Plenárisülés-dokumentum

 

A8-0318/2017

19.10.2017

***I

JELENTÉS

az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás)

( COM(2016)590 – C8-0379/2016 – 2016/0288(COD) )

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Előadó: Pilar del Castillo Vera

 

A vélemény előadója (*):

Dita Charanzová, Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

 

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

(Átdolgozás – az eljárási szabályzat 104. cikke)

PR_COD_1recastingam

 

 

Az eljárások jelölései

  *  Konzultációs eljárás

  ***  Egyetértési eljárás

  ***I  Rendes jogalkotási eljárás (első olvasat)

  ***II  Rendes jogalkotási eljárás (második olvasat)

  ***III  Rendes jogalkotási eljárás (harmadik olvasat)

 

(Az eljárás típusa a jogszabálytervezetben javasolt jogalaptól függ.)

 

 

 

 

 

A jogalkotási aktus tervezetének módosításai

A Parlament kéthasábos módosításai

 

A törlést félkövér dőlt betűk jelzik a baloldali hasáb szövegében. A szövegváltoztatást félkövér dőlt betűk jelzik mindkét hasáb szövegében. Az új szöveget félkövér dőlt betűk jelzik a jobb oldali hasáb szövegében.

 

A módosítások fejlécének első és második sora a vizsgált jogalkotási aktus tervezetének érintett szakaszára utal. Ha a módosítás már létező – a jogalkotási aktus tervezetével módosítani kívánt – jogalkotási aktusra vonatkozik, a fejléc egy harmadik és egy negyedik sort is tartalmaz, amelyek a létező jogalkotási aktusra és annak érintett rendelkezésére utalnak.

 

A Parlament módosításai konszolidált szöveg formájában

 

Az új szövegrészeket félkövér dőlt betűk jelzik. A törölt szövegrészeket a ▌ jel jelzi vagy azok át vannak húzva. A szövegváltoztatást a helyettesítendő szöveg törlésével vagy áthúzásával és a helyébe lépő új szöveg félkövér dőlt szedésével jelzik.

Ettől eltérően a szolgálatok által a végleges szöveg kialakítása érdekében bevezetett, kimondottan technikai jellegű módosításokat nem kell jelölni.

 

 

 

TARTALOM

Oldal

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE  4

INDOKOLÁS  262

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről  297

VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről  458

VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről  501

MELLÉKLET: A JOGI BIZOTTSÁG LEVELE  535

MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG JOGI SZOLGÁLATAIBÓL ÁLLÓ TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT VÉLEMÉNYE  537

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN  542

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN  543

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás)

( COM(2016)590 – C8-0379/2016 – 2016/0288(COD) )

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (EUMSZ) a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvére;

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára ( COM(2016)0590 ),

–  a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel azok indokolással alátámasztott véleményére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0379/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a svéd Parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. január 26-i véleményére[1],

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2017. február 8-i véleményére[2],

–  tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra[3],

–  tekintettel az eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsághoz intézett, 2016. október 17-i levélre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 104. és 59. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére ( A8-0318/2017 ),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítja, vagy lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI*[4]*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

2016/0288 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról

Jogszabály-átdolgozás

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel azok indokolt véleményére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[5],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[6],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

 

mivel:

(1)  A 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[7], a 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[8], a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[9] és a 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[10] jelentősen módosultak. Mivel most további módosításokra kerül sor, a rendeletet az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

(2)  Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások meglévő keretszabályozásának részét képező öt irányelv (a 2002/19/EK irányelv, a 2002/20/EK irányelv, a 2002/21/EK irányelv, a 2002/22/EK irányelv, valamint a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[11] működését a Bizottság köteles rendszeresen felülvizsgálni különösen annak meghatározása céljából, hogy a technológiai változások és a piaci fejlemények tükrében igényelnek-e módosítást[12].

(3)  A digitális egységes piaci stratégia keretében a Bizottság felvázolta, hogy a távközlési keretszabályozás felülvizsgálata olyan intézkedésekre fog összpontosítani, amelyek célja a nagy sebességű széles sávú hálózatokba való beruházás ösztönzése, az egységes piaci megközelítés következetesebb alkalmazása a rádióspektrum-politikában és a spektrumgazdálkodásban, a valódi egységes piaci feltételek érvényesítése az egységes szabályozás hiányának orvoslása által, a fogyasztók hatékony védelme, egyenlő versenyfeltételek és a szabályok következetes alkalmazásának biztosítása valamennyi piaci szereplő számára, valamint hatékonyabb szabályozási intézményi keret szavatolása. A Bizottság az európai digitális egységes piaci stratégia részeként a 2002/58/EK irányelv felülvizsgálatát is bejelentette, hogy magas szintű védelmet biztosítson az elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználóinak a magánéletüket illetően, egyúttal egyenlő versenyfeltételeket szavatoljon a piac összes szereplője számára.

(4)  Ez az irányelv a célravezető szabályozásra irányuló azon gyakorlat része, amelynek hatóköre négy irányelvre (keretirányelv, engedélyezési irányelv, hozzáférési irányelv, egyetemes szolgáltatási irányelv) és egy rendeletre (BEREC-rendelet[13]) terjed ki. Az irányelvek mindegyike elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetőire és szolgáltatások nyújtóira vonatkozik, az ágazatban alkalmazott szabályozási előzményekkel összhangban, melynek keretében a vállalkozások vertikálisan integráltak voltak, vagyis hálózatüzemeltetés és szolgáltatásnyújtás terén egyaránt aktívak. A felülvizsgálat lehetőséget nyújt a négy irányelv átdolgozására, hogy – a REFIT célkitűzésének megfelelően – a jelenlegi szerkezet egyszerűsítésével egységesebbé és hozzáférhetőbbé tegye azt. Emellett lehetőséget nyújt a szerkezetnek az új piaci realitások szerinti kiigazítására, mivel a hírközlési szolgáltatások nyújtása ma már nem feltétlenül kapcsolódik hálózatüzemeltetéshez. A jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásban foglaltaknak megfelelően az átdolgozás olyan új jogi aktus elfogadását jelenti, amely a korábbi jogi aktus érdemi módosításait és nem módosított rendelkezéseit egyetlen szövegbe foglalja. Az átdolgozásra irányuló javaslat egyrészt a korábbi jogi aktuson eszközölt érdemi módosításokat tartalmazza, másodsorban pedig a korábbi jogi aktus érdemi módosításainak és nem módosított rendelkezéseinek kodifikációját foglalja magában.

(5)  Ez az irányelv olyan jogi keretet hivatott létrehozni, amely biztosítja az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatásának és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát, amelyet kizárólag az ebben az irányelvben megállapított feltételek és a Szerződés 52. cikke (1) bekezdésének és az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: „a Charta”) 52. cikke (1) bekezdésének megfelelő korlátozások – különösen a közrenddel, a közbiztonsággal és a közegészséggel kapcsolatos intézkedések – korlátozhatnak.

(6)  Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem sértik az egyes tagállamok azon lehetőségét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 87. és 45. cikkében meghatározott okokból megtegyék a szükséges intézkedéseket alapvető biztonsági érdekeik védelmében, a közrend és a közbiztonság védelmében, valamint a bűncselekmények nyomozásának, felderítésének és üldözésének lehetővé tétele végett, figyelembe véve, hogy ezen intézkedéseket törvényben kell előírni, és tiszteletben kell tartaniuk a Charta által elismert jogok és szabadságok lényegét, és a Charta 52. cikke (1) bekezdésével összhangban meg kell felelniük az arányosság elvének.

(7)  A távközlési ágazat, a médiaágazat és az információtechnológiai ágazat konvergenciája magában foglalja azt, hogy minden elektronikus hírközlő hálózatnak és elektronikus hírközlési szolgáltatásnak a lehető legnagyobb mértékben egy egységes, egyetlen irányelv által létrehozott Európai Elektronikus Hírközlési Kódex hatálya alá kell tartoznia, azon ügyek kivételével, amelyekre rendeletekkel megállapított, közvetlenül alkalmazandó szabályok irányadók. Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások szabályozását el kell választani a tartalom szabályozásától. Ez a kódex ennélfogva nem terjed ki az elektronikus hírközlő hálózatokon elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételével nyújtott szolgáltatások tartalmára, így a műsor-szolgáltatási tartalomra, pénzügyi szolgáltatásokra és egyes, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra, ezért tehát nem sérti az ilyen szolgáltatások tekintetében – az uniós jognak megfelelően – uniós vagy nemzeti szinten a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása, valamint a médiapluralizmus védelme érdekében hozott intézkedéseket. A televízió-műsorok tartalmára a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv21 vonatkozik. Az audiovizuális politika és tartalom szabályozását általános érdekű célok – így a véleménynyilvánítás szabadsága, a médiapluralizmus, a pártatlanság, a kulturális és nyelvi sokszínűség, a társadalmi befogadás, a fogyasztóvédelem és a kiskorúak védelme – érdekében alkalmazzák. A kódexnek vonatkoznia kell az elektronikus hírközlő hálózatokra és szolgáltatásokra is, kivéve, ha ezeket kifejezetten kizárják a kódex hatálya alól. Az elektronikus hírközlés szabályozásának és a tartalom szabályozásának egymástól való elválasztása nem sérti továbbá az ezek között meglévő kapcsolatok figyelembevételét, különösen a véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadsága, a médiapluralizmus, a kulturális sokszínűség, a fogyasztóvédelem, a magánélet védelme és a személyes adatok védelme biztosítása érdekében.

(7a)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a médiapluralizmus és a kulturális sokszínűség érdekében az uniós polgárok egyetemes hozzáféréssel rendelkezzenek az információk és a jó minőségű, közérdekű tartalmak széles köréhez, figyelembe véve a terjesztési rendszerek és az üzleti modellek gyors, a médiaágazatot jelenleg befolyásoló fejlődését.

(8)  Ez az irányelv nem érinti a 2014/53/EU irányelv hatálya alá tartozó rádióberendezéseket, kiterjed azonban a rádiózáshoz és a digitális televíziózáshoz használt fogyasztói berendezésekre.

(9)  Annak érdekében, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok – különösen a végberendezéstől végberendezésig érvényesülő műszaki átjárhatóság tekintetében – teljesíthessék az ebben az irányelvben kitűzött célokat, az irányelv hatályának célszerű kiterjednie a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[14] értelmében vett rádióberendezések bizonyos vetületeire, valamint a digitális televíziózás céljára használt fogyasztói berendezésekre, a fogyatékossággal élők hozzáférésének megkönnyítése érdekében. Fontos, hogy a szabályozó hatóságok a fogyatékossággal élő felhasználók elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében ösztönözzék a hálózatüzemeltetők és a végberendezés-gyártók közötti együttműködést. A rádióspektrum rádiós végberendezések céljából történő nem kizárólagos használatát – jóllehet nem kapcsolódik gazdasági tevékenységhez – szintén indokolt ezen irányelv hatálya alá vonni az engedélyezésükre irányadó szabályrendszerre vonatkozó összehangolt megközelítés biztosítása érdekében.

(10)  Az ezen irányelv hatálya alá tartozó egyes elektronikus hírközlési szolgáltatások megfelelhetnek a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkében foglalt, az „információs társadalommal összefüggő szolgáltatására” vonatkozó fogalommeghatározásnak is. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra irányadó rendelkezések az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkoznak, amennyiben ezen irányelv vagy más uniós jogi aktusok nem tartalmaznak az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó konkrétabb rendelkezéseket. Ugyanakkor az olyan elektronikus hírközlési szolgáltatások, mint a beszédalapú telefonszolgáltatások, üzenetszolgáltatások és az elektronikus levéltovábbítási szolgáltatások ennek az irányelvnek a hatálya alá tartoznak. Ugyanazon vállalkozás, például egy internetszolgáltató, egyszerre kínálhat elektronikus hírközlési szolgáltatást, pl. internet-hozzáférést, és az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó szolgáltatásokat, mint például web alapú és nem kommunikációval összefüggő tartalomszolgáltatást is.

(11)  Ugyanaz a vállalkozás, például egy kábelüzemeltető, kínálhat mind elektronikus hírközlési szolgáltatást – például televíziójel-átvitelt –, mind pedig az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó szolgáltatást – például rádióműsor- vagy televízióműsor-tartalomszolgáltatási ajánlat piaci értékesítését; és ezért erre a vállalkozásra – tartalomszolgáltatóként vagy elosztóként végzett tevékenységeivel kapcsolatban – az ezen irányelv rendelkezéseitől eltérő rendelkezéseknek megfelelően és az ezen irányelv I. mellékletében megállapított feltételjegyzék sérelme nélkül, további kötelezettségek róhatók.

(12)  A szabályozási keretnek ugyanakkor ki kell terjednie a minden elektronikus hírközlő hálózatra, ideértve a rádióspektrum egyre gyakoribbá váló saját célú felhasználását olyan új típusú hálózatok által, amelyek kizárólag mobil rádióberendezések autonóm rendszereiből állnak, melyek központi irányítás vagy központosított hálózati-üzemeltető nélkül, vezeték nélküli hálózattal csatlakoznak egymáshoz, és működésük nem feltétlenül köthető bármely konkrét gazdasági tevékenységhez. Az ötödik generációs mobiltávközlő környezet kialakítása során ilyen hálózatokat várhatóan mindenekelőtt épületeken kívül, közutakon, valamint a következő területeken való felhasználás céljából alakítanak ki: közlekedés, energia, K+F, e-egészségügy, a közrend védelme, katasztrófasegély, a dolgok internete, gépek közötti kapcsolat és összekapcsolt autók. Ennek eredményeként, amennyiben a tagállamok a 2014/53/EU irányelv 7. cikke alapján további követelményeket vezetnek be az ilyen rádióberendezések üzembe helyezése és/vagy használata tekintetében a rádióspektrum eredményes és hatékony használatával, a káros zavarás elkerülésével kapcsolatban, azoknak tükrözniük kell a belső piac elveit.

(13)  Az elektronikus hírközlő hálózatok képességeire vonatkozó követelmények folyamatosan nőnek. Míg a múltban a hangsúly elsősorban a mindenki és az egyes egyéni felhasználók számára rendelkezésre álló sávszélességen volt, mára egyéb paraméterek, így a késleltetés, a rendelkezésre állás és a megbízhatóság is egyre fontosabbak. Az ez iránti igényre adott jelenlegi válasz az, hogy az optikai kábelt a felhasználóhoz egyre közelebb helyezik el, és a jövőben a „nagyon nagy kapacitású hálózatok” olyan teljesítményparamétereket igényelnek majd, amelyek megfelelnek annak a teljesítménynek, amelyre az optikai kábelelemeken alapuló hálózat legalább a kiszolgáló helyen található elosztási pontig képes. Ez a vezetékes hálózat esetében olyan hálózati teljesítménynek felel meg, amely az optikai kábeles hálózat által a kiszolgáló helyként tekintett társasház kiszolgálása tekintetében elérhető, míg a mobilinternet esetében olyan hálózati teljesítményhez hasonlítható, mint amely optikai kábel használatával a kiszolgáló helyként tekintett bázisállomásig elérhető. A végfelhasználói tapasztalatban a hálózatot és a hálózati végpontot összekötő eszközök különböző tulajdonságai miatt mutatkozó különbségek nem vehetők figyelembe annak megállapítása céljából, hogy a vezeték nélküli hálózat hasonló hálózati teljesítményt képes-e biztosítani. A technológiasemlegesség elvével összhangban nem lehet kizárni más technológiákat és adattovábbítási eszközöket, amennyiben képességeiket tekintve összehasonlíthatók a vázolt alapforgatókönyvvel. Az ilyen „nagyon nagy kapacitású hálózatok” kialakítása feltehetően tovább bővíti a hálózatok képességeit, és megnyitja az utat a megerősített rádióinterfészeken és sűrűbb hálózati architektúrákon alapuló jövőbeli mobilhálózatos generációk kiépítése előtt.

(14)  Egyes fogalommeghatározásokat ki kell igazítani, hogy azok megfeleljenek a technológiasemlegesség elvének, és lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel, hogy ezen irányelv a különféle szolgáltatókra megkülönböztetésmentes módon alkalmazható legyen. A technológiai és piaci átalakulások eredményeként a hálózatok egyre inkább az internetprotokoll-alapú (IP) technológia felé mozdulnak el, lehetővé téve, hogy a végfelhasználók az egymással versengő, hangszolgáltatást nyújtó szolgáltatók egyre szélesebb köréből válasszanak. Ezért a kizárólag a 2002/22/EK irányelvben használt „nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatások” fogalmát, amelyet széles körben úgy tekintenek, hogy az a hagyományos analóg telefonszolgáltatásokra vonatkozik, fel kell váltani a korszerűbb és technológiailag semleges „hangkommunikációval”. A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó feltételeket külön kell választania hangkommunikációs szolgáltatás – vagyis a nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő számozási tervben szereplő szám vagy számok segítségével, közvetlenül vagy közvetve, belföldi vagy belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezése és fogadása céljából a nagyközönség rendelkezésére álló elektronikus hírközlési szolgáltatás – fogalmát ténylegesen meghatározó elemektől, függetlenül attól, hogy az adott szolgáltatás vonal- vagy csomagkapcsolási technológián alapul-e. Az ilyen szolgáltatás – természetéből adódóan – kétirányú, amely mindkét fél számára lehetővé teszi a kommunikációt. Az a szolgáltatás, amely nem felel meg mindezen feltételeknek – mint például egy ügyfélszolgálati honlapon található automatikus átirányító alkalmazás –, nem tekinthető ilyen szolgáltatásnak. A hangkommunikációs szolgáltatások a kifejezetten a fogyatékossággal élő végfelhasználók részére szánt, szöveges, videós vagy szimultán kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó kommunikációs eszközöket is magukban foglalják, mint például az ugyanazon a híváson belül önmagukban vagy kombinálva biztosított hang- és képtovábbítást és valós idejű szöveges kommunikációt.

(15)  A kommunikációs célra használt szolgáltatások és megvalósításuk műszaki módja jelentős változáson ment át. A végfelhasználók a hagyományos beszédalapú telefonszolgáltatás, a szöveges üzenetek (sms) és az elektronikus levéltovábbítási szolgáltatások helyett mindinkább ezekkel funkcionálisan egyenértékű online szolgáltatásokat – például internetes hangtovábbítási (VoIP) szolgáltatásokat, üzenetküldési szolgáltatásokat és web alapú e-mail-szolgáltatásokat használnak. Annak biztosítása érdekében, hogy a végfelhasználók és jogaik funkcionálisan egyenértékű szolgáltatások használatakor hatékony és ugyanolyan szintű védelemben részesüljenek, az elektronikus hírközlési szolgáltatások jövőorientált fogalommeghatározásának nem csupán műszaki paramétereken, hanem funkcionális megközelítésen kell alapulnia. A szükséges szabályozás hatókörének a közérdekű célok eléréséhez szükséges mértékűnek kell lennie. Habár a „jelátvitel” fontos paraméter marad annak megállapítása során, hogy egy adott szolgáltatás ezen irányelv hatálya alá tartozik-e, indokolt, hogy a fogalommeghatározás a kommunikációt lehetővé tevő más szolgáltatásokra is kiterjedjen. A végfelhasználók és jogaik védelme szempontjából nem releváns, hogy a szolgáltató maga végzi-e a jelátvitelt, vagy a kommunikáció internet-hozzáférési szolgáltatáson keresztül valósul-e meg. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások módosított fogalommeghatározásába így három szolgáltatástípust célszerű belefoglalni, melyek között lehetnek részleges átfedések: internet-hozzáférési szolgáltatás az (EU) 2015/2120 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében foglalt fogalommeghatározásnak megfelelően, személyközi kommunikációs szolgáltatások ezen irányelv meghatározása szerint, valamint a teljes egészében vagy nagyrészt jeltovábbításból álló szolgáltatások. Az elektronikus hírközlési szolgáltatás fogalommeghatározásának el kell oszlatnia a korábbi fogalommeghatározás alkalmazása során megfigyelt kétértelműségeket, és lehetővé kell tennie a keretben foglalt konkrét jogoknak és kötelezettségeknek a különböző szolgáltatástípusoknak megfelelő, célzott, rendelkezésenkénti végrehajtását. A személyes adatok elektronikus hírközlési szolgáltatások általi feldolgozása során – függetlenül attól, hogy díjazás keretében történik-e – be kell tartani a 95/46/EK irányelvet, amelyet 2018. május 25-én felvált az (EU) 2016/679 rendelet (általános adatvédelmi rendelet).

(16)  Annak érdekében, hogy egy szolgáltatás az elektronikus hírközlési szolgáltatás fogalommeghatározásának hatókörébe tartozzon, rendes körülmények között díjazás fejében kell nyújtani. A digitális gazdaságban a piaci szereplők egyre inkább úgy vélik, hogy a felhasználókra vonatkozó információk pénzben kifejezett értékkel bírnak. Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat gyakran a pénztől eltérő ellentételezésért nyújtják a végfelhasználóknak, különösen személyes vagy más adatok nyújtása révén. A díjazás fogalmába ezért bele kell foglalni az olyan helyzeteket, ahol a szolgáltatás nyújtója az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott személyes adatot vagy más adatokat kérelmez, a végfelhasználó pedig a szolgáltatásnyújtónak tudatosan, közvetlenül vagy közvetve ilyen adatot bocsát rendelkezésre. Ezenfelül az olyan helyzeteket is magában kell foglalnia, amikor a végfelhasználó anélkül enged hozzáférést az adatokhoz, hogy azokat aktívan rendelkezésre bocsátaná, többek között személyes adatokhoz, ideértve az IP-címet vagy más automatikusan keletkező információt, mint például a tárolt sütik által gyűjtött és továbbított információk. Az Európai Unió Bíróságának az EUMSZ 57. cikkére vonatkozó ítélkezési gyakorlatával[15] összhangban a Szerződés értelmében díjazásnak minősül az is, ha a szolgáltatónak harmadik fél, nem pedig a szolgáltatás igénybevevője fizet. A díjazás fogalmába ezért bele kell foglalni azokat a helyzeteket is, ahol a végfelhasználó a szolgáltatáshoz való hozzájutás feltételeként hirdetésekkel szembesül, vagy az olyan helyzeteket, ahol a szolgáltató az összegyűjtött személyes adatokat pénzre váltja.

(17)  A személyközi kommunikációs szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek személyek közötti interaktív információcserét tesznek lehetővé: idetartoznak az olyan szolgáltatások, mint az egyének közötti hagyományos hangalapú telefonálás, de az e-mailek összes típusa, az üzenetküldési szolgáltatások vagy a csoportos csevegés is. A személyközi kommunikációs szolgáltatások kizárólag a hírközlés küldője által meghatározott, véges számú, azaz nem potenciálisan korlátlan számú természetes személy közötti kommunikációra vonatkoznak. A jogi személyek közötti kommunikáció abban az esetben tartozik e fogalom hatálya alá, ha az érintett jogi személyek nevében természetes személyek járnak el, vagy legalább a kommunikáció egyik végpontján a résztvevők természetes személyek. Az interaktív kommunikáció alapvetése, hogy a szolgáltatás az információ címzettje számára lehetővé teszi a válaszadást. Az olyan szolgáltatások, amelyek nem felelnek meg ezeknek a feltételeknek, így például a lineáris műsorszórás, az online videotéka szolgáltatás, a weboldalak, a közösségi hálók, a blogok vagy a gépek közötti információcsere nem tekinthetők személyközi kommunikációs szolgáltatásnak. Kivételes esetben az olyan szolgáltatás sem tekinthető személyközi kommunikációs szolgáltatásnak, amelynek a személyközi interaktív kommunikációra szolgáló része egy másik szolgáltatásnak csupán járulékos funkciója, objektív műszaki okokból kifolyólag nem használható a fő szolgáltatás nélkül, és beépítése nem az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó szabályok alkalmazásának megkerülésére szolgál. Elvben ilyen kivételt képeznek például az online játékokhoz tartozó kommunikációs csatornák, az adott szolgáltatás kommunikációs funkciójának jellemzőitől függően

(18)  A nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő számozási tervben szereplő számok segítségével megvalósuló, személyközi kommunikációs szolgáltatások a nyilvános (csomag- vagy vonalkapcsolási technológián alapuló) kapcsolt távbeszélő hálózatra kapcsolódnak. Az ilyen számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások magukban foglalják az olyan szolgáltatásokat, amelyekhez a végpontok közti összeköttetés biztosítása céljából végfelhasználói számok vannak rendelve, és azokat, amelyek a végfelhasználók számára lehetővé teszik az olyan személyek elérését, akik ilyen számmal rendelkeznek. Egy szám azonosítóként való használatát önmagában nem szabad egyenértékűnek tekinteni a szám segítségével a nyilvános kapcsolt távbeszélő hálózatra történő kapcsolódással, így ez önmagában nem elegendő ahhoz, hogy egy szolgáltatás számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásnak minősüljön. Emellett ha a biztosított szolgáltatás nem a saját infrastruktúrájára támaszkodik, ezért lényegében nincs befolyása arra, hogy a kommunikációt melyik hálózat teszi lehetővé, a szám használatát eltérő módon kell megítélni, mivel a kötelezettségek nem lennének arányban az adott minőségű szolgáltatás nyújtására való képességükkel. A számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásokra csak akkor vonatkozhatnak bizonyos kötelezettségek, ha a közérdek a személyközi kommunikációs szolgáltatások minden típusára sajátos szabályozási kötelezettségek kiszabását követeli meg, függetlenül attól, hogy az adott szolgáltatás nyújtásához szükség van-e számra. A számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásokat indokolt eltérő módon kezelni, mivel részét képezik a nyilvánosan rendelkezésre álló, interoperábilis ökoszisztémának, és részesülnek annak előnyeiből.

(19)  A hálózati végpont a szabályozás szempontjából határt képez az elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó keretszabályozás, valamint a távközlő végberendezésekre vonatkozó szabályozás között. A hálózati végpont helyének meghatározása a nemzeti szabályozó hatóság feladata. A nemzeti szabályozó hatóságok által alkalmazott gyakorlat alapján és figyelembe véve a helyhez kötött, illetve a vezeték nélküli topológiák széles skáláját, az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) – a Bizottsággal szoros együttműködésben – iránymutatásokat kell elfogadnia arra vonatkozóan, hogy a különböző konkrét esetekben ezen irányelvvel összhangban hogyan lehet megállapítani a hálózati végpontot.

(20)  A műszaki fejlődés lehetővé teszi, hogy a felhasználók ne csupán hanghívással, hanem más személyközi kommunikációs szolgáltatásokon keresztül is elérjék a segélyhívó szolgáltatásokat. A segélyhívási célú kommunikáció fogalmának ezért valamennyi olyan személyközi kommunikációs szolgáltatásra ki kell terjednie, amely lehetővé teszi a segélyhívó szolgáltatások elérését. A fogalom a segélyhívó rendszerek uniós jogban már lefektetett elemeire épül, azaz a „közbiztonsági válaszpont” (KBVP) és „a legmegfelelőbb KBVP”[16], valamint a „segélyhívó szolgáltatások”[17] fogalmára.

(21)  A nemzeti szabályozó hatóságoknak és más illetékes hatóságoknak tevékenységüket a célok és elvek összehangolt együttesére kell alapozniuk, és szükség esetén az e keretszabályozás szerinti feladataik ellátása során tevékenységeiket össze kell hangolniuk más tagállamok hatóságainak és a BEREC-nek a tevékenységeivel.

(22)  Az ezen irányelv alapján létrehozott illetékes hatóságok tevékenységei a kultúra, a foglalkoztatás, a környezet, a társadalmi kohézió és a területrendezés terén hozzájárulnak a szélesebb körű politikák megvalósításához.

(23)  A ▌keretnek a már meglévő három fő célkitűzésen (a verseny, a belső piac és a végfelhasználói érdekek előmozdítása) túlmenően egy további cél elérése is törekednie kell, amelyet az elérendő eredmények tekintetében a következőképpen lehet megfogalmazni: a rendkívül nagy kapacitású hálózatok elérhetővé tétele és használata valamennyi uniós polgár és vállalkozás körében. A meglévő általános célkitűzésekkel együtt ez támogatni fogja az uniós gazdaság és különösen az ipar fellendülését az észszerű árak és választék alapján, a tényleges és tisztességes verseny, a hatékony beruházások és a nyílt innováció, a hatékony spektrumhasználat, a belső piacot jellemző közös szabályok és kiszámítható szabályozási módszerek, valamint a polgárok érdekeinek védelmét szolgáló ágazatspecifikus szabályok révén. A tagállamok, a nemzeti szabályozó hatóságok és más hatóságok, valamint az érdekeltek szempontjából az összekapcsolhatóságra vonatkozó fenti célkitűzés egyrészről az adott területen gazdasági szempontból fenntartható mértékű, lehető legnagyobb kapacitású hálózatok és szolgáltatások biztosítását jelenti, másrészről a területi kohézió megteremtését, vagyis azt, hogy a különböző területeken rendelkezésre álló kapacitások közeledjenek egymáshoz. Az irányelvben megfogalmazott általános célkitűzések felé történő előrehaladást a tagállamokban egy folyamatos kiértékelést és összehasonlítást lehető tevő stabil rendszerrel kell támogatni, amely ellenőrzi a nagyon nagy kapacitású internetkapcsolat rendelkezésre állását az összes meghatározó társadalmi-gazdasági tényező – például az iskolák, közlekedési csomópontok, fő közszolgáltatok és az erős digitális jelenléttel rendelkező vállalatok – esetében, a megszakítatlan 5G lefedettséget városi területek és a fő földi közlekedési útvonalak esetében, valamint olyan elektronikus kommunikációs hálózatok rendelkezésre állását a tagállamok összes háztartása számára, amelyek képesek legalább 100 Mbps adatletöltési sebességet biztosítani, és amelyek azonnal továbbfejleszthetők gigabites sebességűre. Ennek érdekében a Bizottságnak azonnal részletes szakpolitikai iránymutatást kell előterjesztenie, meghatározva a módszereket és a célokat, konkrét és mérhető kritériumokat állapítva meg a tagállamok által a célok elérése érdekében hozott intézkedések hatékonyságának kiértékelésére, azonosítva a bevált gyakorlatokat, és évenkénti minőségi és mennyiségi értékelést biztosítva a haladás állapotának felmérésére minden egyes tagállamban.

(24)  A tagállamokra vonatkozó azon elv, hogy az európai uniós jogszabályokat technológiai szempontból semleges módon alkalmazzák, azaz a nemzeti szabályozó vagy más illetékes hatóságok ne tegyék kötelezővé és ne részesítsék előnyben valamely konkrét technológiafajta alkalmazását, nem zárja ki azt, hogy indokolt esetben, a szabályozási keret célkitűzéseinek elérése céljából, bizonyos konkrét szolgáltatások előmozdítása érdekében arányos lépések tehetők, pl. a digitális televíziózás mint a spektrumhatékonyság fokozásának eszközével kapcsolatban. Nem zárja ki továbbá annak figyelembevételét, hogy a keret egyéb célkitűzései szempontjából fontos elektronikus kommunikációs hálózatok eltérő fizikai jellemzőkkel és architektúrával rendelkeznek.

(25)  Párhuzamosan ösztönözni kell mind a hatékony befektetéseket, mind a versenyt, a gazdasági növekedés, az innováció és a fogyasztói választás lehetőségének növelése érdekében.

(26)  A verseny leginkább az új és meglévő infrastruktúrákba való, gazdaságilag hatékony szintű beruházásokon keresztül mozdítható elő, amelyekhez szabályozás is járul, amennyiben az a kiskereskedelmi szolgáltatások terén a hatékony verseny eléréséhez szükséges. Az infrastruktúra-alapú verseny hatékony szintje az infrastruktúra megkettőzésének olyan mértékét jelenti, amely mellett a beruházók a piaci részesedések alakulásával kapcsolatos észszerű várakozások alapján jogosan számíthatnak a tisztességes megtérülésre.

(27)  Megfelelő ösztönzőket kell biztosítani a tartalomban gazdag internetes szolgáltatások innovációját támogató és az Európai Unió nemzetközi versenyképességét fokozó új, nagyon nagy kapacitású hálózatokba történő befektetések számára. E hálózatokban hatalmas lehetőség rejlik a tekintetben, hogy Unió-szerte előnyöket biztosíthatnak a fogyasztók és a vállalkozások számára. Éppen ezért alapvető fontosságú ezen új hálózatok fejlesztésében a fenntartható beruházások előmozdítása a verseny biztosítása mellett, mivel infrastrukturális szinten maradnak még szűk keresztmetszetek és a belépés előtti fizikai akadályok, és eközben a szabályozás kiszámíthatósága és következetessége révén a fogyasztók választási lehetőségeinek növelése.

(28)  A cél a piaci verseny fejlődésével párhuzamosan az előzetes ágazatspecifikus szabályok fokozatos csökkentése, végül pedig az elektronikus hírközlés versenyjog általi kizárólagos szabályozása. Figyelembe véve azt, hogy az elektronikus hírközlés piacai erős versenydinamikát tanúsítottak az elmúlt években, fontos, hogy az előzetes szabályozási kötelezettségeket csak olyan esetben alkalmazzák, ha az érintett piacokon nincs hatékony és fenntartható verseny. Bármely előzetes szabályozási beavatkozás célja az, hogy elősegítse a kiskereskedelmi piacok tényleges és fenntartható versenyképességét, és ezáltal a végfelhasználók számára előnyöket tudjon biztosítani. E célból a nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük a fogyasztók és végfelhasználók érdekeit, függetlenül a szabályozási kötelezettségek által érintett piactól, és fontolóra kell venniük, hogy a valamely nagykereskedelmi piacra kirótt kötelezettség a fogyasztók és végfelhasználók érdekeinek előmozdításával jár-e a nem előzetes szabályozás alá vonhatóként azonosított kiskereskedelmi piacon. A nagykereskedelmi szintű kötelezettségeket olyan esetben kell előírni, ha e kötelezettségek hiányában egy vagy több kiskereskedelmi piac valószínűleg nem válik ténylegesen versenyképessé. A nemzeti szabályozó hatóságok a piaci elemzés folyamata révén valószínűleg nagykereskedelmi szintű szabályozás hiányában is – különösen az innováció és a verseny terén várható javulást figyelembe véve – fokozatosan arra a megállapításra juthatnak, hogy a kiskereskedelmi piacok versenypiacok. Ilyen esetben a nemzeti szabályozó hatóságnak le kell vonnia azt a következtetést, hogy nagykereskedelmi szinten nincs szükség szabályozásra, és az előzetes szabályozás visszavonása céljából el kell végeznie az érintett nagykereskedelmi piacok értékelését. Ennek során figyelembe kell vennie a nagykereskedelmi és a kapcsolódó kiskereskedelmi piacok közötti esetleges multiplikátorhatásokat, amelyek az infrastrukturális szintű belépési akadályok elhárítását tehetik szükségessé a hosszú távú kiskereskedelmi szintű verseny biztosítása érdekében.

(29)  Az elektronikus hírközlés egyre több ágazat számára alapvető fontosságú. A dolgok internete jól szemlélteti, hogy az elektronikus kommunikációt lehetővé tevő, rádióhullámon történő jelátvitel hogyan fejlődik folyamatosan, és hogyan alakítja a társadalmi és üzleti valóságot. E fejlemények minél hatékonyabb kiaknázása érdekében új vezeték nélküli hírközlési technológiákat és spektrumgazdálkodási alkalmazásokat kell bevezetni és alkalmazni. Mivel a spektrumra támaszkodó egyéb technológiák és alkalmazások iránt szintén egyre nő a kereslet, és mivel ezek az elektronikus kommunikációba való integráció vagy azzal való kombináció révén fokozhatók, a spektrumgazdálkodásban – amikor erre lehetőség van – a spektrumhasználat hatékonyságának fokozása érdekében ágazatközi módszereket kell bevezetni.

(30)  Az uniós szintű stratégiai tervezés, koordináció, és – adott esetben – harmonizáció segíthet annak biztosításában, hogy a spektrum használói teljes mértékben kihasználják a belső piac előnyeit, és hogy az EU érdekei világszerte hatékonyan védhetők legyenek. E célok érdekében adott esetben olyan többéves rádióspektrum-politikai jogalkotási programokat lehet elfogadni, köztük elsőként a 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozatban meghatározottat[18], amelyek kijelölik az uniós rádióspektrum-használat stratégiai tervezésének és összehangolásának politikai irányvonalait és célkitűzéseit. E politikai irányvonalak és célkitűzések vonatkozhatnak a belső piac létrehozásához és működéséhez szükséges rádióspektrumok elérhetőségére és hatékony használatára, ezen irányelvvel összhangban.

(31)   A rádióspektrum-használat optimumának meghatározása egyre kevésbé igazodik országhatárokhoz. A nemzeti politikák között a rádióspektrum-gazdálkodás terén fennálló indokolatlan széttagoltság miatt, például amiatt, hogy a rádiófrekvenciákhoz való hozzáférésnek és azok használatának feltételei az adott üzemeltető jellegétől függően eltérőek, előfordulhat, hogy a spektrum felhasználói magasabb költségeket viselnek és piaci lehetőségektől esnek el. Mindez lassíthatja az innovációt, korlátozhatja a befektetéseket, csökkentheti a gyártók és a szolgáltatók rendelkezésére álló méretgazdaságossági előnyöket, feszültségeket kelthet a jogtulajdonosok között, és nagy eltéréseket okozhat a spektrumhoz való hozzáférés költségei tekintetében. A széttagoltság végső soron torzíthatja a belső piac működését, és káros lehet mind a fogyasztók, mind a gazdaság egésze számára.

