termelők jogos érdekeinek védelme;

b)     annak biztosítása, hogy az érintett termékek belső piaca zökkenőmentesen működjön; és

c)      minőségi termékek előállításának az előmozdítása az ebben a szakaszban foglaltaknak megfelelően, és ezzel egyidejűleg nemzeti minőségpolitikai intézkedések alkalmazásának a lehetővé tétele.

2. ALSZAKASZ

EREDETMEGJELÖLÉSEK ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSEK

70. cikk

Fogalommeghatározások

(1)    E szakasz alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)      „eredetmegjelölés”: valamely régió, meghatározott hely vagy – kivételes és kellően indokolt esetben – ország neve, amelyet a 69. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.       a termék minősége és jellemzői főként vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők;

ii.      a szőlő, amelyből a termék készült, kizárólag a szóban forgó földrajzi területről származik;

iii.     a termelés az adott földrajzi területen történik; és

iv.     a terméket a Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőfajtából nyerik;

b)     „földrajzi jelzés”: valamely régióra, meghatározott helyre vagy – kivételes és kellően indokolt esetben – országra utaló jelölés, amelyet a 69. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.       olyan különleges minőséggel, hírnévvel vagy egyéb jellemzőkkel rendelkezik, amelyek e földrajzi eredethez kapcsolhatók;

ii.      a készítéséhez használt szőlő legalább 85 %-a kizárólag e földrajzi területről származik;

iii.     előállítását az adott földrajzi területen végzik; és

iv.     a Vitis vinifera fajból vagy annak és a Vitis nemzetséghez tartozó fajoknak a keresztezéséből létrejött szőlőfajból nyerik.

(2)    Egyes hagyományosan használt elnevezések eredetmegjelölésnek minősülnek, amennyiben:

a)      bort jelölnek;

b)     földrajzi névre utalnak;

c)      megfelelnek az ▌ (1) bekezdés a) pontjának i–iv. alpontjában említett követelményeknek; és

d)     keresztülmennek az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmának biztosítására irányuló, ezen alszakaszban meghatározott eljáráson.

(3)    Az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, beleértve a harmadik országok földrajzi területeire vonatkozókat is, az ezen alszakaszban meghatározott szabályoknak megfelelően jogosultak oltalomra az Unióban.

(4)    Az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontjában említett termelés a szüreteléstől a borkészítési folyamat lezárulásáig végrehajtott műveletek összességét jelenti, nem foglalja ugyanakkor magában az előállítási szakaszt követően elvégzett eljárásokat.

Az (1) bekezdés b) pontja ii. alpontjának alkalmazásában a szőlő legfeljebb 15 %-a származhat a körülhatárolt területen kívülről, és csak abból a tagállamból vagy harmadik országból, ahol a körülhatárolt terület található.

71. cikk

Oltalom iránti kérelem

(1)    Az elnevezések oltalom alatt álló eredetmegjelöléssé vagy földrajzi jelzéssé való minősítése iránti kérelemnek magában kell foglalnia a következőket tartalmazó technikai jellegű dokumentációt:

a)      az oltalomban részesítendő elnevezés;

b)     a kérelmező neve és címe;

c)      a (2) bekezdésben említett termékleírás; és

d)     a (2) bekezdésben említett termékleírást összefoglaló egységes dokumentum.

(2)    A termékleírásnak lehetővé kell tennie az érdekelt felek számára az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási körülményeinek ellenőrzését.

A termékleírás legalább a következőket tartalmazza:

a)     az oltalomban részesítendő elnevezés;

b)     a bor(ok) leírása:

i.      az eredetmegjelöléssel ellátott borok esetében főbb analitikai és érzékszervi jellemzőik;

ii.     a földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében főbb analitikai jellemzőik, valamint érzékszervi jellemzőik értékelése vagy feltüntetése;

c)      adott esetben a bor(ok) előállítására alkalmazott konkrét borászati eljárások, valamint a borkészítésre vonatkozó korlátozások;

d)     az érintett földrajzi terület határainak meghatározása;

e)      a hektáronkénti legnagyobb terméshozam;

f)      a borszőlőfajta vagy -fajták, amely(ek)ből a bor(ok) készül(nek);

g)     a 70. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában, illetve a 70. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett kapcsolatot igazoló adatok;

h)     az uniós vagy nemzeti jogszabályokban, illetve – amennyiben ezt a tagállamok előírják – az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést kezelő szervezet által megállapított alkalmazandó követelmények, feltéve, hogy e követelmények objektívek, megkülönböztetéstől mentesek és összeegyeztethetők az uniós joggal;

i)      a termékleírás tekintetében a rendelkezések betartását ellenőrző hatóságok vagy szervek neve, címe és konkrét feladatai.

(3)    Harmadik országbeli földrajzi területre vonatkozó oltalom iránti kérelem esetén az (1) és (2) bekezdésben előírtakon túl ▌bizonyítani kell, hogy a szóban forgó elnevezés a származási országban oltalom alatt áll.

72. cikk

Kérelmezők

(1)    Bármely termelői érdekcsoport vagy – kivételes és kellően indokolt esetekben – egyéni termelő kérelmezheti valamely eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmát. A kérelemhez egyéb érdekelt felek is csatlakozhatnak.

(2)    Termelők csak a saját maguk által előállított bor oltalma iránt nyújthatnak be kérelmet.

(3)    A több országot érintő földrajzi területet jelölő elnevezések, illetve a több országot érintő földrajzi területhez kapcsolódó hagyományos megnevezések esetében közös kérelem is benyújtható.

73. cikk

Előzetes nemzeti eljárás

(1)    Az Unióból származó borok eredetmegjelölésének vagy földrajzi jelzésének oltalma iránt ▌ benyújtott kérelmek esetében előzetes nemzeti eljárásra kerül sor.

(1a)  Az oltalom iránti kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, amelynek területéhez az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés kötődik.

(1b)  A kérelemmel megkeresett tagállam megvizsgálja, hogy az oltalom iránti kérelem megfelel-e az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek.

A tagállam nemzeti eljárást folytat le, amelynek keretében gondoskodik a kérelem megfelelő közzétételéről, valamint a közzétételtől számított legalább két hónapos időszakról, amelynek során bármely, jogos érdekkel és az érintett tagállam területén állandó lakóhellyel, illetve telephellyel rendelkező természetes vagy jogi személy a tagállamhoz benyújtott megfelelően indokolt nyilatkozat útján kifogást emelhet a javasolt oltalom ellen.

(2)    Ha a tagállam úgy ítéli meg, hogy az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés nem felel meg az ebben az alszakaszban megállapított feltételeknek vagy nem egyeztethető össze az uniós joggal, elutasítja a kérelmet.

(3)    Ha a tagállam úgy ítéli meg, hogy a követelmények teljesültek, lefolytatja a nemzeti eljárást, amelynek során megfelelő módon, legalább az interneten közzéteszik a termékleírást.

74. cikk

A Bizottság által végzett vizsgálat

(1)    A Bizottság közzéteszi az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma iránti kérelem benyújtásának időpontját.

(2)    A Bizottság megvizsgálja, hogy a 71. cikkben említett oltalom iránti kérelem megfelel-e az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek.

(3)    Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ezen alszakaszban meghatározott feltételek teljesültek, a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási aktusok útján rendelkezik a 71. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentumnak és az előzetes nemzeti eljárás során közzétett termékleírásra vonatkozó hivatkozásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről.

(4)    Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ezen alszakaszban meghatározott feltételek nem teljesültek, ▌végrehajtási aktusok útján rendelkezik a kérelem elutasításáról.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

75. cikk

Kifogásolási eljárás

A 71. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentum közzétételének időpontjától számított két hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország, illetve bármely, jogos érdekkel és az oltalmat kérelmező tagállamtól eltérő tagállam vagy harmadik ország területén állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott telephellyel rendelkező jogi személy kifogást emelhet a javasolt oltalom ellen oly módon, hogy az ezen alszakaszban foglalt jogosultsági feltételekre vonatkozó, megfelelően indokolt nyilatkozatot nyújt be a Bizottsághoz.

Harmadik országban állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott telephellyel rendelkező jogi személy esetében a nyilatkozatot az első bekezdésben említett két hónapos határidőn belül, közvetlenül vagy a szóban forgó harmadik ország hatóságain keresztül kell benyújtani.

76. cikk

Határozat az oltalomról

A Bizottság a 75. cikkben említett kifogásolási eljárás lezárását követően a rendelkezésére álló információk alapján, ▌végrehajtási aktusok útján határoz az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek és általában véve az uniós jognak megfelelő eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának megadásáról, illetve – ha az említett feltételek nem teljesülnek – a kérelem elutasításáról.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

77. cikk

Homonimák
▌

(1)    Amennyiben olyan elnevezésre ▌vonatkozóan nyújtanak be kérelmet, amely ▌teljesen vagy részben azonos alakú egy, ▌e rendelet rendelkezései alapján már bejegyzett elnevezéssel, ▌a bejegyzéskor kellően figyelembe kell venni a helyi és a hagyományos használatot, valamint az összetéveszthetőség veszélyét.

Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a benyomást kelti, hogy az általa jelölt termékek egy másik területről származnak, még akkor sem jegyezhető be, ha az elnevezés az adott termékek származása szerinti terület, régió vagy hely vonatkozásában pontos.

A bejegyzett azonos alakú elnevezés használata kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a később bejegyzett azonos alakú elnevezés a gyakorlatban megfelelően elkülönül a már bejegyzettől, figyelembe véve, hogy az érintett termelők számára egyenlő bánásmódot kell biztosítani, valamint el kell kerülni a fogyasztók megtévesztését.

(2)    Az (1) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni, amennyiben ▌a kérelem tárgyát képező elnevezés részben vagy teljesen ▌azonos alakú a tagállamok jogszabályai szerint oltalmat élvező földrajzi jelzések valamelyikével.

(3)    Amennyiben egy borszőlőfajta neve valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből áll vagy ilyet tartalmaz, a szóban forgó név nem használható mezőgazdasági termékek címkézése céljából. A meglévő címkézési gyakorlatok figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ▌a 160. cikkel összhangban olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben rendelkezik a fenti szabály alóli kivételekről.

(4)    A termékeknek a 70. cikk szerinti eredetmegjelöléseire és földrajzi jelzéseire vonatkozó oltalom nem érinti a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[33] 2. cikkében meghatározottak szerinti szeszes italokra alkalmazandó, oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket.

78. cikk

Az oltalom elutasításának indokai

(1)    Köznevesült elnevezések nem élvezhetnek oltalmat eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként. E szakasz alkalmazásában a „köznevesült elnevezés” olyan bornév, amely – bár arra a helyre vagy régióra utal, ahol a terméket eredetileg előállították vagy forgalomba hozták – az Unióban egy borfajta általánosan elterjedt elnevezésévé vált.

Annak megállapítása érdekében, hogy egy elnevezés köznevesültnek minősül-e vagy sem, minden vonatkozó tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

a)      az Unióban fennálló helyzetet, különös tekintettel a fogyasztási területekre;

b)     a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogszabályokat.

(2)    Olyan elnevezés nem élvezhet oltalmat eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként, amely – figyelembe véve egy védjegy jó hírnevét és elismertségét – a bor mibenlétét illetően alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

79. cikk ▌

Kapcsolat a védjegyekkel

(1)    Az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzést tartalmazó, vagy ilyen eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből álló, a vonatkozó termékleírásnak nem megfelelő védjegynek, illetve a használata tekintetében a 80. cikk (2) bekezdésének hatálya alá eső, valamint a VI. melléklet II. részében felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozó termékhez kapcsolódó védjegynek a lajstromozását:

a)     el kell utasítani, ha a védjegy lajstromozása iránti kérelmet az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontját követően nyújtják be, és az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés az oltalom iránti kérelem benyújtását követően oltalomban részesül; vagy

b)     érvényteleníteni kell.

▌

(2)    A 78. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett olyan védjegyeket, amelyeknek az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés származási országban fennálló oltalom alá kerülését megelőzően, vagy 1996. január 1. előtt kérelmezték lajstromozását, lajstromoztak, illetve amelyek jóhiszemű használat révén meghonosodtak az Unió területén – amennyiben a vonatkozó jogszabályok biztosítják ezt a lehetőséget –, az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés nyilvántartásba vétele ellenére is tovább lehet használni és meg lehet újítani, feltéve, hogy a 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[34] vagy a 207/2009/EK tanácsi rendelet[35] értelmében nincs ok a védjegy érvénytelenítésére vagy törlésére.

Ilyen esetekben megengedett az eredetmegjelölésnek vagy a földrajzi jelzésnek a vonatkozó védjeggyel párhuzamosan történő használata.

80. cikk

Oltalom

(1)    Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket bármely forgalmazó használhatja az olyan borok esetében, amelyek a vonatkozó termékleírásnak megfelelően készültek.

(2)    Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések, valamint az ezek egyikével a vonatkozó termékleírásnak megfelelően ellátott borok a következőkkel szemben élveznek oltalmat:

a)      az oltalom alatt álló elnevezés bármilyen közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata:

i.       olyan, az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termékhez hasonló termékek esetében, amelyek nem felelnek meg a termékleírásának; vagy

ii.      amennyiben az ilyen használat visszaél az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés hírnevével;

b)     az elnevezés bármilyen visszaélésszerű használata, utánzása vagy idézése, még abban az esetben is, ha a termék vagy a szolgáltatás tényleges származása fel van tüntetve, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezés fordítását használják, illetve ha azt a „jellegű”, „típusú”, „módszerrel készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat”, „ízű”, „-szerű” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik;

c)      a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb, a belső vagy a külső csomagoláson, az adott borászati termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy félrevezető jelzés, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás;

d)     bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

(3)    Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nem válhatnak a 78. cikk (1) bekezdésének értelmében vett köznevesült elnevezésekké az Unióban.

81. cikk

Nyilvántartás

A Bizottság létrehozza és naprakészen tartja a borokra vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések nyilvános hozzáférésű elektronikus nyilvántartását. A nyilvántartásba bejegyezhetők harmadik országokból származó termékeket jelölő olyan eredetmegjelölések és földrajzi jelzések is, amelyek az Uniót is részes feleik között tudó nemzetközi megállapodások alapján az Unióban oltalmat élveznek. Az ilyen elnevezéseket oltalom alatt álló földrajzi jelzésként kell nyilvántartásba venni, kivéve, ha az érintett megállapodás kifejezetten rögzíti, hogy az e rendelet szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelölésről van szó.

82. cikk

A termékleírás módosítása

A 72. cikkben szereplő feltételeket teljesítő kérelmező kérelmezheti az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírását érintő módosítás jóváhagyását, különösen a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevétele, illetve a 71. cikk (2) bekezdése második albekezdésének d) pontjában említett földrajzi terület határainak újbóli meghatározása érdekében. A kérelemben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat.

83. cikk

Törlés

A Bizottság – saját kezdeményezésére vagy egy tagállam, harmadik ország, illetve jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kellőképpen megindokolt kérésére – ▌végrehajtási aktusok útján határozhat az olyan eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmának törléséről, amelyek esetében a kapcsolódó termékleírásnak való megfelelés már nem biztosított.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

84. cikk

Meglévő oltalom alatt álló bornevek

(1)    Az 1493/1999/EK tanácsi rendelet[36] 51. és 54. cikkében, valamint a 753/2002/EK bizottsági rendelet[37] 28. cikkében említett ▌ bornevekre az e rendelet szerinti oltalom automatikusan ▌érvényes. A Bizottság e borneveket felveszi az e rendelet 81. cikke szerinti nyilvántartásba.

(2)    A Bizottság az e rendelet 162. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási aktusok útján hivatalosan is törli az e rendelet 81. cikke szerinti nyilvántartásból azokat a borneveket, amelyekre az 1234/2007/EK rendelet 118s. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó.

(3)    A 83. cikk nem vonatkozik az e cikk (1) bekezdésében említett, meglévő oltalom alatt álló bornevekre.

A Bizottság 2014. december 31-ig, saját kezdeményezésére, végrehajtási aktusok útján dönthet az e cikk (1) bekezdésében említett, meglévő oltalom alatt álló bornevek oltalmának törléséről, amennyiben azok nem felelnek meg a 70. cikkben foglalt feltételeknek.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)    Horvátország esetében az Európai Unió Hivatalos Lapjában[38] közzétett bornevekre az e rendelet szerinti oltalom érvényes, feltéve, hogy a kifogásolási eljárás kedvező eredménnyel zárul. A Bizottság e borneveket felveszi a 81. cikk szerinti nyilvántartásba.

85. cikk

Díjak

A tagállamok díjat számíthatnak fel költségeik, többek között az ezen alszakasz szerinti oltalom iránti kérelmek, kifogásolási nyilatkozatok, módosítási kérelmek és törlési kérelmek vizsgálata során felmerült kiadások fedezésére.

86. cikk

Átruházott hatáskörök

▌

(2)    A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés sajátosságainak figyelembevétele ▌érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:

a)      a földrajzi terület határainak meghatározására vonatkozó további kritériumok; valamint

b)     a körülhatárolt földrajzi területen folyó termeléssel összefüggő ▌korlátozások és eltérések.

(3)    A termékek minőségének és nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a termékleírások további követelményekkel egészíthetők ki.

(4)    A termelők, illetve a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően ▌felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

▌

b)     az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmáért folyamodni jogosult kérelmezők köre;

c)      az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalma iránti kérelmekre vonatkozó feltételek, ▌ a Bizottság által végzett vizsgálat, a kifogásolási eljárás, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések módosítási, törlési és átminősítési eljárásai;

d)     a több ország területét érintő kérelmekre vonatkozó feltételek;

e)      a harmadik országbeli földrajzi területeket érintő kérelmekre vonatkozó feltételek;

f)      az az időpont, amikor az oltalom vagy a módosítás hatályba lép;

g)      a termékleírásokat érintő módosításokra vonatkozó feltételek.

(5)    A megfelelő szintű oltalom biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az oltalom alatt álló elnevezésre vonatkozó korlátozások tekintetében.

(6)    Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőket és az illetékes hatóságokat ne érintse hátrányosan ennek az alszakasznak azon bornevek tekintetében történő alkalmazása, amelyek 2009. augusztus 1. előtt már oltalomban részesültek vagy az oltalmuk iránti kérelem ezen időpont előtt került benyújtásra, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakkal kapcsolatos átmeneti rendelkezések vonatkozásában:

a)      a tagállamok által 2009. augusztus 1-jéig eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként elismert bornevek és azon bornevek, amelyek tekintetében az oltalom iránti kérelem ezen időpont előtt került benyújtásra;

▌

c)      azok a borok, amelyeket egy meghatározott időpontot megelőzően hoztak forgalomba vagy címkéztek; és

d)     a termékleírás módosításai.

87. cikk

Végrehajtási hatáskörök
▌

(1)    A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a következőkre vonatkozóan:

a)      azon információk, amelyeknek a földrajzi terület és a végtermék közötti kapcsolat tekintetében a termékleírásban szerepelniük kell;

b)     az oltalom megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat közzététele;

c)      a 81. cikkben említett nyilvántartás létrehozása és naprakészen tartása;

d)     az oltalom alatt álló eredetmegjelölés oltalom alatt álló földrajzi jelzéssé történő átminősítése;

e)      a több országot érintő területre vonatkozó kérelmek benyújtása.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)    A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja az eredetmegjelölések, illetve földrajzi jelzések oltalma vagy módosításának jóváhagyása iránti kérelmek vizsgálatára irányuló eljárással, a kifogást tartalmazó, valamint a törlés és az átminősítés iránti kérelmekre vonatkozó eljárással, valamint a meglévő oltalom alatt álló bornevekkel kapcsolatos tájékoztatással kapcsolatos szükséges intézkedéseket, különös tekintettel az alábbiakra:

a)      dokumentumminták és a továbbítás formátuma;

b)     határidők;

c)      a kérelem, illetve az igénylés alátámasztására benyújtandó adatokkal, bizonyítékokkal és igazoló dokumentumokkal kapcsolatos részletek.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

88. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

Amennyiben egy kifogás elfogadhatatlannak minősül, a Bizottság azt a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási aktusok útján elfogadhatatlannak nyilvánítja és elutasítja.

3. ALSZAKASZ

HAGYOMÁNYOS KIFEJEZÉSEK

89. cikk

Fogalommeghatározás

(1)    A „hagyományos kifejezés” a tagállamokban a 69. cikk (1) bekezdésében említett termékek tekintetében hagyományosan használt olyan kifejezés, amely jelzi:

a)      hogy egy adott termék uniós vagy nemzeti jogszabály alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel van ellátva; vagy

b)     az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási vagy érlelési eljárását, illetve minőségét, színét, származási helyének jellegét vagy valamely, a termék történetéhez kapcsolódó eseményt.

(1a)  A hagyományos kifejezések kizárólag a kérelemben megjelölt nyelven és az ott feltüntetett szőlőtermék-kategóriákban élveznek oltalmat az alábbiakkal szemben:

a)     az oltalom alatt álló kifejezés bármilyen visszaélésszerű használata, még abban az esetben is, ha azt a „jellegű”, „típusú”, „módszerrel készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat”, „ízű”, „-szerű” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik;

b)     a termék jellegére, tulajdonságaira vagy lényeges minőségi jellemzőire vonatkozó, a kiszerelésen vagy a külső csomagoláson, reklámanyagokon vagy a termékekkel kapcsolatos más dokumentumokon található minden egyéb hamis vagy megtévesztő jelzés;

c)      minden egyéb olyan gyakorlat, amely nagy valószínűséggel megtéveszti a fogyasztókat, különösen azáltal, hogy azt a benyomást kelti, hogy a kérdéses bor jogosult az oltalom alatt álló hagyományos kifejezésre.

90. cikk

Oltalom

(1)    Az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések kizárólag a 89. cikk (1) bekezdésében foglalt fogalommeghatározásnak megfelelően előállított termékek esetében használhatók.

A hagyományos kifejezések oltalmat élveznek a jogellenes használattal szemben.

▌

(2)    A hagyományos kifejezések az Unióban nem válhatnak köznevesült elnevezéssé.

91. cikk

Átruházott hatáskörök

▌

(2)    A megfelelő szintű oltalom biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat ▌fogadjon el az oltalom alá helyezendő kifejezés nyelvére és helyesírására vonatkozóan.

(3)    A termelők, illetve a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)      a hagyományos kifejezés oltalma iránt folyamodni jogosult kérelmezők köre;

b)     a hagyományos kifejezések elismerése iránti kérelem érvényességének feltételei;

c)      azok az indokok, amelyek alapján kifogás emelhető valamely hagyományos kifejezés javasolt elismerésével szemben;

d)     az oltalom hatálya, a védjegyekkel, az oltalom alatt álló hagyományos kifejezésekkel, az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel vagy földrajzi jelzésekkel, a homonimákkal, illetve bizonyos borszőlőfajta-nevekkel való kapcsolat;

e)      a hagyományos kifejezések törlésének lehetséges indokai;

f)      a kérelmek vagy az igénylések benyújtásának időpontja;

g)      a hagyományos kifejezések oltalma iránti kérelmek kapcsán követendő eljárások, ezen belül a Bizottság által végzett vizsgálat, a kifogásolási eljárás, valamint a törlési és módosítási eljárás.

(4)    Az Unió és egyes harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén harmadik országból származó termékeken is használhatók hagyományos kifejezések, és ▌eltérésekről rendelkezik a 89. cikk alkalmazása alól.

92. cikk ▌

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

(1)    A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a hagyományos kifejezések oltalma vagy módosításának jóváhagyása iránti kérelmek vizsgálatára irányuló eljárás, valamint a kifogást tartalmazó, illetve a törlés iránti kérelmekre vonatkozó eljárás tekintetében, különös tekintettel az alábbiakra:

a)      dokumentumminták és a továbbítás formátuma;

b)     határidők;

c)      a kérelem, illetve az igénylés alátámasztására benyújtandó adatokkal, bizonyítékokkal és igazoló dokumentumokkal kapcsolatos részletek;

d)     az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések közzétételére vonatkozó részletes szabályok.

(2)    A Bizottság végrehajtási aktusok útján határoz a hagyományos kifejezés oltalma iránti kérelmek, valamint az oltalom alatt álló kifejezés módosítása iránti kérelmek elfogadásáról vagy elutasításáról, illetve a hagyományos kifejezések oltalmának törléséről.

(3)    A Bizottság végrehajtási aktusok útján rendelkezik azon hagyományos kifejezések oltalmáról, amelyek esetében az oltalom iránti kérelem elfogadásra került, és ennek keretében a szóban forgó kifejezéseket a 89. cikkel összhangban osztályozza, valamint közzéteszi fogalommeghatározásukat és/vagy a használatukra vonatkozó feltételeket.

(4)    Az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

93. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

Amennyiben egy kifogás elfogadhatatlannak minősül, a Bizottság azt a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási aktusok útján elfogadhatatlannak nyilvánítja és elutasítja.

3. SZAKASZ

CÍMKÉZÉS ÉS KISZERELÉS A BORÁGAZATBAN

94. cikk ▌

Fogalommeghatározás

E szakasz alkalmazásában:

a)      „címkézés”: minden, egy adott terméket kísérő vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumon, feliraton, címkén, gyűrűn vagy galléron feltüntetett szó, adat, védjegy, márkanév, képi anyag vagy jelölés;

b)     „kiszerelés”: minden olyan információ, beleértve a palackok formáját és típusát is, amely az érintett termék csomagolása révén jut el a fogyasztókhoz.

95. cikk

A horizontális szabályok alkalmazhatósága

Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, a 2008/95/EK irányelvet, a 89/396/EGK tanácsi irányelvet[39], a 2000/13/EK irányelvet, ▌valamint a 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[40] kell alkalmazni a termékek címkézésére és kiszerelésére.

A VI. melléklet II. részének 1–11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkéjén csak akkor szerepelhet az e rendeletben előírt adatokon kívül más adat is, ha az megfelel a 2000/13/EK irányelv előírásainak.

96. cikk

Kötelező adatok

(1)    Az Unióban forgalmazott vagy kivitelre szánt, a VI. melléklet II. részének 1–11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkézésének és kiszerelésének a következő kötelező adatokat kell tartalmaznia:

a)      a szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a VI. melléklet II. részének megfelelően;

b)     az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében:

i.       az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés; és

ii.      az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés neve;

c)      a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban;

d)     a származás feltüntetése;

e)      a palackozó vagy – pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében – a termelő vagy az eladó nevének feltüntetése;

f)      importbor esetében az importőr feltüntetése; és

g)      pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében a cukortartalom feltüntetése.

(2)    Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, a szőlőből készült termék kategóriájára történő hivatkozás elhagyható azon borok esetében, amelyek címkéjén szerepel az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés elnevezése.

(3)    Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés elhagyható a következő esetekben:

a)      amennyiben a címkén szerepel egy, a 89. cikk (1) bekezdésének a) pontja ▌szerinti hagyományos kifejezés a 71. cikk (2) bekezdésében említett termékleírással összhangban;

b)     a Bizottság által a 160. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározandó kivételes és kellően indokolt körülmények fennállása esetén, a meglévő címkézési gyakorlatoknak való megfelelés biztosítása érdekében.

97. cikk

Választható adatok

(1)    A VI. melléklet II. részének 1–11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkéje és kiszerelése különösen a következő választható adatokat tartalmazhatja:

a)      évjárat;

b)     egy vagy több borszőlőfajta neve;

c)      a 96. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említettektől eltérő borok esetében a cukortartalomra utaló kifejezések;

d)     az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében a 89. cikk (1) bekezdésének b) pontja ▌ szerinti hagyományos kifejezések;

e)      az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést megjelenítő uniós szimbólum;

f)      bizonyos előállítási eljárásokra utaló kifejezések;

g)      az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében egy másik, az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés szerinti területnél kisebb vagy nagyobb földrajzi egység neve.

(2)    A 77. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok használatát illetően az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező borok esetében:

a)      a tagállamok a tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások biztosítására irányuló törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket hoznak annak érdekében, hogy garantálják az érintett információk helytállóságát;

b)     a tagállamok a területükön megtalálható borszőlőfajtákból készült borok tekintetében – megkülönböztetéstől mentes, objektív kritériumok alapján és kellő figyelemmel a tisztességes verseny biztosítására – listát készíthetnek a kizárt borszőlőfajtákról, különösen abban az esetben, ha:

i.       a bor tényleges eredetét illetően a fogyasztók szempontjából fennáll az összetéveszthetőség veszélye amiatt, hogy az adott borszőlőfajta egy meglévő oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés szerves részét képezi;

ii.      az ellenőrzések nem lennének költséghatékonyak amiatt, hogy az adott borszőlőfajta a tagállam szőlőültetvényeinek igen kis részét képviseli;

c)      a különböző tagállamokból származó borok házasítása nem vonhatja maga után a borszőlőfajta címkén való feltüntetését, kivéve, ha az érintett tagállamok másként állapodnak meg, és gondoskodnak a vonatkozó tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások kivitelezhetőségéről.

98. cikk

Nyelvek

(1)    A 96. és a 97. cikkben említett, kötelező és választható szöveges adatokat az Unió egy vagy több hivatalos nyelvén kell feltüntetni.

(2)    Az (1) bekezdés ellenére az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések elnevezésének, illetve a 89. cikk (1) bekezdésének ▌b) pontjában említett hagyományos kifejezéseknek az oltalom szerinti nyelven vagy nyelveken kell szerepelniük a címkén. A nem a latin ábécé szerint szövegezett, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések, illetve nemzeti különleges megnevezések esetében az elnevezés az Unió egy vagy több hivatalos nyelvén is feltüntethető.

99. cikk

Átruházott hatáskörök

▌

(2)    A borágazat ▌sajátosságainak ▌figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakkal kapcsolatos szabályokra és korlátozásokra vonatkozóan:

a)      az e szakaszban előírtaktól eltérő címkézési adatok megjelenítése és használata;

b)     a kötelező adatok, és ezen belül:

i.       a kötelező adatok megszövegezéséhez használandó kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;

ii.      az adott gazdaságra utaló kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;

iii.     olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a kötelező adatokkal kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;

iv.     olyan rendelkezések, amelyek a 96. cikk (2) bekezdésében említetteken túl további eltéréseket tesznek lehetővé a szőlőből készült termékek kategóriájára történő hivatkozás elhagyását illetően; és

v.      a nyelvek használatára vonatkozó rendelkezések;

c)      választható adatok, és ezen belül:

i.       a választható adatok megszövegezéséhez használandó kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;

ii.      olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a választható adatokkal kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;

d)     a kiszerelés, és ezen belül:

i.       bizonyos palackformák használatára vonatkozó feltételek, valamint egyes egyedi palackformák jegyzéke;

ii.      a „pezsgős” típusú palackok és záróelemek használatára vonatkozó feltételek;

iii.     olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a kiszereléssel kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;

iv.     a nyelvek használatára vonatkozó rendelkezések.

▌

(4)    A gazdasági szereplők jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azoknak az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott boroknak az ideiglenes címkézésére és kiszerelésére vonatkozóan, amelyek eredetmegjelölése vagy földrajzi jelzése megfelel a szükséges követelményeknek.

(5)    Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplőket ne érje hátrány, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2009. augusztus 1. előtt hatályban lévő idevágó szabályoknak megfelelően forgalomba hozott és címkézett borokra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket illetően.

(6)    Az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság [...] felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat [...] fogadjon el [...] az e szakasztól való – a kivitelre szánt termékeket érintő – eltérésekre vonatkozóan, amennyiben azt az érintett harmadik ország jogszabályai szükségessé teszik.

100. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján intézkedéseket fogadhat el az e szakaszra alkalmazandó eljárásokra és technikai kritériumokra vonatkozóan, ideértve az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező borokra alkalmazandó tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket is. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

II. FEJEZET

EGYES ÁGAZATOKRA VONATKOZÓ EGYEDI RENDELKEZÉSEK

▌

1. SZAKASZ

CUKOR

100a. cikk

Időtartam

A 101. és a 101-a. cikk kivételével e szakasz a 2016/2017-as gazdasági év végéig alkalmazandó.

I. ALSZAKASZ

EGYEDI INTÉZKEDÉSEK

101. cikk

A cukorágazatban létrejött megállapodások

(1)    A cukorrépa és a cukornád vásárlásának feltételeit, ezen belül többek között a vetés előtti szállítási szerződéseket az egyrészről a cukorrépa és a cukornád uniós termelői – vagy a nevükben eljáró azon szervezetek, amelyeknek tagjai – másrészről az uniós cukorgyártó vállalkozások – vagy a nevükben eljáró azon szervezetek, amelyeknek tagjai – közötti, szakmán belüli írásos megállapodások szabályozzák.

(2)    A cukorgyártó vállalkozásoknak értesíteniük kell a gyártás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait a II. melléklet 1a. része A. szakaszának 4. pontjában leírt, szakmán belüli megállapodásokról.

(3)    A szakmán belüli megállapodásoknak 2017. október 1-jétől meg kell felelniük a IIIe. melléklet szerinti vásárlási feltételeknek.

(4)    A cukorágazat sajátosságainak, valamint a termelési kvóták lejártát követő időszakban bekövetkező ágazati fejleményeknek a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők érdekében:

a)     a II. melléklet 1a. részének A. szakaszában szereplő feltételek naprakésszé tétele;

b)     a IIIe. melléklet szerinti szakmán belüli megállapodásokra vonatkozó vásárlási feltételek naprakésszé tétele;

c)      a vállalkozásoknak kiszállított cukorrépa bruttó tömegének, tárájának és cukortartalmának meghatározására, valamint a cukorrépapépre vonatkozó további szabályok lefektetése.

(5)    A Bizottság a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási aktusokat fogadhat el e cikk végrehajtásáról, többek között az egynél több tagállamra kiterjedő szakmán belüli megállapodások esetében alkalmazandó eljárások, értesítések és adminisztratív támogatás tekintetében is.

101-a. cikk

Árak bejelentése a cukorpiacon

A Bizottság végrehajtási aktusok révén a cukorpiaci árak jelentésére szolgáló információs rendszert hozhat létre, amely a cukorpiaci árszintek közzétételére szolgáló intézkedéseket is magában foglal. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az első albekezdésben említett rendszer alapját a fehércukrot gyártó vállalkozások vagy a cukorkereskedelemben érdekelt egyéb gazdasági szereplők által szolgáltatott információk képezik. Ezen információkat bizalmasan kell kezelni.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra konkrét árak, illetve gazdasági szereplők nevei.

II. ALSZAKASZ

A 100a. CIKKBEN EMLÍTETT IDŐSZAK SORÁN A CUKORÁGAZATRA ALKALMAZANDÓ KÖVETELMÉNYEK

101a. cikk

Szállítási szerződés

(1)    A 101. cikk (1) bekezdése alkalmazandó. A szakmán belüli megállapodásoknak meg kell felelniük a IIId. melléklet szerinti vásárlási feltételeknek.

(1a)  A szállítási szerződésekben különbséget kell tenni attól függően, hogy a cukorrépából előállítandó cukormennyiségek:

a)     kvótacukornak vagy

b)     kvótán kívüli cukornak minősülnek-e.

(2)    Minden cukorgyártó vállalkozás tájékoztatja a következőkről azt a tagállamot, amelyben cukrot állít elő:

a)     az (1a) bekezdés a) pontjában említett azon cukorrépa-mennyiségek, amelyekre vonatkozóan vetés előtti szállítási szerződéseket kötöttek, valamint az a cukortartalom, amelyen az említett szerződések alapulnak;

b)     az ennek megfelelő becsült hozam.

A tagállamok további információkat is kérhetnek.

(3)    Azon cukorgyártó vállalkozások, amelyek nem kötöttek vetés előtti szállítási szerződéseket a kvóta-cukorrépának a 101g. cikkben meghatározott minimálárán a cukorkvótájuknak megfelelő cukorrépa-mennyiségre, amelyet adott esetben a 101d. cikk (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a megelőző kivonásra megállapított együtthatóval kiigazítottak, az általuk cukorrá feldolgozott cukorrépa teljes mennyiségéért kötelesek megfizetni legalább a kvóta-cukorrépa minimálárát.

(4)    A szakmán belüli megállapodások – az érintett tagállam jóváhagyása esetén – eltérhetnek az (1a), (2) és (3) bekezdéstől.

(5)    Ha nem létezik szakmán belüli megállapodás, az érintett tagállam az érintett felek érdekeinek védelme érdekében megteszi az e rendelettel összeegyeztethető, szükséges lépéseket.

101b. cikk

Termelési díj

(1)    A cukrot, izoglükózt, illetve inulinszirupot gyártó vállalkozások birtokában lévő, a – 101h. cikk (2) bekezdésében említett – cukorkvótára, izoglükózkvótára, illetve inulinszirupkvótára termelési díjat kell kivetni.

(2)    A kvótacukorra, a kvóta-inulinszirupra és a kvóta-izoglükózra vonatkozóan az (1) bekezdésben említett termelési díjat meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

101c. cikk

Termelési visszatérítés

(1)    Termelési visszatérítés nyújtható a cukorágazatban az I. melléklet III. részének b)–e) pontjában felsorolt termékekre, ha a 101l. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett termékek gyártásához nem áll rendelkezésre a világpiaci árnak megfelelő áron többletcukor vagy behozott cukor, többlet-izoglükóz vagy többlet-inulinszirup.

(2)    Az (1) bekezdésben említett termelési visszatérítést meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

101d. cikk

Cukorkivonás

(1)    Annak érdekében, hogy a belső piacon el lehessen kerülni az árak összeomlását, és orvosolni lehessen az előzetes ellátási mérleg alapján meghatározott túltermeléseket, és figyelembe véve az Uniónak a Szerződéssel összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségeit, a Bizottság végrehajtási aktusok révén úgy határozhat, hogy egy adott gazdasági évben kivonja a piacról azokat a kvótacukor- vagy kvótaizoglükóz-mennyiségeket, amelyek meghaladják az e cikk (2) bekezdésével összhangban kiszámított küszöbértéket.

(2)    Az (1) bekezdésben említett kivonási küszöbértéket minden kvótával rendelkező vállalkozás esetében az adott kvótának egy együtthatóval történő megszorzása révén kell kiszámítani. A Bizottság legkésőbb az előző gazdasági év február 28-ig végrehajtási aktusok révén határozhatja meg ezt az együtthatót a várható piaci tendenciák alapján.

A Bizottság az aktualizált piaci tendenciák alapján az adott gazdasági év október 31-ig végrehajtási aktusokat fogadhat el, melyekben kiigazítja, vagy – amennyiben korábban nem került sor az együttható első albekezdés szerinti meghatározására – megállapítja az együtthatót.

(3)    Valamennyi kvótával rendelkező vállalkozás a következő gazdasági év kezdetéig a saját költségén tárolja a kvótán belül termelt cukornak a (2) bekezdéssel összhangban kiszámított küszöbértéket meghaladó mennyiségét. A valamely gazdasági év folyamán kivont cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-mennyiségeket a következő gazdasági évre szóló kvóta alapján elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni.

Az első albekezdéstől eltérve, a várható cukorpiaci tendenciákat figyelembe véve a Bizottság végrehajtási aktusok révén úgy határozhat, hogy a folyó, a következő vagy mindkét gazdasági évre vonatkozóan a kivont cukor, izoglükóz vagy inulinszirup teljes egészét vagy egy részét:

a)     olyan többletcukornak, többletizoglükóznak vagy többletinulinszirupnak tekinti, amely ipari cukorrá, ipari izoglükózzá vagy ipari inulinsziruppá való feldolgozásra rendelkezésre áll; vagy

b)     ideiglenes kvótába tartozó termelésnek tekinti, amelynek egy része a Szerződés értelmében megkötött nemzetközi megállapodásokból származó uniós kötelezettségvállalások betartása mellett fenntartható exportra.

(4)    Amennyiben az Unióban nem megfelelő a cukorkínálat, a Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el, melyekben lehetővé teszi bizonyos mennyiségű kivont cukor, izoglükóz vagy inulinszirup uniós piacon való értékesítését a kivonási időszak lejárta előtt.

(5)    Abban az esetben, ha a kivont cukrot a következő gazdasági év első termeléseként kezelik, a cukorrépa-termelők részére az abban a gazdasági évben alkalmazandó minimálárat kell fizetni.

Abban az esetben, ha a kivont cukorból ipari cukor lesz, vagy az e cikk (3) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően kivitelre kerül, a 101g. cikk minimálárra vonatkozó követelményeit nem kell alkalmazni.

Abban az esetben, ha a kivont cukrot e cikk (4) bekezdése szerint a kivonás időtartamának vége előtt értékesítik az uniós piacon, a cukorrépa-termelők részére a folyó gazdasági évben alkalmazandó minimálárat kell fizetni.

(6)    Az e cikk értelmében hozott végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

101da. cikk

Ideiglenes piacirányítási mechanizmus

(1)    A 100a. cikkben említett időszak vonatkozásában a Bizottság végrehajtási aktusok útján meghozhatja az uniós piac megfelelő szintű cukorellátásának biztosításához szükséges intézkedéseket. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az intézkedések a szükséges mennyiség tekintetében és a szükséges időre kiigazíthatják a behozott nyerscukor után fizetendő vám szintjét.

(2)    A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározza az uniós piacra bocsátható, kvótán kívüli cukor és a behozott nyerscukor megfelelő mennyiségét. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

101e. cikk

Átruházott hatáskör

A cukorágazat sajátosságainak, valamint valamennyi érintett fél érdekeinek megfelelő figyelembevétele és a piaci zavarok kialakulásának megelőzése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)     a 101a. cikk (1) bekezdésében említett szállítási szerződések és vásárlási feltételek;

a1)   a IIId. melléklet szerinti szakmán belüli megállapodásokra vonatkozó vásárlási feltételek naprakésszé tétele;

b)     a 101. cikk (2b) bekezdésében említett, vetés előtti szállítási szerződések tárgyát képező cukorrépa-mennyiségeknek az eladók közötti elosztásakor a cukorgyártó vállalkozások által alkalmazandó kritériumok.

101ea. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskör

A Bizottság az eljárások, a tartalom és a technikai kritériumok vonatkozásában végrehajtási aktusok útján elfogadhatja az ezen alszakasz alkalmazásához szükséges intézkedéseket.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

IIa. ALSZAKASZ

A TERMELÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK RENDSZERE

101f. cikk

A cukorágazatra vonatkozó kvóták

(1)    A cukorra, az izoglükózra és az inulinszirupra kvótarendszer alkalmazandó.

(2)    Az e cikk (1) bekezdésében említett kvótarendszer esetében, ha egy termelő túllépi a vonatkozó kvótát, és a többletmennyiséget nem a 101k. cikkben meghatározott módon használja fel, az ilyen mennyiségekre – a 101k–101n. cikkben meghatározott feltételek mellett – többletilletéket kell fizetni.

101g. cikk

A cukorrépa minimálára

A kvótacukorrépa minimálárát a Tanács határozza meg a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

101h. cikk

Kvótakiosztás

(1)    A cukor, az izoglükóz és az inulinszirup termelésének nemzeti és regionális szintű kvótáit a IIIbi. melléklet határozza meg.

(2)    A tagállamok kvótát osztanak ki a területükön letelepedett és a 101i. cikkel összhangban jóváhagyott minden egyes cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-gyártó vállalkozásnak.

A kiosztott kvóta minden egyes vállalkozás esetében egyenlő az 1234/2007/EK rendelet szerinti azon kvótával, amelyet a 2010/2011-es gazdasági évre osztottak ki a vállalkozás részére.

(3)    Abban az esetben, ha a kvóta kiosztása egynél több termelési egységgel rendelkező cukorgyártó vállalkozás részére történik, a tagállamok elfogadják az általuk szükségesnek tartott intézkedéseket a cukorrépa- és cukornád-termelők érdekeinek kellő figyelembevétele érdekében.

101i. cikk

Jóváhagyott vállalkozások

(1)    A tagállamok kérelemre jóváhagyják a cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-gyártó vállalkozást, vagy azt a vállalkozást, amely ezeket a termékeket a 101l. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékben szereplő termékké dolgozza fel, amennyiben a vállalkozás:

a)     igazolja professzionális termelési kapacitását;

b)     hozzájárul ahhoz, hogy az e rendelethez kapcsolódó bármely tájékoztatást megadjon, és az e rendelethez kapcsolódó ellenőrzéseknek alávesse magát;

c)      jóváhagyását nem függesztették fel vagy nem vonták vissza.

(2)    A jóváhagyott vállalkozás azt a tagállamot, amelynek a területén a répa vagy a nád betakarítása vagy a finomítás történik, tájékoztatja a következőkről:

a)     azon répa- vagy nádmennyiségek, amelyekre vonatkozóan szállítási szerződést kötöttek, valamint a répa vagy nád és a cukor hektáronkénti becsült hozama;

b)     a tervezett és a tényleges cukorrépa-, cukornád- és nyerscukor-szállításokra vonatkozó adatok, a cukorgyártásra vonatkozó adatok, valamint a cukorkészlet-nyilatkozatok;

c)      az értékesített fehércukor-mennyiségek és az azokra vonatkozó árak és feltételek.

101j. cikk

A nemzeti kvóta újrakiosztása és kvótacsökkentés

(1)    A tagállamok legfeljebb 10 %-kal csökkenthetik a területükön letelepedett vállalkozásoknak kiosztott cukor- vagy izoglükóz-kvótát. Ennek során a tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokat alkalmaznak.

(2)    A tagállamok a IIIc. mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően és minden érintett fél – különösen a cukorrépa- és cukornád-termelők – érdekeit figyelembe véve átcsoportosíthatnak kvótákat a vállalkozások között.

(3)    Az (1) és (2) bekezdés szerint csökkentett mennyiségeket az érintett tagállam a területén lévő egy vagy több vállalkozásnak osztja ki, függetlenül attól, hogy az rendelkezik-e kvótával vagy sem.

101k. cikk

Kvótán kívüli termelés

(1)    Azt a cukrot, izoglükózt vagy inulinszirupot, amelyet egy gazdasági év folyamán a 101h. cikkben említett kvótán felül állítottak elő:

a)     fel lehet használni egyes, a 101l. cikkben említett termékek feldolgozásához;

b)     a 101m. cikkel összhangban át lehet vinni a következő gazdasági év kvótatermelésébe;

c)      fel lehet használni a legkülső régiók különleges ellátási rendszerében a korábbi 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[41] III. fejezetével összhangban;

d)     exportálni lehet a Bizottság által végrehajtási aktusok révén meghatározott mennyiségi korlátozásokon belül, a Szerződés értelmében megkötött nemzetközi megállapodásokból származó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával; vagy

e)      a 101da. cikkben említett mechanizmusnak megfelelően a belső piacra lehet bocsátani annak céljából, hogy a kínálatot az előzetes ellátási mérleg alapján a kereslethez igazítsák.

Az e cikk e) pontjában említett intézkedéseket a piaci zavarokkal szembeni, a 154. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések meghozatala előtt kell alkalmazni.

Az egyéb mennyiségekre a 101n. cikkben említett többletilletéket kell kivetni.

(2)    Az e cikk értelmében hozott végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

101l. cikk

Ipari cukor

(1)    Az ipari cukrot, ipari izoglükózt vagy ipari inulinszirupot a (2) bekezdésben említett termékek valamelyikének előállítására kell fenntartani, ha:

a)     az a 101i. cikkel összhangban jóváhagyott gyártó és az ugyancsak a 101i. cikkel összhangban jóváhagyott felhasználó között a gazdasági év vége előtt létrejött szállítási szerződés tárgyát képezi; és

b)     azt a felhasználó részére legkésőbb a következő gazdasági év november 30-ig leszállították.

(2)    A műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, melyekben összeállíthatja azon termékek jegyzékét, amelyek gyártásához az ipari cukor, ipari izoglükóz vagy ipari inulinszirup felhasználható.

A jegyzéknek tartalmaznia kell különösen a következőket:

a)     bioetanol, alkohol, rum, aktív élesztő, valamint a kenhető szirupok és a „Rinse appelstroop”-pá történő feldolgozásra szánt szirupok mennyiségei;

b)     egyes olyan ipari termékek, amelyek nem tartalmaznak cukrot, de cukor, izoglükóz vagy inulinszirup felhasználásával készülnek;

c)      egyes olyan vegyipari vagy gyógyszeripari termékek, amelyek cukrot, izoglükózt vagy inulinszirupot tartalmaznak.

101m. cikk

A többletcukor átvitele

(1)    Bármely vállalkozás dönthet úgy, hogy a cukorkvótáját, izoglükózkvótáját vagy inulinszirup-kvótáját meghaladó termelésének egészét vagy egy részét átviszi oly módon, hogy azt a következő gazdasági év termelésének részeként kezeljék. A (3) bekezdés sérelme nélkül az ilyen döntés visszavonhatatlan.

(2)    Az (1) bekezdésben említett döntést meghozó vállalkozás

a)     tájékoztatja az érintett tagállamot az e tagállam által meghatározandó időpont előtt:

i.      az átvitelre kerülő nádcukor-mennyiségről a folyó gazdasági év február 1-je és augusztus 31-e között;

ii.     az átvitelre kerülő egyéb cukor-, illetve inulinszirup-mennyiségről a folyó gazdasági év február 1-je és augusztus 31-e között;

b)     vállalja, hogy ezeket a mennyiségeket az adott gazdasági év végéig saját költségén raktározza.

(3)    Ha egy vállalkozás végleges termelése az adott gazdasági évben az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatala idején becsült mennyiségnél kevesebb lett, az átvitt mennyiséget legkésőbb a következő gazdasági év október 31-ig visszamenőlegesen ki lehet igazítani.

(4)    Az átvitt mennyiségeket a következő gazdasági év kvótája keretében elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni.

(5)    Az e cikkel összhangban tárolt cukorra az adott gazdasági év során nem vonatkozhat semmilyen egyéb, a 16. vagy a 101d. cikkben említett tárolási intézkedés.

101n. cikk

Többletilleték

(1)    Többletilletéket kell kivetni a következőkre:

a)     a bármely gazdasági év folyamán termelt többletcukor, többletizoglükóz és többletinulinszirup mennyiségeire, kivéve a következő gazdasági évre kvóta szerinti termelésbe átvitt és a 101m. cikknek megfelelően raktározott mennyiségeket, vagy a 101k. cikk (1) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett mennyiségeket;

b)     azon iparicukor-, ipariizoglükóz- és ipariinulinszirup-mennyiségekre, amelyek tekintetében a Bizottság által a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási aktusokban meghatározandó időpontig nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy feldolgozták a 101l. cikk (2) bekezdésében említett termékek egyikévé;

c)      azon cukor-, izoglükóz- és inulinszirup-mennyiségekre, amelyeket a piacról a 101m. cikkel összhangban kivontak, és amelyek tekintetében a 101d. cikk (3) bekezdésében előírt kötelezettségeket nem teljesítik.

(2)    Az (1) bekezdésben említett többletilletéket meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

101o. cikk

Átruházott hatáskör

(1)    Annak biztosítása érdekében, hogy a 101i. cikkben említett vállalkozások eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az ilyen vállalkozások jóváhagyására és a jóváhagyás visszavonására vonatkozó szabályokat, valamint a közigazgatási szankciókra vonatkozó kritériumokat.

(2)    A cukorágazat sajátosságainak figyelembevétele, valamint annak érdekében, hogy valamennyi érintett fél érdekeit megfelelően figyelembe vegyék, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kvótarendszer működésére vonatkozó kifejezések jelentéséről, továbbá a legkülső régiókba irányuló eladások feltételeiről.

(3)    Annak biztosítása érdekében, hogy a cukorrépa-termelőknek közvetlen befolyásuk legyen a termelés egy részének átvitelére vonatkozó döntésre, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, melyekben meghatározza a cukor átvitelének szabályait.

101p. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskör

A 101i. cikkben említett vállalkozások kapcsán a Bizottság végrehajtási aktusok révén szabályokat állapíthat meg a következőkre vonatkozóan:

a)     a vállalkozások jóváhagyás iránti kérelmei, a jóváhagyott vállalkozások által vezetendő nyilvántartások, a jóváhagyott vállalkozások által benyújtandó információk;

b)     a jóváhagyott vállalkozások tagállamok általi ellenőrzésére irányuló rendszer;

c)     a tagállamok közlései a Bizottság és a jóváhagyott vállalkozások felé;

d)     a nyersanyagok beszállítása a vállalkozásokhoz, ideértve a szállítási szerződéseket és a szállítóleveleket;

e)     a 101k. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett esetben a cukor-egyenérték;

f)      a legkülső régiók különleges ellátási rendszere;

g)     a 101k. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett export;

h)     a tagállamok együttműködése az ellenőrzések hatékonyságának biztosítása érdekében;

i)      a 101m. cikkben meghatározott időpontok módosítása;

j)      a többletmennyiség megállapítása, a kapcsolódó kommunikáció és a 101n. cikkben említett többletilleték kifizetése;

k)     a II. melléklet Ia. része B. szakasza 6. pontjának megfelelően a kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek jegyzékének elfogadása.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2. SZAKASZ

BOR

102. cikk

Szőlőkataszter és jegyzék

(1)    A tagállamok szőlőkatasztert vezetnek, amely naprakész információkat tartalmaz a termelési potenciállal kapcsolatban. 2016. január 1-jét követően ez a kötelezettség csak azokra a tagállamokra alkalmazandó, amelyek létrehozzák a szőlőültetvények engedélyezésére vonatkozó rendszert vagy nemzeti támogatási programot léptetnek életbe.

(2)    Az e cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettség 2015. december 31-ig nem vonatkozik azokra a tagállamokra, amelyekben a 63. cikk (2) bekezdése alapján osztályozott borszőlőfajtákkal betelepített összterület kevesebb, mint 500 hektár.

(3)    Azok a tagállamok ▌, amelyek támogatási programjaiban a 44. cikknek ▌megfelelően szerepel a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása is, a szőlőkataszter alapján minden évben március 1-jéig benyújtják a Bizottságnak a termelési potenciáljukra vonatkozó, naprakésszé tett jegyzéket. 2016. január 1-jétől a szőlőtermő területekkel kapcsolatban a Bizottságnak nyújtandó tájékoztatás részleteit a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően elfogadott végrehajtási aktusok útján kell meghatározni.

(4)    A termelési potenciál tagállamok általi monitoringjának és ellenőrzésének egyszerűbbé tétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szőlőkataszter tartalmára ▌, valamint az azzal kapcsolatos mentességekre vonatkozóan.

▌

102a. cikk

A borágazat vonatkozásában illetékes nemzeti hatóságok

(1)    E rendelet bármely más, az illetékes nemzeti hatóságok meghatározására vonatkozó rendelkezésének sérelme nélkül a tagállamok kijelölik a borágazatra vonatkozó uniós szabályozás betartásának biztosításáért felelős hatóságot vagy hatóságokat. A tagállamok kijelölik különösen azokat a laboratóriumokat, amelyek hivatalos analízis végzésére jogosultak a borágazatban. A kijelölt laboratóriumoknak meg kell felelniük a vizsgálati laboratóriumok működésére vonatkozó ISO/IEC 17025 szabványban megállapított általános kritériumoknak.

(2)    A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett hatóságok és laboratóriumok nevéről és címéről. A Bizottság ezeket az információkat nyilvánossá teszi, és rendszeres időközönként frissíti.

103. cikk

Kísérőokmányok és nyilvántartás

(1)    A borágazati termékeket hivatalosan engedélyezett kísérőokmánnyal lehet az Unióban forgalomba hozni.

(2)    Azok a természetes és jogi személyek vagy személyek csoportjai, akik, illetve amelyek kereskedelmi tevékenységük során borágazati termékeket tartanak, különösen a termelők, a palackozók, a feldolgozók, valamint a kereskedők, nyilvántartást vezetnek az említett termékek bevételezéséről és kiadásáról.

(3)    A borászati termékek szállításának és a szállítás tagállamok általi ellenőrzésének egyszerűbbé tétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)      a kísérőokmánnyal és annak használatával kapcsolatos szabályok;

b)     azok a feltételek, amelyek teljesülése esetén a kísérőokmány oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés tanúsítására szolgáló okmánynak minősül;

c)      nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettség és a nyilvántartás használata;

d)     annak meghatározása, hogy ki köteles nyilvántartást vezetni, és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettség alóli mentességek;

e)      a nyilvántartásban szerepeltetendő műveletek.

