a Moldovai Köztársaságnak szánt autonóm kereskedelmi kedvezmények bevezetéséről szóló 55/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2014)0542 – C8‑0128/2014 – 2014/0250(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–       tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2014)0542),

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8‑0128/2014),

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–       tekintettel a Tanács képviselőjének 2014. ...-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–       tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–       tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0053/2014),

1.      elfogadja első olvasatbeli álláspontját, megegyezően a Bizottság javaslatával;

2.      felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Moldovai Köztársaság (a továbbiakban: Moldova) számára a 2008. január 21-i 55/2008/EK tanácsi rendelet („az autonóm kereskedelmi kedvezményekről szóló rendelet”) autonóm kereskedelmi kedvezményeket vezetett be. Ilyen kedvezmények megadását még 2005-ben, az európai szomszédsági politika keretében megvalósítandó cselekvési tervben irányozták elő, és feltételeként azt szabták, hogy Moldovának lényeges javításokat kell eszközölnie az áruk ellenőrzésére és jóváhagyására vonatkozó rendszerében. Moldova teljesítette kötelezettségvállalásait, reformokat hajtva végre a vámügyi jogszabályozás terén, amelyeket közigazgatási gyakorlatába 2007-ig eredményesen átültetett.

Az EU ezért 2008 januárjától 2015 december 31-ig terjedő időszakra megadta Moldova számára az autonóm kereskedelmi kedvezményeket.

Az autonóm kereskedelmi kedvezmények az EU általános vámkedvezmény-rendszere (GSP) keretében Moldova számára már korábban megadott GSP+ kedvezmények helyébe léptek. Az autonóm kereskedelmi kedvezményekről szóló rendelet a GSP kedvezményekhez képest azt a többletet jelentette, hogy megszüntetett minden fennmaradó vámot a moldovai ipari termékek után, valamint könnyebbé tette a moldovai mezőgazdasági termékeknek az uniós piacra történő bejutását. Ennek következményeképpen valamennyi moldovai származású termék szabadon bejuthatott az Európai Unió piacaira, bizonyos mezőgazdasági termékeket kivéve, amelyek jegyzékét az autonóm kereskedelmi kedvezményekről szóló rendelet 1. melléklete tartalmazta (főként szarvasmarha-, sertés-, szárnyas- és tejtermékekről, kukoricáról, árpáról és cukorról van szó).

Az utóbbi években az EU és Moldova megerősítette politikai és gazdasági kapcsolatait, többek között társulási megállapodás megkötése révén. A 2014. június 27-én aláírt megállapodás kereskedelmi pillért is tartalmaz, amely „mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség” (DCFTA) létrehozásához vezetett a felek között. A DCFTA-t 2014. szeptember 1-je óta ideiglenesen alkalmazzák. A DCFTA révén Moldova tovább fokozhatja majd az uniós piachoz való hozzáférését, különösen, ha jogszabályait és szabványait a megfelelő uniós jogszabályokhoz és szabványokhoz közelíti. Fontos megjegyezni, hogy az uniós autonóm kereskedelmi kedvezmények a DCFTA keretében liberalizált áruforgalmi rendszerhez járulnak hozzá, annak kiegészítőiként.

Az EU és Moldova közötti gazdasági és politikai kapcsolatok fokozása miatt Oroszország 2014. július 21-től politikai okokból tilalmat vezetett be a Moldovából származó mezőgazdasági termékek behozatalára. Ez a tilalom jelentős mértékben sújtja Moldova gazdaságát. A mezőgazdaság Moldova gazdaságának mintegy 40%-át képviseli. Különösen a kertészeti ágazat jelentősége kulcsfontosságú, mivel mintegy 250 000 ember (azaz a dolgozó lakosság mintegy 10%-a) számára biztosít munkalehetőséget, akik főleg vidéki térségekben élnek, és közepes méretű ültetvényeket vagy családi kiskerteket művelnek meg. Ráadásul az elmúlt években a kertészeti termékek kiviteli szintjei amúgy is csökkentek, így bármely további jelentős visszaesés aránytalanul súlyos hatást váltana ki mind a gazdaságra, mind pedig az egész társadalomra nézve. A moldovai hatóságok e kritikus körülmények között támaszt és oltalmat keresve az EU-hoz fordultak, sürgős segítséget kérve az orosz tilalom gazdasági következményeinek enyhítése érdekében, különösen a moldovai gyümölcstermesztők legfontosabb terményei, az alma, a szilva és a csemegeszőlő számára.