(32)  Ezen irányelv spektrumgazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseinek összhangban kell állniuk a rádióspektrum-gazdálkodásért felelős nemzetközi és regionális szervezetek, így a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) és a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (CEPT) munkájával, annak érdekében, hogy az egész Unióban, valamint a tagállamok és az ITU egyéb tagjai között biztosított legyen a frekvenciahasználat összehangolása és hatékony irányítása.

(33)  A szabályozói és üzemeltetői funkciók elkülönítésének elvével összhangban a tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzeti szabályozó hatóság és más illetékes hatóságok függetlenségét határozataik pártatlanságának biztosítása érdekében. A függetlenség e követelménye nem sérti a tagállamok intézményeinek autonómiáját és a tagállamok alkotmányos kötelezettségeit, sem a Szerződés 295. cikkében megállapított, a tulajdoni rendszerre irányadó tagállami szabályokra vonatkozó semlegesség elvét. A nemzeti szabályozó hatóságoknak és más illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges minden erőforrással a személyi állomány, a szakértelem és a pénzügyi eszközök tekintetében.

(34)  Meg kell határozni azon feladatok listáját, amelyekkel a tagállamok csak olyan, általuk nemzeti szabályozó hatósággá kijelölt testületeket bízhatnak meg, amelyek esetében a politikai függetlenség és a szabályozói képesség biztosított, megkülönböztetve az ilyen feladatokat azoktól a szabályozói feladatoktól, amelyekkel a nemzeti szabályozó hatóságok és más illetékes hatóságok is megbízhatók. Ezért amikor ezen irányelv arról rendelkezik, hogy a tagállamoknak egy illetékes hatóságot kell megbízniuk egyes feladatokkal, illetve felruházniuk egyes hatáskörökkel, a tagállamok az adott feladattal megbízhatják a nemzeti szabályozó hatóságot vagy más illetékes hatóságot.

(35)  A keretszabályozás hatékonyabb alkalmazásának biztosítása, továbbá a nemzeti szabályozó hatóságok jogkörének megerősítése és döntéseinek kiszámíthatósága érdekében a 2009-es felülvizsgálatkor megerősítették e hatóságok függetlenségét. Ebből a célból a nemzeti jogba kifejezett rendelkezést kellett illeszteni, amely biztosítja, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok feladataik ellátása során védve legyenek az eléjük kerülő kérdések független elbírálásának veszélyeztetésére alkalmas külső beavatkozással vagy politikai nyomással szemben. Ilyen külső nyomás esetén a nemzeti szabályozó hatóságok nem képesek megfelelő nemzeti szabályozó hatóságként eljárni a keretszabályozás alapján. Ebből a célból, hogy ne merülhessen fel észszerű kétség a nemzeti szabályozó hatóság pártatlansága és külső tényezőktől való befolyásolhatatlansága felől, előre meg kellett határozni a hatóság vezetője felmentésének indokait. A tisztviselők önkényes felmentésének elkerülése érdekében a felmentett személyek számára jogot kell biztosítani arra, hogy az illetékes bíróságtól kérjék annak vizsgálatát, hogy a felmentés jogos indok – például az ezen irányelvben meghatározott ok – alapján történt-e. A vezetők vagy munkatársak felmentése kizárólag a személyes készségekkel vagy a szakmai képesítéssel kapcsolatos okból történhet. Fontos, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok saját költségvetéssel rendelkezzenek, amely lehetővé teszi különösen elegendő számú szakképzett személyzet felvételét. Az átláthatóság biztosítása érdekében ezt a költségvetést évente nyilvánosságra kell hozni. A költségvetésük jelentette korlátokon belül a hatóságok számára önállóságot kell biztosítani emberi és pénzügyi erőforrásaik kezelése terén. A pártatlanság biztosítása érdekében azon tagállamoknak, amelyek tulajdonosi jogokat vagy ellenőrzést gyakorolnak olyan vállalkozások felett, amelyek igazgatási díjak formájában hozzájárulnak a nemzeti szabályozó hatóság vagy más illetékes hatóságok költségvetéséhez, biztosítaniuk kell, hogy a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységek ténylegesen elkülönüljenek a költségvetés feletti ellenőrzés gyakorlásától.

(36)  A nemzeti szabályozó hatóságok vezetői és munkatársai külső nyomás általi befolyásolhatatlanságának biztosítása érdekében tovább kell erősíteni e hatóságok függetlenségét, és ehhez meg kell határozni a kinevezéshez szükséges képesítésre vonatkozó minimális követelményeket és a megbízatások minimális időtartamát. Továbbá a megbízatások egynél több alkalommal való meghosszabbításának tilalma, valamint az igazgatóság és a felső vezetés tekintetében megfelelő rotációs rendszer előírása révén elkerülhető a szabályozás ágazat általi befolyásolása, biztosítható a folytonosság és növelhető a függetlenség. E célból a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok jogilag elkülönüljenek és funkcionálisan függetlenek legyenek az ágazattól és a kormánytól a tekintetben, hogy nem kérnek és nem fogadnak el utasításokat semmilyen testülettől, az uniós joggal összhangban átlátható és elszámoltatható módon működnek, illetve kellő hatáskörökkel rendelkeznek.

(37)  A nemzeti szabályozó hatóságoknak feladataik végrehajtása tekintetében elszámoltathatóaknak kell lenniük, és elő kell írni számukra az ezzel kapcsolatos jelentéstételt. A jelentéstétel éves kötelezettség, és nem öltheti eseti jelentésételi felkérések formáját, mivel előfordulhat, hogy az utóbbi aránytalan terhet jelent, így csökkentheti a hatóságok függetlenségét és akadályozhatja feladataik végzését. Az Európai Bíróság közelmúltbeli ítélkezési gyakorlata[19] szerint ugyanis a terjedelmes és feltétel nélküli jelentéstételi kötelezettségek közvetlenül befolyásolhatják az egyes hatóságok függetlenségét.

(38)  A tagállamoknak jelenteniük kell a Bizottság felé, hogy melyek a nemzeti szabályozó hatóságaik és más illetékes hatóságaik. A szolgalmi jogok megadásában illetékes hatóságok tekintetében e jelentéstételi kötelezettség teljesítéséhez elegendő a 2014/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[20] 7. cikkének (1) bekezdésében említett egyablakos információs pontra való hivatkozást megadni.

(39)  A lehető legkevésbé terhes engedélyezési rendszert kell alkalmazni az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának lehetővé tételére, új hírközlési szolgáltatások fejlődésének, valamint páneurópai hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások fejlődésének ösztönzése érdekében, továbbá annak érdekében, hogy a szolgáltatók és a fogyasztók kihasználhassák az egységes piac méretgazdaságosságából adódó előnyöket.

(40)  A szolgáltatók és a fogyasztók számára úgy lehet a legtöbb előnyt biztosítani, ha egy, az ▌összes elektronikus hírközlő hálózatra és elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó általános felhatalmazási rendszer jön létre, amely nem teszi szükségessé a nemzeti szabályozó hatóság kifejezett döntését, illetve közigazgatási intézkedését▌.

(40a)  Bármely eljárási követelményt egy egyszeri deklaratív bejelentésre kell korlátozni. Amennyiben a tagállamok az elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtók számára tevékenységük megkezdésének bejelentését írják elő, e bejelentést a közös információs pontként működő BEREC-nél kell megtenni. Ez a bejelentés a szolgáltatók számára nem járhat adminisztratív költséggel, és gondoskodni kell arról, hogy azt a BEREC weboldalán keresztül tegyék meg. A BEREC-nek időben továbbítania kell a bejelentést az összes olyan, bejelentést előíró tagállam nemzeti szabályozó hatóságának, ahol az elektronikus hírközlő hálózatok vagy szolgáltatások nyújtói elektronikus hírközlő hálózatot vagy szolgáltatást kívánnak nyújtani. A tagállamok továbbá bizonyítékot kérhetnek arra vonatkozóan, hogy a bejelentés jogilag elismert postai vagy elektronikus átvételi elismervénnyel vagy tértivevénnyel történt. Ez az igazolás semmiképpen nem tekinthető a nemzeti szabályozó hatóság vagy bármely más hatóság közigazgatási aktusának, illetve ilyen aktus nem írható elő.

(41)  A BEREC-hez eljuttatott bejelentésnek mindössze az üzemeltető vagy a szolgáltató által tett, az elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának megkezdésére irányuló szándékot tartalmazó nyilatkozatot kell tartalmaznia. Az üzemeltető vagy szolgáltató számára csupán azt lehet előírni, hogy a nyilatkozathoz mellékelje az ezen irányelv 12. cikkében meghatározott információkat – ami az ezen irányelv következetes végrehajtásának lehetővé tételéhez szükséges minimális információ, valamint hogy releváns piaci információkkal lássa el a BEREC-et és a nemzeti szabályozó hatóságokat. A tagállamok semmilyen további vagy külön jelentéstételi kötelezettséget nem írhatnak elő.

(42)  Biztosítani kell, hogy bármely elektronikus hírközlő szolgáltatás nyújtója igénybe vehesse az általános felhatalmazási rendszert.

(43)  A rádióspektrum-használati, számhasználati, illetve létesítménytelepítési jogok megadásakor az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell azokat a vállalkozásokat, amelyeknek az ilyen jogokat megadják, a vonatkozó feltételekről.

(44)  Az általános felhatalmazásokban csak olyan feltételek szerepelhetnek, amelyek az elektronikus hírközlési ágazatra jellemzőek. ▌Nem köthetők olyan feltételekhez, amelyek az egyéb meglévő, nem kifejezetten a hírközlési ágazatra vonatkozó nemzeti jog – különösen a fogyasztóvédelmi jogszabályok – révén már alkalmazandók, és nem érintik a fogyasztói szerződéseknek az 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kialakított rendelkezéseit. Például a nemzeti szabályozó hatóságok tájékoztathatják az üzemeltetőket az alkalmazandó környezetvédelmi és területrendezési követelményekről.

(45)  Kívánatos, hogy az általános felhatalmazásokban megszabható feltételek tartalmazzanak a fogyatékossággal élő felhasználók javát szolgáló különös hozzáférési feltételeket, továbbá eleget tegyenek annak az igénynek, hogy a hatóságok és a segélyhívó szolgálatok jelentős katasztrófák előtt, közben és után tájékoztatni tudják egymást és a nagyközönséget.

(46)  Az általános felhatalmazás hatálya alá tartozó vállalkozások jogait és kötelezettségeit az ilyen felhatalmazásba kifejezetten bele kell foglalni annak érdekében, hogy az Unió egészében garantáltak legyenek az egyenlő feltételek, valamint a nyilvános hírközlő hálózatok közötti, összekapcsolásra vonatkozó, határokon átnyúló tárgyalások megkönnyítése érdekében.

(47)  Az általános felhatalmazás a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok és nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóit feljogosítja arra, hogy ezen irányelv feltételei szerint az összekapcsolásról tárgyalásokat folytassanak. Az elektronikus hírközlő hálózatokat és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nem a nyilvánosság számára nyújtó szolgáltatók kereskedelmi feltételek mellett tárgyalhatnak az összekapcsolásról.

(47a)  Azoknak az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak, amelyek több tagállamban működnek, továbbra is különböző szabályoknak, előírásoknak és jelentéstételi kötelezettségeknek kell eleget tenniük annak ellenére, hogy szabadon biztosíthatnak elektronikus hírközlési hálózatokat és szolgáltatásokat bárhol az Unióban, ez pedig akadályozza a belső elektronikus hírközlési piac fejlődését és növekedését. Ezért lehetővé kell tenni, hogy amennyiben egy ilyen szolgáltató központi ügyvezetésének helye az Unióban található, az Unión belüli központi ügyvezetés helye szerinti tagállam egyszeri általános felhatalmazást adhasson részükre. A BEREC-nek lehetővé kell tennie az információk koordinációját és megosztását. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások szolgáltatóinak adott esetben továbbra is egyedi felhatalmazást kell szerezniük a szám- és a rádióspektrum-használati jogokra, valamint létesítménytelepítési jogokra vonatkozóan.

(47b)  A belső piac megfelelő működése érdekében el kell kerülni azokat az ösztönzőket, amelyek a szolgáltatókat arra késztetik, hogy a végfelhasználók kárára kedvezőbb jogi helyzetet szerezzenek (az igazságszolgáltatási fórum csalárd vagy visszaélésszerű megválasztása révén). Ezért az Unión belüli központi ügyvezetés helyének azt a központi helyet kell jelentenie, ahol a szolgáltató tényleges létesítménnyel rendelkezik, ahol stratégiai üzleti döntéseit meghozza, és ahol az Unión belüli elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához közvetlenül kapcsolódó, lényegi tevékenységeket végez.

(48)  A nem a nyilvánosság számára nyújtott elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások esetében helyénvaló kisebb számú és enyhébb feltételeket szabni, mint ami a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások esetében indokolt.

(49)  Azokat az egyedi kötelezettségeket, amelyek az elektronikus hírközlő hálózatok és ▌az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóit – az uniós jognak megfelelően – az ezen irányelvben meghatározott jelentős piaci erejük révén terhelhetik, az általános felhatalmazásból eredő általános jogoktól és kötelezettségektől elkülönülten kell megállapítani.

(50)  Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóinak az általános felhatalmazásban szereplő, az összekapcsolásra vagy a szolgalomra vonatkozó jogaik megerősítésére lehet szükségük, különösen a regionális vagy helyi közigazgatási szervekkel vagy a más tagállamokban lévő szolgáltatókkal folytatott tárgyalások megkönnyítése érdekében. E célból a BEREC-nek, amelyhez beérkeznek a nyilvános vagy magán hírközlő hálózatok vagy hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó értesítések, ▌az általános felhatalmazás alapján tett bejelentésre automatikus válaszként ▌nyilatkozatot kell adnia a vállalkozások részére. Az ilyen nyilatkozatok önmagukban nem alapozhatnak meg jogokra vonatkozó igényeket, és az általános felhatalmazás szerinti jog, továbbá a használati jog és mindezen jogok gyakorlása nem függhet a nyilatkozattól.

(51)  Az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói számára igazgatási díj fizetése írható elő, a nemzeti szabályozó hatóságnak vagy más illetékes hatóságnak a felhatalmazási rendszer fenntartásával és a használati jogok megadásával összefüggő tevékenységei finanszírozása céljából. Az ilyen díjat az említett tevékenységek tényleges igazgatási költségeinek fedezésére kell korlátozni. E célból a beszedett díjakról és a felmerült igazgatási költségek teljes összegéről szóló éves beszámoló révén a nemzeti szabályozó hatóságok és más illetékes hatóságok bevételeit és kiadásait átláthatóvá kell tenni. Ez lehetővé teszi a vállalkozások számára annak ellenőrzését, hogy az igazgatási költségek és a díjak egyensúlyban vannak-e.

(52)  Az igazgatási díjak rendszere nem torzíthatja a versenyt, és nem akadályozhatja a piacra lépést. Az általános felhatalmazási rendszer keretében már nem lesz lehetséges az egyes vállalkozásokhoz igazgatási költségeket és ezekből eredően díjakat rendelni, kivéve a számhasználati és rádió spektrum -használati jogok, valamint a létesítmények telepítésére vonatkozó jogok megadásának esetét. Minden alkalmazandó igazgatási díjnak meg kell felelnie valamely általános felhatalmazási rendszer elveinek. Az ilyen díj-hozzárendelési feltételeknek egy tisztességes, egyszerű és átlátható alternatívájára lehet példa a forgalomhoz kapcsolódó elosztási kulcs. Ha az igazgatási díjak nagyon alacsonyak, átalánydíjak vagy az átalánydíjat forgalomhoz kapcsolódó elemmel kombináló díjak is megfelelőek lehetnek. Amennyiben az általános felhatalmazási rendszer igen kis piaci részesedéssel rendelkező vállalkozásokra, például közösségi alapú hálózati szolgáltatókra, valamint olyan szolgáltatókra is kiterjed, amelyek üzleti modellje jelentős mértékű piaci penetráció esetén is csak nagyon korlátozott bevételt tesz lehetővé, a tagállamoknak mérlegelniük kell, hogy az igazgatási díjak kiszabása tekintetében megfelelő de minimis küszöbértéket határozzanak meg.

(53)  A tagállamoknak szükségük lehet az általános felhatalmazások és a használati jogok esetében alkalmazandó jogok, feltételek, eljárások, költségek és díjak módosítására, amennyiben ez tárgyilagos mérce szerint indokolt. Az ilyen változtatásokról minden érdekelt felet kellő időben, megfelelően értesíteni kell, elegendő lehetőséget adva e feleknek az ilyen módosításokkal kapcsolatos álláspontjuk kifejtésére. Figyelembe véve, hogy garantálni kell a jogbiztonságot, és elő kell mozdítani a szabályozás terén a kiszámíthatóságot, a meglévő rádióspektrum-használati vagy létesítménytelepítési jogok korlátozását vagy visszavonását kiszámítható és átlátható eljárásoknak kell szabályozniuk. Ezért szigorúbb követelményrendszer vagy bejelentési mechanizmus vezethető be olyan esetekben, amikor a használati jogok odaítélése versenyeztetési vagy összehasonlító eljárások alapján történt. Továbbá az egyedi rádióspektrum-használati jogok esetében az ilyen engedélyekhez fűződő jogok és feltételek módosítása csak a jogtulajdonossal való előzetes konzultációt követően lehetséges. Mivel az általános felhatalmazások vagy jogok szűkítése vagy visszavonása jelentős következményekkel járhat a felhatalmazások és jogok tulajdonosaira nézve, az illetékes nemzeti hatóságoknak különös gondot kell fordítaniuk arra, hogy az ilyen jellegű intézkedések elfogadása előtt megelőzzék a potenciális kárt, amelyet az intézkedések okozhatnak. Kerülni kell a szükségtelen eljárásokat a meglévő létesítménytelepítési vagy rádióspektrum-használati jogok olyan kisebb mértékű módosítása esetén, amikor a módosítás nem érinti harmadik felek érdekeit. Nem tekinthető úgy, hogy a technológia- és szolgáltatássemlegesség elvének alkalmazása nyomán a spektrumhasználatban bekövetkező változások kellő alapot képeznek az érintett jogok visszavonására, mivel ezek nem jelentik új jogok odaítélését.

(54)  A jogok és kötelezettségek kisebb mértékű módosításai főként adminisztratív jellegűek, amelyek nem érintik az általános felhatalmazások és egyéni használati jogok lényegét, és ezáltal nem vezetnek viszonylagos előnyhöz a többi vállalkozáshoz képest.

(55)  A nemzeti szabályozó hatóságoknak és más illetékes hatóságoknak tájékoztatást kell kapniuk a piaci szereplőktől ahhoz, hogy feladataikat eredményesen végezhessék el. Ilyen tájékoztatáskérésre szükség lehet a Bizottság vagy a BEREC nevében is, hogy teljesíthessék az uniós jog szerinti kötelezettségeiket. A tájékoztatáskérésnek arányosnak kell lennie, és nem róhat aránytalan terhet a vállalkozásokra. A nemzeti szabályozó hatóságokhoz és más illetékes hatóságokhoz eljutó információnak nyilvánosan elérhetőnek kell lennie, kivéve amennyiben ez az információ az adatok nyilvánosságára vonatkozó nemzeti szabályokkal összhangban, továbbá az üzleti titokra vonatkozó uniós és nemzeti jogra is figyelemmel, bizalmas.

(56)  Annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hatékonyan láthassák el szabályozási feladataikat, az általuk összegyűjtött adatoknak számviteli adatokat is tartalmazniuk kell azokról a kiskereskedelmi piacokról, amelyek olyan nagykereskedelmi piacokhoz kapcsolódnak, amelyeken valamely üzemeltető jelentős piaci erővel rendelkezik és ennek folytán működését a nemzeti szabályozó hatóság szabályozza. Az adatoknak olyan adatokat is tartalmazniuk kell, amelyek alapján a nemzeti szabályozó hatóság értékelni tudja a használati jogokhoz kapcsolódó feltételek teljesülését, valamint a tervezett műszaki fejlesztéseknek vagy a hálózat topológiáján elvégezni kívánt módosításoknak a verseny alakulására, illetve a másoknak kínált nagykereskedelmi termékekre gyakorolt lehetséges hatását. A rádióspektrum-használati jogokhoz kötődő, a lefedettséggel kapcsolatos követelményekre vonatkozó információk alapvető fontosságúak a hálózatkiépítéssel kapcsolatban a nemzeti szabályozó hatóságok által készített feltérképezés teljességének biztosításához. E tekintetben a hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy előírják a hálózatkiépítéssel kapcsolatos feltérképezéshez megfelelő pontosságú, helyi szintű bontású információk benyújtását.

(57)  A hálózatüzemeltetőket és a szolgáltatókat, valamint az érintett illetékes hatóságot terhelő beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek enyhítése érdekében az ilyen kötelezettségnek arányosnak, tárgyilagos mérce szerint indokoltnak és a feltétlenül szükséges mértékre korlátozottnak kell lennie. Ezen belül el kell kerülni, hogy az illetékes hatóságok és a BEREC egymással párhuzamosan ugyanazon információk benyújtását írják elő, és nem szabad előírni az általános felhatalmazásokban szereplő vagy a használati joghoz kapcsolódó valamennyi feltétel tekintetében a megfelelés rendszeres igazolását. Amennyiben a szolgáltató központi ügyvezetésének helye az Unión belül található, és rá a központi ügyvezetés helye szerinti tagállam általános felhatalmazása vonatkozik, a több tagállamban működő elektronikus hírközlési szolgáltatókra vonatkozó jelentéstételi és információszolgáltatási kötelezettségeket az adott tagállamnak kell koordinálnia, a szám- és rádióspektrum-használati jogok, valamint a létesítménytelepítési jogok megadásához kapcsolódó információk bekérésének sérelme nélkül. A BEREC-nek elő kell mozdítania az érintett tagállamok közötti szabad információáramlást. Ezeket az információkat a BEREC által biztosított egységes, standardizált formátumban kell bekérni. A vállalkozásoknak tudniuk kell, hogy az általuk szolgáltatandó adat felhasználására milyen célból kerül majd sor. Az adatszolgáltatás nem lehet a piacra jutás feltétele. Statisztikai célból előírható, hogy az elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtók a tevékenységük megszüntetését jelentsék be.

(58)  A tagállamok azon kötelezettsége, hogy az uniós érdekeknek a nemzetközi megállapodások keretében történő védelméhez szükséges tájékoztatásokat megadják, valamint azon beszámolási kötelezettségek, amelyeket a nem kifejezetten az elektronikus hírközlési ágazatra vonatkozó jogszabályok – így például a versenyjogi szabályok – írnak elő, nem sérülhetnek.

(59)  Egy illetékes hatóság által az üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós és nemzeti szabályok szerint bizalmasnak minősített adat abban az esetben továbbítható a Bizottságnak és más nemzeti szabályozó hatóságoknak, valamint a BEREC-nek, ha az ilyen adatcsere ezen irányelv rendelkezéseinek alkalmazásához feltétlenül szükséges. Az adatcserének a célja szempontjából lényeges és arányos mértékre kell korlátozódnia.

(60)  A széles sávú elektronikus hírközlő hálózatokat a technológia, a topológia, az alkalmazott csatorna és a tulajdonviszonyok tekintetében egyre nagyobb változatosság jellemzi, ezért a szabályozói beavatkozásnak – ahhoz, hogy hatékony lehessen, és ott érjen el hatást, ahol az szükséges – a hálózati kiépítésre vonatkozó részletes információkra kell támaszkodnia. Ezen információk létfontosságúak a beruházások előmozdítása, az Unión belüli összeköttetések erősítése, az érintett hatóságok és a polgárok tájékoztatása szempontjából. Magukban kell foglalniuk a nagyon nagy kapacitású hálózatok létesítésére, valamint a meglévő rézkábeles és egyéb olyan hálózatok jelentős korszerűsítésére vagy bővítésére vonatkozó felméréseket, amelyek nem minden tekintetben felelnek meg a nagyon nagy kapacitású hálózatokra vonatkozó teljesítménybeli követelményeknek: ilyen az optikai szál elosztószekrénybe vezetése olyan aktív technológiákkal együttesen, mint a vektorizálás. A nemzeti szabályozó hatóságok által gyűjtendő információk részletessége és területi pontossága a konkrét szabályozói célkitűzés függvénye kell, hogy legyen, és igazodnia kell az adott szabályozói célhoz. Ezért a területi egységek nagysága – a konkrét tagállami körülmények és a helyi szinten rendelkezésre álló adatok függvényében – tagállamonként eltérő. A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) 3. szintje valószínűleg a legtöbb esetben nem kellően kis területi egység. A nemzeti szabályozó hatóságoknak az említett feladatok végzésekor a BEREC bevált módszereket tartalmazó iránymutatására kell támaszkodniuk, ezen iránymutatásokat pedig a nemzeti szabályozó hatóságok által a hálózatkiépítéssel kapcsolatos feltérképezés során összegyűjtött tapasztalatokra kell építeni. A titoktartási követelmények sérelme nélkül a nemzeti szabályozó hatóságoknak nyílt adatformátumban, a felmérések során gyűjtött információk újrafelhasználására vonatkozó korlátozás nélkül kell közzétenniük ezeket az információkat, amennyiben azok a piacon nem elérhetők, és a szolgáltatásminőséggel kapcsolatban megfelelő eszközöket kell a végfelhasználók rendelkezésére bocsátaniuk, hogy azok minél jobban megismerjék a rendelkezésre álló összekapcsoltsági szolgáltatásokat. Ha azt a nemzeti szabályozó hatóságok célszerűnek tartják, nyilvánosan elérhető információkat is gyűjthetnek a nagyon nagy kapacitású hálózatok alkalmazására vonatkozó tervekről. Ilyen információk gyűjtése esetén minden érintett hatóságnak tiszteletben kell tartania a bizalmas adatkezelés elvét, és el kell kerülnie, hogy bármely gazdasági szereplő számára versenyhátrányt okozzon.

(61)  Az Unión belüli digitális szakadék áthidalása alapvetően fontos ahhoz, hogy az Unió valamennyi polgára hozzáférjen a legkorszerűbb internetes és digitális szolgáltatásokhoz. Ennek érdekében a „digitális kirekesztés” veszélye által fenyegetett egyes konkrét, jól meghatározott területek esetében a nemzeti szabályozó hatóságok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy ajánlattételi felhívást tegyenek közzé olyan vállalkozások kiválasztása céljából, amelyek hajlandóak nagyon nagy kapacitású hálózatokba beruházni. A kiszámítható befektetési környezet kialakítása érdekében a nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítése iránt érdeklődő vállalkozások részére információt nyújtsanak arról, hogy az adott területen léteznek-e ▌egyéb hálózatfejlesztések, például a 100 Mbps-nál alacsonyabb letöltési sebességűek tekintetében.

(62)  Fontos, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok és más illetékes hatóságok a javasolt határozatokról minden érdekelt féllel konzultáljanak, az adott kérdés összetettségét szem előtt tartva elegendő időt biztosítsanak számukra, hogy megtegyék észrevételeiket, és a végső határozat elfogadása előtt vegyék figyelembe azok észrevételeit. Annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti szintű határozatok ne legyenek hátrányosak az egységes piacra vagy a Szerződés egyéb céljaira, a nemzeti szabályozó hatóságoknak bizonyos határozattervezeteket véleményezésre a Bizottság és más nemzeti szabályozó hatóságok részére is meg kell küldeniük. Helyénvaló, ha a nemzeti szabályozó hatóságok az érdekelt felekkel minden olyan intézkedéstervezetről konzultálnak, amely befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet. A 24. és 34. cikkben említett eljárások alkalmazásának eseteit ez az irányelv határozza meg.

(63)  A polgárok érdekeinek kellő figyelembevétele érdekében a tagállamoknak megfelelő konzultációs mechanizmust kell életbe léptetniük. Ez a mechanizmus olyan testület formáját ölthetné, amely – a nemzeti szabályozó hatóságtól, valamint a szolgáltatóktól függetlenül – kutatást végezne a fogyasztással kapcsolatos olyan kérdésekről, mint például a fogyasztói magatartás és a szolgáltatóváltási mechanizmusok, továbbá átlátható módon működne és hozzájárulna az érintettek konzultációja terén már meglévő mechanizmusokhoz. Ezenkívül létre lehetne hozni egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a jogszerű tartalom előmozdításához kapcsolódó kérdésekben való megfelelő együttműködést. Semmiféle, ilyen mechanizmus alapján elfogadott együttműködési eljárás sem teheti azonban lehetővé az internethasználat rendszeres felügyeletét.

(64)  Ha ugyanazon tagállamban működő vállalkozások között az ezen irányelv hatálya alá tartozó tárgyban jogvita merül fel, pl. a hozzáférési és összekapcsolási kötelezettséggel vagy a végfelhasználói névjegyzékek átadásának módjával kapcsolatban, azon sértett fél számára, amelyik jóhiszeműen tárgyalt, de nem ért el megállapodást, lehetővé kell tenni, hogy a jogvita megoldása végett a nemzeti szabályozó hatósághoz fordulhasson. A nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a felekre kötelező döntést hozzanak a vitában. A nemzeti szabályozó hatóságnak a valamely tagállamban elektronikus hírközlő hálózatok vagy szolgáltatások nyújtói közötti jogvita megoldásában történő közreműködése során az ezen irányelv alapján fennálló kötelezettségeknek való megfelelés biztosítására kell törekedni.

(65)  A nemzeti jog, illetve az uniós jog alapján biztosított jogorvoslati jogokon kívül szükség van egy, a jogvitában érintett bármelyik fél kérelmére megindítható egyszerű eljárásra az olyan határokon átnyúló jogviták megoldására, amelyek olyan vállalkozások között merülnek fel, amelyek több tagállamban is biztosítanak vagy jogosultak biztosítani elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat.

(66)  A BEREC fontos feladatai közé tartozik, hogy a határokon átnyúló jogvitákkal kapcsolatban adott esetben határozatokat bocsásson ki. Ilyen esetekben a nemzeti szabályozó hatóságoknak az egyes vállalkozásokra vonatkozó kötelezettségek kiszabására, illetve a jogviták egyéb módon történő megoldására irányuló intézkedéseik meghozatalakor teljes mértékben végre kell hajtaniuk a BEREC határozatát.

(67)  Ha a tagállamok nem egyeztetnek egymással a rádióspektrum odaítélésével és a használatára vonatkozó felhatalmazással kapcsolatos megközelítéseik, valamint a jelentős, interferencia okozta problémák tekintetében, akkor az komolyan befolyásolhatja a digitális egységes piac fejlődését. A tagállamoknak ezért együtt kell működniük egymással, hogy teljes mértékben igénybe vegyék a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport jószolgálatát. Továbbá a tagállamok közötti, a káros interferencia problémájának megoldására irányuló együttműködés hatékonyabbá tételéhez igénybe kell venni a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport segítségét, a vitarendezés megkönnyítésének eszközeként. Figyelembe véve az Unió speciális aggályait és célkitűzéseit, a tagállamok közötti, határokon átnyúló kérdéseket illetően a nemzetközi jog szerinti vitarendezéssel szemben előnyben kell részesíteni ezt az uniós vitarendezési eljárást.

(68)  A rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport (RSPG) egy olyan magas szintű bizottsági tanácsadó csoport, amely a 2002/622/EK bizottsági határozattal jött létre abból a célból, hogy hozzájáruljon a belső piac fejlesztéséhez, és segítse az uniós rádióspektrum-politika kidolgozását, figyelembe véve különböző gazdasági, politikai, kulturális, stratégiai, egészségügyi és szociális szempontokat, valamint technikai paramétereket. A tagállamok közötti szorosabb együttműködésben játszott szerepének megerősítése céljából az RSPG-t ebben az irányelvben kell létrehozni. A csoportot a stratégiai spektrumpolitikáért átfogó szakpolitikai felelősséggel rendelkező testületek vezetőinek kell alkotniuk. A csoport feladata, hogy segítséget nyújtson és tanácsot adjon a tagállamoknak és a Bizottságnak a spektrumpolitikával kapcsolatban. Mindez várhatóan tovább növeli a spektrumpolitika láthatóságát a többi uniós szakpolitikai területen, és biztosítja az ágazatok közötti koherenciát mind nemzeti, mind uniós szinten. A csoport feladata továbbá, hogy kérésre az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is tanácsot nyújtson. Az RSPG továbbá fórumot biztosít a tagállamok számára a rádióspektrummal kapcsolatos, ezen irányelv szerinti kötelezettségeik végrehajtásának koordinálásához, és fontos szerepet játszik olyan, a belső piac szempontjából alapvető jelentőséggel bíró területeken, mint a határokon átnyúló koordináció vagy a szabványosítás. Műszaki vagy szakértői munkacsoportok is felállíthatók, hogy segítsék a plenáris üléseken zajló egyeztetéseket, amelyek során a tagállamok és a Bizottság magas rangú képviselői kialakítják a szakpolitikai kereteket.

(69)  A versenykörnyezetben a nemzeti szabályozó hatóságoknak a végfelhasználói jogokhoz kapcsolódó ügyek intézése során figyelembe kell venniük az érdekelt felek, köztük a felhasználók és a fogyasztók álláspontját. A bírósági eljáráson kívüli jogvitarendezési eljárások gyors és költséghatékony eszközt jelenthetnek a végfelhasználók, különösen a fogyasztók, valamint a mikro- és kisvállalkozások számára jogaik érvényesítéséhez. A nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatókkal fennálló jogviták rendezése céljából a fogyasztók számára a 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[21] már most is biztosít hatékony, megkülönböztetéstől mentes és olcsó eljárásokat, amennyiben az irányelv szempontjából releváns szerződéses vitákról van szó, és az érintett fogyasztó és az érintett vállalkozás lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkezik az Unióban. Mivel sok tagállam már a fogyasztóktól eltérő olyan végfelhasználók számára is létrehozott jogvitarendezési eljárásokat, akikre nem vonatkozik a 2013/11/EU irányelv, észszerű fenntartani az ágazatspecifikus jogvitarendezési eljárásokat mind a fogyasztók, mind pedig – amennyiben a tagállamok az eljárások hatályát kiterjesztik rájuk – más végfelhasználók, különösen a mikro- és kisvállalkozások számára. A fogyasztók számára mindenkor lehetővé kell tenni, hogy az elektronikus hírközlési hálózatokat és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokkal ágazatspecifikus vitarendezési eljárás keretében rendezhessék vitáikat, ha ez szándékukban áll.Figyelembe véve, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok kiterjedt szakértelemmel rendelkeznek, a tagállamoknak lehetővé kell tenniük a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy vitarendezési testületként működjenek egy olyan, a hatóságon belül felállított külön testület formájában, amely senkitől nem kaphat utasítást. Az ezen irányelv szerinti olyan jogvitarendezési eljárásokra, amelyeket a fogyasztók igénybe vehetnek, egyértelmű és hatékony eljárási szabályoknak és a 2013/11/EU irányelv II. fejezetében meghatározott minőségi követelményeknek kell vonatkozniuk.

(70)   Lehetővé kell tenni, hogy az illetékes hatóságok az általános felhatalmazásra, illetve a használati jogokra vonatkozó feltételeket figyelemmel kísérjék és teljesülésüket biztosítsák, és ezen belül biztosítsák az eredményes és hatékony spektrumhasználatot, valamint a lefedettséggel és a szolgáltatásminőséggel kapcsolatos követelmények teljesülését, és ennek érdekében e feltételek megsértése esetén hatékony pénzbírságot vagy közigazgatási szankciókat szabjanak ki. A vállalkozásoknak a lehető legpontosabb és legteljesebb információkat kell biztosítaniuk az illetékes hatóságok részére, hogy azok elvégezhessék felügyelettel kapcsolatos feladataikat. Annak érdekében, hogy például versenyellenes erőforrás-halmozás révén ne lehessen korlátozni a piacra történő belépést, javítani kell a tagállamok által a spektrumjogokhoz kapcsolt feltételek érvényesítését, és ebben nem csupán a nemzeti szabályozó hatóságoknak, hanem valamennyi illetékes hatóságnak részt kell vennie. A végrehajtási feltételek közé kell tartoznia – a hosszú távra szóló jogok ellensúlyozása érdekében – a „használd, vagy elveszíted” elv alkalmazásának. Ezzel összefüggésben a spektrumkereskedelmet és a spektrum bérbeadását olyan módszereknek kell tekinteni, amelyek a jogoknak az eredeti jogtulajdonos általi tényleges használatát biztosítják. Annak érdekében, hogy a spektrumhasználat elmaradása miatti szankciók kiszabásának eshetősége tekintetében garantálni lehessen a jogbiztonságot, előre meg kell határozni a használat mértékét, többek között az idő, a mennyiség vagy a spektrum azonosítója tekintetében.

(70a)  A rádióspektrum használatára vonatkozó jogok legalább 25 évre való odaítélését olyan feltételekhez kell kötni, amelyek célja annak a közérdekű célkitűzések – többek között a hatékony felhasználás, illetve a közrenddel, a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos megfontolások – biztosítása. E használati jogokra vonatkozóan ezért legkésőbb tíz év elteltével félidős értékelést kell készíteni.