(4)    A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja a következőket:

a)      a nyilvántartás felépítésére, a nyilvántartásban szerepeltetendő termékekre, a nyilvántartásba vétel határidejére és a nyilvántartás lezárására vonatkozó szabályok;

b)     a tagállamokat a veszteségek maximálisan elfogadható százalékos értékének meghatározására kötelező intézkedések;

c)      a nyilvántartások vezetésére vonatkozó általános és átmeneti rendelkezések;

d)     a kísérőokmányok és a nyilvántartások megőrzési idejét meghatározó szabályok.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

3. SZAKASZ

TEJ ÉS TEJTERMÉKEK

104. cikk

Szerződéses kapcsolatok a tej- és tejtermékágazatban

(1)    Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor a területén belül egy mezőgazdasági termelő egy nyerstej-feldolgozónak nyers tejet szállít, és/vagy ha úgy dönt, hogy az első felvásárlók kötelesek a nyers tej mezőgazdasági termelők általi szállítására vonatkozó írásbeli szerződésajánlatot tenni, akkor e szerződésnek és/vagy szerződésajánlatnak teljesítenie kell a (2) bekezdésben megállapított feltételeket.

Ha a tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor egy mezőgazdasági termelő egy nyerstej-feldolgozónak nyers tejet szállít, arról is döntenie kell, hogy a felek között kötött ilyen szerződés a szállítás mely szakaszára vagy szakaszaira vonatkozik, ha a nyers tej szállítását egy vagy több begyűjtő végzi. E cikk alkalmazásában a „begyűjtő” olyan vállalkozás, amely egy mezőgazdasági termelőtől vagy egy másik begyűjtőtől elszállítja a nyers tejet egy nyerstej-feldolgozóhoz vagy egy másik begyűjtőhöz, és a nyers tej tulajdonjoga minden esetben átszáll.

(2)    A szerződést és/vagy a szerződésajánlatot:

a)      a szállítás megkezdése előtt kell elkészíteni;

b)     írásban kell rögzíteni; és

c)      annak tartalmaznia kell különösen az alábbi elemeket:

i.       a szállított tejért fizetendő árat, amely:

–       állandó és a szerződésben rögzített, és/vagy

–       kiszámítására a ▌szerződésben megállapított különböző tényezők összesítésével kerül sor, amelyek között szerepelhetnek a piaci fejlemények változását tükröző piaci mutatók, a szállított mennyiség és a szállított nyers tej minősége vagy összetétele,

ii.      a szállítható és/vagy szállítandó nyers tej mennyiségét és e szállítások ütemezését, ▌

iii.     a szerződés időtartamát, amely lehet határozott vagy határozatlan, és a felmondási záradékot,

iv.    a kifizetési időszakokra és eljárásokra vonatkozó részleteket,

v.      a nyers tej átvételére vagy szállítására vonatkozó rendelkezéseket, valamint

vi.    a vis maior esetén alkalmazandó szabályokat.

(3)    Az (1) bekezdéstől eltérve, nem írható elő szerződés és/vagy szerződésajánlat akkor, ha a mezőgazdasági termelő a nyers tejet olyan ▌szövetkezetnek szállítja, amelynek a tagja, és amennyiben e szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított rendelkezésekkel azonos hatású rendelkezéseket tartalmaznak.

(4)    A mezőgazdasági termelők, nyerstej-begyűjtők vagy -feldolgozók által kötött nyerstej-szállítási szerződések valamennyi eleméről – ideértve a (2) bekezdés c) pontjában ▌említett elemeket is – a felek szabadon tárgyalhatnak.

Az első albekezdés ellenére az alábbiak közül az egyik vagy mindkettő alkalmazandó:

i.      ha egy tagállam úgy dönt, hogy a nyers tej szállítására az (1) bekezdésnek megfelelően kötelezővé teszi írásbeli szerződés megkötését, megállapíthat egy minimális időtartamot, amely csak a mezőgazdasági termelő és a nyers tej első felvásárlója közötti írásbeli szerződésekre alkalmazandó. E minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését.

ii.     ha egy tagállam úgy dönt, hogy a nyers tej első felvásárlója köteles az (1) bekezdés szerint írásbeli szerződésajánlatot tenni a mezőgazdasági termelőnek, akkor úgy is rendelkezhet, hogy a szerződés vonatkozásában az ajánlatnak tartalmaznia kell a nemzeti jogszabályok szerint e célra meghatározott minimális időtartamot. E minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését.

A második albekezdés nem érinti a mezőgazdasági termelő arra vonatkozó jogát, hogy visszautasítsa e minimális időtartamot, feltéve, hogy azt írásban teszi. Ebben az esetben a felek szabadon tárgyalhatnak a szerződés valamennyi eleméről, ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is.

(5)    Azon tagállamok, amelyek az e cikkben említett lehetőségeket alkalmazzák, kötelesek értesíteni a Bizottságot azok alkalmazásának módjáról.

(6)    A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az e cikk (2) bekezdése a) és b) pontjának, valamint (3) bekezdésének egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket, továbbá a tagállamok által az e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

105. cikk

Szerződésre irányuló tárgyalások a tej- és tejtermékágazatban

(1)    A 106. cikk (2) bekezdésének megfelelően elismert, tej- és tejtermék-ágazati termelői szervezetek tárgyalásokat folytathatnak mezőgazdasági termelő tagjaik nevében közös termelésük egy része vagy egésze tekintetében a nyers tejnek a termelő által a nyers tej feldolgozója vagy a 104. cikk (1) bekezdésének második albekezdése ▌szerinti begyűjtője számára történő szállítására vonatkozó szerződésről.

(2)    A termelői szervezet tárgyalásokat folytathat:

a)      függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termelők átruházzák-e a nyers tej feletti tulajdonjogot a termelői szervezetre vagy sem;

b)     függetlenül attól, hogy a tárgyalt ár azonos-e a mezőgazdasági termelő tagok egy részének vagy összességének közös termelése tekintetében;

c)      feltéve, hogy az adott termelői szervezet tekintetében ▌:

i.       az ilyen tárgyalások által érintett nyers tej mennyisége nem haladja meg a teljes uniós termelés 3,5 %-át; és

ii.      az ilyen tárgyalások által érintett nyers tejnek bármely adott tagállamban termelt mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át; és

iii.     az ilyen tárgyalások által érintett nyers tejnek bármely tagállamba szállított mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes ▌nemzeti termelésének 33 %-át ▌;

d)     feltéve, hogy az érintett mezőgazdasági termelők nem tagjai más termelői szervezetnek, amely szintén ilyen szerződésekre irányuló tárgyalásokat folytat a nevükben; a tagállamok azonban kellően indokolt esetben eltérhetnek ettől a feltételtől, amennyiben a mezőgazdasági termelők két különálló termelői egységgel rendelkeznek különböző földrajzi területeken;

e)      feltéve, hogy a nyers tejre nem vonatkozik egyéb, a mezőgazdasági termelő szövetkezeti tagságából származó olyan kötelezettség, hogy a szövetkezet alapszabályában lefektetett feltételeknek, vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályoknak és határozatoknak megfelelően a tejet le kell adni; és

f)      feltéve, hogy a termelői szervezet értesíti a tárgyalások által érintett nyers tej mennyiségéről azon tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságait, amelyben vagy amelyekben tevékenységet folytat.

(3)    A termelői szervezet a (2) bekezdés c) pontja ii. és iii. alpontjában meghatározott feltételektől függetlenül tárgyalásokat folytathat az (1) bekezdés értelmében, ha az adott termelői szervezet esetében a tárgyalások által érintett – 500 000 tonnánál alacsonyabb teljes éves nyerstej-termeléssel rendelkező tagállamban termelt, vagy ilyen tagállamba szállított – nyers tej mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 45 %-át.

(4)    E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő hivatkozás a termelői szervezetek társulásaira is ▌vonatkozik.

(5)    A (2) bekezdés c) pontja és a (3) bekezdés alkalmazása során a Bizottság az általa megfelelőnek tartott módon és a legfrissebb rendelkezésre álló információk alapján közzéteszi az Unióban és a tagállamokban termelt nyers tej mennyiségét.

(6)    A (2) bekezdés ▌ c) pontjától és a (3) bekezdéstől eltérve – még akkor is, ha nem valósul meg az ezekben megállapított küszöbértékek túllépése – az e bekezdés második albekezdésében említett versenyhatóság eseti alapon dönthet úgy, hogy a termelői szervezetnek egy adott tárgyalást vagy újból meg kell nyitnia, vagy arra egyáltalán nem kerülhet sor, ha ezt a verseny fenntartása érdekében szükségesnek ítéli, vagy azért, hogy a tejfeldolgozást végző kis- és középvállalkozások ne kerüljenek súlyosan hátrányos helyzetbe a területén.

Egynél több tagállamot érintő tárgyalások esetén az első albekezdésben említett határozatot a Bizottság a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül hozza meg. Más esetekben e határozatot annak a tagállamnak a nemzeti versenyhatósága hozza meg, ▌ amelyre a tárgyalások vonatkoznak.

Az e bekezdésben említett határozatok az érintett vállalkozások értesítésének időpontját követően alkalmazandók.

(7)    ▌E cikk alkalmazásában:

a)      „nemzeti versenyhatóság”: az 1/2003/EK tanácsi rendelet[42] 5. cikkében említett hatóság;

b)     „kis- és középvállalkozás”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás[43] szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás.

(8)    Az a tagállam, ahol e cikknek megfelelően tárgyalásokat folytatnak, értesíti a Bizottságot a (2) bekezdés f) pontjának és a (6) bekezdésnek az alkalmazásáról.

105a. cikk

Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt kínálatának szabályozása

(1)    A 106. cikk (2) bekezdése értelmében elismert termelői szervezet, a 108. cikk (2) bekezdése értelmében elismert szakmaközi szervezet vagy az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett csoportosulás kérelme alapján a tagállamok – korlátozott időtartamra – kötelező szabályokat állapíthatnak meg az 510/2006/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt kínálatának a szabályozására.

(2)    Az (1) bekezdésben említett szabályoknak meg kell felelniük a (4) bekezdésben megállapított feltételeknek, és előfeltételük az 510/2006/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen lévő felek közötti előzetes megállapodás. E megállapodásnak a tejtermelők legalább kétharmada vagy az (1) bekezdésben említett sajt előállításához felhasznált nyers tej legalább kétharmadát képviselő képviselőik, és adott esetben az 510/2006/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen előállított ilyen sajt termelésének legalább kétharmadát képviselő termelők legalább kétharmada között kell létrejönnie.

(3)    Az (1) bekezdés alkalmazásában, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt vonatkozásában a nyers tej e sajt termékleírásában szereplő származási földrajzi területének meg kell egyeznie az e sajt vonatkozásában az 510/2006/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területtel.

(4)    Az (1) bekezdésben említett szabályok:

a)     csak az érintett termék kínálatának szabályozására vonatkoznak, és céljuk e sajt kínálatának a kereslethez történő igazítása;

b)     csak az érintett termékre érvényesek;

c)      legfeljebb három évre tehetők kötelezővé, mely időszak után az (1) bekezdésben említett új kérelem alapján megújíthatók;

d)     nem okozhatnak kárt az (1) bekezdésben említett szabályok hatálya alá tartozó termékeken kívüli egyéb termékek kereskedelmében;

e)      nem vonatkoznak az érintett sajt első alkalommal történő forgalmazása utáni ügyletekre;

f)      nem tesznek lehetővé árrögzítést, ideértve az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését is;

g)     nem tarthatják vissza az érintett termék egyébként rendelkezésre álló mennyiségének túlságosan nagy részét;

h)     nem eredményezhetnek megkülönböztetést, nem állíthatnak akadályt a piacra újonnan belépők elé, illetve nem érinthetik hátrányosan a kistermelőket;

i)      hozzájárulnak az érintett termék minőségének fenntartásához és/vagy a termék fejlesztéséhez;

j)      a 105. cikk sérelme nélkül alkalmazandók.

(5)    Az (1) bekezdésben említett szabályokat közzé kell tenni az érintett tagállam valamely hivatalos kiadványában.

(6)    A tagállamok ellenőrzéseket folytatnak a (4) bekezdésben megállapított feltételek teljesülésének biztosítása érdekében, és ha az illetékes nemzeti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a feltételek nem teljesülnek, a tagállamok hatályon kívül helyezik az (1) bekezdésben említett szabályokat.

(7)    A tagállamok azonnal értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett, általuk elfogadott szabályokról. A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot az ilyen szabályokról szóló értesítésekről.

(8)    A Bizottság bármikor elfogadhat olyan végrehajtási aktusokat, amelyekben megköveteli a tagállamoktól, hogy helyezzék hatályon kívül az általuk az (1) bekezdésnek megfelelően megállapított szabályokat, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e szabályok nem felelnek meg a (4) bekezdésben megállapított feltételeknek, a belső piac jelentős részén akadályozzák vagy torzítják a versenyt, vagy veszélyeztetik a szabad kereskedelmet vagy az EUMSZ 39. cikke célkitűzéseinek az elérését. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

105b. cikk

Kötelező bejelentések a tej- és tejtermékágazatban

2015. április 1-jétől kezdődően a nyers tej első felvásárlói havonta bejelentik az illetékes nemzeti hatóságnak a hozzájuk szállított nyers tej mennyiségét.

E cikk és a 104. cikk alkalmazásában az „első felvásárló” olyan vállalkozás vagy csoport, amely a termelőktől az alábbi célokból tejet vásárol:

a)     begyűjtés, csomagolás, tárolás, hűtés vagy feldolgozás, többek között szerződés alapján;

b)     egy vagy több, tej vagy egyéb tejtermékek kezelésével vagy feldolgozásával foglalkozó vállalkozás részére történő értékesítés.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdésben említett nyerstej-mennyiségről.

A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az ilyen bejelentések tartalmára, formájára és időzítésére vonatkozó szabályokat, valamint a tagállamok által e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

III. FEJEZET

TERMELŐI SZERVEZETEK ÉS TÁRSULÁSOK, SZAKMAKÖZI SZERVEZETEK, GAZDASÁGI SZEREPLŐK SZERVEZETEI

1. SZAKASZ

FOGALOMMEGHATÁROZÁS ÉS ELISMERÉS

106. cikk

Termelői szervezetek

(1)       A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik ▌azokat a termelői szervezeteket, amelyek:

a)      az 1. cikk (2) bekezdésében szereplő valamely meghatározott ágazatban ▌ működő termelőkből állnak, és e termelőknek a 106a. cikk (2) bekezdése c) pontjával összhangban lévő ellenőrzése alatt állnak;

b)     a termelők kezdeményezésére jöttek létre;

c)      meghatározott célokkal működnek, amelyek legalább egyike az alábbiakra vonatkozhat:

i.       a termelés megtervezésének és a kereslethez való hozzáigazításának biztosítása, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében,

ii.     a kínálati oldal koncentrációja és a tagok által előállított termékek forgalomba hozatala, többek között közvetlen üzletszerzés révén;

iii.    a termelési költségeknek és a környezetvédelmi és állatjóléti előírások teljesítése céljából végrehajtott beruházások megtérülésének optimalizálása és a termelői árak stabilizálása,

iv.    kutatások folytatása és kezdeményezések kidolgozása a fenntartható termelési módszerekkel, innovatív gyakorlatokkal, a gazdasági versenyképességgel és a piac alakulásával kapcsolatban;

v.      a környezetkímélő termesztési gyakorlatok és termelési technikák, illetve megfelelő állatjóléti gyakorlatok és technikák használatának előmozdítása, valamint technikai segítségnyújtás az ilyen gyakorlatok és technikák alkalmazásához;

va.    a termelési szabványok használatának előmozdítása és az ehhez biztosított technikai segítségnyújtás, a termékminőség javítása, valamint oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel vagy nemzeti minőségigazoló címkével ellátott termékek fejlesztése;

vi.    a melléktermékek és a hulladékok kezelése, különösen a víz, a talaj és a táj minőségvédelme tekintetében, valamint a biológiai sokféleség megőrzése vagy előmozdítása;

vii.   hozzájárulás a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz és az éghajlatváltozás mérsékléséhez;

viia. kezdeményezések kidolgozása a promóció és a forgalmazás terén;

viib. az e rendelet 31. cikkének (2) bekezdésében szereplő, a gyümölcs- és zöldségágazatban működő operatív programok keretében és a(z) […/EU] rendelet [EMVA-rendelet] 37. cikkében említett kölcsönös kockázatkezelési alapok kezelése;

viic. a szükséges technikai segítségnyújtás biztosítása a határidős piacok és a biztosítási rendszerek alkalmazásához;

▌

(1a)  Az e cikk alapján elismert termelői szervezet továbbra is elismert szervezet maradhat, ha a Szerződés I. mellékletében említett termékektől eltérő, az ex 2208 KN-kód alá tartozó termékeket forgalmaz, feltéve, hogy az említett termékek aránya nem haladja meg a termelői szervezet által forgalmazott termékek összértékének 49%-át, és hogy az említett termékek nem részesülnek uniós támogatásban. Ezen termékek a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek esetében nem számítanak bele a forgalmazott termékek értékének a 32. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában történő kiszámításába.

(2)    Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok elismerik azokat a tej- és tejtermék-ágazati termelőkből álló termelői szervezeteket, amelyek:

a)     a termelők kezdeményezésére jöttek létre;

b)     meghatározott célokkal működnek, amelyek közül egy vagy több az alábbiakra vonatkozhat:

i.      a termelés megtervezésének és a kereslethez való hozzáigazításának biztosítása, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében,

ii.     a kínálati oldal koncentrációja és a tagok által előállított termékek forgalomba hozatala,

iii.    a termelési költségek optimalizálása és a termelői árak stabilizálása ▌.

106a. cikk

A termelői szervezetek alapszabálya

(1)    A termelői szervezet alapszabálya megköveteli a termelő tagoktól különösen a következőket:

a)     a termelői szervezet által a termelési jelentéstétellel, a termeléssel, a forgalmazással és a környezetvédelemmel kapcsolatban elfogadott szabályok alkalmazása;

b)     a mezőgazdasági üzem egy adott terméke tekintetében egyetlen termelői szervezethez való tartozás, azon esetleges eltérés sérelme nélkül, amelyet az érintett tagállam kellően indokolt esetben engedélyez, amennyiben a társult mezőgazdasági termelők két különálló termelői egysége különböző földrajzi területen helyezkedik el;

c)      a termelői szervezet által statisztikai célokra igényelt adatok biztosítása.

(2)    A termelői szervezet alapszabálya az alábbiakat is előírja:

a)     az (1) bekezdésben említett szabályok meghatározására, elfogadására és módosítására szolgáló eljárások;

b)     a termelői szervezet finanszírozásához szükséges pénzügyi hozzájárulásnak a tagokra történő kiszabása;

c)     olyan szabályok, amelyek a termelő tagok számára lehetővé teszik a termelői szervezet tevékenységének és döntéseinek demokratikus módon történő, alapos vizsgálatát;

d)     az alapszabályban meghatározott kötelezettségek megszegéséért – különösen a pénzügyi hozzájárulások be nem fizetéséért – vagy a termelői szervezet által megállapított szabályok megsértéséért kiróható szankciók;

e)     az új tagok belépésére vonatkozó szabályok, különös tekintettel a minimális tagsági időtartamra, amely nem lehet kevesebb egy évnél;

f)           a szervezet működéséhez szükséges könyvelési és költségvetési szabályok.

(3)    Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó a tej- és tejtermék-ágazati termelői szervezetekre.

106b. cikk

A termelői szervezetek elismerése

(1)    Amennyiben egy tagállam elismer egy termelői szervezetet, az ilyen elismerést kérelmező szervezetnek olyan jogi személynek, vagy egy olyan jogi személy egyértelműen meghatározott részének kell lennie, amely:

a)     teljesíti a 106. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában foglalt követelményeket;

b)     a működési területén rendelkezik egy, az érintett tagállam által meghatározandó minimális taglétszámmal és/vagy minimális forgalmazható termelési mennyiséggel;

c)     elegendő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy megfelelően végzi tevékenységét, mind a ráfordított idő, mind a hatékonyság, mind pedig a ténylegesen a tagok rendelkezésére bocsátott emberi, anyagi és technikai segítségnyújtási eszközök és adott esetben a kínálati oldal összefogása tekintetében;

d)     alapszabálya összhangban áll e bekezdés a), b) és c) pontjával.

(2)    A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2014. január 1-jét megelőzően, a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő termelői szervezeteket a 106. cikk alapján elismert termelői szervezetnek kell tekinteni.

(3)    Azok a termelői szervezetek, amelyeket 2014. január 1-jét megelőzően, a nemzeti jog alapján ismertek el, és amelyek nem felelnek meg az (1) bekezdésben megállapított feltételeknek, 2015. január 1-jéig a nemzeti jog szerint folytathatják tevékenységüket.

(4)    A tagállamok:

a)     a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számított négy hónapon belül határoznak a termelői szervezet elismeréséről; a kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;

b)     saját maguk által meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert termelői szervezetek megfelelnek-e az e fejezetben foglaltaknak;

c)      az e fejezetben előírt intézkedések be nem tartása vagy az alkalmazás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre és ezek társulásaira, és adott esetben eldöntik, hogy vissza kell-e vonni az elismerést;

d)     minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.

106c. cikk

Kiszervezés

A tagállamok engedélyezhetik a Bizottság által a 114. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban meghatározott ágazatokban működő elismert termelői szervezetnek vagy termelői szervezetek elismert társulásának a termeléstől eltérő bármely tevékenysége kiszervezését többek között leányvállalatai felé, feltéve, hogy a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása továbbra is felelős a kiszervezett tevékenység elvégzésének biztosításáért, az igazgatás általános ellenőrzéséért és tevékenység elvégzésére vonatkozó kereskedelmi szerződés felügyeletéért.

107. cikk

Termelői szervezetek társulásai

(1)    A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik ▌a termelői szervezetek azon társulásait, amelyek az 1. cikk (2) bekezdésében ▌felsorolt valamely meghatározott ágazatban működnek és elismert termelői szervezetek kezdeményezésére jöttek létre.

A termelői szervezetek társulásai – a 114. cikk alapján elfogadott szabályok figyelembevételével – a termelői szervezetek bármely tevékenységét végezhetik, illetve szerepét betölthetik.

(2)    Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok kérelem alapján elismerhetik a tej- és tejtermékágazatban működő elismert termelői szervezetek társulását, ha az érintett tagállam úgy ítéli meg, hogy a társulás képes eredményesen elvégezni egy elismert termelői szervezet minden tevékenységét, és megfelel a 109c. cikk (1) bekezdésben előírt feltételeknek.

108. cikk

Szakmaközi szervezetek

(1)    A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt ▌valamely meghatározott ágazatban működő azon szakmaközi szervezeteket, amelyek:

a)      a termeléshez és az élelmiszer-ellátási lánc következő szakaszainak legalább egyikéhez kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak: egy vagy több ágazat termékeinek előállítása vagy forgalmazása, a terjesztést is beleértve;

b)     az őket alkotó szervezetek vagy egyesületek összességének vagy egy részének a kezdeményezésére jöttek létre;

c)      tagjaik és a fogyasztók érdekeit figyelembe véve, meghatározott céllal működnek, amelyek egyike többek között az alábbiakra vonatkozhat:

i.       a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése, többek között a már megkötött szerződések tekintetében a termelési költségekre, az árakra – adott esetben árindexekkel kiegészítve –, a mennyiségekre és a szerződéses időtartamra vonatkozó összesített statisztikai adatok közzététele és a potenciális jövőbeli regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű piaci fejlemények elemzése révén,

ia.    a termelési potenciál előrejelzése és a piaci ártendenciák feljegyzése;

ii.      a termékek forgalomba hozatala ▌ jobb koordinációjának elősegítése, különösen piackutatás és piaci tanulmányok révén,

iia.   a potenciális exportpiacok felkutatása,

iii.     a 104. cikk és a 113a. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása a mezőgazdasági termékek felvásárlók számára történő eladása és/vagy a feldolgozott termékek nagy- és kiskereskedők számára történő szállítása tekintetében, figyelembe véve a tisztességes versenyfeltételek kialakításának és a piaci torzulások elkerülésének szükségességét,

iv.     a termékekben rejlő lehetőségek teljesebb körű kiaknázása, többek között az értékesítési piacok szintjén, valamint a gazdasági versenyképesség és az innováció megerősítésére irányuló kezdeményezések kidolgozása,

v.      azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés innovatívabbá, ésszerűbbé és hatékonyabbá váljon, illetve a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak jobban megfelelő termékek előállítására, és adott esetben feldolgozására és forgalmazásra irányuljon, különös tekintettel a termékminőségre, és ezen belül is az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek sajátosságainak megőrzésére, valamint a környezetvédelemre,

vi.     az állat-egészségügyi készítmények, növényvédő szerek használatának csökkentését, az egyéb adalékok jobb kezelését, a termékek minőségének, valamint a talaj- és vízvédelemnek a biztosítását, az élelmiszer-biztonságnak – elsősorban a termékek nyomon követhetősége révén történő – előmozdítását, valamint az állatok egészségének és jóllétének javítását célzó lehetőségek felkutatása,

vii.    olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és adott esetben a feldolgozás és a forgalomba hozatal összes szakaszában javítható,

viii.   az ökológiai termelés, valamint az ▌eredetmegjelölések, minőségi védjegyek és földrajzi árujelzők védelme, oltalma és előmozdítása érdekében történő bármilyen tevékenység végzése,

ix.     kutatások ösztönzése és folytatása az integrált termesztés, a fenntartható termelés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek terén,

x.      egészséges és felelős fogyasztási minták előmozdítása a belső piacon;

xa.   a veszélyes fogyasztási mintákhoz kapcsolódó ártalmakról szóló tájékoztatás;

xb.   a belső és külső piacokon a termékek fogyasztásának előmozdítása és/vagy a termékekkel kapcsolatos információk nyújtása;

xia.  a melléktermékek kezeléséhez, valamint a hulladék csökkentéséhez és kezeléséhez való hozzájárulás.

A tagállamok objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján úgy dönthetnek, hogy a 108a. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel teljesül a szakmaközi szervezetek számának regionális vagy nemzeti szintű korlátozásával, amennyiben ezt a 2014. január 1-je előtt hatályban lévő nemzeti szabályok előírják, és amennyiben ez nem akadályozza az egységes piac megfelelő működését.

(2)    Az (1) bekezdéstől eltérve a tej- és tejtermékágazat vonatkozásában a tagállamok elismerhetik azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyek:

a)     hivatalosan kérték elismerésüket, és olyan gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak, melyek a nyerstej előállításához és az ellátási lánc következő elemei közül legalább az egyikhez kapcsolódnak: a tej- és tejtermékágazat termékeinek feldolgozása vagy kereskedelme, beleértve a forgalmazást;

b)     az a) pontban említett képviselők összességének vagy egy részének a kezdeményezésére jöttek létre;

c)      az adott szakmaközi szervezetek tagjai és a fogyasztók érdekeinek figyelembevételével az Unió egy vagy több régiójában az alább felsorolt tevékenységek közül egyet vagy többet folytatnak:

i.      a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése, többek között a már megkötött nyerstej-szállítási szerződések tekintetében az árakra, mennyiségekre és a szerződéses időtartamra vonatkozó statisztikai adatok közzététele és a potenciális jövőbeli regionális, nemzeti és nemzetközi szintű piaci fejlemények elemzése révén,

ii.     hozzájárulás a tej és a tejtermékek forgalomba hozatalának jobb koordinációjához, különösen kutatás és piacelemzés révén,

iii.    a belső és külső piacokon forgalmazott tej és tejtermékek fogyasztásának előmozdítása, valamint az azokra vonatkozó információk szolgáltatása,

iv.    a potenciális exportpiacok felkutatása,

v.      az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása a nyers tej felvásárlók számára történő eladása vagy feldolgozott termékek nagy- és kiskereskedők számára történő szállítása tekintetében, figyelembe véve a tisztességes versenyfeltételek kialakításának és a piaci torzulások elkerülésének szükségességét,

vi.    azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak jobban megfelelő termékekhez igazodjon, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre,

vii.   a tejágazat termelési potenciáljának fenntartása és fejlesztése, többek között az innováció előmozdítása és az alkalmazott kutatási és fejlesztési programok támogatása révén a tej és tejtermékek kínálta lehetőségek maradéktalan kihasználása érdekében, különös tekintettel a fogyasztó számára vonzóbb, hozzáadott értéket képviselő termékek létrehozására,

viii.  az állat-egészségügyi termékek kisebb mértékű felhasználását, az egyéb inputanyagok jobb kezelését, valamint az élelmiszer-biztonság és az állategészségügy javítását lehetővé tévő módszerek felkutatása,

ix.    olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és a forgalmazás összes szakaszában javítható,

x.     az ökológiai termelésben rejlő lehetőségek kiaknázása, az ilyen típusú termelés, valamint az eredetmegjelöléssel, minőségi védjegyekkel (tanúsító védjegyekkel) és földrajzi jelzésekkel ellátott termékek termelésének védelme és előmozdítása, valamint

xi.    az integrált termelés vagy egyéb környezetbarát termelési módszerek előmozdítása.

108a. cikk

A szakmaközi szervezetek elismerése

(1)    A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyek:

a)     megfelelnek a 108. cikkben meghatározott követelményeknek;

b)     az érintett terület egy vagy több régiójában folytatják tevékenységeiket;

c)      a 108. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett gazdasági tevékenységek jelentős részét végzik;

d)     a 109d. cikkben meghatározott esetek kivételével saját maguk nem végeznek termelő-, feldolgozó vagy kereskedelmi tevékenységet.

(2)    A tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2014. január 1-jét megelőzően, a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő szakmaközi szervezeteket a 108. cikk alapján elismert szakmaközi szervezeteknek kell tekinteni.

(3)    Azok a szakmaközi szervezetek, amelyeket 2014. január 1-jét megelőzően, a nemzeti jog alapján ismertek el, és amelyek nem felelnek meg az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek, 2015. január 1-jéig a nemzeti jog szerint folytathatják tevékenységüket.

(3a)  A tagállamok elismerhetik az e rendelet hatálybalépése előtt már meglévő, bármely ágazatban működő – akár kérelem alapján elismert, akár jogszabály által létrehozott – szakmaközi szervezeteket abban az esetben is, ha azok nem felelnek meg a 108. cikk (1) bekezdésének b) pontjában vagy a 108. cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételnek.

(4)    Amikor valamely szakmaközi szervezetet az (1) vagy a (2) bekezdésnek megfelelően elismerik, a tagállamok:

a)     a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számított négy hónapon belül határoznak a szervezet elismeréséről; a kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található,

b)     általuk meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert szakmaközi szervezetek megfelelnek-e az elismerésükre vonatkozó feltételeknek;

c)      az e rendeletben előírt intézkedések be nem tartása vagy a végrehajtás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre, és adott esetben eldöntik, hogy vissza kell-e vonni az elismerést;

d)     visszavonják az elismerést, amennyiben az elismerés tekintetében az e cikkben meghatározott feltételek és követelmények már nem teljesülnek;

e)      minden évben március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.

IA. SZAKASZ

KONKRÉT ÁGAZATOKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI SZABÁLYOK

109a. cikk

Kötelező elismerés

A 106–108a. cikktől eltérve a tagállamok – kérelem alapján – elismerik:

a)     az alábbi ágazatokban működő termelői szervezeteket:

i.      gyümölcs- és zöldségágazat az érintett ágazatba tartozó egy vagy több termék tekintetében és/vagy a kizárólag feldolgozásra szánt ilyen termékek vonatkozásában;

ii.     az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata,

iii.    selyemhernyó-ágazat,

iv.     komlóágazat;

b)     az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában, valamint a dohányágazatban működő szakmaközi szervezeteket.

109b. cikk

A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek

A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezeteknek a 106. cikk (1) bekezdése c) pontjának i., ii. és iii. alpontjában említett célok közül legalább egynek a megvalósítására törekedniük kell.

A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek alapszabályában elő kell írni azt, hogy a szervezet tagjainak teljes termelésüket a termelői szervezeten keresztül kell forgalomba hozniuk.

A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetekre úgy kell tekinteni, mint amelyek tagjaik nevében és megbízásából járnak el gazdasági ügyekben saját hatáskörükön belül.

109c. cikk

A tej- és tejtermékágazatban működő termelői szervezeteknek és ezek társulásainak az elismerése

(1)    A tagállamok termelői szervezetként ismernek el a tej- és tejtermékágazatban minden olyan elismerést kérelmező jogi személyt vagy jogi személyek egyértelműen meghatározott részét, amely teljesíti az alábbi feltételeket:

a)     megfelel a 106. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

b)     a működési területén rendelkezik egy, az érintett tagállam által meghatározandó minimális taglétszámmal és/vagy minimális értékesíthető termelési mennyiséggel;

c)      elegendő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy megfelelően végzi tevékenységét, mind a ráfordított idő, mind pedig a hatékonyság, valamint a kínálat koncentrációja tekintetében;

d)     alapszabálya összhangban áll e bekezdés a), b) és c) pontjával.

(2)    A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2012. április 2-át megelőzően, a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő termelői szervezeteket a 106. cikk (2) bekezdése alapján elismerendő termelői szervezetnek kell tekinteni.

(3)    A tagállamok:

a)     a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számított négy hónapon belül határoznak a termelői szervezet elismeréséről. A kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;

b)     saját maguk által meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert termelői szervezetek és ezek társulásai betartják-e e fejezet előírásait;

c)      az e fejezetben előírt intézkedések be nem tartása vagy azok végrehajtása során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre és ezek társulásaira, és adott esetben eldöntik, hogy vissza kell-e vonni az elismerést;

d)     minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerések megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.

109d. cikk

Az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában, valamint a dohányágazatban működő szakmaközi szervezetek

Az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában, valamint a dohányágazatban működő szakmaközi szervezetek esetében a 108. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti meghatározott célok között a következők közül legalább az egyik is szerepelhet:

a)     összefogni és koordinálni a tagok termékének értékesítésre szánt mennyiségét és forgalmazását;

b)     a termelést és a feldolgozást egyaránt a piaci követelményekhez igazítani és tökéletesíteni a terméket;

c)      ösztönözni a termelés és a feldolgozás ésszerűsítését és tökéletesítését ▌.

109e. cikk

A tej- és tejtermékágazatban működő szakmaközi szervezetek elismerése

(1)    A tagállamok tej- és tejtermékágazatban működő szakmaközi szervezeteket akkor ismerhetnek el, ha az említett szervezetek:

a)     megfelelnek a 108. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

b)     az érintett terület egy vagy több régiójában folytatják tevékenységeiket;

c)      a 108. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett gazdasági tevékenységek jelentős részét végzik;

d)     ők maguk nem foglalkoznak tej- és tejtermékek előállításával, feldolgozásával, illetve kereskedelmével.

(2)    A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2012. április 2-át megelőzően, a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő szakmaközi szervezeteket a 108. cikk (2) bekezdése alapján elismerendő szakmaközi szervezetnek kell tekinteni.

(3)    Amennyiben a tagállamok élnek azzal a lehetőséggel, hogy az (1) vagy a (2) bekezdés értelmében elismerjenek egy szakmaközi szervezetet, a tagállamok:

a)     a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számítva négy hónapon belül határoznak a szakmaközi szervezet elismeréséről. A kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;

b)     általuk meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert szakmaközi szervezetek megfelelnek-e az elismerésükre vonatkozó feltételeknek;

c)      az e rendeletben előírt intézkedések be nem tartása vagy a végrehajtás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre, és adott esetben eldöntik, hogy vissza kell-e vonni az elismerést;

d)     visszavonják az elismerést, amennyiben:

i.      az elismerés tekintetében e cikkben meghatározott követelmények és feltételek már nem teljesülnek,

ii.     a szakmaközi szervezet részt vesz bármely, a 145. cikk (4) bekezdésében említett megállapodásban, döntésben vagy összehangolt magatartásban, bármely egyéb – a nemzeti jogból következő – szankció alkalmazásának a sérelme nélkül,

iii.     a szakmaközi szervezet nem tesz eleget a 145. cikk (2) bekezdésében említett értesítési kötelezettségnek;

e)      minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.

2. SZAKASZ

A SZABÁLYOK KITERJESZTÉSE ÉS KÖTELEZŐ HOZZÁJÁRULÁSOK

110. cikk

A szabályok kiterjesztése

(1)    Abban az esetben, ha egy tagállam adott gazdasági térségében vagy több gazdasági térségében működő, elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy elismert szakmaközi szervezet egy adott termék előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának tekintetében reprezentatívnak minősül, az érintett tagállam a szervezet kérésére – korlátozott időtartamra – kötelezővé teheti a szóban forgó gazdasági térségben vagy térségekben működő egyéb, a szervezethez nem tartozó gazdasági szereplők – egyének vagy csoportok – számára az említett szervezeten belüli egyes megállapodásokat, döntéseket vagy összehangolt magatartásokat.

(2)    A „gazdasági térség” olyan határos vagy szomszédos termelési régiókból álló földrajzi zónát jelent, amelyekben a termelési és a piaci értékesítési körülmények azonosak.

(3)    Egy szervezet vagy társulás akkor minősül reprezentatívnak, ha az adott tagállam érintett gazdasági térségében vagy térségeiben:

a)      az érintett termék vagy termékek előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának alábbi részét lefedi:

i.       a gyümölcs- és zöldségágazati termelői szervezetek esetében a 60 %-ot, illetve

ii.      más esetekben legalább kétharmadot; és

b)     a termelői szervezetek esetében az érintett termelők legalább 50 %-a a termelői szervezetek tagjai közé tartozik.

A szakmaközi szervezetek esetében azonban – amennyiben az érintett termék vagy termékek előállítási, kereskedelmi vagy feldolgozási arányának meghatározása gyakorlati nehézségekbe ütközik –, a tagállamok nemzeti szabályokat állapíthatnak meg az első albekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett meghatározott reprezentativitási szint megállapítására.

Amennyiben a szervezet vagy a társulás szabályainak az egyéb gazdasági szereplőkre történő kiterjesztése iránti kérelem egynél több gazdasági térséget érint, a szervezetnek vagy társulásnak az összes általa összefogott ágazatban, és az érintett gazdasági térségek mindegyikében igazolnia kell a reprezentativitás első albekezdésben meghatározott minimális szintjét.

(4)    Azon szabályoknak, amelyek kiterjesztése az (1) bekezdés szerint kérhető az egyéb gazdasági szereplőkre, az alábbi célok egyikére kell irányulniuk:

a)      a termelésre és a piacra vonatkozó jelentéstétel;

b)     a termelésre vonatkozóan az uniós vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb szabályok;

c)      az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása;

d)     forgalmazási szabályok;

e)      környezetvédelmi szabályok;

f)      a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és kiaknázását szolgáló intézkedések;

g)      az ökológiai termelés, valamint az eredetmegjelölések, a minőségi védjegyek és a földrajzi jelzések védelmét szolgáló intézkedések;

h)      a termékek értékének különösen a közegészséget nem veszélyeztető új felhasználási módok által történő növelésére irányuló kutatások;

i)       a termékek minőségének javítását célzó tanulmányok;

j)      kutatás, különösen az olyan művelési módszerek területén, amelyek lehetővé teszik a növényvédő szerek és az állat-egészségügyi készítmények használatának csökkentését, és biztosítják a talaj védelmét, valamint a környezet állapotának védelmét vagy fejlesztését;

k)     a minőségi minimumkövetelmények, valamint a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó minimumszabályok meghatározása;

l)       minősített vetőmag használata és a termékminőség ellenőrzése;

m)    állat-egészségügyi, növény-egészségügyi és élelmiszerbiztonsági szabályok;

n)     a melléktermékek kezelésére vonatkozó szabályok.

A szóban forgó szabályok nem okozhatnak kárt más gazdasági szereplőknek az érintett tagállamban vagy az Unióban, nem eredményezhetik a 145. cikk (4) bekezdésében felsorolt hatásokat, és nem lehetnek egyéb módon összeegyeztethetetlenek a hatályban lévő uniós jogszabályokkal és nemzeti szabályokkal.

(4a)  A szabályok (1) bekezdésben említett kiterjesztését teljes terjedelmében a gazdasági szereplők tudomására kell hozni oly módon, hogy azokat az érintett tagállam közzéteszi valamely hivatalos kiadványában.

(4b)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e cikk alapján hozott határozatokról.

111. cikk

A tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő pénzügyi hozzájárulás

Abban az esetben, amikor egy elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy elismert szakmaközi szervezet szabályai a 110. cikk értelmében kiterjesztésre kerülnek, és amennyiben az említett szabályok által érintett tevékenységek azoknak a gazdasági szereplőknek az általános gazdasági érdekét szolgálják, akiknek a tevékenysége az érintett termékekkel kapcsolatos, akkor az elismerést megadó tagállam – az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – úgy határozhat, hogy azoknak a gazdasági szereplőknek vagy csoportoknak, akik vagy amelyek nem tagjai a szervezetnek, de akik vagy amelyek élvezik az említett tevékenységekből fakadó előnyöket, be kell fizetniük a szervezet számára az annak tagjai által fizetett pénzügyi hozzájárulás egészét vagy annak egy részét, amennyiben e hozzájárulás a szóban forgó tevékenységek végzésének következtében közvetlenül felmerülő költségek fedezésére szolgál.

3. SZAKASZ

A KÍNÁLAT KIIGAZÍTÁSA

112. cikk

A kínálat piaci követelményekhez igazítását elősegítő intézkedések

A 106–108a. cikkben említett szervezetek azon tevékenységének ösztönzése érdekében, amely – a piacról való kivonással kapcsolatos tevékenységek kivételével – elősegíti a kínálatnak a piaci követelményekhez való igazítását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően ▌felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott ▌ ágazatokban az alábbi célokra irányuló intézkedések tekintetében:

a)      a minőség ▌javítása;

b)     a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás jobb szervezésének ▌elősegítése;

c)      a piaci ártendenciák feljegyzésének ▌megkönnyítése;

d)     valamint az alkalmazott termelőeszközök alapján készített rövid és hosszú távú előrejelzések készítésének lehetővé tétele.

113. cikk ▌

A közös borpiac jobb működését és stabilizálását szolgáló forgalmazási szabályok

(1)    A közös borpiac – beleértve a borok előállításához felhasznált szőlőket, mustokat és borokat – működésének javítása és stabilizálása érdekében a termelő tagállamok forgalmazási szabályokat írhatnak elő az ellátás szabályozása érdekében, különösen a 108. és 108a. cikk értelmében elismert szakmaközi szervezetek által hozott döntések révén.

E szabályoknak a kitűzött céllal arányosaknak kell lenniük, valamint:

a)      nem vonatkozhatnak az érintett termék első forgalmazása utáni ügyletekre;

b)     nem tehetnek lehetővé árrögzítést, még az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését sem;

c)      nem tarthatják vissza az egyébként rendelkezésre álló termésmennyiség túlságosan nagy részét;

d)     nem adhatnak alapot a borok forgalomba hozatalához és forgalmazásához szükséges nemzeti és uniós igazolványok kiadásának megtagadására, amennyiben a forgalmazás az említett szabályoknak eleget tesz.

(1a)  Az (1) bekezdésben említett szabályokat a gazdasági szereplők tudomására kell hozni oly módon, hogy azokat az érintett tagállam teljes terjedelmükben közzéteszi valamely hivatalos kiadványában.

(1b)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e cikk alapján hozott határozatokról.

3A. SZAKASZ

SZERZŐDÉSBE FOGLALÁSI RENDSZEREK

113a. cikk

Szerződéses kapcsolatok

(1)    A tej és tejtermékek ágazatára vonatkozó 104. cikk, valamint a cukorágazatra vonatkozó 101. cikk sérelme nélkül, ha valamely tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni a feleknek minden olyan esetben, amikor a területén belül egy mezőgazdasági termelő valamely feldolgozónak vagy forgalmazónak az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott ágazatba tartozó mezőgazdasági termékeket szállít – a tej és tejtermékek, valamint a cukor kivételével –, és/vagy ha úgy dönt, hogy az első felvásárlóknak írásbeli ajánlatot kell tenniük a mezőgazdasági termékek termelő általi szállítására vonatkozó szerződésre, akkor e szerződésnek vagy ajánlatnak teljesítenie kell az e cikk (2) és (4) bekezdésében megállapított feltételeket.

Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor egy mezőgazdasági termelő egy feldolgozónak az e cikk hatálya alá tartozó termékeket szállít, a tagállamnak – ha az adott termékek szállítása egy vagy több közvetítőn keresztül történik – arról is döntenie kell, hogy az ilyen szerződés a szállítás mely szakaszaira vonatkozik.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e cikk alapján hozott intézkedéseik ne akadályozzák a belső piac megfelelő működését.

Az e bekezdés második albekezdésében említett esetben a tagállam közvetítő mechanizmust hozhat létre az olyan esetekre, amelyekben e szerződés megkötése közös megegyezés útján nem lehetséges, biztosítva ezáltal a szerződéses kapcsolatok méltányosságát.

(2)    Az (1) bekezdésben említett valamennyi szerződést vagy szerződési ajánlatot:

a)     a szállítás megkezdése előtt el kell készíteni;

b)     írásban rögzíteni kell; és

c)      oly módon kell megfogalmazni, hogy tartalmazza különösen az alábbi elemeket:

i.      a szállított termékekért fizetendő ár, amely:

–       állandó és a szerződésben rögzített, és/vagy

–       kiszámítására a szerződésben megállapított különböző tényezők összesítésével kerül sor, amelyek között szerepelhetnek a piaci fejlemények változását tükröző piaci mutatók, a szállított mennyiség és a szállított mezőgazdasági termékek minősége vagy összetétele,

ii.     a szállítható vagy szállítandó termékek mennyisége és minősége, valamint e szállítások ütemezése,

iii.    a szerződés időtartama, amely lehet határozott vagy határozatlan, és a felmondási záradék,

iv.    a kifizetési időszakokra és eljárásokra vonatkozó részletek,

v.      a mezőgazdasági termékek átvételére vagy szállítására vonatkozó rendelkezések, valamint

vi.    a vis maior esetén alkalmazandó szabályok.

(3)    Az (1) bekezdéstől eltérve, nem írható elő szerződés vagy szerződési ajánlat akkor, ha a mezőgazdasági termelő az érintett termékeket olyan szövetkezetnek szállítja, amelynek a tagja, és amennyiben e szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított rendelkezésekkel azonos hatású rendelkezéseket tartalmaznak.

(4)    A felek szabadon tárgyalhatnak a termelők, begyűjtők, feldolgozók vagy forgalmazók által a mezőgazdasági termékek szállítására kötött szerződések valamennyi eleméről, köztük a (2) bekezdés c) pontjában említett elemekről.

Az első albekezdés ellenére a következő pontok közül egyet vagy mindkettőt alkalmazni kell:

i.      ha valamely tagállam úgy dönt, hogy a mezőgazdasági termékek szállítására az e cikk (1) bekezdésének megfelelően kötelezővé teszi írásbeli szerződés megkötését, megszabhatja azt a minimális időtartamot, amelyet kizárólag a mezőgazdasági termékek termelője és első felvásárlója közötti szerződés esetén kell alkalmazni. E minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését;

ii.     ha valamely tagállam úgy dönt, hogy a mezőgazdasági termékek első felvásárlója köteles a mezőgazdasági termelőnek az (1) bekezdésnek megfelelően szerződésre irányuló írásbeli ajánlatot tenni, akkor úgy is rendelkezhet, hogy a szerződés vonatkozásában az ajánlat tartalmazza a nemzeti jogban az e célra rögzített minimális időtartamot. E minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését.

A második albekezdés nem érinti a mezőgazdasági termelő arra vonatkozó jogát, hogy visszautasítsa e minimális időtartamot, feltéve, hogy azt írásban teszi. Ebben az esetben a felek szabadon tárgyalhatnak a szerződés valamennyi eleméről, ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is.

(5)    Az e cikkben említett lehetőségekkel élő tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hozott intézkedések ne akadályozzák a belső piac megfelelő működését.

A tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy miként hajtják végre az e cikk alapján hozott intézkedéseket.

(6)    A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az e cikk (2) bekezdése a) és b) pontjának, valamint (3) bekezdésének egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket, továbbá a tagállamok által e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

113b. cikk

Szerződésre irányuló tárgyalások az olívaolaj-ágazatban

(1)    A 106. cikknek megfelelően elismert, olívaolaj-ágazati termelői szervezetek, amelyek a kínálati oldal összefogására, a tagok által előállított termékek forgalomba hozatalára és a termelési költségek optimalizálására irányuló célkitűzések közül egynek vagy többnek az elérésére törekednek, a tagjaik összesített termelésének egésze vagy része tekintetében olívaolaj leadására vonatkozó szerződésre irányuló tárgyalásokat folytathatnak a tagjaik nevében.

Egy termelői szervezet abban az esetben teljesíti az e bekezdésben említett célkitűzéseket, ha e célkitűzések elérésére törekvés a tevékenységei integrációját eredményezi, ami várhatóan jelentősen növeli a hatékonyságot, és így a termelői szervezet tevékenysége általánosságban hozzájárul a Szerződés 39. cikkében foglalt célkitűzések eléréséhez.

Ezt a következő esetekben lehet megvalósítani:

a)     A termelői szervezet a következő tevékenységek közül legalább az egyiket folytatja:

i.      közös forgalmazás, beleértve a közös értékesítési platformot vagy közös szállítást is;

ii. közös csomagolás, címkézés vagy promóció;

iii.           a minőségellenőrzés közös szervezése;

iv. berendezések vagy raktárlétesítmények közös használata;

v. közös feldolgozás;

vi. az olívaolaj előállításához közvetlenül kapcsolódó hulladék közös kezelése;

vii.           az inputanyagok közös beszerzése;

b)     e tevékenységek jelentősek az érintett olívaolaj mennyiségét és a termék termelési és forgalomba hozatali költségeit tekintve.

(2)       Az elismert termelői szervezet tárgyalásokat folytathat:

a)     függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termelők átruházzák-e az olívaolaj feletti tulajdonjogot a termelői szervezetre vagy sem;

b)     függetlenül attól, hogy a tárgyalt ár azonos-e a mezőgazdasági termelő tagok egy részének vagy összességének összesített termelése tekintetében;

c)      feltéve, hogy egy adott termelői szervezet vonatkozásában az ilyen tárgyalások által érintett olívaolajnak bármely adott tagállamban termelt mennyisége nem haladja meg [44] az adott piac 20 %-át;

d)     feltéve, hogy az említett tárgyalások által érintett olívaolaj vonatkozásában a termelői szervezet összefogja a kínálati oldalt és tagjai termékét forgalomba hozza;

e)      feltéve, hogy az érintett mezőgazdasági termelők nem tagjai más termelői szervezetnek, amely szintén ilyen szerződésekre irányuló tárgyalásokat folytat a nevükben;

f)      ha az érintett olívaolajra nem vonatkozik egyéb, a mezőgazdasági termelőnek a nem az érintett termelői szövetkezethez tartozó szövetkezetben lévő tagságából származó olyan kötelezettség, hogy a szövetkezet alapszabályában meghatározott feltételeknek, vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályoknak és határozatoknak megfelelően a termékeket beszállítsa; és

g)     feltéve, hogy a termelői szervezet értesíti a tárgyalások által érintett olívaolaj-termelés mennyiségéről azon tagállam illetékes hatóságait, amelyben vagy amelyekben tevékenységet folytat.

(3)    E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő bármely hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely a 107. cikk alapján elismert termelői szervezetek társulásaira is vonatkozik.

(4)    A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában a Bizottság az általa megfelelőnek tartott módon közzéteszi a tagállamokban termelt olívaolaj mennyiségét.

(5)    A (2) bekezdés c) pontjától eltérve – még abban az esetben is, ha az abban meghatározott küszöbértékek túllépésére nem kerül sor –, az e bekezdés második albekezdésében említett versenyhatóság egyedi esetekben úgy határozhat, hogy egy, a termelői szervezet által folytatott tárgyalást újra kell kezdeni vagy egyáltalán nem lehet lefolytatni, ha a hatóság mindezt a verseny fenntartása érdekében szükségesnek ítéli, vagy ha megítélése szerint a Szerződés 39. cikkében foglalt célkitűzések elérése veszélybe kerül.

Egynél több tagállamot érintő tárgyalások esetén az első albekezdésben említett határozatot a Bizottság a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül hozza meg. Más esetekben e határozatot annak a tagállamnak a nemzeti versenyhatósága hozza meg, amelyre a tárgyalások vonatkoznak.

Az e bekezdésben említett határozatok az érintett vállalkozások értesítésének időpontjától kezdődően alkalmazandók.

E cikk alkalmazásában a 105. cikk (7) bekezdésében foglalt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

(6)    Az a tagállam, ahol e cikknek megfelelően tárgyalásokat folytatnak, értesíti a Bizottságot a (2) bekezdés g) pontjának és az (5) bekezdésnek az alkalmazásáról.

113c. cikk

Szerződésre irányuló tárgyalások a marha- és borjúhúságazatban

(1)    A 106. cikkének megfelelően elismert, marha- és borjúhúságazati termelői szervezetek, amelyek célja a kínálati oldal összefogására, a tagok által előállított termékek forgalomba hozatalára és a termelési költségek optimalizálására irányuló célkitűzések közül egynek vagy többnek az elérése, a tagjai nevében tárgyalásokat folytathat a tagjai összesített termelésének része vagy egésze tekintetében, az ex 0102 29 21, ex 0102 29 41, ex 0102 29 51, ex 0102 29 61 és ex 0102 29 91 KN-kódszámú, a tulok nemzetséghez tartozó, vágásra szánt olyan élő szarvasmarha leszállítására vonatkozó szerződésekről, amely:

a)          12 hónaposnál fiatalabb, és

b)          12 hónapos vagy annál idősebb.

Egy termelői szervezet abban az esetben teljesíti az e bekezdésben említett célkitűzéseket, ha az e célkitűzések elérésére törekvés a tevékenységek integrációját eredményezi, és emiatt várhatóan jelentősen nő a hatékonyság, és így a termelői szervezet tevékenysége általánosságban hozzájárul a Szerződés 39. cikkében foglalt célkitűzések eléréséhez.

Ezt a következő esetekben lehet megvalósítani:

a)          A termelői szervezet a következő tevékenységek közül legalább az egyiket folytatja:

i.      közös forgalmazás, beleértve a közös értékesítési platformot vagy közös szállítást is;

ii.     közös promóció;

iii.    a minőségellenőrzés közös szervezése;

iv.    berendezések vagy raktárlétesítmények közös használata;

v.      az élő szarvasmarha tenyésztéséhez közvetlenül kapcsolódó hulladék közös kezelése;

vi.    az inputanyagok közös beszerzése;

b)     e tevékenységek jelentősek az érintett marha- és borjúhús mennyiségét és a termék termelési és forgalmazási költségeit tekintve.

(2)    Az elismert termelői szervezet tárgyalásokat folytathat:

a)     függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termelők átruházzák-e a tulajdonjogot a termelői szervezetre vagy sem;

b)     függetlenül attól, hogy a tárgyalt ár azonos-e a mezőgazdasági termelő tagok egy részének vagy összességének összesített termelése tekintetében;

c)      feltéve, hogy egy adott termelői szervezet tekintetében a valamely tagállamban termelt és a szóban forgó tárgyalások által érintett marha- és borjúhús mennyisége nem haladja meg az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett minden egyes termék vonatkozásában az adott tagállam nemzeti termelésének 15 %-át, vágott-test-egyenértékben kifejezve;

d)     feltéve, hogy az említett tárgyalások által érintett marha- és borjúhús vonatkozásában a termelői szervezet összefogja a kínálatot és tagjai termékét forgalomba hozza;

e)      feltéve, hogy az érintett mezőgazdasági termelők nem tagjai más termelői szervezetnek, amely szintén ilyen szerződésekre irányuló tárgyalásokat folytat a nevükben;

f)      ha az érintett termékekre nem vonatkozik egyéb, a mezőgazdasági termelőnek a nem az adott termelői szervezet tagságához tartozó szövetkezetben lévő tagságából származó olyan kötelezettség, hogy a szövetkezet alapszabályában meghatározott feltételeknek, vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályoknak és határozatoknak megfelelően a termékeket leadja; és

g)     amennyiben a termelői szervezet tájékoztatja a tárgyalások által érintett marha- és borjúhús mennyiségéről azon tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságait, amelyekben tevékenységet folytat.

(3)    E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő bármely hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely a 107. cikk alapján elismert termelői szervezetek társulásaira is vonatkozik.

(4)    A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában a Bizottság az általa megfelelőnek tartott módon közzéteszi a tagállamokban termelt marha- és borjúhús mennyiségét, vágott-test-egyenértékben kifejezve.