Ezt követően a Bizottság a szolidaritás szellemében javasolta az autonóm kereskedelmi kedvezményekről szóló rendelet módosítását, három új vámmentes kontingens – 40 000 tonna friss alma, 10 000 tonna csemegeszőlő és 10 000 tonna friss szilva – bevezetésével a nevezett rendelet keretében, a DCFTA keretében már megadott vámtarifa-kedvezményeken túlmenően. A javasolt kedvezmények bizonyos előnyökkel járnak és azonnal enyhítenék a moldovai gazdaság súlyos gondjait, miközben az EU piacára csupán rendkívül korlátozott hatást gyakorolnának. E vámkontingensek a három termék szezonális jellegére tekintettel visszamenőleges hatállyal, 2014. augusztus 1-jétől lennének érvényesek, azonban csupán 2015 végéig, az autonóm kereskedelmi kedvezmények rendszerének lejártáig maradnának hatályban.

Az érintett három terményre megadandó vámmentes kontingensek volumene az adott termények uniós termesztéséhez viszonyítva rendkívül korlátozott (0,4% az alma, 0,7% a szilva és 0,6% a csemegeszőlő esetében). E százalékos arányok még abban az esetben is nagyon alacsonyak maradnak, ha az autonóm kereskedelmi kedvezmények és a DCFTA kombinált hatásával számolunk, ráadásul a kedvezmény zömmel az uniós termeléstől eltérő piaci szegmenseket érintene.

Konkrétabb megközelítésben a kulturális és földrajzi közelség, az áruk kiszerelése és csomagolása tekintetében fennálló hasonlóságok, valamint a jelenlegi piaci helyzet fényében erősen valószínűsíthető, hogy a három érintett termény Európai Unióba belépő többletmennyiségének túlnyomó részét a romániai piac felszívja. Az Alma és Körte Világegyesület (WAPA) előrejelzései szerint például az alma esetében az elmúlt öt évben tapasztalható csökkenési tendencia alapján az idén Romániában 22%-os termeléscsökkenés várható

http://www.wapa-association.org/docs/2014/European_apple_and_pear_crop_forecast_2014_-_Summary.pdf

A Bizottság adatai szerint a Moldovából az EU-ba irányuló teljes behozatal 2013-ban az EU teljes behozatalának 0,1%-át tette ki. A Moldovai Köztársaságból származó teljes behozatal 90%-a az EU-ban egyébként is vámmentességet élvez, a Moldovából származó friss alma, friss szilva és friss csemegeszőlő importjának volumene pedig – behozatali áron számolva – nem érte el az e terményeknek a világból az EU-ba irányuló teljes behozatalának 0,01%-át. A vámbevételek ennek megfelelő csökkenése tehát elhanyagolható hatást gyakorol majd az EU költségvetésére.

Végezetül, a javaslat módosításokat tartalmaz az autonóm kereskedelmi kedvezményekről szóló rendelet mellékletében szereplő néhány termék (más tönköly, közönséges búza és kétszeres, valamint árpa) KN-kódja tekintetében annak érdekében, hogy azok tükrözzék az 1001/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet által a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében bevezetett módosításokat. Ez a kiigazítás teljes egészében technikai jellegű.

A fenti megfontolások fényében az előadó javasolja, hogy az Európai Parlament módosítások nélkül fogadja el a Bizottság javaslatát.