(71)  Az általános felhatalmazásokhoz és az egyéni használati jogokhoz fűzött feltételek körének olyannak kell lennie, amely az uniós és a nemzeti jog szerinti követelmények és kötelezettségek teljesítéséhez kifejezetten szükséges.

(72)  Az illetékes szabályozó hatóság határozata által érintett valamennyi fél számára biztosítani kell a jogot arra, hogy olyan szervezethez forduljon jogorvoslatért, amely független az érintett felektől, és védve van az eléje kerülő kérdések független elbírálásának veszélyeztetésére alkalmas külső beavatkozással vagy politikai nyomással szemben. Ez a szervezet lehet bíróság. Ezen túlmenően biztosítani kell, hogy minden olyan vállalkozás, amely úgy véli, hogy létesítménytelepítési jog megadása iránti kérelmét nem az ebben az irányelvben meghatározott alapelvekkel összhangban kezelték, jogosult legyen az ilyen határozatok ellen jogorvoslattal élni. Ez a jogorvoslati eljárás nem sértheti a nemzeti igazságszolgáltatási rendszereken belüli hatáskörmegosztást és a jogi, illetve természetes személyek nemzeti jog szerinti jogait. A tagállamoknak minden esetben biztosítaniuk kell az ilyen határozatok tényleges bírósági felülvizsgálatához való jogot.

(73)  A piaci szereplők jogbiztonságának szavatolása céljából a jogorvoslati szerveknek hatékonyan kell teljesíteniük feladataikat, különösen el kell kerülni a jogorvoslati eljárás indokolatlan hosszúra nyúlását. Az illetékes hatóság határozatának hatályát felfüggesztő ideiglenes intézkedések csak sürgős esetekben, az intézkedést kérő félnek okozott súlyos, helyrehozhatatlan kár megelőzése érdekében hozhatók, valamint ha az érdekek egyensúlyban tartása ezt megkívánja.

(74)  A jogorvoslati szervek igen különböző módon élnek a nemzeti szabályozó hatóságok határozatait felfüggesztő ideiglenes intézkedések alkalmazásának lehetőségével. A következetesség növelése érdekében közös, az uniós ítélkezési gyakorlattal összhangban lévő normákat kell követni. A jogorvoslati szerveknek is jogot kell biztosítani arra, hogy a BEREC által közzétett rendelkezésre álló információt igényelhessék. Mivel a jogorvoslathoz való jog nagyon fontos a keretszabályozás egészének működése szempontjából, valamennyi tagállamra kiterjedő mechanizmust kell létrehozni a jogorvoslatokra és az illetékes hatóságok határozatait felfüggesztő határozatokra vonatkozó információk összegyűjtésére és a Bizottságnak, valamint a BEREC-nek történő jelentésére. A mechanizmusnak biztosítania kell, hogy a Bizottság vagy a BEREC adatbázis létrehozása céljából megkapja a tagállamoktól a határozatok és ítéletek szövegét.

(74a)  A polgárok és az érdekelt felek érdekében, valamint abból a célból, hogy az érintett felek kifejthessék véleményüket, az elektronikus hírközlés belső piacát megszilárdító uniós mechanizmus alkalmazása során növelni kell az átláthatóságot, többek között annak előírása által, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok a Bizottságnak, a BEREC-nek és a többi tagállam szabályozó hatóságának küldött értesítéssel egyidejűleg közzétegyenek minden intézkedéstervezetet. Minden ilyen intézkedéstervezetet indokolással és részletes elemzéssel kell ellátni.

(75)  A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a BEREC véleményét, rendelkezhessen arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóság vonja vissza intézkedéstervezetét abban az esetben, ha az intézkedés az érintett piacok meghatározásával vagy a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások kijelölésével vagy kijelölésének mellőzésével kapcsolatos, és a szóban forgó határozat akadályt jelentene az egységes piac számára vagy összeegyeztethetetlen lenne az uniós joggal, és különösen a nemzeti szabályozó hatóságok által követendő ágazatpolitikai célkitűzésekkel. Ez az eljárás nem sérti az (EU) 2015/1535 irányelvben előírt értesítési eljárást és a Bizottságnak az uniós jog megsértése tekintetében a Szerződés szerint fennálló előjogait.

(76)  A 24. cikkben előírt nemzeti konzultációt az ezen irányelv 34. és 35. cikkében előírt uniós konzultáció előtt kell megtartani annak érdekében, hogy az uniós konzultáció során megjelenhessen az érdekeltek álláspontja. Ezzel elkerülhető lenne egy második uniós konzultáció szükségessége abban az esetben, ha a tervezett intézkedés a nemzeti konzultáció eredményeként módosul.

(77)  Fontos, hogy a keretszabályozás végrehajtása kellő időben történjen. Ha a Bizottság olyan határozatot hozott, amelyben valamelyik nemzeti szabályozó hatóságot egy tervezett intézkedés visszavonására kötelezte, a nemzeti szabályozó hatóságnak be kell nyújtania a Bizottságnak az átdolgozott intézkedést. Annak érdekében, hogy a piaci szereplők tisztában lehessenek a piac-felülvizsgálat időtartamával, továbbá a jogbiztonság növelése érdekében az átdolgozott intézkedés Bizottságnak történő, a 34. cikk szerinti bejelentésére határidőt kell megállapítani.

(78)  Az uniós mechanizmus, amelynek révén a Bizottság megkövetelheti, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok a szabályozni kívánt piacok meghatározásával és a jelentős piaci erővel rendelkező üzemeltetők megállapításával kapcsolatban tervezett intézkedésüket visszavonják, nagymértékben hozzájárult az egységes szemléletmód kialakításához azon körülmények azonosításában, amelyek fennállása esetén előzetes szabályozás alkalmazható, illetve amelyek esetén az üzemeltetők e szabályozás hatálya alá tartoznak. A 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 7. és 7a. cikkében előírt eljárások kapcsán szerzett tapasztalatok szerint a korrekciós intézkedések nemzeti szabályozó hatóságok általi alkalmazásában – hasonló piaci feltételek fennállása esetén is – meglévő következetlenségek alááshatják az elektronikus hírközlés belső piacát. A Bizottságnak és a BEREC-nek – illetékességi körükön belül – ennélfogva részt kell venniük a nemzeti szabályozó hatóságok által javasolt intézkedéstervezetekre vonatkozó jogorvoslatok alkalmazásában kialakított magasabb szintű következetesség biztosításában. Továbbá abban az esetben, ha a BEREC is osztja a Bizottság aggályait, a Bizottságnak jogosultnak kell lennie arra, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoktól kérje az intézkedéstervezetek visszavonását. A Bizottságnak a határozat és/vagy az ajánlás meghozatalát megelőzően konzultálnia kell a BEREC-kel a nemzeti szabályozó hatóságok piacelemzéssel kapcsolatos szakértelmének hasznosítása érdekében.

(79)  Mivel az uniós konzultációs mechanizmus rövid határidőket tartalmaz, ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni ajánlások és/vagy iránymutatások elfogadására a Bizottság és a nemzeti szabályozó hatóságok közötti információcsere eljárásainak egyszerűsítése céljából, például a stabil piacokra vonatkozóan vagy azon esetek tekintetében, amikor egy korábban bejelentett intézkedés csak kisebb mértékben módosítandó. A Bizottságot fel kell hatalmazni továbbá arra, hogy bizonyos esetekben az eljárások egyszerűsítése céljából lehetővé tegyék az értesítési eljárás alóli mentesítést.

(80)  A nemzeti szabályozó hatóságok számára elő kell írni az egymással, a BEREC testülettel és a Bizottsággal folytatandó átlátható együttműködést, hogy ezen irányelv rendelkezéseinek következetes alkalmazása minden tagállamban biztosított legyen.

(81)  Annak érdekében, hogy a keretszabályozás valóban hozzájárulhasson a belső piac kialakításához és kiteljesítéséhez, a nemzeti szabályozó hatóságok mérlegelési szabadságát össze kell egyeztetni a koherens szabályozási gyakorlat kialakításának és a keretszabályozás következetes alkalmazásának igényével. Ezért kívánatos, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok támogassák a Bizottság és a BEREC belső piaccal összefüggő tevékenységét.

(82)  Azok az intézkedések, amelyek a tagállamok közötti kereskedelmet érinthetik, olyan intézkedések, amelyek közvetlen vagy közvetett, tényleges vagy potenciális hatást gyakorolhatnak a tagállamok közötti kereskedelem szerkezetére oly módon, amely az egységes piac akadályát képezheti. Ezek közé olyan intézkedések tartoznak, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a más tagállambeli üzemeltetőkre vagy felhasználókra, ezek között szerepelnek többek között: olyan intézkedések, amelyek a más tagállamok felhasználói által fizetendő árakat érintik; olyan intézkedések, amelyek egy másik tagállamban letelepedett vállalkozás elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására való képességét érintik, és különösen olyan intézkedések, amelyek a tagországok közötti szolgáltatásnyújtás képességét érintik; valamint olyan intézkedések, amelyek a piaci szerkezetet vagy a piacra jutást érintik és más tagállamok vállalkozásaira nézve következményekkel járnak.

(83)  Ezen irányelv működésének felülvizsgálata során a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a piaci fejlemények fényében, valamint tekintettel a versenyre és a fogyasztóvédelemre, továbbra is szükség van-e előzetes ágazatspecifikus rendelkezésekre vonatkozó előírásokra, vagy módosítani kell-e, illetve hatályon kívül kell-e helyezni az említett rendelkezéseket.

(84)  Mivel a nemzeti szabályozó hatóságok átfogó gazdasági szakértelemmel és piaci ismeretekkel rendelkeznek, és az általuk végzett értékelések tárgyilagos és szakmai jellegűek, az egyéb piacszabályozói feladataikkal való összhang biztosítása érdekében e hatóságoknak meg kell határozniuk a kiválasztási eljárások azon elemeit és a spektrumhasználati joghoz fűzött azon feltételeket, amelyek a legnagyobb hatással vannak a piaci feltételekre és a versenyre, így például a piacra való belépésre és a terjeszkedésre. Idetartoznak például a spektrum ezen irányelv szerinti gazdasági értékelésének paraméterei, a szabályozási és piacformálási intézkedések, például spektrumkorlátok alkalmazása, a spektrum bizonyos célra való fenntartása vagy a nagykereskedelmi hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek kiszabása, illetve a használati jogokhoz kapcsolódó, a lefedettséget érintő feltételek meghatározásának módja. Ezen tényezők egységesebb használata és meghatározása elősegíthető lenne egy olyan koordinációs mechanizmus alkalmazásával, amelynek keretében a BEREC, a Bizottság és a többi tagállam nemzeti szabályozó hatóságai – a nyilvános nemzeti konzultációval párhuzamosan – még azelőtt megtekinthetnék a tervezett intézkedéseket, hogy egy tagállam használati jogok odaítéléséről döntene. Előfordulhat, hogy a nemzeti szabályozó hatóság által meghatározott intézkedés csak egy kis szeletét képezi a nemzeti szintű, általános intézkedésnek, amely adott esetben magában foglalja a rádióspektrum-használati jogok megadását, kereskedelmét és haszonbérbe adását, időtartamát, megújítását vagy módosítását, valamint a kiválasztási eljárást vagy a használati jogokhoz kapcsolódó feltételeket. Ezért az intézkedéstervezetekről való értesítéssel egy időben a nemzeti szabályozó hatóságok a rádióspektrum-használati jogok korlátozására irányuló adott kiválasztási eljáráshoz kapcsolódó olyan egyéb intézkedéstervezetekről is információval szolgálhatnak, amelyek nem képezik részét a szakértői értékelési mechanizmusnak.

(85)  Amennyiben a rádiófrekvenciák adott vállalkozások részére történő harmonizált kijelöléséről európai szinten született megállapodás, a tagállamoknak a nemzeti frekvenciahasználati tervben szereplő rádiófrekvenciák használatára vonatkozó jogok megadása során szigorúan alkalmazniuk kell az ilyen megállapodásokat.

(86)  A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy azokban az esetekben, amikor rádiófrekvenciák használata várhatóan több országot is érint, a használati jogok megadásakor mérlegeljék közös jóváhagyás kiadását.

(87)  Valamennyi, a 38. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatnak a szabályozási alapelvekre, megközelítésekre és módszertanra kell korlátozódnia. A kétségek elkerülése érdekében nem rendelkezhet olyan részletekről, amelyeknek rendszerint a nemzeti körülményeket kell tükrözniük, és nem tilthatja meg az olyan alternatív megközelítéseket, amelyektől jogosan várható, hogy egyenértékű hatással járnak. Az ilyen határozatnak arányosnak kell lennie, és nem befolyásolhatja a nemzeti szabályozó hatóságoknak a belső piac számára akadályt nem jelentő döntéseit.

(88)  Az Unió és a tagállamok a szabványokkal, valamint a távközlő hálózatok és távközlési szolgáltatások keretszabályozásával kapcsolatban kötelezettségvállalásokat tettek a Kereskedelmi Világszervezetben.

(89)  A szabványosításnak elsősorban piacvezérelt folyamatnak kell maradnia. Azonban még mindig lehetnek olyan helyzetek, amikor az egységes piacon belül az interoperabilitásnak és a felhasználók választási szabadságának a javítása, továbbá az összekapcsolhatóságnak az ösztönzése érdekében helyénvaló megkövetelni a meghatározott uniós szintű szabványoknak való megfelelést. Nemzeti szinten a tagállamokra az (EU) 2015/1535 irányelv rendelkezései vonatkoznak. Az ezen irányelv szerinti szabványosítási eljárások nem sértik a rádióberendezésekről szóló 2014/53/EU irányelv, a kisfeszültségi irányelv (2014/35/EU) és az elektromágneses összeférhetőségről szóló 2014/30/EU irányelv rendelkezéseit.

(90)  Azon szolgáltatók számára, amelyek nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat vagy nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat vagy mindkettőt nyújtanak, elő kell írni, hogy tegyenek intézkedéseket a hálózatok és a szolgáltatások biztonságának garantálására, valamint a biztonsági események – többek között a berendezések jogellenes hatalomba kerítése által okozott események – hatásának megelőzésére, illetve minimalizálására. Az ezen intézkedések által a hálózatok és a szolgáltatások tekintetében biztosított biztonsági szintnek – figyelembe véve az ezen intézkedések területén elért legújabb eredményeket – meg kell felelnie a kockázat mindenkori mértékének. A biztonsági intézkedéseknek legalább az alábbi tényezők összes releváns szempontját figyelembe kell venniük: a hálózatok és a berendezések biztonsága tekintetében: fizikai és környezeti biztonság, az ellátás biztonsága, a hálózatokhoz való hozzáférés ellenőrzése és a hálózatok integritása; a biztonsági esemény kezelése tekintetében: biztonsági események kezelési eljárásai, a biztonsági események észlelésének képessége, az azokról való jelentéstétel és kommunikáció; az üzletmenetfolytonosság-menedzsment tekintetében: a szolgáltatás folytonosságát szolgáló stratégiai terv és vészhelyzeti tervek, katasztrófaelhárítási képességek; a monitoring, az audit és a tesztelés tekintetében: a nyomon követésre és a naplózásra vonatkozó előírások, a vészhelyzeti tervek gyakorlása, a hálózat és a szolgáltatások tesztelése, biztonsági értékelések és a megfelelés nyomon követése; valamint a nemzetközi szabványoknak való megfelelés.

(91)  A számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások egyre nagyobb jelentőségére tekintettel gondoskodni kell arról, hogy – sajátos jellegüket és gazdasági fontosságukat szem előtt tartva – ezekre a szolgáltatásokra is megfelelő biztonsági követelmények vonatkozzanak. Az ilyen szolgáltatások nyújtóinak tehát a nyújtott elektronikus kommunikációs szolgáltatás biztonságát fenyegető kockázatokkal arányos mértékű biztonsági szintet kell biztosítaniuk. Tekintettel arra, hogy a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtói általában nem gyakorolnak tényleges ellenőrzést a hálózaton történő jelátvitel felett, az ilyen szolgáltatások esetében a fennálló kockázati szint bizonyos tekintetben alacsonyabb, mint a hagyományos elektronikus hírközlési szolgáltatások esetében. Ezért azokban az esetekben, amikor a fennálló kockázatok konkrét értékelése ezt indokolja, a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó biztonsági követelmények lehetnek kevésbé szigorúak. Ezzel összefüggésben a szolgáltatások nyújtói számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy döntsenek a szolgáltatásaik tekintetében fennálló biztonsági kockázatok kezeléséhez általuk szükségesnek tartott intézkedésekről. Értelemszerűen ugyanezt a megközelítést kell alkalmazni az olyan személyközi kommunikációs szolgáltatásokra, amelyekhez számhasználat kapcsolódik, és amelyek esetében a szolgáltató nem gyakorol tényleges ellenőrzést a hálózaton történő jelátvitel felett.

(91a)  A nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell a felhasználókat azokról az intézkedésekről, amelyeket a kommunikáció biztonságának védelme érdekében – például különleges szoftvertípusok vagy titkosítási technológiák alkalmazásával – megtehetnek. A felhasználóknak a különös biztonsági kockázatokról való tájékoztatására vonatkozó követelmény nem mentesíti a szolgáltatót azon kötelezettsége alól, hogy saját költségén megfelelő és azonnali intézkedéseket tegyen minden új, előre nem látott biztonsági kockázat megelőzése és elhárítása, illetve a szokásos biztonsági szint helyreállítása végett. Az előfizetőket díjmentesen kell tájékoztatni a biztonsági kockázatokról.

(91b)  A hálózatok és szolgáltatások biztonságának és integritásának biztosítása érdekében elő kell segíteni a végponttól végpontig terjedő titkosítást, és azt szükség esetén a biztonság és az alapértelmezett és beépített adatvédelem elveivel összhangban kötelezővé kell tenni.

(92)  Az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell a nyilvános hírközlő hálózatok integritásának és rendelkezésre állásának fenntartásáról. Az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségnek (ENISA) – egyebek mellett az egymásnak ellentmondó egyedi biztonsági intézkedésekből fakadó lehetséges belső piaci problémák megelőzésében és megoldásában a tagállamoknak nyújtott segítséggel, a BEREC-kel és a Bizottsággal szoros együttműködésben a biztonsági kritériumokra vonatkozó iránymutatások kiadásával, szakértői tevékenységgel és tanácsadással, valamint a legjobb gyakorlati megoldások cseréjének elősegítésével – hozzá kell járulnia az elektronikus hírközlés biztonságának fokozásához. Az illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges eszközökkel, beleértve a hálózatok és a szolgáltatások biztonsági szintjének meghatározásához szükséges információhoz való hozzájutásra vonatkozó jogosultságot is. A hatóságoknak továbbá rendelkezniük kell a hálózatok vagy a szolgáltatások működésére nézve jelentős hatással járó, valós biztonsági eseményekkel kapcsolatos, átfogó és megbízható adatokhoz való hozzájutásra vonatkozó jogosultsággal is. A hatóságokat szükség esetén az (EU) 2016/1148 irányelv[22] 9. cikkével létrehozott, számítógép-biztonsági eseményekre reagáló csoportoknak (CSIRT-eknek) kell segíteniük. A számítógép-biztonsági eseményekre reagáló csoportok felkérhetők például arra, hogy az illetékes hatóságokat tájékoztassák a nyilvános hírközlő hálózatokat és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat érintő biztonsági kockázatokról és eseményekről, és javasoljanak módszereket azok kezelésére.

(93)  Ha az elektronikus hírközlés biztosítása olyan közjavakra támaszkodik, amelyek használata egyéni jóváhagyás alá esik, akkor a jóváhagyás kiadásáért felelős hatóságot a tagállamok felhatalmazhatják arra, hogy – az ezen irányelvben előirányzott eljárásokkal összhangban – az ilyen közjavak optimális felhasználásának biztosítása érdekében díjakat vessenek ki. A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében a tagállamok az ezen irányelvben meghatározottakon túlmenően semmilyen más díjat nem szabhatnak ki a hálózatok és az elektronikus kommunikációs szolgáltatások nyújtásáért. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak a szóban forgó díjak kiszabása tekintetében egységes megközelítést kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy az általános felhatalmazási eljárás vagy az egyéni használati jogok kapcsán ne rójanak indokolatlan pénzügyi terhet az elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások nyújtóira.

(94)  Az erőforrások optimális felhasználása érdekében a díjaknak tükrözniük kell az érintett piac gazdasági és technikai helyzetét, valamint a piac értékét meghatározó egyéb jelentős tényezőket. Ugyanakkor a díjakat úgy kell megszabni, hogy az lehetővé tegye a hálózatok és szolgáltatások nyújtása terén az innovációt, valamint a piaci versenyt. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell arról, hogy a használati jogokért kivetett díjak olyan mechanizmus alapján kerüljenek meghatározásra, amely kellő védelmet biztosít az ellen, hogy bevételmaximalizálási politika, versenyellenes ajánlattétel vagy hasonló magatartás következtében a díjak értéke torzuljon. Ez az irányelv nem sérti a használati jogra és az eszközkiépítési jogokra vonatkozó díjak felhasználási célját. Az ilyen díjak felhasználhatók például a nemzeti szabályozó hatóságok és más illetékes hatóságok olyan tevékenységeinek finanszírozására, amelyek igazgatási díjakkal nem fedezhetők. Ha a versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárások esetében a rádió spektrum -használati jogra vonatkozó díj – teljes egészében vagy részben – egyszeri összegből áll, a fizetési szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen díj a gyakorlatban ne vezessen olyan feltételek alapján történő kiválasztáshoz, amelyek nem függnek össze a rádió spektrum legelőnyösebb felhasználásának céljával. A Bizottság rendszeresen közzétehet a rádió spektrum kijelölésére, a számok kijelölésére, illetve a szolgalmi jogok megadására vonatkozó legjobb gyakorlatról szóló teljesítményfelmérő tanulmányokat és egyéb szükségesnek ítélt iránymutatásokat.

(95)  A vállalkozásokra kivetett, rádióspektrum-használati jogokhoz kapcsolódó díjak befolyásolhatják a gazdasági szereplők döntését a szóban forgó jogok kérelmezéséről és a rádióspektrum-források használatának leghatékonyabb módjáról. Az optimális és hatékony használat biztosítására való tekintettel az indulóárak megállapításakor a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az árak a forrás alternatív használatát, valamint az engedélyezési feltételek teljesítéséhez kapcsolódó azon költségeket is tükrözzék, amelyek olyan szakpolitikai célok elérése érdekében kerültek kiszabásra, amelyek a szokásos kereskedelmi feltételek alapján várhatóan nem teljesültek volna (ilyen például a területi lefedettséggel kapcsolatos feltétel).

(96)  A rádióspektrum-források optimális használata a megfelelő hálózatok és az azokhoz kapcsolódó létesítmények rendelkezésre állásától függ. Ezzel összefüggésben a rádióspektrum-használati vagy létesítménytelepítési jogokhoz kapcsolódó díjak megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a források lehető leghatékonyabb kiaknázása érdekében biztosítani kell a folyamatos infrastruktúra-fejlesztést. A tagállamoknak ezért a rádióspektrum-használati jogokhoz kapcsolódó díjak tekintetében gondoskodniuk kell olyan fizetési módozatokról, amelyek figyelembe veszik az adott forrás tényleges rendelkezésre állását, így elősegítve a fejlesztés előmozdításához szükséges beruházásokat. E módozatokat a rádióspektrum-használati jogok megadására irányuló eljárás megnyitása előtt, objektív, átlátható, arányos és megkülönböztetésmentes módon kell meghatározni, és a díjszabásnak egyértelműnek kell lennie.

(97)   Biztosítani kell, hogy a létesítmények telepítésére vonatkozó jog megadására gyors, megkülönböztetéstől mentes és átlátható eljárások álljanak rendelkezésre a tisztességes és hatékony verseny feltételeinek biztosítása érdekében. Ez az irányelv nem sérti azokat a nemzeti rendelkezéseket, amelyek az ingatlan kisajátítását vagy használatát, a tulajdonosi jogok szokásos gyakorlását és a közterület szokásos használatát szabályozzák, továbbá nem sérti a tulajdoni rendszerre irányadó tagállami szabályokra vonatkozó semlegesség elvét.

(98)  Az elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások nyújtói részére kiadott, a köz- vagy a magántulajdonban lévő ingatlanok igénybevételére feljogosító engedélyek alapvető tényezőt képeznek az elektronikus hírközlő hálózatok, illetve az új hálózati elemek létesítése szempontjából. A szolgalmi jogok engedélyezésére vonatkozó eljárások feleslegesen bonyolult és hosszadalmas volta jelentősen akadályozza a verseny kialakulását. Ennek megfelelően egyszerűsíteni kell azt az eljárást, amelynek révén az engedéllyel rendelkező vállalkozások szolgalmi jogokhoz jutnak. Lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok koordinálják a szolgalmi jogok megszerzését, és ennek érdekében a vonatkozó információkat saját honlapjukon hozzáférhetővé tegyék.

(99)  Annak érdekében, hogy a piacra való belépés vagy az új hálózatok kiépítése méltányos, hatékony és környezettudatos módon, a jelentős piaci erővel rendelkező üzemeltetőket az általuk üzemeltetett elektronikus hírközlő hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása tekintetében terhelő kötelezettségektől függetlenül legyen lehetséges, meg kell erősíteni a tagállamok jogait a szolgalmi jogok birtokosaival szemben. A létesítmények megosztásának fokozása csökkentheti az elektronikus hírközlő infrastruktúra kiépítése kapcsán jelentkező környezeti vonatkozású költséget, jól szolgálja a közegészséget és a közbiztonságot, továbbá segíti a település- és területrendezési célok megvalósítását. Az illetékes hatóságokat fel kell jogosítani annak megkövetelésére, hogy a köztulajdonban vagy magántulajdonban lévő ingatlanon, ingatlan felett vagy ingatlan alatt létesítmények telepítésére jogosult vállalkozások – olyan konkrét területeken, amelyeken az említett közérdekek indokolják a megosztást – megosszák az ilyen létesítményt vagy ingatlant (ideértve a fizikai helymegosztást is) egy megfelelő ideig tartó olyan nyilvános konzultációt követően, amelynek keretében minden érdekeltnek megadták a lehetőséget nézetei kifejtésére. Ez olyan esetekben lehet szükséges, amikor az altalaj túlterhelt, vagy természeti akadályon kell áthaladni. Az illetékes hatóságoknak jogosultsággal kell rendelkezniük különösen annak előírására, hogy – környezetvédelmi okból vagy egyéb közérdekből kifolyólag – a hálózati elemeket és a kapcsolódó létesítményeket, például az alépítményeket, a kábelcsatornákat, a tartóoszlopokat, az ellenőrzőaknákat, a szekrényeket, az antennákat, a tornyokat és egyéb támasztószerkezeteket, az épületeket vagy az épületek bejáratait megosszák, továbbá az építési munkákat jobban összehangolják. Ezzel szemben a nemzeti szabályozó hatóságok feladata kell, hogy legyen a létesítmény- vagy ingatlanmegosztással összefüggésben felmerülő költségek megosztására vonatkozó szabályok megállapítása annak érdekében, hogy az érintett vállalkozások kockázatvállalása megfelelően jutalmazva legyen. A 2014/61/EU irányelv által kiszabott kötelezettségek fényében az illetékes hatóságoknak és különösen a helyi hatóságoknak a nemzeti szabályozó hatóságokkal együttműködve megfelelő koordinációs eljárásokat kell létrehozniuk az állami építési munkák és az egyéb megfelelő, köztulajdonban lévő létesítmények vagy ingatlanok vonatkozásában, ideértve adott esetben az olyan eljárásokat, amelyek biztosítják, hogy az érdekelt felek információkat kapjanak a megfelelő, köztulajdonban lévő létesítményekről vagy ingatlanokról, valamint a folyamatban lévő és a tervezett közmunkákról, hogy az érdekelt feleket időben értesítsék az ilyen munkákról, továbbá hogy a megosztást a lehető legnagyobb mértékben elősegítsék.

(100)  Amennyiben a mobilszolgáltatóknak környezetvédelmi okokból tornyokon vagy antennatartókon osztozniuk kell, az ilyen kötelező közös használat közegészségügyi okokból az egyes üzemeltetők számára engedélyezett maximális sugárzási teljesítményszint csökkentéséhez vezethet, ez viszont szükségessé teheti, hogy a szolgáltatók – az országos lefedettség biztosítása érdekében – több adóállomást telepítsenek. Az illetékes hatóságoknak törekedniük kell a szóban forgó környezetvédelmi és közegészségügyi megfontolások összeegyeztetésére, figyelembe véve az 1999/519/EK tanácsi ajánlásban szereplő elővigyázatossági megközelítést is.

(101)  A rádióspektrum a jelentős társadalmi és piaci értékkel bíró, szűkösen rendelkezésre álló közjavak közé tartozik. A rádiótávközlés-alapú elektronikus hírközlési szolgáltatások alapvető eleme, és amennyiben ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódik, azt a nemzeti szabályozó hatóságoknak a tevékenységüket szabályozó összehangolt célok és elvek szerint, valamint tárgyilagos, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok szerint, hatékonyan kell kiosztaniuk és kijelölniük, figyelembe véve a frekvenciahasználattal összefüggő demokratikus, társadalmi, nyelvi és kulturális érdekeket. Az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i, 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat („rádióspektrum-határozat”)[23] megteremti a rádió spektrum harmonizálásának keretszabályozását.

(102)  Az Unió rádióspektrum-politikával kapcsolatos tevékenységei nem sérthetik az uniós vagy nemzeti szinten az uniós joggal összhangban a közérdekű célok elérése érdekében, különösen a tartalomszabályozással és az audiovizuális és médiapolitikával kapcsolatban hozott intézkedéseket, valamint a tagállamok saját rádióspektrumuk közrend, közbiztonság és védelem céljából való megszervezésére és felhasználására vonatkozó jogát. Mivel a rádióspektrum katonai vagy más nemzeti közbiztonsági célra való felhasználása kihat a spektrum belső piacon való rendelkezésre állására, a rádióspektrum-politika kialakításakor figyelembe kell venni az uniós szakpolitikák összes területét és szempontját, ugyanakkor tiszteletben kell tartani a tagállamok jogait.

(103)  A legnagyobb kapacitású hálózatok maximális lefedettségének biztosítása valamennyi tagállamban alapvető fontosságú a gazdasági és társadalmi fejlődéshez, a közéletben való részvételhez és a társadalmi és területi kohézióhoz. Mivel az elektronikus hírközlés használata az európai társadalom és jólét lényegi elemének minősül, az uniós szintű, az uniós polgárok közel 100 százalékát elérő hálózati lefedettség eléréséhez arra van szükség, hogy a tagállamok megfelelő lefedettségi követelményeket szabjanak ki; e követelményeknek az egyes területekhez kell igazodniuk és csak arányos mértékű terhet szabad jelenteniük annak érdekében, hogy ne gátolják a szolgáltatókat a fejlesztésekben. A megszakítatlan területi lefedettségnek a lehető legnagyobb mértékűnek és megbízhatónak kell lennie az olyan szolgáltatások és alkalmazások elősegítése érdekében, mint az „összekapcsolt” autók és az e-egészségügy. Ezért a tagállamok által a lefedettséggel kapcsolatban kiszabott kötelezettségeket uniós szinten össze kell hangolni. Ennek a koordinációnak – figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat – a lefedettséggel kapcsolatos kötelezettségek meghatározására és mérésére szolgáló olyan általános kritériumokra kell korlátozódnia, mint a népsűrűség vagy a domborzati, illetve topológiai jellemzők.

(104)  Biztosítani kell, hogy a lakosság ne legyen kitéve a közegészséget veszélyeztető mértékű elektromágneses sugárzásnak, és annak érdekében, hogy a kiépítési feltételek hasonlóak legyenek, ezt az előírást szerte az Unióban egységesen kell kezelni, figyelembe véve különösen az 1999/519/EK tanácsi ajánlásban[24] szereplő elővigyázatossági megközelítést. A nagyon nagy kapacitású hálózatokra való tekintettel a tagállamoknak megfelelő esetben az (EU) 2015/1535 irányelvben ismertetett eljárást kell alkalmazniuk annak érdekében is, hogy biztosítsák az átláthatóságot az érdekelt felek számára, és lehetővé tegyék a többi tagállam és Bizottság számára, hogy reagáljanak.

(105)  A spektrum harmonizálása és koordinálása, illetve a berendezésekre vonatkozó, a szabványosításra is kiterjedő szabályozás egymást kiegészítő tevékenységek, és ezeket közös céljaik elérése érdekében az RSPG támogatásával szorosan össze kell hangolni. A CEPT részére a rádióspektrum-határozat értelmében adott megbízásokat tartalmi és időbeli szempontból is össze kell hangolni a szabványügyi szervezetekhez, például az Európai Távközlési Szabványügyi Intézethez érkező szabványosítási kérelmek útján, többek között a rádió-vevőkészülékek paraméterei tekintetében; ez várhatóan megkönnyíti a jövőbeni rendszerek bevezetését, elősegíti a spektrummegosztási lehetőségeket és biztosítja a hatékony spektrumgazdálkodást. A – helyhez kötött vagy mobil – hálózati elemekre és a kapcsolódó létesítményekre vonatkozó szabványok, specifikációk vagy ajánlások kapcsán, ha csak lehetséges, figyelembe kell venni azokat a hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségeket, amelyek előírására ezen irányelv értelmében szükség lehet.

(106)  A harmonizált rádióspektrum iránti kereslet az Unió különböző részein eltérő. Azokban az esetekben, amikor regionális vagy nemzeti szinten nincs igény harmonizált sávra, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kivételes jelleggel engedélyezzék a sáv alternatív használatát arra az időszakra, amíg nem merül fel az említett igény, és feltéve, hogy az alternatív használat nem befolyásolja az adott sáv más tagállam általi harmonizált használatát, és megszűnik, amint a harmonizált használat iránti igény felmerül.

(107)  A technológia- és szolgáltatássemleges engedélyezésen keresztül – azaz annak lehetővé tételével, hogy a spektrum felhasználói maguk választhatják meg az elektronikus hírközlési szolgáltatások számára rendelkezésre állónak nyilvánított, a vonatkozó nemzeti rádiófrekvencia-kiosztási tervekben az uniós jogszabályokkal összhangban meghatározott frekvenciasávokban alkalmazandó legjobb technológiákat és szolgáltatásokat („technológia- és szolgáltatássemlegesség elve”) – biztosított a spektrumgazdálkodás és a spektrumhoz való hozzáférés rugalmassága. El kell érni, hogy a technológiák és a szolgáltatások közigazgatási kijelölésére csak akkor kerüljön sor, ha közérdekű célokról van szó, valamint e kijelölések egyértelműen indokoltak és felülvizsgálatuk rendszeres időközönként megtörténik.

(108)  A technológiasemlegesség elve korlátozásainak megfelelőeknek kell lenniük, és azokat a káros zavarás elkerülésének szükségessége – például emissziós maszkok és energiaszint előírásával –, a közegészségügy védelme – a lakosságot érő elektromágneses sugárzás korlátozásával – és a szolgáltatások megfelelő működésének a szolgáltatás megfelelő szintű műszaki minősége révén történő biztosítása – azonos frekvenciasávban több szolgáltatás használatának nem szükségszerű kizárása mellett –, továbbá a méltányos spektrummegosztás igénye – különösen ha a spektrumhasználatot kizárólag általános felhatalmazás körébe tartozik –, a spektrum hatékony használatának fenntartása, illetőleg az uniós joggal összhangban álló közérdekű cél megvalósítása kell, hogy indokolja.

(109)  Kívánatos, hogy a spektrum felhasználói szabadon megválaszthassák azokat a szolgáltatásokat is, amelyeket a spektrumban kínálni kívánnak. Másrészről lehetővé kell tenni, hogy a szükségesnek ítélt körben és az arányosság szem előtt tartásával engedélyezhetők legyenek olyan intézkedések, amelyek egyértelműen meghatározott közérdekű célból szükségesek, így például az élet biztonsága szempontjából, a társadalmi, a regionális vagy a területi kohézió elősegítéshez vagy a spektrum elégtelen kihasználásának elkerüléséhez szükségesek. Az említett céloknak magukban kell foglalniuk – az uniós joggal összhangban a tagállamok által meghatározott – kulturális és a nyelvi sokszínűség, valamint a médiapluralizmus előmozdítását. Az életbiztonság védelmét vagy kivételesen más, a tagállamok által az uniós joggal összhangban meghatározott közérdekű célok megvalósítását igénylő eseteket kivéve az intézkedések nem eredményezhetik bizonyos szolgáltatások kizárólagos használatát, hanem oly módon kell elsőbbséget biztosítaniuk, hogy ugyanabban a sávban – a lehetőségekhez mérten – egyidejűleg más szolgáltatások is nyújthatók, illetve más technológiák is alkalmazhatók legyenek. A kulturális és a nyelvi sokszínűség, valamint a médiapluralizmus előmozdításával kapcsolatos esetleges kivételek körének és természetének meghatározása tagállami hatáskörbe tartozik.