(5)    A (2) bekezdés c) pontjától eltérve még abban az esetben is, ha az abban meghatározott küszöbértékek túllépésére nem kerül sor, az e bekezdés második albekezdésében említett versenyhatóság egyedi esetekben úgy határozhat, hogy egy, a termelői szervezet által folytatott tárgyalást újra kell kezdeni vagy egyáltalán nem lehet lefolytatni, ha a hatóság megítélése szerint ez szükséges a verseny megőrzéséhez vagy a hatóság úgy találja, hogy a tárgyalásokban érintett termék valamely külön piac részét képezi különleges jellegzetességeinél vagy tervezett alkalmazásánál fogva, és hogy az ilyen kollektív tárgyalás az említett piac nemzeti termelésének több mint 15%-ára vonatkozna, illetve ha úgy véli, hogy a Szerződés 39. cikkében foglalt célkitűzések elérése veszélybe kerül.

Egynél több tagállamot érintő tárgyalások esetén az első albekezdésben említett határozatot a Bizottság a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül hozza meg. Más esetekben e határozatot annak a tagállamnak a nemzeti versenyhatósága hozza meg, amelyre a tárgyalások vonatkoznak.

Az e bekezdésben említett határozatok az érintett vállalkozások értesítésének időpontjától kezdődően alkalmazandók.

E cikk alkalmazásában a 105. cikk (7) bekezdésében foglalt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

(6)    Az a tagállam, ahol e cikknek megfelelően tárgyalásokat folytatnak, értesíti a Bizottságot a (2) bekezdés g) pontjának és az (5) bekezdésnek az alkalmazásáról.

113d. cikk

Szerződésre irányuló tárgyalások egyes szántóföldi növények esetében

(1)    A 106. cikknek megfelelően elismert termelői szervezetek, amelyek a kínálati oldal összefogására, a tagok által előállított termékek forgalomba hozatalára és a termelési költségek optimalizálására irányuló célkitűzések közül egynek vagy többnek az elérésére törekednek, a tagjaik összesített termelésének egésze vagy része tekintetében a tagjaik nevében szerződésre irányuló tárgyalásokat folytathatnak a következő termékek közül egynek vagy többnek a beszállításáról, amely termékek vetőmagnak nem alkalmasak, illetve az árpa esetében a sörgyártásra nem használható árpáról van szó[45]:

a)     közönséges búza;

b)     árpa;

c)      kukorica;

d)     rozs,

e)      durumbúza;

f)      zab,

g)     tritikálé,

h)     repce;

i)      napraforgómag;

j)      szója;

k)     lóbab;

l)      takarmányborsó.

Egy termelői szervezet abban az esetben teljesíti az e bekezdésben említett célkitűzéseket, ha e célkitűzések elérésére törekvés a tevékenységei integrációját eredményezi, ami várhatóan jelentősen növeli a hatékonyságot, és így a termelői szervezet tevékenysége általánosságban hozzájárul a Szerződés 39. cikkében foglalt célkitűzések eléréséhez.

Ezt a következő esetekben lehet megvalósítani:

a)     A termelői szervezet a következő tevékenységek közül legalább az egyiket folytatja:

i.      közös forgalmazás, beleértve a közös értékesítési platformot vagy közös szállítást is;

ii. közös promóció;

iii.           a minőségellenőrzés közös szervezése;

iv. berendezések vagy raktárlétesítmények közös használata;

v. az inputanyagok közös beszerzése;

b)     e tevékenységek jelentősek az érintett termék mennyiségét és a termék termelési és forgalmazási költségeit tekintve.

(2)    Az elismert termelői szervezet tárgyalásokat folytathat:

a)     függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termelők átruházzák-e a tulajdonjogot a termelői szervezetre vagy sem;

b)     függetlenül attól, hogy a tárgyalt ár azonos-e a mezőgazdasági termelő tagok egy részének vagy összességének összesített termelése tekintetében;

c)      feltéve, hogy az (1) bekezdésben említett minden termék tekintetében és egy adott termelői szervezet vonatkozásában az ilyen tárgyalások által érintett terméknek bármely adott tagállamban termelt mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 15 %-át;

d)     feltéve, hogy az említett tárgyalások által érintett termék vonatkozásában a termelői szervezet összefogja a kínálati oldalt és tagjai termékét forgalomba hozza;

e)      feltéve, hogy az érintett mezőgazdasági termelők nem tagjai más termelői szervezetnek, amely szintén ilyen szerződésekre irányuló tárgyalásokat folytat a nevükben;

f)      ha az érintett termékre nem vonatkozik egyéb, a mezőgazdasági termelőnek a nem az érintett termelői szövetkezethez tartozó szövetkezetben lévő tagságából származó olyan kötelezettsége, hogy a szövetkezet alapszabályában meghatározott feltételeknek, vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályoknak és határozatoknak megfelelően a termékeket leadja; és

g)     amennyiben a termelői szervezet tájékoztatja a tárgyalások által érintett mezőgazdasági termékek mennyiségéről azon tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságait, amelyekben tevékenységet folytat.

(3)    E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő bármely hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely a 107. cikk alapján elismert termelői szervezetek társulásaira is vonatkozik.

(4)    A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában a Bizottság az (1) bekezdésben említett termékek vonatkozásában az általa megfelelőnek tartott módon közzéteszi a tagállamokban termelt mennyiséget.

(5)    A (2) bekezdés c) pontjától eltérve – még abban az esetben is, ha az abban meghatározott küszöbértékek túllépésére nem kerül sor –, az e bekezdés második albekezdésében említett versenyhatóság egyedi esetekben úgy határozhat, hogy egy, a termelői szervezet által folytatott tárgyalást újra kell kezdeni vagy egyáltalán nem lehet lefolytatni, ha a hatóság megítélése szerint ez szükséges a verseny megőrzéséhez vagy a hatóság úgy találja, hogy a tárgyalásokban érintett termék egyedi jellegzetességeinél vagy tervezett alkalmazásánál fogva valamely külön piac részét képezi, és hogy az ilyen kollektív tárgyalás az említett piacon elért nemzeti termelésnek több mint 15%-ára vonatkozna, illetve ha a hatóság úgy véli, hogy a Szerződés 39. cikkében foglalt célkitűzések elérése veszélybe kerül.

Egynél több tagállamot érintő tárgyalások esetén az első albekezdésben említett határozatot a Bizottság a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül hozza meg. Más esetekben e határozatot annak a tagállamnak a nemzeti versenyhatósága hozza meg, amelyre a tárgyalások vonatkoznak.

Az e bekezdésben említett határozatok az érintett vállalkozások értesítésének időpontjától kezdődően alkalmazandók.

E cikk alkalmazásában a 105. cikk (7) bekezdésében foglalt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

(6)    Az a tagállam, ahol e cikknek megfelelően tárgyalásokat folytatnak, értesíti a Bizottságot a (2) bekezdés g) pontjának és a (5) bekezdésnek az alkalmazásáról.

113e. cikk

Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sonka kínálatának szabályozása

(1)    A 106. cikk értelmében elismert termelői szervezet, a 108. cikk értelmében elismert szakmaközi szervezet vagy az 1151/2012/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett csoportosulás kérelme alapján a tagállamok – korlátozott időtartamra – kötelező szabályokat állapíthatnak meg az 1151/2012/EU rendelet 5. cikke (1) és (2) bekezdése szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sonka kínálatának a szabályozására.

(2)    Az (1) bekezdésben említett szabályoknak meg kell felelniük a (4) bekezdésben megállapított feltételeknek, és előfeltételük az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen lévő felek közötti előzetes megállapodás. E megállapodásnak a földrajzi terület sertéstermelőivel folytatott konzultációkat követően kell létrejönnie, egyrészt az adott sonka feldolgozóinak legalább kétharmada között – akik az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi terület sonkatermelésének legalább kétharmadát képviselik –, másrészt, amennyiben azt az adott tagállam megfelelőnek ítéli, az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen működő sertéstenyésztők legalább kétharmada között.

(3)    Az (1) bekezdésben említett szabályok:

a)     csak az érintett termék és/vagy az ahhoz szükséges nyersanyag kínálatának szabályozására vonatkoznak, és céljuk e sonka kínálatának a kereslethez történő igazítása;

b)     csak az érintett termékre érvényesek;

c)      legfeljebb három évre tehetők kötelezővé, mely időszak után az (1) bekezdésben említett új kérelem alapján megújíthatók;

d)     nem okozhatnak kárt az (1) bekezdésben említett szabályok hatálya alá tartozó termékeken kívüli egyéb termékek kereskedelmében;

e)      nem vonatkoznak az érintett sonka első alkalommal történő piaci értékesítése utáni ügyletekre;

f)      nem tesznek lehetővé árrögzítést, ideértve az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését is;

g)     nem tarthatják vissza az érintett termék egyébként rendelkezésre álló mennyiségének túlságosan nagy részét;

h)     nem eredményezhetnek megkülönböztetést, nem állíthatnak akadályt a piacra újonnan belépők elé, illetve nem érinthetik hátrányosan a kistermelőket;

i)      hozzájárulnak az érintett termék minőségének fenntartásához és/vagy fejlesztéséhez.

(4)    Az (1) bekezdésben említett szabályokat közzé kell tenni az érintett tagállam valamely hivatalos kiadványában.

(5)    A tagállamok ellenőrzéseket folytatnak a (4) bekezdésben megállapított feltételek teljesülésének biztosítása érdekében, és ha az illetékes nemzeti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a feltételek nem teljesülnek, a tagállamok hatályon kívül helyezik az (1) bekezdésben említett szabályokat.

(6)    A tagállamok azonnal értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett, általuk elfogadott szabályokról. A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat az ilyen szabályokról szóló értesítésekről.

(7)      A Bizottság bármikor elfogadhat végrehajtási aktusokat egy tagállam arra való kötelezésére vonatkozóan, hogy helyezze hatályon kívül az általa az (1) bekezdésnek megfelelően megállapított szabályokat, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e szabályok nem felelnek meg a (4) bekezdésben megállapított feltételeknek, a belső piac jelentős részén akadályozzák vagy torzítják a versenyt, vagy veszélyeztetik a szabad kereskedelmet vagy az EUMSZ 39. cikke célkitűzéseinek az elérését. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

4. SZAKASZ

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

114. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)    Annak biztosítására, hogy a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai ▌ és a szakmaközi szervezetek célkitűzései és feladatai egyértelműen meghatározásra kerüljenek, és ezáltal is fokozódjon a szóban forgó szervezetek és társulások által folytatott tevékenységek hatékonysága, ugyanakkor a gazdasági szereplőknek ne kelljen indokolatlan adminisztratív terheket vállalniuk, és – különösen a szervezeti tagsággal nem rendelkezők tekintetében – ne sérüljön az egyesülés szabadságának az elve, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és a szakmaközi szervezetek vonatkozásában az alábbi kérdésekben, az 1. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több ágazat, illetve ezen ágazatok meghatározott termékei tekintetében:

a)      az ilyen szervezetek és társulások által fakultatív, illetve kötelező jelleggel követendő konkrét célok, illetve azon konkrét célok, amelyek nem támogathatók, adott esetben a 106–109. cikkben megállapított célokon ▌ túlmenően;

b)     e szervezetek és társulások szabályai, a termelői szervezetektől eltérő szervezetek alapszabályai, a bizonyos ágazatokban a termelői szervezetek alapszabályára alkalmazandó különös feltételek – beleértve a 109b. cikk (2) bekezdésében említett azon kötelezettségtől való eltéréseket, mely szerint a teljes termelést a termelői szervezeten keresztül kell forgalomba hozni –, az ilyen szervezetek és társulások szervezeti felépítése, tagsági időtartama, mérete, elszámoltathatósága és tevékenységei, ▌ továbbá az elismerésnek, az elismerés visszavonásának és az egyesüléseknek a következményei;

ba)   az elismerésre, valamint az elismerés visszavonására és felfüggesztésére vonatkozó feltételek, az elismerésből, valamint az elismerés visszavonásából és felfüggesztéséből eredő következmények, továbbá az elismerési kritériumok betartásának elmulasztása esetén a szóban forgó szervezetek és társulások számára előírt, korrekciós intézkedések megtételére vonatkozó követelmények;

c)      a több tagállamban működő szervezetek és társulások, ideértve az e cikk a), b) és ba) pontjában említett szabályokat is;

ca)    a létrehozásra vonatkozó szabályok és az illetékes hatóságok által a transznacionális együttműködés esetében nyújtandó adminisztratív segítség feltételei;

d)     azon ágazatok, amelyekre alkalmazni kell a 106c. cikket, a tevékenységek kiszervezésének feltételei, a kiszervezhető tevékenységek jellege, továbbá a technikai eszközök szervezetek vagy társulások általi biztosítása;

e)      a szervezetek és társulások forgalomba hozható termékei minimális mennyisége vagy értéke kiszámításának alapja;

ea)    a termelői szervezetek esetében a nem termelő tagok felvétele, a termelői szervezetek társulásai esetében pedig a nem termelői szervezetek felvétele;

f)      a szervezetek egyes szabályainak a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkre történő 110. cikk szerinti kiterjesztése és a 111. cikkben említett, a tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő kötelező hozzájárulás, ezen belül az említett szervezetek általi befizetések felhasználása és elosztása, ▌valamint a termelésre vonatkozó azon szigorúbb szabályok listája, amelyek a 110. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontja alapján kiterjeszthetők, annak biztosítása mellett, hogy az ilyen szervezetek átláthatók és elszámoltathatók legyenek a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkkel szemben, továbbá hogy az ilyen szervezetek tagjai a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkkel szemben ne részesüljenek kedvezőbb elbánásban, különösen ami a kötelező hozzájárulás felhasználását illeti;

g)     a 110. cikkben említett szervezetek reprezentativitására vonatkozó további követelmények, az érintett gazdasági térségek, és ezen belül az ezek meghatározása tekintetében a Bizottság által végzett vizsgálat, azon minimális időszak, ameddig a szabályoknak hatályban kell maradniuk, mielőtt kiterjesztésre kerülhetnek, azon személyek, illetve szervezetek, amelyek esetében a szabályok vagy a hozzájárulások alkalmazhatók, valamint azon körülmények, amelyek fennállása esetén a Bizottság kérheti a szabályok kiterjesztésnek vagy a kötelező hozzájárulások fizetésének visszautasítását vagy visszavonását.

(2)    Az (1) bekezdéstől eltérve, annak biztosítására, hogy a tej- és tejtermékágazatban a termelői szervezeteknek, a termelői szervezetek társulásainak és a szakmaközi szervezeteknek a célkitűzései és feladatai egyértelműen meghatározásra kerüljenek, és hogy – szükségtelen terhek keletkeztetése nélkül – ezáltal is fokozódjon az ilyen szervezetek által folytatott fellépések hatékonysága, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza:

a)     a transznacionális termelői szervezetek és a termelői szervezetek transznacionális társulásai elismerésének feltételeit;

b)     a létrehozásra vonatkozó szabályokat és az illetékes hatóságok által a transznacionális együttműködés esetében a termelői szervezetek – a termelői szervezetek társulásait is beleértve – részére nyújtható adminisztratív segítség feltételeit;

c)      a 105. cikk (2) bekezdésének c) pontjában és a (3) bekezdésében említett tárgyalások által érintett nyers tej mennyiségének kiszámításával kapcsolatos további szabályokat;

d)     a szervezetek egyes szabályainak a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkre történő 110. cikk szerinti kiterjesztésére és a 111. cikkben említett, a tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő kötelező hozzájárulásra vonatkozó szabályokat.

115. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

(1)    A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja az e fejezet alkalmazásához szükséges intézkedéseket, különösen az alábbiakra vonatkozóan:

a)     a termelői szervezetek és társulásaik, valamint a szakmaközi szervezetek 106b. és 108a. cikkben meghatározott elismerési feltételeinek a végrehajtására vonatkozó intézkedések;

b)     termelői szervezetek egyesülése esetén alkalmazandó eljárások;

c)      a minimális méretre és a minimális tagsági időtartamra vonatkozóan a tagállamok által meghatározandó eljárások;

d)     a szabályok 110. cikkben említett kiterjesztésére, valamint a 111. cikkben említett pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó eljárások, különösen a 110. cikk (2) bekezdése szerinti „gazdasági térség” fogalmának alkalmazása;

e)      az adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos eljárások;

f)      a tevékenységek kiszervezésére vonatkozó eljárások;

g)     a 112. cikkben említett intézkedések végrehajtásával kapcsolatos egyéb eljárások és technikai feltételek.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)    Az (1) bekezdéstől eltérve, a Bizottság a tej- és tejtermékágazat tekintetében végrehajtási aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az alábbiakhoz szükséges részletes szabályokat:

a)     a termelői szervezetek és társulásaik, valamint a szakmaközi szervezetek 109c. és 109e. cikkben meghatározott elismerési feltételeinek a végrehajtása;

b)     a 105. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett értesítés;

c)      a tagállamok által a 109c. cikk (3) bekezdésének d) pontjával, a 109e. cikk (3) bekezdésének e) pontjával, a 105. cikk (8) bekezdésével és a 105a. cikk (7) bekezdésével összhangban a Bizottságnak küldendő értesítések;

d)     a transznacionális együttműködés esetében nyújtható adminisztratív segítséggel kapcsolatos eljárások.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

116. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási aktusok útján egyedi határozatokat fogadhat el az alábbiakkal kapcsolatban:

a)      a 114. cikk (1) bekezdésének c) pontja értelmében elfogadott szabályokkal összhangban azon szervezetek elismerése, amelyek egynél több tagállamban fejtenek ki tevékenységet;

c)      egy szakmaközi szervezet valamely tagállam általi elismerésének kifogásolása vagy visszavonása;

d)     a tagállamok által a 114. cikk (1) bekezdésének f) pontja és a 114. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján elfogadott szabályok értelmében közölt gazdasági térségek listája;

e)      az a követelmény, hogy egy adott tagállam utasítsa el vagy vonja vissza a szabályok azon kiterjesztését, amelyről ő maga határozott, vagy a tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetett azon pénzügyi hozzájárulásokat, amelyekről ő maga döntött.

 

III. RÉSZ

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM

I. FEJEZET

BEHOZATALI ÉS KIVITELI ENGEDÉLYEK

117. cikk

Általános szabályok

(1)    Azon esetek sérelme nélkül, amikor e rendeletnek megfelelően behozatali vagy kiviteli engedélyre van szükség, az alábbi ágazatok egy vagy több ▌ termékének az Unióban való szabad forgalomba bocsátás céljából történő behozatala vagy az Unióból való kivitele engedély bemutatásához köthető:

a)     gabona;

b)     rizs;

c)      cukor;

d)     vetőmag;

e)      olívaolaj és étkezési olajbogyó az 1509, az 1510 00, a 0709 92 90, a 0711 20 90, a 2306 90 19, az 1522 00 31 és az 1522 00 39 KN-kód alá tartozó termékek vonatkozásában;

f)      a len- és kenderágazaton belül a kender vonatkozásában;

g)     gyümölcs- és zöldségfélék;

h)     feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék;

i)      banán;

j)      bor;

k)     élő növény;

l)      marha- és borjúhús;

m)    tej és tejtermékek;

n)     sertéshús;

o)     juh- és kecskehús;

p)     tojás;

q)     baromfihús;

r)      mezőgazdasági eredetű etil-alkohol.

▌ (2) Amennyiben valamely, a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott jogi aktus másképp nem rendelkezik, továbbá a 118., 119. és 120. cikk alkalmazásának ▌sérelme nélkül, a tagállamok az engedélyt bármely kérelmezőnek kiadják, a kérelmező Unión belüli székhelyétől függetlenül.

 

(3)    Az engedélyek az Unió egész területén érvényesek.

118. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)   Az Unió nemzetközi kötelezettségeinek és az alkalmazandó uniós szociális, környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak a figyelembevétele érdekében, valamint a kereskedelmi és piaci fejlemények, ▌ a termékek behozatalának vagy kivitelének monitoringja, illetve a hatékony és eredményes piacirányítás és az adminisztratív terhek csökkentése céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a következőket ▌:

a)      a 117. cikk (1) bekezdésében említett ágazatok azon termékeinek jegyzéke, amelyek behozatala vagy kivitele engedély bemutatásához van kötve;

b)     azon esetek és helyzetek, amikor – az adott termékek vámjogi státusza, a betartandó kereskedelmi rendelkezések, a műveletek céljai, a kérelmező jogállása és az érintett mennyiségek figyelembevételével – nem szükséges behozatali vagy kiviteli engedélyt bemutatni.

 

(2)    Az engedélyrendszer további elemeinek meghatározása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakkal kapcsolatos szabályok megállapítása céljából:

a)      ▌az engedélyből fakadó jogok és kötelezettségek, az engedély joghatásai, és azon esetek, amikor toleranciát kell gyakorolni az engedélyben említett mennyiségre vonatkozó behozatali vagy kiviteli kötelezettség teljesítése tekintetében, illetve amikor az engedélyen fel kell tüntetni az eredetet ▌;

b)     ▌ a behozatali engedély kibocsátása vagy a szabad forgalomba bocsátása, amelynek előfeltétele egy olyan, harmadik ország vagy valamely tanúsító szerv által kibocsátott dokumentum bemutatása, amely tanúsítja többek között a termékek eredetét, eredetiségét és minőségi jellemzőit;

c)      ▌az engedély átruházása, vagy az átruházhatóságra vonatkozó korlátozások;

d)     a kendernek a 129. cikk szerinti behozatali engedélyeire vonatkozó további feltételek, valamint ▌a csalások és szabálytalanságok megelőzése vagy felszámolása céljából a tagállamok közötti adminisztratív segítségnyújtás elve;

e)      ▌azok az esetek és helyzetek, amikor a kérelmezőnek biztosítékot kell letétbe helyeznie annak garantálására, hogy a termékeket az engedély érvényességi ideje alatt behozza, illetve kiviszi, valamint azok az esetek és helyzetek, amikor nincs szükség biztosíték letétbe helyezésére.

119. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja az e fejezet alkalmazásához szükséges intézkedéseket, többek között az alábbiakra vonatkozó szabályokat:

aa)   az engedély formátuma és tartalma;

a)      a kérelmek benyújtása, valamint az engedélyek kibocsátása és felhasználása;

b)     az engedély érvényességi ideje, a biztosítékok letétbe helyezésére vonatkozó eljárások, valamint a biztosítékok összege;

c)      az engedélyek használatához kapcsolódó követelmények teljesítésének igazolása;

ca)    a tűréshatár szintje az engedélyben említett mennyiségre vonatkozó behozatali és kiviteli kötelezettség teljesítésére vonatkozóan;

d)     helyettesítő engedélyeknek és az engedélyek másolatainak a kiállítása;

e)      az engedélyek tagállamok általi kezelése és a rendszer irányításához szükséges információcsere, ideértve a tagállamok közötti konkrét adminisztratív segítségnyújtásra vonatkozó eljárásokat is.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

 

120. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási aktusok útján:

a)       korlátozhatja azon mennyiségeket, amelyekre engedély adható ki;

b)       elutasíthatja a kérelmezett mennyiségeket; valamint

c)      felfüggesztheti a kérelmek benyújtását, hogy jelentős mennyiségek kérelmezése esetén ily módon szabályozza a piacot.

II. FEJEZET

BEHOZATALI VÁMOK

121. cikk

Nemzetközi megállapodások és bizonyos egyéb aktusok végrehajtása

 

A Bizottság végrehajtási aktusok útján intézkedéseket fogad el a Szerződésnek megfelelően kötött nemzetközi megállapodásokban vagy bármely egyéb – a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésével vagy 207. cikkével, illetve a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása tekintetében a közös vámtarifával összhangban elfogadott – releváns jogi aktusban foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

122. cikk

A belépési árak rendszere a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség- és a borágazat egyes termékei esetében

(1)   A gyümölcs- és zöldség-, illetve a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat termékeire, valamint a szőlőlére és a mustra vonatkozó, a közös vámtarifa szerinti vámtétel alkalmazása céljából a szállítmány belépési ára megegyezik annak – a 2913/92/EGK tanácsi rendelet[46] (a Vámkódex) és az annak végrehajtásáról szóló ▌ 2454/93/EGK bizottsági rendelet[47] szerint kiszámított – vámértékével.

▌

(3)    Figyelembe véve azt, hogy biztosítani kell a rendszer hatékonyságát, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, melyekben előírja, hogy behozatali átalányérték használatával ellenőrizni kell a szállítmány bejelentett belépési árának valós voltát, valamint meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett biztosíték letétbe helyezésére van szükség ▌.

A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja az e bekezdés első albekezdésében említett behozatali átalányérték kiszámításához szükséges szabályokat. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

123. cikk

Kiegészítő behozatali vámok

(1)    A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározhatja a gabona-, a rizs-, a cukor-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, a marha- és borjúhús-, a tej- és tejtermék-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, a tojás-, a baromfi- és a banánágazat azon termékeit, valamint azokat a szőlőléből, illetve szőlőmustból készült termékeket, amelyekre – a közös vámtarifában megállapított vámtételek mellett történő behozataluk esetén – kiegészítő behozatali vámot kell alkalmazni azoknak a káros hatásoknak a megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében, amelyek az uniós piacot a szóban forgó termékek behozatala következtében esetleg érhetik, amennyiben:

a)      a behozatal az Unió által a Kereskedelmi Világszervezetnek bejelentett szintnél („küszöbár”) alacsonyabb áron történik; vagy

b)     a behozatal mennyisége egy adott évben egy meghatározott szintet („küszöbmennyiség”) meghalad.

A küszöbmennyiség megállapításához az adott termék piacra jutási lehetősége szolgál alapul, amely az importnak a három előző évre vonatkozóan megállapított hazai fogyasztáshoz viszonyított százalékos arányában fejezhető ki.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)    Nem vethető ki kiegészítő behozatali vám abban az esetben, ha a behozatal várhatóan nem fogja megzavarni az uniós piacot, vagy ha a kiváltott hatások nem állnának arányban az elérni kívánt céllal.

 

(3)    Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az importárakat az adott szállítmányra vonatkozó CIF-importárak alapján kell meghatározni. A CIF-importárakat össze kell vetni a termék reprezentatív világpiaci áraival vagy az uniós importpiacon arra a termékre vonatkozó reprezentatív árakkal.

(4)   A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja ▌az e cikk alkalmazásához szükséges intézkedéseket. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

124. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási aktusok útján:

a)      a Szerződésnek megfelelően kötött valamely nemzetközi megállapodásban, a Közös Vámtarifában, továbbá a ▌ 121. cikkben említett végrehajtási aktusokban rögzített szabályoknak megfelelően megállapíthatja a behozatali vám mértékét;

b)     a kiegészítő behozatali vámoknak a 123. cikk (1) bekezdésének első albekezdése alapján elfogadott szabályok keretében történő alkalmazása céljából megállapíthatja a reprezentatív árakat és a küszöbmennyiségeket.

III. FEJEZET

A VÁMKONTINGENSEK KEZELÉSE ÉS A HARMADIK ORSZÁGOK ÁLTAL ALKALMAZOTT KÜLÖNLEGES BEHOZATALI ELBÁNÁS

125. cikk

Vámkontingensek

(1)    Az Unióban vagy annak egy részében történő szabad forgalomba hozatalra szánt mezőgazdasági termékek behozatalára, vagy a részben vagy egészben az Unió által kezelendő, az uniós mezőgazdasági termékek harmadik országokba való bevitelére vonatkozó azon vámkontingenseket, amelyek ▌a Szerződésnek megfelelően kötött nemzetközi megállapodásokból vagy a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésével vagy 207. cikkével összhangban elfogadott egyéb jogi aktusból erednek, a Bizottság nyitja meg és/vagy igazgatja az e rendelet 126. cikke szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, illetve az e rendelet 127. és 128. cikke szerinti végrehajtási aktusok útján.

(2)    A vámkontingensek kezelésének az érintett gazdasági szereplők közötti megkülönböztetés nélkül, a következő módszerek valamelyikének vagy e módszerek kombinációjának, illetve más megfelelő módszernek az alkalmazásával kell történnie:

a)      a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer (az „érkezési sorrend” elve);

b)     a kérelmek benyújtásakor igényelt mennyiségek arányában történő elosztás módszere (a „párhuzamos vizsgálat módszere”);

c)      a kialakult kereskedelmi szokások figyelembevételén alapuló módszer (a „hagyományos/újonnan érkező importőrök” módszerének alkalmazása).

(3)   A kezelés alkalmazott módszerének:

a)      behozatali vámkontingensek esetében kellő súlyt kell fektetnie a meglévő, illetve az újonnan megjelenő uniós termelési, feldolgozási és fogyasztási piacon – a versenyképesség, a kínálat biztonsága és folytonossága tekintetében – jelentkező ellátási igényeke és a piaci egyensúly megőrzésének szükségességére; valamint

b)     kiviteli vámkontingensek esetében lehetővé kell tennie az adott kontingens alapján rendelkezésre álló lehetőségek teljes körű kihasználását.

125a. cikk

Egyedi rendelkezés

A Spanyolországba történő behozatalra szánt 2 000 000 tonna kukoricára és 300 000 tonna cirokra vonatkozó vámkontingens, valamint a Portugáliába történő behozatalra szánt 500 000 tonna kukoricára vonatkozó vámkontingens esetében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a vámkontingensek szerinti behozatal végrehajtásához, valamint adott esetben az érintett tagállamok kifizető ügynökségei által importált mennyiségek intervenciós raktározásához és az e tagállamok piacain történő elhelyezéséhez szükséges rendelkezések meghatározása céljából.

 

126. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)    Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplők a behozatali vámkontingens keretében méltányos feltételek mellett jussanak hozzá a rendelkezésre álló mennyiségekhez és egyenlő bánásmódban részesüljenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben:

a)      meghatározza azokat a feltételeket és jogosultsági követelményeket, amelyeket a gazdasági szereplőknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy a behozatali vámkontingens keretében kérelmet nyújthassanak be; az érintett rendelkezések előírhatják a harmadik országokkal és az azokkal megegyező vámjogi helyzetű területekkel folytatott kereskedelem vagy a feldolgozói tevékenység terén szerzett tapasztalat minimális szintjét, az érintett piaci szektorra vonatkozóan meghatározott minimális mennyiségben és időtartamban kifejezve; a rendelkezések magukban foglalhatnak továbbá olyan konkrét szabályokat is, amelyek egy meghatározott ágazat szükségleteinek kielégítését és a szóban forgó ágazatban alkalmazott gyakorlatoknak, illetve a feldolgozóipari felhasználásoknak és szükségleteknek való megfelelést hivatottak biztosítani;

b)     szabályokat határoz meg a jogoknak a gazdasági szereplők között történő átruházására, valamint szükség esetén a behozatali vámkontingens kezelésének keretében történő átruházást érintő korlátozásokra vonatkozóan;

c)      biztosíték letétbe helyezéséhez köti a behozatali vámkontingens keretében történő behozatalt;

d)     szükség esetén rendelkezik ▌a vámkontingensre vonatkozóan a 125. cikk (1) bekezdésében említett nemzetközi megállapodásban vagy más vonatkozó jogi aktusban rögzített sajátosságokról, követelményekről vagy korlátozásokról.

(2)    Annak érdekében, hogy az exportált termékek harmadik országba történő bevitelük során – az Unió által a ▌Szerződéssel összhangban kötött nemzetközi megállapodások értelmében – bizonyos feltételek betartása mellett különleges elbánásban részesülhessenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 160. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon szabályokkal kapcsolatban, amelyek előírják, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak – kérelemre, és a megfelelő ellenőrzések elvégzését követően – ki kell állítaniuk a feltételeknek való megfelelést tanúsító olyan okmányt, amely alapján az exportált termékek harmadik országba történő bevitelük során bizonyos feltételeknek való megfelelés esetén különleges elbánásban részesülhetnek.

127. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően gyakorolt végrehajtási hatáskörök

▌A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározhatja:

a)          az éves vámkontingenseket, szükség esetén az év egészére megfelelően elosztva, és ▌a kontingensek kezelésére alkalmazandó módszert;

b)          a behozatali, illetve kiviteli rendszer elfogadásáról szóló megállapodásban vagy jogi aktusban megállapított egyedi rendelkezések alkalmazására vonatkozó eljárásokat, különösen a következők tekintetében:

i.  a termék jellegére, származási helyére és eredetére vonatkozó garanciák,

ii.      az i. pontban említett garanciák ellenőrzésére szolgáló dokumentum elismerése,

iii.     az exportáló ország által kiadott dokumentum bemutatása,

iv.     a termékek rendeltetési helye és felhasználása;

c)      az engedélyek érvényességi idejét;

d)     a biztosítékok letétbe helyezésére vonatkozó eljárásokat, valamint a biztosítékok összegét;

e)      az engedélyek felhasználását, valamint – szükség esetén – különösen a vámkontingens keretében történő behozatal iránti kérelmek benyújtásának és az engedélyek megadásának feltételeire vonatkozó egyedi intézkedéseket;

f)      a 126. cikk (2) bekezdésében említett okmány tartalmával, formájával, kiadásával és használatával kapcsolatos szükséges intézkedéseket;

g)     a 125a. cikk alkalmazására vonatkozó eljárásokat és technikai kritériumokat.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

128. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

(1)    A Bizottság a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási aktusok útján elfogadja az azon folyamat irányítására vonatkozó rendelkezéseket, amellyel garantálható a behozatali vámkontingens keretében rendelkezésre álló mennyiségek túllépésének megelőzése, ideértve különösen a rendelkezésre álló mennyiségek elérése esetén az egyes kérelmekre vonatkozó elosztási együtthatók megállapítását, az elbírálás alatt álló kérelmek elutasítását és – szükség esetén – a kérelmek benyújtásának felfüggesztését.

(2)    A Bizottság a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási aktusok útján rendelkezéseket fogadhat el a fel nem használt mennyiségek újraelosztásával kapcsolatban.

 

IV. FEJEZET

MEGHATÁROZOTT TERMÉKEK BEHOZATALÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

129. cikk

Kenderbehozatal

(1)    Az alábbi termékeket kizárólag a következő feltételek teljesülése esetén lehet behozni az Unióba:

a)      az 5302 10 00 KN-kód alá tartozó valódi nyerskendert akkor, ha az teljesíti a(z) […]/EU rendelet [a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet] ▌25. cikkének (3) bekezdésében és 28. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeket;

b)     az ex 1207 99 ▌20 KN-kód alá tartozó, vetésre szánt kendermag-fajtákat akkor, ha azokhoz mellékelték annak igazolását, hogy az adott fajta tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladja meg a(z) […]/EU rendelet [a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet] 25. cikkének (3) bekezdésével és 28. cikkének h) pontjával ▌összhangban meghatározott szintet;

c)      az 1207 99 91 KN-kód alá tartozó, nem vetésre szánt kendermagot kizárólag a tagállam engedélyével rendelkező importőrök hozhatnak be annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a magokat ne lehessen vetőmagként felhasználni.

(2)    Ezt a cikket a tagállamok által a Szerződéssel, valamint a Kereskedelmi Világszervezet mezőgazdaságról szóló megállapodásából eredő kötelezettségekkel összhangban elfogadott, az itt leírtaknál szigorúbb szabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.

129a. cikk

Komlóbehozatal

(1)    A komlóágazat termékeit harmadik országokból kizárólag akkor lehet behozni, ha a minőségükre vonatkozó előírások legalább egyenértékűek az Unióban betakarított hasonló termékek vagy az ezekből készült termékek tekintetében elfogadott előírásokkal.

(2)    A szóban forgó termékek akkor tekintendők az (1) bekezdésben említett minőségi előírásoknak megfelelőnek, ha azokhoz csatolják a származási ország hatóságai által kiadott, az 59b. cikkben említett tanúsítvánnyal egyenértékűnek elismert igazolást.

A komlóliszt, az emelt lupulintartalmú komlóliszt, a komlókivonat és a kevert komlótermékek esetében az igazolás csak akkor ismerhető el a tanúsítvánnyal egyenértékűnek, ha a termék alfasavtartalma nem alacsonyabb az alapanyagául szolgáló komlóénál.

(3)    Az adminisztratív terhek lehető legkisebb mértékűre való csökkentése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén nem alkalmazandók az egyenértékűség igazolásával és a csomagolás címkézésével kapcsolatos kötelezettségek.

(4)    A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja az e cikk alkalmazásához szükséges intézkedéseket, beleértve az egyenértékűségre vonatkozó igazolások elismerésével és a komlóbehozatal ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat is. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

130. cikk

Az importált termékekre vonatkozó eltérések és különleges biztosíték a borágazatban

A Szerződés 43. cikke (2) bekezdésének tiszteletben tartásával a VII. melléklet II. része B. szakaszának 5. pontjától vagy C. szakaszától való eltérések fogadhatók el az importált termékekre vonatkozóan, az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban.

A VII. melléklet II. része B. szakaszának 5. pontjától való eltérések esetében az importőröknek a szóban forgó termékekért azok szabad forgalomba bocsátásakor a kijelölt vámhatóságoknál biztosítékot kell letétbe helyezniük. A biztosítékot fel kell szabadítani, amint az importőr olyan bizonyítékkal szolgál, amelyet elfogadnak annak a tagállamnak a vámhatóságai, ahol a szabad forgalomba bocsátásra sor kerül, és amely igazolja, hogy:

a)      a termékek esetében nem alkalmaztak eltérést; illetve

b)     amennyiben alkalmaztak eltérést, a termékekből nem készítettek bort, vagy ha bort készítettek belőlük, akkor azt megfelelő módon felcímkézték.

A Bizottság végrehajtási aktusok útján megállapíthatja az e cikk egységes alkalmazásához szükséges szabályokat, többek között a biztosíték összegére és a megfelelő címkézésre vonatkozóan. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

130a. cikk

Finomításra szánt nyers cukor behozatala

(1)    A 2016–2017-es gazdasági év végéig valamennyi, kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzem gazdasági évenként 2 500 000 tonna fehércukorban kifejezett kizárólagos behozatali kapacitásban részesül.

(2)    A 2005-ben Portugáliában egyedüliként működő cukorrépa-feldolgozó üzemet kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemnek kell tekinteni.

(3)       A finomításra szánt cukorra vonatkozó behozatali engedély csak teljes munkaidőben működő finomítók részére adható ki, feltéve, hogy az érintett mennyiségek nem haladják meg az (1) bekezdésben említett mennyiséget. Az engedélyek csak a kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek között ruházhatók át, és érvényességük annak a gazdasági évnek a végén jár le, amelyre vonatkozóan kiadták őket.

Ez a bekezdés minden egyes gazdasági év első három hónapjára alkalmazandó.

(4)    Tekintettel arra, hogy biztosítani kell, hogy a behozott, finomításra szánt cukor finomítására e cikknek megfelelően kerüljön sor, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők meghatározására:

a)     az (1) bekezdésben említett behozatali rendelkezések alkalmazásához szükséges kifejezések használata;

b)     azon feltételek és jogosultsági követelmények, amelyeket a gazdasági szereplőknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy behozatali engedély iránti kérelmet nyújthassanak be, ideértve biztosíték letétbe helyezését is;

c)      a kiszabandó igazgatási szankciókra vonatkozó szabályok.

(5)    A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az importőrökre és különösen a kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemekre vonatkozó követelményekkel és kötelezettségekkel kapcsolatban benyújtandó igazoló dokumentumokra vonatkozó szükséges szabályokat. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

130b. cikk

A behozatali vámok felfüggesztése a cukorágazatban

A 101l. cikk (2) bekezdésében említett termékek gyártásához szükséges ellátás biztosítása érdekében a 2016–2017-es gazdasági év végéig a Bizottság végrehajtási aktusok útján részben vagy egészben felfüggesztheti az alábbi termékek bizonyos mennyiségeire vonatkozó behozatali vámok alkalmazását:

a)     a 1701 KN-kód alá tartozó cukor;

b)     a 1702 30 10, 1702 40 10, 1702 60 10 és 1702 90 30 KN-kód alá tartozó izoglükóz.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

V. FEJEZET

VÉDINTÉZKEDÉSEK ÉS AKTÍV FELDOLGOZÁS

131. cikk

Védintézkedések

(1)    A Bizottság a ▌ 260/2009/EK[48] és a ▌625/2009/EK[49] tanácsi rendeletnek megfelelően védintézkedéseket hoz az Unióba történő behozatal tekintetében, e cikk (3) bekezdésére is figyelemmel.

(2)    Amennyiben az Európai Parlament és a Tanács valamely egyéb jogi aktusa, illetve a Tanács valamely egyéb jogi aktusa másként nem rendelkezik, a Bizottság a Szerződéssel összhangban kötött nemzetközi megállapodásokban az Unióba történő behozatal tekintetében meghatározott védintézkedéseket e cikk (3) bekezdésének megfelelően hozza meg.

(3)    A Bizottság az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett intézkedéseket végrehajtási aktusok útján, valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére hozhatja meg. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, a Bizottság a kérelemre vonatkozóan annak kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, végrehajtási aktusok útján határozatot hoz. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 162. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és azok haladéktalanul hatályba lépnek.

(4)    A Bizottság végrehajtási aktusok útján visszavonhatja vagy módosíthatja az e cikk (3) bekezdésének megfelelően elfogadott uniós védintézkedéseket. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 162. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

 

132. cikk

A vámfelügyelet melletti feldolgozási és az aktív feldolgozási rendszer felfüggesztése

▌      Amennyiben a vámfelügyelet melletti feldolgozási, illetve az aktív feldolgozási rendszer zavart idéz vagy idézhet elő az uniós piacon, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére, végrehajtási aktusok útján részben vagy teljes mértékben felfüggesztheti a vámfelügyelet melletti feldolgozási vagy aktív feldolgozási rendszer alkalmazását a gabonafélék, a rizs, a cukor, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó, a gyümölcsök és zöldségek, a feldolgozott gyümölcsök és zöldségek, a bor, a marha- és borjúhús, a tej és a tejtermékek, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás, a baromfihús és a mezőgazdasági eredetű etilalkohol ágazatába tartozó termékek tekintetében. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, a Bizottság a kérelemre vonatkozóan annak kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, végrehajtási aktusok útján határozatot hoz. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 162. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és azok haladéktalanul hatályba lépnek.

 

▌

 

 

VI. FEJEZET

EXPORT-VISSZATÉRÍTÉSEK

133. cikk

Hatály

(1)       Amikor a belső piaci feltételek a 154. cikk (1) bekezdésében vagy a 156. cikkben foglaltak hatálya alá esnek, akkor a kivitel világpiaci árfolyamok vagy árak alapján történő lebonyolításának lehetővé tételéhez szükséges mértékben, valamint a Szerződéssel ▌

összhangban kötött nemzetközi megállapodásokból eredő korlátokon belül, az említett árfolyamok vagy árak és az uniós árak közötti különbséget export-visszatérítés révén ki lehet egyenlíteni:

a)      a következő ágazatok további feldolgozás nélkül exportálandó termékei esetében:

i.       gabona;

ii.      rizs;

iii.     cukor, az I. melléklet III. részének b)–d) és g) pontjában felsorolt termékek tekintetében;

iv.     marha- és borjúhús;

v.      tej és tejtermékek;

vi.     sertéshús;

vii.    tojás;

viii.   baromfihús;

b)   az e bekezdés a) pontjának i–iii., v. és vii. alpontjában felsorolt ágazatok termékei esetében, amennyiben azokat az ▌1216/2009/EK tanácsi rendelettel[50] összhangban, feldolgozott áruk formájában, illetve az I. melléklet X. részének b) pontjában felsorolt, cukor hozzáadásával készült termékek formájában kívánják exportálni.

 

(2)    A feldolgozott áruk formájában kivitelre kerülő termékek után járó export-visszatérítés nem haladhatja meg a további feldolgozás nélkül exportált ugyanazon termékekre alkalmazandó export-visszatérítés mértékét.

▌

(2a)  A 154. cikk (1) bekezdésének és a 156. cikknek a sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett termékek esetében biztosított visszatérítés mértéke 0 EUR.

134. cikk

Az export-visszatérítések elosztása

Az export-visszatérítés mellett exportálható mennyiségek kiosztásához olyan módszert kell alkalmazni, amely:

a)      a termék jellegének és az érintett piac helyzetének legjobban megfelel, a rendelkezésre álló erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználását teszi lehetővé, figyelembe véve az uniós kivitel hatékonyságát, szerkezetét és a piaci egyensúlyra gyakorolt hatását, valamint nem idéz elő megkülönböztetést a gazdasági szereplők, különösen a nagy és kis gazdasági szereplők között;

b)     az adminisztrációs követelményeket tekintve a lehető legkevesebb adminisztrációs terhet rója a gazdasági szereplőkre.

135. cikk

Az export-visszatérítés mértékének megállapítása

(1)       Egyazon termékre az Unió egészében azonos export-visszatérítést kell alkalmazni. Eltérés állhat fenn ugyanakkor a rendeltetési helytől függően, különösen amennyiben ezt a világpiaci helyzet, egyes piacok sajátos követelményei vagy a ▌Szerződéssel összhangban kötött nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségek szükségessé teszik.

(2)    A visszatérítések mértékét meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

136. cikk

Export-visszatérítés nyújtása

(1)    A 133. cikk (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt, további feldolgozás nélkül exportált termékekre visszatérítés csak kérelem alapján és kiviteli engedély bemutatása mellett nyújtható.

(2)    A 133. cikk (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt termékekre alkalmazandó visszatérítés mértéke megegyezik az engedély iránti kérelem benyújtásának napján alkalmazandó visszatérítés mértékével vagy az érintett pályázati eljárásból eredő és – differenciált visszatérítés esetében – az ugyanazon a napon a következőkre alkalmazandó visszatérítés mértékével:

a)      az engedélyen feltüntetett rendeltetési hely; vagy

b)     a tényleges rendeltetési hely, ha az eltér az engedélyen feltüntetett rendeltetési helytől, amely esetben az alkalmazandó összeg nem haladhatja meg az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre alkalmazandó összeget.

▌

▌

(4)    A visszatérítés kifizetésére a következőkre vonatkozó bizonyítékok benyújtását követően kerül sor:

a)      a termékek a Vámkódex 161. cikkében említett kiviteli eljárással összhangban elhagyták az Unió vámterületét;

b)     differenciált visszatérítés esetén az importált termékek megérkeztek az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre vagy arra a másik rendeltetési helyre, amelyre vonatkozóan a visszatérítés mértéke a (2) bekezdés b) pontjának sérelme nélkül megállapításra került.

137. cikk

Az élő állatokra nyújtott export-visszatérítések a marha- és borjúhúságazatban

▌A marha- és borjúhús-ágazati termékek tekintetében az élő állatok exportjára járó visszatérítés odaítélésének és kifizetésének feltétele az uniós jogszabályokban meghatározott állatjóléti követelményeknek és különösen az állatok szállítás alatti védelmére vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés.

▌

▌

138. cikk

A kivitelre vonatkozó korlátok

A ▌Szerződéssel összhangban kötött nemzetközi megállapodásokból eredő, a mennyiséget illető kötelezettségvállalásokat az érintett termékekre alkalmazott referencia-időszakokra kiadott kiviteli engedélyek alapján kell betartani.

▌A Kereskedelmi Világszervezet mezőgazdaságról szóló megállapodásából eredő kötelezettségek teljesítése tekintetében a referencia-időszak vége nincs hatással az exportengedélyek érvényességére.

139. cikk

Átruházott hatáskörök

▌

▌

(2a)  Az export-visszatérítési rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben rendelkezik a gazdasági szereplők kötelezettségeinek teljesítését garantáló biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettségről.

(3)    A gazdasági szereplőkre és a hatóságokra háruló adminisztratív terhek lehető legkisebb mértékűre való csökkentése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben rögzíti azokat a küszöbértékeket, amelyek alatt a kiviteli engedély kibocsátása, illetve bemutatása nem kötelező, megjelöli azokat a rendeltetési helyeket vagy műveleteket, amelyek esetében indokolt lehet a kiviteli engedély bemutatására vonatkozó követelmény alóli mentesítés, és – indokolt helyzetben – lehetővé teszi a kiviteli engedély utólagos megadását.

(4)    Az export-visszatérítésekre való teljes körű vagy részleges jogosultságot indokolttá tévő gyakorlati helyzetek kezelése érdekében, továbbá abból a célból, hogy segítséget nyújtson a gazdasági szereplők számára az export-visszatérítés kérelmezése és végső kifizetése közötti időszak áthidalásához, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozó szabályokról:

a)      másik időpont meghatározása a visszatérítésre vonatkozóan;

           ▌

c)      az export-visszatérítések előzetes kifizetése, beleértve a biztosíték letétbe helyezésére és felszabadítására vonatkozó feltételeket is;

d)     a termékek valós rendeltetési helyét érintő kétségek felmerülése esetén szükséges további bizonyítékok, valamint az Unió vámterületére történő újrabehozatal lehetősége;

e)      azon rendeltetési helyek, amelyek esetében a kivitel az Unióból való kivitelnek minősül, valamint egyes rendeltetési helyeknek az export-visszatérítésre jogosultságot biztosító uniós vámterületek közé történő felvétele.

 

(4a)  Annak biztosítása érdekében, hogy a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek és az ezek feldolgozásával előállított termékek exportőrei az export-visszatérítés tekintetében egyenlő elbánásban részesüljenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 136. cikk (1) és (2) bekezdésének a 133. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett termékekre való alkalmazásáról.

(5)    Annak biztosítása érdekében, hogy az export-visszatérítés által érintett termékeket valóban kivigyék az Unió vámterületéről és azok ne kerülhessenek vissza az említett területre, továbbá annak érdekében, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkenjenek azok az adminisztratív terhek, amelyek a visszatérítés által érintett termékeknek a differenciált visszatérítésre jogosultságot biztosító rendeltetési hely szerinti országba történő megérkezésére vonatkozó bizonyítékok kiállításával és benyújtásával összefüggésben a gazdasági szereplőkre hárulnak, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozó szabályokról:

a)      az a határidő, amelyen belül meg kell történnie az Unió vámterületéről való kiléptetésnek, beleértve az átmeneti újrabeléptetés idejét is;

b)     azok a feldolgozási műveletek, amelyek az említett időszakban végrehajthatók az export-visszatérítéssel támogatott termékeken;

c)      bizonyíték arra nézve, hogy az érintett termékek megérkeztek a differenciált visszatérítésre jogosultságot biztosító rendeltetési helyre;

d)     azok a visszatérítési küszöbértékek és feltételek, amelyek mellett az exportőrök mentesíthetők az említett igazolási kötelezettség alól;

e)      a differenciált visszatérítésre jogosultságot biztosító rendeltetési helyre való megérkezés igazolásának független harmadik felek által történő jóváhagyására vonatkozó feltételek.

(5a)       Annak érdekében, hogy az exportőröket az állatjóléti feltételeknek való megfelelésre ösztönözzék, valamint hogy az illetékes hatóságok ellenőrizni tudják az export-visszatérítésekkel kapcsolatos kiadások helyességét azokban az esetekben, amikor a visszatérítés nyújtásának feltétele az állatjóléti követelmények betartása, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az állatjóléti követelmények uniós vámterületen kívüli betartására, és ezen belül független harmadik felek bevonására vonatkozóan.

(6)         A különböző ágazatok sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján egyedi követelményeket és feltételeket állapíthat meg a gazdasági szereplők és az export-visszatérítéssel ▌ támogatható termékek tekintetében, valamint az export-visszatérítés kiszámítása céljából alkalmazandó együtthatók meghatározására vonatkozóan, figyelembe véve a gabonafélékből nyert szeszes italok bizonyos fajtáinak érési folyamatát.

140. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja az e ▌fejezet alkalmazásához szükséges intézkedéseket, különösen az alábbiakra vonatkozóan:

a)      a ki nem osztott vagy fel nem használt exportálható mennyiségek újraelosztása;

aa)   az export-visszatérítés újbóli kiszámításának módszere abban az esetben, ha az engedélyben említett termékkód vagy rendeltetési hely nem egyezik meg a tényleges termékkel, illetve rendeltetési hellyel;

b)     a 133. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett termékek;

c)      a biztosítékok letétbe helyezésére vonatkozó eljárások, valamint a biztosítékok összege;

d)     a 139. cikk (4a) bekezdése értelmében elfogadott intézkedések alkalmazása.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

141. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

A Bizottság a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási aktusok útján:

a)     megfelelő intézkedéseket hozhat a 136. cikk (2) bekezdésében előírt rugalmassággal való visszaélések megelőzése céljából, különösen a kérelmek benyújtására vonatkozó eljárás tekintetében;

b)     meghozhatja a 138. cikkben említett mennyiségi kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, ideértve a kiviteli engedélyek kiadásának felfüggesztését és korlátozását a kötelezettségvállalások túllépése vagy esetleges túllépése esetén;

c)      a 139. cikk (6) bekezdése értelmében elfogadott szabályokkal összhangban rögzítheti az export-visszatérítésre alkalmazandó együtthatókat.

VII. FEJEZET

PASSZÍV FELDOLGOZÁS

142. cikk

A passzív feldolgozási rendszer felfüggesztése

▌Amennyiben a passzív feldolgozási rendszer zavart idéz vagy idézhet elő az uniós piacon, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére, végrehajtási aktusok útján részben vagy teljes mértékben felfüggesztheti a passzív feldolgozási rendszer alkalmazását a gabona-, a rizs-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, a bor-, a marha- és borjúhús-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, valamint a baromfihús-ágazat termékei tekintetében. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, a Bizottság a kérelemre vonatkozóan annak kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, végrehajtási aktusok útján határozatot hoz. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 162. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és azok haladéktalanul hatályba lépnek.

▌

IV. RÉSZ

VERSENYSZABÁLYOK

I. FEJEZET

A VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

143. cikk

Bizottsági iránymutatások a versenyszabályoknak a mezőgazdaságra való alkalmazásáról

Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a Szerződés 42. cikkének megfelelően a Szerződés 101–106. cikkét, valamint az azok végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket kell – e rendelet 143a–145. cikkére is figyelemmel – alkalmazni a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése és 102. cikke szerinti valamennyi olyan megállapodásra, döntésre és összehangolt magatartásra, amely a mezőgazdasági termékek előállításához vagy kereskedelméhez kapcsolódik.

A belső piac működésének és az uniós versenyszabályok egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság és a tagállamok versenyhatóságai szoros együttműködés keretében alkalmazzák az uniós versenyszabályokat.

Ezen túlmenően a Bizottság adott esetben iránymutatásokat tesz közzé a nemzeti versenyhatóságok és a vállalkozások munkájának segítése érdekében.

143a. cikk

Az érintett piac

Az érintett piac fogalmának meghatározásával azonosítható és meghatározható az a kör, amelyen belül a vállalkozások közötti verseny működik, és két kumulatív dimenzió körül tagolódik:

a)     az érintett termékpiac: e fejezet alkalmazásában „termékpiac” az a piac, amely tartalmaz minden olyan terméket, amely a fogyasztó megítélése szerint a termék jellemzői, ára és tervezett felhasználása alapján egymással felcserélhető vagy helyettesíthető;

b)     az érintett földrajzi piac: e fejezet alkalmazásában „földrajzi piac” az a piac, amely magában foglalja azt a területet, ahol az érintett vállalkozások az érintett termékeket kínálják, ahol a versenyfeltételek megfelelő mértékben homogének, és amely – különösen a versenyfeltételek érzékelhetően eltérő volta miatt – megkülönböztethető a szomszédos területektől.

143b. cikk

Erőfölény

E fejezet alkalmazásában az „erőfölény” olyan helyzet, amelyben a vállalkozás az általa képviselt gazdasági erő következtében képes megszüntetni a tényleges versenyt az érintett piacon és piaci magatartását csak viszonylag kis mértékben befolyásolja versenytársainak, vevőinek és végső soron a fogyasztóknak a magatartása.

144. cikk

A KAP-célok esetében a mezőgazdasági termelők és társulásaik számára biztosított eltérések

(1)    A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az e rendelet 143. cikkében említett olyan megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra, amelyek szükségesek a Szerződés 39. cikkében meghatározott célok eléréséhez.

▌A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni a mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek vagy ilyen szervezetek által alkotott társulások, továbbá az e rendelet 106. cikke szerinti elismert termelői szervezetek vagy az e rendelet 107. cikke szerinti elismert termelői szervezetek társulásainak olyan megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira, amelyek mezőgazdasági termékek előállításával vagy értékesítésével, vagy az ilyen termékek tárolására, kezelésére vagy feldolgozására szolgáló közös létesítmények használatával kapcsolatosak, kivéve, ha veszélybe kerül a Szerződés 39. cikkében meghatározott célok elérése.

E bekezdés nem alkalmazandó az olyan megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra, amelyek az árak azonos szinten való megállapításának kötelezettségével járnak vagy amelyek kizárják a versenyt.

           ▌

           ▌

(2)    Az (1) bekezdésben említett feltételeket teljesítő megállapodások, döntések és összehangolt magatartások alkalmazása nem tiltható meg, és vonatkozásukban előzetes döntéshozatal sem írható elő.

A Szerződés 101. cikkének alkalmazásával járó bármely nemzeti vagy uniós eljárás során a Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének megsértésével kapcsolatos bizonyítási terhet a jogsértést állító fél vagy hatóság viseli. Az (1) bekezdésben említett mentességekkel élni kívánó félnek kell bizonyítania azt, hogy az említett bekezdés feltételei teljesülnek.

145. cikk

Megállapodások és összehangolt magatartások elismert szakmaközi szervezetekben

(1)    Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az e rendelet 108. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és 108. cikke (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt tevékenységeket, illetve az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata esetében az e rendelet 109d. cikkében felsorolt tevékenységeket végző, az e rendelet 108. cikke szerint elismert szakmaközi szervezetek megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira.

(2)    Az (1) bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha:

a)      a megállapodásokról, döntésekről és összehangolt magatartásokról a Bizottság értesítést kapott;

b)     az összes kért információ kézhezvételét követő két hónapon belül a Bizottság ▌ nem állapította meg, hogy e megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások összeegyeztethetetlenek az uniós szabályokkal. Amikor azonban a Bizottság azt állapítja meg, hogy azok összeegyeztethetetlenek az uniós szabályokkal, ezt a megállapítását a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell megtennie.

(3)      Az (1) bekezdésben említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások a (2) bekezdés b) pontjában említett kéthónapos időszak lejártáig nem léptethetők hatályba.

(4)    Minden esetben az uniós szabályokkal összeegyeztethetetlennek kell minősíteni azokat a megállapodásokat, döntéseket és összehangolt magatartásokat, amelyek:

a)      az Unión belül a piac bármilyen formában történő felosztásához vezethetnek;

b)     befolyásolhatják a piacszervezés zavartalan működését;

c)      a verseny olyan jellegű torzulásait okozhatják, amelyek nem feltétlenül szükségesek a szakmaközi szervezet tevékenysége során követett KAP-célok eléréséhez;

d)     árak vagy kvóták rögzítését vonják maguk után;

e)      hátrányos megkülönböztetéshez vagy a verseny megszűnéséhez vezethetnek az adott termékek jelentős részének vonatkozásában.

(5)    Ha a Bizottság a (2) bekezdés b) pontjában említett kéthónapos időszak lejártát követően úgy találja, hogy az (1) bekezdés alkalmazásának feltételei nem teljesülnek, akkor a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül határozatot hoz, amelyben kimondja, hogy a szóban forgó megállapodásra, döntésre vagy összehangolt magatartásra a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.

Az említett bizottsági határozat nem alkalmazandó az érintett szakmaközi szervezet határozatról való értesítésének időpontját megelőzően, kivéve, ha a szóban forgó szakmaközi szervezet helytelen tájékoztatást adott vagy visszaélt az (1) bekezdésben biztosított mentességgel.

(6)    Több évre szóló megállapodások esetében az első évben tett értesítés érvényes a megállapodás következő éveire is. Mindemellett ebben az esetben a Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy másik tagállam kérésére bármikor összeférhetetlenséget állapíthat meg.

(7)    A Bizottság az e cikk egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket meghatározó végrehajtási aktusokat fogadhat el. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

II. FEJEZET

AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

146. cikk

A Szerződés 107–109. cikkének alkalmazása

(1)      ▌A Szerződés 107–109. cikkét alkalmazni kell a mezőgazdasági termékek előállítására és kereskedelmére.

(2)         Az (1) bekezdéstől eltérve a Szerződés 107–109. cikkét nem kell alkalmazni a tagállamok által az alábbiak bármelyikének megfelelően és azzal összhangban nyújtott kifizetésekre:

a)          az e rendelet szerinti, részben vagy egészben az Unió által finanszírozott intézkedések ▌;

b)          e rendelet 148–153. cikkének rendelkezései.

147. cikk

A borágazati támogatási programokhoz kapcsolódó nemzeti kifizetések

A 41. cikk (3) bekezdésétől eltérve a tagállamok – az állami támogatásokról szóló uniós szabályokkal összhangban – a 43., 47. és 48. cikkben említett intézkedésekhez nemzeti kifizetést nyújthatnak.

Az állami támogatásokról szóló uniós szabályokban meghatározott legmagasabb támogatási arány a közforrásból – azaz az uniós és nemzeti forrásokból – származó összfinanszírozásra vonatkozik.

148. cikk

A rénszarvasra vonatkozó nemzeti kifizetés Finnországban és Svédországban

A Bizottság által a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül megadott engedély alapján Finnország és Svédország nemzeti kifizetést nyújthat a rénszarvas tenyésztéséhez és forgalmazásához, valamint a rénszarvasból készült termékek (ex 0208 és ex 0210 KN-kód) előállításához és forgalmazásához, amennyiben az nem vezet a termelés hagyományos szintjének emelkedéséhez.

149. cikk

A cukorágazatra vonatkozó nemzeti kifizetések Finnországban

Finnország egy adott gazdasági évben hektáronként legfeljebb 350 EUR nemzeti kifizetést nyújthat a cukorrépa-termelőknek.

150. cikk

A méhészetre vonatkozó nemzeti kifizetések

A tagállamok nemzeti kifizetést nyújthatnak a strukturális vagy természeti feltételekből eredően hátrányos helyzetű méhészetek védelme érdekében vagy gazdaságfejlesztési programok keretében, kivéve a termelésre vagy kereskedelemre irányuló támogatásokat.

151. cikk

A bor válság esetén történő lepárlásához nyújtott nemzeti támogatás

(1)   A tagállamok igazolt válsághelyzetben nemzeti kifizetést nyújthatnak a bortermelők részére az önkéntes vagy kötelező borlepárláshoz.

           ▌E kifizetéseknek ▌arányosnak kell lenniük és lehetővé kell tenniük a válság  kezelését.

           ▌Az ilyen kifizetés céljára egy adott évben egy adott tagállamban rendelkezésre álló      teljes támogatási összeg nem haladhatja meg az adott évre vonatkozóan a IV.   mellékletben tagállamonként meghatározott teljes rendelkezésre álló összeg 15 %-át.

▌

(4)    Az (1) bekezdésben említett nemzeti kifizetést alkalmazni kívánó tagállamok kellően megindokolt értesítést juttatnak el a Bizottsághoz. A Bizottság a 162. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül ▌ határoz az intézkedés jóváhagyásáról és a kifizetések engedélyezéséről.

(5)    Az (1) bekezdésben említett, lepárlásból származó alkohol – a versenytorzulás elkerülése érdekében – kizárólag ipari vagy energetikai célokra használható fel.

(6)    A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja az e cikk alkalmazásához szükséges intézkedéseket. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

152. cikk

Gyermekek különböző termékekkel való ellátáshoz nyújtott nemzeti kifizetések

A tagállamok a 21. és 24. cikk szerinti uniós támogatást kiegészítve nemzeti kifizetést is nyújthatnak az oktatási intézmények tanulóinak különféle termékekkel való ellátásához vagy a 21. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolódó költségek fedezéséhez.

A tagállamok az ilyen kifizetéseket az érintett ágazatban kivetett illetékekből vagy a magánszektorból származó egyéb hozzájárulásokból finanszírozhatják.

A tagállamok a 21. cikk szerinti uniós támogatást kiegészítve a 21. cikk (2) bekezdésének megfelelően nemzeti kifizetést is nyújthatnak a gyermekek gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátását szolgáló uniós program eredményességéhez szükséges kísérő intézkedések finanszírozása céljából.

153. cikk

A diófélékre vonatkozó nemzeti kifizetések

(1)    A tagállamok évente hektáronként legfeljebb 120,75 EUR összegig terjedő nemzeti kifizetést nyújthatnak a következő termékeket előállító mezőgazdasági termelőknek:

a)      a 0802 11 és a 0802 12 KN-kód alá tartozó mandula;

b)     a 0802 21 és a 0802 22 KN-kód alá tartozó mogyoró;

c)      a 0802 31 és a 0802 32 KN-kód alá tartozó dió;

d)     a 0802 51 00 és a 0802 52 00 KN-kód alá tartozó pisztácia;

e)      a 1212 92 00 KN-kód alá tartozó szentjánoskenyér.

(2) Az (1) bekezdésben említett nemzeti kifizetés legfeljebb a következő nagyságú területekre fizethető:

Tagállam

A terület maximális mérete (ha)

Belgium

100

Bulgária

11 984

Németország

1 500

Görögország

41 100

Spanyolország

568 200

Franciaország

17 300

Olaszország

130 100

Ciprus

5100

Luxemburg

100

Magyarország

2 900

Hollandia

100

Lengyelország

4 200

Portugália

41 300

Románia

1 645

Szlovénia

300

Szlovákia

3 100

Egyesült Királyság

100

 

(3)    A tagállamok az (1) bekezdésben említett nemzeti kifizetés odaítélésének feltételeként előírhatják, hogy a mezőgazdasági termelők legyenek tagjai egy a 106. cikk értelmében elismert termelői szervezetnek.

V. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK

1. SZAKASZ

PIACI ZAVAROK

154. cikk

A piaci zavarokkal szembeni intézkedések

(1)      Annak érdekében, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen fellépni azokban az esetekben, amikor a belső vagy a külső piacokon bekövetkező jelentős áremelkedés vagy -csökkenés piaci zavar kialakulásának veszélyével fenyeget, illetve amikor egyéb, a piacot jelentősen megzavaró vagy ennek veszélyét előrevetítő események és körülmények merülnek fel, és ha ez a helyzet vagy annak a piacra gyakorolt hatásai valószínűsíthetően fennmaradnak vagy tovább romlanak, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a ▌ Szerződésnek megfelelően megkötött nemzetközi megállapodásokból származó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával, a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghozza az adott piaci helyzet kezeléséhez szükséges intézkedéseket, mely utóbbi intézkedések azonban csak abban az esetben hozhatók meg, ha az e rendelet szerinti egyéb intézkedések elégtelennek bizonyulnak.

Amennyiben piaci zavar kialakulásával fenyegető, az első albekezdésben említett esetben rendkívül sürgető okok azt szükségessé teszik, az e rendelet 161. cikkében meghatározott eljárást kell alkalmazni az e bekezdés értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.

E rendkívül sürgető okok között szerepelhetnek az olyan helyzetek, amikor azonnal fel kell lépni a piaci zavar kezelése vagy megelőzése érdekében, mivel a piaci zavar kialakulásának veszélye olyan gyorsan vagy váratlanul jelentkezik, hogy azonnali fellépésre van szükség a helyzet hatékony és eredményes kezelése vagy annak megakadályozása érdekében, hogy a piaci zavar kialakuljon, fennmaradjon, és súlyosabb vagy elhúzódó piaci zavarrá fajuljon, illetve amikor az azonnali fellépés késleltetése a piaci zavar tényleges bekövetkezéséhez vagy súlyosbításához vezetne, illetve a későbbiekben már több intézkedést tenne szükségessé a veszély vagy zavar orvoslására, vagy pedig káros hatást gyakorolna a termelésre vagy a piaci feltételekre.

Ezen intézkedések – a piaci zavarnak vagy a piaci zavar veszélyének kezeléséhez szükséges mértékben és időtartamra – kiterjeszthetik vagy módosíthatják az e rendeletben foglalt egyéb intézkedések hatályát, időbeli tartamát vagy más aspektusait, export-visszatérítéseket állapíthatnak meg, vagy részben vagy teljes körűen felfüggeszthetik a behozatali vámokat, többek között bizonyos mennyiségek vagy időszakok tekintetében.

(2)    Az (1) bekezdésben említett intézkedések nem alkalmazandók az I. melléklet XXIV. részének 2. szakaszában felsorolt termékekre.

Ugyanakkor a Bizottság a 161. cikkben említett sürgősségi eljárásnak megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján döntést hozhat arról, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedéseket alkalmazni kell az I. melléklet XXIV. részének 2. szakaszában felsorolt egy vagy több termékre.

(3)      A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja az e cikk (1) bekezdésének alkalmazásához szükséges eljárási szabályokat és technikai kritériumokat. ▌E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2. SZAKASZ

AZ ÁLLATBETEGSÉGEKHEZ, VALAMINT A KÖZEGÉSZSÉGÜGYI, ILLETVE ÁLLAT- ÉS NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI VESZÉLYEKBŐL EREDŐ FOGYASZTÓI BIZALOMVESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ PIACTÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK

155. cikk

Az állatbetegségekhez, valamint a közegészségügyi, illetve állat- és növény-egészségügyi veszélyekből eredő fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó intézkedések

(1)    A Bizottság végrehajtási aktusok útján rendkívüli támogatási intézkedéseket fogadhat el az állatbetegségek vagy a fogyasztói bizalomvesztés miatt nehéz helyzetbe került piac tekintetében:

a)       ▌ az Unión belüli és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem azon korlátozásainak figyelembevétele érdekében, amelyek az állatbetegségek terjedésének megakadályozását célzó intézkedések alkalmazásából eredhetnek; valamint

b)     azon súlyos piaci zavarok figyelembevétele érdekében, amelyek közvetlenül a fennálló közegészségügyi, illetve állat- vagy növény-egészségügyi veszélyekből és betegségekből eredő fogyasztói bizalomvesztésre vezethetők vissza.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)    Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések a következő ágazatok bármelyike esetében alkalmazandók:

a)      marha- és borjúhús;

b)     tej és tejtermékek;

c)      sertéshús;

d)     juh- és kecskehús;

e)      tojás;

f)      baromfihús.

A közegészségügyi vagy növény-egészségügyi veszélyekből eredő fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó, az (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedések – az I. melléklet XXIV. részének 2. szakaszában felsoroltak kivételével – az összes többi mezőgazdasági termék esetében is alkalmazandók.

A Bizottság a 161. cikkben említett sürgősségi eljárásnak megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kibővítheti az e bekezdés első két albekezdésében felsorolt termékek körét.

(3)    Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket az érintett tagállam kérésére kell meghozni.

(4)   Az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontja szerinti intézkedéseket csak akkor lehet meghozni, ha az érintett tagállam haladéktalanul megtette a betegség felszámolásához szükséges egészségvédelmi és állat-egészségügyi intézkedéseket, továbbá csak abban a mértékben és arra az időtartamra, amely a szóban forgó piac támogatásához feltétlenül szükséges.

(5)    Az Unió az (1) bekezdés szerinti intézkedésekhez a tagállamok által viselt kiadások 50 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

A marha- és borjúhúságazat, a tej- és a tejtermékágazat, a sertéshúságazat, valamint a juh- és kecskehúságazat tekintetében azonban az Unió a száj- és körömfájás elleni küzdelem esetében a kiadások 60 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

(6)    A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben a termelők hozzájárulnak a tagállamok által viselt kiadásokhoz, ez ne vezessen a különböző tagállamok termelői közti verseny torzulásához.

3. SZAKASZ

EGYEDI PROBLÉMÁK

156. cikk

Egyedi problémák megoldására szolgáló intézkedések

(1)    A Bizottság végrehajtási aktusok útján egyedi problémák megoldására szolgáló, szükséges és indokolható szükséghelyzeti intézkedéseket fogad el. Az ilyen intézkedések eltérhetnek e rendelet rendelkezéseitől, de csak a feltétlenül szükséges mértékig és a feltétlenül szükséges időtartamra. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)    Egyedi problémák megoldása érdekében, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben, amely olyan helyzetekhez kapcsolódik, melyek valószínűsíthetően a termelési és a piaci körülmények olyan gyors rosszabbodását okozzák, amelyet a szükséges intézkedések késedelmes elfogadása esetén nehezen lehetne kezelni, a Bizottság a 162. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

(3)    A Bizottság csak abban az esetben fogadhat el az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti intézkedéseket, ha a kívánt szükséghelyzeti intézkedéseket nem lehet a 154. vagy a 155. cikk alapján elfogadni.

(4)    Az (1) vagy a (2) bekezdés alapján elfogadott intézkedések legfeljebb tizenkét hónapig maradhatnak hatályban. Amennyiben az említett időtartam leteltét követően az említett intézkedések elfogadásához vezető egyedi problémák továbbra is fennállnak, a Bizottság a probléma tartós megoldása érdekében a 160. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el vagy megfelelő jogalkotási javaslatokat terjeszthet elő.

(5)    A Bizottság az elfogadástól számított két munkanapon belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az (1) vagy a (2) bekezdés alapján elfogadott intézkedésekről.

3A. SZAKASZ

MEGÁLLAPODÁSOK ÉS DÖNTÉSEK A PIACON URALKODÓ SÚLYOS EGYENSÚLYTALANSÁGOK IDEJÉN

156c. cikk

A Szerződés 101. cikke (1) bekezdésének alkalmazása

(1)    A piacon uralkodó súlyos egyensúlytalanságok idején a Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el abból a célból, hogy a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése ne legyen alkalmazandó az elismert termelői szervezetekre, ezek társulásaira és az elismert szakmaközi szervezetekre az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett ágazatok egyikében sem, feltéve ha a szóban forgó megállapodások és döntések nem ássák alá az egységes piac megfelelő működését, kizárólag az érintett ágazat stabilizálására törekednek és besorolhatók az alábbi kategóriák közül legalább egybe:

a)     piacról történő árukivonás vagy a termékek ingyenes szétosztása;

b)     feldolgozás;

c)      magántárolás;

d)     közös promóciós intézkedések;

e)      minőségi követelményekkel kapcsolatos megállapodások;

f)      a növényeket és állatokat sújtó kártevők és betegségek Unión belüli terjedésének megakadályozásához vagy az Unióban bekövetkezett természeti katasztrófák következményeinek kezeléséhez szükséges mezőgazdasági inputanyagok közös beszerzése;

g)     a termelés ideiglenes tervezése, figyelembe véve a termelési ciklus sajátos jellegét.

A Bizottság a végrehajtási aktusban meghatározza a mentesség tárgyi és földrajzi hatályát és a (3) bekezdésre is figyelemmel a mentesség alkalmazásának időtartamát.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)    Az (1) bekezdés csak abban az esetben alkalmazandó, ha a Bizottság már elfogadta az e fejezetben említett intézkedések valamelyikét, ha a termékeket állami intervenció keretében felvásárolták, vagy ha a II. rész I. címének I. fejezetében említett magántárolási támogatást ítéltek oda.

(3)    Az (1) bekezdésben említett megállapodások és döntések legfeljebb hat hónapig maradhatnak érvényben. A Bizottság ugyanakkor végrehajtási aktusokat fogadhat el, amelyekben további, legfeljebb hathónapos időszakra engedélyezi e megállapodások, döntések és összehangolt magatartások fenntartását. E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

II. FEJEZET

INFORMÁCIÓKÖZLÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL

157. cikk

Információközlési kötelezettségek

(1)    E rendelet alkalmazása, a mezőgazdasági termékek piacának monitoringja, elemzése és szabályozása, a piac átláthatóságának biztosítása, a KAP keretébe tartozó intézkedések megfelelő működésének biztosítása, ellenőrzése, monitoringja, értékelése és pénzügyi ellenőrzése, valamint a Szerződésnek megfelelően kötött nemzetközi megállapodásokban lefektetett követelményeknek való megfelelés, és ezen belül a megállapodásokban foglalt értesítési kötelezettségek teljesítése céljából a Bizottság a (2) bekezdésben említett eljárással összhangban elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a vállalkozások, tagállamok és ▌ harmadik országok által közlendő információkra vonatkozóan. Ennek során a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy milyen adatokra van szükség, és milyen szinergiák vannak a lehetséges adatforrások között.

A beérkezett információk nemzetközi szervezetek, valamint harmadik országok illetékes hatóságai számára is eljuttathatók vagy azok rendelkezésére bocsáthatók, továbbá közzétehetők, feltéve, hogy ennek során figyelembe veszik a személyes adatok védelmét és a vállalkozásoknak az üzleti titkaik, és ezen belül az árakra vonatkozó adataik védelméhez fűződő jogos érdekét.

(2)    Az információs rendszerek integritásának, valamint a továbbított dokumentumok és kapcsolódó adatok hitelességének és olvashatóságának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek megállapítják a következőket:

a)      azon információk jellege és típusa, amelyekről értesítést kell küldeni;

▌

bb)   a feldolgozandó adatok kategóriái és a maximális adatmegőrzési időtartamok, valamint a feldolgozás célja, különösen amennyiben ezen adatokat közzéteszik, illetve harmadik országoknak átadják;

c)      ▌az elérhetővé tett információkhoz vagy információs rendszerekhez való hozzáférési jogosultságok;

d)     az információk közzétételének ▌feltételei.

(3)         A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja az e cikk alkalmazásához szükséges rendelkezéseket, többek között az alábbiakat:

 

aa)      az értesítés módszerei;                            

ab)      az azon információkra vonatkozó szabályok, amelyekről értesítést kell küldeni;

b)        a benyújtandó információk kezelésére, valamint az értesítések ▌tartalmára, formájára, ütemezésére, gyakoriságára és határidőire vonatkozó rendelkezések;

c)        az információk és dokumentumok tagállamok, nemzetközi szervezetek, valamint harmadik országok illetékes hatóságai számára történő eljuttatására vagy azok rendelkezésére bocsátására, illetve közzétételére vonatkozó rendelkezések, figyelembe véve a személyes adatok védelmét és a vállalkozásoknak az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekét.

E végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

157a. cikk

A személyes adatok feldolgozása és védelme

(1)    A tagállamok és a Bizottság a 157. cikk (1) bekezdésében meghatározott célokra személyes adatokat gyűjtenek, melyeket csak az e célokkal összeegyeztethető módon dolgozhatnak fel.

(2)    Amennyiben a 157. cikk (1) bekezdésében említett monitoring és értékelés céljára dolgoznak fel személyes adatokat, azokat anonimmá kell tenni, és csak összesített formában szabad feldolgozni.

(3)    A személyes adatokat a 95/46/EK irányelvben és a 45/2001/EK rendeletben foglalt szabályoknak megfelelően kell feldolgozni. Ezen belül a személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak az adatok gyűjtésének vagy további feldolgozásának indokát képező célok eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé, figyelembe véve az alkalmazandó nemzeti és uniós jogban megállapított minimális adatmegőrzési időtartamokat.

(4)    A tagállamok tájékoztatják az érintetteket, hogy nemzeti és uniós szervek az (1) bekezdésnek megfelelően feldolgozhatják személyes adataikat, és arról is, hogy e tekintetben megilletik őket a 95/46/EK irányelv és a 45/2001/EK rendelet adatvédelmi szabályaiban megállapított jogok.

 

158. cikk

A Bizottság jelentéstételi kötelezettsége

A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:

a)      háromévente, és első alkalommal [három évvel e rendelet hatálybalépését követően a méhészeti ágazattal kapcsolatos, az 52–54. cikkben meghatározott intézkedések végrehajtásáról, beleértve a méhkaptár-azonosítási rendszerekkel kapcsolatos legutóbbi fejleményeket is;

b)     2014. június 30-ig és 2018. december 31-ig a piaci helyzet alakulásáról a tej- és tejtermékágazatban, és különösen a 106. cikk (2) bekezdésének, a 108. cikk (2) bekezdésének és a 104., 105., 105a. és 105b. cikknek az alkalmazásáról, értékelve különösen a hátrányos helyzetű régiók tejtermelőire és tejtermelésére gyakorolt hatásokat a termelés e régiókban való fenntartásának általános célja tekintetében, és kitérve azokra a lehetséges intézkedésekre is, amelyek a mezőgazdasági termelőket közös termelési megállapodások megkötésére ösztönzik;

c)      2014. december 31-ig arról, hogy az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programot ki lehetne-e terjeszteni az olívaolajra és az étkezési-olajbogyóra is;

d)     2017. december 31-ig a versenyszabályoknak valamennyi tagállam mezőgazdasági ágazatában való alkalmazásáról, különös tekintettel a 144. és 145. cikknek, valamint a 113b., 113c. és 113d. cikknek az érintett ágazatokban való alkalmazásáról.

III. FEJEZET

A MEZŐGAZDASÁGI VÁLSÁGOKRA KÉPZETT TARTALÉK\

159. cikk

A tartalék felhasználása

A mezőgazdasági válságokra képzett tartalékból a(z) xxx/xxxx/EU rendelet [a horizontális rendelet] 24a. cikkében említett feltételeknek és eljárásoknak, valamint a költségvetési fegyelemről,a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött intézményközi megállapodás[51] [19c.] pontjában szereplő feltételeknek és eljárásoknak megfelelően átutalt pénzeszközöket rendelkezésre kell bocsátani azon év vagy évek tekintetében, amelyek esetében kiegészítő támogatásra van szükség az e rendelet hatálya alá tartozó azon intézkedésekhez, amelyek a szokásos piaci fejleményeken kívül eső körülmények esetén kerülnek végrehajtásra.

A pénzeszközöket elsősorban az alábbiak tekintetében felmerülő költségek fedezésére kell átutalni:

▌

▌

a)     8–20. cikk;

b)     133–141. cikk; és

c)      154., 155. és 156. cikk.

▌

VI. RÉSZ

HATÁSKÖR-ÁTRUHÁZÁSOK, VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK, ÁTMENETI

ÉS ZÁRÓ ▌RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

HATÁSKÖR-ÁTRUHÁZÁSOK ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK

160. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)    A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)    A Bizottság e rendeletben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ▌ e rendelet hatálybalépésének időpontjától hét évre szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, kivéve, ha az Európai Parlament vagy a Tanács – legkésőbb az adott időszak vége előtt három hónappal – kifogást emel a meghosszabbítás ellen.

(3)    Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az e rendeletben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)    A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)    Az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

161. cikk

Sürgősségi eljárás

(1)    Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus haladéktalanul hatályba lép és alkalmazandó, amennyiben nem emelnek ellene kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2)    Az Európai Parlament vagy a Tanács a 160. cikk (5) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. A Bizottság ebben az esetben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emelő határozatáról szóló értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a jogi aktust.

162. cikk

A bizottsági eljárás

(1)    A Bizottságot a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság elnevezésű bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

 

(2)    Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Amennyiben a bizottság a 62. cikk (3) bekezdésében, a 68. cikk e) és ei) pontjában, a 74. cikk (4) bekezdésében, a 76. cikkben, a 83. cikkben és a 84. cikk (3) bekezdésében említett jogi aktusok esetében nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

(3)    Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

II. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

163. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)    Az 1234/2007/EK rendelet hatályát veszti.

Az 1234/2007/EK rendelet ▌ alábbi rendelkezései azonban továbbra is alkalmazandók:

▌

b)     ▌a tejtermelésre vonatkozó korlátozások rendszere tekintetében ▌a II. rész I. címének III. fejezete, valamint a IX. és a X. melléklet ▌, 2015. március 31-ig;

c)      a borágazat tekintetében:

i.       a 85a–85e. cikk azon, a ▌85a. cikk (2) bekezdésében említett területek vonatkozásában ▌, amelyeken még nem történt meg a szőlőültetvények kivágása, és azon, a ▌85b. cikk (1) bekezdésében említett területek vonatkozásában, amelyek helyzete nem került rendezésre, az érintett szőlőültetvények kivágásáig, illetve a terület helyzetének rendezéséig,

ii.      a telepítési jogra vonatkozó, a II. rész I. címe III. fejezete IVa. szakaszának II. alszakasza szerinti átmeneti szabályozás 2015. december 31-ig;

iii.    a 118m. cikk (5) bekezdése a „Mlado vino portugizac” elnevezésű boroknak a Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontjában meglévő készletei erejéig;

iv.    a 118s. cikk (5) bekezdése a Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozásának időpontjától számított négyéves időszak során;

ca)    a 113a. cikk (4) bekezdése, a 114., a 115., a 116. cikk, a 117. cikk (1)–(4) bekezdése és a 121. cikk e) pontjának iv. alpontja, továbbá az említett cikkek alkalmazása céljából a szóban forgó rendelet XIa. melléklete, XIV. melléklete B. része I. pontjának 2. és 3. alpontja, III. pontjának 1. alpontja és C. része, valamint XV. melléklete II. pontjának 1., 3., 5. és 6. alpontja, továbbá VI. pontjának 2. alpontja, az e rendelet 59. cikkének (1) bekezdésében, 59a. cikkének (4) bekezdésében, 60. cikkének (3) bekezdésében, 61. cikkében, 65. cikkének (4) bekezdésében, 65c., 65d., 65e., és 66. cikkében, valamint 67a. cikkében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok értelmében meghatározandó megfelelő piaci értékesítési szabályok alkalmazásának időpontjáig;

▌

cb)    a 133a. cikk (1) bekezdése és a 140a. cikk 2014. szeptember 30-ig;

▌

e)      a ▌182. cikk (3) bekezdésének első és második albekezdése a 2013/14. cukorpiaci gazdasági év végéig, azaz 2014. szeptember 30-ig;

f)      a ▌182. cikk (4) bekezdése 2017. december 31-ig;

fa)    a 182. cikk (7) bekezdése 2014. március 31-ig.

fb)    a XV. melléklet III. része 3. pontjának b) alpontja 2015. december 31-ig.

fc)    a XX. melléklet a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról szóló, 2009. november 30-i 1216/2009/EK tanácsi rendelet és az ovalbuminra és laktalbuminra vonatkozó közös kereskedelmi rendszerről szóló, 2009. július 7-i 614/2009/EK tanácsi rendelet helyébe lépő javaslat hatálybalépéséig.

(2)    Az 1234/2007/EK ▌ rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre, valamint a(z) […]/EU rendeletre [horizontális KAP-rendelet] történő hivatkozásnak kell tekinteni és az e rendelet VIII. mellékletében foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

(3)    A 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1601/96/EK és az 1037/2001/EK tanácsi rendelet hatályát veszti.

164. cikk

Átmeneti szabályok

Az 1234/2007/EK rendeletben foglalt rendelkezésekről az e rendelet rendelkezéseire való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a vállalkozások megszerzett jogainak és jogos elvárásainak védelméhez szükséges intézkedések tekintetében.

A 2014. január 1-je előtt elfogadott valamennyi többéves program tekintetében továbbra is az 1234/2007/EK rendelet érintett rendelkezései az irányadók e rendelet hatálybalépését követően is, a programok lezárulásáig.

165. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ugyanakkor,

a)          a 122. cikket 2014. október 1-jétől kell alkalmazni;

b)     a VI. melléklet VI. része II. pontjának 3. alpontját 2016. január 1-jétől kell alkalmazni;

(2)         a 104., a 105., a 105a. és 105b. cikket, a 106. cikk (2) bekezdését, a 107. cikk (2) bekezdését, a 108. cikk (2) bekezdését, a 109c., a 109e. cikket, a 114. cikk (2) bekezdését és a 115. cikk (2) bekezdését 2020. június 30-ig kell alkalmazni.

(3)         A 101a.–101p. cikket, a 130a. és a 130b. cikket a 2016/2017. cukorpiaci gazdasági év végéig, azaz 2017. szeptember 30-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről                                                a Tanács részéről

az elnök                                                                                 az elnök

 

I. MELLÉKLET

AZ 1. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK FELSOROLÁSA

I. rész

Gabonafélék

A gabonafélék ágazata a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód

Leírás

a)

    0709 99 60

Csemegekukorica frissen vagy hűtve

    0712 90 19

Szárított csemegekukorica egészben, aprítva, szeletelve, törve vagy porítva, de tovább nem elkészítve, a hibrid vetőmag kivételével

    1001 91 20

Közönséges búza és kétszeres vetőmag

    ex 1001 99 00

Tönköly, közönséges búza és kétszeres, nem vetésre

    1002 ▌

Rozs

    1003 ▌

Árpa

    1004 ▌

Zab

    1005 10 90

Kukorica-vetőmag, a hibrid kivételével

    1005 90 00

Kukorica, a vetőmag kivételével

    1007 10 90, 1007 90 00

Cirokmag, a hibrid vetőmag kivételével

    1008

Hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle

b)

    1001 11 00, 1001 19 00

Durumbúza

c)

    1101 00

Búzaliszt vagy kétszeres liszt

    1102 90 70

Rozsliszt

    1103 11

Durva őrlemény és dara búzából

    1107

Maláta, pörkölve is

d)

    0714

Manióka, arrowroot, szálepgyökér, csicsóka, édesburgonya és magas keményítő- vagy inulintartalmú más hasonló gyökér és gumó frissen, hűtve, fagyasztva vagy szárítva, egészben, szeletelve vagy labdacs (pellet) formában tömörítve is; szágóbél

 

ex 1102

Gabonaliszt, a búza- vagy a kétszeres liszt kivételével:

 

    1102 20

–  Kukoricaliszt

 

    1102 90

–  Más:

 

    1102 90 10

–  –  Árpaliszt

 

    1102 90 30

–  –  Zabliszt

 

    1102 90 90

–  –  Egyéb

 

ex 1103

Durva őrlemény, dara és labdacs (pellet) gabonából, kivéve a búzából készült durva őrleményt és darát (1103 11 alszám), a rizsből készült durva őrleményt és darát (1103 19 50 alszám), valamint a rizsből készült labdacsot (pelletet) (1103 20 50 alszám)

 

ex 1104

Másképpen megmunkált gabonaféle (pl. hántolt, lapított, pelyhesített, fényezett, szeletelt vagy durván darált), a 1006 vtsz. alá tartozó rizs és a 1104 19 91 alszám alá tartozó pelyhesített rizs kivételével; gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve

 

    1106 20

Liszt, dara és por a 0714 vtsz. alá tartozó szágóból vagy gyökérből vagy gumóból

 

ex 1108

Keményítő; inulin:

 

–  Keményítő:

 

    1108 11 00

–  –  Búzakeményítő

 

    1108 12 00

–  –  Kukoricakeményítő

 

    1108 13 00

–  –  Burgonyakeményítő

 

    1108 14 00

–  –  Manióka- (kasszava-) keményítő

 

ex 1108 19

–  –  Más keményítő:

 

    1108 19 90

–  –  –  Egyéb

 

    1109 00 00

Búzasikér, szárítva is

 

    1702

Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot, malátacukrot, szőlőcukrot és a gyümölcscukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül; műméz, természetes mézzel keverve is; égetett cukor:

 

ex 1702 30

–  Szőlőcukor és szőlőcukorszirup, gyümölcscukor-tartalom nélkül vagy 20 tömegszázaléknál kevesebb gyümölcscukor-tartalommal, szárazanyagra számítva:

 

 

 

 

 

 

– – Más:

 

ex 1702 30 50

– – – Fehér kristályos por alakjában, összetömörítve is, 99 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor-tartalommal, szárazanyagra számítva

 

ex 1702 30 90

– – – Más, 99 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor-tartalommal, szárazanyagra számítva

 

ex 1702 40

–  Szőlőcukor és szőlőcukorszirup, legalább 20, de kevesebb, mint 50 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal, szárazanyagra számítva, az invertcukor kivételével:

 

    1702 40 90

–  –  Egyéb

 

ex 1702 90

–  Más, beleértve az invertcukrot és más cukor- és cukorszirup-keveréket 50 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal, szárazanyagra számítva:

 

    1702 90 50

–  –  Maltodextrin és maltodextrinszirup

 

–  –  Égetett cukor:

 

–  –  –  Más:

 

    1702 90 75

–  –  –  –       Por alakban, összetömörítve is

 

    1702 90 79

–  –  –  –       Egyéb

 

    2106

Másutt nem említett élelmiszer-készítmény:

 

ex 2106 90

–  Egyéb

 

–  –  Ízesített vagy színezett cukorszirup:

 

–  –  –  Egyéb

 

    2106 90 55

–  –  –  –       Szőlőcukorszirup és maltodextrinszirup

 

ex 2302

Gabonafélék szitálásából, őrléséből vagy egyéb megmunkálása során keletkező korpa, korpás liszt és más maradék, labdacs (pellet) alakban is

 

ex 2303

Keményítő gyártásánál keletkező maradék és hasonló hulladék, kilúgozott cukorrépapép, kipréselt cukornád és más cukorgyártási hulladék, sör- vagy szeszgyártási üledék és hulladék, labdacs (pellet) alakban is:

 

    2303 10

–  Keményítő gyártásánál keletkező maradék és hasonló hulladék

 

    2303 30 00

–  Sör- vagy szeszgyártási üledék és hulladék

 

ex 2306

Növényi zsírok vagy olajok kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve és labdacs (pellet) alakban is, a 2304 és 2305 vtsz. alá tartozó termékek kivételével

 

–  Egyéb

 

    2306 90 05

–  –  Kukoricacsírából

 

ex 2308 00

Állatok etetésére szolgáló, másutt nem említett növényi anyag és növényi hulladék, növényi maradék és melléktermék, labdacs (pellet) alakban is:

 

    2308 00 40

–  Makk és vadgesztenye; seprő vagy törköly gyümölcsből, a szőlő kivételével

 

    2309

Állatok etetésére szolgáló készítmény:

 

ex 2309 10

–  Kutya- vagy macskaeledel a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve:

 

    2309 10 11

  2309 10 13

  230910 31

  2309 10 33

  2309 10 51

  2309 10 53

– – A 1702 30 50, a 1702 30 90, a 1702 40 90 , a 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup- vagy tejtermék-tartalommal

 

ex 2309 90

– Más:

 

    2309 90 20

–  – A Kombinált Nómenklatúra 23. árucsoportjához tartozó Kiegészítő megjegyzések 5. pontjában említett termékek

 

–  – Más, beleértve az előkeveréket is:

 

    2309 90 31

  2309 90 33

  2309 90 41

  2309 90 43

  2309 90 51

  2309 90 53

–  – – A 1702 30 50, a 1702 30 90, a 1702 40 90, a 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup- vagy tejtermék-tartalommal

(1) Ezen alszámok alkalmazásában tejtermék: a 0401–0406 vtsz. alá, továbbá a 1702 11 00, a 1702 19 00 és a 2106 90 51 alszám alá tartozó termék.

 

II. rész

Rizs

A rizságazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód

Leírás

a)

     1006 10 21 –

  1006 10 98

Vetéstől eltérő célra szánt hántolatlan nyers rizs

     1006 20

Előmunkált (barna) rizs

     1006 30

Félig vagy teljesen hántolt rizs polírozva vagy fényezve is

b)

     1006 40 00

Törmelék rizs

c)

     1102 90 50

Rizsliszt

     1103 19 50

Durva őrlemény és dara rizsből

     1103 20 50

Labdacs (pellet) rizsből

     1104 19 91

Pelyhesített rizs

ex 1104 19 99

Lapított rizs

     1108 19 10

Rizskeményítő

 

III. rész

Cukor

A cukorágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód

Leírás

a)

     1212 91

Cukorrépa

     1212 93 00

Cukornád

b)

     1701

Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban

c)

     1702 20

Juharcukor és juharcukorszirup

     1702 60 95 és  1702 90 95

Más cukor szilárd állapotban és cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül, a tejcukor, a szőlőcukor, a maltodextrin és az izoglükóz kivételével

     

 

     1702 90 71

Égetett cukor legalább 50 tömegszázalék szacharóztartalommal, szárazanyagra számítva

     2106 90 59

Ízesített vagy színezett cukorszirup, az izoglükóz-, tejcukor-, szőlőcukor- és maltodextrinszirup kivételével

d)

     1702 30 10

  1702 40 10

  1702 60 10

  1702 90 30

Izoglükóz

e)

     1702 60 80

  1702 90 80

Inulinszirup

f)

     1703

Cukor kivonása vagy finomítása során nyert melasz

g)

     2106 90 30

Ízesített vagy színezett izoglükózszirup

h)

     2303 20

Kilúgozott cukorrépapép, kipréselt cukornád és más cukorgyártási hulladék

IV. rész

Szárított takarmány

A szárított-takarmány-ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód

Leírás

a)

ex  1214 10 00

–  Lucerna- (alfalfa-) őrlemény és -labdacs (pellet) forró levegővel mesterségesen szárítva

–  Lucerna- (alfalfa-) őrlemény és labdacs (pellet) más módon szárítva és őrölve

ex  1214 90 90

–  Lucerna (alfalfa), baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény forró levegővel mesterségesen szárítva, a széna, takarmánykáposzta és a szénatartalmú termékek kivételével

–  Lucerna (alfalfa), baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny, orvosi somkóró, szegletes lednek és szarvaskerep más módon szárítva és őrölve

b)

ex  2309 90 96

–  Lucernaléből és fűléből nyert fehérjekoncentrátum

–  Kizárólag a fent említett koncentrátumok előállítása során keletkező, szilárd maradékból és léből nyert, dehidratált termékek

 

V. rész

Vetőmagok

A vetőmag-ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód

Leírás

    0712 90 11

Hibrid csemegekukorica:

–  vetési célra

    0713 10 10

Borsó (Pisum sativum):

–  vetési célra

ex 0713 20 00

Csicseriborsó:

–  vetési célra

ex 0713 31 00

A Vigna mungo (L.) Hepper vagy a Vigna radiata (L.) Wilczek fajhoz tartozó bab:

–  vetési célra

ex 0713 32 00

Kis szemű, vörös színű (Adzuki) bab (Phaseolus vagy Vigna angularis):

–  vetési célra

    0713 33 10

Vesebab, ideértve a fehér babot is (Phaseolus vulgaris):

–  vetési célra

ex 0713 34 00

 

ex 0713 35 00

 

ex 0713 39 00

Bambara bab (Vigna subterranea vagy Voandzeia subterranea):

–  vetési célra

Tehénborsó (Vigna unguiculata):

–  vetési célra

Más: ▌

–  vetési célra

ex 0713 40 00

Lencse:

–  vetési célra

ex 0713 50 00

 

ex 0713 60 00

 

Nagy szemű disznóbab (Vicia faba var. major) és lóbab (Vicia faba var. equina, Vicia faba var. minor):

–  vetési célra

Kajánbab vagy galambborsó (Cajanus cajan):

–  vetési célra

ex 0713 90 00

Más szárított hüvelyes zöldség:

–  vetési célra

    1001 91 10

Tönköly:

–  ▌mag ▌

ex 1005 10

Hibridkukorica-vetőmag

    1006 10 10

Hántolatlan nyers rizs:

–  vetési célra

    1007 10 10

Hibrid cirokmag:

–  mag ▌

    1201 10 00 ▌

Szójabab, törve is:

–  mag ▌

    1202 30 00

Földimogyoró, nem pörkölve vagy másképpen nem főzve, héjában vagy törve is:

–  mag ▌

    1204 00 10

Lenmag, törve is:

–  vetési célra

    1205 10 10 és

ex  1205 90 00

Olajrepce- vagy repcemag, törve is:

–  vetési célra

    1206 00 10

Napraforgómag, törve is:

–  vetési célra

ex 1207

Más olajos mag és olajtartalmú gyümölcs, törve is:

–  vetési célra

    1209

Mag, gyümölcs és spóra:

–  vetési célra

 

VI. rész

Komló

A komlóágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód

Leírás

1210

Komlótoboz frissen vagy szárítva, őrölve, porítva vagy labdacs (pellet) alakban is; lupulin

1302 13 00

Növényi nedv és kivonat komlóból

 

VII. rész

Olívaolaj és étkezési olajbogyó

Az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód

Leírás

a)

    1509

Olívaolaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

    1510 00

Kizárólag olívabogyóból nyert más olaj és frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva, beleértve a 1509 vtsz. alá tartozó olajokkal vagy ezek frakcióival készült keverékeket is

b)

    0709 92 10

Olajbogyó frissen vagy hűtve, nem étolaj kinyerésére szánt

    0709 92 90 ▌

Más olajbogyó frissen vagy hűtve

    0710 80 10

Olajbogyó (nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva:

    0711 20

Olajbogyó ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban

ex 0712 90 90

Szárított olajbogyó egészben, aprítva, szeletelve, törve vagy porítva, de tovább nem elkészítve

    2001 90 65

Olajbogyó ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva

ex 2004 90 30

Olajbogyó ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva

    2005 70 00

Olajbogyó ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva

c)

    1522 00 31

  1522 00 39

Zsíros anyagok vagy állati vagy növényi viaszok feldolgozási maradékai olívaolajra jellemző tulajdonságokkal rendelkező olajtartalommal

    2306 90 11

  2306 90 19

Olívaolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék

 

VIII. rész

Len és kender

A len- és kenderágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód

Leírás

             5301

Len nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; lenkóc és -hulladék (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is)

             5302

Valódi kender (Cannabis sativa L.) nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; kenderkóc és -hulladék (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is)

 

IX. rész

Gyümölcs- és zöldségfélék

A gyümölcs- és zöldségágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód

Leírás

    0702 00 00

Paradicsom frissen vagy hűtve

    0703

Vöröshagyma, gyöngyhagyma, fokhagyma, póréhagyma és más hagymaféle frissen vagy hűtve

    0704

Káposzta, karfiol, karalábé, kelkáposzta és élelmezési célra alkalmas hasonló káposztaféle frissen vagy hűtve

    0705

Saláta (Lactuca sativa) és cikória (Cichorium spp.) frissen vagy hűtve

    0706

Sárgarépa, fehérrépa, salátának való cékla, bakszakáll, gumós zeller, retek és élelmezési célra alkalmas más hasonló gyökér, frissen vagy hűtve

    0707 00

Uborka és apró uborka frissen vagy hűtve

    0708

Hüvelyes zöldség, hüvelyben vagy kifejtve, frissen vagy hűtve

ex 0709

Más zöldség frissen vagy hűtve, a 0709 60 91, a 0709 60 95, a 0709 60 99, a 0709 92 10, a 0709 92 90 ▌és a 0709 99 60 alszámok alá tartozó zöldségek kivételével

ex 0802

Más dióféle frissen vagy szárítva, héjastól is, a 0802 70 00, 0802 80 00 alszám alá tartozó aréka (vagy bétel) és kóladió kivételével

    0803 10 10

Plantain frissen

▌ 0803 10 90

Plantain szárítva

    0804 20 10

Füge, frissen

    0804 30 00

Ananász

    0804 40 00

Avokádó

    0804 50 00

Guajava, mangó és mangosztán

    0805

Citrusfélék frissen vagy szárítva

    0806 10 10

Csemegeszőlő frissen

    0807

Dinnye (beleértve a görögdinnyét is) és papaya frissen

    0808

Alma, körte és birs frissen

    0809

Kajszibarack, cseresznye, meggy, őszibarack (beleértve a nektarint is), szilva és kökény frissen

    0810

Más gyümölcs frissen

    0813 50 31

  0813 50 39

Kizárólag a 0801 és a 0802 vtsz. alá tartozó szárított diófélék keveréke

    0910 20

Sáfrány

ex 0910 99

Kakukkfű frissen vagy hűtve

ex 1211 90 86

Bazsalikom, citromfű, menta, Origanum vulgare (szurokfű/oregánó/vadmajoránna), rozmaring, orvosi zsálya frissen vagy hűtve

    1212 92 00

Szentjánoskenyér (karob)

 

X rész

Feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek

A feldolgozott gyümölcs és zöldség ágazata a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód

Leírás

a)

ex 0710

Zöldség (nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva, kivéve a 0710 40 00 alszám alá tartozó csemegekukoricát, a 0710 80 10 alszám alá tartozó olajbogyót, valamint a 0710 80 59 alszám alá tartozó, a Capsicum és a Pimenta nemzetséghez tartozó növények gyümölcsét

 

ex 0711

Zöldségfélék ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban, kivéve a 0711 20 alszám alá tartozó olajbogyót, a 0711 90 10 alszám alá tartozó, a Capsicum és a Pimenta nemzetséghez tartozó növények gyümölcsét és a 0711 90 30 alszám alá tartozó csemegekukoricát

 

ex 0712

Szárított zöldség egészben, aprítva, szeletelve, törve vagy porítva, de tovább nem elkészítve, kivéve az ex 0712 90 05 alszám alá tartozó, forró levegővel mesterségesen szárított és emberi fogyasztásra alkalmatlan burgonyát, a 0712 90 11 és a 0712 90 19 alszám alá tartozó csemegekukoricát és az ex 0712 90 90 alszám alá tartozó olajbogyót

 

   0804 20 90

Füge szárítva

 

   0806 20

Szőlő szárítva

 

ex 0811

Gyümölcs és diófélék nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is, fagyasztva, cukor vagy más édesítőszer hozzáadása nélkül, kivéve az ex 0811 90 95 alszám alá tartozó fagyasztott banánt

 

ex 0812

Gyümölcs és diófélék ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban, kivéve az ex 0812 90 98 alszám alá tartozó ideiglenesen tartósított banánt

 

ex 0813

Szárított gyümölcs, a 0801—0806 vtsz. alá tartozók kivételével; diókeverék vagy ebbe az árucsoportba tartozó szárított gyümölcsök keveréke, kivéve a 0813 50 31 és a 0813 50 39 alszámokhoz, a 0801 és a 0802 vtsz. alá tartozó diókeverékeket

 

   0814 00 00

Citrusfélék vagy a dinnyefélék héja (beleértve a görögdinnye héját is) frissen, fagyasztva, szárítva vagy sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban ideiglenesen tartósítva

 

   0904 21 10

Édes paprika szárítva (Capsicum annuum), nem zúzott, nem őrölt

b)

ex 0811

Gyümölcs és diófélék nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is, fagyasztva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával

 

ex 1302 20

Pektintartalmú anyagok és pektinátok

 

ex 2001

Zöldség, gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva (savanyúság), kivéve:

–  a Capsicum nemzetséghez tartozó növényeknek a 2001 90 20 alszám alá tartozó gyümölcsét az édes paprika és a spanyol paprika kivételével

–  a 2001 90 30 alszám alá tartozó csemegekukoricát (Zea mays var. saccharata)

–  a 2001 90 40 alszám alá tartozó jamgyökeret, édesburgonyát (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal rendelkező részeit

–  az ex 2001 90 92 alszám alá tartozó pálmafacsúcsrügyet

–  a 2001 90 65 alszám alá tartozó olajbogyót

–  az ex 2001 90 97 alszám alá tartozó szőlőlevelet, komlóhajtást és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részeit

 

   2002

Paradicsom ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva

 

   2003

Ehető gomba és szarvasgomba, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva

 

ex 2004

Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével, kivéve a 2004 90 10 alszám alá tartozó csemegekukoricát (Zea mays var. saccharata), az ex 2004 90 30 alszám alá tartozó olajbogyót és a 2004 10 91 alszám alá tartozó, liszt, dara vagy pelyhesített formában elkészített vagy tartósított burgonyát

 

ex 2005

Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével, kivéve a 2005 70 00 alszám alá tartozó olajbogyót, a 2005 80 00 alszám alá tartozó csemegekukoricát (Zea mays var. saccharata), a Capsicum nemzetséghez tartozó növényeknek a 2005 99 10 alszám alá tartozó gyümölcsét az édes paprika és a spanyol paprika kivételével, valamint a 2005 20 10 alszám alá tartozó, liszt, dara vagy pelyhesített formában elkészített vagy tartósított burgonyát

 

ex 2006 00

Zöldség, gyümölcs, dióféle, gyümölcshéj és más növényrész, cukorral tartósítva (drénezett, cukrozott vagy kandírozott), kivéve az ex 2006 00 38 és az ex 2006 00 99 vtsz. alá tartozó, cukorban tartósított banánt

 

ex 2007

Dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), gyümölcsíz, püré és krém gyümölcsből vagy diófélékből, főzéssel készítve, cukorral vagy más édesítőanyag hozzáadásával is, kivéve:

–  az ex 2007 10 alszám alá tartozó, banánból készült homogenizált készítményeket

–  az ex 2007 99 39, az ex 2007 99 50 és az ex 2007 99 97 alszám alá tartozó, banánból készült dzsemet, gyümölcskocsonyát (zselé), gyümölcsízt, pürét és krémet

 

ex 2008

Más módon elkészített vagy tartósított, másutt nem említett gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész, cukor vagy más édesítőanyag vagy alkohol hozzáadásával is, kivéve:

–  a 2008 11 10 alszám alá tartozó amerikaimogyoró-vajat

–  a 2008 91 00 alszám alá tartozó pálmafacsúcsrügyet

–  a 2008 99 85 alszám alá tartozó kukoricát

–  a 2008 99 91 alszám alá tartozó jamgyökeret, édesburgonyát (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal rendelkező részeit

–  az ex 2008 99 99 alszám alá tartozó szőlőlevelet, komlóhajtást és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részeit

–  az ex 2008 97 59, az ex 2008 97 78, az ex 2008 97 93 és az ex 2008 97 98 alszám alá tartozó, másképpen elkészített vagy tartósított banánt tartalmazó keverékeket

–  az ex 2008 99 49, az ex 2008 99 67 és az ex 2008 99 99 alszám alá tartozó, más módon elkészített vagy tartósított banánt

 

ex 2009

Gyümölcslé (kivéve a 2009 61 és a 2009 69 alszám alá tartozó szőlőlevet és szőlőmustot és az ex 2009 89 35, 2009 89 38, 2009 89 79, 2009 89 86, 2009 89 89 és 2009 89 99 alszám alá tartozó banánlevet) és zöldséglé, nem erjesztve és hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is

 

XI. rész

Banán

A banánágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kódok

Leírás

    0803 90 10

Banán frissen, kivéve a plantain fajtát

▌  0803 90 90

Banán szárítva, kivéve a plantain fajtát

ex 0812 90 98

Banán ideiglenesen tartósítva

ex 0813 50 99

Szárított banánt tartalmazó keverékek

    1106 30 10

Liszt, dara és por banánból

ex 2006 00 99

Banán cukorral tartósítva

ex 2007 10 99

Homogenizált készítmények banánból

ex 2007 99 39

ex  2007 99 50

ex  2007 99 97

Dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), gyümölcsíz, püré és krém banánból

ex 2008 97 59

ex  2008 97 78

ex  2008 97 93

ex 2008 97 96

ex  2008 97 98

Más módon elkészített vagy tartósított banánt tartalmazó keverék, alkohol hozzáadása nélkül

ex 2008 99 49

ex  2008 99 67

ex  2008 99 99

Banán másképpen elkészítve vagy tartósítva

ex 2009 89 35

ex  2009 89 38

ex  2009 89 79

ex  2009 89 86

ex  2009 89 89

ex  2009 89 99

Banánlé

 

XII. rész

Bor

A borágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód

Leírás

a)

   2009 61

  2009 69

Szőlőlé (beleértve a szőlőmustot is)

   2204 30 92

  2204 30 94

  2204 30 96

  2204 30 98

Más szőlőmust, kivéve az erjedésben lévő vagy az alkohol hozzáadásától eltérő módon erjesztéssel lefojtott szőlőmustot

b)

ex 2204

Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével, kivéve a 2204 30 92, a 2204 30 94, a 2204 30 96 és a 2204 30 98 alszám alá tartozó más szőlőmustot

c)

   0806 10 90

Szőlő frissen a csemegeszőlő kivételével

   2209 00 11

Borecet

 

   2209 00 19

 

d)

   2206 00 10

Pikett

   2307 00 11

  2307 00 19

Borseprő

   2308 00 11

  2308 00 19

Szőlőtörköly

 

XIII. rész

Élő fák és egyéb növények, hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók, vágott virágok és díszítőlombozat

Az élő növények ágazata magában foglalja a Kombinált Nómenklatúra 6. árucsoportjában található valamennyi terméket.

XIV. rész

Dohány

A dohányágazat a 2401 KN-kód alá tartozó nyers- vagy feldolgozatlan dohányt és dohányhulladékot foglalja magában.