(110)  Mivel a spektrum konkrét technológiák és szolgáltatások számára történő felosztása kivételt képezne a technológia- és a szolgáltatássemlegesség elve alól és korlátozná a szolgáltatás, illetőleg az alkalmazott technológia megválasztásának szabadságát, a felosztásra irányuló javaslatoknak minden esetben átláthatónak kell lenniük, és nyilvános konzultációra kell őket bocsátani.

(111)  Olyan kivételes esetekben, amikor a tagállamok úgy döntenek, hogy közrendészeti, közbiztonsági vagy közegészségügyi okból korlátozzák az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát, meg kell indokolniuk a korlátozást.

(112)  A rádió spektrummal való gazdálkodás során gondoskodni kell a káros zavarás elkerüléséről. Ennek megfelelően, hogy a szabályozói beavatkozás a káros zavarás megelőzéséhez szükséges mértékre szorítkozhasson, pontos meghatározást kell adni a káros zavarás fogalmára, figyelembe véve azt is, hogy a hálózati és végfelhasználói berendezésekbe megbízható vételi technológiát kell beépíteni. Az ITU Rádiószabályzata a káros interferenciát többek között olyan interferenciaként határozza meg, amely veszélyezteti a biztonsági berendezések működését, amelyeket pedig az állandó vagy ideiglenes jelleggel az emberi élet vagy vagyon biztosítására alkalmazott rádiótávközlési szolgáltatásként határoz meg; az élet vagy vagyon védelme érdekében el kell tehát kerülni a káros interferenciát, különösen kritikus helyzetekben, amikor egy biztonsági szolgáltatás működése kerül veszélybe. Mivel az ITU meghatározása értelmében ez magában foglalja a rádiós helymeghatározást is, ami alapvetően fontos a közlekedés és a hajózás szempontjából, a fogalomnak ki kell terjednie az elektronikus hírközlési szolgáltatások vagy hálózatok működésének az alapfeladatok ellátása szempontjából különösen fontos szempontjaira, amennyiben élet vagy vagyon forog kockán, a közlekedésen kívüli területeken, például az egészségügyi szolgáltatások terén is. A közlekedés határokon átnyúló ágazat, és a közlekedést érintő digitalizálás különféle kihívásokat jelent. A közlekedési eszközök (metró, autóbusz, gépkocsi, tehergépjármű, vonat stb.) egyre autonómabbak, és egyre elterjedtebbek az összekapcsoltsági megoldások. Az uniós egységes piacon a járművek könnyebben mozognak az országhatárok között. A járművek és a fedélzeti kommunikációs rendszerek biztonságos és hatékony működéséhez rendkívül fontos a megbízható kommunikáció biztosítása és a káros zavarások kizárása.

(113)  A spektrum iránti igény növekedése, valamint a spektrumhoz való rugalmasabb hozzáférést és rugalmasabb spektrumhasználatot igénylő különféle alkalmazások és technológiák terjedése miatt a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a megosztott spektrumhasználatot, és ennek érdekében meg kell határozniuk az egyes helyzeteknek leginkább megfelelő konkrét engedélyezési rendszereket, valamint az azokhoz kapcsolódó megfelelő és átlátható szabályokat, illetve feltételeket. A megosztott spektrumhasználat egyre növekvő mértékben biztosítja a hatékony és eredményes használatot, mivel – további spektrumforrások elérhetővé tétele érdekében – lehetővé teszi több független felhasználó vagy eszköz számára, hogy különböző jogi szabályozások alapján hozzáférjenek ugyanahhoz a frekvenciasávhoz, fokozza a spektrumhasználat hatékonyságát és az új felhasználókat hozzásegíti a spektrum használatához. A megosztott spektrumhasználat – amely történhet általános engedélyezés vagy engedélymentes használat alapján – bizonyos megosztási feltételek mellett lehetővé teszi több felhasználó számára, hogy ugyanazt a spektrumot különböző földrajzi helyekről, illetve különböző időpontokban elérjék és használják. A megosztott spektrumhasználat történhet továbbá olyan megoldások keretében kibocsátott egyéni használati jogok alapján, mint például az engedélyezett megosztott hozzáférés, amelynek során – a minimálisan garantált rádióátviteli minőség biztosítása érdekében – valamennyi felhasználó (a meglévő felhasználó és az új felhasználók) az illetékes hatóságok felügyelete alatt megállapodik a megosztott hozzáférés feltételeiben. A különböző engedélyezési rendszerek alapján történő megosztott spektrumhasználat lehetővé tétele esetén a tagállamoknak az egyes engedélyezési rendszerekre vonatkozóan nem szabad jelentősen eltérő használati időtartamokat meghatározniuk.

(113a)  A spektrumhasználatra vonatkozó általános felhatalmazások lehetővé tehetik a spektrum leghatékonyabb használatát, és egyes esetekben előmozdíthatják az innovációt, ugyanakkor bizonyos körülmények megléte esetén valószínűleg az egyedi spektrumhasználati jogok jelentik a leginkább megfelelő felhatalmazási rendszert. Megfontolandó például az egyedi spektrumhasználati jogok alkalmazása akkor, ha a rádióspektrum kedvező hullámterjedési jellemzői vagy az adatátvitel tervezett teljesítményszintje alapján ez biztosítja a hatékonyabb használatot. Ez az eset áll fenn akkor is, ha a használat földrajzi sűrűsége magas, vagy ha a rádióspektrum folyamatosan használatban van. Érdemes megfontolni az egyedi használati jogokat abban az esetben is, ha olyan minőségű szolgáltatás a követelmény, ami lehetetlenné teszi az általános felhatalmazások számára az interferenciaproblémák kezelését. Amíg a vevőkészülékek ellenálló képességét javító technikai intézkedések lehetővé teszik általános felhatalmazások használatát vagy a spektrummegosztást, ezeket kell alkalmazni, és kerülni kell a nem védett jelleg és a káros interferenciától való mentesség elvét alkalmazó rendelkezések szisztematikus alkalmazását.

(114)  A kiszámíthatóság, a jogbiztonság és a befektetési stabilitás biztosítása érdekében a tagállamoknak előre meg kell határozniuk azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a jogtulajdonosok az egyéni használati jogokhoz és az általános felhatalmazásokhoz fűzött feltételek végrehajtásakor teljesítik-e a hatékony spektrumhasználat célkitűzését. Az érdekelteket be kell vonni az említett feltételek meghatározásába, és világosan tájékoztatni kell őket arról, hogy mi alapján fogják kötelezettségeik teljesítését értékelni.

(115)  Figyelemmel a műszaki innováció fontosságára, lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok – szigorúan olyan egyedi korlátozásokkal és feltételekkel, amelyeket e jogok kísérleti jellege indokol – kísérleti célra is kiadhassanak spektrumhasználati jogokat.

(116)  A hálózati infrastruktúra megosztása és bizonyos esetekben a spektrummegosztás lehetővé teheti a rádióspektrum hatékonyabb és eredményesebb használatát, és biztosíthatja a hálózatok gyors kiépítését, különösen az alacsonyabb népsűrűségű területeken. A rádióspektrum-használati jogokhoz kapcsolódó feltételek meghatározásakor az illetékes hatóságoknak meg kell fontolniuk, hogy – a versenyjog elveit szem előtt tartva – az eredményes és hatékony spektrumhasználat biztosítása vagy a lefedettséggel kapcsolatos követelmények teljesülése érdekében vállalkozások közötti megosztási vagy koordinációs megoldásokat is engedélyezzenek.

(117)  A piaci feltételek, valamint a piaci szereplők jelentősége és száma a tagállamok között eltérő lehet. Az, hogy a rádióspektrum-használati jogokhoz szükséges, illetve célszerű-e feltételeket kapcsolni, a nemzeti sajátosságoktól függhet, és ezt kellően figyelembe kell venni, e kötelezettségek alkalmazásának módját azonban bizottsági végrehajtási intézkedések révén uniós szinten össze kell hangolni annak érdekében, hogy a hasonló kihívások kezelése EU-szerte összehangoltan történjen.

(118)  A használati jogok megadása során a szolgáltatás- és technológiasemlegesség követelménye, valamint a vállalkozások közötti jogátruházás lehetőségének bővülése megalapozza a nyilvánosságnak szánt elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát, ami egyben a közérdekű célok elérését is segíti. Ez az irányelv nem érinti azt a lehetőséget, hogy a rádió spektrum kijelölése akár közvetlenül az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói részére történjen, akár az ilyen hálózatokat és szolgáltatásokat felhasználó szervezetek részére történjen. Ezek a szervezetek lehetnek rádióműsor- vagy televízióműsor-tartalomszolgáltatók. Az adott rádiófrekvencia használatának jogához fűzött feltételek teljesítése és az általános felhatalmazáshoz fűzött feltételek teljesítése minden esetben annak a vállalkozásnak a kötelessége, amely az adott rádió spektrum -használati jog jogosultja. Az audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtásával kapcsolatban a műsorszolgáltatókra rótt egyes kötelezettségek – a tagállamok által az uniós jogszabályokkal összhangban meghatározott konkrét közérdekű célok elérése érdekében – a spektrumhasználati jogok megadására vonatkozó egyedi kritériumok és eljárások alkalmazását tehetik szükségessé. A szóban forgó jogok megadására vonatkozó eljárásnak azonban minden esetben pártatlannak, átláthatónak, megkülönböztetéstől mentesnek és arányosnak kell lennie. A Bíróság joggyakorlata értelmében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. cikke által garantált jogok bármilyen nemzeti korlátozásának tárgyilagos mérce szerint indokoltnak és arányosnak kell lennie, és az ilyen korlátozás nem lépheti túl a célok eléréséhez szükséges mértéket. Továbbá a nyílt eljárás nélkül odaítélt spektrumot nem szabad attól az általános céltól eltérő célokra használni, amelyre vonatkozóan odaítélésre került. Ilyen esetben az érdekelt feleknek lehetőséget kell biztosítani észrevételeik észszerű időn belül történő megtételére. A jog megadása iránti kérelmezési eljárás részeként a tagállamoknak meg kell győződniük arról, hogy a kérelmező képes lesz-e teljesíteni az ilyen joghoz fűzendő feltételeket. E feltételeknek tükröződniük kell a kiválasztási kritériumokban, amelyeket a kiválasztási versenyeljárások megkezdése előtt, objektív, átlátható, arányos és megkülönböztetésmentes módon kell meghatározni. E kritériumok alkalmazása érdekében a kérelmezőtől kérhetik, hogy az e feltételek teljesítésére vonatkozó képességének bizonyítása céljából nyújtsa be a szükséges információkat. Amennyiben ilyen információt nem szolgáltat, a rádiófrekvencia-használati jogra vonatkozó kérelme elutasítható.

(119)  A jogok odaítélését megelőzően a tagállamok csak azon elemek ellenőrzését írhatják elő, amelyeket egy átlagos gondossággal eljáró kérelmező bizonyítani tud, kellően figyelembe véve, hogy a rádióspektrum a jelentős társadalmi és piaci értékkel bíró, szűkösen rendelkezésre álló közjavak közé tartozik. Ez nem érinti azt a lehetőséget, hogy amennyiben a kritériumok teljesítése kezdetben észszerűen nem volt elvárható, a kiválasztási kritériumok teljesülése utólagosan ellenőrzésre kerüljön, például mérföldkövek révén. A hatékony és eredményes spektrumhasználat fenntartása érdekében a tagállamoknak – a korlátozott időre szóló, kísérleti jellegű használat elősegítésének sérelme nélkül – nem szabad jogokat odaítélniük olyan esetben, amikor a vizsgálat arra utal, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a feltételeknek. Ha a spektrumhasználati engedélyek időtartama kellően hosszú, az valószínűsíthetően növeli a befektetési környezet kiszámíthatóságát, és ezáltal gyorsítja a hálózatok kiépítettségét és javítja a szolgáltatások minőségét, továbbá biztosítja a spektrumkereskedelemhez és a spektrum bérbeadásához szükséges stabilitást. A spektrumhasználat időtartamát úgy kell meghatározni – azt az esetet kivéve, ha a jogot korlátlan időtartamra ítélték oda –, hogy szem előtt kell tartani az elérendő célokat és azt, hogy az időtartam kellően hosszú legyen a befektetések megtérüléséhez. Míg a hosszabb időtartam révén biztosítható a befektetési környezet kiszámíthatósága, az eredményes és hatékony spektrumhasználatot biztosító intézkedések révén – mint például az illetékes hatóság felhatalmazása arra, hogy a használati jogokhoz kapcsolódó feltételek nem teljesítése esetén módosítsa vagy visszavonja az adott jogot, vagy a rádióspektrum-kereskedelem és bérbeadás megkönnyítése – megelőzhető a rádióspektrum nemkívánatos halmozása és növelhető a spektrumforrásokhoz való hozzájutás rugalmassága. A díjak éves szintű megállapítása szintén alkalmas a spektrum jogosult általi használatának folyamatos értékelésére.

(120)  A korábban már odaítélt jogok meghosszabbításának mérlegelésekor az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük, hogy a meghosszabbítás mennyire segítené elő a szabályozási keret, illetve a nemzeti és az uniós jog egyéb célkitűzéseinek elérését. Az ilyen döntéseket nyílt, megkülönböztetésmentes és átlátható eljárás alapján kell meghozni, és annak vizsgálatára kell alapozni, hogy az érintett jogokhoz kapcsolódó feltételek hogyan teljesültek. Annak értékelésekor, hogy szükség van-e a jogok meghosszabbítására, a tagállamoknak a már odaítélt jogok meghosszabbítása által a versenyre gyakorolt hatást kell összevetniük azzal a hatással, amely a hatékonyabb kiaknázás vagy új, innovatív használati módok előmozdítása révén lenne elérhető akkor, ha a sáv új felhasználók előtt nyílna meg. Az illetékes hatóságok e tekintetben dönthetnek úgy, hogy csak korlátozott időtartamra adják a meghosszabbítást, így megelőzendő a korábbi használatot érintő komoly fennakadásokat. Az ezen irányelv hatályba lépése előtt odaítélt jogok meghosszabbítására vonatkozó döntések meghozatalakor be kell tartani minden meglévő alkalmazandó szabályt, ugyanakkor a tagállamoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy döntéseik ne hátráltassák ezen irányelv célkitűzéseinek teljesülését.

(121)  A meglévő használati jogok meghosszabbításakor a tagállamoknak nemcsak azt kell vizsgálniuk, hogy szükség van-e a jog meghosszabbítására, hanem felül kell vizsgálniuk a kapcsolódó díjakat is annak érdekében, hogy azok továbbra is az optimális használatot mozdítsák elő, figyelembe véve többek között a piac helyzetét és a műszaki fejlődést. A jogbiztonság érdekében a meglévő díjak kiigazításakor minden esetben ugyanazokat az elveket kell szem előtt tartani, mint az új használati jogok odaítélésekor.

(122)  A hatékony rádióspektrum-gazdálkodás biztosítható a már odaítélt spektrum hatékony használatának elősegítése révén. Annak érdekében, hogy a jogtulajdonosok jogbiztonságot élvezzenek, a használati jogok meghosszabbításának lehetőségét az adott jog lejárta előtt kellő időben kell mérlegelni. A folyamatos erőforrás-gazdálkodás érdekében az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az említett lehetőség mérlegelését saját kezdeményezésre és a jogosult kérésére is végezhessék. A jogok meghosszabbítása nem történhet a jogosult akarata ellenére.

(123)  A rádióspektrumok átadása a hatékony spektrumhasználat fokozásának hatásos eszköze lehet. A rugalmasság és a hatékonyság, valamint a spektrum piac általi értékelésének lehetővé tétele érdekében a tagállamoknak alapesetben lehetővé kell tenniük, hogy a spektrumfelhasználók spektrum használati jogaikat harmadik félre átruházhassák és harmadik félnek haszonbérbe adhassák, egyszerű eljárást követve és a szóban forgó jogokhoz kapcsolódó feltételek, illetve a versenyszabályok betartása mellett, a témában illetékes nemzeti hatóságok felügyelete mellett A jogok átadásának és haszonbérbe adásának megkönnyítése érdekében, a rádióspektrum-határozat szerint elfogadott harmonizációs intézkedések betartása mellett, a tagállamoknak a spektrumhasználati jogok felosztására vagy felbontására, illetve a használati feltételek felülvizsgálatára irányuló kérelmeket is mérlegelniük kell.

(124)  A rádióspektrum-használati jogok megadása vagy meghosszabbítása során hozott, kifejezetten a verseny előmozdítását célzó intézkedésekről annak a nemzeti szabályozó hatóságnak kell döntenie, amely rendelkezik a szükséges gazdasági, műszaki és piaci ismeretekkel. A spektrumkiosztási feltételek befolyásolhatják az elektronikus hírközlési piacot jellemző versenyhelyzetet és a piacra lépési feltételeket. A spektrumhoz való korlátozott hozzáférés – különösen akkor, ha a spektrum szűkös – akadályozhatja a piacra lépést, illetve hátráltathatja a beruházásokat, a hálózat kiépítését, az új szolgáltatások vagy alkalmazások nyújtását, az innovációt és a versenyt. Az új felhasználói jogok, köztük a jogátruházás vagy jog haszonbérbe adása útján megszerzett jogok, valamint a spektrumhasználatra vonatkozó új rugalmas kritériumok bevezetése szintén hatást gyakorolhat a verseny jelenlegi helyzetére. A verseny előmozdítását célzó bizonyos feltételek – nem megfelelő alkalmazásuk esetén – más hatással is járhatnak; például a spektrumkorlátok alkalmazása és a spektrum bizonyos célra való fenntartása a spektrum mesterségesen okozott szűkösségéhez vezethet, a nagykereskedelmi hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek kiszabása piaci erő hiányában feleslegesen korlátozhat egyes üzleti modelleket, és a jogátruházások korlátozása gátolhatja a másodlagos piacok létrejöttét. Ezért ilyen feltételek kiszabása tekintetében következetes és objektív versenytesztre van szükség, és azt következetesen alkalmazni kell. Az ilyen intézkedéseknek tehát olyan alapos és objektív piacelemzésre kell támaszkodnia, amelynek során a nemzeti szabályozó hatóságok értékelik a piacot és az azon uralkodó versenyfeltételeket. A nemzeti hatóságoknak ugyanakkor minden esetben biztosítaniuk kell a spektrum hatékony és eredményes használatát, és el kell kerülniük a versenyellenes erőforrás-halmozásból eredő versenyhátrányokat.

(125)  Az RSPG véleménye szerint a rádióspektrum-határozat alapján harmonizált sávok használata tekintetében közös határidő elfogadása egyrészről szükséges lehet a határokon átnyúló zavarások elkerülése érdekében, másrészről elősegítheti a kapcsolódó műszaki harmonizációs intézkedésekben rejlő előnyök kiaknázását a berendezések gyártásával foglalkozó piac, illetve a nagyon nagy kapacitású elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások kiépítése szempontjából. E keretek célkitűzéseinek elősegítése és a koordináció megkönnyítése érdekében az említett közös határidőket bizottsági végrehajtási jogi aktusok révén kell meghatározni. A 700 MHz-es sávon kívül ezek a közös maximális határidők kiterjedhetnének mindenekelőtt a 3,4-3,8 GHz-es és a 24,25-27,5 GHz-es sávokra, amelyeket az RSPG a következő generációs vezeték nélküli rendszerek (5G) spektrummal kapcsolatos szempontjairól szóló véleményében a 2020-ig terjedő időszakra nézve „úttörő” sávokként határozott meg, valamint további 24 GHz fölötti sávokra (mint amilyen például a 31,8-33,4 GHz és a 40,5-43,5 GHz), amelyek az RSPG szerint potenciálisan használhatóak 5G céljára Európában. A 24 GHz fölötti további sávok odaítélési feltételeinél meg kell fontolni a spektrum jelenlegi felhasználókkal való megosztásával kapcsolatos esetleges forgatókönyveket.

(126)  Amennyiben egy rádióspektrumsáv iránti kereslet meghaladja a kínálatot, és ennek nyomán egy tagállam arra a következtetésre jut, hogy korlátozni kell a rádióspektrum-használati jogokat, az ilyen jogok odaítélése során – a megkülönböztetés elkerülése és a korlátos erőforrások legelőnyösebb használata érdekében – megfelelő és átlátható eljárásokat kell alkalmazni. Az említett korlátozásnak indokoltnak és arányosnak kell lennie, és olyan alapos piacelemzésre kell támaszkodnia, amelynek során figyelembe vették a felhasználók számára keletkező előnyöket, valamint a nemzeti és a belső piac célkitűzéseit. A korlátozási eljárásokra vonatkozó célokat előzetesen egyértelműen meg kell határozni. Annak mérlegelésekor, hogy melyik a legmegfelelőbb kiválasztási eljárás, a tagállamoknak – az uniós szinten hozott koordinációs intézkedésekkel összhangban – valamennyi érdekelt féllel kellő időben és átlátható módon konzultálniuk kell az eljárás indokairól, céljairól és feltételeiről. A tagállamok a rádióspektrum vagy a kivételes gazdasági értéket képviselő számok kijelölése esetében többek között versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárásokat alkalmazhatnak. Az ilyen eljárások lebonyolítása során a nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük ezen irányelv céljait. Ha egy tagállam arra jut, hogy egy adott sávban további jogok bocsáthatók rendelkezésre, el kell indítania az erre vonatkozó eljárást.

(127)  Tekintettel a rádióspektrum iránti igény és a vezeték nélküli széles sávú internetkapcsolat iránti fogyasztói igény ugrásszerű növekedésére, a spektrumhasználat szempontjából hatékony, alternatív, kiegészítő jellegű vezeték nélküli széles sávú hozzáférési megoldásokra, így például kis hatótávolságon belül működő, kis teljesítményű vezeték nélküli hozzáférési rendszerekre van szükség: ilyenek a rádiós helyi hálózatok (RLAN) és a kiscelláknak nevezett kis teljesítményű hozzáférési pontok hálózatai. Az ilyen kiegészítő jellegű, vezeték nélküli hozzáférési rendszerek és különösen a nyilvánosság számára hozzáférhető RLAN hozzáférési pontok egyre nagyobb mértékben teszik lehetővé a végfelhasználók számára az internethez való hozzáférést, a mobilszolgáltatók számára pedig a mobilforgalom tehermentesítését. Az RLAN hozzáférési pontok anélkül veszik igénybe a harmonizált rádióspektrumot, hogy egyéni jóváhagyásra vagy rádióspektrum-használati jogokra lenne szükség. Az RLAN hozzáférési pontokat egyelőre többnyire magánfelhasználók használják a helyhez kötött, széles sávú csatlakozási lehetőségük helyi, vezeték nélküli kiterjesztéseként. Nem szabad megakadályozni, hogy a végfelhasználók – internet-előfizetésük keretein belül – az RLAN hozzáférési pontjukhoz való hozzáférést mások számára is lehetővé tegyék, hogy ezáltal növekedjen a hozzáférési pontok száma – különösen a sűrűn lakott területeken –, a rádióspektrum újrafelhasználásán keresztül lehetővé váljon a vezeték nélküli adatátviteli kapacitás maximalizálása, és létrejöjjön egy költséghatékony, más végfelhasználók számára hozzáférhető kiegészítő vezeték nélküli széles sávú infrastruktúra. Ezért azokat a szükségtelen korlátozásokat is le kell építeni, amelyek gátolják a végfelhasználókat abban, hogy a saját RLAN hozzáférési pontjaikhoz való hozzáférést vagy csatlakozást más végfelhasználók számára is lehetővé tegyék. Azok a hatóságok vagy szolgáltatók, amelyek például az e-kormányzati szolgáltatásokhoz, tömegközlekedési vagy forgalmi információkhoz való hozzáférés elősegítése érdekében munkatársaik, látogatóik vagy ügyfeleik számára elérhetővé teszik az RLAN-t, ezt a lehetőséget a polgárok számára általában is biztosíthatnák, és ezt – a verseny- és közbeszerzési szabályok által lehetővé tett mértékben – kiegészítő szolgáltatásként felvehetnék az általuk az adott helyszínen kínált szolgáltatások közé. Továbbá az olyan szolgáltatók esetében, amelyek magántulajdonú ingatlanon vagy behatárolt közterületen belül vagy annak környezetében olyan módon nyújtanak hozzáférési lehetőséget elektronikus hírközlő hálózatokhoz, hogy az nem üzleti alapú tevékenység, illetve a szolgáltatás csupán kiegészít valamely más, a szóban forgó hozzáféréstől független tevékenységet (például egy RLAN hotspot hozzáférhetővé tétele más kereskedelmi tevékenységek ügyfeleinek vagy a teljes nyilvánosságnak az adott területen), előírható, hogy teljesíteniük kell a rádióspektrum használatának jogához kapcsolódó általános felhatalmazás követelményeit, azonban nem írható elő számukra, hogy teljesítsék a nyilvános hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy a nyilvánosság számára elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra vonatkozó, illetve a végfelhasználókra vagy az összekapcsolásra vonatkozó általános felhatalmazás követelményeit. Az ilyen szolgáltatókra azonban továbbra is vonatkozniuk kell az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv[25] 12. cikkében szereplő, a felelősséget érintő szabályoknak. Újabb technológiák jelennek meg, köztük a LiFi, amelyek optikai fény-alapú hozzáférési pontokkal kiegészítik az RLAN hozzáférési pontok és a vezeték nélküli hozzáférési pontok nyújtotta jelenlegi rádióspektrum-kapacitást, amelynek nyomán vezeték nélküli optikai kommunikációt lehetővé tevő hibrid helyi hálózatok jönnek létre.

(128)  Mivel a kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok kis méretűek és a háztartási RLAN routerekhez hasonló, nem zavaró berendezésekkel működnek, továbbá figyelembe véve ezeknek a spektrumhasználatra és a vezeték nélküli technológiák fejlődésére gyakorolt kedvező hatását, műszaki jellemzőiket (például a kimeneti teljesítményt) uniós szinten kell meghatározni a helyi alkalmazásnak megfelelő, arányos módon, továbbá használatukat kizárólag az általános felhatalmazás hatálya alá kell vonni (az RLAN kivételével, amelyre a rádióspektrum használatához szükségesen túlmenően nem vonatkozhat semmilyen jóváhagyási követelmény), és az egyedi tervezési vagy egyéb engedélyek alá tartozó további követelményeket a minimálisra kell korlátozni.

(128a)  A középületeket és más nyilvános infrastruktúrákat jelentős számú véghasználó keresi fel és használja naponta, akiknek adatkapcsolatra van szükségük ahhoz, hogy igénybe vehessék az elektronikus közigazgatást, az elektronikus közlekedést és egyéb szolgáltatásokat. A további nyilvános infrastruktúrák (például utcai lámpák, közlekedési lámpák stb.) sűrű elhelyezkedésüknél fogva nagyon értékesek a mikrocellák telepítése szempontjából. A kereslet megfelelő kiszolgálása érdekében az üzemeltetők számára hozzáférést kell biztosítani ezekhez a nyilvános helyekhez. A tagállamoknak ennélfogva gondoskodniuk kell arról, hogy a 2014/61/EU irányelv kiegészítéseként ezeket a középületeket és egyéb nyilvános infrastruktúrákat észszerű feltételek mellett rendelkezésre bocsássák mikrocellák telepítése céljából. Az említett irányelv funkcionális megközelítést követ, és csak akkor ír elő kötelezettséget valamilyen fizikai infrastruktúra hozzáférhetőségével kapcsolatban, ha az része egy hálózatnak, és ha azt egy hálózat üzemeltetője birtokolja vagy használja, így hatálya nem terjed ki számos olyan épületre, amelyet közhatóságok birtokolnak vagy használnak. Ezzel ellentétben nincs szükség specifikus kötelezettségre olyan, az intelligens közlekedési rendszerekhez (ITS) használt fizikai infrastruktúra (például alépítmények vagy póznák) esetében, amelyeket hálózatüzemeltetők (közlekedési szolgáltatók és/vagy nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatói) birtokolnak, és amelyekben egy hálózat valamely része kerül elhelyezésre, és ennélfogva a 2014/61/EU irányelv hatálya alá tartoznak.

(129)  Ennek az irányelvnek a hozzáférésre és összekapcsolásra vonatkozó rendelkezéseit azokra a hálózatokra kell alkalmazni, amelyeket nyilvánosan elérhető, elektronikus hírközlési telefonszolgáltatások nyújtására használnak. Ez az irányelv nem állapít meg hozzáférésre vagy összekapcsolásra vonatkozó kötelezettségeket a nem nyilvános hálózatok számára, kivéve ha e hálózatok a nyilvános hálózatokhoz való hozzáféréssel rendelkeznek, és így a tagállamok által megállapított bizonyos feltételek vonatkoznak rájuk.

(130)  A „hozzáférés” kifejezésnek számos jelentése van, ezért szükséges pontosan meghatározni e kifejezés ezen irányelvben történő használatának módját, nem sértve a kifejezés más uniós intézkedésekben való használatának módját. Az üzemeltető lehet a szóban forgó hálózat vagy eszköz tulajdonosa, illetve bérelheti azt vagy annak egy részét.

(131)  Nyílt versenypiacon nem létezhetnek olyan korlátozások, amelyek a vállalkozásokat megakadályozzák abban, hogy egymás között hozzáférési és összekapcsolási megállapodásokat – különösen határokon átnyúló megállapodásokat – kössenek, amennyiben a Szerződésben foglalt versenyszabályokat betartják. A tényleges versennyel, nagyobb választékkal és a végfelhasználók részére nyújtott versenyképesebb szolgáltatásokkal jellemezhető, hatékonyabb, valóban páneurópai piac létrehozatala keretében azoknak a vállalkozásoknak, amelyekhez hozzáférésre vagy összekapcsolásra vonatkozó kérelem érkezik az általános felhatalmazás körébe tartozó más vállalkozásoktól, elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások biztosítása érdekében, ilyen megállapodásokat elvileg kereskedelmi alapon kell kötniük, és a kapcsolódó tárgyalásokat jóhiszeműen kell lefolytatniuk.

(132)  Azokon a piacokon, ahol a vállalkozások között a tárgyalási pozíció tekintetében továbbra is nagy különbségek vannak, és ahol egyes vállalkozások a szolgáltatásaik teljesítése során a mások által biztosított infrastruktúrára támaszkodnak, helyénvaló a piac hatékony működését biztosító keretet létrehozni. A nemzeti szabályozó hatóságok részére hatáskört kell biztosítani arra, hogy abban az esetben, ha a kereskedelmi tárgyalás kudarcot vall, a végfelhasználók érdekében a megfelelő hozzáférést és összekapcsolást, továbbá a szolgáltatások interoperabilitását biztosítsák. Különösen a végpontok közötti összeköttetést tudják biztosítani azon vállalkozásokat terhelő arányos kötelezettségek előírásával, amelyek az általános felhatalmazás körébe tartoznak és a végfelhasználókhoz való hozzáférést ellenőrzik. A hozzáférés eszközeinek ellenőrzése jelentheti a végfelhasználóhoz csatlakozó (helyhez kötött vagy mobil) fizikai összeköttetés tulajdonjogát vagy ellenőrzését és/vagy a valamely végfelhasználó hálózati végpontjához való hozzáféréshez szükséges nemzeti szám vagy számok megváltoztatásának vagy visszavonásának képességét. Erre lehetne szükség például akkor, ha a hálózatüzemeltetők indokolatlanul korlátoznák a végfelhasználó lehetőségeit az internetes portálokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megválasztásában.

(133)  A nemzeti szabályozó hatóságoknak – a megkülönböztetésmentesség elvének figyelembevételével – gondoskodniuk kell arról, hogy valamennyi szolgáltató és üzemeltető – függetlenül méretétől és üzleti modelljétől, valamint attól, hogy vertikálisan integrált vállalkozás részeként vagy különállóan működik-e – észszerű feltételek mellett tudjon egymáshoz kapcsolódni, a végpontok között megvalósuló összekapcsoltság és a globális internetelérés érdekében.

(134)  Azok a nemzeti jogi vagy közigazgatási előírások, amelyek a hozzáférés vagy az összekapcsolás feltételeit az összekapcsolást kérő fél tevékenységéhez, konkrétan az e fél által a hálózati infrastruktúrába történő befektetés mértékéhez, nem pedig a nyújtott összekapcsolási vagy hozzáférési szolgáltatásokhoz kötik, a piac torzulását okozhatják, s ezért felmerülhet a versenyszabályokkal való összeegyeztethetetlenségük.

(135)  A saját ügyfeleikhez történő hozzáférést ellenőrző hálózati szolgáltatók az ellenőrzést valamely közzétett számozási vagy címzési tartományból származó egyedi számok vagy címek révén gyakorolják. Lehetővé kell tenni, hogy más hálózatüzemeltetők forgalmat továbbítsanak az ilyen ügyfelekhez, és ezért lehetővé kell tenni azt is, hogy egymással közvetlenül vagy közvetve összekapcsolhatók legyenek. Ezért helyénvaló meghatározni azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek az összekapcsolásról folytatható tárgyalásokkal kapcsolatosak.

(136)  Az interoperabilitás hasznos a végfelhasználók számára, és e keretszabályozás egyik fontos célja. Az interoperabilitás ösztönzése a nemzeti szabályozó hatóságok e keretszabályozásban meghatározott egyik célkitűzése, amely keretszabályozás továbbá előírja a Bizottság számára a szolgáltatások, a műszaki interfészek és/vagy a hálózati funkciók nyújtására vonatkozó szabványok és/vagy előírások jegyzékének közzétételét az elektronikus hírközlés harmonizálásának ösztönzése végett. A tagállamoknak a szolgáltatások interoperabilitásának biztosításához és a felhasználók választási szabadságának növeléséhez szigorúan szükséges mértékben kell ösztönözniük a közzétett szabványok és/vagy előírások használatát.

(137)  Jelenleg mind a végpontok közti összeköttetés, mind a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltétele, hogy a végfelhasználók számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatást vegyenek igénybe. Újabb technológiai fejlemények, illetve a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások további terjedése azzal járhat, hogy a kommunikációs szolgáltatások nem lesznek kellően interoperábilisak. Ennek következtében a piacra jutás tekintetében jelentős akadályok képződhetnek, és a további innováció is korlátokba ütközhet, ami a végfelhasználók közti tényleges összeköttetéseket ▌veszélyeztetheti.

(138)  Ilyen jellegű interoperabilitási problémák felmerülése esetén a Bizottság az uniós és a tagállami piacok tényszerű értékelését tartalmazó jelentést kérhet a BEREC-től. A BEREC jelentése és más rendelkezésre álló információk alapján, továbbá figyelembe véve a belső piacra gyakorolt hatásokat, a Bizottságnak mérlegelnie kell, hogy szükség van-e a nemzeti szabályozó hatóságok részéről szabályozói beavatkozásra. Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell fontolniuk a szabályozói beavatkozást, végrehajtási intézkedéseket fogadhat el, amelyekben meghatározza a nemzeti szabályozó hatóságok általi esetleges szabályozói beavatkozás jellegét és célját, ezen belül is azokat a kötelező intézkedéseket, amelyek értelmében az összes vagy egyes szolgáltatóknak kötelező bizonyos szabványok vagy előírások alkalmazása. Az „európai szabvány” és a „nemzetközi szabvány” fogalmának meghatározását az 1025/2012/EU rendelet[26] 2. cikke tartalmazza. A nemzeti szabályozó hatóságoknak – az egyes nemzeti sajátosságok fényében – meg kell vizsgálniuk, hogy a végpontok közti tényleges összeköttetés érdekében bármilyen beavatkozás szükséges és indokolt-e, és amennyiben igen, akkor a Bizottság végrehajtási intézkedéseivel összhangban arányos kötelezettségeket kell előírniuk. A belső piaci akadályok létrejöttének elkerülése érdekében a tagállamok e végrehajtási intézkedéseken felül további kötelezettségeket nem írhatnak elő.

(139)  Olyan helyzetekben, amikor a vállalkozások nem férhetnek hozzá az első elosztási pont előtt a nem megkettőzhető eszközöket jól helyettesítő alternatívákhoz, továbbá a végfelhasználók érdekét szolgáló, a versenyből származó eredmények előmozdítása céljából a nemzeti szabályozó hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy a hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettséget írhassanak elő valamennyi üzemeltető számára, függetlenül piaci erejüktől. Ennek megítélésekor a nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük a hálózatok megkettőzhetőségét a jövőben befolyásoló bármely műszaki vagy gazdasági akadályt. Mivel azonban e kötelezettségek nagy beavatkozással járhatnak, gyengíthetik a beruházásokat ösztönző tényezők hatását, és azzal a kontraproduktív hatással járhatnak, hogy erősítik az erőfölénnyel rendelkező szereplők helyzetét, csak akkor szabad alkalmazni őket, ha az indokolt és arányos az érintett piacokon való, fenntartható verseny megteremtése szempontjából. Az a tény, hogy egynél több ilyen infrastruktúra létezik, önmagában nem feltétlenül elegendő annak vélelmezéséhez, hogy az eszköz megkettőzhető. Az első elosztási pontot objektív kritériumok alapján kell meghatározni.

(139a)  Lehetővé kell tenni kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások, például a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára megfelelő hozzáférést lehetővé tevő akadálymentes szolgáltatások és a csatlakoztatott televíziós szolgáltatásokat és elektronikus műsorújságokat támogató adatok nyújtására vonatkozó kötelezettségek előírását, amennyiben az az egyes műsorszórási szolgáltatások végfelhasználói számára a hozzáférés biztosításához szükséges.