XV. rész

Marha- és borjúhús

A marha- és borjúhúságazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód

Leírás

a)

   0102 29 05 –

  0102 29 99, 0102 39 10 és 0102 90 91

Háziasított szarvasmarhafajtákhoz tartozó élő állatok, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat

   0201

Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve

   0202

Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva

   0206 10 95

Sovány és zsíros dagadó frissen vagy hűtve

   0206 29 91

Sovány és zsíros dagadó fagyasztva

   0210 20

Szarvasmarhafélék húsa sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

   0210 99 51

Sovány és zsíros dagadó sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

   0210 99 90

Húsból, vágási melléktermékből vagy belsőségből készült, élelmezési célra alkalmas liszt és őrlemény

   1602 50 10

Más elkészített vagy konzervált hús, vágási melléktermék vagy belsőség szarvasmarhafélékből főzés nélkül; főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keveréke

   1602 90 61

Más elkészített vagy konzervált hús szarvasmarhahús- vagy belsőségtartalommal, főzés nélkül; főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keveréke

b)

   0102 21, 0102 31 00 és 0102 90 20

Élő szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai

0206 10 98

Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége a sovány és zsíros dagadó kivételével, frissen vagy hűtve, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket

   0206 21 00

  0206 22 00

  0206 29 99

Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége a sovány és zsíros dagadó kivételével, fagyasztva, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket

   0210 9959

Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve, a sovány és zsíros dagadó kivételével

ex 1502 10 90

Szarvasmarhafaggyú, a 1503 vtsz. alá tartozók kivételével

1602 50 31 és 1602 50 95

Más elkészített vagy konzervált hús, vágási melléktermék vagy belsőség szarvasmarhafélékből, kivéve a főzés nélküli húst vagy belsőséget, valamint a főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keverékét

   1602 90 69

Más elkészített vagy konzervált hús szarvasmarhahús- vagy belsőségtartalommal, kivéve a főzés nélkülieket és a főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keverékét

 

XVI. rész

Tej és tejtermékek

A tej- és tejtermékágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód

Leírás

a)

    0401

Tej és tejszín nem sűrítve, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül

b)

    0402

Tej és tejszín sűrítve vagy cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával

c)

    0403 10 11 –

  0403 10 39

  0403 9011 –

  0403 90 69

Író, aludttej és tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej és tejföl, sűrítve vagy cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával is, ízesítés, gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadása nélkül

d)

    0404

Tejsavó sűrítve vagy cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával is; máshol nem említett, természetes tejalkotórészeket tartalmazó termék cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is

e)

ex 0405

Vaj és tejből nyert más zsír és olaj; kenhető tejkészítmények 75 tömegszázaléknál több, de 80 tömegszázaléknál kevesebb zsírtartalommal

f)

    0406

Sajt és túró

g)

    1702 19 00

Tejcukor és tejcukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül, kevesebb, mint 99 tömegszázalék tejcukortartalommal, vízmentes laktózra vonatkoztatva, szárazanyagra számítva

h)

    2106 90 51

Ízesített vagy színezett tejcukorszirup

i)

ex 2309

ex 2309 10

    2309 10 15

    2309 10 19

    2309 10 39

    2309 10 59

    2309 10 70

ex 2309 90

    2309 90 35

    2309 90 39

    2309 90 49

    2309 90 59

    2309 90 70

Állatok etetésére szolgáló készítmény:

– Kutya- vagy macskaeledel a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve:

–  – A 1702 30 50, a 1702 30 90, a 1702 40 90 , a 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup- vagy tejtermék-tartalommal

– Más:

–  – Más, beleértve az előkeveréket is:

–  – – A 1702 30 50, a 1702 30 90, a 1702 40 90 , a 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup- vagy tejtermék-tartalommal

 

XVII. rész

Sertéshús

A sertéshúságazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód

Leírás

a)

ex 0103

Háziasított fajtákhoz tartozó élő sertés, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat

b)

ex 0203

Házi sertés húsa frissen, hűtve vagy fagyasztva

ex 0206

Házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket,

▌ 0209 10

Sovány húsréteget nem tartalmazó sertészsiradék (szalonna), nem olvasztott vagy másképpen nem kivont, frissen, hűtve, fagyasztva, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

ex 0210

Házi sertés élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

   1501 10

  1501 20 ▌

Sertészsír (zsiradék is)

c)

   1601 00

Kolbász és hasonló termék húsból, vágási melléktermékből, belsőségből vagy vérből; ezeken a termékeken alapuló élelmiszerek

   1602 10 00

Homogenizált készítmények húsból, vágási melléktermékből, belsőségből vagy vérből

   1602 20 90

Elkészített vagy konzervált termékek állatok májából, kivéve liba- és kacsamájból

   1602 41 10

  1602 42 10

  1602 49 11 –

  1602 49 50

Más elkészített és konzervált termékek házisertéshús- vagy belsőségtartalommal

   1602 90 10

Állati vérből készült termékek

   1602 90 51

Más elkészített vagy konzervált termékek házisertéshús- vagy belsőségtartalommal

   1902 20 30

Töltött tészta főzve vagy másképp elkészítve is, 20 tömegszázalékot meghaladó kolbász és más hasonló, bármely fajta hús- vagy belsőségtartalommal, beleértve bármely fajta vagy eredetű zsírt is

 

XVIII. rész

Juh- és kecskehús

A juh- és kecskehús-ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód

Leírás

a)

     0104 10 30

Bárány (1 éves korig)

 

     0104 10 80

Élő juh, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat és a bárányt

 

     0104 20 90

Élő kecske, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat

 

     0204

Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva

 

     0210 99 21

Juh- és kecskehús csonttal, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

 

     0210 99 29

Juh- és kecskehús csont nélkül, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

b)

     0104 10 10

Élő juh – fajtatiszta tenyészállat

 

     0104 20 10

Élő kecske – fajtatiszta tenyészállat

 

     0206 80 99

Juh és kecske élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége frissen vagy hűtve, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket

 

     0206 90 99

Juh és kecske élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége fagyasztva, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket

 

     0210 99 85

Juh- és kecske élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

 

ex 1502 90 90

Birka- vagy kecskefaggyú, a 1503 vtsz. alá tartozók kivételével

c)

     1602 90 91

Más elkészített vagy konzervált hús, vágási melléktermék vagy belsőség birkából vagy kecskéből ▌;

 

     1602 90 95

▌

▌

▌

▌

 

XIX. rész

Tojás

A tojáságazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód

Leírás

a)

    0407 11 00

  0407 19 11

    0407 19 19

  0407 21 00

    0407 29 10

    0407 90 10

Baromfitojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve

b)

    0408 11 80

  0408 19 81

  0408 19 89

  0408 91 80

  0408 99 80

Madártojás héj nélkül és tojássárgája frissen, szárítva, gőzben vagy forró vízben megfőzve, formázva, fagyasztva vagy másképpen tartósítva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is, kivéve az emberi fogyasztásra alkalmatlanokat

 

XX. rész

Baromfihús

A baromfihús-ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód

Leírás

a)

   0105

Élő baromfi, a Gallus domesticus fajba tartozó szárnyasok, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk

b)

ex 0207

A 0105 vtsz. alá tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva, kivéve a c) pont alá tartozó májat

c)

   0207 13 91

Baromfimáj frissen, hűtve vagy fagyasztva

   0207 14 91

 

   0207 26 91

 

   0207 27 91

 

   0207 43 00

 

   0207 44 91

 

   0207 45 93

 

   ▌

 

   0207 45 95

 

   0210 99 71

Baromfimáj sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

   0210 99 79

 

d)

ex 0209 90 00 ▌

Baromfizsiradék, nem olvasztott vagy másképpen nem kivont, frissen, hűtve, fagyasztva, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

e)

ex 1501 90 00 ▌

Baromfizsír

f)

   1602 20 10

Liba- vagy kacsamáj, másképpen elkészítve vagy tartósítva

 

   1602 31

A 0105 vtsz. alá tartozó baromfi húsa, vágási mellékterméke vagy belsősége, másképpen elkészítve vagy tartósítva

   1602 32

 

   1602 39

 

 

XXI. rész

Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol

1.        Az etilalkohol-ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód

Leírás

ex 2207 10 00

Nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, amelyet a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből állítottak elő

ex 2207 20 00

Etil-alkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal, amelyet a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből állítottak elő

ex 2208 90 91

és

ex  2208 90 99

Nem denaturált etil-alkohol kevesebb, mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, amelyet a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből állítottak elő

 

2.        Az etilalkohol-ágazat magában foglalja a 2208 KN-kód alá tartozó, több mint kétliteres tartályban (palackban) kiszerelt és az etil-alkohol 1. pontban említett valamennyi tulajdonságával rendelkező, mezőgazdasági eredetű etil-alkoholon alapuló termékeket is.

 

XXII. rész

Méhészeti termékek

A méhészeti ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód

Leírás

    0409 00 00

Természetes méz

ex 0410 00 00

Élelmezési célra alkalmas méhpempő és méhszurok

ex 0511 99 85

Élelmezési célra nem alkalmas méhpempő és méhszurok

ex 1212 99 95

Virágpor

ex 1521 90

Méhviasz

 

XXIII. rész

Selyemhernyó

A selyemhernyó-ágazat az ex 0106 90 00 KN-kód alá tartozó selyemhernyókat, valamint az ex 0511 99 85 KN-kód alá tartozó selyemhernyópetéket foglalja magában.

XXIV. rész

Egyéb termékek

Egyéb termékek alatt ▌az I–XXIII. részben nem felsorolt mezőgazdasági termékek értendők, beleértve az alábbi 1. és 2. szakaszban felsorolt termékeket is.

1. szakasz

KN-kód

Leírás

ex 0101

Élő ló, szamár, lóöszvér (muli) és szamáröszvér:

 

   0101 21 00

–  Ló

–  –  Fajtatiszta tenyészállat(a):

   0101 29

–  –  Más:

   0101 29 90

–  –  – Vágástól eltérő célra

   0101 30 00

–  –  Szamár

   0101 90 00

Más

ex 0102

Élő szarvasmarhafélék:

–  –  Fajtatiszta tenyészállattól eltérő:

ex 0102 39

ex 0102 90

 

 

–  –  – Nem háziasított fajták

   0102 39 90,

   0102 90 99

ex 0103

Élő sertés:

   0103 10 00

–  Fajtatiszta tenyészállatok (b)

–  Más:

ex 0103 91

–  –  50 kg-nál kisebb tömegű:

   0103 91 90

–  –  – Nem háziasított fajták

ex 0103 92

–  –  Legalább 50 kg tömegű

   0103 92 90

–  –  Nem háziasított fajták

   0106

Más élő állat

ex 0203

Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva:

–  Frissen vagy hűtve:

ex 0203 11

–  –  Egész és fél:

   0203 11 90

–  –  – Nem házi sertésből

ex 0203 12

–  –  Sonka, lapocka és részei csonttal:

   0203 12 90

–  –  – Nem házi sertésből

ex 0203 19

–  –  Más:

   0203 19 90

–  –  – Nem házi sertésből

–  Fagyasztva:

ex 0203 21

–  –  Egész és fél:

   0203 21 90

–  –  – Nem házi sertésből

ex 0203 22

–  –  Sonka, lapocka és részei csonttal:

   0203 22 90

–  –  – Nem házi sertésből

ex 0203 29

–  –  Más:

   0203 29 90

–  –  – Nem házi sertésből

ex 0205 00

Szamár, lóöszvér (muli) vagy szamáröszvér húsa frissen, hűtve vagy fagyasztva

ex 0206

Szarvasmarhafélék, sertés, juh, kecske, ló, szamár, lóöszvér (muli) vagy szamáröszvér élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva:

ex 0206 10

–  Szarvasmarhafélékből frissen vagy hűtve

   0206 10 10

–  –  Gyógyászati termékek gyártására (c)

–  Szarvasmarhafélékből fagyasztva:

ex 0206 22 00

–  –  Máj:

–  –  – Gyógyászati termékek gyártására (c)

ex 0206 29

–  –  Más:

   0206 29 10

–  –  – Gyógyászati termékek gyártására (c)

ex 0206 30 00

–  Sertésből frissen vagy hűtve:

–  –  Gyógyászati termékek gyártására (c)

–  –  Más:

–  –  – Nem házi sertésből

–  Sertésből fagyasztva:

ex 0206 41 00

–  –  Máj:

–  –  – Gyógyászati termékek gyártására (c)

–  –  – Más:

–  –  – –         Nem házi sertésből

ex 0206 49 00

– – Más:

 

–  –  –  Házi sertésből:

–  –  –  –       Gyógyászati termékek gyártására (c)

 

–  –  –  Egyéb

ex 0206 80

–  Más frissen vagy hűtve:

    0206 80 10

–  –  Gyógyászati termékek gyártására (c)

–  –  Más:

    0206 80 91

–  –  –  Lóból, szamárból, lóöszvérből (muliból) és szamáröszvérből

ex 0206 90

–  Más fagyasztva:

    0206 90 10

–  –  Gyógyászati termékek gyártására (c)

–  –  Más:

    0206 90 91

–  –  –  Lóból, szamárból, lóöszvérből (muliból) és szamáröszvérből

    0208

Más hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség frissen, hűtve vagy fagyasztva

ex 0210

Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve; élelmezési célra alkalmas liszt és őrlemény húsból, vágási melléktermékből vagy belsőségből:

–  Sertéshús:

ex 0210 11

–  –  Sonka, lapocka és részei csonttal:

    0210 11 90

–  –  –  Nem házi sertésből

ex 0210 12

–  –  Oldalas és dagadó és részei:

    0210 12 90

–  –  –  Nem házi sertésből

ex 0210 19

–  –  Más:

    0210 19 90

–  –  –  Nem házi sertésből

–  Más, beleértve a húsból, vágási melléktermékből és belsőségből készült, élelmezési célra alkalmas lisztet és őrleményt is:

    0210 91 00

–  –  Főemlősökből

    0210 92 10

–  –  Bálnából, delfinből és barna delfinből (a cetfélék Cetacea rendjébe tartozó emlősből); lamantinból és dugongból (a szirének Sirenia rendjébe tartozó emlősből); fókából, oroszlánfókából és rozmárból (az úszólábúak Pinnipedia alrendjébe tartozó emlősből)

    0210 93 00

–  –  Hüllőből (kígyóból és teknősbékából is)

ex 0210 99

–  –  Más:

–  –  –  Hús:

    0210 99 31

–  –  –  –       Rénszarvasból

    0210 99 39

–  –  –  –       Egyéb

–  –  –  Vágási melléktermék és belsőség:

–  –  –  –       Nem házi sertésből, szarvasmarhafélékből, juhból és kecskéből

    0210 99 85

– – – – – Nem baromfimájból

ex 0407

Madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve:

    0407 19 90

–  Nem baromfitojás

    0407 29 90

    0407 90 90

ex 0408

 

 

Madártojás héj nélkül és tojássárgája frissen, szárítva, gőzben vagy forró vízben megfőzve, formázva, fagyasztva vagy másképpen tartósítva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is:

–  Tojássárgája:

ex 0408 11

–  –  Szárítva:

    0408 11 20

–  –  –  Emberi fogyasztásra alkalmatlan (d)

ex 0408 19

–  –  Más:

    0408 19 20

–  –  –  Emberi fogyasztásra alkalmatlan (d)

–  Más:

ex 0408 91

–  –  Szárítva:

    0408 91 20

–  –  –  Emberi fogyasztásra alkalmatlan (d)

ex 0408 99

–  –  Más:

    0408 99 20

–  –  –  Emberi fogyasztásra alkalmatlan (d)

    0410 00 00

Máshol nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű termék

    0504 00 00

Állati bél, hólyag és gyomor (a halból származó kivételével), egészben és darabban, frissen, hűtve, fagyasztva, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

ex 0511

Másutt nem említett állati termék; az 1. vagy a 3. árucsoportba tartozó, emberi fogyasztásra nem alkalmas élettelen állat:

    0511 10 00

–  Szarvasmarhafélék spermája

–  Más:

ex 0511 99

–  –  Más:

    0511 99 85

–  –  –  Egyéb

ex 0709

Más zöldség frissen vagy hűtve:

ex 0709 60

–  A Capsicum és a Pimenta nemzetséghez tartozó növények gyümölcse:

–  –  Más:

    0709 60 91

–  –  –  –       Capsicum nemzetségből, capsicin vagy capsicum illóolaj-tartalmú festék gyártásához (c)

    0709 60 95

–  –  –  Illóolaj vagy gyanta ipari gyártásához (c)

    0709 60 99

–  –  –  Egyéb

ex 0710

Zöldség (nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva:

ex 0710 80

–  Más zöldség:

–  –  A Capsicum és a Pimenta nemzetséghez tartozó növények gyümölcse:

    0710 80 59

–  –  –  Nem édes paprika

ex 0711

Zöldségfélék ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban:

ex 0711 90

–  Más zöldség; zöldségkeverék:

–  –  Zöldségfélék:

    0711 90 10

–  –  –  –       A Capsicum vagy Pimenta nemzetséghez tartozó növények gyümölcse, az édes paprika kivételével

ex 0713

Szárított hüvelyes zöldség kifejtve, hántolva vagy felesen is

ex 0713 10

–  Borsó (Pisum sativum):

    0713 10 90

–  –  Nem vetésre

ex 0713 20 00

–  Csicseriborsó:

–  –  Nem vetésre

–  Bab (Vigna spp., Phaseolus spp.)

ex 0713 31 00

–  –  A Vigna mungo (L) Hepper vagy Vigna radiata (L) Wilczek fajhoz tartozó bab:

 

–  –  –  Nem vetésre

ex 0713 32 00

–  –  Kis szemű, vörös színű (Adzuki) bab (Phaseolus vagy Vigna angularis):

–  –  –  Nem vetésre

ex 0713 33

–  –  Vesebab, ideértve a fehér babot is (Phaseolus vulgaris):

    0713 33 90

–  –  –  Nem vetésre

ex 0713 34 00

 

ex 0713 35 00

 

ex 0713 39 00

–  –  Bambara bab (Vigna subterranea vagy Voandzeia subterranea)

–  –  –  Nem vetésre

–  –  Tehénborsó (Vigna unguiculata):

–  –  –  Nem vetésre

–  –  Más:

–  –  –  Nem vetésre

ex 0713 40 00

–  Lencse:

–  –  Nem vetésre

ex 0713 50 00

–  Nagy szemű disznóbab (Vicia faba var. major) és lóbab (Vicia faba var. equina, Vicia faba var. minor):

–  –  Nem vetésre

ex 0713 60 00

 

ex 0713 90 00

–  Kajánbab vagy galambborsó (Cajanus cajan):

–  –  Nem vetésre

–  Más:

–  –  Nem vetésre

    0801

Kókuszdió, brazildió és kesudió frissen vagy szárítva, héjastól is

ex 0802

Más dióféle frissen vagy szárítva, héjastól is:

 

 

    0802 70 00

–   Kóladió (Cola spp.)

    0802 80 00

ex 0804

–  Arékadió

Datolya, füge, ananász, avokádó, guajava, mangó és mangosztán frissen vagy szárítva:

    0804 10 00

–  Datolya

    0902

Tea, aromásítva is

ex 0904

Bors a Piper nemzetségből; a Capsicum vagy a Pimenta nemzetséghez tartozó növények gyümölcse szárítva vagy zúzva vagy őrölve, a 0904 21 10 alszám alá tarozó édes paprika kivételével

    0905

Vanília

    0906

Fahéj és fahéjvirág

    0907

Szegfűszeg (egész gyümölcs, kocsány és szár)

    0908

Szerecsendió, szerecsendió-virág és kardamom

    0909

Ánizsmag, badián-, édeskömény-, koriander-, kömény- vagy rétiköménymag; borókabogyó

ex 0910

Gyömbér, kurkuma, babérlevél, curry és más fűszer a kakukkfű és a sáfrány kivételével

ex 1106

Liszt, dara és por a 0713 vtsz. alá tartozó szárított hüvelyes zöldségből, a 0714 vtsz. alá tartozó szágóból vagy gyökérből vagy gumóból vagy a 8. árucsoportba tartozó termékekből:

    1106 10 00

–  A 0713 vtsz. alá tartozó szárított hüvelyes zöldségből

ex 1106 30

–  A 8. árucsoportba tartozó termékekből:

    1106 30 90

–  –  Nem banánból

ex 1108

Keményítő; inulin:

    1108 20 00

–  Inulin

    1201 90 00

Szójabab, törve is, a vetőmag kivételével

    1202 41 00

Földimogyoró nem pörkölve vagy másképpen nem főzve, héjában, a vetőmag kivételével

    1202 42 00

Földimogyoró nem pörkölve vagy másképpen nem főzve, héj nélkül, törve is, a vetőmag kivételével

    1203 00 00

Kopra

    1204 00 90

Lenmag, törve is, nem vetésre

    1205 10 90 és

ex
  1205 90 00

Olajrepce- vagy repcemag, törve is, nem vetésre

    1206 00 91

Napraforgómag, törve is, nem vetésre

    1206 00 99

 

    1207 29 00

Gyapotmag, törve is, nem vetésre

    1207 40 90

Szezámmag, törve is, nem vetésre

    1207 50 90

Mustármag, törve is, nem vetésre

    1207 91 90

Mákszem, törve is, nem vetésre

    1207 99 91

Kendermag, törve is, nem vetésre

ex 1207 99 96

Más olajos mag és olajtartalmú gyümölcs, törve is, nem vetésre

    1208

Olajosmagliszt és -dara vagy olajtartalmú gyümölcsliszt és -dara, a mustárliszt és -dara kivételével

ex 1211

Növény és növényrész (beleértve a magot és a gyümölcsöt is), elsősorban illatszer, gyógyszer vagy rovarirtószer, gombaölőszer vagy hasonlók gyártására, frissen vagy szárítva, vágva, zúzva vagy porítva is, kivéve az e melléklet IX. részében az ex 1211 90 86 KN-kód alatt felsorolt termékeket

ex 1212

Szentjánoskenyér, tengeri moszat és más alga, cukorrépa és cukornád frissen, hűtve, fagyasztva vagy szárítva, őrölve is; másutt nem említett, elsősorban emberi fogyasztásra szolgáló gyümölcsmag és más növényi termék (beleértve a Cichorium intybus sativum fajta nem pörkölt cikóriagyökereket is):

ex 1212 99

–  –  Nem cukornád:

    1212 99 41 és

  1212 99 49

–  –  –  Szentjánoskenyérmag

ex 1212 99 95

–  –  –  Más, a cikóriagyökér kivételével

    1213 00 00

Gabonaszalma és -pelyva nyersen, vágva, őrölve, sajtolva vagy labdacs (pellet) alakban is

ex 1214

Karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna (alfalfa), lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény labdacs (pellet) alakban is:

ex 1214 10 00

–  Lucerna- (alfalfa-) őrlemény és -labdacs (pellet), kivéve a forró levegővel mesterségesen szárított lucerna- (alfalfa-) őrleményt és -labdacsot (pellet) vagy a más módon szárított, őrölt lucerna- (alfalfa-) őrleményt és labdacsot (pellet)

ex 1214 90

–  Más:

    1214 90 10

–  –  Marharépa, karórépa és más takarmánygyökér

ex 1214 90 90

–  –  Más, kivéve:

–  Lucerna (alfalfa), baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény, forró levegővel mesterségesen szárítva, a széna, a takarmánykáposzta és a szénatartalmú termékek kivételével

–  Lucerna (alfalfa), baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny, orvosi somkóró, szegletes lednek és szarvaskerep más módon szárítva és őrölve

ex 1502 00

Szarvasmarhafaggyú, birka- vagy kecskefaggyú, a 1503 vtsz. alá tartozók kivételével:

ex 1502 10 10

ex 1502 90 10

–  Ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével, kivéve a csontból és hulladékból nyert zsírokat (c)

    1503 00

Zsírsztearin, zsírolaj, oleosztearin, oleoolaj és faggyúolaj nem emulgálva vagy nem keverve vagy más módon nem elkészítve

ex 1504

Halból vagy tengeri emlősből nyert zsír és olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva, kivéve a 1504 10 vtsz. alá tartozó halmájolajat és frakciókat, valamint a 1504 20 vtsz. alá tartozó halmájolajtól eltérő, halból nyert zsír és olaj és ezek frakciói

    1507

Szójababolaj és frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

    1508

Földimogyoró-olaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

    1511

Pálmaolaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

    1512

Napraforgómag-, pórsáfránymag- vagy gyapotmagolaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

    1513

Kókuszdió (kopra)-, pálmamagbél- vagy babassuolaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

    1514

Olajrepce-, repce- vagy mustárolaj és ezek frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

ex 1515

Más stabilizált növényi zsír és olaj (kivéve az ex 1515 90 11 alszám alá tartozó jojobaolajat) és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

ex 1516

Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói részben vagy teljesen hidrogénezve, közbeesően észterezve, újraészterezve vagy elaidinizálva, finomítva is, de tovább nem elkészítve (kivéve a 1516 20 10 alszám alá tartozó hidrogénezett ricinusolajat, ún. „opálviaszt”)

ex 1517

Margarin; ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy különböző zsírok vagy olajok frakcióinak étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, a 1516 vtsz. alá tartozó étkezési zsír vagy olaj vagy ezek frakciói kivételével, kivéve a 1517 10 10, a 1517 90 10 és a 1517 90 93 alszámokat

    1518 00 31

  1518 00 39

Stabilizált folyékony növényi olaj, keverék, műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével (c)

    1522 00 91

Az olaj alja és olajseprő (olajdrass); zsíros anyagok vagy állati vagy növényi viaszok feldolgozásából származó semlegesítési iszap (soapstock), kivéve azokat, amelyek olívaolajra jellemző tulajdonságokkal rendelkező olajat tartalmaznak

    1522 00 99

Zsíros anyagok vagy állati vagy növényi viaszok egyéb feldolgozási maradékai, kivéve azokat, amelyek olívaolajra jellemző tulajdonságokkal rendelkező olajat tartalmaznak

ex 1602

Más elkészített vagy konzervált hús, vágási melléktermék, belsőség vagy vér:

–  Sertésből:

ex 1602 41

–  –  Sonka és részei:

    1602 41 90

–  –  –  Nem házi sertésből

ex 1602 42

–  –  Lapocka és részei:

    1602 42 90

–  –  –  Nem házi sertésből

ex 1602 49

–  –  Más, beleértve a keverékeket is:

    1602 49 90

–  –  –  Nem házi sertésből

ex 1602 90

–  Más, beleértve az állati vérből készült termékeket is:

–  –  Nem állati vérből készült termékek:

    1602 90 31

–  –  –  Vadból vagy nyúlból

 

–  –  – Más:

–  –  –  – Nem házisertéshús- vagy belsőségtartalommal:

–  –  –  –       – Nem szarvasmarhahús- vagy belsőségtartalommal:

 

    1602 90 99

–  –  –  –       –         –         Nem birkából vagy kecskéből

ex 1603 00

Kivonat és lé húsból

    1801 00 00

Kakaóbab egészben vagy törve, nyersen vagy pörkölve

    1802 00 00

Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék

ex 2001

Zöldség, gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva (savanyúság):

ex 2001 90

–  Más:

    2001 90 20

–  –  A Capsicum nemzetséghez tartozó növények gyümölcse, az édes paprika vagy a spanyol paprika kivételével

ex 2005

Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével:

ex 2005 99

–  Más zöldség és zöldségkeverék:

    2005 99 10

–  –  A Capsicum nemzetséghez tartozó növények gyümölcse, az édes paprika vagy a spanyol paprika kivételével

ex 2206

Más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei és erjesztett italok és alkoholmentes italok máshol nem említett keverékei:

    2206 00 31 –

  2206 00 89

–  Nem pikett

ex 2301

Emberi fogyasztásra alkalmatlan liszt, dara és labdacs (pellet) húsból vagy vágási melléktermékből, belsőségből, halból vagy rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból; tepertő:

    2301 10 00

–  Liszt, dara és labdacs (pellet) húsból vagy vágási melléktermékből, belsőségből; tepertő

ex 2302

Gabonafélék vagy hüvelyes növények szitálásából, őrléséből vagy egyéb megmunkálása során keletkező korpa, korpás liszt és más maradék, labdacs (pellet) alakban is:

    2302 50 00

–  Hüvelyes növényből

    2304 00 00

Szójababolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is

    2305 00 00

Földimogyoró-olaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is

ex 2306

Növényi zsírok vagy olajok kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is, a 2304 vagy 2305 vtsz. alá tartozó termékek kivételével, a 2306 90 05 (kukoricacsíra kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék), valamint a 2306 90 11 és a 2306 90 19 (olívaolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más maradék) alszám kivételével

ex 2307 00

Borseprő; nyers borkő:

    2307 00 90

–  Nyers borkő

ex 2308 00

Állatok etetésére szolgáló, másutt nem említett növényi anyag és növényi hulladék, növényi maradék és melléktermék, labdacs (pellet) alakban is:

    2308 00 90

–  Nem szőlőtörköly, makk és vadgesztenye, seprő vagy törköly gyümölcsből, a szőlő kivételével

ex 2309

Állatok etetésére szolgáló készítmény:

ex 2309 10

–  Kutya- vagy macskaeledel a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve:

    2309 10 90

–  –  Nem a 1702 30 50, a 1702 30 90, a 1702 40 90, a 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup- vagy tejtermék-tartalommal

ex 2309 90

–  Más:

ex 2309 90 10

–  –  Más, beleértve az előkeveréket is:

–  – Tengeri emlős részeit tartalmazó oldat

ex 2309 90 91 –

  2309 90 96

–  –  –  Nem a 1702 30 50, a 1702 30 90, a 1702 40 90, a 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup- vagy tejtermék-tartalommal, a következők kivételével:

–  Lucernaléből és fűléből nyert fehérjekoncentrátum

–  Kizárólag az első franciabekezdésben említett koncentrátumok előállítása során keletkező, szilárd maradékból és léből nyert dehidratált termékek

(a) Az ezen alszám alá történő besorolás a vonatkozó uniós rendelkezésekben meghatározott feltételektől függ [lásd a 94/28/EK tanácsi irányelvet (HL L 178., 1994.7.12., 66. o., magyar nyelvű különkiadás, 3. fejezet, 16. kötet, 238. o.) és az 504/2008/EK bizottsági rendeletet (HL L 149., 2008.6.7., 3. o.)].

(b) Az ezen alszám alá történő besorolás a vonatkozó uniós rendelkezésekben meghatározott feltételektől függ [lásd a 88/661/EGK tanácsi irányelvet (HL L 382., 1988.12.31., 36. o., magyar nyelvű különkiadás, 3. fejezet, 8. kötet, 172. o.) és a 94/28/EK tanácsi irányelvet (HL L 178., 1994.7.12., 66. o., magyar nyelvű különkiadás, 3. fejezet, 16. kötet, 238. o.), valamint a 96/510/EK bizottsági határozatot (HL L 210., 1996.8.20., 53. o., magyar nyelvű különkiadás, 3. fejezet, 19. kötet, 355. o.)].

(c) Az ezen alszám alatti bejegyzés a vonatkozó uniós rendelkezésekben megállapított feltételek szerint történik (lásd a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 291–300. cikkét – HL L 253., 1993.10.11., 1. o., magyar nyelvű különkiadás, 2. fejezet, 6. kötet, 3. o.).

(d) Az ezen alszám alá történő besorolás a Kombinált Nómenklatúra bevezető rendelkezéseinek II. szakasza F. pontjában meghatározott feltételektől függ.

 

2. szakasz

KN-kód

Leírás

0101 29 10

Élő ló, vágásra (a)

ex 0205 00

Ló húsa, frissen, hűtve vagy fagyasztva

0210 99 10

Lóhús, sózva, sós lében tartósítva vagy szárítva

0511 99 10

Porcok vagy inak; nyesedék és a nyers bőr vagy irha hasonló hulladékai

0701

Burgonya frissen vagy hűtve

0901

Kávé nyersen, pörkölve vagy koffeinmentesen is; kávéhéj és burok; bármilyen arányban valódi kávét tartalmazó pótkávé

1105

Liszt, dara, por, pehely, granulátum és labdacs (pellet) burgonyából

ex 1212 99 95

Cikória gyökér

2209 00 91 és 2209 00 99

Ecet és ecetsavból nyert ecetpótló a borecet kivételével

4501

Természetes parafa nyersen vagy egyszerűen előkészítve; parafahulladék; aprított, szemcsézett vagy őrölt parafa

(a) Az ezen alszám alatti bejegyzés a vonatkozó uniós rendelkezésekben megállapított feltételek szerint történik (lásd a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 291–300. cikkét – HL L 253., 1993.10.11., 1. o., magyar nyelvű különkiadás, 2. fejezet, 6. kötet, 3. o.).

 

II. MELLÉKLET

A 3. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ▌

I. rész: A rizságazatra vonatkozó fogalommeghatározások

I.         A „hántolatlan rizs”, „előmunkált rizs”, „félig hántolt rizs”, „teljesen hántolt rizs”, „kerek szemű rizs”, „közepes szemű rizs”, „hosszú szemű A vagy B rizs” és „törmelék rizs” fogalmak meghatározása a következő:

1.                    a)     „Hántolatlan rizs”: olyan rizs, amelyen csépelés után rajta marad a magburok.

b)     „Előmunkált rizs”: olyan hántolatlan rizs, amelyről csak a magburkot távolították el. Az ide besorolandó rizsfajták kereskedelmi elnevezése „barnarizs”, „cargo” rizs, „loonzain” és „riso sbramato”.

c)      „Félig hántolt rizs”: olyan hántolatlan rizs, amelyről a magburkot és részben a csírát, valamint a magtok külső rétegét részben vagy teljes egészében eltávolították, de a belső rétegeit nem.

d)     „Teljesen hántolt rizs”: olyan hántolatlan rizs, amelyről a magburkot, a magtok belső és külső rétegét teljes egészében, valamint a hosszú, ill. a közepes szemű rizsnél a csírát teljesen, a kerek szemű rizsnél pedig legalább részben eltávolították, de amelynél a szemek hosszanti fehér barázdáltsága maximum a szemek 10 %-ánál maradt meg.

2.     a)         „Kerek szemű rizs”: olyan rizs, amelynél a szem hosszúsága nem haladja meg az 5,2 mm-t és hosszúság/szélesség aránya 2-nél kisebb.

b)     „Közepes szemű rizs”: az 5,2 mm-nél nagyobb, de legfeljebb 6,0 mm hosszúságú olyan rizs, amelynél a hosszúság/szélesség aránya nem több 3-nál.

c)      „Hosszú szemű rizs”:

i.  hosszú szemű A rizs, amelynél a szemek hosszúsága meghaladja a 6,0 mm-t, és a hosszúság/szélesség aránya ▌2-nél nagyobb, de 3-nál kisebb,

ii. hosszú szemű B rizs, amelynél a szemek hosszúsága meghaladja a 6,0 mm-t, és a hosszúság/szélesség aránya ▌egyenlő vagy nagyobb, mint 3.

d)     „A rizsszemek mérése”: a szemek mérését ▌ teljesen hántolt rizsen kell elvégezni a következő módszer szerint:

i.  a szállítmányból reprezentatív mintát kell venni,

ii. a mintát át kell rostálni, hogy csak a teljes szemek, beleértve az éretlen szemeket is, maradjanak fönn,

iii. két mérést kell elvégezni egyenként 100 szemen, majd azokat átlagolni kell,

iv. az eredményt milliméterben, egy tizedesjegyre kerekítve kell megadni.

3.     „Törmelék rizs”: olyan rizsszemdarabok, amelyek hossza nem haladja meg a rizsszemek átlagos hosszúságának háromnegyedét.

II.          A nem kifogástalan minőségű szemek és tört szemek tekintetében a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

A.     „Egész szemek”: olyan szemek, amelyekről csak a végződés egy részét távolították el, tekintet nélkül a hántolás egyes fázisaiban keletkező jellemzőkre.

B.     „Nyesett szemek”: olyan szemek, amelyekről a végződés egészét eltávolították.

C.     „Tört szemek, illetve szemdarabok”: olyan szemek, amelyekről a végződésnél nagyobb részt távolítottak el; a tört szemek közé a következők tartoznak:

▌nagyméretű tört szemek (szemdarabkák, amelyek hossza nem kisebb, mint egy teljes szem fele, de amelyek nem alkotnak egy teljes egész szemet),

▌közepes méretű tört szemek (szemdarabkák, amelyek hossza nem kisebb, mint egy teljes szem negyede, de amelyek kisebbek a „nagyméretű tört szemek” minimális méreténél),

▌finom tört szemek (szemdarabkák, amelyek hossza kisebb, mint egy egész szem negyede, de amelyek túl nagyok ahhoz, hogy átférjenek egy 1,4 mm lyukméretű rostán),

▌törmelék (kis szemdarabok vagy -részecskék, amelyek átférnek egy 1,4 mm lyukméretű rostán); a hasított szemek (hosszirányú hasítással előállított szemdarabok) e meghatározás alá tartoznak.

D.     „Zöld szemek”: nem teljesen érett szemek.

E.     „Természetes torzulást mutató szemek”: olyan szemek, amelyek akár örökletes, akár nem örökletes eredetű természetes torzulást mutatnak a fajtára jellemző morfológiai jellemzőkhöz képest.

F.     „Fakó szemek”: olyan szemek, amelyek felületének legalább háromnegyede átlátszatlan és fakó.

G.     „Pirosbarázdás szemek”: különböző élénkségű és árnyalatú hosszirányú piros barázdákkal tarkított szemek, a magházból származó maradványoknak köszönhetően.

H.     „Pettyes szemek”: sötét színű, jól elkülöníthető, többé-kevésbé szabályos formájú kis kört tartalmazó szemek; a pettyes szemek közé tartoznak azok a szemek is, amelyeknek csak a felületén találhatók enyhe fekete barázdák; a barázdák és a pettyek körül nem lehet sárga vagy sötét udvar.

I.      „Foltos szemek”: olyan szemek, amelyek felülete egy kisebb területén természetes színük szembetűnő elváltozása észlelhető; a foltok különböző színűek lehetnek (feketés, vöröses, barna); foltnak tekintendők a mély fekete barázdák is. Ha a foltok színe kellőképpen erős ahhoz, hogy azonnal szembetűnjenek (fekete, rózsaszínű, vörösesbarna), és ha a szemnek legalább a felével egyenlő területet borítanak be, a szemeket sárga szemnek kell tekinteni.

J.      „Sárga szemek”: olyan szemek, amelyek egészben vagy részben szárítástól eltérő természetes színváltozáson mentek keresztül és citrom- vagy narancssárga árnyalatot vettek fel.

K.    „Borostyánszínű szemek”: olyan szemek, amelyek teljes felülete a szárítástól eltérő okból csekély egyenletes színváltozáson ment keresztül; e változás következtében a szemek színe világos borostyánsárgára változik.

 

Ia. rész: A cukorágazatra vonatkozó technikai fogalommeghatározások

A. szakasz: általános fogalommeghatározások

1.          „Fehér cukor”: olyan cukor, amely nincs ízesítve vagy színezve vagy nem tartalmaz semmiféle adalékanyagot, és száraz állapotra számítva polarimetriás módszerrel meghatározva legalább 99,5 tömegszázalék szacharózt tartalmaz.

2.          „Nyerscukor”: olyan cukor, amely nincs ízesítve vagy színezve vagy nem tartalmaz semmiféle adalékanyagot, és száraz állapotra számítva polarimetriás módszerrel meghatározva kevesebb mint 99,5 tömegszázalék szacharózt tartalmaz.

2a.        „Izoglükóz”: olyan, glükózból vagy polimerjeiből nyert termék, amely szárazanyagra számítva legalább 10 tömegszázalék fruktózt tartalmaz.

2b.        „Inulinszirup”: olyan közvetlen termék, amelyet inulin vagy oligofruktóz hidrolízisével nyertek, szárazanyagra számítva legalább 10% fruktózt tartalmaz szabadon vagy szacharóz formájában, és cukor/izoglükóz egyenértékként van kifejezve. Az inulinszirup-kvótával nem rendelkező inulinrost-feldolgozók által előállított, kismértékben édesítő termékek piaca korlátozásának elkerülése érdekében ezt a meghatározást a Bizottság módosíthatja.

3.          „Szállítási szerződés”: egy eladó és egy vállalkozás között létrejött, cukorgyártásra szánt répa szállítására irányuló szerződés.

4.          „szakmán belüli megállapodás”: a következők valamelyike:

a)     szállítási szerződések megkötését megelőzően, egyrészről vállalkozások vagy az érintett tagállam által elismert valamely vállalkozásokat tömörítő szervezet vagy vállalkozásokat tömörítő szervezetek valamely csoportja, másrészről egy, az érintett tagállam által elismert értékesítői társulás vagy értékesítői szervezetek valamely csoportja között létrejött megállapodás;

b)     az a) pontban említett megállapodás hiányában, a társaságokról szóló törvény és a szövetkezetekről szóló törvény, amennyiben ezek a cukorrépának a cukorgyártó társaságok vagy szövetkezetek részvényesei vagy tagjai által történő szállítását szabályozzák.

B. szakasz: a 100a. cikkben említett időszakban alkalmazandó fogalommeghatározások

1.          „Kvótacukor”, „kvótaizoglükóz” és „kvóta-inulinszirup”: az érintett vállalkozás kvótája alapján egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukor-, izoglükóz-, illetve inulinszirup-termelés mennyisége.

2.          „Ipari cukor”: egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukortermelés mennyisége az 5. pontban említett cukormennyiségen felül, amelyet az 101l. cikk (2) bekezdésében említett termékek valamelyikének az ipar általi előállításához való felhasználásra szánnak.

3.          „Ipari izoglükóz” és „ipari inulinszirup”: egy adott gazdasági évnek tulajdonított izoglükóz- vagy inulinszirup-termelés mennyisége, amelyet az 101l. cikk (2) bekezdésében említett termékek valamelyikének az ipar általi előállításához való felhasználásra szánnak.

4.          „Többletcukor”, „többletizoglükóz” és „többlet-inulinszirup”: egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukor-, izoglükóz-, illetve inulinszirup-termelés mennyisége az 1., 2. és 3. pontban említett megfelelő mennyiségen felül.

5.          „Kvótacukorrépa”: a kvótacukorrá feldolgozott összes cukorrépa.

6.          „Kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzem” az a termelési egység:

–    amelynek kizárólagos tevékenysége a behozott nyers nádcukor finomítása, vagy

–    amely a 2004/2005-ös gazdasági évben, vagy Horvátország esetében a 2007/2008-as gazdasági évben legalább 15 000 tonna mennyiségű behozott nyers nádcukrot finomított.

II. rész: A komlóágazatra vonatkozó fogalommeghatározások

1.          „Komló”: a nőivarú, kúszó komló növény (Humulus lupulus) szárított, toboz néven is ismert virágzata; a virágzat kocsányos, színe zöldessárga, alakja tojásdad, leghosszabb mérete általában 2 és 5 cm között váltakozik.

2.          „Komlóliszt”: a komló őrlésekor keletkező termék, amelyben annak minden természetes alkotóeleme megtalálható.

3.          „Emelt lupulintartalmú komlóliszt”: a levelek, a szárak, a murvalevelek és a főér részleges mechanikus eltávolítása után a komló őrlésével létrejövő termék.

4.          „Komlókivonat”: komlóból vagy komlólisztből oldószer segítségével nyert magas töménységű termék.

5.          „Kevert komlótermék”: az 1–4. pontban említett termékek közül kettőnek vagy ennél többnek a keveréke.

III. rész: A borágazatra vonatkozó fogalommeghatározások

Szőlőtőkékkel kapcsolatos fogalmak

1.          „Kivágás”: a szőlővel betelepített területen található összes szőlőtőke teljes eltávolítása.

2.          „Telepítés”: a beoltott vagy oltatlan szőlőtőkék vagy szőlőtőkerészek szőlőtermesztés vagy oltványiskola létrehozása céljából történő végleges ültetése.

3.          „Átoltás”: egy előzőleg már beoltott szőlőtőke oltása.

Termékkel kapcsolatos fogalmak

4.          „Friss szőlő”: a szőlőnek a bor készítésére, előállítására használt érett vagy enyhén szárított gyümölcse, amelyet szokásos borászati eszközökkel lehet zúzni vagy préselni, és amelyben spontán módon beindulhat az alkoholos erjedés.

5.          „Alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmust”: olyan termék:

a)     amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 12 és legfeljebb 15 térfogatszázalék,

b)     amelyet úgy nyernek, hogy legalább 8,5 térfogatszázalék természetes alkoholtartalmú és kizárólag a 63. cikk (2) bekezdése alapján osztályozható borszőlőfajtákból előállított, nem erjedt szőlőmusthoz hozzáadnak:

i.       vagy szőlő eredetű semleges alkoholt, ideértve a szárított szőlő lepárlásával előállított alkoholt is, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 96 térfogatszázalék,

ii.      vagy egy a bor lepárlásából származó, nem finomított terméket, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 52 és legfeljebb 80 térfogatszázalék.

6.          „Szőlőlé”: olyan nem erjesztett, de erjeszthető folyékony termék, amelyet:

a)     megfelelő kezeléssel állítottak elő, hogy így változatlan állapotában fogyasztásra alkalmas legyen,

b)     friss szőlőből vagy szőlőmustból vagy visszaalakítással állítottak elő. Ha visszaalakítással állítják elő, sűrített szőlőmustból vagy sűrített szőlőléből kell előállítani.

A szőlőlé esetében az 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom megengedett.

7.          „Sűrített szőlőlé”: olyan nem karamellizált szőlőlé, amelyet a szőlőlé részleges vízelvonásával állítanak elő, amihez a közvetlen hőhatás kivételével bármely engedélyezett módszert fel lehet használni, oly módon, hogy a később meghatározandó módszer szerint használt refraktométeren 20 °C-os hőmérsékleten a kijelzett számadat ne legyen kisebb 50,9 ref. %-nál.

A sűrített szőlőlé esetében az 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom megengedett.

8.          „Borseprő”:

a)     az erjedés után, a tárolás folyamán vagy az engedélyezett kezelés után a bort tartalmazó tárolóedényekben lerakódó üledék;

b)     az a) pontban említett termék szűréséből vagy centrifugálásából származó üledék;

c)     a tárolás folyamán vagy az engedélyezett kezelés után a szőlőmustot tartalmazó tárolóedényekben lerakódó üledék; vagy

d)     a c) pontban említett termék szűréséből vagy centrifugálásából származó üledék.

9.          „Szőlőtörköly”: az erjedt vagy nem erjedt friss szőlő préseléséből származó maradvány.

10.        „Törkölybor/pikett”: olyan termék, amelyet:

a)     a vízben áztatott, kezeletlen szőlőtörköly erjesztésével; vagy

b)     az erjesztett szőlőtörköly vízzel történő kilúgozásával nyernek.

11.        „Lepárlás céljára szeszezett bor”: olyan termék:

a)     amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 18 és legfeljebb 24 térfogatszázalék;

b)     amelyet kizárólag úgy állítanak elő, hogy egy maradékcukrot nem tartalmazó borhoz olyan, bor lepárlásából származó, nem finomított terméket adnak hozzá, amelynek maximális tényleges alkoholtartalma 86 térfogatszázalék; vagy

c)     amelynek maximális illósav-tartalma ecetsavban kifejezve 1,5 gramm/liter.

12.        „Küvé”:

a)     szőlőmust;

b)     bor; vagy

c)     szőlőmustok és/vagy különböző tulajdonságokkal rendelkező borok keveréke, amelyeket egy meghatározott pezsgőfajta készítésére szánnak.

Alkoholtartalommal kapcsolatos fogalmak

13.        „Tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban”: annak a tiszta alkoholnak a térfogata, amely 20 °C-os hőmérsékleten a termék 100 térfogategységében található.

14.        „Térfogatban számított potenciális alkoholtartalom”: annak a tiszta alkoholnak a térfogata 20 °C-os hőmérsékleten, amely a termék 100 térfogategységében található cukor e hőmérsékleten lezajló teljes erjedésével keletkezhetne.

15.        „Összes alkoholtartalom térfogatszázalékban”: a tényleges és a potenciális alkoholtartalom összege.

16.        „Természetes alkoholtartalom térfogatszázalékban”: egy termék alkoholtartalom-növelés előtti összes alkoholtartalma térfogatszázalékban.

17.        „Tényleges alkoholtartalom tömegszázalékban”: 100 kg termékben levő tiszta alkohol mennyisége kilogrammban.

18.        „Tömegben számított potenciális alkoholtartalom”: 100 kilogramm termékben található cukor teljes erjedésével készíthető tiszta alkohol mennyisége kilogrammban.

19.        „Összes alkoholtartalom tömegszázalékban”: a tényleges és a potenciális alkoholtartalom összege.

IV. rész: A marha- és borjúhúságazatra vonatkozó fogalommeghatározások

▌„Szarvasmarha”: a 0102 21, 0102 31 00, 0102 90 20, ex 0102 29 10 – ex 0102 29 99, 0102 39 10, 0102 90 91 KN-kód alá tartozó háziasított szarvasmarhafajtákhoz tartozó élő állat.

▌V. rész: A tej- és tejtermékágazatra vonatkozó fogalommeghatározások

Az Új-Zélandról származó vaj vámkontingensének alkalmazása céljából a „közvetlenül tejből vagy tejszínből előállított” kifejezés nem zárja ki a tejből vagy tejszínből, tárolt anyagok felhasználása nélkül, olyan egyetlen, önálló és megszakítás nélküli eljárással előállított vajat, amelynek során a tejszín sűrített tejzsír és/vagy ilyen tejzsír frakcionálásának szakaszán mehet keresztül.

VI. rész: A tojáságazatra vonatkozó fogalommeghatározások

1.          „Héjas tojás”: baromfitojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve, kivéve a 2. pontban meghatározott keltetőtojást.

2.          „Keltetőtojás”: keltetési célú baromfitojás.

3.          „Teljes termékek”: emberi fogyasztásra alkalmas madártojás héj nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is.

4.          „Elkülönített termékek”: emberi fogyasztásra alkalmas madártojás-sárgája, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is.

VII. rész: A baromfihús-ágazatra vonatkozó fogalommeghatározások

1.          „Élő baromfi”: élő tyúk, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk egyenként több, mint 185 gramm súllyal.

2.          „Csirke”: élő tyúk, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk egyenként legfeljebb 185 gramm súllyal.

3.          „Vágott baromfi”: nem élő, a Gallus domesticus fajba tartozó szárnyas, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk, egész, belsőséggel vagy anélkül.

4.          „Származtatott termékek”: a következő termékek:

a)     az I. melléklet XX. részének a) pontjában megjelölt termékek;

b)     az I. melléklet XX. részének b) pontjában megjelölt termékek, kivéve a vágott baromfit és az élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékeket és belsőséget, amelyek „darabolt baromfiként” ismertek;

c)     az I. melléklet XX. részének b) pontjában megjelölt, élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek;

d)     az I. melléklet XX. részének c) pontjában megjelölt termékek;

e)     az I. melléklet XX. részének d) és e) pontjában megjelölt termékek;

f)      az I. melléklet XX. részének f) pontjában szereplő termékek, kivéve ▌a 1602 20 10 KN-kód alá tartozó termékeket.

VIII. rész: A méhészeti ágazatra vonatkozó fogalommeghatározások

 

1.        Méz alatt a [ COM(2012) 530 final] által módosított 2010/110/EK tanácsi irányelv[52] szerinti méz értendő, ideértve a méz főbb típusait is.

2.        „Méhészeti termékek”: méz, méhviasz, méhpempő, méhszurok vagy virágpor.

_________________

III. MELLÉKLET ▌

A 7. ÉS A 101G. CIKKBEN EMLÍTETT RIZS ÉS CUKOR SZABVÁNYOS MINŐSÉGE

A.          A hántolatlan rizs szabványos minősége

A szabványos minőségű hántolatlan rizs:

a)     megbízható, kifogástalan kereskedelmi minőségű, szagtalan,

b)     legfeljebb 13 % nedvességtartalmú,

c)     az egész szemek tekintetében 63 tömegszázalékos teljesen hántolt rizshozammal rendelkezik (3 %-os nyesett szem tűréshatárral), amelyben a nem kifogástalan minőségű teljesen hántolt rizsszemek tömegszázaléka a következő:

a 1006 10 27 és a 1006 10 98 KN-kódok alá tartozó hántolatlan fakó rizsszemek

1,5 %

a 1006 10 27 és a 1006 10 98 KN-kódoktól eltérő KN-kódok alá tartozó hántolatlan fakó rizsszemek

2,0 %

pirosbarázdás szemek

1,0 %

pettyes szemek

0,50 %

foltos szemek

0,25 %

sárga szemek

0,02 %

borostyánszínű szemek

0,05 %

 

B.  A cukor szabványos minősége

I.      A cukorrépa szabványos minősége

A szabványos minőségű cukorrépa:

a)      ép és forgalomképes minőségű,

b)     az átvételkor 16 %-os cukortartalmú.

II.     A fehércukor szabványos minősége

1.      A szabványos minőségű fehércukor jellemzői a következők:

a)      ép, eredeti és forgalomképes minőségű; száraz, homogén szemcsés kristályok, szabadon folyó;

b)     minimális polarizáció: 99,7;

c)      maximális nedvességtartalom: 0,06 %;

d)     maximális invertcukor-tartalom: 0,04 %;

e)      a 2. pont alapján meghatározott pontok száma nem haladhatja meg összesen a 22-t, sem:

–       a 15-öt a hamutartalom tekintetében,

–       a 9-et a színtípus tekintetében, amelyet a Braunschweigi Agrártechnológiai Intézet módszerének ( ▌„braunschweigi módszer”) alkalmazásával határoztak meg,

–       a 6-ot az oldat színezése tekintetében, amelyet a Cukorelemzés Egységes Módszereinek Nemzetközi Bizottsága módszerének ( ▌ „ICUMSA-módszer”) alkalmazásával határoztak meg.

2.      Egy pont:

a)      a 28o Brix-értéken, az ICUMSA-módszer alkalmazásával meghatározott hamutartalom 0,0018 %-ának,

b)     a Braunschweigi módszer alkalmazásával meghatározott színtípus 0,5 egységének,

c)      az ICUMSA-módszer alkalmazásával meghatározott oldatszínezés 7,5 egységének felel meg.

3.      Az 1. pontban említett tényezők meghatározására azokat a módszereket kell alkalmazni, amelyeket e tényezők meghatározására az intervenciós intézkedések keretében alkalmaznak.

III.    A nyerscukor szabványos minősége

1.      A szabványos minőségű nyerscukor 92 %-os fehércukor-hozamú cukor.

2.      A nyers répacukor hozamát úgy kell kiszámítani, hogy e cukor polarizációs fokából le kell vonni:

a)      annak néggyel szorzott százalékos hamutartalmát,

b)     annak kettővel szorzott százalékos invertcukor-tartalmát,

c)      egyet.

3.          A nyers nádcukor hozamát úgy kell kiszámítani, hogy e cukor kettővel szorzott polarizációs fokából le kell vonni százat.

 

_________________

 

IIIa. MELLÉKLET

A 9a. CIKKBEN EMLÍTETT, HASÍTOTT TESTEKRE VONATKOZÓ UNIÓS OSZTÁLYOZÁSI RENDSZEREK

A.          A legalább 8 hónapos szarvasmarhafélék hasított testének uniós osztályozási rendszere

I.      Fogalommeghatározások

A következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.      „hasított test”: a levágott állat egész teste kivéreztetve, kizsigerelve és megnyúzva;

2.      „hasított féltest”: az 1. pontban említett hasított testnek a gerincoszlop mentén, a nyak-, hát-, ágyéki, illetve keresztcsonti csigolyák, valamint a szegycsont és a szeméremcsonti összenövés közepén végzett szimmetrikus szétválasztásával nyert termék.

II.    Kategóriák

A szarvasmarhák hasított testét az alábbi kategóriákba kell sorolni:

Z:     legalább 8 hónapos, de 12 hónaposnál fiatalabb állatok hasított teste;

A:     nem ivartalanított, legalább 12 hónapos, de 24 hónaposnál fiatalabb hímivarú állatok hasított teste;

B:     nem ivartalanított, legalább 24 hónapos hímivarú állatok hasított teste;

C:     ivartalanított, legalább 12 hónapos hímivarú állatok hasított teste;

D:    nőivarú, már borjadzott állatok hasított teste;

E:     egyéb, legalább 12 hónapos nőivarú állatok hasított teste.

III.  Osztályozás

A hasított testek osztályozását a következő tulajdonságok egymást követő felmérése alapján kell elvégezni:

1.      Húsosság, az alábbiakban meghatározottak szerint:

A hasított test húsvonalainak fejlettsége, különösen a lényeges részeken (fartő, hát, lapocka)

Húsossági osztály

Leírás

S

Kiváló

Minden húsvonal rendkívül domború; kivételesen jó izmoltság (dupla izmú hasított test)

E

Kitűnő

Minden húsvonal domború vagy erősen domború; kivételesen jó izmoltság

U

Nagyon jó

A húsvonalak egészében domborúak; nagyon jó izmoltság

R

Jó

A húsvonalak egészében egyenesek; jó izmoltság

O

Közepes

A húsvonalak egyenesek vagy homorúak; átlagos izmoltság

P

Gyenge

Minden húsvonal homorú vagy egészen homorú; gyenge izmoltság

 

2.  Faggyússág, az alábbiakban meghatározottak szerint:

A hasított test külsején és a mellüregben található faggyú mennyisége

Faggyússági osztály

Leírás

1

nagyon csekély

Faggyúval borítottság nincs vagy csekély

2

csekély

Enyhe faggyúval borítottság, a hús majdnem mindenütt látható

3

közepes

A hús a fartő és lapocka kivételével majdnem mindenütt faggyúval borított, a mellüregben kevés faggyúlerakódás

4

erős

A hús mindenütt faggyúval borított, a fartő és lapocka részben még mindig látható, a mellüregben kifejezett faggyúlerakódás

5

nagyon erős

A teljes hasított test faggyúval borított; a mellüregben is vastag faggyúlerakódás

A tagállamok jogosultak az 1. és a 2. pontban előirányzott minden osztályt legfeljebb három alosztályra felosztani.