(140)  Alacsonyabb népsűrűségű területeken indokolt lehet az első koncentrációs ponton túli vezetékekre és kábelekre is kiterjeszteni a hozzáférési kötelezettségeket, ugyanakkor ügyelve arra, hogy a kötelezettség hatálya alá tartozó pontok a végfelhasználókhoz a lehető legközelebb essenek, ha bizonyított, hogy a megkettőzés az első koncentrációs ponton túl nem volna lehetséges.

(141)  Ilyen esetekben az arányosság elvének érvényre juttatása érdekében helyénvaló lehet, ha a nemzeti szabályozó hatóságok eltekintenek az első elosztási ponton túli kötelezettségektől azon az alapon, hogy jelentős piaci részesedés hiányában a hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettség veszélyeztetheti az újonnan kiépített hálózati elemek kifizetődőségét, vagy mert létezik életképes alternatív hozzáférési mód, amely alkalmas nagyon nagy kapacitású hálózatok nyújtására.

(142)  A vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásában kifejezetten hasznos lehet ▌a passzív infrastruktúra megosztott használata ▌a versenyjog szabályaival összhangban, ugyanis ezáltal maximalizálható a nagyon nagy kapacitású összekapcsoltság az Unió egészében, különösen a kevésbé sűrűn lakott területeken, ahol a megkettőzés nem oldható meg, és így a felhasználók eleshetnek a jó minőségű kapcsolattól. Biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok kivételes esetekben az uniós joggal összhangban előírják a megosztott használatot▌, esetleg a helyhez kötött barangoló hozzáférést, ha e lehetőség egyértelműen szerepel a használati jog odaítélésének eredeti feltételeiben, és ha bizonyítani tudják e megosztott használat előnyeit a leküzdhetetlen gazdasági vagy fizikai akadályok elhárítása szempontjából, továbbá a hálózatokhoz vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférés ezért komoly hiányosságokat szenved vagy szünetel, és figyelemmel egyéb szempontokra is, különösen a lefedettség fő közlekedési útvonalak mentén való biztosításának szükségességére, a végfelhasználóknak nyújtott szolgáltatás választékára és minőségének javítására, valamint az infrastruktúra bővítésére való ösztönzés fenntartására. Olyan körülmények között, amikor a végfelhasználók nélkülözik a hozzáférést, és a passzív infrastruktúra megosztása önmagában nem elégséges a helyzet kezelésére, a nemzeti szabályozó hatóságoknak lehetőséget kell kapniuk az aktív infrastruktúra megosztására vonatkozó kötelezettségek előírására.

(143)  Miközben olyan célok elérése érdekében, mint a végberendezéstől végberendezésig megvalósuló összekapcsolhatóság vagy a szolgáltatások átjárhatósága, bizonyos körülmények között helyénvaló, ha a nemzeti szabályozó hatóság jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra is ró kötelezettségeket, gondoskodni kell arról, hogy e kötelezettségek megállapítása a keretszabályozással, különösen pedig a keretszabályozásban előírt bejelentési eljárásokkal összhangban történjék.

(144)  A versenyszabályok önmagukban nem feltétlenül elegendőek ahhoz, hogy a digitális televíziózás területén a kulturális sokszínűséget és a médiapluralizmust biztosítsák. A technológiai és a piaci fejlődés szükségessé teszi a feltételes hozzáférés tisztességes, észszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett történő biztosítására vonatkozó kötelezettségek rendszeres felülvizsgálatát, amely felülvizsgálatot vagy valamely tagállamnak kell végeznie saját nemzeti piaca tekintetében, vagy pedig a Bizottságnak az Unió tekintetében, különösen annak meghatározása céljából, hogy indokolt-e a kötelezettségek kiterjesztése elektronikus műsortájékoztatókra (EPG-k) és alkalmazási program interfészekre (API-k), olyan mértékben, amilyen mértékben ez a végfelhasználók meghatározott digitális műsorterjesztési szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosításához szükséges. A tagállam meghatározhatja azokat a digitális műsorterjesztési szolgáltatásokat, amelyekhez a végfelhasználók hozzáférését az adott tagállam által szükségesnek tartott bármely törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedéssel biztosítani kell.

(145)  A tagállamok engedélyezhetik továbbá a nemzeti szabályozó hatóságuk számára a digitális műsorterjesztési szolgáltatáshoz való feltételes hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségek felülvizsgálatát, annak piacelemzéssel történő felmérése érdekében, hogy visszavonják-e vagy módosítsák-e az olyan szolgáltatókra vonatkozó feltételeket, amelyek az érintett piacon nem rendelkeznek jelentős piaci erővel. Az ilyen jellegű visszavonás vagy módosítás nem befolyásolhatja hátrányosan a végfelhasználók ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférését, sem a tényleges verseny kilátásait.

(146)  A nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítését és elterjedését, valamint a végfelhasználói előnyök maximalizálását támogató versenypiac fejlődésének biztosítása céljából bizonyos körülmények között előzetes kötelezettségekre van szükség. A jelentős piaci erőnek az ezen irányelvben alkalmazott fogalommeghatározás egyenértékű az Európai Közösségek Bíróságának esetjogában meghatározott erőfölény fogalmával.

(147)  Két vagy több vállalkozás nemcsak akkor minősülhet közös erőfölényt élvezőnek, ha közöttük szerkezeti vagy egyéb kapcsolódások vannak, hanem akkor is, ha az érintett piac szerkezete az összehangolt hatások kialakulásához vezet, és általa a vállalkozás érzékelhető mértékben függetlenedni tud a versenytársaitól, a vásárlóitól, és végső soron a fogyasztóktól, vagyis ösztönzi a párhuzamos vagy összeegyeztetett versenyellenes magatartást a piacon. E szerkezet olyan jellemzőkkel igazolható, mint a nagyfokú koncentráció, a piac átláthatóságának elégséges átláthatósága, amelynek révén a koordináció vagy a közös politika hosszabb ideig fenntartható, valamint a potenciális versenytársak piacra jutása előtti akadályok megléte, illetve a választék hiánya, amely akadályozza a fogyasztók reagálását. Az elektronikus hírközlési piacok előzetes szabályozásának egyedi körülményei között, amikor az új piacra lépők előtt jellemzően komoly piacra jutási akadályok állnak fenn, annak ténye, hogy a hálózattulajdonosok előzetes szabályozás hiányában megtagadják az észszerű feltételek melletti, a verseny dinamikájának fenntarthatóan kedvező nagykereskedelmi hozzáférést, azzal párosulva, hogy közös érdekük fűződik az értékesítési piacokon vagy a szomszédos kiskereskedelmi piacokon a végrehajtott befektetésekhez és a vállalt kockázatokhoz képest aránytalan mértékű, jelentős haszon fenntartására, önmagában is a versenyellenes oligopólium tagjai által elfogadott közös politikára utalhat.

(148)   Lényeges, hogy az előzetes szabályozási kötelezettségeket csak akkor lehessen előírni az olyan nagykereskedelmi piacokon, ahol egy vagy több jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozás található, ha ez szükséges a fenntartható verseny ▌biztosításához, és ahol a nemzeti és uniós versenyjogi jogorvoslatok nem elegendőek a probléma kezelésére. A Bizottság uniós szintű iránymutatásokat dolgozott ki a nemzeti szabályozó hatóságok számára a versenyjog alapelvei szerint, amelyeket e hatóságoknak egy adott piacon fennálló hatékony verseny megállapítása során, valamint a jelentős piaci erő felmérése során kell alkalmazniuk. A nemzeti szabályozó hatóságoknak elemezniük kell azt, hogy egy adott termék vagy szolgáltatás piacán egy adott földrajzi területen belül – amely lehet az érintett tagállam területének egésze vagy része, vagy tagállamok szomszédos területi részei együtt vizsgálva – hatékony-e a verseny. A hatékony verseny elemzésének ki kell terjednie arra, hogy a piacon a verseny a jövőben biztosított lesz-e, és így arra, hogy a hatékony verseny hiánya tartós-e. Az említett iránymutatásoknak az újonnan kialakuló piacok kérdésével is foglalkozniuk kell, amely piacokon a piacvezetőnek valószínűleg de facto lényeges piaci részesedése van, ugyanakkor nem lehet indokolatlan kötelezettségekkel terhelni. A Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia az iránymutatásokat annak biztosítására, hogy azok a gyorsan fejlődő piacon is megfelelőek maradjanak, különösen a meglévő jogszabályok felülvizsgálata alkalmával, figyelemmel az esetjog fejlődésére, a gazdasági észszerűségre és a piaci tapasztalatokra. A nemzeti szabályozó hatóságoknak együtt kell működniük egymással abban az esetben, ha az érintett piac tagországok közötti piacnak minősül.

(149)  Annak meghatározása során, hogy valamely vállalkozás egy konkrét piacon jelentős piaci erővel rendelkezik-e, a nemzeti szabályozó hatóságoknak az uniós jog szerint kell eljárniuk, és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venniük a Bizottság piacelemzésről és a jelentős piaci erőfölény értékeléséről szóló iránymutatásait.

(150)  A nemzeti szabályozó hatóságoknak a területükön található releváns földrajzi piacok meghatározásakor teljes mértékben figyelembe kell venniük a Bizottság ezen irányelvvel összhangban elfogadott, az érintett termék- és szolgáltatáspiacokról szóló ajánlását, valamint mérlegelniük kell a nemzeti és helyi adottságokat. Így a nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell vizsgálniuk legalább az ajánlásban említett piacokat, beleértve azokat is, amelyek annak ellenére szerepelnek ott, hogy szabályozásukra már nem kerül sor az adott nemzeti vagy helyi szinten. A nemzeti szabályozó hatóságoknak elemezniük kell azokat a piacokat is, amelyeket az ajánlás nem említ, de korábbi piacelemzések alapján a joghatóságuk alá tartozó terület szabályai vonatkoznak rájuk, vagy bármely egyéb olyan piacot, amely bizonyíthatóan megfelelhet az ezen irányelvben előírt hármas kritériumrendszernek.

(151)  Tagországok közötti piac a piac földrajzi meghatározása alapján jelölhető ki, figyelembe véve a kínálati és keresleti oldal valamennyi tényezőjét a versenyjog elveinek megfelelően. Az ilyen elemzések elvégzésére a BEREC a legalkalmasabb szerv, ugyanis építhet a nemzeti piacok meghatározásában részt vevő nemzeti szabályozó hatóságok széleskörű kollektív tapasztalatára. Ha olyan tagországok közötti piac kerül azonosításra, ahol indokolt a szabályozói beavatkozás, az érintett nemzeti szabályozó hatóságoknak együtt kell működniük a megfelelő szabályozási mód megtalálásában és a Bizottság értesítésében. Akkor is együttműködhetnek ezen a módon, ha tagországok közötti piac nem kerül azonosításra, de az egyes országokban uralkodó piaci feltételek eléggé homogének ahhoz, hogy előnyös legyen az összehangolt szabályozás, például hasonlóak a költségek, a piacok felépítése vagy az üzemeltetők, vagy esetleg transznacionális, illetve hasonló a végfelhasználói kereslet.

(152)  Bizonyos körülmények között a földrajzi piacok országos vagy az alatti szintű piacokként kerülnek meghatározásra, például a hálózat kiépítésének országos vagy helyi jellege miatt, ami korlátozza a vállalkozások lehetséges nagykereskedelmi piaci erejét, de ugyanakkor jelentős transznacionális kereslet mutatkozik egy vagy több végfelhasználói csoport részéről. Ez főleg az olyan üzleti végfelhasználókra lehet igaz, akik több tagállamban több helyszínen tevékenyek. Ha az ilyen transznacionális keresletet a szolgáltatók nem tudják megfelelően kiszolgálni például az országhatárok mentén vagy helyi szinten jelentkező akadályok miatt, belső piaci akadályról beszélünk. Ezért a BEREC-et fel kell hatalmazni arra, hogy útmutatást nyújtson a nemzeti szabályozó hatóságok számára a közös szabályozási elvekről annak érdekében, hogy a kínálati oldal fragmentációja esetén is biztosítható legyen a transznacionális kereslet kielégítő kiszolgálása – ami Unió-szerte alapot nyújt a nagykereskedelmi hozzáférési termékek számára –, a hatékonyság és a méretgazdaságosság. A nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük a BEREC által nyújtandó útmutatást a belső piac céljára kiható döntéseik meghozatalakor, amikor a nemzeti szinten jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára szabályozási kötelezettségeket írnak elő.

(153)  ▌.

(154)  ▌.

(155)  ▌.

(156)  A szabályozatlan piacokra való fokozatos átmenet idején egyre gyakoribbá válnak majd az üzemeltetők közötti kereskedelmi – többek között társberuházási és hozzáférési – megállapodások, és ha ezek fenntarthatóknak bizonyulnak, továbbá javítják a verseny dinamikáját, ez is alátámasztja azt a következtetést, hogy az adott nagykereskedelmi piacon nincs szükség előzetes szabályozásra. Ennek a fordítottja igaz, ha a szabályozatlan piacon előre nem látható módon felfüggesztik a kereskedelmi megállapodásokat. Az ilyen megállapodások elemzésekor tekintettel kell lenni arra, hogy a hálózattulajdonosokat a szabályozás lehetősége kereskedelmi tárgyalások megkezdésére ösztönözheti. Amikor a nemzeti szabályozó hatóságok azt vizsgálják, hogy egy adott piacon szükség van-e előzetes szabályozásra, a szabályozás által a kapcsolódó piacokra gyakorolt hatás körültekintő vizsgálata érdekében fontos, hogy a piacokat koherens módon és lehetőleg egy időben, vagy a lehető legkisebb időbeli eltéréssel elemezzék.

(157)  Amikor a kiskereskedelmi szinten jelentkező problémák megoldását a nagykereskedelmi szabályozás elemzésével keresik, a nemzeti szabályozó hatóságoknak szem előtt kell tartaniuk, hogy több nagykereskedelmi piac is kihathat egy kiskereskedelmi piacra, és fordítva, egy nagykereskedelmi piac több különböző kiskereskedelmi piacra is befolyást gyakorolhat. Hasonlóképp egy adott piac versenydinamikáját befolyásolhatja a szomszédos, de nem alá- vagy fölérendelt piacok jellege is, amint ez megfigyelhető a vezetékes és a mobil szolgáltatások egyes piacai között. A szóban forgó értékelést a nemzeti szabályozó hatóságoknak minden esetleg szabályozandó nagykereskedelmi piac kapcsán el kell végezniük, megvizsgálva az építményekhez való hozzáférés javítására kínálkozó lehetőségeket, melyek általában a fenntarthatóbb verseny, többek között az infrastruktúrán alapuló verseny megteremtéséhez is hozzájárulnak, majd meg kell vizsgálniuk az esetleg előzetes szabályozás alá vonandó nagykereskedelmi piacokat abból a szempontból is, hogy vélhetően alkalmasak-e a kiskereskedelmi szinten azonosított versenyproblémák kezelésére. Az alkalmazandó intézkedés kiválasztásakor a nemzeti szabályozó hatóságoknak mérlegelniük kell annak gyakorlati megvalósíthatóságát, és költség-haszon elemzést kell végezniük, figyelembe véve az intézkedésnek a kiskereskedelmi szinten azonosított versenyproblémák kezelésére való alkalmasságát, és biztosítva a termékek megkülönböztetésén és a technológiasemlegességen alapuló versenyt. A nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell fontolniuk a csak bizonyos hálózati topológiák esetében megvalósítható intézkedések elrendelésének következményeit, mert előfordulhat, hogy ezek nem ösztönzik a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítését, ami pedig a végfelhasználók érdeke. Emellett a nemzeti szabályozó hatóságoknak az előírt korrekciós intézkedések révén – ha lehetséges, még az infrastruktúra kiépítése előtt – ösztönözniük kell a rugalmas és nyitott hálózati architektúra fejlesztését, ami csökkentheti a későbbiekben előírt korrekciós intézkedések jelentette terheket és összetettséget. A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót érintő, további terhet jelentő intézkedésekkel kapcsolatos döntések meghozatala előtt a nemzeti szabályozó hatóságnak az értékelés minden egyes szakaszában meg kell állapítania, hogy a már fontolóra vett intézkedések elegendőek-e ahhoz, hogy az érintett kiskereskedelmi piacon valódi verseny alakuljon ki, figyelembe véve egyrészt a vonatkozó kereskedelmi megállapodásokat vagy egyéb nagykereskedelmi piaci jellemzőket, ideértve bármely egyéb, már hatályos szabályozást, például a nem megkettőzhető eszközökhöz való hozzáférésre vonatkozó általános szabályokat vagy az e hozzáférés biztosítására vonatkozó, a 2014/61/EU irányelv szerint kötelezettségeket, másrészt a nemzeti szabályozó hatóság által korábban alkalmasnak ítélt, egy jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó szabályozást. E szakaszos értékelés, amelynek célja annak biztosítása, hogy csak azokat a megfelelő korrekciós intézkedéseket írják elő, amelyek ténylegesen kezelik a piaci elemzésben meghatározott problémákat, nem zárja ki, hogy a nemzeti szabályozó hatóság megállapítsa, hogy ezen – akár eltérő intenzitású – korrekciós intézkedések elegye jelenti a legkisebb beavatkozással járó módot a probléma kezelésére. Az ilyen különbségek, ha nem vezetnek is egymástól különálló földrajzi piacok azonosításához, indokolhatják a megfelelő intézkedések differenciálását a különböző szintű versenyakadályoknak megfelelően.

(158)  A nagykereskedelmi szintre vonatkozó előzetes szabályozás, amely elvileg kevésbé terhes, mint a kiskereskedelem szabályozása, elegendő lehet a kapcsolódó kiskereskedelmi értékesítési piac vagy piacok potenciális versenyproblémáinak megoldásához. Az elektronikus távközlésre vonatkozó szabályozási keret bevezetése óta a verseny működésében tapasztalt javulást jól szemlélteti a kiskereskedelmi piacok Unió-szerte megfigyelhető fokozatos liberalizációja. Ezenfelül a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások előzetes szabályozását a lehetőségeken belül egyszerűbbé és előreláthatóbbá kell tenni. Ezért a jelentős piaci erővel rendelkező kiskereskedelmi vállalkozások előzetes szabályozására vonatkozó hatáskört vissza kell vonni.

(159)  Amikor egy nemzeti szabályozó hatóság visszavonja a nagykereskedelmi piacra vonatkozó szabályozást, kellő időt kell hagynia a szabályozatlan piacra való átállás fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Ezen időszak meghatározásakor a nemzeti szabályozó hatóságnak figyelembe kell vennie a hozzáférési szolgáltatásokat nyújtók és a hozzáférést kérők között a szabályozási kötelezettségek értelmében már életbe lépett megállapodásokat. Az ilyen megállapodások ugyanis egy meghatározott időszak erejéig szerződéses védelmet biztosíthatnak a hozzáférést kérők számára. A nemzeti szabályozó hatóságnak azt is számításba kell vennie, hogy a piaci szereplőknek valóban rendelkezésükre áll-e a kereskedelmi alapon történő nagykereskedelmi hozzáférés vagy a társberuházás lehetősége a piacon, illetve hogy el kell kerülni az esetleges jogbizonytalanság huzamos ideig való fennállását. A nemzeti szabályozó hatóság által elrendelendő átmeneti intézkedéseknek figyelemmel kell lenniük a korábbi megállapodások szabályozói felülvizsgálatának mértékére és időzítésére az átmeneti időszak során.

(160)  Annak érdekében, hogy a piaci szereplők számára kiszámíthatók legyenek a szabályozási feltételek, határidőt kell kitűzni a piac-felülvizsgálatokra. Fontos, hogy a piacelemzés rendszeres jelleggel, észszerű és alkalmas határidőhöz igazodva történjen. Ha a nemzeti szabályozó hatóság a határidőn belül nem végzi el a piacelemzést, az veszélyeztetheti a belső piacot, és azt eredményezheti, hogy a rendes jogsértési eljárások esetleg nem érik el időben a kívánt joghatást. Alternatív megoldásként az érintett nemzeti szabályozó hatóság számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a piacelemzés elvégzéséhez a BEREC segítségét kérje. E segítségnyújtás történhet például egy, a többi nemzeti szabályozó hatóság képviselőiből álló munkacsoport révén.

(161)  Az elektronikus hírközlési ágazatban jellemző intenzív technológiai innováció és a piacok jelentős dinamizmusa miatt a szabályozást gyorsan, összehangolt és harmonizált módon, uniós szinten szükséges elvégezni, mivel a tapasztalatok szerint akadályozhatja a belső piac fejlődését, ha a nemzeti szabályozó hatóságok eltérően hajtják végre a keretszabályozást.

(162)  Azonban a nagyobb stabilitás és a szabályozási intézkedések jobb kiszámíthatósága érdekében az egyes piacelemzések közötti időközt a stabil vagy kiszámítható piacok esetében három évről öt évre kell növelni, hacsak a piaci változások időközben új elemzést nem tesznek szükségessé. Annak megítélésekor, hogy egy nemzeti szabályozó hatóság eleget tett-e a piac elemzésére és a tervezett intézkedésekről szóló értesítésre vonatkozó, legalább ötévente esedékes kötelezettségének, csak az indítja el az újabb ötéves piaci ciklust, ha a piac meghatározására és a jelentős piaci erő értékelésére vonatkozó új elemzésről tesz értesítést. Egy korábbi, felül nem vizsgált piacelemzés alapján hozott új vagy módosított szabályozásról szóló értesítés önmagában nem tekinthető elegendőnek e követelmény teljesítéséhez. Dinamikus piacok esetében azonban az egyes piacelemzések közötti maximális időköz továbbra is maximum három év. Egy piac abban az esetben tekintendő dinamikusnak, ha elképzelhető, hogy a kötelezettségek előírásának vagy megszüntetésének eldöntéséhez használt paraméterek (beleértve a technológiai fejlődést és a végfelhasználói kereslet mintázatait) olyan módon alakulnak, hogy az elemzés következtetései kevesebb mint egy éves időszak alatt jelentős számú, a piac legalább 10%-át jelentő földrajzi területre nézve megváltoznak.

(163)  Valamely konkrét kötelezettségnek a jelentős piaci erővel rendelkező valamely vállalkozásra vonatkozó bevezetése nem tesz szükségessé további piacelemzést, ugyanakkor szükségessé teszi annak igazolását, hogy a kötelezettség a szóban forgó ▌probléma jellegéhez képest megfelelő és arányos.

(164)  A megállapítandó kötelezettségek és feltételek arányosságának felmérésekor a nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük a saját tagállamukon belül különféle területeken létező eltérő versenyfeltételeket, különösen az ezen irányelvvel összhangban elvégzett feltérképezés eredményeit.

(165)  Amikor a nemzeti szabályozó hatóságok azt mérlegelik, hogy az árszabályozás érdekében hozzanak-e intézkedéseket, és ha igen, milyeneket, lehetővé kell tenniük a beruházó számára a tisztességes megtérülést az adott új beruházási projekt tekintetében. Különösen kockázatosak lehetnek az új hozzáférési hálózatokkal kapcsolatos beruházási projektek, amelyek olyan termékeket támogatnak, amelyek iránt a kereslet a beruházás időpontjában bizonytalan.

(166)  Az egy piacelemzés alkalmával jelentős piaci erővel rendelkezőnek tekintett szolgáltatók számára előírt kötelezettségek felülvizsgálatakor a nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelemmel kell lenniük az új fejlemények által a versenyre gyakorolt hatásokra, például a szolgáltatók között a közelmúltban létrejött önkéntes megállapodásokra, akár hozzáférésre, akár társberuházásokra vonatkoznak, hogy ezáltal biztosítsák azt a rugalmasságot, amelyet a hosszabb szabályozási ciklusok megkívánnak. Hasonlóképp kell eljárni akkor, ha a kereskedelmi megállapodások előre nem látható megszűnésére kerül sor Egy szabályozatlan piacon ilyenkor akár új piacelemzésre is szükség lehet.

(167)  A hozzáférésre és az összekapcsolásra vonatkozó feltételek – köztük az árak – átláthatósága segít felgyorsítani a tárgyalásokat, elkerülni a vitákat és meggyőzni a piaci szereplőket arról, hogy az adott szolgáltatás nyújtása nem diszkriminatív feltételek mellett történik. A műszaki interfészek nyitottsága és átláthatósága különösen fontos lehet az interoperabilitás biztosításában. Abban az esetben, ha valamely nemzeti szabályozó hatóság információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kötelezettségeket ír elő, meghatározhatja az információ rendelkezésre bocsátásának módját is, valamint azt, hogy a tájékoztatás ingyenes legyen-e vagy sem, figyelembe véve az érintett információ jellegét és célját.

(168)  A hálózati topológiák, hozzáférési módok és piaci körülmények 2002 óta tapasztalt sokféleségének fényében a 2002/19/EK irányelv II. mellékletében említett, a helyi hurkok átengedésére, valamint a digitális televízió- és rádiószolgáltatók hozzáférését szolgáló termékekre vonatkozó célok rugalmasabb módokon jobban megvalósíthatók, nevezetesen úgy, hogy a BEREC útmutatást készít a referenciaajánlatok minimumkövetelményeiről, és azt rendszeres időközönként felülvizsgálja. A 2002/19/EK irányelv II. melléletét ezért törölni kell.

(169)  A megkülönböztetésmentesség elve biztosítja, hogy a piaci erővel rendelkező vállalkozások ne torzítsák a versenyt, különösen abban az esetben, ha azok olyan vertikálisan integrált vállalkozások, amelyek azoknak a vállalkozásoknak nyújtanak szolgáltatásokat, amelyekkel az értéklánc következő szintjén lévő („downstream”) piacokon versenyeznek.

(170)  A nem az árban megjelenő diszkrimináció kezelése és megelőzése keretében a bemeneti termékek egyenértékűségének (EoI) alkalmazása nyújtja a legbiztosabb és leghatékonyabb védelmet. Ugyanakkor a szabályozott nagykereskedelmi bemeneti termékeknek az egyenértékűség elve szerinti biztosítása vélhetően magasabb megfelelési költségeket eredményez, mint a megkülönböztetésmentességet szolgáló más kötelezettségek. E magasabb megfelelési költségeket azonban az alárendelt piacokon megvalósuló verseny nagyobb dinamikájának fényében kell értékelni, figyelemmel arra is, hogy mennyire fontos a megkülönböztetésmentesség biztosítása olyankor, amikor a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra nem vonatkozik közvetlen árellenőrzés. A nagykereskedelmi bemeneti termékek új rendszereken keresztül, az egyenértékűség alapján történő nyújtása összességében előnyösebbnek tűnhet a nemzeti szabályozó hatóságok számára, és arányos is lehet amiatt, hogy az újonnan létesített rendszerek esetében a megfeleléssel, vagyis a bemeneti termékek egyenértékűségének biztosításával járó többletköltségek viszonylag alacsonyak. Másrészről a nemzeti szabályozó hatóságoknak mérlegelniük kell az új rendszerek kiépítését esetleg gátló, a további korszerűsítéshez kapcsolódó tényezőket, amennyiben ezekre szigorúbb szabályozási kötelezettségek vonatkoznának. Az olyan tagállamokban, ahol sok kisméretű, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató van, aránytalan lehet a bemeneti termékek egyenértékűségének előírása mindegyikük számára.

(171)  A számviteli szétválasztás lehetővé teszi a belső ártranszferek láthatóvá tételét, és adott esetben lehetővé teszi a nemzeti szabályozó hatóságok számára a megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségek betartásának ellenőrzését. E tekintetben a Bizottság közzétette a számviteli elkülönítésről és a költségelszámolási rendszerekről szóló, 2005. szeptember 19-i 2005/698/EK ajánlást.

(172)  Az elektronikus hírközlő hálózatok befogadására alkalmas építmények kulcsfontosságúak az új hálózatok kiépítéséhez, ugyanis megkettőzésük igen költséges, míg újbóli hasznosításuk jelentős megtakarításokat eredményezhet. Ezért a 2014/61/EU irányelvben a fizikai infrastruktúrára vonatkozóan előírt szabályokon felül konkrét megoldásra van szükség azokra az esetekre, ahol az építmények piaci erővel rendelkezőnek tekintett szolgáltató tulajdonában állnak. Amennyiben az ilyen építmények rendelkezésre állnak és újból használhatók, az azokhoz való hozzáférés igen nagyon előnyt jelent a versengő infrastruktúra kiépítésekor, ezért szükséges biztosítani, hogy az ezen eszközökhöz való hozzáférés önálló intézkedésként is rendelkezésre álljon az alárendelt piaci verseny és a kiépítési dinamika fokozásához, és ezt a lehetőséget bármely más orvoslat alkalmazása előtt fontolóra kell venni, nem csupán más nagykereskedelmi termékek vagy szolgáltatások ellensúlyozásaként, illetve nem csupán azon vállalkozások esetében, melyek élnek e nagykereskedelmi termékekkel vagy szolgáltatásokkal. A meglévő építmények nem tekinthetők újrafelhasználásra alkalmasnak, amennyiben a hozzájuk való funkcionális hozzáférést technikai vagy fizikai akadályok gátolják. A nemzeti szabályozó hatóságok a meglévő építményeket a jogszabályban előírt könyv szerinti érték alapján értékelik, figyelembe véve az értékcsökkenést és a megfelelő árindexet, amely lehet a kiskereskedelmi árindex, de figyelmen kívül hagyva azokat az eszközöket, melyek értéke legalább negyven év alatt nullára csökkent, noha még használatban vannak.

(173)  Az új és továbbfejlesztett infrastruktúrákhoz való hozzáférés biztosításának előírása során a nemzeti szabályozó hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a hozzáférési feltételek tükrözzék a beruházási döntést alátámasztó körülményeket, figyelembe véve többek között a kiépítés költségeit, az új termékek és szolgáltatások elindításának kihasználtsági mutatóit és a várható kiskereskedelmi árszintet. Továbbá lehetővé kell tenni a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy adott esetben meghatározhassák a hozzáférés megfelelő felülvizsgálati időszakokon keresztül fennálló feltételeit, hogy ezáltal tervezési biztonságot nyújtsanak a beruházók számára. Amennyiben az árszabályozás megfelelő intézkedésnek tűnik, e feltételek az uniós jogszabályokkal összhangban magukban foglalhatnak a szerződések tartalmától és időtartamától függő árképzési rendelkezéseket is, amennyiben azok nem gyakorolnak diszkriminatív hatást. Valamennyi előírt hozzáférési feltételnek tiszteletben kell tartania a fogyasztók és a vállalkozások számára kínált szolgáltatások terén fennálló hatékony verseny megőrzésének szükségességét.

(174)  A hálózati infrastruktúrához – például a sötétszálhoz – való hozzáférés biztosításának kötelezővé tétele a verseny fokozását szolgáló eszközként indokolt lehet, de a nemzeti szabályozó hatóságoknak egyensúlyt kell teremteniük az infrastruktúra tulajdonosát az infrastruktúrájának a saját javára történő hasznosítása tekintetében megillető jog és a más szolgáltatókat az egymással versengő szolgáltatások nyújtásához alapvető fontosságú eszközökhöz való hozzáférés tekintetében megillető jog között.

(175)  ▌.

(176)  Amennyiben az üzemeltetőkre olyan kötelezettségeket rónak, amelyek értelmében a hálózati elemekhez és a kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférés iránti, illetve ezek használata iránti észszerű kérelmeket teljesíteniük kell, az ilyen kérelmek csak olyan objektív kritériumok alapján utasíthatók el, mint a technikai megvalósíthatóság vagy a hálózat egysége fenntartásának szükségessége. Amennyiben a hozzáférés iránti kérelmet elutasítják, a sérelmet szenvedő fél az ügynek a 27. és 28. cikkben említett vitarendezési eljárás szerinti elbírálását kérheti. A hozzáférés biztosítására kötelezett üzemeltető számára nem lehet előírni, hogy olyan típusú hozzáférést szolgáltasson, amelynek szolgáltatására nincs módja. Az, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok olyan kötelezően biztosítandó hozzáférést írnak elő, amely rövid távon növeli a versenyt, nem csökkentheti a versenytársak ösztönzését arra vonatkozóan, hogy olyan alternatív lehetőségekbe fektessenek be, amelyek hosszú távon fogják fokozni a fenntartható versenyt és/vagy a jobb teljesítőképességet és a végfelhasználói előnyöket. A nemzeti szabályozó hatóságok az uniós joggal összhangban előírhatnak műszaki és működési feltételeket a kötelezően biztosítandó hozzáférés szolgáltatója és/vagy a kötelezően biztosítandó hozzáférés jogosultja számára. A műszaki szabványok bevezetésének meg kell felelnie az (EU) 2015/1535 irányelvnek.

(177)  Árellenőrzésre lehet szükség abban az esetben, ha egy bizonyos piacon végzett piacelemzés a hatékony verseny hiányát tárja fel. A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóknak kerülniük kell az árprést, amely által a különbség a kiskereskedelmi áraik és azon árak között, amelyeket a hasonló kiskereskedelmi szolgáltatásokat nyújtó versenytársaiknak számolnak fel az összekapcsolási és/vagy hozzáférési szolgáltatásokért, nem megfelelő a fenntartható verseny biztosításához. Amikor a nemzeti szabályozó hatóság az ezen irányelv szerint előírt szolgáltatás kialakítása során felmerülő költségeket kiszámítja, helyénvaló a felhasznált tőke – így a megfelelő munkaerő- és építési költségek – észszerű megtérülésével is számolni, a tőke értékét szükség szerint úgy korrigálva, hogy az tükrözze az eszközök aktuális értékelését és a műveletek aktuális hatékonyságát. A költségmegtérülés módszerét a körülményekhez kell igazítani, figyelembe véve a hatékonyság, a fenntartható verseny és a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítése előmozdításának szükségességét, ezáltal maximalizálva a végfelhasználói előnyöket, és tekintettel kell lenni arra, hogy a nagykereskedelmi áraknak eléggé kiszámíthatóaknak és stabilaknak kell lenniük ahhoz, hogy a szolgáltatók érdekeltek legyenek új vagy továbbfejlesztett hálózatok kiépítésében a Bizottság iránymutatásainak[27] megfelelően.

(178)  A következő generációs széles sávú szolgáltatások iránti kereslet megjelenési idejének bizonytalanságára tekintettel a beruházások hatékonysága és az innováció ösztönzése megkívánja bizonyos mértékű árazási rugalmasság biztosítását az új vagy továbbfejlesztett hálózatok kiépítésébe befektető szolgáltatók számára. A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókkal jellemzett piacokon a túlzó árak elkerülése érdekében az árképzési rugalmasságot ki kell egészíteni olyan biztosítékokkal, melyek óvják a versenyt és a végfelhasználók érdekeit, például gondoskodni kell szigorú megkülönböztetésmentességről, az alárendelt termékek műszaki és gazdasági megkettőzhetőségéről, valamint az infrastruktúraversenyből eredő igazolható kiskereskedelmi árkorlátozó hatás és/vagy a szabályozott hozzáférési termékeken nyugvó más árkorlátozó tényező érvényesüléséről. E biztosítékok alkalmazásának ellenére a nemzeti szabályozó hatóságok más olyan körülményeket is azonosíthatnak, amelyek mellett nem indokolt szabályozott hozzáférési árakat előírni bizonyos nagykereskedelmi bemeneti termékek kapcsán; ilyen lehet, ha a végfelhasználói kereslet magas árrugalmassága nem teszi kifizetődővé a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára a versenyképes szintnél jelentősen magasabb árak kiszabását.

(179)  Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság költségszámítási rendszer bevezetésére vonatkozó kötelezettségeket ír elő az árellenőrzés támogatása érdekében, maga is végezhet éves ellenőrzést az adott költségszámítási rendszernek való megfelelés biztosítása érdekében, feltéve hogy rendelkezik a szükséges, megfelelően képzett munkaerővel, vagy pedig előírhatja, hogy egy másik, az érintett üzemeltetőtől független, erre alkalmas szervezet végezze el az ellenőrzést.

(180)  Az Unióban a hanghívás-végződtetés nagykereskedelmi díjszabása azon ez elven alapul, hogy a hívó fél hálózata fizet. A kereslet és a kínálat helyettesíthetőségének vizsgálata azt mutatja, hogy sem jelenleg, sem az előrelátható jövőben nincsenek olyan helyettesítő nagykereskedelmi termékek, melyek korlátozhatnák a hívásvégződtetés adott hálózaton belüli díjszabását. A hívásvégződtetési piachoz való kétoldalú hozzáférés ismeretében további lehetséges versenyakadályok is felmerülnek, többek között az üzemeltetők közötti kereszttámogatás. Ezek a potenciális versenyakadályok a vezetékes és a mobil hanghívás-végződtetési piacokon egyformán felmerülnek. Figyelembe véve a végződtetési üzemeltetők lehetőségét és hajlandóságát arra, hogy az árakat a költségeket jelentősen meghaladó szintre emeljék, középtávon a költségalapúság tekinthető a legmegfelelőbb eszköznek ezen aggály kezelésére.