IV.  Kiszerelés

Az egész vagy fél hasított testet a következőképpen kell előkészíteni:

1.      fejek és lábvégek nélkül; a fejet a tarkóizületnél kell a hasított testről leválasztani, míg a lábvégeket kéztő-kézközép, illetve lábtő-lábközép csontok közötti izületeknél leválasztva kell eltávolítani,

2.      a mellüregi és hasüregi szervek nélkül, vesével, vesefaggyúval, illetve medencei zsírszövettel együtt vagy azok nélkül,

3.      a nemi szervek és a hozzájuk tartozó izmok nélkül, valamint – nőivarú állatok esetében – a tőgy, illetve a tőgy zsírszövete nélkül.

V.     Osztályozás és azonosítás

A 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[53] 4. cikke értelmében jóváhagyott vágóhidak intézkedéseket hoznak, hogy az ilyen vágóhidakon levágott, legalább 8 hónapos szarvasmarhafélék hasított testét vagy féltestét, amely a 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[54] I. melléklete I. szakaszának III. fejezetével összefüggésben az 5. cikk (2) bekezdésében előírtak szerinti állat-egészségügyi jelöléssel van ellátva, az uniós osztályozási rendszer szerint osztályozzák és azonosítsák.

A tagállamok engedélyezhetik, hogy a jelöléssel való azonosítást megelőzően a hasított testekről, illetve féltestekről eltávolítsák a külső faggyút, ha ezt a faggyússág indokolja.

B.  A sertések hasított testének uniós osztályozási rendszere

I.      Fogalommeghatározás

„hasított test”: a levágott sertés kivéreztetett és kizsigerelt teste egészben vagy a gerinc hosszanti középvonala mentén félbehasítva.

II.     Osztályozás

A hasított testeket a becsült színhústartalmuk alapján kell csoportosítani, és a következő osztályokba sorolni:

Osztályok

A színhús aránya a hasított test súlyának százalékában

S

60 vagy több

E

legalább 55, de kevesebb, mint 60

U

legalább 50, de kevesebb, mint 55

R

legalább 45, de kevesebb, mint 50

O

legalább 40, de kevesebb, mint 45

P

kevesebb, mint 40

 

III.  Kiszerelés

A hasított testeket nyelv, szőr, köröm, nemi szervek, háj, vese és rekeszizom nélkül kell kiszerelni.

IV.   Színhústartalom

1.      A színhústartalmat a Bizottság által engedélyezett osztályozási módszerekkel kell megbecsülni. Csak a sertés hasított testének egy vagy több anatómiai részén végzett fizikai méréseken alapuló, statisztikailag igazolt értékelési módszereket lehet engedélyezni. Az osztályozási módszerek engedélyezésének feltétele, hogy az értékelés statisztikai hibája egy megadott tűréshatáron belül maradjon.

2.      A hasított test kereskedelmi értékének meghatározása azonban nem kizárólag a becsült színhústartalom alapján történik.

V.     A hasított testek azonosítása

Amennyiben a Bizottság másképp nem rendelkezik, az osztályozott hasított testeket az uniós osztályozási rendszer szerinti jelöléssel kell azonosítani.

C.          A juhok hasított testének uniós osztályozási rendszere

I.      Fogalommeghatározás

A „hasított test” és „hasított féltest” kifejezések tekintetében az A.I. pontban szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók.

II.     Kategóriák

A hasított testeket az alábbi kategóriákba kell sorolni:

A:     a 12 hónapnál fiatalabb juhok vágott teste,

B:     egyéb juhok vágott teste.

III.   Osztályozás

1.      A hasított testek osztályozására az A.III. pontban lévő rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók. Az A.III.1. pontban, illetve az A.III.2. pontban szereplő táblázat 3. és 4. sorában azonban a „fartő” terminust a „hátulsó testnegyed” terminussal kell helyettesíteni.

IV.   Kiszerelés

Az egész vagy fél hasított testet fej (az atlanto-occipitalis ízületnél leválasztva), lábvégek (kéztő-kézközép, illetve lábtő-lábközép csontok közötti izületeknél leválasztva), farok (a hatodik és hetedik farkcsigolya között elválasztva), tőgy, nemi szervek, máj és bélgarnitúra nélkül kell előkészíteni. A vesék és a vesefaggyú a hasított test részei.

A tagállamoknak jogukban áll más kiszerelési formákat is engedélyezni, amennyiben a referencia-kiszerelések nem használatosak.

V.     A hasított testek azonosítása

Az osztályozott egész vagy fél hasított testeket az uniós osztályozási rendszer szerinti jelöléssel kell azonosítani.

 

_________________

IIIb. MELLÉKLET

A 21. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, UNIÓS TÁRSFINANSZÍROZÁSBAN RÉSZESÜLŐ ISKOLAGYÜMÖLCS-PROGRAMBÓL KIZÁRT TERMÉKEK LISTÁJA

 

Termékek, melyek tartalmaznak:

–         hozzáadott cukrot,

–         hozzáadott zsírt,

–         hozzáadott sót,

–         hozzáadott édesítőt.

 

_________________IIIbi. MELLÉKLET

A 101H. CIKKBEN EMLÍTETT, A CUKOR, AZ IZOGLÜKÓZ ÉS AZ INULINSZIRUP TERMELÉSÉRE VONATKOZÓ NEMZETI ÉS REGIONÁLIS KVÓTÁK

(tonnában)

 

Tagállam vagy régió (1)

Cukor

(2)

Izoglükóz

(3)

Inulinszirup

(4)

Belgium

676 235,0

114 580,2

0

Bulgária

0

89 198,0

 

Cseh Köztársaság

372 459,3

 

 

Dánia

372 383,0

 

 

Németország

2 898 255,7

56 638,2

 

Írország

0

 

 

Görögország

158 702,0

0

 

Spanyolország

498 480,2

53 810,2

 

Franciaország (tengerentúli területek nélkül)

3 004 811,15

 

0

Franciaország tengerentúli megyéi

432 220,05

 

 

Horvátország

192 877,0

 

 

Olaszország

508 379,0

32 492,5

 

Lettország

0

 

 

Litvánia

90 252,0

 

 

Magyarország

105 420,0



250 265,8

 

Hollandia

804 888,0

0

0

Ausztria

351 027,4

 

 

Lengyelország

1 405 608,1

42 861,4

 

Portugália (kontinentális területek)

0

12 500,0

 

Azori-szigetek Autonóm Régió

9 953,0

 

 

Románia

104 688,8

0

 

Szlovénia

0

 

 

Szlovákia

112 319,5

68 094,5

 

Finnország

80 999,0

0

 

Svédország

293 186,0

 

 

Egyesült Királyság

1 056 474,0

0

 

ÖSSZESEN

13 529 618,2

720 440,8

0

 

_________________

IIIc. MELLÉKLET

A CUKORKVÓTÁK VAGY IZOGLÜKÓZKVÓTÁK ÁTRUHÁZÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI A 101J. CIKKNEK MEGFELELŐEN

 

I. PONT

E melléklet alkalmazásában:

 

a)     „vállalkozások egyesülése”: két vagy több vállalkozás egyetlen vállalkozássá történő egyesülése;

b)     „egy vállalkozás átruházása”: a kvótával rendelkező vállalkozás eszközeinek egy vagy több vállalkozás számára történő átruházása vagy azokba történő beolvasztása;

c)     „gyár átruházása”: egy műszaki egység – beleértve az érintett termék gyártásához szükséges egész üzemet is – tulajdonjogának egy vagy több vállalkozás részére történő átruházása, ami az átruházó vállalkozás termelésének részleges vagy teljes átvállalását eredményezi;

d)     „gyár haszonbérlete”: a cukor gyártásához szükséges egész üzemet magában foglaló műszaki egység haszonbérletére vonatkozó szerződés annak működtetése céljából, amelyet legalább három egymást követő gazdasági évre kötnek – a felek megállapodnak abban, hogy azt a harmadik gazdasági év lejárta előtt nem szüntetik meg – egy olyan vállalkozással, amely ugyanabban a tagállamban telepedett le, mint az érintett gyár, ha – a haszonbérlet hatálybalépését követően – az a vállalkozás, amely az érintett gyárat bérli, annak teljes termelésére nézve kizárólagosan cukorgyártó vállalkozásnak tekinthető.

 

II. PONT

 

1.     A 2. alpont sérelme nélkül a cukorgyártó vállalkozások egyesülése vagy átruházása, illetve a cukorgyárak átruházása esetén a kvótákat a következőképpen kell kiigazítani:

a)     cukorgyártó vállalkozások egyesülése esetén a tagállamok az egyesülés révén keletkező vállalkozás részére akkora kvótát osztanak ki, amely egyenlő az érintett cukorgyártó vállalkozások részére az egyesülés előtt kiosztott kvóták összegével;

b)     cukorgyártó vállalkozás átruházása esetén a tagállam az átruházott vállalkozás kvótáját cukorgyártás céljára a vállalkozást megszerző vállalkozás részére osztja ki, illetve, ha az átruházott vállalkozás az átruházással több vállalkozáshoz kerül, a kiosztásnak az ezek által egyenként átvett cukortermelés arányában kell történnie;

c)     cukorgyár átruházása esetén, a tagállam a gyár tulajdonjogát átruházó vállalkozás kvótáját csökkenti, és a szóban forgó gyárat megvásárló cukorgyártó vállalkozás vagy vállalkozások kvótáját az átvett cukortermelés arányában levont mennyiséggel növeli.

2.     Amennyiben az 1. alpontban említett valamelyik művelet által közvetlenül érintett több cukorrépa- vagy cukornádtermelő egyértelműen kinyilvánítja, hogy hajlandó a cukorrépáját vagy nádját olyan cukorgyártó vállalkozásnak szállítani, amely nem részese az említett műveleteknek, a tagállam a kiosztást azon vállalkozás által vállalt termelés alapján végezheti, amelynek a termelők a cukorrépájukat vagy nádjukat szállítani kívánják.

3.     Abban az esetben, ha az 1. alpontban említettektől eltérő körülmények között kerül sor

a)     cukorgyártó vállalkozás,

b)     egy cukorgyártó vállalkozás egy vagy több gyárának

a bezárására, a tagállam kioszthatja a kvótáknak az adott bezárással érintett részét egy vagy több cukorgyártó vállalkozás részére.

Az első albekezdés b) pontjában említett esetben, amennyiben az érintett termelők közül néhányan egyértelműen kinyilvánítják, hogy hajlandók cukorrépájukat vagy cukornádjukat egy adott cukorgyártó vállalkozásnak szállítani, a tagállam a kvótáknak az adott cukorrépával vagy cukornáddal összefüggő részét kioszthatja annak a vállalkozásnak, amely részére a termelők a szóban forgó termékeket szállítani kívánják.

4.     Amennyiben a 101. cikk (5) bekezdésében említett eltérésre történik hivatkozás, az érintett tagállam az említett eltérés által érintett répatermelőktől és cukorgyártó vállalkozásoktól megkövetelheti, hogy szakmán belüli megállapodásaikba olyan különleges záradékot illesszenek be, amely lehetővé teszi a tagállam számára e pont 2. és 3. alpontjának az alkalmazását.

5.     Ha egy cukorgyártó vállalkozáshoz tartozó gyár haszonbérletére kerül sor, a tagállam a gyárat bérbeadásra felkínáló vállalkozás kvótáját csökkentheti, és azt a részt, amellyel a kvótát csökkentette, kioszthatja annak a vállalkozásnak, amely a gyárat azzal a céllal bérli, hogy abban cukrot állítson elő.

Ha a haszonbérlet az I. pont d) alpontjában említett, három gazdasági évre kiterjedő időszak alatt szűnik meg, a kvótának az ezen alpont első albekezdése alapján történő kiigazítását a tagállam a haszonbérlet hatálybalépésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényteleníti. Ha azonban a haszonbérlet vis maior miatt szűnik meg, a tagállam a kiigazítást nem köteles érvényteleníteni.

6.     Amennyiben egy cukorgyártó vállalkozás már nem tudja biztosítani, hogy az uniós jogszabályok alapján az érintett cukorrépa-, illetve cukornádtermelők irányában fennálló kötelezettségeinek eleget tegyen, és amennyiben erről a helyzetről az érintett tagállam illetékes hatóságai is megbizonyosodtak, az érintett tagállam egy vagy több gazdasági évre kioszthatja a kvóták érintett részét a vállalt termelés arányában egy vagy több másik cukorgyártó vállalkozásnak.

7.      Amennyiben egy tagállam egy cukorgyártó vállalkozásnak a cukorrépa etil-alkohollá történő feldolgozására árgaranciákat és felvevőpiacra vonatkozó garanciákat nyújt, a tagállam – az adott vállalkozással és az érintett répatermelőkkel egyetértésben – kioszthatja egy vagy több gazdasági évre a cukorgyártási kvóták teljes egészét vagy egy részét egy vagy több másik vállalkozás részére.

III. PONT

Izoglükózgyártó vállalkozások egyesülése vagy átruházása, illetve egy izoglükóz-előállító gyár átruházása esetén, a tagállam az érintett kvótákat – izoglükóz előállítása céljából – kioszthatja egy vagy több más vállalkozás részére, függetlenül attól, hogy azok rendelkeznek-e termelési kvótával.

IV. PONT

A II. és a III. pont alapján hozott intézkedések csak akkor léphetnek hatályba, ha teljesülnek a következő feltételek:

a)     valamennyi érintett fél érdekeit figyelembe veszik;

b)     az érintett tagállam úgy ítéli meg, hogy az intézkedések valószínűleg javítják a cukorrépa-, a cukornád- és a cukorgyártó ágazat szerkezetét;

c)      az intézkedések azonos, a IIIb. mellékletben meghatározott kvótával rendelkező területen letelepedett vállalkozásokra vonatkoznak.

V. PONT

Ha az egyesülésre vagy az átruházásra október 1-je és a következő év április 30-a között kerül sor, a II. és a III. pontban említett intézkedések a folyó gazdasági évre vonatkozóan lépnek hatályba.

Ha az egyesülésre vagy az átruházásra ugyanabban az évben május 1-je és szeptember 30-a között kerül sor, a II. és a III. pontban említett intézkedések a következő gazdasági évre vonatkozóan lépnek hatályba.

VI. PONT

A II. és a III. pont alkalmazásakor a tagállamok az V. pontban említett időszakok lejárta után legkésőbb 15 nappal tájékoztatják a Bizottságot a kiigazított kvótákról.

 

_________________

IIId. MELLÉKLET

cukorrépa-felvásárlási feltételek A 100a. cikkben említett IDŐSZAKBAN

 

II. PONT

1.     A szállítási szerződéseket előírt mennyiségű kvótacukorrépára vonatkozóan, írásban kötik.

2.     A szállítási szerződések rögzítik, hogy további cukorrépa-mennyiség szállítható-e, és ha igen, milyen feltételek mellett.

III. PONT

1.     A szállítási szerződésekben fel kell tüntetni az e rendelet 101. cikke (1a) bekezdésének a) pontjában említett, és adott estben b) pontjában említett cukorrépa-mennyiségekre vonatkozó beszerzési árakat. A 101. cikk (1a) bekezdésének a) pontjában említett mennyiségek esetében ezek az árak nem lehetnek alacsonyabbak a kvótarépára vonatkozó, az 101g. cikk (1) bekezdésében említett minimálárnál.

2.     A szállítási szerződésekben a cukorrépa cukortartalmára egy rögzített értéket kell előírni. Ezek a szerződések tartalmaznak egy, a különböző cukortartalmakat és tényezőket feltüntető átszámítási skálát, amelynek segítségével a szállított cukorrépa-mennyiségeket át lehet váltani a szállítási szerződésben feltüntetett cukortartalomnak megfelelő mennyiségekre.

A skála a különböző cukortartalmaknak megfelelő hozamokon alapul.

3.     Amennyiben egy cukorrépa-eladó a 101a. cikk (1a) bekezdésének a) pontjában említett cukorrépa szállítására kötött szállítási szerződést egy cukorgyártó vállalkozással, az említett eladó által teljesített minden szállítást – amelyet az e pont 2. alpontja szerint kell átváltani – a szállítási szerződésben rögzített répamennyiség erejéig a 101a. cikk (1a) bekezdésének a) pontja szerinti szállításnak kell tekinteni.

4.     Azok a cukorgyártó vállalkozások, akik kisebb mennyiségű cukrot állítanak elő, mint amennyi a kvótacukorrépájuk, amelyre a 101. cikk (1a) bekezdésének a) pontja alapján vetés előtti szállítási szerződéseket írtak alá, a bármely további termelésnek megfelelő cukorrépa-mennyiséget, egészen kvótájuk mértékéig, azok között a cukorrépa-eladók között osztják fel, akikkel a 101. cikk (1a) bekezdésének a) pontja értelmében vetés előtti szállítási szerződést kötöttek.

A szakmán belüli megállapodások ettől a rendelkezéstől eltérhetnek.

IV. PONT

1.     A szállítási szerződések rendelkeznek a cukorrépa-szállítások időbeni eloszlásáról és szokásos időtartamáról.

2.     Az 1. alpontban említett rendelkezéseknek az előző gazdasági év folyamán alkalmazandó rendelkezéseknek kell lenniük, figyelembe véve a tényleges termelés szintjét; a szakmán belüli megállapodások ettől eltérhetnek.

V. PONT

1.     A szállítási szerződések rendelkeznek a cukorrépa-begyűjtő helyekről.

2.     Amennyiben a cukorrépa-eladók és a cukorgyártó vállalkozások az előző gazdasági évre már kötöttek szállítási szerződést, az említett gazdasági év folyamán történő szállításokra nézve általuk közös megegyezéssel elfogadott begyűjtő helyek továbbra is működnek. A szakmán belüli megállapodások ettől a rendelkezéstől eltérhetnek.

3.     A szállítási szerződések kikötik, hogy a berakodás és a begyűjtő helyről való elszállítás költségeit a cukorgyártó vállalkozásnak kell viselnie, az előző gazdasági év előtt már alkalmazott helyi szabályokon vagy szokásokon alapuló különleges megállapodásokra is figyelemmel.

4.     Dániában, Görögországban, Spanyolországban, Írországban, Portugáliában, Finnországban és az Egyesült Királyságban azonban, amennyiben a cukorrépát ex works szállítják, a szállítási szerződésekben meg kell követelni a cukorgyártó vállakozásnak a berakodási és szállítási költségekhez való hozzájárulását, és ki kell kötni a hozzájárulás százalékos arányát vagy összegét.

VI. PONT

1.     A szállítási szerződések rendelkeznek a cukorrépa-átvételi helyekről.

2.     Amennyiben a cukorrépa-eladók és a cukorgyártó vállalkozások az előző gazdasági évre már kötöttek szállítási szerződést, az említett gazdasági év folyamán történő szállításokra nézve általuk közös megegyezéssel elfogadott átvételi helyek továbbra is működnek. A szakmán belüli megállapodások ettől a rendelkezéstől eltérhetnek.

VII. PONT

1.     A szállítási szerződések rendelkeznek a cukortartalom polarimetriás módszerrel történő meghatározásáról. Az átvételkor a cukorrépából mintát kell venni.

2.     A szakmán belüli megállapodások más mintavételi időpontokról is rendelkezhetnek. A szállítási szerződés ilyen esetben rendelkezik az átvétel és a mintavétel között a cukortartalomban bekövetkezett csökkenés ellensúlyozása céljából történő helyesbítésről.

VIII. PONT

A szállítási szerződések rendelkezései szerint a bruttó tömeg, a tára és a cukortartalom megállapítása a következő eljárások valamelyikével történik:

a)     a cukorgyártó vállalkozások és a cukorrépa-termelők szakmai szervezete közösen állapítja meg, amennyiben egy szakmán belüli megállapodás így rendelkezik;

b)     a cukorgyártó vállalkozás állapítja meg, a cukorrépa-termelők szakmai szervezetének felügyelete alatt;

c)     a cukorgyártó vállalkozás állapítja meg, az érintett tagállam által elismert szakértő felügyelete alatt, feltéve, hogy a cukorrépa-eladó annak költségeit megtéríti.

IX. PONT

1.     A szállítási szerződések megkövetelik, hogy a cukorgyártó vállalkozások a leszállított cukorrépa teljes mennyisége tekintetében a következők közül egyet vagy többet teljesítsenek:

a)  a leszállított cukorrépa össztömegéből származó friss répapépet az cukorrépa-eladónak ex works paritás feltételei mellett, költségmentesen visszaküldjék;

b)  az említett répapép egy részét, összepréselve, szárítva vagy szárítva és kilúgozva, a cukorrépa-eladónak ex works paritás feltételei mellett, költségmentesen visszaküldjék;

c)  a répapépet, összepréselve vagy szárítva, a cukorrépa-eladónak ex works paritás feltételei mellett visszaküldjék; a cukorgyártó vállalkozás ebben az esetben a cukorrépa-eladótól megkövetelheti a préselés vagy szárítás költségeinek megfizetését;

d)  a cukorrépa-eladónak az érintett répapép értékesítési lehetőségeit figyelembe vevő ellentételezést fizessenek.

Ha a leszállított cukorrépa teljes mennyiségének egyes részeit eltérő módokon dolgozzák fel, a szállítási szerződés az első albekezdésben előírt kötelezettségek közül egynél többet követel meg.

2.     A szakmán belüli megállapodás előírhatja a répapépnek az 1. a), b) és c) alpontban említettől eltérő szakaszban történő leszállítását.

X. PONT

1.     A szállítási szerződésekben minden előlegfizetésre, valamint a cukorrépa beszerzési árának megfizetésére vonatkozóan rögzíteni kell a határidőket.

2.     Az 1. alpontban említett határidők azonosak az előző gazdasági év folyamán érvényes határidőkkel. A szakmán belüli megállapodások ettől a rendelkezéstől eltérhetnek.

XI. PONT

Amennyiben a szállítási szerződések az e melléklet által érintett kérdésekkel kapcsolatos szabályokat állapítanak meg, illetve amennyiben más kérdéseket szabályozó rendelkezéseket tartalmaznak, rendelkezéseik és hatásaik nem lehetnek ellentétesek ezzel a melléklettel.

XII. PONT

1.     Az e rendelet II. melléklete Ia. része A. szakaszának 4. pontjában említett, szakmán belüli megállapodások választottbírósági záradékokat tartalmaznak.

2.     Amennyiben a közösségi, regionális vagy helyi szintű, szakmán belüli megállapodások az e rendelet által érintett kérdésekkel kapcsolatos szabályokat állapítanak meg, illetve amennyiben más kérdéseket szabályozó rendelkezéseket tartalmaznak, rendelkezéseik és hatásaik nem lehetnek ellentétesek ezzel a melléklettel.

3.     A 2. alpontban említett megállapodások különösen a következőket állapítják meg:

a)     azoknak a cukorrépa-mennyiségeknek a cukorrépa-eladók közötti felosztására vonatkozó szabályok, amelyeknek a kvóta keretein belüli cukorgyártás céljából történő megvásárlásáról a cukorgyártó vállalkozás a vetés előtt dönt;

b)     a III. pont 4. alpontjában említett felosztásra vonatkozó szabályok;

c)     a III. pont 2. alpontjában említett átszámítási skála;

d)     a termelendő cukorrépafajták vetőmagjának választékára és szállítására vonatkozó szabályok;

e)     a szállítandó cukorrépa minimális cukortartalma;

f)      a cukorgyártó vállalkozás és a cukorrépa-eladók képviselői között a cukorrépa-szállítások kezdő időpontjának rögzítése előtt történő egyeztetés követelménye;

g)     a korai vagy késői szállítások után a cukorrépa-eladóknak járó ösztönzők kifizetése;

h)     részadatok a következőkre vonatkozóan:

i.     a IX. pont 1. b) alpontjában említett répapép-rész,

ii.     a IX. pont 1. c) alpontjában említett költségek,

iii.   a IX. pont 1. d) alpontjában említett ellentételezés;

i)      a répapépnek a cukorrépa-eladó általi elszállítása;

j)      e rendelet 101g. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül, szabályok arra nézve, hogy miként kell a cukor referencia-küszöbértéke és tényleges eladási ára közötti bármely különbözetet a cukorgyártó vállalkozás és a cukorrépa-eladók között megosztani.

XIII. PONT

Amennyiben nincs rögzített szakmán belüli megállapodás arra nézve, hogy miként kell a cukorrépa-eladók között felosztani azokat a kvóta keretén belüli cukorgyártásra szánt cukorrépa-mennyiségeket, amelyeknek a vetés előtti megvásárlására a cukorgyártó vállalkozás ajánlatot tesz, az érintett tagállam maga állapíthat meg szabályokat az ilyen felosztásra.

Az említett szabályok a szövetkezetek számára cukorrépát értékesítő szokásos eladókra olyan szállítási jogokat is ruházhatnak, amelyek eltérnek azoktól a szállítási jogoktól, amelyekkel akkor rendelkeznének, ha ilyen szövetkezethez tartoznának.

_________________

IIIe. MELLÉKLET

Cukorrépa-felvásárlási feltételek a 101. cikk (3) BEKEZDÉSÉben említett időszakban

 

II. PONT

1.        A szállítási szerződéseket előírt mennyiségű cukorrépára vonatkozóan, írásban kötik.

1a.      A szállítási szerződések időtartama több év is lehet.

2.      A szállítási szerződések rögzíthetik, hogy további cukorrépa-mennyiség szállítható-e, és ha igen, milyen feltételek mellett.

III. PONT

1        A szállítási szerződésekben fel kell tüntetni a II. pontban említett répamennyiségekre vonatkozó beszerzési árakat.

1a.    Az (1) bekezdésben említett árat a III. melléklet B. pontjában meghatározott szabványos minőségű cukorrépára kell alkalmazni.

Az árat a szabványos minőségtől való eltérés függvényében – a felek általi előzetes megállapodás alapján – áremeléssel vagy árcsökkentéssel kell kiigazítani.

1b.    A szállítási szerződésben rögzíteni kell, hogy a piaci árak alakulása hogyan kerül felosztásra a felek között.

2.      A szállítási szerződésekben a cukorrépa cukortartalmára egy rögzített értéket kell előírni. Ezek a szerződések tartalmaznak egy, a különböző cukortartalmakat és tényezőket feltüntető átszámítási skálát, amelynek segítségével a szállított cukorrépa-mennyiségeket át lehet váltani a szállítási szerződésben feltüntetett cukortartalomnak megfelelő mennyiségekre.

A skála a különböző cukortartalmaknak megfelelő hozamokon alapul.

IV. PONT

A szállítási szerződések rendelkeznek a cukorrépa-szállítások időbeni eloszlásáról és szokásos időtartamáról.

V. PONT

1.      A szállítási szerződések rendelkeznek a cukorrépa-begyűjtő helyekről és a szállítással kapcsolatos feltételekről.

2.      A szállítási szerződések rendelkeznek annak egyértelmű meghatározásáról, hogy ki viseli a berakodás és a begyűjtő helyről való elszállítás költségeit. Amennyiben a szállítási szerződések megkövetelik a cukorgyártó vállalkozásoknak a berakodási és szállítási költségekhez való hozzájárulását, egyértelműen meg kell határozni a hozzájárulás százalékos arányát vagy összegét.

3.      A szállítási szerződések rendelkeznek az egyes felekre eső költségek egyértelmű meghatározásáról.

VI. PONT

1.      A szállítási szerződések rendelkeznek a cukorrépa-átvételi helyekről.

2.      Amennyiben a cukorrépa-eladók és a cukorgyártó vállalkozások az előző gazdasági évre már kötöttek szállítási szerződést, az említett gazdasági év folyamán történő szállításokra nézve általuk közös megegyezéssel elfogadott átvételi helyek továbbra is működnek. A szakmán belüli megállapodások ettől a rendelkezéstől eltérhetnek.

VII. PONT

1.      A szállítási szerződések rendelkeznek a cukortartalom polarimetriás módszerrel – illetve a technológiai fejlődés figyelembevétele érdekében egy mindkét fél által elfogadott más módszerrel – történő meghatározásáról. Az átvételkor a répából mintát kell venni.

2.      A szakmán belüli megállapodások más mintavételi időpontokról is rendelkezhetnek. A szállítási szerződés ilyen esetben rendelkezik az átvétel és a mintavétel között a cukortartalomban bekövetkezett csökkenés ellensúlyozása céljából történő helyesbítésről.

VIII. PONT

A szállítási szerződések rendelkezései szerint a bruttó tömeg, a tára és a cukortartalom megállapítása az alábbi elfogadott eljárások valamelyikével történik:

a)     a cukorgyártó vállalkozás és a cukorrépa-termelők szakmai szervezete közösen állapítja meg, amennyiben egy szakmán belüli megállapodás így rendelkezik;

b)     a cukorgyártó vállalkozás állapítja meg, a cukorrépa-termelők szakmai szervezetének felügyelete alatt;

c)      a cukorgyártó vállalkozás állapítja meg, az érintett tagállam által elismert szakértő felügyelete alatt, feltéve hogy a cukorrépa-eladó annak költségeit megtéríti.

IX. PONT

1.      A szállítási szerződések megkövetelik, hogy a cukorgyártó vállalkozás a leszállított cukorrépa teljes mennyisége tekintetében a következők közül egyet vagy többet teljesítsenek:

a)          a leszállított répa össztömegéből származó friss répapépet a cukorrépa-eladónak ex works paritás feltételei mellett, költségmentesen visszaküldjék;

b)          az említett répapép egy részét, összepréselve, szárítva vagy szárítva és kilúgozva, a cukorrépa-eladónak ex works paritás feltételei mellett, költségmentesen visszaküldjék;

c)          a répapépet, összepréselve vagy szárítva, a cukorrépa-eladónak ex works paritás feltételei mellett visszaküldjék; a cukorgyártó vállalkozás ebben az esetben a cukorrépa-eladótól megkövetelheti a préselés vagy szárítás költségeinek megfizetését;

d)          a cukorrépa-eladónak az érintett répapép értékesítési lehetőségeit figyelembe vevő ellentételezést fizessenek.

Ha a leszállított cukorrépa teljes mennyiségének egyes részeit eltérő módokon dolgozzák fel, a szállítási szerződés az első albekezdésben előírt kötelezettségek közül egynél többet követel meg.

2.      A szakmán belüli megállapodás előírhatja a répapépnek az 1. a), b) és c) alpontban említettől eltérő szakaszban történő leszállítását.

X. PONT

A szállítási szerződésekben minden előlegfizetésre, valamint a cukorrépa beszerzési árának megfizetésére vonatkozóan rögzíteni kell a határidőket.

XI. PONT

Amennyiben a szállítási szerződések az e melléklet által érintett kérdésekkel kapcsolatos szabályokat állapítanak meg, illetve amennyiben más kérdéseket szabályozó rendelkezéseket tartalmaznak, rendelkezéseik és hatásaik nem lehetnek ellentétesek ezzel a melléklettel.

XII. PONT

1.      Az e rendelet II. melléklete Ia. része A. szakaszának 4. pontjában említett, szakmán belüli megállapodások választottbírósági záradékokat tartalmaznak.

2a.    A szakmán belüli megállapodások a szállítási szerződések tekintetében meghatározhatnak egy egységes, az e rendeletnek és az uniós szabályoknak megfelelő mintát.

2.      Amennyiben az uniós, regionális vagy helyi szintű, szakmán belüli megállapodások az e rendelet által érintett kérdésekkel kapcsolatos szabályokat állapítanak meg, illetve amennyiben más kérdéseket szabályozó rendelkezéseket tartalmaznak, rendelkezéseik és hatásaik nem lehetnek ellentétesek ezzel a melléklettel.

3.      A 2. alpontban említett megállapodások különösen a következőket állapítják meg:

c)      a III. pont 2. alpontjában említett átszámítási skála;

d)     a termelendő cukorrépafajták vetőmagjának választékára és szállítására vonatkozó szabályok;

e)      a szállítandó cukorrépa minimális cukortartalma;

f)      a cukorgyártó vállalkozás és a cukorrépa-eladók képviselői között a cukorrépa-szállítások kezdő időpontjának rögzítése előtt történő egyeztetés követelménye;

g)     a korai vagy későbbi szállítások után a cukorrépa-eladóknak járó ösztönzők kifizetése;

h)     a répapéppel kapcsolatos, a IX. pontban említett feltételek és költségek részletei;

i)      a répapépnek a cukorrépa-eladó általi elszállítása;

j)      többéves szerződések esetében az árak kiigazítására vonatkozó szabályok;

k)     a mintavételre vonatkozó szabályok, valamint a bruttó tömeg, a tára és a cukortartalom megállapításának módszerei.

 

IV. MELLÉKLET

A 41. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TÁMOGATÁSI PROGRAMOK KÖLTSÉGVETÉSE

Költségvetési évenként 1000 EUR-ban

 

2014

2015

2016

2017-től

▌Bulgária

26 762

26 762

26 762

26 762

▌Cseh Köztársaság

5 155

5 155

5 155

5 155

▌Németország

38 895

38 895

38 895

38 895

▌Görögország

23 963

23 963

23 963

23 963

▌Spanyolország

353 081

210 332

210 332

210 332

▌Franciaország

280 545

280 545

280 545

280 545

Horvátország

11 885

11 885

11 885

10 832

▌Olaszország

336 997

336 997

336 997

336 997

▌Ciprus

4 646

4 646

4 646

4 646

▌Litvánia

45

45

45

45

▌Luxemburg

588

-

-

-

▌Magyarország

29 103

29 103

29 103

29 103

▌Málta

402

-

-

-

▌Ausztria

13 688

13 688

13 688

13 688

▌Portugália

65 208

65 208

65 208

65 208

▌Románia

47 700

47 700

47 700

47 700

▌Szlovénia

5 045

5 045

5 045

5 045

▌Szlovákia

5 085

5 085

5 085

5 085

▌Egyesült Királyság

120

-

-

-

▌

_________________

VI. MELLÉKLET

A 60. CIKKBEN EMLÍTETT TERMÉKEK MEGHATÁROZÁSAI, MEGJELÖLÉSEI ÉS KERESKEDELMI MEGNEVEZÉSEI

E melléklet alkalmazásában a „kereskedelmi megnevezés” a 2000/13/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében az élelmiszer árumegnevezését jelenti.

 

I. rész: A 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák húsa

I.         Fogalommeghatározás

E melléklet e részének alkalmazásában „hús”: bármely, 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhából származó, emberi fogyasztásra szánt hasított test, csontos vagy csont nélküli hús belsőségekkel vagy ezek nélkül, frissen, fagyasztva vagy mélyhűtve, csomagolva vagy kiszerelve is.

 

Ia.       A tizenkét hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák kategóriákba sorolása a vágóhídon

 

Vágáskor a 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhákat a gazdasági szereplők az illetékes hatóság felügyelete alatt a következő kategóriák egyikébe sorolják:

A)         V kategória: a 8 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák

A kategóriát azonosító betű: V;

B)          Z kategória: legalább 8 hónapos, de 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák

A kategóriát azonosító betű: Z.

 

Ezt a besorolást a szarvasmarhák kísérőokmányában, a szarvasmarha-útlevélben szereplő adatok alapján, vagy ennek hiányában az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[55] 5. cikkében előírt számítógépes adatbázis adatai alapján kell elvégezni.

II.  Kereskedelmi megnevezések

1.          A 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák húsát a különböző tagállamokban csak a következő, valamennyi tagállam vonatkozásában meghatározott kereskedelmi megnevezéssel vagy megnevezésekkel szabad forgalmazni:

A)         A 8 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák húsa esetében (A kategóriát azonosító betű: V):

A forgalmazás helye szerinti ország

Használandó kereskedelmi megnevezés

Belgium

veau, viande de veau/kalfsvlees/Kalbfleisch

Bulgária

месо от малки телета

Cseh Köztársaság

Telecí

Dánia

Lyst kalvekød

Németország

Kalbfleisch

Észtország

Vasikaliha

Görögország

μοσχάρι γάλακτος

Spanyolország

Ternera blanca, carne de ternera blanca

Franciaország

veau, viande de veau

Horvátország

teletina

Írország

Veal

Olaszország

vitello, carne di vitello

Ciprus

μοσχάρι γάλακτος

Lettország

Teļa gaļa

Litvánia

Veršiena

Luxemburg

veau, viande de veau/Kalbfleisch

Magyarország

Borjúhús

Málta

Vitella

Hollandia

Kalfsvlees

Ausztria

Kalbfleisch

Lengyelország

Cielęcina

Portugália

Vitela

Románia

carne de vițel

Szlovénia

Teletina

Szlovákia

Teľacie mäso

Finnország

vaalea vasikanliha/ljust kalvkött

Svédország

ljust kalvkött

Egyesült Királyság

Veal

B)          A legalább 8 hónapos, de 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák húsa esetében (A kategóriát azonosító betű: Z):

A forgalmazás helye szerinti ország

 

Használandó kereskedelmi megnevezés

Belgium

jeune bovin, viande de jeune bovin/jongrundvlees/Jungrindfleisch

Bulgária

Телешко месо

Cseh Köztársaság

hovězí maso z mladého skotu

Dánia

Kalvekød

Németország

Jungrindfleisch

Észtország

noorloomaliha

Görögország

νεαρό μοσχάρι

Spanyolország

Ternera, carne de ternera

Franciaország

jeune bovin, viande de jeune bovin

Horvátország

mlada junetina

Írország

rosé veal

Olaszország

vitellone, carne di vitellone

Ciprus

νεαρό μοσχάρι

Lettország

jaunlopa gaļa

Litvánia

Jautiena

Luxemburg

jeune bovin, viande de jeune bovin/Jungrindfleisch

Magyarország

Növendék marha húsa

Málta

Vitellun

Hollandia

rosé kalfsvlees

Ausztria

Jungrindfleisch

Lengyelország

młoda wołowina

Portugália

Vitelão

Románia

carne de tineret bovin

Szlovénia

meso težjih telet

Szlovákia

mäso z mladého dobytka

Finnország

vasikanliha/kalvkött

Svédország

Kalvkött

Egyesült Királyság

Beef

2.          Az 1. pontban említett kereskedelmi megnevezéseket ki lehet egészíteni az adott húsrész vagy belsőség megnevezésével vagy jelölésével.

3.          Az 1. pontban szereplő táblázat A) pontjában a „V” kategória esetében felsorolt kereskedelmi megnevezések, valamint az ezekből származtatott új megnevezések kizárólag abban az esetben használhatók, ha az e mellékletben foglalt feltételek teljesülnek.

Különösen a „veau”, a „telecí”, a „Kalb”, a „μοσχάρι”, a „ternera”, a „kalv”, a „veal”, a „vitello”, a „vitella”, a „kalf”, a „vitela” és a „teletina” kifejezés nem használható 12 hónapnál idősebb szarvasmarha húsának kereskedelmi megnevezéseként, illetve nem szerepelhet ilyen hús címkéjén.

4.          Az 1. pontban említett feltételek nem vonatkoznak az olyan szarvasmarha-húsra, amelyre 2007. június 29. előtt az 510/2006/EK rendeletnek megfelelően oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést jegyeztek be.

III.        A címkén kötelezően feltüntetendő jelzések

 

1.          Az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 13., 14. és 15. cikkének sérelme nélkül a tizenkét hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák húsának címkéjén a piaci szereplők a termelés és a forgalmazás minden szakaszában feltüntetik a következő információkat:

a)     a kereskedelmi megnevezés a melléklet e részének II. pontjával összhangban;

b)     az állatok vágási kora, esettől függően a következő formában:

–     „vágási kor: kevesebb mint 8 hónap”,

–     „vágási kor: több mint 8, de kevesebb mint 12 hónap”.

A b) ponttól eltérve a piaci szereplők a végső fogyasztó részére történő forgalomba hozatalt megelőző szakaszokban a vágási korra vonatkozó információ helyett a megfelelő kategóriát azonosító betűt is feltüntethetik a következő módon: „V kategória” vagy „Z kategória”.

2.          Arra az esetre, ha a tizenkét hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák húsát a végső fogyasztó számára kiskereskedelmi eladási helyen előre nem csomagolt formában értékesítik, a tagállamoknak meg kell határozniuk az (1) bekezdésben említett információk feltüntetésének szabályait.

IV.        Nyilvántartás

 

A piaci szereplőknek a termelés és a forgalmazás minden egyes szakaszában nyilvántartásba kell venniük a következő adatokat:

a)     az állatok azonosítási száma és születési ideje, kizárólag a vágóhíd szintjén;

b)     az a referenciaszám, amelynek segítségével összekapcsolható a húst adó állat azonosítója a hús címkéjén szereplő kereskedelmi megnevezéssel, vágási korral és a kategóriát azonosító betűvel;

c)      azok az időpontok, amikor az állatok vagy húsok beérkeztek a létesítménybe, illetve amikor ezek távoztak a létesítményből.

V.          Hatósági ellenőrzések

1.          A tagállamok kijelölik az e melléklet alkalmazásának ellenőrzése céljából végzett hatósági ellenőrzésekért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat, és erről tájékoztatják a Bizottságot.

2.          A hatósági ellenőrzéseket az illetékes hatóság(ok) a ▌ 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[56] meghatározott általános elveknek megfelelően végzi(k).

3.          A Bizottság szakértői – szükség esetén – az érintett illetékes hatóságokkal, és adott esetben a tagállamok szakértőivel együttműködve helyszíni ellenőrzést végeznek az ebben a mellékletben szereplő rendelkezések végrehajtásának biztosítása érdekében.

4.          Az a tagállam, amelynek területén helyszíni ellenőrzésre kerül sor, a Bizottságnak a feladata teljesítéséhez kért minden szükséges segítséget megad.

5.          A harmadik országokból behozott húsok esetében a harmadik ország által kijelölt illetékes hatóság, vagy adott esetben egy független harmadik szerv biztosítja az ebben a mellékletben foglalt követelmények teljesítését. E független szervnek szavatolnia kell az EN 45011 európai szabvány vagy az ISO/IEC 65 iránymutatás által megállapított feltételek betartását.

II. rész: A szőlőből készült termékek kategóriái

1.          Bor

A bor kizárólag zúzott vagy nem zúzott friss szőlő vagy szőlőmust teljes vagy részleges alkoholos erjedése által nyert termék.

A bor:

a)      tényleges alkoholtartalma – függetlenül attól, hogy sor került-e a VII. melléklet I. részének B. szakaszában felsorolt eljárások alkalmazására vagy sem – nem kisebb 8,5 térfogatszázaléknál, amennyiben a bort kizárólag az e melléklet függelékében említett A. vagy B. szőlőtermő övezetekben szüretelt szőlőből állították elő, más szőlőtermő övezetekben pedig nem kisebb 9 térfogatszázaléknál;

b)     tényleges alkoholtartalma – eltérve az egyébként alkalmazandó minimális tényleges alkoholtartalomtól – legalább 4,5 térfogatszázalék, amennyiben oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkezik, függetlenül attól, hogy sor került-e a VII. melléklet I. részének B. szakaszában meghatározott eljárások alkalmazására vagy sem;

c)      összes alkoholtartalma nem nagyobb 15 térfogatszázaléknál. Ugyanakkor, ettől eltérően:

─      az összes alkoholtartalom felső határa elérheti a 20 térfogatszázalékot az Unió egyes, a Bizottság által az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó szőlőtermő területeiről származó, olyan borok esetében, amelyeket alkoholtartalom-növelés nélkül állítanak elő,

─      az összes alkoholtartalom felső határa meghaladhatja a 15 térfogatszázalékot az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező olyan borok esetében, amelyeket alkoholtartalom-növelés nélkül állítanak elő;

d)     összes savtartalma (borkősavban kifejezve) nem kisebb, mint 3,5 gramm/liter vagy 46,6 milliekvivalens/liter, kivéve a Bizottság által az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadott esetleges eltéréseket.

A „retsina” olyan bor, amelyet kizárólag Görögország földrajzi területén állítanak elő az Aleppo fenyőfa gyantájával kezelt szőlőmust felhasználásával. Az Aleppo fenyőfa gyantájának használata kizárólag a „retsina” nevű bor készítésére megengedett, Görögország vonatkozó rendelkezéseiben megállapított feltételek szerint.

A b) ponttól eltérve a „tokaji eszencia” és a „Tokajská esencia” bornak minősül.

Mindazonáltal a 60. cikk (2) bekezdése ellenére a tagállamok engedélyezhetik a „bor” kifejezés használatát, ha az:

a)      valamely gyümölcs nevével együtt, összetett szó formájában a szőlőtől eltérő gyümölcs erjedésével nyert termékek forgalmazásának céljára szolgál; vagy

b)     egy összetett szó része.

Ki kell zárni az e mellékletben felsorolt borkategóriáknak megfelelő termékekkel való összetévesztés lehetőségét.

2.          Még erjedésben lévő újbor

A még erjedésben levő újbor olyan termék, amelynek alkoholos erjedése még nem ment teljesen végbe, és amelyet még nem fejtettek le a seprőjéről.

3.          Likőrbor

A likőrbor olyan termék:

a)      amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 15 és legfeljebb 22 térfogatszázalék;

b)     amelynek összes alkoholtartalma legalább 17,5 térfogatszázalék, kivéve bizonyos eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott likőrborokat, amelyek listáját a Bizottság az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén állítja össze;

c)      amelyet az alábbiakból állítanak elő:

─      részben erjedt szőlőmust,

─      bor,

─      az előbbi termékek vegyítése, vagy

─      szőlőmust vagy annak borral való vegyítése a Bizottság által az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó egyes olyan likőrborok esetében, amelyek oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkeznek;

d)     amelynek eredeti természetes alkoholtartalma nem kevesebb 12 térfogatszázaléknál, kivéve az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott egyes olyan likőrborokat, amelyek jegyzékét a Bizottság az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén állítja össze;

e)      amelyhez a következők közül hozzáadtak:

i.       egyet vagy többet együttesen:

─      szőlő eredetű semleges alkohol, ideértve a szárított szőlő lepárlásával előállított alkoholt is, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 96 térfogatszázalék,

─      borból vagy szárított szőlőből előállított párlat, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 52 és legfeljebb 86 térfogatszázalék;

ii.      adott esetben a következő termék(ek)kel együtt:

─      sűrített szőlőmust,

─      az e) pont i. alpontjában említett termékek egyikének és a c) pont első és negyedik francia bekezdésében említett szőlőmustnak a keveréke;

f)      amelyhez az e) ponttól eltérve, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező egyes olyan likőrborok esetében, amelyek jegyzékét a Bizottság az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén állítja össze, hozzáadták:

i.       az e) pont i. alpontjában felsorolt termékeket egyedül vagy együttesen; vagy

ii.      a következő termékek közül egyet vagy többet:

─      borból vagy száraz szőlőből előállított alkohol, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 95 és legfeljebb 96 térfogatszázalék,

─      borpárlat vagy törkölypárlat, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 52 és legfeljebb 86 térfogatszázalék,

─      szárított szőlőből készített párlat, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 52 és legfeljebb 94,5 térfogatszázalék; és

iii      adott esetben egy vagy több terméket az alábbiak közül:

─      szárított szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust,

─      közvetlen hőhatással készített sűrített szőlőmust, amely – e művelet kivételével – megfelel a sűrített szőlőmust fogalommeghatározásának,

─      sűrített szőlőmust,

─      az f) pont ii. alpontjában felsorolt termékek egyikének és a c) pont első és negyedik francia bekezdésében említett szőlőmustnak a keveréke.

4.          Pezsgő

A pezsgő olyan termék:

a)      amelyet első vagy második alkoholos erjesztéssel nyernek:

─      friss szőlőből,

─      szőlőmustból, vagy

─      borból;

b)     amelyből a tárolóedény kinyitásakor kizárólag az erjedésből származó szén-dioxid szabadul fel;

c)      amelyben 20 ℃-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3 barnál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt; és

d)     amely esetében az előállítására szánt küvék összes alkoholtartalma nem lehet kisebb, mint 8,5 térfogatszázalék.

5.          Minőségi pezsgő

A minőségi pezsgő olyan termék:

a)      amelyet első vagy második alkoholos erjesztéssel nyernek:

─      friss szőlőből,

─      szőlőmustból, vagy

─      borból;

b)     amelyből a tárolóedény kinyitásakor kizárólag az erjedésből származó szén-dioxid szabadul fel;

c)      amelyben 20 ℃-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3,5 barnál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt; és

d)     amely esetében az előállítására szánt küvék összes alkoholtartalma nem lehet kisebb, mint 9 térfogatszázalék.

6.          Illatos minőségi pezsgő

Az illatos minőségi pezsgő olyan minőségi pezsgő:

a)      amelyet a küvé összeállításakor kizárólag a Bizottság által az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén összeállítandó jegyzéken szereplő különleges borszőlőfajtákból nyert szőlőmustból vagy erjedésben lévő szőlőmustból állítanak elő.

A küvé összeállításakor bor felhasználásával, hagyományos módon előállított illatos minőségi pezsgők jegyzékét a Bizottság az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén határozza meg;

b)     amelyben 20 °C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3 barnál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt;

c)      amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 6 térfogatszázalék; és

d)     amelynek összes alkoholtartalma legalább 10 térfogatszázalék.

7.          Szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor

A szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor olyan termék:

a)      amelyet oltalom alatt álló eredetmegnevezéssel vagy földrajzi jelzéssel nem rendelkező borból nyernek;

b)     amelyből a tárolóedény kinyitásakor olyan szén-dioxid szabadul fel, amely teljesen vagy részben e gáz hozzáadásából származik; és

c)      amelyben 20 °C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3 barnál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt.

8.          Gyöngyözőbor

A gyöngyözőbor olyan termék:

a)      ▌ amelyet borból, még erjedésben lévő újborból, szőlőmustból vagy részben erjedt szőlőmustból nyernek, feltéve, hogy e termékek összes alkoholtartalma legalább 9 térfogatszázalék;

b)     amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 7 térfogatszázalék;

c)      amelyben 20 °C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva minimum 1 bar és maximum 2,5 bar túlnyomás uralkodik a benne oldott endogén szén-dioxid jelenléte miatt; és

d)     amelyet 60 literes vagy annál kisebb térfogatú tárolóedényekbe töltenek.

9.          Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor

A szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor olyan termék:

a)      ▌ amelyet borból, még erjedésben lévő újborból, szőlőmustból vagy részben erjedt szőlőmustból nyernek;

b)     amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 7 térfogatszázalék és összes alkoholtartalma legalább 9 térfogatszázalék;

c)      amelyben 20 °C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva minimum 1 bar és maximum 2,5 bar túlnyomás uralkodik a teljes mértékben vagy részben hozzáadott oldott szén-dioxid jelenléte miatt; és

d)     amelyet 60 literes vagy annál kisebb térfogatú tárolóedényekbe töltenek.

10.        Szőlőmust

A szőlőmust a friss szőlőből természetes úton vagy fizikai eljárások révén nyert folyékony termék. A szőlőmust megengedett tényleges alkoholtartalma legfeljebb 1 térfogatszázalék.

11.        Részben erjedt szőlőmust

Az erjedésben lévő szőlőmust a szőlőmust erjedése által nyert olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma nagyobb 1 térfogatszázaléknál, de kisebb a termék összes alkoholtartalmának háromötödénél.

12.        Szárított szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust

A szárított szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust szárított szőlőből nyert szőlőmust részleges erjesztésével készített olyan termék, amelynek erjedés előtti teljes cukortartalma legalább 272 gramm/liter, és amelynek természetes és tényleges alkoholtartalma nem lehet 8 térfogatszázaléknál kisebb. Azonban egyes, a Bizottság által az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó borok, amelyek teljesítik ezeket a feltételeket, nem tekinthetők szárított szőlőből nyert erjedésben lévő szőlőmustnak.

13.        Sűrített szőlőmust

A sűrített szőlőmust olyan karamellizálatlan szőlőmust, amelyet szőlőmust részleges vízelvonásával állítanak elő, amihez a közvetlen hőhatás kivételével bármely engedélyezett módszert fel lehet használni oly módon, hogy a 62. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésével és a 68. cikk d) pontjával összhangban meghatározandó módszer szerint használt refraktométeren 20 °C-os hőmérsékleten kijelzett érték ne legyen kisebb 50,9 ref. %-nál.

A sűrített szőlőmust esetében 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom a megengedett.

14.        Finomított szőlőmustsűrítmény

„Finomított szőlőmustsűrítmény” ▌:

a)     olyan folyékony, karamellizálatlan termék:

i.      amelyet a szőlőmust részleges vízelvonásával állítanak elő, amihez a közvetlen hőhatás kivételével bármely engedélyezett módszert fel lehet használni oly módon, hogy a 62. cikk (3) bekezdésének ▌ és a 68. cikk d) pontjának megfelelően meghatározandó módszer szerint használt refraktométeren 20 °C-os hőmérsékleten kijelzett érték ne legyen kisebb 61,7 ref. %-nál;

ii.     amelyet a savtalanítás és a cukortól eltérő egyéb összetevők eltávolítása céljából engedélyezett módszerekkel kezeltek;

iii.    amely a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

─      pH-értéke 25° Brix-értéken nem nagyobb 5-nél,

─      abszorbanciája 425 nanométeren, 1 centiméteres vastagságon, 25° Brix-értéken sűrített szőlőmustnál nem több, mint 0,100,

─      egy bizonyos – külön meghatározandó – analitikai módszerrel nem érzékelhető szacharóztartalommal rendelkezik,

─      Folin–Ciocalteu-indexe nem nagyobb 6,00-nál 25° Brix-értéken,

─      titrálható savtartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb, mint 15 milliekvivalens,

─      kén-dioxid-tartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb, mint 25 milligramm,

─      összes kationtartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb, mint 8 milliekvivalens,

─      25° Brix-értéken és 20 °C-os hőmérsékleten vezetőképessége nem nagyobb, mint 120 mikro-Siemens/centiméter,

─      hidroxi-metil-furfurol-tartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem több, mint 25 milligramm,

─      mezoinozitol jelenléte jellemzi.

b)     olyan szilárd, karamellizálatlan termék:

i.      amelyet a folyékony finomított szőlőmustsűrítmény oldószer alkalmazása nélkül történő kristályosításával állítanak elő;

ii.     amelyet a savtalanítás és a cukortól eltérő egyéb összetevők eltávolítása céljából engedélyezett módszerekkel kezeltek;

iii.    amely 25 Brix-fokos oldattá hígítását követően a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

—     pH-értéke legfeljebb 7,5,

—     abszorbanciája 425 nanométeren, 1 centiméteres vastagságon nem több, mint 0,100,

–       egy bizonyos – külön meghatározandó – analitikai módszerrel nem érzékelhető szacharóztartalommal rendelkezik,

—     Folin-Ciocalteu-indexe nem nagyobb 6,00-nál,

—     titrálható savtartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb, mint 15 milliekvivalens,

—     kén-dioxid-tartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb, mint 10 milligramm,

—     összes kationtartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb, mint 8 milliekvivalens,

—     20 °C-os hőmérsékleten vezetőképessége nem nagyobb, mint 120 mikro-Siemens/centiméter,

—     hidroxi-metil-furfurol-tartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem több, mint 25 milligramm,

—     mezoinozitol jelenléte jellemzi.

A finomított szőlőmustsűrítmény esetében 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom a megengedett.

15.        Szárított szőlőből készült bor

A szárított szőlőből készült bor olyan termék:

a)      amelyet alkoholtartalom-növelés nélkül, részleges vízelvonás céljából napon vagy árnyékon hagyott szőlőből állítanak elő;

b)     amelynek összes alkoholtartalma legalább 16 térfogatszázalék és tényleges alkoholtartalma legalább 9 térfogatszázalék; és

c)      amelynek természetes alkoholtartalma legalább 16 térfogatszázalék (vagy 272 gramm cukor literenként).

16.        Túlérett szőlőből készült bor

A túlérett szőlőből készült bor olyan termék:

a)      amelyet alkohol hozzáadása nélkül állítanak elő;

b)     amelynek természetes alkoholtartalma nagyobb 15 térfogatszázaléknál; és

c)      amelynek összes alkoholtartalma legalább 15 térfogatszázalék és tényleges alkoholtartalma legalább 12 térfogatszázalék.

A tagállamok e termékre érlelési időtartamot írhatnak elő.

17.        Borecet

A borecet olyan ecet;

a)      amelyet kizárólag a bor ecetsavas erjedése által nyernek; és

b)     amelynek összes savtartalma – ecetsavban kifejezve – legalább 60 gramm/liter.

III. rész: Tej és tejtermékek

1.          A „tej” kifejezés kizárólag az egy vagy több fejésből nyert rendes tőgyváladékot jelenti, az ahhoz történő hozzáadás vagy abból történő kivonás nélkül.

A „tej” kifejezés alkalmazható azonban:

a)      olyan tejre, amelyet összetételének megváltoztatása nélkül kezeltek, vagy olyan tejre, amelynek zsírtartalmát e melléklet IV. részének értelmében szabványosították;

b)     egy vagy több szóval együtt a tej típusának, osztályának, eredetének és/vagy tervezett felhasználásának megjelölésére, azon fizikai kezelés, illetve az összetételben történt változtatás ismertetésére, amelynek alávetették, feltéve, hogy ez a változtatás a természetes tejalkotóelemek hozzáadására és/vagy kivonására korlátozódik.

2.          E rész alkalmazásában „tejtermékek” a kizárólag tejből származó termékek, elismerve azt, hogy adhatók hozzájuk az előállításukhoz szükséges anyagok, feltéve, hogy ezeknek az anyagoknak a használata nem a tej bármely alkotóelemének teljes vagy részleges helyettesítését szolgálja.

A következőket kizárólag a tejtermékekre kell fenntartani:

a)      a forgalmazás valamennyi fázisában használt következő elnevezések:

i.       savó;

ii.      tejszín;

iii.     vaj;

iv.     író;

v.      vajolaj;

vi.     kazeinok;

vii.    vízmentes tejzsír (AMF);

viii.   sajt;

ix.     joghurt;

x.      kefir;

xi.     kumisz;

xii.    viili/fil;

xiii.   tejföl;

xiv.   fil;

xv.    rjaženka;

xvi.  rūgušpiens;

b)     a [2000/13/EK irányelv] 5. cikkének értelmében a tejtermékek kapcsán használt árumegnevezések.

3.          A „tej” kifejezés és a tejtermékekre alkalmazott megnevezések használhatóak más szóval vagy szavakkal együtt olyan összetett termékek megjelölésére, amelyeknek egyik alkotórésze sem helyettesíti valamely tejalkotórészt, illetve nem szolgál valamely tejalkotórész helyettesítésére, és amelyeknek a tej vagy a tejtermék akár mennyiségi szempontból, akár a termék jellegénél fogva lényeges összetevője.

4.          A tej tekintetében fel kell tüntetni azon állatfaj nevét, amelyből származik, amennyiben az nem szarvasmarha.

5.          Az e rész 1., 2. és 3. pontjában említett megnevezések nem alkalmazhatók a hivatkozott pontokban említettektől eltérő termékekre.

Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik olyan termékek megnevezésére, amelyek pontos jellege a hagyományos felhasználásból egyértelműen kiderül, és/vagy amennyiben a megnevezést egyértelműen a termék valamely jellemző tulajdonságának leírására alkalmazzák.

6.          Az e rész 1., 2. és 3. pontjában említettektől eltérő termékek vonatkozásában nem alkalmazható semmiféle olyan címke, kereskedelmi dokumentum, tájékoztató anyag vagy a 2006/114/EK tanácsi irányelv[57] 2. cikkében meghatározott reklám bármely olyan formája, sem olyan kiszerelési forma, amely azt állítja, sejteti vagy sugallja, hogy az tejtermék.

A tejet vagy tejterméket tartalmazó termékek esetében azonban a „tej” vagy az e rész 2. pontjának második albekezdésében említett megnevezések kizárólag az alapanyagok ismertetésére és az összetevőknek a 2000/13/EK irányelv szerinti felsorolásában használhatók.

IV. rész: A 0401 KN-kód alá tartozó, emberi fogyasztásra szánt tej

I.           Fogalommeghatározások

E rész alkalmazásában:

a)      „tej”: egy vagy több tehén fejésével nyert termék;

b)     „fogyasztói tej”: a III. pontban említett olyan termékek, amelyeket további feldolgozás nélkül juttatnak el a fogyasztókhoz;

c)      „zsírtartalom”: az adott tej száz egységében levő tejzsír tömegben kifejezett aránya;

d)     „fehérjetartalom”: az adott tej száz egységében lévő fehérje tömegben kifejezett aránya (a tej tömegszázalékban kifejezett összes nitrogéntartalmát 6,38-cal megszorozva számított érték).

II.          A végső fogyasztó részére történő szállítás vagy értékesítés

1.          A végső fogyasztó részére csak a fogyasztói tejre megállapított követelményeknek megfelelő, feldolgozás nélküli tej szállítható vagy értékesíthető, akár közvetlenül, akár éttermek, kórházak, üzemi étkezdék vagy egyéb hasonló tömegétkeztetési egységek közvetítésével.

2.          A termékek tekintetében alkalmazandó kereskedelmi megnevezések az e rész III. pontjában szereplő megnevezések. Ezek a megnevezések csak a hivatkozott pontban említett termékekre alkalmazhatóak az összetett megnevezésekben történő használatuk sérelme nélkül.

3.          A tagállamok rendelkezéseket hoznak a fogyasztóknak az érintett termékek jellegével és összetételével kapcsolatos tájékoztatása érdekében, amennyiben az ilyen tájékoztatás hiánya zavart eredményezhet.

III.  Fogyasztói tej

1.          A következő termékeket kell fogyasztói tejnek tekinteni:

a)      nyers tej: olyan tej, amelyet nem melegítettek 40 °C fölé vagy nem tettek ki hasonló eredménnyel járó kezelésnek;

b)     teljes tej: hőkezelt tej, amely a zsírtartalom vonatkozásában megfelel a következő követelmények egyikének:

i.       standardizált teljes tej: legalább 3,50 % (m/m) zsírtartalmú tej. A tagállamok azonban további kategóriát is megállapíthatnak a 4,00 % (m/m) vagy azt meghaladó zsírtartalmú teljes tejre;

ii.      nem standardizált teljes tej: olyan tej, amelynek zsírtartalmát a fejési fázis óta nem változtatták meg, sem tejzsírok hozzáadásával vagy kivonásával, sem olyan tejjel való elegyítésével, amelynek természetes zsírtartalmát megváltoztatták. Tejzsírtartalma azonban nem lehet 3,50 %-nál (m/m) kevesebb;

c)      zsírszegény tej: olyan hőkezelt tej, amelynek zsírtartalmát legalább 1,50 %-ra (m/m) és legfeljebb 1,80 %-ra (m/m) csökkentették;

d)     sovány (fölözött) tej: olyan hőkezelt tej, amelynek zsírtartalmát nem több, mint 0,50 %-ra (m/m) csökkentették.

Az első albekezdés b), c) és d) pontjában megállapított, zsírtartalomra vonatkozó követelményeknek nem megfelelő hőkezelt tej fogyasztói tejnek tekinthető, amennyiben zsírtartalmát világosan és könnyen olvasható formában, egy tizedesjegy pontossággal feltüntetik a csomagoláson „… % zsírtartalom” formában. Az ilyen típusú tej azonban nem nevezhető teljes tejnek, zsírszegény tejnek vagy sovány (fölözött) tejnek.

2.          Az 1.b) pont ii. alpontjának sérelme nélkül csak a következő módosítások engedhetők meg:

a)      a fogyasztói tejre meghatározott zsírtartalom teljesítése érdekében a természetes zsírtartalom módosítása tejszín hozzáadásával vagy kivonásával, vagy teljes tej, zsírszegény tej, illetve sovány (fölözött) tej hozzáadásával;

b)     a tej dúsítása tejfehérjékkel, ásványi sókkal vagy vitaminokkal ▌ az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[58] összhangban;

c)      a laktóztartalom csökkentése glükózra vagy galaktózra történő átalakítás révén.

A tej összetételének a b) és c) pontban említett módosítása csak akkor engedélyezhető, ha ezt a termék csomagolásán kitörölhetetlenül feltüntetik úgy, hogy az könnyen látható és olvasható legyen. E jelölések feltüntetése azonban nem mentesít a 90/496/EGK tanácsi irányelvben[59] meghatározott tápérték-jelölési kötelezettség alól. Amennyiben fehérjék hozzáadására került sor, a dúsított tej fehérjetartalma legalább 3,8 % (m/m).

A tagállamok azonban korlátozhatják vagy megtilthatják a tej összetételének a b) és c) pontban említett módosítását.

3.          A fogyasztói tej:

a)      fagyáspontja közelít a begyűjtött fogyasztói tej származási területén a nyers tej rögzített, átlagos fagyáspontjához;

b)     a 3,5 % (m/m) zsírtartalmú tej esetében 20 °C-on mérve legalább 1028 gramm/liter tömegű, az ettől eltérő zsírtartalmú tej esetében pedig azzal egyenértékű literenkénti tömegű;

c)      a 3,5 % (m/m) zsírtartalmú tej esetében minimum 2,9 % (m/m) fehérjét tartalmaz, az ettől eltérő zsírtartalmú tej esetében pedig azzal egyenértékű koncentrációjú.

V. rész: Baromfihús-ágazati termékek

I.           E melléklet e része az alábbi fajoktól származó, bizonyos típusú és kiszerelésű baromfihús, előkészített baromfihús és -belsőségek, valamint baromfihúsból vagy –belsőségből készült termékek Unión belüli, ipari vagy kereskedelmi úton történő forgalmazására alkalmazandó:

─      Gallus domesticus,

─      kacsa,

─      liba,

─      pulyka,

─      gyöngytyúk.

E rendelkezéseket a 0210 99 39 KN-kód alá tartozó, sós lében tartósított baromfihúsra is alkalmazni kell.

II.          Fogalommeghatározások

1.          „baromfihús”: olyan emberi fogyasztásra alkalmas baromfihús, amelyet hűtőkezelésen kívül nem vetettek alá kezelésnek;

2.          „friss baromfihús”: – 2°C-nál nem alacsonyabb és + 4°C-nál nem magasabb hőmérsékleten tárolt, a hűtési eljárás során korábban soha meg nem keményedett baromfihús. A tagállamok azonban megállapíthatnak ettől kis mértékben eltérő hőmérsékleti követelményeket a friss baromfihús kiskereskedelmi egységekben vagy az árusító hellyel szomszédos létesítményben történő darabolásához és kezeléséhez szükséges legrövidebb időtartamra, amennyiben a darabolás és a kezelés kizárólagos célja a vevő közvetlen, helyszíni kiszolgálása;

3.          „fagyasztott baromfihús”: olyan baromfihús, amelyet a szokásos vágási technológia által megengedett lehető legrövidebb időn belül le kell fagyasztani, és mindenkor – 12°C-nál nem magasabb hőmérsékleten kell tartani;

4.          „gyorsfagyasztott baromfihús”: olyan baromfihús, amelyet mindenkor –18 °C-nál nem magasabb hőmérsékleten kell tartani a 89/108/EGK tanácsi irányelvben[60] előírt tűréshatárokon belül;

5.          „előkészített baromfihús”: olyan baromfihús, beleértve az apróra darabolt baromfihúst, amelyhez élelmiszereket, fűszereket vagy adalékanyagokat adtak hozzá, vagy amelyen olyan eljárásokat végeztek, amelyek nem voltak elegendőek a hús belső izomrostszerkezetének módosításához;

6.          „friss előkészített baromfihús”: olyan előkészített baromfihús, amelyhez friss baromfihúst használtak fel.

A tagállamok azonban megállapíthatnak ettől kis mértékben eltérő hőmérsékleti követelményeket a friss előkészített baromfihús előállítása során az üzemben végzett darabolás és kezelés megkönnyítéséhez szükséges legrövidebb időtartamra, és csak a szükséges mértékben;

7.          „baromfihús-készítmény”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.1. pontjában meghatározott olyan húskészítmény, amelyhez baromfihúst használtak fel.

III.        Baromfihús és előkészített baromfihús az alábbi állapotokban forgalmazható:

–       frissen,

–       fagyasztva,

–       gyorsfagyasztottan.

Va. rész: A Gallus gallus fajtához tartozó tyúkok tojásai

I.           Hatály

1.      Az 59. cikk sérelme nélkül, a keltetőtojásokra és a naposcsibékre vonatkozó forgalmazási előírások kapcsán ez a rész az Unióban termelt, a harmadik országokból behozott vagy az Unión kívüli kivitelre szánt tojások Unión belüli forgalmazására alkalmazandó.

2.      A tagállamok – a III. 3. pont kivételével – mentességet adhatnak az e részben meghatározott követelmények alól az olyan tojás tekintetében, amelyet a termelő közvetlenül a végső fogyasztónak ad el:

a)     a termelési helyen; vagy

b)     az érintett tagállam termelési régióján belül működő helyi piacon vagy házhoz szállítás útján.

A mentesség megadása esetén valamennyi termelő eldöntheti, hogy él-e a mentességgel vagy nem. Amennyiben él a mentességgel, minőségi és mennyiségi osztályozás nem alkalmazható.

A tagállamok nemzeti joguknak megfelelően meghatározhatják a „helyi piac”, a „házhoz szállítás” és a „termelési régió” fogalmát.

II.         Minőség és súly szerinti osztályok

1.      A tojást minőség szerint a következőképpen kell osztályozni:

a)     A. osztályú vagy „friss”;

b)     B. osztályú.

2.      Az A. osztályba sorolt tojást súly szerint is osztályozni kell. A súly szerinti osztályozás azonban nem kötelező az élelmiszeripar és a nem élelmiszer-ipari ágazatok részére szállított tojás esetében.

3.      A B. osztályba sorolt tojás csak az élelmiszeripar és a nem élelmiszer-ipari ágazatok részére szállítható.

III.        A tojás megjelölése

1.      Az A. osztályba sorolt tojást a termelői kóddal kell megjelölni.

A B. osztályba sorolt tojást a termelői kóddal kell megjelölni, és/vagy más jelöléssel kell ellátni.

A tagállamok mentességet adhatnak ezen követelmény alól az olyan, B. osztályba sorolt tojás esetében, amely kizárólag a hazai piacon kerül forgalomba.

2.      A tojásnak az 1. ponttal összhangban történő megjelölésére vagy a termelés helyén kerül sor, vagy az első csomagolóközpontban, ahová a tojást a termelés helyéről elszállítják.

3.      A termelő által az érintett tagállam termelési régiójában működő helyi piacon, közvetlenül a végső fogyasztónak eladott tojást az 1. ponttal összhangban kell megjelölni.

A tagállamok azonban mentesíthetik e követelmény alól a legfeljebb 50 tojótyúkkal rendelkező termelőket, feltéve, hogy a termelő neve és címe az értékesítés helyén fel van tüntetve.

VI. rész: Kenhető zsírok

I.           Kereskedelmi megnevezés

A 60. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett termékek feldolgozás nélkül sem közvetlenül, sem éttermeken, kórházakon, üzemi étkezdéken vagy hasonló létesítményeken keresztül nem értékesíthetők és nem juttathatók el a végső fogyasztóhoz, amennyiben nem felelnek meg az e rész függelékében meghatározott követelményeknek.

E rész II. pontja 2., 3. és 4. alpontjának sérelme nélkül, e termékek kereskedelmi megnevezésének meg kell egyeznie az e rész függelékében meghatározottakkal.

Az e rész függelékében szereplő kereskedelmi megnevezéseket az itt meghatározott, a következő KN-kódok alá besorolt, legalább 10, de kevesebb, mint 90 tömegszázalék zsírtartalmú termékek számára kell fenntartani:

a)     a 0405 és az ex 2106 KN-kód alá tartozó tejzsírok;

b)     az ex 1517 KN-kód alá tartozó zsírok;

c)     az ex 1517 és az ex 2106 KN-kód alá tartozó, növényi és/vagy állati termékekből álló zsírok.

A szárazanyagon belül a zsírtartalom só nélküli arányának legalább kétharmadot kell kitennie.

E kereskedelmi megnevezések azonban csak azokra a termékekre alkalmazandók, amelyek 20 °C hőmérsékleten megőrzik szilárd halmazállapotukat, és kenhetőek.

E fogalommeghatározások nem alkalmazandók a következőkre:

a)     olyan termékek megjelölése, amelyeknél a hagyományos felhasználásból egyértelműen megállapítható a termékek pontos jellege és/vagy ha a megjelöléseket egyértelműen a termék jellemző tulajdonságának ismertetésére használják;

b)     olyan koncentrált termékek (vaj, margarin, keverékek), amelyek zsírtartalma legalább 90 %.

II.         Terminológia

1.      A „hagyományos” kifejezés az e rész függeléke A. részének 1. pontjában meghatározott „vaj” névvel akkor használható együtt, ha a terméket közvetlenül tejből vagy tejszínből állítják elő.

E pont alkalmazásában a „tejszín” a tejből – „olaj a vízben” emulzió formájában – előállított, legalább 10 % tejzsírtartalmú termék.

2.      Meg kell tiltani az e rész függelékében említett termékekre vonatkozó olyan kifejezések használatát, amelyek a függelékben szereplőtől eltérő zsírtartalmat közölnek vagy sugallnak.

3.      A 2. bekezdéstől eltérve, valamint azt kiegészítve, a „csökkentett zsírtartalmú” vagy „light” kifejezés azoknál az e rész függelékében említett termékeknél használható, amelyeknek a zsírtartalma nem haladja meg a 62 %-ot.

A „csökkentett zsírtartalmú”, valamint a „light” fogalmak kiválthatják azonban az e rész függelékében használt „háromnegyed-zsíros” vagy „félzsíros” fogalmakat.

4.      Az e rész függeléke B. részének 3. pontjában említett termékeknél használható a „minarin” vagy „halvarin” kereskedelmi megnevezés.

5.      A „növényi” kifejezés az e rész függelékének B. részében található kereskedelmi megnevezésekkel együtt használható, feltéve hogy a termék csak növényi eredetű zsírt tartalmaz, és az állati eredetű zsírok aránya nem haladja meg a 2 %-os tűréshatárt. Ezt a tűréshatárt kell alkalmazni akkor is, ha növényfajra történik hivatkozás.

 

Függelék a VI. részhez

 

Zsírcsoport

Kereskedelmi megnevezés

Termékkategória

Fogalommeghatározások

A kategória kiegészítő leírása a zsírtartalom tömegszázalékának megadásával

A. Tejzsírok

Szilárd, képlékeny, elsődlegesen „víz az olajban” típusú, emulzió formájú termékek, amelyek kizárólag tejből és/vagy bizonyos tejtermékekből készültek, és amelyek esetében a zsír az alapvető értékösszetevő. Ugyanakkor adhatók hozzájuk az előállításukhoz szükséges egyéb anyagok, amennyiben ezen anyagok nem a tej bármely alkotóelemének teljes vagy részleges helyettesítését szolgálják.

1. Vaj



2. Háromnegyed-zsíros vaj (*)

3. Félzsíros vaj (**)

4. Kenhető vajkészítmény X %

A termék tejzsírtartalma legalább 80, de kevesebb, mint 90 %, maximális víztartalma 16 %, és zsírmentes tejszárazanyag-tartalma 2 %.

A termék tejzsírtartalma legalább 60 és legfeljebb 62 %.

A termék tejzsírtartalma legalább 39 és legfeljebb 41 %.

Termék a következő tejzsírtartalommal:

–    39 % alatti,

–    több, mint 41, de kevesebb, mint 60 %,

–    több, mint 62, de kevesebb, mint 80 %.

B. Zsírok

Szilárd, képlékeny, elsődlegesen „víz az olajban” típusú, emulzió formájú termékek, amelyek szilárd és/vagy folyékony növényi és/vagy állati eredetű, emberi fogyasztásra alkalmas zsírokból készültek, és amelyek tejzsírtartalma a zsírtartalom legfeljebb 3 %-a.

1. Margarin



2. Háromnegyed-zsíros margarin (***)



3. Félzsíros margarin (****)



4. Kenhető zsír X %

Növényi és/vagy állati zsírokból előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 80, de kevesebb, mint 90 %.

Növényi és/vagy állati zsírokból előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 60, de legfeljebb 62 %.

Növényi és/vagy állati zsírokból előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 39, de legfeljebb 41 %.

Növényi és/vagy állati zsírból készült termék a következő zsírtartalommal:

–    39 % alatti,

–    több, mint 41, de kevesebb, mint 60 %,

–    több, mint 62, de kevesebb, mint 80 %.

 

Zsírcsoport

Kereskedelmi megnevezés

Termékkategória

Fogalommeghatározások

A kategória kiegészítő leírása a zsírtartalom tömegszázalékának megadásával

C. Növényi és/vagy állati termékekből álló zsírok

Szilárd, képlékeny, elsődlegesen „víz az olajban” típusú, emulzió formájú termékek, amelyek szilárd és/vagy folyékony növényi és/vagy állati eredetű, emberi fogyasztásra alkalmas zsírokból készültek, és amelyek tejzsírtartalma a zsírtartalom 10 % és 80 %-a között van.

1. Keverék



2. Háromnegyed-zsíros keverék (*****)



3. Félzsíros keverék (******)



4. Kenhető keverék X %

Növényi és/vagy állati zsírok keverékéből előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 80, de kevesebb, mint 90 %.

Növényi és/vagy állati zsírok keverékéből előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 60, de legfeljebb 62 %.

Növényi és/vagy állati zsírok keverékéből előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 39, de legfeljebb 41 %.

Növényi és/vagy állati zsírok keverékéből készült termék a következő zsírtartalommal:

–    39 % alatti,

–    több, mint 41, de kevesebb, mint 60 %,

–    több, mint 62, de kevesebb, mint 80 %.

(*)        Dán megfelelője „smør 60”.

(**)      Dán megfelelője „smør 40”.

(***)    Dán megfelelője „margarine 60”.

(****)  Dán megfelelője „margarine 40”.

(*****) Dán megfelelője „blandingsprodukt 60”.

(******)         Dán megfelelője „blandingsprodukt 40”.

▌

 

VII. rész: Az olívaolajra és olívapogácsa-olajra vonatkozó megjelölések és fogalommeghatározások

Az e részben meghatározott, az olívaolajra és olívapogácsa-olajra vonatkozó megjelölések és fogalommeghatározások használata kötelező az érintett termékek Unión belüli forgalmazása során, valamint – amennyiben a szóban forgó megjelölések és fogalommeghatározások összeegyeztethetőek a kötelező erejű nemzetközi szabályokkal – a harmadik országokkal folytatott kereskedelem során is.

Kizárólag az e rész 1. pontjának a) és b) alpontjában, valamint 3. és 6. pontjában említett olajok hozhatók kiskereskedelmi forgalomba.

1.          SZŰZ OLÍVAOLAJOK

Az olajfa terméséből kizárólag mechanikai vagy egyéb fizikai eljárással olyan körülmények, különösen hőmérsékleti viszonyok között előállított olajok, amelyek nem vezetnek az olaj összetételének megváltozásához, és amelyeket mosáson, ülepítésen, centrifugáláson és szűrésen kívül nem vetettek alá semmilyen kezelésnek, kizárva az oldószerek felhasználásával vagy újraészterezési eljárással nyert olajokat és mindenféle, egyéb olajokkal képzett keverékeket.

A szűz olívaolajok kizárólag a következő osztályokba sorolhatók be és az alábbi megjelölésekkel láthatók el:

a)          Extraszűz olívaolaj

Szűz olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg a 0,8 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

b)          Szűz olívaolaj

Szűz olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg a 2 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

c)          Lampant olívaolaj

Szűz olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként meghaladja a 2 grammot, és/vagy amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

2.          FINOMÍTOTT OLÍVAOLAJ

Szűz olívaolaj finomításával nyert olyan olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg a 0,3 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

3.          FINOMÍTOTT OLÍVAOLAJOKBÓL ÉS SZŰZ OLÍVAOLAJOKBÓL ÁLLÓ OLÍVAOLAJ

Finomított olívaolaj és a lampant olívaolajon kívüli szűz olívaolaj keverésével nyert olyan olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg az 1 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

4.          NYERS OLÍVAPOGÁCSA-OLAJ

Olívapogácsából oldószeres vagy fizikai eszközök alkalmazásával történő kezelés útján nyert olyan olaj, vagy bizonyos meghatározott jellemzők kivételével a lampant olívaolajnak megfelelő olaj – az újraészterezés útján nyert olaj és az egyéb olajfajtákkal kevert olajok kivételével –, amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

5.          FINOMÍTOTT OLÍVAPOGÁCSA-OLAJ

Nyers olívapogácsa-olaj finomításával nyert olyan olaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg a 0,3 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

6.          OLÍVAPOGÁCSA-OLAJ

Finomított olívapogácsa-olaj és a lampant olívaolajon kívüli szűz olívaolaj keverésével nyert olyan olaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg az 1 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

▌ Függelék (a II. részben említetteknek megfelelően)

Szőlőtermő övezetek

A szőlőtermő övezetek a következők:

1.          Az A. szőlőtermő övezet részei:

a)      Németországban a 2.a) pontba nem tartozó szőlőfajtákkal betelepített területek;

b)     Luxemburgban a luxemburgi borvidék;

c)      Belgiumban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Írországban, Lengyelországban és Svédországban ezeknek a tagállamoknak a szőlőtermő területei;

d)     a Cseh Köztársaságban a Čechy bortermelő vidék.

2.          A B. szőlőtermő övezet részei:

a)      Németországban a Baden régióhoz tartozó, szőlővel betelepített területek;

b)     Franciaországban az e mellékletben nem említett megyékben, valamint a következő megyékben található, szőlővel betelepített területek:

─      Elzász: Bas-Rhin, Haut-Rhin,

─      Lotaringia: Meurthe-et-Moselle, Meuse, Moselle, Vosges,

─      Champagne: Aisne, Aube, Marne, Haute-Marne, Seine-et-Marne,

─      Jura: Ain, Doubs, Jura, Haute-Saône,

─      Savoie: Savoie, Haute-Savoie, Isère (Chapareillan település),

─      a Loire völgye: Cher, Deux-Sèvres, Indre, Indre-et-Loire, Loir-et-Cher, Loire-Atlantique, Loiret, Maine-et-Loire, Sarthe, Vendée, Vienne, valamint a Nièvre megyei Cosne-sur-Loire járás szőlővel betelepített területei;

c)      Ausztriában az ausztriai szőlőtermő területek;

d)     a Cseh Köztársaságban Moravia régió bortermelő vidéke és azok a szőlővel betelepített területek, amelyek nem szerepelnek az 1.d) pontban;

e)      Szlovákiában a következő régiókban található szőlőtermő területek: Malokarpatská vinohradnícka oblasť, Južnoslovenská vinohradnícka oblasť, Nitrianska vinohradnícka oblasť, Stredoslovenská vinohradnícka oblasť a Východoslovenská vinohradnícka oblasť és a 3.f) pontban nem szereplő szőlőtermő területek;

f)      Szlovéniában a következő régiókban található szőlőtermő területek:

─      Podravje: Štajerska Slovenija, Prekmurje,

─      Posavje: Bizeljsko Sremič, Dolenjska és Bela krajina, és azok a szőlővel betelepített területek, amelyek nem szerepelnek a 4.d) pontban;

g)      Romániában a Podișul Transilvaniei területe;

h)     Horvátországban a következő alrégiókban található szőlőtermő területek: Moslavina, Prigorje‑Bilogora, Plešivica, Pokuplje és Zagorje‑Međimurje.

3.          A C. I. szőlőtermő övezet részei:

a)      Franciaországban:

─      a következő megyék szőlővel betelepített területei: Allier, Alpes-de-Haute-Provence, Hautes-Alpes, Alpes-Maritimes, Ariège, Aveyron, Cantal, Charente, Charente-Maritime, Corrèze, Côte-d’Or, Dordogne, Haute-Garonne, Gers, Gironde, Isère (Chapareillan település kivételével), Landes, Loire, Haute-Loire, Lot, Lot-et-Garonne, Lozère, Nièvre, (Cosne-sur-Loire járás kivételével), Puy-de-Dôme, Pyrénées-Atlantiques, Hautes- Pyrénées, Rhône, Saône-et-Loire, Tarn, Tarn-et-Garonne, Haute-Vienne, Yonne,

─      a Drôme megyei Valence és Die járás szőlővel betelepített területei (Dieulefit, Loriol, Marsanne és Montélimar kanton kivételével),

─      Ardèche megyében Tournon járásban Antraigues, Burzet, Coucouron, Montpezat-sous-Bauzon, Privas, Saint-Etienne de Lugdarès, Saint-Pierreville, Valgorge és la Voulte-sur-Rhône kantonok szőlővel betelepített területei;

b)     Olaszországban a Valle d’Aosta régióban, valamint Sondrio, Bolzano, Trento és Belluno tartományban található, szőlővel betelepített területek;

c)      Spanyolországban A Coruña, Asturias, Cantabria, Guipúzcoa és Vizcaya tartományban található, szőlővel betelepített területek;

d)     Portugáliában a Norte régiónak abban a részében található szőlőtermő területek, amely megfelel a „Vinho Verde”-ként megjelölt bortermőhelynek, valamint a „Região viticola da Extremadura”-hoz tartozó „Concelhos de Bombarral, Lourinhã, Mafra e Torres Vedras” szőlőtermő területek („Freguesias da Carvoeira e Dois Portos” kivételével);

e)      Magyarországon az összes szőlőtermő terület;

f)      Szlovákiában a Tokajská vinohradnícka oblasť területén található, szőlővel betelepített területek;

g)      Romániában azok a szőlőtermő területek, amelyek nem tartoznak a 2.g) vagy a 4.f) pont alá;

h)     Horvátországban a következő alrégiókban található szőlőtermő területek: Hrvatsko Podunavlje és Slavonija.

4.        A C. II. szőlőtermő övezet részei:

a)      Franciaországban:

─      a következő megyék szőlővel betelepített területei: Aude, Bouches-du-Rhône, Gard, Hérault, Pyrénées-Orientales (Olette és Arles-sur-Tech kanton kivételével), Vaucluse,

─      szőlővel betelepített területek Var megye azon részén, amely a délen határos Evenos, Le Beausset, Solliès-Toucas, Cuers, Puget-Ville, Collobrières, La Garde-Freinet, Plan-de-la-Tour és Sainte-Maxime település északi határával,

─      szőlővel betelepített területek Nyons járásban, illetve a Drôme megyei Loriol-sur-Drôme kantonban,

─      szőlővel betelepített területek Ardèche megyének a 3.a) pontban fel nem sorolt részeiben;

b)     Olaszországban a következő régiók szőlővel betelepített területei: Abruzzo, Campania, Emilia-Romagna, Friuli-Venezia Giulia, Lazio, Liguria, Lombardia (Sondrio tartomány kivételével), Marche, Molise, Piemont, Toscana, Umbria Veneto (Belluno tartomány kivételével), beleértve az ezekhez a régiókhoz tartozó szigeteket is, mint például Elba és a Toszkán szigetcsoport többi szigete, a Ponziane szigetek, Capri és Ischia;

c)      Spanyo0lországban a következő tartományok szőlővel betelepített területei:

─      Lugo, Orense, Pontevedra,

─      Ávila (kivéve azokat a településeket, amelyek megfelelnek a cebrerosi „comarca”-ként megjelölt bornak), Burgos, León, Palencia, Salamanca, Segovia, Soria, Valladolid, Zamora,

─      La Rioja,

─      Álava,

─      Navarra,

─      Huesca,

─      Barcelona, Girona, Lleida,

─      Zaragoza tartománynak abban a részében, amely az Ebro folyótól északra fekszik,

─      Tarragona tartománynak azokon a településein, amelyek a Penedés eredetmegjelöléshez tartoznak,

─      Tarragona tartománynak abban a részében, amelyhez a Conca de Barbera-i „comarca”-ként megjelölt bor tartozik;

d)     Szlovéniában a következő régiók szőlővel betelepített területei: Brda vagy Goriška Brda, Vipavska dolina vagy Vipava, Kras és Slovenska Istra;

e)      Bulgáriában a következő régiók szőlővel betelepített területei: Dunavska Ravnina (Дунавска равнина), Chernomorski Rayon (Черноморски район), Rozova Dolina (Розова долина);

f)      Romániában a következő régiók szőlővel betelepített területei:

Dealurile Buzăului, Dealu Mare, Severinului és Plaiurile Drâncei, Colinele Dobrogei, Terasele Dunării, a déli borvidék, beleértve a homokos és egyéb kedvező talajú területeket;

g)     Horvátországban a következő alrégiókban található szőlőtermő területek: Hrvatska Istra, Hrvatsko primorje, Dalmatinska zagora, Sjeverna Dalmacija és Srednja i Južna Dalmacija.

5.          A C. III. a) szőlőtermő övezet részei:

a)      Görögországban a következő prefektúrák szőlővel betelepített területei: Flórina, Imathía, Kilkísz, Grevená, Lárisza, Joánina, Lefkáda, Ahaía, Meszinía, Árkádia, Korinthía, Iráklio, Haniá, Réthimno, Számosz, Laszíthi, valamint Thíra szigete (Szantorini);

b)     Cipruson a 600 métert meghaladó tengerszint feletti magasságon található szőlőtermő területek;

c)      Bulgáriában azok a szőlőtermő területek, amelyek nem tartoznak a 4.e) pontba.

6.          A C. III. b) szőlőtermő övezet részei:

a)      Franciaországban:

─      a Korzika megyéiben található, szőlővel betelepített területek,

─      Var megyében a tenger és a (szintén idetartozó) Evenos, Le Beausset, Solliès-Toucas, Cuers, Puget-Ville, Collobrières, La Garde-Freinet, Plan-de-la-Tour és Sainte-Maxime település által határolt vonal között található, szőlővel betelepített területek,

─      az Olette és az Arles-sur-Tech kantonban a Pyrénées-Orientales megyében található, szőlővel betelepített területek;

b)     Olaszországban a következő régiók szőlővel betelepített területei: Calabria, Basilicata, Apulia, Szardínia és Szicília, beleértve az ezekhez a régiókhoz tartozó szigeteket is, mint például Pantelleria és a Lipari-, Egadi- és a Pelagiai-szigetek;

c)      Görögországban az 5.a) pontban fel nem sorolt, szőlővel betelepített területek;

d)     Spanyolországban a 3.c) vagy a 4.c) pontban fel nem sorolt, szőlővel betelepített területek;

e)      Portugáliában a 3.d) pontban fel nem sorolt régiókban található, szőlővel betelepített területek;

f)      Cipruson a 600 métert nem meghaladó tengerszint feletti magasságon található szőlőtermő területek;

g)      Máltán a szőlővel betelepített területek.

7.          Az e mellékletben említett közigazgatási egységek által lefedett területek körülhatárolása az 1981. december 15-én hatályban levő nemzeti rendelkezések szerint történt, illetve Spanyolország esetében az 1986. március 1-jén hatályban levő nemzeti rendelkezések szerint, Portugália esetében pedig az 1998. március 1-jén hatályban levő nemzeti rendelkezések szerint.

 

_________________

VII. MELLÉKLET

A 62. CIKKBEN EMLÍTETT BORÁSZATI ELJÁRÁSOK

I. rész

Alkoholtartalom-növelés, savtartalom-növelés és savtompítás bizonyos szőlőtermő övezetekben

A.          Az alkoholtartalom-növelés korlátai

1.          Amennyiben az Unió bizonyos szőlőtermelő övezeteiben az éghajlati feltételek azt szükségessé teszik, az érintett tagállamok megengedhetik a friss szőlő, a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, illetve a még erjedésben levő újbor és a 63. cikk szerint osztályozható borszőlőfajtákból előállított borok térfogatszázalékban számított természetes alkoholtartalmának növelését.

2.          A természetes alkoholtartalom növelése a B. szakaszban említett borászati eljárásokkal történik, és nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a)      3 térfogatszázalék az A. szőlőtermő övezetben;

b)     2 térfogatszázalék a B. szőlőtermő övezetben;

c)      1,5 térfogatszázalék a C. szőlőtermő övezetekben.

3.          A rendkívül kedvezőtlen időjárású években a tagállamok kérhetik, hogy a 2. pontban megállapított határérték(ek)et 0,5 %-kal emeljék. Ilyen kérés esetén a Bizottság a 68. cikkben említett hatáskörben a lehető leghamarabb elfogadja a végrehajtási aktust. A Bizottság törekszik arra, hogy határozatát a kérelem benyújtását követő négy héten belül meghozza.

B.          Alkoholtartalom-növelési eljárások

1.          Az A. szakaszban említett, térfogatszázalékban számított természetes alkoholtartalom-növelés csak a következők szerint hajtható végre:

a)      friss szőlő, részben erjedt szőlőmust, illetve még erjedésben levő újbor esetében szacharóz, sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadásával;

b)     szőlőmust esetében szacharóz, sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadásával, vagy részleges sűrítéssel, beleértve a fordított ozmózist;

c)      bor esetében hűtéssel történő részleges sűrítéssel.

2.          Az 1. pontban említett eljárások kölcsönösen kizárják egymást, amennyiben a bor vagy a szőlőmust alkoholtartalmát sűrített szőlőmusttal vagy finomított szőlőmustsűrítménnyel növelik, és az 1234/2007/EK rendelet 103y. cikke alapján támogatást fizettek.

3.          A szacharóz 1. pont a) és b) alpontjában említett hozzáadása csak száraz cukrozással, és csak az alábbi övezetekben végezhető:

a)      A. szőlőtermő övezet;

b)     B. szőlőtermő övezet;

c)      C. szőlőtermő övezet,

kivéve az Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és Cipruson lévő szőlőültetvényeket, és az alábbi fellebbviteli bíróságok joghatósága alá tartozó franciaországi megyékben lévő szőlőültetvényeket:

─      Aix-en-Provence,

─      Nîmes,

─      Montpellier,

─      Toulouse,

─      Agen,

─      Pau,

─      Bordeaux,

─      Bastia.

A francia nemzeti hatóságok azonban a fent említett francia megyékben kivételesen engedélyezhetik a száraz cukorral történő alkoholtartalom-növelést. Franciaországnak haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállamot az ilyen engedélyekről.

4.          A sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadása nem eredményezheti a friss zúzott szőlő, szőlőmust, részben erjedt szőlőmust vagy még erjedésben levő újbor eredeti térfogatának az A. szőlőtermő övezetben 11 %-nál, a B. szőlőtermő övezetben 8 %-nál és a C. szőlőtermő övezetekben pedig 6,5 %-nál nagyobb mértékű növekedését.

5.          Az 1. pontban említett eljárásoknak alávetett szőlőmust vagy bor sűrítése:

a)      nem eredményezheti a termék eredeti térfogatának 20 %-nál nagyobb mértékű csökkenését;

b)     az A. szakasz 2.c) pontjától eltérve nem eredményezheti a termék természetes alkoholtartalmának 2 térfogatszázalékot meghaladó növekedését.

6.          Az 1. és az 5. pontban említett eljárások nem növelhetik a friss szőlő, a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, a még erjedésben lévő újbor és a bor térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalmát:

a)      az A. szőlőtermő övezetben több, mint 11,5 térfogatszázalékra;

b)     a B. szőlőtermő övezetben több, mint 12 térfogatszázalékra;

c)      a C. I. szőlőtermő övezetben több, mint 12,5 térfogatszázalékra;

d)     a C. II. szőlőtermő övezetben több, mint 13 térfogatszázalékra; valamint

e)      a C. III. szőlőtermő övezetben több, mint 13,5 térfogatszázalékra.

7.          A 6. ponttól eltérve a tagállamok:

a)      vörösbor esetében a 6. pontban említett termékek térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalmának felső határát 12 térfogatszázalékra emelhetik az A. szőlőtermő övezetben, illetve 12,5 térfogatszázalékra a B. szőlőtermő övezetben;

b)     a 6. pontban említett termékek térfogatban számított összes alkoholtartalmát eredetmegjelöléssel ellátott borok esetében egy általuk meghatározandó szintre emelhetik.

C.          Savtartalom-növelés és savtompítás

1.          A friss szőlő, a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, a még erjedésben levő újbor, valamint a bor alávethető:

a)      savtompításnak az A., B. és C. I. szőlőtermő övezetekben;

b)     savtartalom-növelésnek és savtompításnak a C. I., C. II. és C. III. a) szőlőtermő övezetben, e szakasz 7. pontja előírásainak sérelme nélkül; vagy

c)      savtartalom-növelésnek a C. III. b) szőlőtermő övezetben.

2.          Az 1. pontban említett, a bortól eltérő egyéb termékek savtartalmának növelése csak 1,50 g/l felső határig (borkősavban kifejezve) vagy literenkénti 20 milliekvivalensig történhet.

3.          A borok savtartalmának növelése csak 2,50 g/l felső határig (borkősavban kifejezve) vagy literenkénti 33,3 milliekvivalensig történhet.

4.          A borok savtompítása csak 1 g/l felső határig (borkősavban kifejezve) vagy literenkénti 13,3 milliekvivalensig történhet.

5.          A sűrítésre szánt szőlőmust savtartalma részlegesen tompítható.

6.          Az 1. pont ellenére a rendkívüli időjárási körülmények által jellemzett években a tagállamok az A. és B. szőlőtermő övezetekben az e szakasz 2. és 3. pontjában említett feltételek szerint engedélyezhetik az 1. pontban említett termékek savtartalmának növelését.

7.          Ugyanazon termék savtartalom-növelése és alkoholtartalom-növelése – kivéve a Bizottság által az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén esetenként meghatározandó eltéréseket –, illetve savtartalom-növelése és savtompítása egymást kölcsönösen kizáró eljárások.

D.          Eljárások

1.          A B. és a C. szakaszban említett eljárások – a borok savtartalom-növelésének és savtompításának kivételével – csak akkor engedélyezettek, ha ezeket a Bizottság által az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó feltételek szerint végzik akkor, amikor a friss szőlőt, a szőlőmustot, a részben erjedt szőlőmustot vagy a még erjedésben levő újbort borrá vagy egyéb, a pezsgőtől és a szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbortól eltérő, közvetlen emberi fogyasztásra szánt borágazati itallá alakítják abban a szőlőtermő övezetben, ahol a felhasznált friss szőlőt szüretelték.

2.          A borok sűrítését abban a szőlőtermő övezetben kell végezni, ahol a felhasznált friss szőlőt szüretelték.

3.          A borok savtartalmának növelésére és savtompítására csak abban a bortermelő gazdaságban és szőlőtermő övezetben kerülhet sor, ahol a szóban forgó bor készítéséhez felhasznált szőlőt szüretelték.

4.          Az 1., 2. és 3. pontban említett eljárásokról tájékoztatni kell az illetékes hatóságokat. Ugyanez vonatkozik a természetes vagy jogi személyek, illetve személyek csoportjai, különösen a Bizottság által az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó termelők, palackozók, feldolgozók és kereskedők által szakmájuk gyakorlása során a friss szőlővel, szőlőmusttal, részben erjedt szőlőmusttal vagy hordós borral azonos időben és azonos helyen tárolt sűrített szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény vagy szacharóz mennyiségére vonatkozóan. Az e mennyiségekről való tájékoztatás azonban helyettesíthető a bejövő árukra és a készlet felhasználására vonatkozó nyilvántartásba való bejegyzéssel.

5.          A B. és C. szakaszban említett eljárások mindegyikét fel kell tüntetni a 103. cikkben előírt kísérőokmányon, amely a kezelésen átesett termékek forgalomba hozatalához szükséges.

6.  Ezek az eljárások – a rendkívüli időjárási körülmények esetén alkalmazható eltérésekre figyelemmel – nem végezhetők el:

a)      a C. szőlőtermő övezetben január 1. után;

b)     az A. és a B. szőlőtermő övezetekben március 16. után; és kizárólag az e dátumokat közvetlenül megelőző szőlőszüretből származó termékek esetében végezhetők el.

7.          A 6. pont ellenére a borok hűtéssel történő sűrítése, savtartalmának növelése és savtompítása egész évben végezhető.

 

II. rész

Korlátozások

A.          Általános korlátozások

1.          Az engedélyezett borászati eljárások egyike sem tartalmazhatja víz hozzáadását, kivéve, ha az különleges technikai okból szükséges.

2.          Az engedélyezett borászati eljárások egyike sem tartalmazhatja alkohol hozzáadását, kivéve az alkohol, likőrbor, a pezsgő, a lepárlás céljából szeszezett bor és a gyöngyözőbor hozzáadásával lefojtott erjesztésű friss szőlőmustok esetét.

3.          A lepárlás céljára szeszezett bort kizárólag lepárlásra lehet felhasználni.

B.          Friss szőlő, szőlőmust és szőlőlé

1.          Alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmust csak a 2204 10, a 2204 21 és a 2204 29 KN-kódok alá nem tartozó termékek készítése során használható. Ez nincs kihatással azon szigorúbb előírásokra, amelyeket a tagállamok a 2204 10, a 2204 21 és a 2204 29 KN-kódok alá nem tartozó termékek területükön történő előállítására vonatkozóan érvényesíthetnek.

2.          A szőlőlevet és sűrített szőlőlevet nem szabad borrá alakítani vagy borhoz hozzáadni. Az Unió területén tilos ezeknek az alkoholos erjesztése.

3.          Az 1. és 2. pont rendelkezései nem vonatkoznak azokra a termékekre, amelyek az Egyesült Királyságban, Írországban és Lengyelországban a 2206 00 KN-kód alá tartozó termékek előállítására szolgálnak, és amelyek esetében a tagállamok engedélyezhetik a „bor” kereskedelmi megjelölést is magában foglaló összetett név használatát.

4.          Töppedt szőlőből nyert részben erjedt szőlőmustot kizárólag likőrborok készítésére – kizárólag azokon a borvidékeken, ahol ennek 1985. január 1-jén hagyományai voltak – és túlérett szőlőből készített borok készítésére lehet forgalomba hozni.

5.          A harmadik országokból származó friss szőlőt, szőlőmustot, részben erjedt szőlőmustot, sűrített szőlőmustot, finomított szőlőmustsűrítményt, alkohol hozzáadásával fojtott szőlőmustot, szőlőlevet, sűrített szőlőlevet és bort, valamint e termékek keverékeit az Unió területén nem szabad a VI. melléklet II. részében említett termékké feldolgozni vagy ilyen termékhez hozzáadni.

C.          Borok keverése

A harmadik országból származó bort tilos az Unióból származó borral házasítani, valamint tilos harmadik országokból származó borokat egymással házasítani az Unió területén.

D.          Melléktermékek

1.          A szőlő túlpréselése tilos. A tagállamok a helyi és a technikai feltételeket figyelembe véve meghatározzák azt a minimális alkoholmennyiséget, amelyet a szőlő kipréselése után a szőlőtörkölynek és a borseprőnek tartalmaznia kell.

Az e melléktermékekben levő alkohol mennyiségét a tagállamok legalább az előállított bor alkoholtartalmának 5 %-ával egyenlő szinten határozzák meg.

2.          Borseprőből vagy szőlőtörkölyből közvetlen emberi fogyasztásra szánt bort vagy italt – alkohol, borpárlat vagy törkölybor kivételével – nem szabad előállítani. A bor borseprőre, szőlőtörkölyre vagy kipréselt aszúpépre töltése a Bizottság által az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó feltételek mellett engedélyezhető, amennyiben ezt az eljárást hagyományosan alkalmazzák Magyarországon a „tokaji fordítás” és a „tokaji máslás”, valamint Szlovákiában a „Tokajský forditáš” és a „Tokajský mášláš” előállításakor.

3.          A borseprő préselése és a szőlőtörköly újraerjesztése a lepárlástól és a törkölyborkészítéstől eltérő célra tilos. A borseprő szűrése és centrifugálása nem tekintendő préselésnek abban az esetben, ha az így előállított termékek megbízható, eredeti és forgalomképes minőségűek.

4.          A törkölybort, amennyiben előállítását az érintett tagállam engedélyezi, kizárólag lepárlásra vagy a bortermelő háztartásában való fogyasztásra lehet felhasználni.

5.          A tagállamok arra vonatkozó lehetőségének sérelme nélkül, hogy a melléktermékek lepárlás útján történő kivonásának megköveteléséről határozzanak, bármely olyan természetes vagy jogi személynek vagy személyek csoportjának, aki, illetve amely melléktermékekkel rendelkezik, a Bizottság által az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó feltételek szerint ki kell vonnia azokat.

_________________

VIIa. MELLÉKLET

FAKULTATÍV FENNTARTOTT JELÖLÉSEK

Termékkategória

(utalás a Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifa-besorolásra)

 

Fakultatív fenntartott jelölés

baromfihús

(0207 és 0210 KN-kód)

… %-ban …-val/vel etetve

zabon nevelt liba

istállóban külterjesen tartott

szabadtartás

hagyományos szabadtartás

teljes szabadtartás

vágási életkor

a hízási időszak hossza

tojás

(0407 KN-kód)

 

friss

extra vagy extrafriss

a tojótyúkok takarmányozási módjának jelzése

olívaolaj

(1509 KN-kód)

első hidegsajtolásból nyert

hideg-extrakciós

savtartalom

csípős

gyümölcsös: érett vagy zöld

keserű

intenzív

közepes

enyhe

harmonikus

édes olaj

 

 

 

 

_________________

VIII. MELLÉKLET[61]

A 163. CIKKBEN EMLÍTETT MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

[ COM(2010)799 ]/EU rendelet

E rendelet

1. cikk

1. cikk

2. cikk (1) bekezdés

3. cikk (1) bekezdés

2. cikk (2) bekezdés a) és b) pont

-

2. cikk (2) bekezdés c) pont

14. cikk (1) bekezdés

3. cikk

6. cikk

4. cikk

3. cikk (3) bekezdés

5. cikk

5. cikk

6. cikk (1) bekezdés

-

6. cikk (2) bekezdés

9. cikk, 10. cikk d) és e) pont

7. cikk

9. cikk

8. cikk

7. cikk

9. cikk

-

10. cikk

10. cikk

11. cikk

11. cikk

12. cikk

12. cikk

13. cikk

13. cikk

14. cikk

14. cikk (2) és (3) bekezdés

15. cikk

15. cikk

16. cikk

-

17. cikk

-

18. cikk

-

19. cikk

-

20. cikk

[16. cikk (1) bekezdés c) és d) pont]

21. cikk

-

22. cikk

16. cikk

23. cikk

-

24. cikk

[17. cikk]

25. cikk

[17. cikk]

26. cikk

[17. cikk]

27. cikk

[17. cikk]

28. cikk

[18. cikk (5) bekezdés]

29. cikk

[18. cikk (7) bekezdés a) pont, 19. cikk k) pont ii. alpont]

30. cikk

[18. cikk (5) bekezdés]

31. cikk

18. cikk

32. cikk

19. cikk

33. cikk

20. cikk

34. cikk

[18. cikk (8) és (9) bekezdés]

35. cikk

[18. cikk (8) és (9) bekezdés]

36. cikk

19. cikk

37. cikk

155. cikk (1) bekezdés a) pont, (2), (3) és (4) bekezdés

38. cikk

155. cikk (1) bekezdés b) pont, (2) és (3) bekezdés

39. cikk

155. cikk (5) bekezdés

40. cikk

154. cikk

41. cikk

154. cikk

42. cikk

-

43. cikk (1), (3)–(7) bekezdés

-

43. cikk (2) bekezdés

101. cikk (1) bekezdés

44. cikk

-

45. cikk

-

46. cikk a) és c) pont

-

46. cikk b) pont

101. cikk (2) bekezdés

47. cikk

112. cikk

48. cikk

115. cikk

49. cikk

-

50. cikk

-

51. cikk

-

52. cikk

-

53. cikk

-

54. cikk

-

55. cikk

-

56. cikk

-

57. cikk

-

58. cikk

-

59. cikk

-

60. cikk

-

61. cikk

-

62. cikk

-

63. cikk

-

64. cikk

-

65. cikk

-

66. cikk

-

67. cikk

-

68. cikk

-

69. cikk

-

70. cikk

-

71. cikk

-

72. cikk

-

73. cikk

-

74. cikk

-

75. cikk

-

76. cikk

-

77. cikk

-

78. cikk

-

79. cikk

-

80. cikk

-

81. cikk

-

82. cikk

-

83. cikk

-

84. cikk

-

85. cikk

-

86. cikk

-

87. cikk

-

88. cikk

-

89. cikk

-

90. cikk

-

91. cikk

-

92. cikk

-

93. cikk

-

94. cikk

-

95. cikk

-

96. cikk

-

97. cikk

-

98. cikk (1) bekezdés

113. cikk

98. cikk (2) és (3) bekezdés

157. cikk

99. cikk

-

100. cikk

-

101. cikk

-

102. cikk

-

103. cikk

-

104. cikk

-

105. cikk

-

106. cikk

-

107. cikk

-

108. cikk

24. és 152. cikk

109. cikk

25. cikk

110. cikk

26. cikk

111. cikk

-

112. cikk

-

113. cikk

-

114. cikk

27. cikk

115. cikk

28. cikk

116. cikk

29. cikk

117. cikk

-

118. cikk

-

119. cikk

-

120. cikk

30. cikk

121. cikk

31. cikk

122. cikk

32. cikk

123. cikk

33. cikk

124. cikk

34. cikk, [31. cikk b) pont]

125. cikk

35. cikk a) pont, [136. cikk (2) bekezdés]

126. cikk

35. cikk

127. cikk

36. cikk

128. cikk

21. és 152. cikk

129. cikk

22. cikk

130. cikk

23. cikk

131. cikk

37. cikk

132. cikk

38. cikk

133. cikk

39. cikk, [50. cikk a) pont], [51. cikk a) pont]

134. cikk

[50. cikk a) pont]

135. cikk

40. cikk

136. cikk (1)–(3) bekezdés

41. cikk

136. cikk (4) bekezdés

147. cikk

137. cikk

42. cikk

138. cikk

43. cikk

139. cikk

44. cikk

140. cikk

45. cikk

141. cikk

46. cikk

142. cikk

47. cikk

143. cikk

48. cikk

144. cikk

49. cikk

145. cikk

-

146. cikk

50. cikk

147. cikk

51. cikk

148. cikk (1) bekezdés

52. cikk (1) bekezdés

148. cikk (2) bekezdés

150. cikk

149. cikk

[53. cikk a) pont]

150. cikk

52. cikk (3) bekezédés

151. cikk (1) bekezdés

52. cikk (2) bekezdés

151. cikk (2) bekezdés

-

152. cikk

[53. cikk b) pont]

153. cikk

53. cikk a) és c) pont

154. cikk

54. cikk

155. cikk

-

156. cikk

-

157. cikk

-

158. cikk

55. cikk

159. cikk

56. cikk

160. cikk

57. cikk

161. cikk

58. cikk

162. cikk

59. cikk

163. cikk

60. cikk

164. cikk

61. cikk

165. cikk

62. cikk

166. cikk

63. cikk

167. cikk

64. cikk

168. cikk

65. cikk

169. cikk

66. cikk

170. cikk

67. cikk

171. cikk

-

172. cikk

68. cikk

173. cikk

69. cikk

174. cikk

70. cikk

175. cikk

71. cikk, [86. cikk (4) bekezdés]

176. cikk

71. cikk (3) bekezdés, [86. cikk (4) bekezdés]

177. cikk

72. cikk, [86. cikk (4) bekezdés]

178. cikk

73. cikk, [86. cikk (4) bekezdés]

179. cikk

74. cikk, [86. cikk (4) bekezdés]

180. cikk

75. cikk

181. cikk

76. cikk

182. cikk

77. cikk

183. cikk

78. cikk

184. cikk

79. cikk

185. cikk

80. cikk

186. cikk

81. cikk

187. cikk

-

188. cikk

-

189. cikk

82. cikk

190. cikk

83. cikk

191. cikk

84. cikk

192. cikk

85. cikk

193. cikk

86. cikk

194. cikk

87. cikk

195. cikk

88. cikk

196. cikk

89. cikk

197. cikk

90. cikk

198. cikk

91. cikk

199. cikk

92. cikk

200. cikk

93. cikk

201. cikk

94. cikk

202. cikk

95. cikk

203. cikk

96. cikk

204. cikk

97. cikk

205. cikk

98. cikk

206. cikk

-

207. cikk

99. cikk

208. cikk

100. cikk

209. cikk

106. cikk

210. cikk

108. cikk

211. cikk (1) bekezdés

-

211. cikk (2) bekezdés

[164. cikk]

212. cikk

109. cikk

213. cikk

[114. cikk]

214. cikk

[114. cikk]

215. cikk

107. cikk, [114. cikk]

216. cikk

[114. cikk]

217. cikk

-

218. cikk

110. cikk, [116. cikk]

219. cikk

[157. cikk]

220. cikk

[116. cikk]

221. cikk

111. cikk

222. cikk

110. cikk

223. cikk

[114. és 116. cikk]

224. cikk

110. cikk

225. cikk

[114., 116. és 157. cikk]

226. cikk

111. cikk

227. cikk (1) és (3) bekezdés

[114 és 116. cikk]

227. cikk (2) bekezdés

[164. cikk]

228. cikk

111. cikk, [116. cikk]

229. cikk

105. cikk

230. cikk

114. és 115. cikk

231. cikk

-

232. cikk

-

233. cikk

117. cikk (1) bekezdés, [118. cikk (1) bekezdés a) pont]

234. cikk

117. cikk (2) bekezdés

235. cikk

117. cikk (3) bekezdés

236. cikk

[118. cikk (2) bekezdés e) pont]

237. cikk (1) bekezdés

122. cikk

237. cikk (2) bekezdés

130. cikk

238. cikk

118. cikk

239. cikk

119. cikk

240. cikk

-

241. cikk

[121. cikk]

242. cikk

[121. cikk]

243. cikk

[121. cikk]

244. cikk

[121. cikk]

245. cikk

[121. cikk]

246. cikk

122. cikk

247. cikk

123. cikk

248. cikk

-

249. cikk

121. cikk

250. cikk

121. cikk

251. cikk

125. cikk

252. cikk

[126. cikk (1) bekezdés]

253. cikk

126. cikk (1) bekezdés

254. cikk

127. cikk

255. cikk

128. cikk

256. cikk

[121. cikk]

257. cikk

[121. cikk]

258. cikk

[121. cikk]

259. cikk

[121. cikk]

260. cikk

-

261. cikk

-

262. cikk

-

263. cikk

129. cikk

264. cikk

-

265. cikk

131. cikk

266. cikk

132. cikk

267. cikk

117. cikk

268. cikk

118. cikk

269. cikk

119. cikk

270. cikk

120. cikk

271. cikk

133. cikk

272. cikk

134. cikk

273. cikk

135. cikk

274. cikk

136. cikk

275. cikk

137. cikk

276. cikk

138. cikk

277. cikk

139. cikk

278. cikk

140. cikk

279. cikk

125. cikk

280. cikk

[126. cikk (2) bekezdés]

281. cikk

-

282. cikk

142. cikk

283. cikk

143. cikk

284. cikk

144. cikk

285. cikk

145. cikk

286. cikk

145. cikk

287. cikk

145. cikk

288. cikk

110. cikk

289. cikk

114. és 115. cikk

290. cikk

146. cikk

291. cikk (1) bekezdés

146. cikk

291. cikk (2) bekezdés

-

292. cikk

148. cikk

293. cikk, első és második bekezdés

-

293. cikk, harmadik. bekezdés

149. cikk

293. cikk, negyedik. bekezdés

[157. cikk]

294. cikk

-

295. cikk

-

296. cikk

-

297. cikk

151. cikk

298. cikk

154. cikk

299. cikk

154. cikk

300. cikk

154. cikk

301. cikk

154. cikk (3) bekezdés és 157. cikk

302. cikk

158. cikk

303. cikk

-

304. cikk

102. cikk

305. cikk

[158. cikk]

306. cikk

103. cikk

307. cikk

-

308. cikk

[157. cikk]

309. cikk

-

310. cikk

[157. cikk]

311. cikk

104. cikk

312. cikk

[157. cikk]

313. cikk

2. cikk

314. cikk

-

315. cikk

156. cikk

316. cikk

157. cikk

317. cikk

-

318. cikk

-

319. cikk

-

320. cikk

160. cikk

321. cikk

160. cikk

322. cikk

161. cikk

323. cikk

162. cikk

324. cikk

-

325. cikk

163. cikk

326. cikk

-

327. cikk

164. cikk

328. cikk

164. cikk

329. cikk

165. cikk

I. melléklet

I. melléklet (I-XX, XXIV/1)

II. melléklet

I. melléklet (XXI-XXIII)

III. melléklet

II. melléklet

IV. melléklet

III. melléklet

V. melléklet

[18. cikk (8) bekezdés]

VI. melléklet

-

VII. melléklet

-

VIII. melléklet

-

IX. melléklet

-

X. melléklet

IV. melléklet

XI. melléklet

V. melléklet

XII. melléklet

VI. melléklet

XIII. melléklet

VII. melléklet

XIV. melléklet

[114. cikk (1) bekezdés f) pont]

XV. melléklet

[121. cikk]

XVI. melléklet

[121. cikk]

XVII. melléklet

-

XVIII. melléklet

-

XIX melléklet

-

XX. melléklet

VIII. melléklet

 

[ COM(2010)799 ]/EU rendelet

A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló […]/EU rendelet

96. cikk (3) bekezdés

89. cikk (4) bekezdés

145. cikk

91–101. cikk

171. cikk

89. cikk (3) bekezdés

185. cikk (4) bekezdés

90. cikk (1) bekezdés

187. cikk

90. cikk (2) és(4) bekezdés

188. cikk

90. cikk (3) és (4) bekezdés

206. cikk

89. cikk (1) bekezdés

236. cikk

67. cikk

307. cikk

65. cikk (2) bekezdés c) pont és 104. cikk b) pont

317. cikk

62. cikk

318. cikk

64. és 66. cikk

319. cikk

63. cikk

 

 

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

 

 

AZ EURÓPAI PARLAMENT. A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG KÖZÖS NYILATKOZATA

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikkének (3) bekezdéséről

 

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikke (3) bekezdésének alkalmazásáról folyó tárgyalások eredménye a KAP jelenlegi reformjára vonatkozó átfogó jellegű kompromisszum részét képezi, az egyes intézményeknek a rendelkezésre vonatkozó álláspontja és a kérdésre vonatkozó bármilyen jövőbeni – különösen az Európai Unió Bíróságának esetjogában felmerülő – fejlemény sérelme nélkül.