(181)  Annak érdekében, hogy a hanghívások nagykereskedelmi végződtetésével kapcsolatos versenyakadályoknak az egész Unióban egységes kezelése ne járjon túlzott szabályozási teherrel, ennek az irányelvnek le kell fektetnie egy egységes megközelítést az árszabályozási kötelezettség megállapítása kapcsán, ezt pedig ki kell egészíteni a Bizottság által meghatározandó közös módszertannal és a BEREC által készítendő iránymutatással.

(182)  A nagykereskedelmi hanghívás-végződtetési díjak megállapítását egyszerűsítendő és adott esetben alkalmazásukat megkönnyítendő, az uniós vezetékes és mobil piacokon alkalmazandó díjakat felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban kell meghatározni. Ebben az irányelvben meg kell határozni a nagykereskedelmi hanghívás-végződtetési díjak megállapításának alapjául szolgáló kritériumokat és paramétereket. E kritériumok és paraméterek alkalmazásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie többek között azt, hogy csak azokat a költségeket kell lefedni, melyek a nagykereskedelmi hanghívás-végződtetési szolgáltatás nyújtásán felül merülnek fel; hogy a spektrumdíjak előfizető- és nem forgalomalapúak, ezért kizárandók, és további spektrumra elsősorban az adatforgalomhoz van szükség, így az a hívásvégződtetés költségei szempontjából nem releváns; hogy elismert tény, hogy a mobil hálózatokon a legkisebb hatékony méret a 20%-os piaci részesedésnek felel meg, ám a vezetékes hálózatokon az ennél kisebb szolgáltatók is lehetnek ugyanolyan hatékonyak, és dolgozhatnak ugyanolyan egységköltségek mellett, mint a hatékony szolgáltató, méretüktől függetlenül. A maximális szint pontos megállapításakor a Bizottságnak megfelelő súlyozást kell alkalmaznia az egyes tagállamokban található végfelhasználók számának tükrözésére, ha még fennállnak árkülönbségek. Az említett szint megállapításakor a Bizottság figyelembe veszi a BEREC és a nemzeti szabályozó hatóságok költségmodellekkel kapcsolatos, felbecsülhetetlen értékű tapasztalatait. A végződtetési díjak Unió-szerte folyamatosan csökkentek és várhatóan tovább csökkennek majd. A maximális végződtetési díjaknak az ezen irányelv értelmében elfogadandó első, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban való meghatározása során a Bizottságnak figyelmen kívül kell hagynia az e tendenciától való indokolatlan és kivételes nemzeti eltéréseket.

(183)  ▌.

(184)  A nagyon nagy kapacitású széles sávú szolgáltatások iránti kereslet megjelenési idejének bizonytalanságára, valamint a méretgazdaságosságra és a sűrűségre tekintettel a társberuházási megállapodások igen előnyösnek tűnhetnek a költségek és a kockázatok megosztása szempontjából, ily módon a kisebb üzemeltetők is gazdaságilag észszerű feltételek mellett fektethetnek be, ami ösztönzi a fenntartható, hosszú távú versenyt még ott is, ahol az infrastruktúra-alapú verseny esetleg nem hatékony.

(185)  A funkcionális szétválasztásnak, amely a vertikálisan integrált üzemeltetőket működési szempontból önálló gazdasági egységek létesítésére kötelezi, az a célja, hogy az értéklánc következő szintjén lévő piacon működő szolgáltatók, így a vertikálisan integrált üzemeltető saját szervezeti egységei is, teljes mértékben egyenértékű hozzáférési termékekhez jussanak. A funkcionális szétválasztás számos érintett piacon javíthatja a versenyt azáltal, hogy kevésbé ösztönöz a megkülönböztetésmentesség mellőzésére, és segíti a megkülönböztetésmentességet megkövetelő kötelezettségek betartásának ellenőrzését és kikényszerítését. Kivételes esetekben, ha a megkülönböztetésmentesség több érintett piacon rendszeresen nem valósult meg a gyakorlatban, illetőleg ha a korábban megfelelőnek ítélt egy vagy több korrekciós intézkedés igénybevételét követően észszerű időn belül egyáltalán nincs vagy csekély a kilátás az infrastruktúra-szintű versenyre, indokolt lehet korrekciós intézkedésként funkcionális szétválasztást alkalmazni. Különösen fontos azonban biztosítani, hogy az intézkedés ne vegye el az érintett vállalkozás kedvét a hálózati beruházásoktól, és ne járjon hátrányos következményekkel a fogyasztói jólétre nézve. Az intézkedés alkalmazása szükségessé teszi a hozzáférési hálózathoz kapcsolódó különböző érintett piacok összehangolt elemzését a 67. cikkben előírt piacelemzési eljárásnak megfelelően. A piacelemzés és a funkcionális szétválasztás részletszabályainak megállapítása során a nemzeti szabályozó hatóságoknak – figyelemmel a hálózat kiépítettségének mértékére és a technológiai fejlettség fokára, amely befolyásolhatja a vezetékes és a vezeték nélküli szolgáltatások helyettesíthetőségét – különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy mely termékek mely önálló vállalkozás kezelésébe kerülnek. A belső piaci verseny torzulásainak megelőzése érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a funkcionális szétválasztásra vonatkozó javaslatokat a Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia.

(186)  Az anyavállalat gazdasági és vállalatvezetési felügyeleti jogainak megóvása érdekében a funkcionális szétválasztás alkalmazása nem akadályozhatja az egyes önálló vállalkozások közötti, megfelelő koordinációs mechanizmusokat.

(187)  Abban az esetben, ha egy vertikálisan integrált vállalkozás úgy dönt, hogy helyi hozzáférési hálózati eszközeinek jelentős részét vagy teljes egészét valamely, más tulajdonában lévő, önálló jogalanyra átruházza vagy a hozzáférési termékekkel folytatandó kereskedelmi tevékenység céljára önálló vállalkozást létesít, akkor a nemzeti szabályozó hatóságnak – annak érdekében, hogy az új rendszer megfeleljen ezen irányelv rendelkezéseinek – fel kell mérnie, hogy a tervezett ügylet, valamint a vállalkozás által adott esetben kínált hozzáférési garanciák hogyan befolyásolják a vertikálisan integrált vállalkozás fennálló szabályozási kötelezettségeit. A nemzeti szabályozó hatóságnak újonnan elemeznie kell azokat a piacokat, amelyeken az önálló jogalany működik, és ennek megfelelően kell a kötelezettségeket megállapítania, fenntartania, módosítania vagy megszüntetnie. Ebből a célból lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti szabályozó hatóság a vállalkozástól tájékoztatást kérhessen.

(188)  Az egy vagy több piacon jelentős piaci erővel rendelkezőként azonosított, vertikálisan integrált vállalkozások önkéntes szétválását tervezhetőbbé és átláthatóbbá teszik az önként vállalt kötelezettségek, amelyek vonatkozhatnak például a tervezett szétválasztás menetének ismertetésére a mérföldkövek megadásával és az akkor várható következmények bemutatásával, ha egyes mérföldkövek elérése mégsem valósulna meg. A nemzeti szabályozó hatóságoknak a hosszabb távú fenntarthatóság szempontjából kell értékelniük e vállalásokat, különösen a kötelezettség fennállásának időszaka tekintetében, és figyelemmel kell lenniük arra, hogy a piac stabilitásához és előreláthatóságához a nyilvános konzultációk keretében az érdekeltek milyen értéket társítottak.

(189)  E vállalások között elképzelhető egy ellenőrző megbízott kijelölése, akinek személyét és megbízását a nemzeti szabályozó hatóságnak jóvá kell hagynia, valamint az, hogy a vállalkozás kötelezi magát arra, hogy rendszeres időközönként beszámol az elért haladásról.

(190)  Előnyös lehet az egészséges nagykereskedelmi piac szempontjából, ha a hálózat tulajdonosa nem foglalkozik kiskereskedelmi szolgáltatásokkal, hanem csak nagykereskedelmi szolgáltatásokat kínál másoknak, ez ugyanis ösztönzi az alárendelt piacokon a kiskereskedelmi versenyt. Az ilyen szolgáltatók üzleti modellje azon potenciális pénzügyi befektetők számára is vonzóbb, akik kevésbé ingatag infrastrukturális eszközöket keresnek hosszú, a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítését is magában foglaló időtávra. Mindazonáltal a csak nagykereskedelemmel foglalkozó szereplő jelenléte önmagában még nem idéz elő valóban versenyorientált kiskereskedelmi piacot, és a csak nagykereskedelemmel foglalkozó szolgáltató is azonosítható jelentős piaci erővel rendelkezőként egy adott termékpiacon vagy földrajzi piacon. A csak nagykereskedelmi üzleti modellt követő szolgáltatók viselkedése kevésbé kockázatja a versenyt, mint a vertikálisan integrált vállalkozásoké, amennyiben valóban csak nagykereskedelmi termékekkel foglalkoznak, és nincs késztetésük a kiskereskedelmi szereplők közötti különbségtételre. A szabályozási beavatkozásnak ilyen esetben arányosan enyhébbnek kell lennie. Ugyanakkor a nemzeti szabályozó hatóságoknak képeseknek kell lenniük beavatkozni, ha olyan versenyakadály jelenik meg, amely kedvezőtlen a végfelhasználókra nézve.

(191)  A hagyományos rézalapú hálózatokról a következő generációs hálózatokra való átállás megkönnyítése érdekében – ami a végfelhasználók érdekeit szolgálja – a nemzeti szabályozó hatóságoknak nyomon kell követniük a hálózatüzemeltetők erre irányuló saját kezdeményezéseit, és szükség esetén meg kell határozniuk az átállás megfelelő folyamatát, például előzetes értesítési és átláthatósági, valamint az elfogadható hozzáférési termékek biztosítására vonatkozó követelmények révén, ha a hálózat tulajdonosának egyértelmű a szándéka, és kellő a felkészültsége a rézalapú hálózat elhagyására. Az átállás indokolatlan késleltetésének elkerülése végett a nemzeti szabályozó hatóságokat fel kell ruházni azzal a joggal, hogy visszavonhassák a megfelelő átállási folyamat meghatározását követően a rézhálózathoz való hozzáférés-biztosítási kötelezettségeket. A hagyományos infrastruktúrán alapuló hozzáférési termékről fejlettebb technológián vagy eszközön alapuló hozzáférési termékre átálló hozzáférés-igénylőknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy hozzáférésüket bármely más, nagyobb kapacitású szabályozott termékkel váltsák fel, amennyiben kívánják, de ezt nem lehet számukra előírni. Ilyen korszerűsítés esetén a hozzáférést igénylőnek a magasabb kapacitású hozzáférési termékhez való hozzáférés szabályozási feltételeit kell betartania, amelyeket a nemzeti szabályozási hatóság állapít meg piacelemzésében.

(192)   A hírközlési ágazat liberalizációja, valamint a hírközlési szolgáltatások fokozódó versenye és választékának növekedése együtt jár az egyetemes szolgáltatás nyújtását biztosító összehangolt keretszabályozás létrehozására irányuló intézkedésekkel. Az egyetemes szolgáltatás fogalmának a technológiai fejlődéshez, a piac alakulásához és a felhasználói kereslet változásához igazodva kell alakulnia.

(193)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 169. cikke szerint az Uniónak hozzá kell járulnia a fogyasztók védelméhez.

(194)  Az egyetemes szolgáltatás biztonsági hálóként működik, megfizethető áron biztosítja a fogyasztók számára egy minimális szolgáltatáscsomag elérhetőségét, ha a hozzáférés hiányából adódóan szociális kirekesztettség veszélye állna fenn azáltal, hogy az állampolgár nem tud teljes mértékben részt venni a társadalmi és gazdasági életben.

(195)  Alapszintű széles sávú internet-hozzáférés már szinte mindenhol van az Unióban, és igen széles körben használják mindenféle tevékenységhez. Az igénybevétel mértéke azonban elmarad az elérhetőségétől, sokan ugyanis tájékozatlanságból, a költségek miatt, készségek hiányában vagy tudatos döntésként nem rendelkeznek kapcsolattal. A megfizethető funkcionális internet-hozzáférés alapvető fontosságú a mai társadalmakban és a szélesebb gazdaságban. A digitális gazdaságban és társadalomban való részvétel alapfeltétele, nélkülözhetetlen online szolgáltatásokat nyújt.

(196)  Az egyetemes szolgáltatás keretében alapvető követelmény, hogy minden fogyasztó számára hozzáférést kell biztosítani megfizethető áron ▌internet-hozzáférési és hangkommunikációs szolgáltatáshoz, legalább helyhez kötött módon ▌. Nem alkalmazható azonban korlátozás azokra a műszaki eszközökre, amelyekkel helyhez kötött módon a csatlakozást helyhez kötött módon biztosítják, lehetővé téve a vezetékes vagy vezeték nélküli technológiákat, és nem alkalmazható semmilyen korlátozás a tekintetben, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek egy részét vagy egészét milyen kategóriájú üzemeltető nyújtja. Erre a szempontra különös figyelmet kell fordítani annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók egyenértékű hozzáféréssel rendelkezzenek. A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a mozgásban lévő polgárok számára is biztosítsák a megfizethetőséget, ha ezt szükségesnek vélik e polgárok teljes körű társadalmi és gazdasági integrációjának biztosításához.

(197)   Az adott felhasználó által tapasztalt internet-hozzáférési sebesség több tényezőtől függhet, beleértve az internetkapcsolat szolgáltatóját (szolgáltatóit), valamint azt az alkalmazást, amelyhez a csatlakozást használják. Az egyetemes szolgáltatás keretében biztosított megfizethető széles sávú internet-hozzáférésnek elegendő kapacitással kell rendelkeznie legalább azon alapvető internetszolgáltatások és legalább a minimális sávszélesség eléréséhez és használatához, amelyek a szolgáltatásoknak a lakosság többsége általi átlagos használatát tükrözik, a polgárok megfelelő társadalmi befogadása, illetve a digitális társadalomban és gazdaságban való részvételük biztosítása érdekében. A nemzeti szabályozó hatóságok feladata, hogy a BEREC iránymutatásai alapján meghatározzák a legmegfelelőbb módszert annak biztosítására, hogy az internet-hozzáférés megfeleljen a minimális szolgáltatások listájának, törekedve arra, hogy az tükrözze a tagállamok területén vagy annak egyes részein élő lakosság többsége számára elérhető internet-hozzáférési képességet. E képességet meghatározhatják például a minimális szolgáltatásminőségi követelmények tekintetében, ideértve a minimális sávszélességet és adatforgalmat is. Az uniós jog nyílt internetre vonatkozó követelményei, különösen az (EU) 2015/2120 európai parlamenti és tanácsi rendeletben[28] előírt követelmények minden ilyen internet-hozzáférési szolgáltatásra, többek között bármely internet-hozzáférési szolgáltatásról vagy minimális sávszélességről szóló, az egyetemes szolgáltatási kötelezettség keretében készült listára alkalmazandók.

(198)  A fogyasztókat nem szabad kötelezni olyan szolgáltatások használatára, melyeket nem szeretnének igénybe venni, ezért biztosítani kell, hogy kérhessék a megfizethető egyetemes szolgáltatásnak csak a hangkommunikációs szolgáltatásra való korlátozását.

(199)   A nemzeti szabályozó hatóságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy nyomon kövessék az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek körébe tartozó szolgáltatások kiskereskedelmi díjszabásának alakulását és szintjét. Ilyen esetben a nyomon követést úgy kell elvégezni, hogy az sem a nemzeti szabályozó hatóságokra, sem pedig az említett szolgáltatások nyújtóira nézve ne járjon túlzott adminisztratív terhekkel.

(200)  A megfizethető ár a tagállamok által a konkrét nemzeti feltételek fényében nemzeti szinten meghatározott ár, amelynek különleges szociális díjszabási lehetőségeket vagy csomagokat kell tartalmaznia az alacsony jövedelműek vagy más különleges szociális helyzetű csoportok igényeinek kielégítésére. Az ilyen végfelhasználók csoportja magában foglalhatja az időseket, a fogyatékossággal élőket és a vidéken, földrajzi elszigeteltségben élő fogyasztókat. A piac működése megzavarásának elkerülése és a nyilvánosan rendelkezésre álló elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférési jog biztosítása érdekében a lehetőségeknek alapvető funkciókat kell magukban foglalniuk. Az egyéni fogyasztók számára a megfizethetőség alapja a szerződéskötési jog valamely szolgáltatóval, egy szám rendelkezésre állása, a szolgáltatással való folyamatos kapcsolat, és hogy kiadásaikat figyelemmel kísérhessék és ellenőrizhessék.

(201)  Ezentúl nem engedhető meg, hogy egy fogyasztótól megtagadják a szolgáltatások meghatározott minimális készletének biztosítását. A szerződéskötési jog értelmében lehetővé kell tenni a megfizethető internet-hozzáférési és hangkommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó szerződés kötését legalább helyhez kötött módon bármely, az adott helyen ilyen szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval azon fogyasztók számára is, akiket különben elutasítanának alacsony jövedelmük vagy különleges szociális helyzetük miatt. A pénzügyi kockázatnak, például a számlák ki nem fizetése kockázatának a minimalizálása érdekében lehetővé kell tenni a szolgáltatók számára, hogy megfizethető egységekben előre kifizetett szolgáltatásokat kínáljanak.

(202)  Annak érdekében, hogy a polgárok elérhetők legyenek hangkommunikációs szolgáltatás révén, a tagállamoknak észszerű ideig fenn kell tartaniuk a telefonszám elérhetőségét olyan időszakokban is, amikor a hangkommunikációs szolgáltatást valaki nem használja. A szolgáltatók számára lehetővé kell tenni olyan mechanizmusok alkalmazását, amelyekkel ellenőrizhetik, hogy a fogyasztó továbbra is érdekelt-e a szám fenntartásában.

(203)  Az ilyen szolgáltatások ilyen körülmények között történő nyújtását végző szolgáltatók kompenzációjának nem feltétlenül kell a verseny torzulását eredményeznie, feltéve, hogy e vállalkozásokat a felmerülő konkrét nettó költség tekintetében kompenzálják, továbbá feltéve, hogy a nettó költségteher megtérülésének biztosítása versenysemleges módon történik.

(204)  A megfizethetőséget biztosító intézkedések iránti szükséglet felmérése érdekében a nemzeti szabályozó hatóságoknak nyomon kell követniük az alacsony jövedelmű vagy más különleges szociális helyzetű fogyasztóknak szánt díjszabási lehetőségek vagy csomagok alakulását és részleteit.

(205)  Amennyiben a szolgáltatók által kínált szociális díjszabásokon vagy csomagokon túlmutató intézkedések önmagukban nem elegendőek az alacsony jövedelmű vagy más speciális szükségletű fogyasztók szempontjából való megfizethetőség biztosításához, akkor a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy további közvetlen támogatást nyújtsanak az ilyen fogyasztók számára, például utalványokat bocsátanak ki a részükre, vagy közvetlen kifizetést nyújtanak a szolgáltatónak. Ez a piactorzulás elkerülésének szükségességét figyelembe véve az egyéb intézkedések megfelelő alternatívája lehet.

(206)  A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a fogyatékossággal élő fogyasztók számára biztosított lehetőségeket is magukban foglaló, megfizethető termékek és szolgáltatások piaca létrehozásának az egyetemes tervezésre vonatkozó megközelítés szerinti előmozdítására, ideértve adott esetben az akadálymentes technológiákkal működő, nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési berendezésekkel és szolgáltatásokkal együtt működtethető berendezéseket is. Ez többek közt az európai szabványokra, például az EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) európai szabványra való hivatkozás révén érhető el, vagy az (EU) YYYY/xxx európai parlamenti és tanácsi irányelv▌ [29]szerinti követelmények bevezetésével. A tagállamoknak sajátos körülményeiknek megfelelően kell meghatározniuk a megfelelő intézkedéseket, vagyis lehetőségük van egyedi intézkedések bevezetésére, amennyiben a piac a szokásos gazdasági feltételek mellett nem kínál megfizethető, a fogyatékossággal élő fogyasztók számára akadálymentesített termékeket és szolgáltatásokat. A közvetítő szolgáltatások fogyatékossággal élő fogyasztókat terhelő átlagköltségének egyenértékűnek kell lennie a hangkommunikációs szolgáltatások átlagköltségével, hogy ne érintsék hátrányosan a fogyatékossággal élő fogyasztókat. A közvetítő szolgáltatók nettó költségeit a 84. cikk alapján ellentételezni kell.

(207)  Az internet-hozzáféréshez elegendő adatátviteli sebességgel rendelkező vezetékes adatkapcsolat ma már szinte mindenhol elérhető, és a lakosság túlnyomó része használja az Unióban. A standard vezetékes széles sávú lefedettség és elérhetőség az Unióban 2015-ben az otthonok 97%-ában biztosított, igénybevétele átlagosan 72%-os, a vezeték nélküli technológián alapuló szolgáltatásokat pedig ennél is nagyobb arányban veszik igénybe. Azonban vannak még különbségek a tagállamok között a vezetékes széles sávú hozzáférés elérhetőségében és megfizethetőségében a vidéki és a városi területeken egyaránt.

(208)  A piac vezető szerepet játszik az egyre nagyobb kapacitású széles sávú hozzáférés elérhetővé válásában. Ahol a piac nem kellően erős ehhez, az internet-hozzáférés elvileg költséghatékonyabb és kevésbé piactorzító módon biztosítható közrendi eszközök révén, mint az egyetemes szolgáltatási kötelezettség révén; elképzelhető például az ESBA és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében rendelkezésre álló pénzügyi eszközök igénybevétele, az európai strukturális és beruházási alapokból származó közfinanszírozás, a kevésbé sűrűn lakott területeken a széles sávú hálózatok kiépítésének támogatásához a rádióspektrum-használati joghoz kapcsolódó lefedési kötelezettség előírása és az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályoknak megfelelő közberuházás. Ennek az irányelvnek azonban továbbra is biztosítania kell a tagállamok számára azt a lehetőséget, hogy az internet-hozzáférés elérhetőségének biztosítására irányuló lehetséges intézkedésként egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket alkalmazzanak, amennyiben az adott tagállam ezt szükségesnek ítéli.

(209)  Amennyiben megfelelő értékelés és a nemzeti szabályozó hatóság által a hálózatkiépítés kapcsán végzett feltérképezés eredményeinek fényében előrevetíthető, hogy egyes területeken sem a piaci, sem az állami beavatkozástól nem várható a tagállamok által a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott ▌internet-hozzáférési szolgáltatást és a hangkommunikációs szolgáltatást helyhez kötött módon biztosító kapcsolat kiépítése a fogyasztók számára, akkor a tagállam számára kivételesen lehetővé kell tenni bizonyos szolgáltatók vagy szolgáltatócsoportok kijelölését e szolgáltatások nyújtására az ország meghatározott területein. A funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatást biztosító egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó kötelezettséget a tagállamok a fogyasztó elsődleges helyére vagy lakóhelyére korlátozhatják. Nem alkalmazható korlátozás azokra a műszaki eszközökre, amelyekkel a funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatást és a hangkommunikációs szolgáltatást helyhez kötött módon biztosító csatlakozást biztosítják, lehetővé téve a vezetékes vagy vezeték nélküli technológiákat, és nem alkalmazható semmilyen korlátozás a tekintetben, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek egy részét vagy egészét melyik üzemeltető nyújtja.

(210)  A szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamok feladata tárgyilagos szempontok alapján arról dönteni, hogy mely vállalkozásokat jelölik ki egyetemes szolgáltatónak, szükség szerint figyelembe véve a vállalkozások képességét és hajlandóságát az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek összességének vagy egy részének vállalására. Ez nem zárja ki azt, hogy a tagállamok a kijelölési eljárásba a hatékonyság érdekében indokolt egyedi feltételeket építsenek be, ideértve többek között a földrajzi területek vagy összetevők csoportosítását vagy a kijelölés minimális időtartamának megállapítását.

(211)  Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség keretében a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott ▌internet-hozzáférési szolgáltatást és a hangkommunikációs szolgáltatást helyhez kötött módon biztosító megfizethető kapcsolat kiépítésének költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltatóknál és a felhasználóknál várható pénzügyi teher felmérésével kell megbecsülni.

(212)  Az ország teljes területére vonatkozó területi lefedettség a priori előírása a kijelöléskor vélhetően kirekeszt vagy eltántorít bizonyos vállalkozásokat az egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó kijelölés kérésétől. Az egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó túlzottan hosszú vagy korlátlan ideig érvényes kijelölés szintén eleve kirekeszthet egyes vállalkozásokat.

(213)  Amennyiben egy, ezen irányelv 81. cikke szerint a funkcionális internet-hozzáférési vagy a hangkommunikációs szolgáltatások helyhez kötött biztosítására kijelölt szolgáltató úgy dönt, hogy az ország területén található, helyi hozzáférési hálózati eszközeinek lényeges részét, egyetemes szolgáltatási kötelezettségére tekintettel, vagy azok egészét más tulajdonában lévő önálló jogalanyra ruházza át, a nemzeti szabályozó hatóságnak értékelnie kell a tervezett ügylet hatását az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeknek az ország egész területén, vagy annak egy részén való folytonossága biztosítása érdekében. Ennek érdekében a szolgáltatónak előzetesen értesítenie kell az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket elrendelő nemzeti szabályozó hatóságot az átruházásról. A nemzeti szabályozó hatóság által elvégzett értékelés nem befolyásolhatja hátrányosan a tranzakció végrehajtását.

(214)  A stabilitás és a fokozatos átállás biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy területükön az internet-hozzáférési és a hangkommunikációs szolgáltatások helyhez kötött biztosításától eltérő egyetemes szolgáltatás nyújtását ezen irányelv hatálybalépésekor továbbra is a 2002/22/EK irányelv alapján biztosítsák, amennyiben ezek vagy ezekhez hasonló szolgáltatások szokásos kereskedelmi feltételek mellett nem érhetők el. A tagállamoknak képesnek kell lenniük annak biztosítására, hogy nyilvános telefonállomások és kommunikációs hozzáférési pontok álljanak rendelkezésre az ország fő belépési pontjain, például a repülőtereken és a vasút- és buszállomásokon, valamint az emberek által veszélyhelyzetben használt helyeken, például a kórházakban, rendőrőrsökön és az autópályák vészhelyzeti területein, hogy eleget tegyenek a végfelhasználók, köztük a fogyatékossággal élő végfelhasználók elvárható szükségleteinek. A fizetős nyilvános telefonok, az előfizetői nyilvántartások és a tudakozószolgáltatások további biztosítása az egyetemes szolgáltatás jegyében, ahol ez bizonyíthatóan szükséges, kellő rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy a tagállamok figyelembe vegyék az eltérő helyi körülményeket. E szolgáltatásokat azonban mindenképpen közforrásokból kell finanszírozni, akárcsak az egyéb kötelező egyetemes szolgáltatásokat.

(215)  A tagállamoknak figyelemmel kell kísérniük a fogyasztók helyzetét az internet-hozzáférési és a hangkommunikációs szolgáltatások használata és különösen a megfizethetőség tekintetében. Az internet-hozzáférési és a hangkommunikációs szolgáltatások megfizethetősége összefügg a használati kiadások, valamint a használat egyéb szolgáltatásokhoz hasonlított viszonylagos költsége tekintetében a fogyasztók tudomására jutó információkkal, valamint azzal, hogy a fogyasztóknak mennyire van módjuk a kiadásaik ellenőrzésére. Ennélfogva a megfizethetőség azt jelenti, hogy a fogyasztókat a szolgáltatókra rótt kötelezettségek révén jogok illetik. E kötelezettségek között szerepel a részletes számlázás meghatározott szintje, a fogyasztóknak biztosított lehetőség bizonyos hívások (pl. emelt díjas szolgáltatásokhoz kapcsolódó emelt díjú hívások) szelektív letiltására, a fogyasztók lehetősége kiadásaik előrefizetés útján történő ellenőrzésére, és a fogyasztók lehetősége az előre fizetendő csatlakozási díj beszámítására. A piaci fejlemények fényében az ilyen intézkedések felülvizsgálatára és megváltoztatására lehet szükség.

(216)  A számlák tartósan késedelmes fizetésének vagy nem fizetésének eseteit kivéve a megfizethető díjakra jogosult fogyasztókat védeni kell attól, hogy kifizetetlen számla miatt azonnal lekapcsolják őket a hálózatról, és különösen az emelt díjas szolgáltatásokra vonatkozó nagy számlákkal összefüggő jogviták esetében a jogvita rendezéséig a fogyasztók számára továbbra is hozzáférést kell biztosítani az alapvető hangkommunikációs szolgáltatásokhoz. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az ilyen hozzáférést csak akkor lehet továbbra is biztosítani, ha az előfizető tovább fizeti a vonalbérleti díjat.

(217)  Amennyiben az internet-hozzáférési és a hangkommunikációs szolgáltatások vagy más egyetemes szolgáltatások 82. cikk szerinti biztosítása méltánytalan terhet eredményez egy szolgáltató számára, kellően figyelembe véve a költségeket és a bevételeket, valamint az érintett szolgáltatások biztosításából eredő nem tárgyi hasznokat, ezt a méltánytalan terhet figyelembe lehet venni az egyetemes kötelezettségek bármely nettó költségszámításában.

(218)  Amennyiben szükséges, a tagállamoknak mechanizmusokat kell kialakítaniuk az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségének finanszírozására olyan esetekben, amelyekben kimutatható, hogy a kötelezettségeket csak veszteségesen vagy olyan nettó költség mellett lehet teljesíteni, amely a szokásos kereskedelmi normáktól eltér. Fontos biztosítani azt, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségét helyesen számítsák ki, és hogy az esetleges finanszírozásra úgy kerüljön sor, hogy az általa okozott, a piacot és a vállalkozásokat érintő torzulás minimális legyen, a finanszírozás pedig összeegyeztethető legyen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének rendelkezéseivel.

(219)  Az egyetemes szolgáltatás nettó költségének kiszámításakor figyelembe kell venni az egyetemes szolgáltatás nyújtásából fakadó költségeket és bevételeket, valamint a nem tárgyi hasznot is, de ez a költségszámítás nem hátráltathatja azt az általános célt, hogy az árképzési struktúrák tükrözzék a költségeket. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek minden nettó költségét átlátható eljárások szerint kell kiszámítani.

(220)  A nem tárgyi haszon figyelembevétele azt jelenti, hogy a teljes költségteher meghatározásához az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek közvetlen nettó költségéből le kell vonni annak a közvetett haszonnak a pénzben kifejezett becsült értékét, amelyet a vállalkozás az egyetemes szolgáltatói pozíciójának köszönhetően szerez.

(221)  Ha az egyetemes szolgáltatási kötelezettség méltánytalan terhet jelent egy vállalkozás számára, helyénvaló a tagállamok számára lehetővé tenni a nettó költségek hatékony megtérülését szolgáló mechanizmusok bevezetését. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek minden nettó költségét közforrásokból kell fedezni. A tagállamok kivételes esetekben elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan mechanizmusokat, amelyek megosztják az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségét az elektronikus hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások nyújtói, illetve az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtók között. E mechanizmusokat legalább háromévenként felül kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy mely nettó költséget kell továbbra is megosztani, és mely költségeket kell állami forrásokból ellentételezni. A funkcionális internet-hozzáférés nemcsak a hírközlési ágazat, hanem az egész online gazdaság és a teljes társadalom szempontjából előnyökkel jár. Az olyan kapcsolat biztosítása minél több végfelhasználó számára, amely lehetővé teszi a gyors széles sávú hozzáférést, lehetővé teszi az online szolgáltatások igénybevételét, vagyis a digitális társadalomban való részvételt. Az ilyen kapcsolat egyetemes szolgáltatási kötelezettség alapján történő biztosítása legalább annyira szolgálja a közérdeket, mint az elektronikus hírközlési ágazat szolgáltatónak érdekeit. Ezért a tagállamoknak az egyetemes szolgáltatás keretében biztosított gyors széles sávú kapcsolatok nettó költségeit közforrásokból kell ellentételezniük, és ez az állami költségvetésből nyújtott támogatásnak minősül.

(222)  Az egyetemes szolgáltatás finanszírozásából részesülő vállalkozások – kérelmük indokolására – az ilyen finanszírozást igénylő konkrét elemekről kellően részletes tájékoztatást kell, hogy adjanak a nemzeti szabályozó hatóságnak. A tagállamok által az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek költségképzésére és finanszírozására vonatkozóan alkalmazott szabályozásról tájékoztatni kell a Bizottságot, hogy a szabályozásnak a Szerződéssel való összeegyeztethetőségéről meggyőződhessen. A tagállamoknak biztosítaniuk kell az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek finanszírozására szánt összegek tényleges átláthatóságát és ellenőrzését. Az egyetemes szolgáltatás biztosításával járó költségek kiszámítását objektív és átlátható módszerrel kell végezni, törekedve arra, hogy az egyetemes szolgáltatás a lehető legköltséghatékonyabb módon legyen biztosítva, a piaci szereplők pedig egyenlő feltételek mellett versenyezhessenek. Az átláthatóságot javítja, ha előre ismert az a módszertan, amellyel az egyetemes szolgáltatás nyújtásához szükséges egyes elemek nettó költsége kiszámításra kerül.

(223)  Az áruk, szolgáltatások és személyek Unión belüli szabad mozgásának támogatása érdekében módot kell biztosítani arra, hogy bizonyos nemzeti számozási erőforrásokat, különösen bizonyos nem földrajzi számokat extraterritoriális módon lehessen használni, vagyis a számot kiadó tagállam területén kívül az Unió teljes területén is. Mivel a személyközi kommunikációban jelentős a csalás veszélye, az ilyen extraterritoriális számhasználatot csak a személyközi kommunikációtól eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatásokban kell engedélyezni. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell arról, hogy az erre vonatkozó nemzeti jogszabályok, különösen a fogyasztóvédelmi és a számok használatával kapcsolatos egyéb szabályozás a számhasználati jogot kiadó tagállamtól függetlenül érvényesíthető legyen. Ez feltételezi, hogy minden olyan tagállam nemzeti szabályozó hatósága és egyéb hatóságai, ahol a számot használják, alkalmazhatják nemzeti jogukat a számot használó vállalkozással szemben. Ezenfelül szükséges, hogy azon tagállamok hatóságai, ahol egy számot használnak, segítséget kérhessenek a szám kiadásáért felelős nemzeti hatóságtól az adott tagállamban alkalmazandó szabályok érvényre juttatásában. Az ilyen támogató intézkedések között szerepelniük kell visszatartó erejű szankcióknak, és súlyos szabálytalanság esetén maguk után vonhatják a vállalkozásnak kiosztott szám extraterritoriális használatával kapcsolatos jog megvonását. A tagállamok ezért nem írhatnak elő további, az extraterritoriális számhasználathoz kapcsolódó követelményeket, mivel ez akadályozná azok határokon átnyúló használatát, és akadályt képezne a belső piacon, valamint sértené a tagállamok azon jogát, hogy eseti alapon meggátolják a hozzáférést egyes számokhoz vagy szolgáltatásokhoz, ha ez a csalások és a visszaélések elkerülése érdekében szükséges. A számok extraterritoriális használata nem hathat ki a barangoló szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós szabályokra, különösen a szabályozott kiskereskedelmi árú és szabályozott nagykereskedelmi díjas barangolási szolgáltatás nem rendeltetésszerű vagy visszaélésszerű használatának megakadályozását célzó szabályokra. A tagállamok számára továbbra is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a számozási erőforrások extraterritoriális használatáról megállapodásokat kössenek harmadik országokkal.

(224)  Az elektronikus hírközlési szolgáltatóváltás megkönnyítése érdekében indokolt, hogy a tagállamok támogassák a számozási erőforrások vezeték nélküli aktiválását. Ez ugyanis lehetővé teszi a hírközlésieszköz-azonosítók átprogramozását az azokhoz való fizikai hozzáférés nélkül. Ez különösen a gépek közötti szolgáltatásoknál fontos, vagyis amikor korlátozott emberi közreműködéssel vagy emberi közreműködés nélkül, két eszköz vagy szoftverlapú alkalmazás között valósul meg automatizált adat- és információátvitel. Az ilyen szolgáltatások nyújtói nem feltétlenül rendelkeznek fizikai hozzáféréssel az eszközökhöz, ha azokat elszigetelt helyen vagy nagy számban használják, vagy esetleg a használat jellege miatt. E technológiák piacának fejlődése és térnyerése fényében a tagállamoknak technológiai semlegességre kell törekedniük a vezeték nélküli szolgáltatásnyújtás ösztönzésében.

(225)  A vállalkozások számára az elektronikus hírközlési ágazatban folytatott verseny szempontjából alapvetően fontos a számozási erőforrásokhoz átlátható, tárgyilagos és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján való hozzáférés. A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ne csak elektronikus hírközlő hálózatokat vagy szolgáltatásokat biztosító vállalkozásoknak oszthassanak ki számhasználati jogot, tekintettel a dolgok internetéhez kapcsolódó szolgáltatások számainak egyre növekvő jelentőségére. A nemzeti számozási tervek minden elemét a nemzeti szabályozó hatóságoknak kell kezelniük, beleértve a hálózatok címzésében használt pontkódokat. Amennyiben a páneurópai szolgáltatások, a határokon átnyúló szolgáltatások, vagy különösen az új gépek közötti szolgáltatások – pl. összekapcsolt gépjárművek – fejlődésének támogatása végett az Unión belüli számozási erőforrások harmonizációjára van szükség, és amennyiben a kereslet nem fedezhető a meglévő számozási erőforrásokkal, a Bizottság végrehajtási intézkedéseket hozhat a BEREC segítségével.