 

 

A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA

a forgalmazásra vonatkozó előírásokról (az 59. cikk (1a) bekezdésével kapcsolatban)

 

A Bizottság nagyon is tudatában van annak, hogy milyen érzékeny kérdés a forgalmazási előírások olyan ágazatokra vagy termékekre való kiterjesztése, amelyek az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet értelmében jelenleg nem tartoznak e szabályok hatálya alá.

A forgalmazási előírásokat csak azokban az ágazatokban kell alkalmazni, amelyek esetében egyértelmű fogyasztói elvárásokat lehet azonosítani, és ahol javításra szorulnak az egyes meghatározott termékek előállítását, piaci értékesítését és minőségét befolyásoló gazdasági feltételek, vagy amelyek esetében arra a műszaki fejlődés figyelembevétele és a termékinnováció elősegítése érdekében szükség van. A forgalmazási előírások nem eredményezhetnek adminisztratív terheket, a fogyasztók számára könnyen érthetőnek kell lenniük, és elő kell segíteniük azt, hogy a termelők minden nehézség nélkül fel tudják hívni a figyelmet a termékek jellemzőire és tulajdonságaira.

 

A Bizottság figyelembe fogja venni az intézményektől vagy képviseleti szervezetektől beérkező indokolt kérelmeket, valamint a nemzetközi szervek ajánlásait, azonban az új termékeknek vagy ágazatoknak az 59. cikk (1) bekezdésébe való felvételére vonatkozó hatáskörének gyakorlása előtt alapos mérlegelésnek kell majd alávetnie a szóban fogó ágazat sajátosságait, és jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben felméri a fogyasztói igényeket, a gazdasági szereplők számára felmerülő költségeket és adminisztratív terheket, beleértve a belső piacra és a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatást is, valamint a termelők és a végfogyasztók számára nyújtott előnyöket.

 

 

A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA

a cukorról

 

Annak érdekében, hogy a cukorkvóták fennállásából még hátralévő időszak alatt kiegyensúlyozott maradjon a piaci helyzet és ne legyenek fennakadások az uniós piac cukorellátásában, a Bizottság az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 101da. cikkében meghatározott ideiglenes piacirányítási mechanizmus alkalmazása során figyelembe fogja venni mind az uniós cukorrépa-termelők, mind pedig a nyers nádcukor finomításával foglalkozó uniós gazdasági szereplők érdekeit.

 

 

A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA

az európai élelmiszerár-megfigyelési eszközről

 

A Bizottság elismeri, hogy fontos összegyűjteni és terjeszteni az áraknak az élelmiszerlánc különböző állomásain megfigyelhető változásaival kapcsolatban rendelkezésre álló adatokat. A Bizottság erre a célra fejlesztette ki az élelmiszerekre alkalmazott élelmiszerár-megfigyelési eszközt, amely a nemzeti statisztikai hivatalok által összegyűjtött kombinált élelmiszer-árindex adatait veszi alapul. Az eszköz összesíti és hozzáférhetővé teszi az élelmiszerlánc egyes lépcsőin bekövetkező árváltozásokat, valamint lehetővé teszi a vonatkozó mezőgazdasági termékek, az élelmiszeripar és a vonatkozó fogyasztási cikkek esetében az árváltozások összehasonlítását. Az eszköz folyamatos fejlesztés alatt áll, és egyre több élelmiszerláncbeli termékre fog kiterjedni, továbbá egyre inkább eleget fog tenni a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók azon elvárásának, amely szerint fokozni kell az élelmiszerekkel kapcsolatos árképzés átláthatóságát. A Bizottság rendszeresen beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai élelmiszerár-megfigyelési eszköz keretében végzett tevékenységekről és az eszköz keretében készült tanulmányok eredményeiről.

 

21.6.2012

VÉLEMÉNY A FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL

 

a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére

A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) irányuló javaslatról

( COM(2011)0626 – C7‑0339/2011 – 2011/0281(COD) )

A vélemény előadója: Birgit Schnieber-Jastram

 

PA_Legam

RÖVID INDOKOLÁS

A fejlesztési politika perspektívája szempontjából teljesen más KAP-ot lehetne javasolni, mint a Bizottság reformjavaslatában levőt. Mindazonáltal számos jól ismert következetlenséggel már foglalkoztak az eddigi KAP-reformok során, és ebbe a tendenciába illeszkednek a jelenlegi bizottsági javaslatok is. A mezőgazdasági támogatásokat többnyire beszüntették, és a piacra vonatkozó intervenciós mechanizmusokat, valamint az export-visszatérítést jelentősen visszaszorították.

 

A legutóbbi reformjavaslat egyik legnagyobb újítása a környezetvédelmi szempontok kötelező érvényesítése a közvetlen kifizetésekben környezetvédelmi intézkedések uniós szintű támogatása által, elsőbbséget biztosítva az éghajlat-változási és környezetvédelmi politikai céloknak. Ez nem teremt versenyhelyzetet a fejlődő országok mezőgazdasági termelőivel. Továbbá a kötelező környezetvédelmi intézkedések hozzájárulnak majd a több fejlődő országra is súlyos következményekkel járó éghajlatváltozás fékezéséhez. Ugyan a részleteket talán még módosítani kell, az előadó határozottan támogatja a bizottsági javaslat környezetvédelmi szempontok figyelembevételére vonatkozó elemét.

 

A pozitív tendenciák ellenére azonban még mindig vannak olyan problémák, amelyekkel foglalkozni kell a fejlesztési politika szempontjából. A megújított KAP-nak továbbra is vannak olyan külső hatásai, amelyeket nem tükröznek eléggé a bizottsági javaslatok. Ezért a KAP-rendeleteket gondosan meg kell vizsgálni a politikák fejlesztési célú koherenciájának (PCD) biztosítására vonatkozó szerződéses kötelezettség (EUMSZ 208. cikke) fényében.

 

A KAP-nak nincsenek minden fejlődő országra egyformán vonatkozó hatásai, de kimutatták, hogy konkrét esetekben egyes KAP-intézkedések a fejlődő országok importjának megugrásához vezethetnek, ami fenyegeti a helyi termelők megélhetését, és aláássa a fejlődő országok által a hosszú távú élelmezésbiztonság elősegítése érdekében elfogadott, a mezőgazdasági szektort érintő politikákat. Továbbá a PCD-nek a „ne árts” elven túlmenő, tágabb értelmezése fényében a „második pillér” némely eleme segíthet szinergiák létrehozásában és az európai és a fejlődő világban élő termelők közötti együttműködés erősítésében.

 

Az előadó ennélfogva a következő vonalak mentén javasol módosításokat:

 

●   A KAP-ot a politikák fejlesztési célú uniós koherenciájának tágabb keretei között kell alkalmazni, külső hatásait pedig szigorúan figyelemmel kell kísérni, bevonva ebbe a partnerországok kormányait és érdekelt feleit.

 

●   Az exporttámogatásokat fokozatosan teljesen meg kell szüntetni. Mindeközben nem szabad export-visszatérítést nyújtani, amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy komoly kárt okoznak ezzel a fejlődő országok helyi termelőinek. Általánosságban véve az olyan, biztonsági háló kialakítására irányuló intézkedések, mint az intervenciós felvásárlás, az unión kívüli termelőkre vonatkozó kiigazítási költségek helyettesítéséhez vezethetnek.

 

●   Az Unió politikájának és a fehérjenövények importjától való függésének negatív környezeti és társadalmi hatásai vannak az exportáló fejlődő országokra nézve. A hüvelyes növények Európán belüli termesztésének ösztönzése szintén mérsékelhetné az éghajlatváltozást, és pozitívan járulhatna hozzá a biológiai sokféleséghez és a talaj termékenységéhez.

     

●   Ahogyan azt már 2011-ben javasolta a Fejlesztési Bizottság, a közvetlen kifizetéseket el kell választani a termeléstől, „hogy egyenlő feltételeket teremtsenek az EU és a fejlődő országok mezőgazdasági termékei számára, és ösztönözzék a tisztességes kereskedelmet és a fenntartható növekedést”.

 

A fejlesztési politikát és a politikai párbeszédet célzott módon kell alkalmazni, hogy a fejlődő országok élvezhessék a nemzetközi mezőgazdasági kereskedelem előnyeit, és alkalmazhassanak modern piacirányítási eszközöket, ahogyan az Unió teszi. Az előadó tisztában van vele, hogy egyes kihívásokra egyszerűen nem lehet megoldást találni ennek a szabályozásnak a keretében: például az unió és az AKCS-országok közötti, valamint az AKCS-országokon belüli szállítói láncok kérdésére. Mivel a fejlődő országok termelési rendszerei hasonlóvá váltak az uniós rendszerhez, szoros összefonódás alakult ki közöttük, és az uniós szállítói láncok erősítésére vonatkozó bármilyen törekvés meghiúsul, ha nem veszik eléggé figyelembe ezt az összekapcsolódást, és csak a belső uniós szállítói láncokat fejlesztik. Például ösztönözni kell a modern piacirányítási eszközök – azaz a nagyobb átláthatóság, a kapacitásépítés, a szabványokra vonatkozó információk kellő időben történő cseréje, a műszaki előírások vagy a szerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokra vonatkozó segítségnyújtás – használatát a fejlődő és különösen a legkevésbé fejlett (LCD-) országokban.

 

A PFK számára az alapvető kihívás az, amikor a fejlődő országok és Európa érdekei ütköznek. A hosszú távú perspektíva ezen érdekek összehangolása, ami az összes fél számára előnyös helyzetet teremt. Az előadó javaslatának célja tehát nem az, hogy aláássa a KAP jogos célkitűzéseit, hanem hogy a fejlesztési politika szempontjából szükségesnek ítélt esetekben azt finomítsa.

MÓDOSÍTÁSOK

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

 

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1a) A reformnak biztosítania kell, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkével összhangban a – többek között az ENSZ és egyéb nemzetközi szervezetek égisze alatt jóváhagyott – fejlesztési együttműködési célkitűzéseket a KAP figyelembe vegye. Az e rendeletben hozott intézkedések nem veszélyeztethetik a fejlődő országok, és elsősorban a legkevésbé fejlett országok élelmiszer-termelési kapacitását és hosszú távú élelmezésbiztonságát, és azoknak hozzá kell járulniuk az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése terén az Unió által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez.

Indokolás

Az EUMSZ 208. cikkének értelmében a fejlődő országokra várhatóan kiható összes uniós politikának figyelembe kell vennie a fejlesztési célkitűzéseket. A fejlődő országok mezőgazdasági fejlődésének elősegítése és a globális élelmezésbiztonság előmozdítása az uniós fejlesztési együttműködés legfőbb céljai közé tartozik. Az uniós mezőgazdasági politikának külső, elsősorban a mezőgazdasági termékek kereskedelmét érintő hatásai is vannak. A PFK-elv értelmében a fejlődő országok helyi mezőgazdasági piacaira és termelőire gyakorolt esetleges negatív hatásokat figyelemmel kell kísérni, és azokat lehetőség szerint meg kell előzni.

 

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

 

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34) A gyümölcs- és zöldségfélék termesztése és forgalmazása során, beleértve a termesztési gyakorlatot, a hulladékkezelést és a piacról kivont termékek elhelyezését, teljes körűen figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat, különös figyelemmel a vízminőség védelmére, a biodiverzitás fenntartására és a tájvédelemre.

(34) A gyümölcs- és zöldségfélék termesztése és forgalmazása során, beleértve a termesztési gyakorlatot, a hulladékkezelést és a piacról kivont termékek elhelyezését, teljes körűen figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat, különös figyelemmel a vízminőség védelmére, a biodiverzitás fenntartására és a tájvédelemre. Elsőbbséget kell biztosítani a tisztességes kereskedelemből származó termékeknek.

 

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

83 preambulumbekezdés

 

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(83) A kvótarendszer megszűnését követően továbbra is sajátos eszközökre lesz szükség a cukorgyártó vállalkozások és a cukorrépa-termelők jogai és kötelezettségei közötti tisztességes egyensúly biztosításához. Ezért meg kell állapítani az említett jogalanyok közötti megállapodásokat szabályozó alapvető rendelkezéseket.

(83) A kvótarendszer megszűnését követően továbbra is sajátos eszközökre lesz szükség, különösen a fejlődő országok cukorgyártó vállalkozásainak és cukorrépa-termelőinek jogai és kötelezettségei közötti tisztességes egyensúly, az árképzés átláthatósága és a tisztességes szerződéses megállapodások biztosításához. Ezért meg kell állapítani az említett jogalanyok közötti megállapodásokat szabályozó alapvető rendelkezéseket.

 

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

94 preambulumbekezdés

 

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(94) Az egységes piac magában foglal egy, az Unió külső határain alkalmazandó kereskedelmi rendszert. Ennek a kereskedelmi rendszernek behozatali vámokat és export-visszatérítéseket kell magában foglalnia, valamint – elvben – stabilizálnia kell az uniós piacot. A kereskedelmi rendszernek a többoldalú kereskedelmi tárgyalások Uruguay-i Fordulója keretében, valamint kétoldalú megállapodásokban elfogadott kötelezettségvállalásokon kell alapulnia.

(94) Az egységes piac magában foglal egy, az Unió külső határain alkalmazandó kereskedelmi rendszert. Ennek a kereskedelmi rendszernek behozatali vámokat és korlátozott ideig továbbra is export-visszatérítéseket kell magában foglalnia, valamint – elvben – stabilizálnia kell az uniós piacot. A kereskedelmi rendszernek a többoldalú kereskedelmi tárgyalások Uruguayi Fordulója keretében, valamint kétoldalú megállapodásokban elfogadott kötelezettségvállalásokon kell alapulnia, és figyelembe kell vennie az Unió fejlesztési célkitűzéseit, valamint a fejlődő országokkal szembeni kötelezettségvállalásait, illetve a WTO-nak az exporttámogatások valamennyi formájának 2013-ig történő eltörlésére vonatkozó 2005. évi miniszteri nyilatkozatában foglalt kötelezettségvállalását.

 

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

105 preambulumbekezdés

 

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(105) A vámrendszer az Unió külső határain lehetővé teszi minden egyéb védintézkedés mellőzését. A belső piaci és vámmechanizmus rendkívüli körülmények között elégtelennek bizonyulhat. Ilyen esetekben – annak érdekében, hogy az Unió piaca ne maradjon védtelen az esetlegesen kialakuló zavarokkal szemben – az Uniónak képesnek kell lennie valamennyi szükséges intézkedés haladéktalan megtételére. Az ilyen intézkedéseknek összhangban kell lenniük az Unió nemzetközi kötelezettségeivel.

(105) A vámrendszer az Unió külső határain lehetővé teszi minden egyéb védintézkedés mellőzését. A belső piaci és vámmechanizmus rendkívüli körülmények között elégtelennek bizonyulhat. Ilyen esetekben – annak érdekében, hogy az Unió piaca ne maradjon védtelen az esetlegesen kialakuló zavarokkal szemben – az Uniónak képesnek kell lennie valamennyi szükséges intézkedés haladéktalan megtételére. Az ilyen intézkedéseknek összhangban kell lenniük az Unió nemzetközi kötelezettségeivel és a politikák fejlesztési célú koherenciájával.

 

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

107 preambulumbekezdés

 

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(107) A harmadik országokba irányuló kivitel után járó – az Unión belüli árak és a világpiaci árak közötti különbségen alapuló és a WTO-ban tett kötelezettségvállalások által meghatározott korlátokon belüli – visszatérítések odaítélésére vonatkozó rendelkezéseknek arra kell szolgálniuk, hogy biztosítsák az Unió részvételét az e rendelet hatálya alá tartozó egyes termékek nemzetközi kereskedelmében. A támogatott kivitelnek értékbeli és mennyiségi korlátok között kell maradnia.

(107) A harmadik országokba irányuló kivitel után járó – az Unión belüli árak és a világpiaci árak közötti különbségen alapuló és a WTO-ban tett kötelezettségvállalások által meghatározott korlátokon belüli – visszatérítések odaítélésére vonatkozó rendelkezéseknek arra kell szolgálniuk, hogy biztosítsák az Unió részvételét az e rendelet hatálya alá tartozó egyes termékek nemzetközi kereskedelmében. A támogatott kivitelnek értékbeli és mennyiségi korlátok között kell maradnia. Az export-visszatérítéseket 2016-ig fokozatosan ki kell iktatni.

 

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

109a preambulumbekezdés (új)

 

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(109a) A politikák fejlesztési célú koherenciájának biztosításához a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a fejlődő országokba irányuló kivitellel kapcsolatos export-visszatérítések nyújtására vonatkozó feltételek és eljárások tekintetében.

Indokolás

Lásd a (107) preambulumbekezdés módosítását.

 

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

2 a cikk (új)

 

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

2a. cikk

 

A politikák fejlesztési célú összehangolása

Az EUMSZ 208. cikkével összhangban a – többek között az ENSZ és egyéb nemzetközi szervezetek égisze alatt jóváhagyott – fejlesztési együttműködési célkitűzéseket e rendelet végrehajtásakor figyelembe kell venni. Az e rendeletben hozott intézkedések nem veszélyeztethetik a fejlődő országok, és elsősorban a legkevésbé fejlett országok élelmiszer-termelési kapacitását és hosszú távú élelmezésbiztonságát, és azoknak hozzá kell járulniuk az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése terén az Unió által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez.

Indokolás

Az EUMSZ 208. cikkének értelmében a fejlődő országokra várhatóan kiható összes uniós politikának figyelembe kell vennie a fejlesztési célkitűzéseket. A fejlődő országok mezőgazdasági fejlődésének elősegítése és a globális élelmezésbiztonság előmozdítása az uniós fejlesztési együttműködés legfőbb céljai közé tartozik. Az uniós mezőgazdasági politikának külső, elsősorban a mezőgazdasági termékek kereskedelmét érintő hatásai is vannak. A PFK-elv értelmében a fejlődő országok helyi mezőgazdasági piacaira és termelőire gyakorolt esetleges hatásokat figyelemmel kell kísérni, és azokat lehetőség szerint meg kell előzni.

 

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

2 rész – 21 cikk – 3 bekezdés

 

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A tagállamok stratégiáik kidolgozásakor listát állítanak össze az adott program keretében engedélyezhető gyümölcs- és zöldségágazati, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazati, valamint banánágazati termékekről. A listán azonban nem szerepelhetnek a Bizottság által a 22. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadott intézkedésekkel kizárt termékek. A tagállamok a termékeket objektív kritériumok alapján választják ki, amely kritériumok között szerepelhet többek között a szezonális jelleg, a termények elérhetősége vagy környezetvédelmi megfontolások. E tekintetben a tagállamok előnyben részesíthetik az uniós eredetű termékeket.

(3) A tagállamok stratégiáik kidolgozásakor listát állítanak össze az adott program keretében engedélyezhető gyümölcs- és zöldségágazati, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazati, valamint banánágazati termékekről, figyelembe véve különösen a tisztességes kereskedelemből származó termékeket. A listán azonban nem szerepelhetnek a Bizottság által a 22. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadott intézkedésekkel kizárt termékek. A tagállamok a termékeket objektív kritériumok alapján választják ki, amely kritériumok között szerepelhet többek között a szezonális jelleg, a termények elérhetősége vagy környezetvédelmi megfontolások. E tekintetben a tagállamok előnyben részesíthetik az uniós eredetű termékeket.

 

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

66 cikk

 

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések

Az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak, valamint egyes mezőgazdasági termékek sajátos jellegének figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek meghatározására vonatkozóan, amelyek teljesülése esetén az importált termékek az uniós forgalmazási előírásoknak megfelelőnek minősülnek, és amelyek lehetővé teszik az 58. cikkben foglaltaktól való eltérést, továbbá a forgalmazási előírásoknak az Unióból exportált termékekre történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapítására vonatkozóan.

Az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak, valamint egyes mezőgazdasági termékek sajátos jellegének figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek meghatározására vonatkozóan, amelyek teljesülése esetén az importált termékek az uniós forgalmazási előírásoknak megfelelőnek minősülnek, és amelyek lehetővé teszik az 58. cikkben foglaltaktól való eltérést, továbbá a forgalmazási előírásoknak az Unióból exportált termékekre történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapítására vonatkozóan. Összhangban az Unió fejlesztési célkitűzéseivel és nemzetközi kötelezettségvállalásaival különös figyelmet kell fordítani a fejlődő országok kivitele útjában álló szükségtelen akadályok elhárítására és arra, hogy kellő időben értesítsék ezeket az országokat a kiemelten fontos változásokról.

Indokolás

A cikknek jobban kell tükröznie az Uniónak a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás (TBT-megállapodás) keretében vállalt különleges kötelezettségeit, amely megállapodás kimondja, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a műszaki előírások, a szabványok és a megfelelőségértékelési eljárások ne képezzék a fejlődő országokból származó export szükségtelen akadályait.

 

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

117 cikk – 1 bekezdés

 

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések

(1) Azon esetek sérelme nélkül, amikor e rendeletnek megfelelően behozatali vagy kiviteli engedélyre van szükség, egy vagy több mezőgazdasági terméknek az Unióban való szabad forgalomba bocsátás céljából történő behozatala vagy az Unióból való kivitele engedély bemutatásához köthető, amennyiben az érintett piacok irányítása, és különösen a szóban forgó termékek kereskedelmének felügyelete céljából az engedélyek szükségesnek tűnnek.

(1) Azon esetek sérelme nélkül, amikor e rendeletnek megfelelően behozatali vagy kiviteli engedélyre van szükség, egy vagy több mezőgazdasági terméknek az Unióban való szabad forgalomba bocsátás céljából történő behozatala vagy az Unióból való kivitele engedély bemutatásához köthető, amennyiben az érintett piacok irányítása és szükség szerint a fejlődő országokkal folytatott kereskedelem felügyelete és az Unió fejlesztési célkitűzéseivel való összhang biztosítása céljából az engedélyek szükségesnek tűnnek.

Indokolás

A kiviteli engedélyeket eszközként lehetne használni az érzékeny termékek fejlődő országokkal folytatott kereskedelmének ellenőrzésére és esetleg szabályozására a fejlődő országokban most kibontakozó mezőgazdasági ágazatok káros hatásoktól való megóvása érdekében. El kell kerülni a kivitelre vonatkozó egyoldalú korlátozásokat az érintett partnerország kormányával való szoros együttműködés révén.

 

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat

136 bekezdés – 1 a bekezdés (új)

 

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1a) A politikák fejlesztési célú koherenciájának biztosítása érdekében nem szabad export-visszatérítést nyújtani a fejlődő országokba irányuló kivitelre vonatkozóan, amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy a szóban forgó termék exportja árthat a helyi termelőknek. A Bizottságnak jogában kell, hogy álljon, hogy e rendelet 160. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a fejlődő országokba irányuló kivitellel kapcsolatos export-visszatérítések nyújtására vonatkozó feltételek és eljárások meghatározása érdekében.

Indokolás

Egy olyan átmeneti időszak során, amikor még lehet élni az export-visszatérítésekkel, a Bizottságnak meg kell határoznia a fejlődő országokba, különösen pedig az LCD-országokba irányuló kivitellel kapcsolatos export-visszatérítések nyújtására vonatkozó feltételeket és eljárásokat, amelyek biztosítják, hogy a kivitelek megfeleljenek az Unió fejlesztési célkitűzéseinek. Különösen azokban az esetekben kell kerülni mindenféle export-visszatérítést, amikor a kivitel árthat a fejlődő országokbeli helyi termelőknek.

 

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat

5 rész – 157 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

E rendelet alkalmazása, a mezőgazdasági termékek piacának nyomon követése, elemzése és kezelése, a piac átláthatóságának biztosítása, a KAP keretébe tartozó intézkedések megfelelő működésének biztosítása, ellenőrzése, nyomon követése, értékelése és pénzügyi ellenőrzése, valamint nemzetközi megállapodások végrehajtása, és ezen belül a megállapodásokban foglalt értesítési kötelezettségek teljesítése céljából a Bizottság a (2) bekezdésben említett eljárással összhangban elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a vállalkozások, tagállamok és/vagy harmadik országok által közlendő információkra vonatkozóan. A Bizottság ennek során figyelembe veszi, hogy milyen adatokra van szükség, és milyen szinergiák vannak a lehetséges adatforrások között.

E rendelet alkalmazása, a mezőgazdasági termékek piacának nyomon követése, elemzése és kezelése, a piac átláthatóságának biztosítása, a KAP keretébe tartozó intézkedések megfelelő működésének biztosítása, ellenőrzése, nyomon követése, értékelése és pénzügyi ellenőrzése, valamint nemzetközi megállapodások és a politikák fejlesztési célú koherenciájának végrehajtása, és ezen belül a megállapodásokban foglalt értesítési kötelezettségek teljesítése céljából a Bizottság a (2) bekezdésben említett eljárással összhangban elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a vállalkozások, tagállamok és/vagy harmadik országok által közlendő információkra vonatkozóan. A Bizottság ennek során figyelembe veszi, hogy milyen adatokra van szükség, és milyen szinergiák vannak a lehetséges adatforrások között, figyelembe véve a harmadik országok adatait is.

 

Módosítás  14

Rendeletre irányuló javaslat

5 rész – 159 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)

 

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca) Fejlesztési Együttműködési Eszközhöz tartozó, mezőgazdasággal kapcsolatos programok.

Módosítás     15

Rendeletre irányuló javaslat

6 rész – 165 cikk – 2 a bekezdés (új)

 

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a) A 133–141. cikket 2016. december 31-ig kell alkalmazni.

 

 

 

ELJÁRÁS

Cím

A mezőgazdasági termékek közös piacszervezése (”egységes KPSZ-rendelet”)

Hivatkozások

COM(2011)0626 – C7-0339/2011 – 2011/0281(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság:

25.10.2011

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

DEVE

25.10.2011

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Birgit Schnieber-Jastram

7.11.2011

Vizsgálat a bizottságban

24.4.2012

 

 

 

Az elfogadás dátuma

19.6.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Thijs Berman, Michael Cashman, Véronique De Keyser, Nirj Deva, Leonidas Donskis, Charles Goerens, Catherine Grèze, Filip Kaczmarek, Michał Tomasz Kamiński, Gay Mitchell, Norbert Neuser, Jean Roatta, Birgit Schnieber-Jastram, Michèle Striffler, Keith Taylor, Eleni Theocharous, Patrice Tirolien, Ivo Vajgl, Anna Záborská, Iva Zanicchi

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Gesine Meissner, Csaba Őry, Judith Sargentini, Patrizia Toia

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Ioan Enciu, Gabriele Zimmer

 

 

17.10.2012

VÉLEMÉNY A KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL

 

a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére

a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletre) irányuló javaslatról

( COM(2011)0626 – C7‑0339/2011 – 2011/0281(COD) )

A vélemény előadója: Giovanni La Via

 

PA_Legam

RÖVID INDOKOLÁS

A piacok KAP-on belül történő közös megszervezése továbbra is fontos részét képezi a jelenlegi reformnak és jelentős prioritással bír. A reform megpróbálja felvázolni többek között a cukor, a bor, az olívaolaj piacának KAP-on belül történő egyedi szervezéséhez vezető utat. A javaslatok a KAP valamennyi ágazatával próbálnak foglalkozni, valamint megpróbálják fenntartani az Unió pénzügyi érdekeit.

Mivel a KAP egyre összetettebbé vált az évek során, ezért a jobb szabályozásnak és a termelőkre nehezedő bürokrácia jelentős csökkentésének fontos részét kell képeznie a jövőbeni KAP-nak. A nemzeti hatóságokat érintő bármilyen indokolatlan vagy túlzott adminisztratív terhet és költséget kerülni kell, különösen a tagállamok költségvetési konszolidációja és a források szűkössége fényében. Célzott kiadásokra van szükség az uniós alapok hatékony kezelésének biztosítása érdekében a célból, hogy létfontosságú közjavakat lehessen nyújtani a többfunkciós KAP-on keresztül.

A bizottsági javaslat célja, hogy minden egyes szektor figyelembevételével ágazatspecifikus politikákat fektessen le. Továbbá a javaslatokban felmerül a piaci intervenció, a magánraktározás és az export-visszatérítések kérdése is. A termelői szervezetek és csoportok, különösen a zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozók, a promóciós rendszerek és a címkézési gyakorlatok kérdésével már eddig is foglalkozott a javaslat. Szakpolitikai lehetőségek állnak az ágazatok rendelkezésére a mezőgazdaságot érintő jövőbeli kihívások megválaszolása, valamint a KAP célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. A reformnak figyelembe kell vennie az új, a marketingre, termelésre és minőségpolitikára vonatkozó csomag előírásait (pl. ami a tejkvótákat illeti) azért, hogy biztosítani tudja a jelentős áringadozások elkerülését lehetővé tevő hatékony keretet és rendszert.

Nagyon fontos, hogy biztosítsuk a kifizetések nyújtásához kötődő közérdek követelményeinek való megfelelést.

E jelentés az Európai Bizottság által a KAP számára a következő többéves pénzügyi keretben előirányzott teljes pénzösszegek alapján készült. E javaslat alapvető változtatásai esetén e vélemény tartalmát is felül kell vizsgálni.

 

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Bizottság felkéri a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

 

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

31 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – e pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(e) környezetvédelmi intézkedések és környezetkímélő termelési módszerek, a biogazdálkodást is beleértve;

(e) környezetvédelmi intézkedések és környezetkímélő termelési módszerek, a biogazdálkodást és az integrált termelést is beleértve;

Indokolás

Az „integrált termelés” mint a lehető legtöbb természeti erőforrást és mechanizmust integráló termelési mód hosszú távon fenntartható gazdálkodási formát garantál. Ezért – illetve amiatt, hogy e módszer gyakorlatilag valamennyi termény esetében alkalmazható – ezt olyan környezetvédelmi gyakorlatnak kell tekinteni, amelyet az Unióban a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatban elfogadnak.

 

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

32 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az uniós pénzügyi támogatás megegyezik a 30. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások ténylegesen befizetett összegével, és legfeljebb a felmerült tényleges kiadások 50 %-áig terjedhet.

(1) Az uniós pénzügyi támogatás megegyezik a 30. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások ténylegesen befizetett összegével, és legfeljebb a felmerült tényleges kiadások 60 %-áig terjedhet.

 

 

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

32 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez a százalékarány mindazonáltal a forgalmazott termékek értékének 4,6 %-ára növelhető, amennyiben a forgalmazott termékek összértékének 4,1 %-át meghaladó összeget csak válságmegelőzési és -kezelési intézkedések céljaira használják fel.

Ez a százalékarány mindazonáltal a forgalmazott termékek értékének 5 %-ára növelhető, amennyiben a forgalmazott termékek összértékének 4,1 %-át meghaladó összeget csak válságmegelőzési és -kezelési intézkedések céljaira használják fel.

 

 

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

55 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

E szabályok egyenlő intenzitással és szigorral vonatkoznak a harmadik országokból származó termékekre.

Indokolás

A kölcsönösség elvének alkalmazása azt hivatott biztosítani, hogy az ugyanazon piacra szánt összes termék megegyező követelményeknek feleljen meg.

 

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

133 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A kivitel világpiaci árfolyamok vagy árak alapján történő lebonyolításának lehetővé tételéhez szükséges mértékben, valamint a Szerződés 218. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő korlátokon belül az említett árfolyamok vagy árak és az uniós árak közötti különbséget export-visszatérítés révén ki lehet egyenlíteni:

(1) Az e fejezetben meghatározott export-visszatérítést csak a 154. cikkel összefüggésben lehet alkalmazni. A kivitel világpiaci árfolyamok vagy árak alapján történő lebonyolításának lehetővé tételéhez szükséges mértékben, valamint a Szerződés 218. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő korlátokon belül az említett árfolyamok vagy árak és az uniós árak közötti különbséget export-visszatérítés révén ki lehet egyenlíteni:

 

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

154 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Figyelembe véve, hogy hatékonyan és eredményesen szükséges fellépni azokban az esetekben, amikor a belső vagy a külső piacon bekövetkező jelentős áremelkedés, vagy -csökkenés, illetve egyéb tényezők a piac megzavarásának kockázatával fenyegetnek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az érintett ágazatra vonatkozó szükséges intézkedések tekintetében, a Szerződés 218. cikke értelmében megkötött megállapodásokból származó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával.

Figyelembe véve, hogy hatékonyan és eredményesen szükséges fellépni a belső vagy a külső piacokon bekövetkező jelentős áremelkedés, vagy -csökkenés által okozott piaci zavarokkal szemben, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az érintett ágazatra vonatkozó szükséges intézkedések tekintetében, a Szerződés 218. cikke értelmében megkötött megállapodásokból származó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával.

 

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

154 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben a piac megzavarásának kockázatával fenyegető, az első albekezdésben említett esetben rendkívül sürgető okok azt szükségessé teszik, akkor az e rendelet 161. cikkében meghatározott eljárást kell alkalmazni az e bekezdés értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.

Amennyiben az első albekezdésben említett piaci zavarok esetében rendkívül sürgető okok azt szükségessé teszik, az e rendelet 161. cikkében meghatározott eljárást kell alkalmazni az e bekezdés értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.

 

 

 

ELJÁRÁS

Cím

A mezőgazdasági termékek közös piacszervezése (”egységes KPSZ-rendelet”)

Hivatkozások

COM(2011)0626 – C7-0339/2011 – 2011/0281(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság:

25.10.2011

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

25.10.2011

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Giovanni La Via

6.2.2012

Az elfogadás dátuma

10.10.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

2

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marta Andreasen, Richard Ashworth, Francesca Balzani, Zuzana Brzobohatá, Göran Färm, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazábal Rubial, Salvador Garriga Polledo, Jens Geier, Ivars Godmanis, Lucas Hartong, Jutta Haug, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Ivailo Kalfin, Sergej Kozlík, Jan Kozłowski, Alain Lamassoure, Giovanni La Via, George Lyon, Barbara Matera, Juan Andrés Naranjo Escobar, Nadezhda Neynsky, Dominique Riquet, Potito Salatto, Helga Trüpel, Derek Vaughan, Angelika Werthmann

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Maria Da Graça Carvalho, Georgios Papastamkos, Nils Torvalds, Catherine Trautmann

 

 

08.11.2012

VÉLEMÉNY A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL

 

a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részére

a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletre) irányuló javaslatról

( COM(2011)0626 – C7‑0339/2011 – 2111/0281(COD) )

A vélemény előadója: Younous Omarjee

 

PA_Legam

MÓDOSÍTÁSOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felkéri a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

 

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a) Alapvetően fontos az erőviszonyoknak az élelmiszerláncban részt vevő termelők javára történő kiegyenlítése.

 

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során haladéktalanul, időben és megfelelő módon továbbítania kell a vonatkozó dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(2) Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítés, a végrehajtás, az ellenőrzés és az értékelés minden szakaszában megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A lakossági részvételt helyi, regionális, nemzeti és európai uniós szinten egyaránt fenn kell tartani. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során haladéktalanul, időben és megfelelő módon továbbítania kell a vonatkozó dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

 

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a) Figyelembe kell venni az Európai Bizottságnak a jövőbeli közös agrárpolitikára vonatkozó célkitűzéseit, a természeti erőforrások fenntartható kezelése, az élelmiszerbiztonság, a mezőgazdasági tevékenység egész Európa területén való fenntartása, a kiegyensúlyozott regionális fejlesztés, az európai mezőgazdasági ágazatok versenyképessége és a KAP egyszerűsítése tekintetében egyaránt.

 

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

5 b preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5b) Különösen fontos a mezőgazdasági termelőkre nézve a közös agrárpolitika végrehajtására vonatkozó adminisztratív szabályok egyszerűsítése, anélkül hogy ez az egyszerűsítés, a helyi és regionális sajátosságok figyelmen kívül hagyásával, a kritériumok túlzott mértékű egységesítéséhez vezetne.

 

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

30 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(30) Uniós finanszírozás szükséges annak ösztönzéséhez, hogy a piaci szereplők jóváhagyott szervezetei az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítását célzó munkaprogramokat dolgozzanak ki. Ebben az összefüggésben ennek a rendeletnek célszerű előírnia, hogy az uniós támogatás az érintett munkaprogramok keretében vállalt tevékenységekhez kapcsolódó prioritásokkal összhangban kerüljön elosztásra. A szóban forgó programok minőségének javítása érdekében ugyanakkor a tevékenységek körét a leghasznosabbakra kell korlátozni, valamint társfinanszírozást kell bevezetni.

(30) Uniós finanszírozás szükséges annak ösztönzéséhez, hogy a piaci szereplők jóváhagyott szervezetei az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítását célzó munkaprogramokat dolgozzanak ki különösen az Unió azon déli országainak régiói tekintetében, amelyek ezek termelésére szakosodtak. Ebben az összefüggésben ennek a rendeletnek célszerű előírnia, hogy az uniós támogatás az érintett munkaprogramok keretében vállalt tevékenységekhez kapcsolódó prioritásokkal összhangban kerüljön elosztásra. A szóban forgó programok minőségének javítása érdekében ugyanakkor a tevékenységek körét a leghasznosabbakra kell korlátozni, valamint társfinanszírozást kell bevezetni.

 

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

37 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37) Azokban a régiókban, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelés szervezettsége gyenge, lehetővé kell tenni kiegészítő nemzeti pénzügyi hozzájárulások nyújtását. A strukturálisan kifejezett hátrányban lévő tagállamok esetében indokolt, hogy e hozzájárulásokat az Unió visszatérítse.

(37) Azokban a régiókban, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelés szervezettsége gyenge, különösen a hegyvidéki régiókban, a szigeteken vagy az Unió déli államainak azon régióiban, amelyek különösen ki vannak téve az olyan időjárási kockázatoknak mint az aszály, lehetővé kell tenni kiegészítő nemzeti pénzügyi hozzájárulások nyújtását. A strukturális szempontból kifejezett hátrányban lévő, valamint a jelenlegi szociális és gazdasági válság által érintett tagállamok esetében indokolt, hogy e hozzájárulásokat az Unió visszatérítse.

 

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

54 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(54) Figyelembe véve a termékekre vonatkozó kielégítő és átlátható tájékoztatás iránti fogyasztói igényt, lehetővé kell tenni a termelés helyének eseti alapon, a megfelelő földrajzi szinten történő meghatározását is, figyelembe véve néhány ágazat sajátosságait, különösen a feldolgozott mezőgazdasági termékek tekintetében.

(54) Figyelembe véve a termékekre vonatkozó kielégítő és átlátható tájékoztatás iránti fogyasztói igényt, lehetővé kell tenni a termelés helyének eseti alapon, a megfelelő földrajzi szinten történő meghatározását is, egyaránt figyelembe véve az érintett terület gazdasági és termelési rendszerében a hiányos és téves információ által esetlegesen kiváltott hatást, valamint néhány ágazat regionális szintű sajátosságait, különösen a feldolgozott mezőgazdasági termékek tekintetében.

 

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a piac átláthatóságának biztosításához szükséges esetben azon feltételek meghatározása céljából, amelyek mellett határozhat a 16. cikkben felsorolt termékek magántárolásának támogatásáról, figyelemmel az érintett termékekre vonatkozó uniós feljegyzett piaci átlagárakra és referenciaárakra, illetve az ágazatot érintő különösen súlyos piaci helyzet, illetve egy vagy több tagállamban fellépő gazdasági folyamatok nyomán szükséges fellépésre.

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a piac átláthatóságának biztosításához szükséges esetben azon feltételek meghatározása céljából, amelyek mellett határozhat a 16. cikkben felsorolt termékek magántárolásának támogatásáról, figyelemmel az érintett termékekre vonatkozó uniós feljegyzett piaci átlagárakra és referenciaárakra, illetve az ágazatot érintő különösen súlyos és sürgető piaci helyzet, illetve egy vagy több tagállamban fellépő és az Unió régióiban a termelésre és a forgalmazásra jelentős mértékben kiható gazdasági folyamatok és helyzetek nyomán szükséges fellépésre.

 

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

48 cikk – 4 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) 50 % a kevésbé fejlett régiókban;

a) 60 % a kevésbé fejlett régiókban;

 

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

48 cikk – 4 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) 40 % a kevésbé fejlett régióktól eltérő régiókban;

b) 50% a kevésbé fejlett régióktól eltérő régiókban;

 

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

112 cikk – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 106–108. cikkben említett szervezetek azon tevékenységének ösztönzése érdekében, amely – a piacról való kivonással kapcsolatos tevékenységek kivételével – elősegíti a kínálatnak a piaci követelményekhez való igazítását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az élő növények, a marha- és borjúhús, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás és a baromfihús ágazatában az alábbi célokra irányuló intézkedések tekintetében:

A 106–108. cikkben említett szervezetek azon tevékenységének ösztönzése érdekében, amely – a piacról való kivonással kapcsolatos tevékenységek kivételével – elősegíti a kínálatnak a piaci követelményekhez való igazítását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamennyi ágazatban, az élő növények, a marha- és borjúhús, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás és a baromfihús ágazatában az alábbi célokra irányuló intézkedések tekintetében:

 

 

 

 

 

 

 

ELJÁRÁS

Cím

A mezőgazdasági termékek közös piacszervezése (”egységes KPSZ-rendelet”)

Hivatkozások

COM(2011)0626 – C7-0339/2011 – 2011/0281(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AGRI

25.10.2011

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

REGI

25.10.2011

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Younous Omarjee

5.3.2012

A vélemény korábbi előadója

Elie Hoarau

Az elfogadás dátuma

10.10.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

36

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

François Alfonsi, Luís Paulo Alves, Charalampos Angourakis, Jean-Jacob Bicep, Victor Boştinaru, John Bufton, Alain Cadec, Salvatore Caronna, Nikos Chrysogelos, Francesco De Angelis, Rosa Estaràs Ferragut, Danuta Maria Hübner, Filiz Hakaeva Hyusmenova, Vincenzo Iovine, María Irigoyen Pérez, Seán Kelly, Mojca Kleva, Constanze Angela Krehl, Petru Constantin Luhan, Vladimír Maňka, Iosif Matula, Erminia Mazzoni, Miroslav Mikolášik, Ana Miranda, Jan Olbrycht, Markus Pieper, Tomasz Piotr Poręba, Monika Smolková, Ewald Stadler, Nuno Teixeira, Lambert van Nistelrooij, Oldřich Vlasák, Kerstin Westphal, Hermann Winkler, Joachim Zeller, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Lena Kolarska-Bobińska, Czesław Adam Siekierski, Giommaria Uggias

 

 

ELJÁRÁS

Cím

A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezése („egységes KPSZ-rendelet”)

Hivatkozások

COM(2011)0626 – C7-0339/2011 – 2011/0281(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

12.10.2011

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság:

25.10.2011

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

DEVE

25.10.2011

BUDG

25.10.2011

EMPL

25.10.2011

ENVI

25.10.2011

 

REGI

25.10.2011

 

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

EMPL

27.10.2011

ENVI

24.10.2011

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Michel Dantin

26.9.2011

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

23.1.2012

19.3.2012

14.5.2012

18.6.2012

 

17.9.2012

11.3.2013

 

 

Az elfogadás dátuma

30.9.2013

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

14

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Eric Andrieu, Liam Aylward, José Bové, Luis Manuel Capoulas Santos, Vasilica Viorica Dăncilă, Michel Dantin, Paolo De Castro, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Robert Dušek, Hynek Fajmon, Mariya Gabriel, Iratxe García Pérez, Martin Häusling, Peter Jahr, Elisabeth Jeggle, Jarosław Kalinowski, George Lyon, Mairead McGuinness, Wojciech Michał Olejniczak, Marit Paulsen, Britta Reimers, Ulrike Rodust, Alfreds Rubiks, Giancarlo Scottà, Czesław Adam Siekierski, Sergio Paolo Francesco Silvestris, Alyn Smith, Csaba Sándor Tabajdi, Marc Tarabella, Janusz Wojciechowski

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Pilar Ayuso, María Auxiliadora Correa Zamora, Karin Kadenbach, Sandra Kalniete, Christa Klaß, Giovanni La Via, Petri Sarvamaa, Dimitar Stoyanov

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

María Muñiz De Urquiza

Benyújtás dátuma

6.11.2013

 

[1] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
[2] HL C 191., 2012.6.29., 116. o. és HL C 44., 2013.2.15., 158. o.
[3] HL C 225., 2012.7.27., 174. o.
[4] Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0085
[5] 
[6]              HL C 191., 2012.6.29., 116. o. és HL C 44., 2013.2.15., 158. o.
[7]              HL C 225., 2012.7.27., 174. o.
[8]              HL C …
[9]              Az Európai Parlament …-i álláspontja (a Hivatalos lapban még nem tették közzé) és a Tanács …-i határozata.
[10]              A Tanács 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).
[11]            Az Európai Parlament és a Tanács ...-i […]/EU rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről (HL L ..., ..., ... o.).
[12]            A Tanács 1979. február 5-i 234/79/EGK rendelete a mezőgazdasági termékekre alkalmazott, közös vámtarifa szerinti nómenklatúra kiigazítására vonatkozó eljárásról (HL L 34., 1979.2.9., 2. o., magyar nyelvű különkiadás, 3. fejezet, 4. kötet, 38. o.).
[13]            Az Európai Parlament és a Tanács 2012. november 21-i 1151/2012/EU rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).
[14]            HL C …
[15]            HL L […]., […]., […]. o.
[16]            Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
[17]            HL L 112., 2012.4.24., 21. o.
[18]            A Tanács 1972. május 2-i 922/72/EGK rendelete az 1972/73-as tenyészévben a selyemhernyókra nyújtott támogatás általános szabályainak megállapításáról (HL L 106., 1972.5.5., 1. o., magyar nyelvű különkiadás, 3. fejezet, 1. kötet, 303. o.).
[19]            A Tanács 1979. február 5-i 234/79/EGK rendelete a mezőgazdasági termékekre alkalmazott, közös vámtarifa szerinti nómenklatúra kiigazítására vonatkozó eljárásról (HL L 34., 1979.2.9., 2. o., magyar nyelvű különkiadás, 3. fejezet, 4. kötet, 38. o.).
[20]            A Tanács 1996. július 30-i 1601/96/EK rendelete az 1995. évi betakarítás során a komlótermelőknek nyújtott támogatás meghatározásáról (HL L 206., 1996.8.16., 46. o.).
[21]            A Tanács 2001. május 22-i 1037/2001/EK rendelete az 1493/1999/EK rendeletben nem szereplő borászati kezeléseken esetlegesen átesett egyes importált borok közvetlen emberi fogyasztásra történő kínálatának és értékesítésének engedélyezéséről (HL L 145., 2001.5.31., 12. o., magyar nyelvű különkiadás, 3. fejezet, 32. kötet, 284. o.).
[22]            A Tanács 2005. december 20-i 2006/232/EK határozata az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a borkereskedelemről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 87., 2006.3.24., 1. o.).
[23]            Az Európai Parlament és a Tanács ...-i .../.../EU rendelete a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L […]., […]., […]. o.).
[24]            Az Európai Parlament és a Tanács 2012. november 21-i 1151/2012/EU rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).
[25]            A Tanács 2007. június 28-i 834/2007/EK rendelete az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).
[26]            Az Európai Parlament és a Tanács ...-i .../.../EU határozata a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról – „Jólét bolygónk felélése nélkül” (HL L […]., […])., […].o. )
[27]            A Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
[28]            Az Európai Parlament és a Tanács 2013. március 13-i 229/2013/EU rendelete az egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 41. o.) ▌.
[29]            HL C 244., 2004.10.1., 2. o.
[30]            Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1169/2011/EU rendelete fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).
[31]            Az Európai Parlament és a Tanács 1998. június 22-i 98/34/EK irányelve a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 204., 1998.7.21., 37. o.; magyar nyelvű különkiadás, 13. fejezet, 20. kötet, 337. o.).
[32]            Az Európai Parlament és a Tanács 2000. március 20-i 2000/13/EK irányelve az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 109., 2000.5.6., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás, 15. fejezet, 5. kötet, 75. o.).
[33]            Az Európai Parlament és a Tanács 2008. január 15-i 110/2008/EK rendelete a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.).
[34]            Az Európai Parlament és a Tanács 2008. október 22-i 2008/95/EK irányelve a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 299., 2008.11.8., 25. o.).
[35]            A Tanács 2009. február 26-i 207/2009/EK rendelete a közösségi védjegyről (HL L 78., 2009.3.24., 1. o.).
[36]            A Tanács 1999. május 17-i 1493/1999/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről (HL L 179., 1999.7.14., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás, 3. fejezet, 26. kötet, 25. o.).
[37]            A Bizottság 2002. április 29-i 753/2002/EK rendelete az egyes borászati termékek leírása, jelölése, kiszerelése és oltalma tekintetében az 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról (HL L 118., 2002.5.4., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás, 3. fejezet, 35. kötet, 455. o.).
[38]            HL C 116., 2011.4.14., 12. o.
[39]            A Tanács 1989. június 14-i 89/396/EGK irányelve az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről (HL L 186., 1989.6.30., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás, 13. fejezet, 10. kötet, 3. o.).
[40]            Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/45/EK irányelve az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról, a 75/106/EGK és a 80/232/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint a 76/211/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 247., 2007.9.21., 17. o.).
[41]            Az Európai Parlament és a Tanács 2013. március 13-i 228/2013/EU rendelete az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 23. o.).
[42]            A Tanács 2002. december 16-i 1/2003/EK rendelete a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás, 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).
[43]            A Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).
[44]            E termelési mennyiség kiszámításához különbséget kell tenni az emberi fogyasztásra, illetve az egyéb felhasználásra szánt olívaolaj között.
[45]            A nem feldolgozott termékek megfelelő KN-kódját a jogi szöveg véglegesítését megelőzően kell beilleszteni.
[46]            A Tanács 1992. október 12-i 2913/1992/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 10. o., magyar nyelvű különkiadás: 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.).
[47]            A Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o., magyar nyelvű különkiadás: 2. fejezet, 6. kötet, 3. o.).
[48]            A Tanács 2009. február 26-i 260/2009/EK rendelete a behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 84., 2009.3.31., 1. o.).
[49]            A Tanács 2009. július 7-i 625/2009/EK rendelete az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 185., 2009.7.17., 1. o.).
[50]            A Tanács 2009. november 30-i 1216/2009/EK rendelete a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról (HL L 328., 2009.12.15., 10. o.).
[51]            HL L […]., […]., […]. o.
[52]            A Tanács 2001. december 20-i 2001/110/EK irányelve a mézről (HL L 10., 2002.1.12., 47. o.; magyar nyelvű különkiadás, 13. fejezet, 27. kötet, 179. o.).
[53]      Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.; magyar nyelvű különkiadás, 3. fejezet, 45. kötet, 14. o.).
[54]      Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 854/2004/EK rendelete az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 206. o.; magyar nyelvű különkiadás, 3. fejezet, 45. kötet, 75. o.).
[55]            Az Európai Parlament és a Tanács 2000. július 17-i 1760/2000/EK rendelete a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás, 3. fejezet, 30. kötet, 248. o.).
[56]            Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 882/2004/EK rendelete a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás, 3. fejezet, 45. kötet, 200. o.).
[57]            Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/114/EK irányelve a megtévesztő és összehasonlító reklámról (HL L 376., 2006.12.27., 21. o.).
[58]            Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1925/2006/EK rendelete a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról (HL L 404., 2006.12.30., 26. o.).
[59]      A Tanács 1990. szeptember 24-i 90/496/EGK irányelve az élelmiszerek tápértékjelöléséről (HL L 276., 1990.10.6., 40. o.; magyar nyelvű különkiadás, 13. fejezet, 10. kötet, 191. o.).
[60]      A Tanács 1988. december 21-i 89/108/EGK irányelve az emberi fogyasztásra szánt gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 40., 1989.2.11., 34. o.; magyar nyelvű különkiadás, 13. fejezet, 9. kötet, 318. o.).
[61]            A jogász-nyelvész szakértők által egészében ellenőrizendő.