(226)  A számhasználati jogok megadásáról szóló határozatok közzétételére vonatkozó követelmény teljesíthető a határozatoknak egy internetes weboldalon történő nyilvánosságra hozatala által.

(227)   A gyermekek eltűnésének bejelentéséhez kapcsolódó egyedi szempontokra tekintettel a tagállamoknak továbbra is törekedniük kell annak biztosítására, hogy a gyermekek eltűnésének bejelentését célzó, jól működő szolgáltatás a „116000”-ás számon valóban rendelkezésre álljon a területükön. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy nemzeti rendszerüket felülvizsgálják ezen irányelv átültetése és végrehajtása tekintetében, figyelembe véve a „116000” szám működtetésének megfelelő szintű szolgáltatásminőségével, továbbá a segélyvonal működtetéséhez szükséges pénzügyi források bevonásával kapcsolatos intézkedéseket. Az eltűnt gyermekeknek a „116000” szám vonatkozásában történő meghatározásába az alábbi kategóriába sorolható gyermekek tartoznak: elszökött gyermekek, jogellenesen külföldre vitt gyermekek, eltűnt gyermekek, szülő által jogellenesen elvitt gyermekek, eltűnt migráns gyermekek, gyermek büntetni rendelt jogellenes elvitele, illetve elveszítése, szexuális visszaélés, továbbá a gyermek életének veszélyeztetése.

(227a)  Noha az első segélyvonalaknak a 2007. évi európai bizottsági határozatot követő üzembe helyezését követően sor került a figyelemfelkeltésre, a segélyvonalak az egyes országokban továbbra is eltérő mértékben, gyakran pedig alig ismertek. A gyermekek megfelelőbb védelme, támogatása és eltűnésük megakadályozása terén fontos lépés a segélyvonalak azzal kapcsolatos törekvéseinek megerősítése, hogy felhívják a figyelmet a telefonszámra és az általuk nyújtott szolgáltatásokra. A tagállamoknak és a Bizottságnak e célból továbbra is támogatniuk kell a „116000” számnak a nagyközönség és a nemzeti gyermekvédelmi rendszerek érdekelt felei körében történő ismertebbé tételére irányuló erőfeszítéseket.

(228)  Az egységes piac azt is jelenti, hogy a végfelhasználók hozzá tudnak férni a más tagállamok nemzeti számozási terveiben szereplő valamennyi számhoz, és hozzáférnek a szolgáltatásokhoz, többek között az ingyenes és az emelt díjas hívószámokhoz az Unión belül nem földrajzi számok segítségével, hacsak a hívott végfelhasználó úgy nem döntött kereskedelmi okokból, hogy korlátozza az egyes területekről való hozzáférést. A végfelhasználóknak hozzá kell férniük az egyetemes nemzetközi ingyenes számok (UIFN) köréből származó számokhoz is. A számozási erőforrásokhoz és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való, határokon átnyúló hozzáférést csak objektíven indokolt esetekben szabad akadályozni, például a csalások vagy (pl. egyes emeltdíjas szolgáltatásokkal kapcsolatos) visszaélések elleni küzdelem érdekében, amikor a számot kizárólag belföldi hatályúként határozzák meg (pl. belföldi speciális szám), vagy ha az műszakilag vagy gazdaságilag nem kivitelezhető. Az érintett tagállamon kívülről hívást kezdeményező felekre vonatkozó díjszabásoknak nem kell azonosnak lenniük az adott tagállamon belülről hívást kezdeményező felekre vonatkozókkal. A felhasználókat előre és egyértelműen, teljes körűen tájékoztatni kell az ingyenes számokra alkalmazható bármely díjról, mint például a szabványos nemzetközi hívókódokon keresztül hozzáférhető számok esetében alkalmazott nemzetközi hívási díjakról.

(229)  Az elektronikus hírközlési szolgáltatások egységes piacának kiépítéséhez szükség van a végfelhasználókat a határokon túli elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételében akadályozó tényezők fölszámolására. A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóinak nem szabad megakadályozniuk vagy korlátozniuk a végfelhasználók hozzáférését, illetve nem szabad hátrányosan megkülönböztetniük őket nemzetiségük, a lakóhelyük vagy a letelepedés szerinti tagállamuk alapján. A költségek és a kockázatok objektív módon indokolható különbözősége alapján mindazonáltal lehetővé kell tenni a különbségtételt, és ez túlmutathat az 531/2012/EU rendeletben előírt, a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nem rendeltetésszerű vagy visszaélésszerű használata kapcsán meghatározott intézkedéseken.

(229a)  Mind a helyhez kötött, mind a mobil hírközlés terén továbbra is igen jelentős különbségek vannak a belföldön, illetve a más tagállamban végződtetett hanghívások és SMS-üzenetek ára között. Miközben az országok, szolgáltatók és díjcsomagok, valamint a mobil és helyhez kötött szolgáltatások között jelentős eltérések mutatkoznak, ez a probléma továbbra is érinti a fogyasztók kiszolgáltatottabb csoportjait, és akadályokat állít az Unión belüli zökkenőmentes hírközlés elé. Ezért az azonos tagállamban, illetve egy másik tagállamban végződtetett elektronikus hírközlési szolgáltatások kiskereskedelmi ára közötti jelentős különbségeket objektív kritériumokra való hivatkozással kell igazolni.

(230)  A végfelhasználók védelmével kapcsolatos szabályok eltérő végrehajtása miatt jelentős belső piaci akadályok keletkeztek, amelyek mind az elektronikus hírközlési szolgáltatókra, mind a végfelhasználókra hatást gyakorolnak. Ezen akadályokat elhárítandó, az egész Unióban azonos szabályokat kell alkalmazni, melyek magas szintű közös védelmet biztosítanak. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó végfelhasználói jogok teljes, kalibrált harmonizációja jelentősen javítaná a jogbiztonságot mind a végfelhasználók, mind az elektronikus hírközlési szolgáltatók szempontjából, egyúttal csökkentve a piacra lépés akadályait és a szabályok fragmentációjából eredő, szükségtelen megfelelési terhet. A teljes harmonizáció hozzájárulna az egységes piac előtt álló azon akadályok megszüntetéséhez, melyek a végfelhasználókra vonatkozó rendelkezésekből fakadnak, és védik a nemzeti szolgáltatókat a más tagállamokból származó vetélytársakkal szemben. A magas szintű közös védelem biztosítása érdekében a végfelhasználókra vonatkozó rendelkezések közül több is jelentős javításra szorul az egyes tagállamokban alkalmazott legjobb gyakorlatoknak megfelelően. A végfelhasználók jogainak teljes harmonizációja növeli bizalmukat a belső piac iránt, mivel az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételekor egyformán magas szintű védelemben részesülnek, akár saját tagállamukban tartózkodnak, akár más tagállamokban élnek, dolgoznak vagy utaznak. Hasonlóképpen az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára biztosítani kell, hogy a végfelhasználókra vonatkozó rendelkezések és az általános felhatalmazási feltételek a végfelhasználókra vonatkozó rendelkezések tekintetében azonosak legyenek. Indokolt fenntartani azt a lehetőséget a tagállamok számára, hogy magasabb szintű végfelhasználói védelmet írjanak elő, ha ez az irányelv kifejezetten lehetővé teszi az eltérést, valamint hogy egyes, ebben az irányelvben nem tárgyalt területeken is intézkedéseket hozzanak.

(231)  A szerződések a vég felhasználók számára az információ átláthatóságát és a jogbiztonságot garantálják. Egy versenykörnyezetben a legtöbb szolgáltató a kereskedelmi elvárások miatt szerződéseket köt ügyfeleivel. Az elektronikus hírközlési hálózatokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói ügyletekre ezen irányelv rendelkezései mellett alkalmazni kell a szerződésekkel kapcsolatos, meglévő uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokban – különösen a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben[30] és a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvben – foglalt követelményeket. A tájékoztatási követelmények ezen irányelvbe történő beépítése, amit a 2011/83/EU irányelv is megkövetelhet, nem vezethet ahhoz, hogy ugyanaz a tájékoztatás a szerződéskötés előtti és a szerződéskötési dokumentumokban is megismétlődjön. Az ezen irányelv tekintetében nyújtott tájékoztatást, beleértve minden normatívabb és részletesebb tájékoztatási követelményt is, úgy kell tekinteni, hogy megfelel a 2011/83/EU irányelv szerinti megfelelő követelményeknek.

(232)  A szerződésekre vonatkozó, ebben az irányelvben szereplő rendelkezéseket ▌nem csupán a fogyasztók, hanem a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban meghatározott mikro-, valamint kisvállalkozások és a tagállamok jogában meghatározott nonprofit szervezetek esetében is alkalmazni kell, melyek tárgyalási pozíciója hasonló a fogyasztókéhoz, és ezért velük azonos szintű védelemre szorulnak. A szerződésekkel kapcsolatos rendelkezéseket, így a 2011/83/EU irányelvben meghatározott fogyasztói jogokat ezen vállalkozások esetében automatikusan alkalmazni kell, hacsak a vállalkozások úgy nem döntenek, hogy egyéni szerződési feltételekről állapodnak meg az elektronikus távközlési szolgáltatások nyújtóival. A mikro- és kisvállalkozásokkal ellentétben a nagyobb vállalatok általában erősebb tárgyalási pozícióval bírnak, ezért nem függnek ugyanazoktól a szerződéses tájékoztatási követelményektől, mint a fogyasztók. Egyéb követelményeket, például a számok átvihetőségét, melyek a nagyobb vállalkozások számára is fontosak, továbbra is minden végfelhasználó esetében tiszteletben kell tartani. A nonprofit szervezetek olyan jogalanyok, amelyek nem termelnek nyereséget tulajdonosaik vagy tagjaik számára. A nonprofit szervezetek jellemzően jótékonysági szervezetek vagy egyéb közhasznú szervezetek. Ennélfogva – mivel a nonprofit szervezetek helyzete hasonló a mikro- és kisvállalkozásokéhoz – jogosnak tekinthető, hogy az ilyen szervezeteket a végfelhasználói jogok tekintetében ugyanúgy kezeljék, mint az ezen irányelv szerinti mikro- vagy kisvállalkozásokat.

(233)  Az elektronikus hírközlési ágazat sajátosságai a horizontális szerződési szabályokon túl megkövetelik néhány további, a végfelhasználókat védő előírás alkalmazását. A végfelhasználókat ugyanis tájékoztatni kell a kínált szolgáltatások minőségéről, az ajánlatok és a szerződésbontás feltételeiről, az alkalmazandó díjcsomagokról és a különleges árazási feltételek alá tartozó termékek díjairól. Ezek az információk lényegesek az internet-hozzáférési szolgáltatások, a nyilvános személyközi kommunikációs szolgáltatások és a műsorszóráshoz használt átviteli szolgáltatások nyújtói esetében. A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtójával szemben nem szabad a szerződésekre vonatkozó tájékoztatási követelményeket támasztani, amennyiben a szolgáltató, illetve a kapcsolt vállalkozások vagy személyek sem közvetlenül, sem közvetetten nem részesülnek díjazásban az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásáért. Ilyen helyzetben lehet például egy olyan egyetem, amely az egyetemi campus területén ingyenes hozzáférést biztosít a látogatók számára a WiFi-hálózatához anélkül, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásáért bármilyen díjazásban részesülne akár a felhasználók részéről, akár reklámbevételekből. Annak érdekében, hogy a végfelhasználók tájékozott döntéseket hozhassanak, fontos e lényeges információkat egyszerű és érthető formában megadni a szerződéskötés előtt. Szintúgy rendelkezésre kell bocsátani az alapvető szerződési feltételek összefoglalását. Az összehasonlíthatóság és a megfelelési költségek csökkentése érdekében indokolt, hogy a Bizottság a BEREC-kel folytatott konzultációt követően mintát fogadjon el a szerződések összefoglalásához. A szerződéskötést megelőző tájékoztatásnak, továbbá az összefoglaló mintájának a végleges szerződés szerves részét kell képeznie.

(234)  Az (EU) 2015/2120 rendelet elfogadásával az ebben az irányelvben szereplő, a szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz való hozzáférést vagy azok használatát korlátozó, forgalomszabályozási feltételekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó, ebben az irányelvben szereplő előírások elavulttá válnak és hatályukat vesztik.

(235)   A végberendezések tekintetében a fogyasztói szerződésnek ki kell térnie a berendezés használatára vonatkozó, szolgáltató általi összes korlátozásra – amennyiben az ilyen korlátozásokat a nemzeti jogszabályok nem tiltják –, például a nem kártyafüggetlen mobil eszközökre, valamint a szerződés (akár a meghatározott lejárati időpontban, akár előtte történő) megszűnésekor esedékes díjakra, ideértve a készülék megtartásával kapcsolatos költségeket is. Ha a végfelhasználó úgy dönt, hogy megtartja a szerződés megkötésekor a szerződéssel együtt kedvezményesen biztosított végberendezést, az általa fizetendő bármely kompenzáció összege nem haladhatja meg a végberendezésnek a szerződés megkötésekor érvényes időarányos maradványértékét vagy a szolgáltatási díj szerződés lejártáig fennmaradó részét, az alacsonyabb összeget alapul véve. A tagállamok más módszereket is választhatnak a kompenzáció mértékének kiszámítására, amennyiben ez a mérték megegyezik e kiszámított kompenzációval, vagy annál alacsonyabb. A szolgáltatónak a végberendezés más hálózatokon való használatára vonatkozó bármilyen korlátozást legkésőbb a kompenzáció kifizetését követően díjmentesen meg kell szüntetnie.

(236)  A szolgáltató biztonsággal kapcsolatos, ezen irányelv szerinti alapvető felelősségének sérelme nélkül a szerződésnek meg kell határoznia, hogy a szolgáltató milyen intézkedéseket tehet a biztonságot befolyásoló eseményekkel, fenyegetésekkel és sebezhető pontokkal kapcsolatban.

(237)   Az ajánlatokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos átlátható, naprakész és összehasonlítható információk megléte a több szolgáltató versenyén alapuló piacokon alapvetően fontos elem a fogyasztók számára. A szolgáltatások végfelhasználóinak a könnyen hozzáférhető formában közzétett információk alapján könnyen össze kell tudniuk hasonlítani a piacon kínált különféle szolgáltatások árait. Annak érdekében, hogy a végfelhasználók könnyen össze tudják hasonlítani az árakat és a szolgáltatásokat, a nemzeti szabályozó hatóságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy az információk (többek között a díjszabások, a szolgáltatás minősége, a biztosított végberendezésekkel kapcsolatos korlátozások és egyéb vonatkozó statisztikák) tekintetében nagyobb átláthatóságot követeljenek meg az elektronikus hírközlő hálózatokat működtető és/vagy internet-hozzáférési szolgáltatást, személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóktól és a műsorszóráshoz használt átviteli szolgáltatások nyújtóitól. E követelményeknek kellő figyelemmel kell lenniük a szóban forgó hálózatok vagy szolgáltatások jellegére. A hatóságoknak képeseknek kell lenniük annak biztosítására is, hogy harmadik feleknek joguk legyen díjmentesen használni az ilyen vállalkozások által közzétett, nyilvánosan hozzáférhető információkat az összehasonlításhoz.

(238)  A végfelhasználók gyakran nincsenek tisztában fogyasztási szokásaik árával, vagy nehezen becsülik fel idő- és adathasználatukat az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételekor. A jobb átláthatóság és a kommunikációs kiadások kontrollálása érdekében a végfelhasználók rendelkezésére kell bocsátani olyan eszközöket, amelyekkel valós időben nyomon követhetik fogyasztásukat.

(239)  A független összehasonlító eszközök, például a weboldalak hatékony eszközök lehetnek ahhoz, hogy a végfelhasználók felmérjék a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások különböző szolgáltatóinak erősségeit, és részrehajlástól mentes információkhoz jussanak az árakról, díjakról és minőségi jellemzőkről egy helyen. Az ilyen eszközöknek egyszerű, lényegre törő, de ugyanakkor hiánytalan és teljes körű információkat kell nyújtaniuk. Törekedniük kell arra, hogy a lehető legtöbb ajánlat adatait egyesítsék, így reprezentatív képet nyújtsanak a piac jelentős részéről. A tájékoztatásnak megbízhatónak, pártatlannak és átláthatónak kell lennie. A végfelhasználókat tájékoztatni kell ezen eszközök elérhetőségéről. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy területükön a végfelhasználók legalább egy ilyen eszközhöz ingyen hozzáférjenek.

(240)  A független összehasonlító eszközöknek műveletileg függetlennek kell lenniük a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóitól. Fenntartásukat végezheti valamely magánvállalkozás, az illetékes hatóság vagy annak megbízottja, de mindenképpen meghatározott minőségi kritériumok alapján kell működniük, többek között meg kell adniuk tulajdonosuk nevét, pontos és naprakész információkat kell tartalmazniuk, meg kell adniuk a legutóbbi frissítés idejét, továbbá világos és objektív szempontok alapján – minél több ajánlat figyelembevételével és a piac jelentős részének lefedésével – kell elvégezniük a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások összehasonlítását. A keresési találatokat illetően egyetlen szolgáltató sem részesíthető kedvező elbánásban az ezen egyértelmű objektív kritériumokon alapulót meghaladó mértékben. A tagállamoknak kell meghatározniuk, hogy az összehasonlító eszközökben milyen gyakorisággal kell felülvizsgálni és frissíteni a végfelhasználók rendelkezésére bocsátott adatokat, figyelemmel arra, hogy a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói milyen gyakran vizsgálják felül díjszabási és minőségi adataikat. Amennyiben egy tagállamban csak egy összehasonlító eszköz jött létre, és az felfüggeszti működését, vagy már nem felel meg az említett minőségi követelményeknek, a tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy a végfelhasználók észszerű időn belül hozzáférést kapjanak egy másik országos szintű összehasonlító eszközökhöz.

(241)  A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások alkalmazásával kapcsolatos közérdekű kérdések megválaszolása és a mások jogai és szabadságai védelmének ösztönzése érdekében az illetékes hatóságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy a szolgáltatók segítségével az ilyen szolgáltatások alkalmazásával kapcsolatos közérdekű tájékoztatást állítsanak össze és terjesszenek. Ez tartalmazhat a leggyakoribb jogsértésekkel és azok jogi következményeivel kapcsolatos ▌közérdekű információkat, valamint a személyes biztonságot fenyegető – például személyes adatok bizonyos körülmények között történő megadásakor fennálló – kockázatokkal szembeni védelemre, továbbá a magánéletet és a személyes adatokat fenyegető kockázatokkal szembeni védelemre vonatkozó tanácsokat és eszközöket, illetve a gyermekek és sérülékeny személyek védelmét lehetővé tevő könnyen használható és konfigurálható szoftverek vagy szoftveropciók elérhetőségét. A tájékoztatás az ebben az irányelvben meghatározott együttműködési eljárás révén koordinálható. Az ilyen közérdekű tájékoztatást szükség esetén aktualizálni kell, és könnyen érthető, az egyes tagállamok által meghatározott formában, valamint a nemzeti hatóságok weboldalain kell közzétenni. A nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy arra kötelezhessék a szolgáltatókat, hogy azok ezt az egységesített tájékoztatást a nemzeti szabályozó hatóságok által megfelelőnek ítélt módon valamennyi fogyasztójukhoz eljuttassák. Ezen információk terjesztése azonban nem róhat túlzott terheket a szolgáltatókra. A tagállamoknak ezt a terjesztést a szolgáltatóknak a végfelhasználóikkal való kommunikáció során rendszerint alkalmazott módon kell kérniük.

(242)  Vonatkozó uniós jogszabályok hiányában a tartalom, az alkalmazások és a szolgáltatások a nemzeti anyagi és eljárásjognak megfelelően minősülnek jogszerűnek vagy károsnak. A tagállamoknak – és nem az elektronikus hírközlő hálózatok működtetőinek és/vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak – a feladata, hogy a tisztességes eljárásnak megfelelően eldöntsék, hogy a tartalom, az alkalmazások, illetve a szolgáltatások jogszerűek vagy károsak-e vagy sem. Ez az irányelv és az elektronikus hírközlési adatvédelemről szóló 2002/58/EK irányelv nem érinti a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv)[31], amely többek között az egyszerű továbbításra vonatkozó szabályokat tartalmaz az irányelvben meghatározottak szerinti közvetítő szolgáltatók tekintetében.

(243)  A nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy nyomon kövessék a szolgáltatások minőségét és szisztematikus adatgyűjtést végezzenek a területükön kínált szolgáltatások minőségével kapcsolatban, kitérve a fogyatékossággal élő végfelhasználók számra nyújtott szolgáltatásokra. Ezeket az információkat olyan szempontok alapján kell gyűjteni, amelyek lehetővé teszik a szolgáltatók és tagállamok közötti összehasonlítást. Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó, versenykörnyezetben működő szolgáltatók esetében valószínűsíthető, hogy a szolgáltatásaikra vonatkozó megfelelő és naprakész információkat kereskedelmi előnyszerzés érdekében nyilvánosan elérhetővé teszik. Ha valamely elektronikus hírközlési szolgáltató a szolgáltatás műszaki nyújtásával kapcsolatos okok miatt nem tudja a szolgáltatás minőségét ellenőrizni, vagy nem biztosít minimális minőségi szintet, akkor nem írható elő számára a szolgáltatás minőségével kapcsolatos információk szolgáltatása. Ezzel együtt a nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy előírhassák az ilyen információk közzétételét abban az esetben, ha kimutatható, hogy az ilyen információ ténylegesen nem áll a nyilvánosság rendelkezésére. A nemzeti szabályozó hatóságoknak elő kell írniuk a szolgáltatók által használandó mérési módszereket is annak érdekében, hogy a megadott adatok könnyebben hasonlíthatóak legyenek. Az uniós szintű összehasonlíthatóság előmozdítása és a megfeleléssel járó költségek csökkentése érdekében indokolt, hogy a BEREC iránymutatásokat fogadjon el a szolgáltatások releváns minőségi paramétereiről, amelyeket a nemzeti szabályozó hatóságoknak messzemenően figyelembe kell venniük.

(244)  A versenykörnyezet nyújtotta előnyök teljes mértékű kihasználása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a fogyasztók tájékozottan választhassanak és szolgáltatót válthassanak, amikor számukra az a legelőnyösebb. Alapvető annak biztosítása, hogy ennek során ne ütközzenek jogi, műszaki vagy gyakorlati akadályokba – beleértve a szerződéses feltételeket, eljárásokat, díjakat stb. Ez nem zárja ki, hogy a szolgáltatók ésszerű szerződéses minimum időtartamot határozzanak meg a fogyasztói szerződésekben, amely nem lehet több 24 hónapnál. A tagállamok számára mindazonáltal lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ennél rövidebb maximális időtartamot is meghatározzanak a nemzeti körülmények, például a verseny intenzitása és a hálózati beruházások stabilitása fényében, a szolgáltatóknak pedig ajánlaniuk kell legalább egy, legfeljebb 12 hónapos időtartamú szerződést. Az elektronikus hírközlési szolgáltatási szerződéstől függetlenül a fogyasztók számára vonzóbb és kedvezőbb lehet az ennél hosszabb visszatérítési időszak alkalmazása a fizikai összeköttetés kapcsán. Az ilyen fogyasztói kötelezettségvállalások fontosak lehetnek a nagyon nagy kapacitású hálózatok egészen vagy csaknem a végfelhasználás helyéig történő kiépítésének ösztönzésében, ami elképzelhető kereslet-összevonó felhasználói csoportok révén is, csökkentve a hálózatüzemeltetők által vállalt kezdeti igénybevételi kockázatokat. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások szolgáltatói közötti váltás ebben az irányelvben biztosított jogát mindazonáltal nem korlátozhatja a fizikai összeköttetésre vonatkozó szerződésben előírt visszatérítési időszak, és ezek a szerződések nem terjedhetnek ki a végberendezésekre vagy az internet-hozzáférést lehetővé tevő berendezésekre, például a készülékekre, útválasztókra vagy modemekre.

(245)  A fogyasztók számára lehetővé kell tenni a szerződés költségmentes felbontását akkor is, ha a szerződés időtartama a ▌szerződési időtartamot követően automatikusan meghosszabbodik.

(246)  A ▌nyilvános internet-hozzáférési szolgáltatások vagy a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások, illetve a műsorterjesztésre használt átviteli szolgáltatások nyújtói által a szerződésben kínált feltételeken végzett, a végfelhasználó szempontjából kedvezőtlen módosítások – úgymint a díjak, a díjcsomagok, az adatforgalmi korlátozások, az adatátviteli sebességek, a lefedettség vagy a személyes adatok feldolgozásának megváltozása – feljogosítják a végfelhasználót a szerződés költségmentes felbontására, még akkor is, ha e kedvezőtlen módosítások kedvező változásokkal járnak együtt. A végfelhasználókat tartós adathordozón, például papíron, pendrive-on, CD-n, DVD-n, memóriakártyán, a számítógép merevlemezén vagy e-mailben értesíteni kell a szerződéses feltételek bármely változásáról.

(247)  A szolgáltatóváltás lehetősége alapvető a hatékony verseny és a versenyt ösztönző környezet kialakulásához. Ha a szolgáltatóváltásról átlátható, pontos és időszerű információ áll rendelkezésre, az növeli a végfelhasználók ezzel kapcsolatos bizalmát, és hajlamosítja őket a versenyben való aktív részvételre. A szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a szolgáltatások folyamatosságát, hogy a végfelhasználókat a szolgáltatóváltásban ne akadályozza a szolgáltatás esetleges kimaradása.

(248)  A számhordozhatóság az elektronikus távközlési piacon a választék és a hatékony verseny egyik kulcsfontosságú előmozdítója. Azt jelenti, hogy azok a végfelhasználók, akik ezt kérik, a szolgáltatótól függetlenül, a szolgáltatóváltás közötti korlátozott időre megtarthatják hívószámukat (hívószámaikat) a nyilvános telefonhálózatban. Ez az irányelv nem terjed ki a helyhez kötött és nem helyhez kötött nyilvános telefonhálózati csatlakozások közötti számhordozhatóság szolgáltatására. A tagállamok azonban alkalmazhatnak a helyhez kötött szolgáltatásokat nyújtó hálózatok és a mobilhálózatok közötti számhordozásra vonatkozó rendelkezéseket.

(249)  A számhordozhatóság hatását jelentősen erősíti, ha átlátható díjszabási tájékoztatás áll rendelkezésre mind a számukat hordozó végfelhasználók számára, mind pedig a számukat hordozó végfelhasználókat hívó végfelhasználók számára. A nemzeti szabályozó hatóságoknak – amennyiben megvalósítható – a számhordozhatóság alkalmazásának részeként meg kell könnyíteniük a díjszabások megfelelő átláthatóságát.

(250)  Annak biztosítása keretében, hogy a számhordozhatóság szolgáltatásához kapcsolódó összekapcsolási árak képzése költségalapú legyen, a nemzeti szabályozó hatóságok figyelembe vehetik az összehasonlítható piacokon alkalmazott árakat is.

(251)   A számhordozhatóságot minimális határidőn belül kell megvalósítani, úgy, hogy a hívószám aktiválása egy munkanapon belül megtörténjen, és a fogyasztó ne tapasztaljon a meghatározott időponttól számított egy munkanapnál hosszabb szolgáltatáskiesést. Az egyablakos ügyintézés és a fogyasztó számára zökkenőmentes szolgáltatóváltás megkönnyítése érdekében a szolgáltatóváltás folyamatát az átvevő szolgáltatónak kell irányítania. A nemzeti szabályozó hatóságok előírhatják a számhordozás globális folyamatát, figyelembe véve a szerződésekkel kapcsolatos nemzeti rendelkezéseket és a technológiai fejlesztéseket. Ennek magában kell foglalnia azt a követelményt, hogy a számhordozást adott esetben vezeték nélküli szolgáltatásnyújtás keretében végezzék el, kivéve, ha a végfelhasználó másként kéri. Mindazonáltal a tapasztalat néhány tagállamban azt mutatja, hogy előfordulhat, hogy a fogyasztókat hozzájárulásuk nélkül szolgáltatóváltásra kényszerítik. Míg e kérdéssel elsősorban a bűnüldöző hatóságoknak kellene foglalkozniuk, a tagállamok számára biztosítani kell a jogot, hogy a szolgáltatóváltás tekintetében arányos minimális intézkedéseket – ideértve megfelelő szankciók kikényszerítését – írhassanak elő, ezáltal a lehető legkisebbre csökkentve a kockázatokat, és biztosítva a fogyasztók védelmét az átállási folyamat során, de megtartva az eljárás előnyeit a fogyasztó számára. A számhordozáshoz való jogot a szerződéses feltételek nem korlátozhatják.

(251a)  Annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatóváltás és számhordozás az ezen irányelvben előírt határidőkön belül megtörténjen, a tagállamoknak meg kell követelniük a szolgáltatókról, hogy kártérítési intézkedéseket hozzanak arra az esetre, ha nem tartják be a végfelhasználóval kötött megállapodást. Ezeknek az intézkedéseknek a megállapodás betartásával kapcsolatos késedelem időtartamához mérten arányosnak kell lenniük.

(252)  A számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő, de legalább a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokból és más szolgáltatásokból, például lineáris műsorszolgáltatásokból vagy végberendezésekből, például az ugyanazon szolgáltató által kínált és az ugyanazon szerződés tárgyát képező készülékekből álló csomagok használata egyre elterjedtebb, és fontos eleme a versenynek. E cikk alkalmazásában a csomagot úgy kell érteni, mint ami internet-hozzáférést foglal magában számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatással, vagy internet-hozzáférési szolgáltatást és/vagy számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatást, különböző, de egymást kiegészítő szolgáltatásokkal – kivéve a gépek közötti szolgáltatások nyújtására használt átviteli szolgáltatásokat – és/vagy az ugyanezen szolgáltató által biztosított végberendezéseket vagy i. ugyanazon szerződés keretében, vagy ii. ugyanazon szerződés és alszerződések keretében, vagy iii. ugyanazon szerződés és kapcsolódó szerződések keretében, amelyek egységes kombinált árat biztosítanak. Jóllehet ezek a csomagok sokszor előnyösek a fogyasztó szempontjából, megnehezíthetik, illetve költségessé tehetik a szolgáltatóváltást, és szerződéses csapdát idézhetnek elő. Amennyiben a szerződés felbontása és a szolgáltatóváltás tekintetében, valamint a valamely csomag részét képező termékek megszerzéséhez kötődő szerződéses kötelezettségek értelmében különböző szerződéses szabályok alkalmazandók, valóban sérül a végfelhasználóknak a csomag egyes részei vagy egésze tekintetében való szolgáltatóváltáshoz fűződő, ezen irányelv szerinti joga. Ennek az irányelvnek a szerződésekre, az átláthatóságra, a szerződés időtartamára és felbontására, valamint a szolgáltatóváltásra vonatkozó rendelkezései ezért a csomagok minden elemére alkalmazandók, kivéve ha a csomag nem elektronikus távközlési elemeire a fogyasztó szempontjából még kedvezőbb előírások vonatkoznak. Az egyéb szerződéses elemek, úgymint a szerződés megszegése esetén hozható intézkedések tekintetében a csomag megfelelő elemére vonatkozó szabályok alkalmazandók, például az áruk értékesítésére vagy a digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződések szabályai. Az említett okokból nem engedhető meg, hogy egy fogyasztó a szerződési időtartam szerződés szerinti meghosszabbodása miatt ne válthasson szolgáltatót. A tagállamoknak meg kell tartaniuk mérlegelési jogkörüket a csomagok egyes elemeinek előmozdítására olyan esetekben, amikor ezek jellege eltérő szabályozási megközelítést kíván, például azért, mert ezekkel az elemekkel más ágazatspecifikus rendelet foglalkozik, vagy a piaci módszerek változásaihoz történő alkalmazkodás céljából.

(253)  A számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak kötelező biztosítaniuk a segélyhívó szolgálatok elérését veszélyhelyzeti kommunikáció keretében. Elképzelhető, hogy kivételes esetekben a műszaki megvalósíthatóság hiányában nem tudják biztosítani a segélyhívó szolgálatok elérését és/vagy a hívó helyének azonosítását. Ilyen esetben a szerződésben erről megfelelően tájékoztatni kell az ügyfelet. A szolgáltatóknak erről egyértelmű és átlátható információkat kell nyújtaniuk a fogyasztóik számára az első fogyasztói szerződésben, majd naprakésszé kell tenniük azokat a segélyhívó szolgálatokhoz való hozzáférés biztosításában bekövetkező bármilyen változás esetén, például a számlákon. A kommunikációs szolgáltatás tervezett műszaki üzemi jellemzői és a rendelkezésre álló infrastruktúra alapján ez az információ magában foglalja a területi lefedettség esetleges korlátairól szóló tájékoztatást. Ahol a szolgáltatást nem adott minőségű szolgáltatás nyújtására beállított kapcsolaton keresztül nyújtják, a tájékoztatás kiterjed az elérhetőség és a hívó helyére vonatkozó információ megbízhatóságának értékelésére az ilyen kapcsolattal való összevetésben és figyelembe véve az aktuális műszaki és minőségi követelményeket, valamint az ebben az irányelvben meghatározott szolgáltatásminőségi paramétereket.

(254)  A Charta és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye célkitűzéseivel összhangban a keretszabályozásnak biztosítania kell, hogy az Unión belüli lakóhelyétől függetlenül valamennyi végfelhasználó – beleértve a fogyatékossággal élő végfelhasználókat, az időseket és a különleges szociális helyzetű felhasználókat is – könnyen és egyenlő módon hozzáférjen magas színvonalú, megfizethető és hozzáférhető szolgáltatásokhoz. Az Amszterdami Záróokmányhoz csatolt 22. nyilatkozat értelmében az EUMSZ 114. cikke szerinti intézkedések kidolgozása során az uniós intézmények kötelesek figyelembe venni a fogyatékossággal élők szükségleteit.

(255)  A végfelhasználóknak teljesen díjmentesen, bármilyen formában történő fizetés nélkül el kell tudniuk érni a segélyhívó szolgálatokat vészhelyzeti kommunikáció keretében bármilyen olyan eszközről, amely lehetővé teszi a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatás nyújtását, akkor is, ha más tagállamban barangoló szolgáltatást vagy ha magán távközlési hálózatokat vesznek igénybe. A vészhelyzeti kommunikáció nem csak hanghívást, hanem valós idejű szöveges kommunikációt, videohívást vagy más kommunikációs formákat is foglal magában, többek között harmadik fél által nyújtott továbbító szolgáltatások felhasználásával, ha azokat az adott tagállamban használni lehet a segélyhívó szolgálatok eléréséhez. Vészhelyzeti kommunikációt az (EU) 2015/758 európai parlamenti és tanácsi rendelet[32] szerinti fedélzeti e-segélyhívó rendszerről is lehet indítani. Azonban a tagállamoknak kell eldönteniük, hogy melyik számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatás alkalmas a segélyhívó szolgálat számára, beleértve azt a lehetőséget is, hogy ezeket az opciókat a hangkommunikációra és a fogyatékossággal élő végfelhasználók szempontjából azzal egyenértékű szolgáltatásra korlátozzák, illetve hogy további opciókat biztosítsanak a nemzeti közbiztonsági válaszpontokkal kötött megállapodás szerint. Az újabb technológiai fejlemények, illetve a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások figyelembevétele érdekében a Bizottságnak – a nemzeti szabályozó hatóságokkal, a vészhelyzeti szolgálatokkal és a szabványügyi szervekkel és más érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – fel kell mérnie a segélyhívó szolgáltatásokhoz való pontos és megbízható hozzáférés számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások általi biztosításának megvalósíthatóságát.

(256)  A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a végfelhasználóknak a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók megbízható és pontos hozzáférést biztosítsanak a segélyhívó szolgálatokhoz, figyelembe véve a nemzeti előírásokat és követelményeket, továbbá a nemzeti közbiztonsági válaszpontok képességeit. Amennyiben a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nem adott minőségű szolgáltatás nyújtására beállított kapcsolaton keresztül nyújtják, előfordulhat, hogy a szolgáltató nem tudja garantálni, hogy a szolgáltatásán keresztül indított segélyhívásokat mindig a legmegfelelőbb közbiztonsági válaszponthoz irányítják. Az ilyen hálózatfüggetlen szolgáltatók, vagyis a nyilvános kommunikációs hálózatüzemeltetővel nem integrált szolgáltatók számára a hívó helyének azonosítása műszakilag nem minden esetben lehetséges. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a segélyhívó szolgálatok felé mihamarabb megbízható és pontos kapcsolat, illetve átirányítás váljon lehetővé annak érdekében, hogy a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó hálózatfüggetlen szolgáltatók más kommunikációs szolgáltatókhoz hasonló szinten tudják teljesíteni a segélyhívó szolgálatok elérhetőségére és a hívó helyének azonosítására vonatkozó kötelezettséget. Amennyiben még nem hajtottak végre ilyen előírásokat, és nem hozták létre a kapcsolódó közbiztonsági válaszpontokat, akkor nem lehet hálózatfüggetlen, számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat alkalmazni a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférés céljából, kivéve, ha ez műszakilag kivitelezhető vagy gazdaságilag életképes. Ennek keretében a tagállamok kijelölhetnek például egyetlen központi közbiztonsági válaszpontot a segélyhívások fogadására. Mindazonáltal az ilyen szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell a végfelhasználókat, hogy mikor nem biztosítják a 112 szolgáltatáshoz való hozzáférést vagy a hívó helyének azonosítását.

(256b)  A segélyhívásokra való válaszolás és azok kezelése tekintetében a tagállamok általi jelentéstétel és teljesítménymérés jelenleg hiányos. A Bizottságnak ezért a nemzeti szabályozó hatóságokkal és a segélyhívó szolgáltatásokkal való konzultációt követően a tagállami segélyhívó szolgálatokra alkalmazható teljesítménymutatókat kell elfogadnia, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a „112” európai segélyhívó szám végrehajtásának eredményességéről és a teljesítménymutatók működéséről.

(257)  A tagállamoknak egyedi intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy a segélyhívó szolgáltatások – beleértve a „112”-t – a fogyatékossággal élő végfelhasználók, különösen a siket, halláskárosult, beszédsérült és siket-vak felhasználók számára is egyformán hozzáférhetők legyenek szimultán kommunikációs vagy harmadik fél uniós telefonhálózatokkal együttműködtethető továbbító szolgáltatásainak felhasználása útján. Ez magában foglalhatja a fogyatékossággal élő személyek számára különleges végberendezések ▌biztosítását is, amennyiben a fent említett kommunikációs módok számukra nem megfelelők.

(258)  Az Európai Unióban utazó polgárok védelmének és biztonságának javítása érdekében fontos a „112”-vel kapcsolatos tudatosság növelése. E célból a polgárok figyelmét nyomatékosan fel kell hívni arra, hogy bármely tagállamban való utazásuk esetén a „112” egységes segélyhívó számként használható az Unió egész területén, különösen a nemzetközi autóbusz- és vasútállomásokon, kikötőkben vagy repülőtereken, valamint távbeszélő névsorokban, a végfelhasználóknak szánt dokumentumokban és a számlán nyújtott információkon keresztül. Ez elsősorban a tagállamok feladata, de a Bizottságnak is folytatnia kell a tagállami kezdeményezések támogatását és kiegészítését a „112” nagyobb tudatosítása, valamint a nyilvánosság „112”-vel kapcsolatos ismereteinek rendszeres értékelése érdekében.

(259)  A hívó helyére vonatkozó információ javítja a végfelhasználók védelmének és biztonságának szintjét, és segítséget nyújt a segélyhívó szolgálatoknak feladataik teljesítéséhez, feltéve, hogy a nemzeti közbiztonsági válaszpontok rendszere garantálja a hívások és a kapcsolódó adatok továbbítását a segélyhívó szolgálatokhoz. A hívó helyére vonatkozó adatok – ideértve a hálózatalapú helymeghatározási információkat, adott esetben pedig a hívó helyének készülékalapú meghatározására vonatkozó bővebb információkat – átvételének és használatának meg kell felelnie a személyes adatok kezelésére és a biztonsági intézkedésekre vonatkozó uniós jognak. A hálózatalapú helymeghatározást nyújtó vállalkozásoknak a hívó helyére vonatkozó információt az alkalmazott technológiától függetlenül a segélyhívó szolgálatok rendelkezésére kell bocsátaniuk, amint a hívás oda beérkezik. Azonban a készülékalapú helymeghatározási technológiák lényegesen pontosabbaknak és költséghatékonyabbaknak bizonyultak az ENGOS és a Galileo műholdrendszerek, valamint más globális navigációs műholdrendszerek és a WIFI adatainak köszönhetően. Ezért a hálózatalapú helymeghatározást ki kell egészíteni a készülékalapú információkkal, még akkor is, ha az utóbbiak csak a segélyhívás kapcsolását követően válnak elérhetővé. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a közbiztonsági válaszpontok – amennyiben megvalósítható – képesek legyenek a hívó helyének meghatározását segítő információk lehívására és kezelésére. A hívó helyének meghatározását segítő információk megállapításának és továbbításának díjmentesnek kell lennie mind a végfelhasználó, mind a segélyhívást kezelő hatóság számára, függetlenül attól, hogy milyen eszközzel állapítják meg (készülék vagy hálózat) és továbbítják (hangkommunikáció, SMS vagy internetes protokoll).

(260)  A hívó helyének pontos meghatározását, a fogyatékossággal élő végfelhasználók egyenértékű hozzáférését és a legmegfelelőbb közbiztonsági válaszponthoz való hívástovábbítást lehetővé tévő technológiák fejlődésével való lépéstartás érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni a vészhelyzeti kommunikáció kompatibilitásának, interoperabilitásának, minőségének és folyamatosságának biztosításához szükséges intézkedések elfogadására. Ezek az intézkedések lehetnek funkcionális előírások, melyek a kommunikációs láncban részt vevő felek – számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatók, elektronikus hírközlő hálózatüzemeltetők és közbiztonsági válaszpontok – szerepét határozzák meg, vagy lehetnek műszaki előírások, melyek az egyes funkciók teljesítésének műszaki eszközeit határozzák meg. Ezek az intézkedések nem lehetnek kihatással a tagállamok segélyhívó szolgálatainak szervezésére.

(260a)  Jelenleg egy A országban élő polgár, akinek a B országban található segélyhívó szolgálattal kell kapcsolatba lépnie, ezt nem teheti meg, mert a segélyhívó szolgálatok nem rendelkeznek az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy felvehessék egymással a kapcsolatot. A megoldás egy biztonságos, uniós szintű adatbázis lenne, amely tartalmazza az egyes országok központi segélyhívó szolgálatainak telefonszámait. A Bizottság ezért biztosítja az európai segélyhívó szolgálatok „E.164” hívószámait tartalmazó biztonságos adatbázis fenntartását annak érdekében, hogy e segélyhívó szolgálatok a tagállamok között is kapcsolatba tudjanak lépni egymással.

(260b)  A közelmúltban az Európában elkövetett terrortámadások rávilágítottak arra, hogy a tagállamokban és Európában nem létezik hatékony lakossági figyelmeztető rendszer. Elengedhetetlen, hogy a tagállamok egy adott terület teljes lakosságát tájékoztatni tudják az aktuális katasztrófákról/támadásokról vagy a várható fenyegetésekről, elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások felhasználása és egy olyan hatékony nemzeti „fordított 112-es” kommunikációs rendszer létrehozása útján, amely azonnali vagy kialakulóban lévő természeti és/vagy ember okozta jelentős vészhelyzetek és katasztrófák esetén a polgárok figyelmeztetésére és riasztására szolgál, figyelembe véve a meglévő nemzeti és regionális rendszereket, és nem sértve a magánélet védelmére és az adatvédelemre vonatkozó szabályokat. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia továbbá, hogy létrehozható-e egy egyetemes, hozzáférhető, határon átnyúló, az egész Unióra kiterjedő „fordított 112-es kommunikációs rendszer”, amely aktuális vagy kialakulóban lévő katasztrófák vagy jelentős vészhelyzetek esetén tájékoztatná a lakosságot az egyes tagállamokban.

(261)   A tagállamoknak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben (UNCRPD) foglalt kötelezettségeknek és az egyetemes tervezésre vonatkozó megközelítésnek megfelelően gondoskodniuk kell az elektronikus hírközlési szolgáltatások tekintetében a fogyatékossággal élő végfelhasználók egyenértékű hozzáféréséről és választási lehetőségeiről. Különösen annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók is kiaknázhassák a verseny nyújtotta előnyöket, és élhessenek a végfelhasználók többségének rendelkezésére álló, a szolgáltatók közötti választás lehetőségével, az érintett nemzeti hatóságok – adott esetben és a nemzeti feltételekre figyelemmel és a fogyatékossággal élő személyek képviseleti szervezeteivel folytatott konzultációt követően – a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat és a kapcsolódó végberendezéseket nyújtó szolgáltatók által a fogyatékossággal élő végfelhasználókkal szemben teljesítendő fogyasztóvédelmi követelményeket határozhatnak meg. Ezen követelmények magukban foglalhatják különösen azt, hogy a szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók ugyanolyan feltételekkel – az árakat, a díjszabást és a minőséget, továbbá a kapcsolódó végberendezésekhez való hozzáférést is ideértve – vehessék igénybe szolgáltatásaikat, mint a többi végfelhasználó, függetlenül attól, hogy az előbbi szolgáltatások e szolgáltatók számára jártak-e többletköltséggel. E követelmények a szolgáltatók közötti nagykereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos követelményeket is magukban foglalhatnak. Annak érdekében, hogy a szolgáltatókra ne nehezedjen aránytalan teher, a nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell győződniük arról, hogy az egyenlő hozzáférés és választék biztosításának célja ilyen intézkedések nélkül is elérhető-e.

(262)  ▌

(262a)  A nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói hozzáférhető formátumban adjanak tájékoztatást a nyújtott szolgáltatások működéséről és akadálymentesítési jellemzőiről. Ez azt jelenti, hogy az információtartalomnak olyan szövegformátumban kell rendelkezésre állnia, amelyet helyettesítő támogató formátumok és a nem szöveges tartalmak alternatíváinak előállítására lehet felhasználni.

(262b)  A fogyatékossággal élő végfelhasználókkal kapcsolatban ezen irányelvnek törekednie kell arra, hogy tükrözze az Egyesült Nemzetek fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményét. Ezen intézkedések közé tartoznak az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelvben[33] meghatározott elvek és követelmények. Az akadálymentesség négy elve a következő: észlelhetőség, ami azt jelenti, hogy az információkat és a felhasználói felület összetevőit úgy kell megjeleníteni, hogy azokat a felhasználók észrevegyék; kezelhetőség, ami azt jelenti, hogy a felhasználói felület elemeinek és a navigálási funkcióknak jól kezelhetőnek kell lenniük; érthetőség, ami azt jelenti, hogy az információknak és a felhasználói felület működésének érthetőnek kell lenniük; és a robusztusság, ami azt jelenti, hogy a tartalmaknak kellően robusztusnak kell lenniük ahhoz, hogy számos különböző közvetítő eszközzel – többek között támogató technológiákkal – megbízhatóan értelmezhetők legyenek. Az említett akadálymentesítési alapelveket ellenőrizhető megfelelési kritériumok formájában – mint például az „Európai közbeszerzési ikt-termékek és -szolgáltatások hozzáférhetőségi követelményei” című, EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) európai szabvány (a továbbiakban: EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) európai szabvány) alapját képező megfelelési kritériumok – harmonizált szabványok és közös módszertan útján ültetik át a honlapokon és a mobilalkalmazásokon megjelenő tartalmaknak az említett alapelveknek való megfelelése vizsgálata érdekében. Az említett európai szabványt a Bizottság által az európai szabványügyi szervezetek számára kiadott M/376. számú megbízás alapján fogadták el. A harmonizált szabványokra és azok részeire vonatkozó hivatkozásoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéig az EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) európai szabvány megfelelő rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy azok ezen irányelv, valamint a fogyatékossággal élő végfelhasználók egyenlő hozzáférése és választási lehetőségei tekintetében az említett elvek gyakorlatba ültetésének minimális eszközei.

(263)  A tudakozószolgálatok és telefonkönyvek szolgáltatása tekintetében tényleges verseny alakult ki, többek között a 2002/77/EK bizottsági irányelv[34] 5. cikke értelmében. E tényleges verseny fenntartása érdekében minden szolgáltató, amely végfelhasználóit telefonszámmal látja el, továbbra is köteles a vonatkozó információt tisztességes, költségalapú és megkülönböztetéstől mentes módon rendelkezésre bocsátani.

(264)  A végfelhasználókat tájékoztatni kell azon jogukról, miszerint ők dönthetnek arról, hogy bekerüljenek-e távbeszélő névsorba, vagy sem. A számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak tiszteletben kell tartaniuk a végfelhasználók döntését, amikor adatokat szolgáltatnak a tudakozószolgálatok szolgáltatóinak. A 2002/58/EK irányelv 12. cikke biztosítja a végfelhasználóknak a magánéletük tiszteletben tartásához való jogát személyes adataik nyilvános telefonkönyvben történő feltüntetését illetően.

(265)  A végfelhasználók számára garantálni kell az Unióban értékesített, digitális rádió- és televízióadás vételére szolgáló valamennyi berendezés tekintetében az interoperabilitást. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen berendezések tekintetében harmonizált minimumszabványokat írhassanak elő. Ezek a szabványok a technológiai és piaci fejlemények fényében időről-időre kiigazíthatók lennének.

(266)  Kívánatos a fogyasztók számára lehetővé tenni a rádió- és televíziókészülékek legteljesebb mértékű összekapcsolhatóságát. Az interoperabilitás fejlődőben lévő fogalom a dinamikus piacokon. A szabványügyi testületeknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak biztosítására, hogy az érintett technológiákkal együtt megfelelő szabványok jöjjenek létre. Hasonlóan fontos biztosítani azt is, hogy a digitális televíziókészülékeken olyan csatlakozók álljanak rendelkezésre, amelyek a digitális jel összes szükséges elemét továbbítani tudják, beleértve az audio- és a videojeleket, a feltételes hozzáférésű információt, a szolgáltatási információt, az alkalmazási program interfészre (API) vonatkozó információt és a másolásvédelmi információt. Ennek az irányelvnek ezért biztosítania kell, hogy a csatlakozókhoz kapcsolódó és/vagy azokban megvalósított funkcionalitást ne korlátozzák a hálózatüzemeltetők, a szolgáltatók vagy a berendezésgyártók, és az a technológiai fejlődéssel együtt tovább fejlődjön. A csatlakoztatott televíziószolgáltatások megjelenítése és bemutatása tekintetében a közös szabvány piacvezérelt mechanizmus útján történő megvalósítása elismerten kedvező a fogyasztók számára. A tagállamok és a Bizottság a Szerződéssel összhangban lévő ágazatpolitikai kezdeményezéseket tehetnek e fejlődés ösztönzésére. A határokon átnyúló átjárhatóság biztosítása érdekében a fogyasztói rádióberendezésnek képesnek kell lennie legalább az analóg és a digitális műsorszórás által sugárzott rádióadás vételére. Ezt a rendelkezést az alacsony költségű fogyasztói rádióberendezésekre vagy az olyan rádióberendezésekre nem kell alkalmazni, amelyek esetében a rádióműsorok vétele pusztán mellékes funkció, ilyenek például az FM-vevővel rendelkező mobiltelefonok. Nem alkalmazandó továbbá a rádióamatőrök által használt rádióberendezésekre sem, beleértve például a rádióamatőrök által összeszerelendő és használandó rádiókészleteket, vagy a rádióamatőrök által az amatőr rádiózás keretében kísérleti és tudományos célból épített berendezéseket.

(267)  A (mind helyhez kötött, mind mobil) végfelhasználók adatainak adatbázisokba való gyűjtését biztosító nagykereskedelmi intézkedéseknek meg kell felelniük a személyes adatok védelmére vonatkozó garanciáknak, amelyeket a 95/46/EK irányelv, majd a 2018. május 25-én a helyébe lépő (EU) 2016/679 rendelet[35], és a 2002/58/EK irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) 12. cikke biztosít. Meg kell valósítani ezen adatok költségorientált biztosítását a szolgáltatók felé, lehetőséget kell biztosítani a tagállamoknak, hogy átfogó, összesített információt nyújtó, központosított mechanizmust hozzanak létre a tudakozószolgálatok számára, ugyanakkor észszerű és átlátható körülményekkel kell biztosítani a hálózati hozzáférést, annak érdekében, hogy a végfelhasználók teljes mértékben részesüljenek a verseny előnyeiből, amely nagymértékben lehetővé tette a kiskereskedelmi szabályozás e szolgáltatások tekintetében való eltörlésé t és a tudakozószolgáltatások észszerű és átlátható feltételek melletti nyújtását.

(268)  A tudakozószolgálatokra vonatkozó egyetemes szolgáltatási kötelezettség eltörlését követően a tudakozószolgálatokhoz való hozzáférés jogára már nincs szükség, tekintettel arra, hogy e szolgáltatásoknak már működő piaca van. A nemzeti szabályozó hatóságoknak azonban továbbra is hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy a hozzáférés és az adott piacon a verseny fenntartása érdekében kötelezettségeket és feltételeket írjanak elő azon vállalkozások számára, amelyek a végfelhasználókhoz való hozzáférést ellenőrzik.

(269)  A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a joghatóságuk alá tartozó vállalkozások számára arányos továbbítási kötelezettségeket állapítsanak meg, jogos közrendi megfontolások alapján, de e kötelezettségeket csak akkor lehet megállapítani, ha ezek a tagállamok által az uniós jognak megfelelően, egyértelműen meghatározott általános célok eléréséhez szükségesek, továbbá e kötelezettségeknek arányosaknak és átláthatóknak kell lenniük. Továbbítási kötelezettségek meghatározott médiaszolgáltatók által nyújtott meghatározott rádió- és televíziócsatornák és kiegészítő szolgáltatások tekintetében alkalmazhatók. A tagállamok által bevezetett kötelezettségeknek észszerűeknek kell lenniük, azaz egyértelműen meghatározott általános érdekű célok, például a médiapluralizmus vagy a kulturális sokszínűség tükrében arányosaknak és átláthatóknak kell lenniük. A tagállamoknak objektíven meg kell indokolniuk a nemzeti jogukban bevezetett továbbítási kötelezettségeket annak érdekében, hogy e kötelezettségek átláthatók, arányosak és egyértelműen meghatározottak legyenek. A kötelezettségeket oly módon kell megfogalmazni, hogy azok kellően ösztönözzék az infrastruktúrába való hatékony befektetést. A kötelezettségeket legalább ötévente rendszeresen felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy azok lépést tartsanak a technológiai és piaci fejlődéssel, és hogy továbbra is arányosak legyenek az elérni kívánt célkitűzésekkel. A kötelezettségekhez szükség szerint az arányos díjazással kapcsolatos rendelkezés is fűzhető.

(269a)  Mivel napjainkban a fogyasztók által használt televízió- és rádiókészülékek többsége az analóg és digitális adás vételére is alkalmas, gazdaságilag és társadalmilag már nem indokolt, hogy a tagállamok továbbra is továbbítási kötelezettségeket írjanak elő a televízióadások analóg és digitális továbbítására vonatkozóan. Ez azonban nem zárja ki az ilyen analóg továbbítási kötelezettségeket azokban az esetekben, amikor a felhasználók jelentős többsége még mindig analóg csatornákat használ, illetve ahol az analóg műsorszolgáltatás az egyetlen műsorszolgáltatási eszköz.

(270)  A rádió- és televízióműsorok nyilvánosság számára történő közvetítését végző elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások közé a kábelhálózatok, az IPTV, a műholdas és a földi műsorterjesztő hálózatok tartoznak. De idetartozhatnak más hálózatok is, annyiban, amennyiben a végfelhasználók széles körben e hálózatokat használják a rádió- és televízióműsorok vételének fő eszközeként. A továbbítási kötelezettségek között szerepelnie kell a kifejezetten a fogyatékossággal élő felhasználók egyenértékű hozzáférésének lehetővé tételére irányuló szolgáltatások továbbításának. Ennek megfelelően a kiegészítő szolgáltatások közé tartoznak többek között a fogyatékossággal élő végfelhasználók hozzáférésének javítására irányuló szolgáltatások, mint a teletext, a siketek és nagyothallók számára készült feliratozás, a hangalámondás, a hangos feliratozás és a jeltolmácsolás. Mivel csatlakoztatott televíziós szolgáltatásokat egyre szélesebb körben nyújtanak és vesznek igénybe, valamint az elektronikus műsorújságok továbbra is fontosak a fogyasztók választási lehetőségei szempontjából, a programmal kapcsolatos, az elektronikus műsorújságok, a teletext és a programhoz kapcsolódó IP-címek biztosításával kapcsolatos funkciók támogatásához szükséges adatok átvitelét fel lehet venni a továbbítási kötelezettségek közé.

(271)  A korszerű telefonközpontokban általában rendelkezésre állnak a hívóvonal-azonosítási lehetőségek, ezért ezeket egyre inkább alacsony költség mellett, vagy költségmentesen lehet szolgáltatni. A tagállamok nem kötelesek az ilyen lehetőségek biztosításának kötelezettségét előírni, ha azok már rendelkezésre állnak. A 2002/58/EK irányelv óvja a felhasználóknak a magánéletük tiszteletben tartásához való jogát a részletes számlázás tekintetében azáltal, hogy a hívóvonal-azonosítás esetében lehetőséget biztosít számukra a magánéletük tiszteletben tartásához való joguk védelmére. Az említett szolgáltatások páneurópai alapon történő fejlesztése előnyös lenne a fogyasztók számára, és ez az irányelv ösztönzi az ilyen fejlesztést.

(272)  Az információk tagállamok általi közzététele biztosítani fogja azt, hogy a piaci szereplők és az esetlegesen piacra lépők megismerjék jogaikat és kötelezettségeiket, és tudják, hol jutnak megfelelő részletes tájékoztatáshoz. A nemzeti közlönyben való közzététel segíti a más tagállamokban működő érdekelteket a megfelelő információkhoz való hozzájutásban.

(273)  A páneurópai elektronikus hírközlési piac tényleges és hatékony működésének biztosítása érdekében a Bizottságnak a végfelhasználók által fizetendő árak meghatározásához hozzájáruló díjakat figyelemmel kell kísérnie, és azokról tájékoztatást kell közzétennie.

(274)  Az uniós jog helyes alkalmazásának meghatározása érdekében a Bizottságnak tudnia kell, melyek a jelentős piaci erővel rendelkezőként kijelölt vállalkozások, és a nemzeti szabályozó hatóságok milyen kötelezettségeket róttak a piaci szereplőkre. Az erre vonatkozó információk nemzeti közzététele mellett ezért szükséges, hogy a tagállamok ezeket az információkat a Bizottságnak is megküldjék. Amennyiben a tagállamok információt kötelesek küldeni a Bizottságnak, ez elektronikus formában is történhet, a megállapodás tárgyát képező megfelelő hitelesítési eljárásokra is figyelemmel.

(275)  A piaci, társadalmi és technológiai fejlődés figyelembe vétele, a hálózatok és szolgáltatások biztonságát érintő kockázatok kezelése és a segélyhívó szolgálatokhoz segélyhívási célú kommunikáció révén való tényleges hozzáférés biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a biztonsági kockázatok kezelésére irányuló intézkedések meghatározása, a digitális televízió- és rádiószolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek kiigazítása, a helyhez kötött és mobil piacokon egységes nagykereskedelmi hanghívás-végződtetési díj meghatározása, az Unión belüli segélyhívási célú kommunikációval összefüggő intézkedések elfogadása, valamint ezen irányelv II., IV., V., VI., VIII., IX. és X. mellékletének kiigazítása vonatkozásában. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(276)  Ezen irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy határozatokat fogadjon el a tagállamok közötti határokon átnyúló káros zavarások kiküszöbölése érdekében, szabványok alkalmazását kötelezővé tegye, vagy szabványokat és/vagy előírásokat távolítson el a szabványok jegyzékének kötelező részéből, határozatokat hozzon annak megállapításáról, hogy egy harmonizált sávban a jogokra általános felhatalmazást vagy egyéni használati jogokat kell-e kiadni, a harmonizált rádióspektrum tekintetében meghatározza a kritériumok, szabályok és feltételek alkalmazásának módozatait, meghatározza a tagállamok által a harmonizált rádióspektrum használatára vonatkozó felhatalmazásokhoz kötött feltételek alkalmazásának módozatait, meghatározza azon sávokat, amelyekben a rádiófrekvencia-használati jogokat a vállalkozások egymásra átruházhatják, vagy egymásnak haszonbérbe adhatják, egységes elévülési határidőket határozzon meg, ameddig meghatározott harmonizált rádiófrekvencia-sávok használatát engedélyezni kell, átmeneti intézkedéseket fogadjon el a rádióspektrum-használati jogok időtartamára vonatkozóan, kritériumokat határozzon meg bizonyos kötelezettségek végrehajtásának koordinálására, műszaki jellemzőket határozzon meg a kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok tervezéséhez, kiépítéséhez és működtetéséhez, kielégítse a számok iránti nemzetközi vagy egész Európát érintő keresletet, és meghatározza egy vagy több tagállam vagy az egész Európai Unió végfelhasználóinak a segélyhívó szolgálatokhoz való tényleges hozzáférését vagy a végpontok közötti összekapcsolhatóságot biztosító kötelezettségek jellegét és hatályát. E hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(277)  Végezetül lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy szükség esetén – a BEREC véleményét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve – ajánlásokat fogadjon el az érintett termék- és szolgáltatáspiacok azonosításával, a belső piac megszilárdítására irányuló eljárás szerint előírt értesítésekkel és a szabályozási keret rendelkezéseinek harmonizált alkalmazásával kapcsolatban.

(278)  Ezen irányelv rendelkezéseit időszakonként felül kell vizsgálni, különösen a módosítás szükségességének a változó technológiai vagy piaci feltételek fényében történő meghatározására. Mivel fennáll a kockázata, hogy a monopolisztikus piaci struktúrák helyett versenyellenes oligopolisztikus piaci struktúrák alakulnak ki, annak érdekében, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hatásköre elegendő legyen ezen irányelv céljainak tényleges eléréséhez, a felülvizsgálatok során különös figyelmet kell fordítani e hatóságok azon hatáskörére vonatkozó rendelkezésekre, hogy az önmagukban vagy együttvéve jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára a számukra előírható egyéb kötelezettségekkel együttesen alkalmazandó hozzáférési kötelezettséget írjanak elő.

(279)  E területen bizonyos irányelveket és határozatokat hatályon kívül kell helyezni.

(280)  A Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie a meglévő keretszabályozásról az új keretszabályozásra történő áttérést

(281)  Mivel a tervezett intézkedés céljait – nevezetesen az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra, az elektronikus hírközlő hálózatokra, a kapcsolódó létesítményekre és a kapcsolódó szolgáltatásokra, valamint a hálózatok és szolgáltatások, a spektrumfelhasználás és a számok engedélyezésének feltételeire, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és a kapcsolódó létesítményekhez való hozzáférésre és az ezek összekapcsolására, továbbá a végfelhasználók védelmére vonatkozó szabályozás harmonizált és egyszerűsített keretének kialakítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani és ezért az intézkedés terjedelme és hatásai miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(282)  A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának[36] megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek.

(283)  Az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek tartalma a korábbi irányelvekhez képest jelentősen módosult. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvekből következik.

(284)  Ez az irányelv nem érinti a XI. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. rész KERET (az ágazat szervezésére vonatkozó általános szabályok)

I. cím: Hatály, cél és fogalommeghatározások

I. FEJEZET

TÁRGY, CÉL ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és cél

(1) Ez az irányelv létrehozza az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra, az elektronikus hírközlő hálózatokra, a kapcsolódó létesítményekre és a kapcsolódó szolgáltatásokra, valamint a végberendezések egyes aspektusaira vonatkozó szabályozás harmonizált keretét. Megállapítja a nemzeti szabályozó és adott esetben egyéb illetékes hatóságok feladatait, és eljárásokat alakít ki a keretszabályozásnak az Unió egészében történő harmonizált alkalmazására.

(2) Ennek az irányelvnek a célja egyrészt az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások belső piacának létrehozása, ami a nagyon nagy kapacitású, biztonságos hálózatok kiépítéséhez és elterjedéséhez, fenntartható versenyhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások közötti interoperabilitáshoz, hozzáférhetőséghez és a végfelhasználók számára előnyökhöz vezet.

Másrészt az, hogy a hatékony verseny és választás révén az Unió egészében biztosítsa a jó minőségű, megfizethető, nyilvános szolgáltatások nyújtását, szabályozza azokat az eseteket, amikor a végfelhasználók, köztük a fogyatékossággal élő felhasználók igényeit – azt illetően, hogy másokkal egyenlő alapon férjenek hozzá a szolgáltatásokhoz – a piac nem elégíti ki megfelelően és meghatározza a szükséges felhasználói jogokat.

(3) Ez az irányelv nem sérti a következőket:

– a nemzeti jog által az uniós jognak megfelelően megállapított, illetve az uniós jog által megállapított, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségek, az uniós, illetve nemzeti szinten az uniós jognak megfelelően hozott, az általános érdekű célkitűzések elérésére irányuló intézkedések, különösen a személyes adatok és a magánélet védelmével, a tartalomszabályozással és az audiovizuális politikával kapcsolatos intézkedések,

az uniós, illetve nemzeti szinten az uniós jognak megfelelően hozott, az általános érdekű célkitűzések elérésére irányuló intézkedések, különösen a személyes adatok és a magánélet védelmével, a tartalomszabályozással és az audiovizuális politikával kapcsolatos intézkedések,

– az 531/2012/EU rendelet és az (EU) 2015/2120 rendelet.

(3a) Amennyiben az információ személyes adatokat tartalmaz, a Bizottság, a BEREC és az érintett hatóságok biztosítják, hogy az adatok feldolgozása az uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban történjen.

(4) Ezen irányelvnek a végfelhasználói jogokra vonatkozó rendelkezéseit a fogyasztóvédelemre vonatkozó uniós szabályok, különösen a 93/13/EGK és a 2011/83/EU irányelv, valamint az uniós jognak megfelelő nemzeti szabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

1. „elektronikus hírközlő hálózat”: olyan átviteli rendszerek – függetlenül attól, hogy állandó infrastruktúrán vagy központosított adminisztrációs kapacitáson alapulnak-e, vagy sem – és adott esetben kapcsoló vagy útválasztó eszközök, valamint egyéb erőforrások – ideértve a nem aktív hálózati elemeket is –, amelyek lehetővé teszik a vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történő jelátvitelt, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött (vonal- és csomagkapcsolt, beleértve az Internetet) és mobil földi hálózatokat, az elektromos vezetékrendszereket, annyiban, amennyiben azokat jelek továbbítására használják, a rádióműsor- és televízióműsor-terjesztő hálózatokat, valamint a kábeltelevízió-hálózatokat, a továbbított információtípusra tekintet nélkül; a fogalom nem terjed ki a magánszemélyek által nonprofit tevékenységekkel összefüggésben kezelt hálózati elemekre;

2. „nagyon nagy kapacitású hálózat”: olyan elektronikus hírközlő hálózat, amely vagy legalább a kiszolgáló helyen található elosztási pontig teljes mértékben optikai szálas elemekből áll, vagy bármilyen más típusú hálózat, amely a szokásos csúcsidei feltételek mellett hasonló hálózati teljesítményre képes a rendelkezésre álló le- és feltöltési sávszélesség, az ellenálló képesség, a hibaparaméterek, valamint a késleltetés és annak változása tekintetében. A hálózati teljesítményt műszaki paraméterek alapján kell értékelni, függetlenül attól, hogy a végfelhasználó tapasztal-e eltéréseket annak a médiumnak az eredendően eltérő tulajdonságaiból adódóan, amelynek révén a hálózat a hálózati végponthoz kapcsolódik.

3. „transznacionális piac”: az Unióra vagy annak jelentős részére kiterjedő, a 63. cikkel l összhangban meghatározott, egynél több tagállamban elhelyezkedő piac;

4. „elektronikus hírközlési szolgáltatás”: olyan, ▌díjazás ellenében, elektronikus hírközlő hálózatok révén nyújtott szolgáltatás, amely magában foglalja az (EU) 2015/2120 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott „internet-hozzáférési szolgáltatást” és/vagy „személyközi kommunikációs szolgáltatást” és/vagy olyan szolgáltatást, amely teljes egészében vagy nagyrészt jelátvitelből áll, mint például a gépek közötti szolgáltatások biztosítására és műsorterjesztésre használt átviteli szolgáltatások, de nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások segítségével történő tartalomszolgáltatást, illetve az ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést biztosító szolgáltatásokat, valamint a magánszemélyek által nyújtott nonprofit szolgáltatásokat;

5. „személyközi kommunikációs szolgáltatás”: olyan, ▌díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, amely lehetővé teszi az elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül, véges számú személy közötti közvetlen személyközi, interaktív információcserét, amelyben a kommunikációt kezdeményező vagy abban részt vevő személyek határozzák meg a fogadó(ka)t; nem foglalja magában az olyan szolgáltatásokat, amelyek csupán egy másik szolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó, jelentéktelen járulékos funkcióként teszik lehetővé a személyközi, interaktív kommunikációt;

6. „számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatás”: olyan személyközi kommunikációs szolgáltatás, amely hozzárendelt számozási erőforrások révén, például nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő-számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével, vagy nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő-számozási tervben szereplő hívószámmal vagy hívószámokkal folytatott kommunikációt lehetővé téve kapcsolódik a közcélú kapcsolt távbeszélő-hálózathoz, és amelynek esetében a szolgáltatás nyújtója jelentős ellenőrzéssel rendelkezik a kommunikáció lehetővé tételéhez használt hálózat felett;

7. „számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatás”: olyan személyközi kommunikációs szolgáltatás, amely nem kapcsolódik a közcélú kapcsolt távbeszélő-hálózathoz hozzárendelt számozási erőforrások révén, például nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő-számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével, vagy nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő-számozási tervben szereplő hívószámmal vagy hívószámokkal folytatott kommunikációt lehetővé téve;

8. „nyilvános hírközlő hálózat”: teljes egészében vagy nagyrészt nyilvánosan hozzáférhető, a hálózati végpontok közötti adatátvitelt támogató elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használt elektronikus hírközlő hálózat;

9. „hálózati végpont”: az a fizikai pont, amelyen a végfelhasználónak hozzáférést biztosítanak egy nyilvános hírközlő hálózathoz; a kapcsolót vagy útválasztót tartalmazó hálózatok esetében a hálózati végpontot különleges hálózati cím segítségével azonosítják, amely egy végfelhasználói hívószámhoz vagy névhez kapcsolódhat;

10. „kapcsolódó létesítmények”: azok a kapcsolódó szolgáltatások, az elektronikus hírközlő hálózathoz, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó fizikai infrastruktúrák és egyéb létesítmények vagy elemek, amelyek lehetővé teszik és/vagy támogatják az adott hálózat és/vagy szolgáltatás útján történő szolgáltatásnyújtást, vagy erre alkalmasak; idetartoznak többek között az épületek vagy az épületek bejáratai, az épületek kábelezése, az antennák, a tornyok és egyéb támasztószerkezetek, az alépítmények, a kábelcsatornák, a tartóoszlopok, az ellenőrzőaknák és a szekrények;

11. „kapcsolódó szolgáltatások”: azok az elektronikus hírközlő hálózathoz, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik és/vagy támogatják az adott hálózat és/vagy szolgáltatás útján történő szolgáltatásnyújtást, vagy erre alkalmasak; ide tartozik a számfordítás, illetve az azzal egyenértékű funkcióval rendelkező rendszerek, a feltételes hozzáférésű rendszerek és az elektronikus műsortájékoztatók▌, valamint az egyéb szolgáltatások, mint például az azonosítási, a helymeghatározási és a jelenlét-ellenőrző szolgáltatás;

12. „feltételes hozzáférésű rendszer”: olyan műszaki intézkedés, hitelesítési rendszer és/vagy rendszer, amely által a valamely védett rádióműsor- vagy televízióműsor-terjesztő szolgáltatáshoz értelmezhető formában történő hozzáférés előfizetéshez vagy más formában megjelenő előzetes egyéni engedélyhez kötött;

13. „felhasználó”: a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatást használó vagy kérelmező jogi személy vagy természetes személy;

14. „végfelhasználó”: olyan felhasználó, aki nem szolgáltat nyilvános hírközlő hálózatokat vagy nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat;

15. „fogyasztó”: olyan természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célból nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatást használ, vagy kér;

16. „elektronikus hírközlő hálózat szolgáltatása”: az ilyen hálózat létrehozása, üzemeltetése, ellenőrzése vagy rendelkezésre bocsátása;

17. „továbbfejlesztett digitális vevődekóder”: a digitális interaktív televíziós szolgáltatások vételére képes, televíziókészülékhez vagy integrált digitális televíziókészülékhez való csatlakoztatásra szánt kiegészítő egység;

18. „alkalmazási program interfész (API)”: a műsorterjesztők vagy szolgáltatók által rendelkezésre bocsátott alkalmazások, valamint a továbbfejlesztett digitális vevődekóderekben digitális televíziós és rádiós szolgáltatáshoz rendelkezésre álló erőforrások közötti szoftver interfészek;

19. „spektrumfelosztás”: egy adott frekvenciasáv elkülönítése egy vagy több rádiótávközlési szolgáltatásfajta általi használatra, szükség esetén meghatározott feltételekkel;

20. „káros zavarás”: olyan zavarás, amely veszélyezteti valamely rádiónavigáció-szolgáltatás vagy más biztonsági szolgáltatások működését, valamint amely egyébként akadályoz vagy többször ismételten megszakít valamely, az alkalmazandó nemzetközi, uniós vagy nemzeti jogi rendelkezéseknek megfelelően működő rádiótávközlési szolgáltatást, illetőleg ilyen szolgáltatásban súlyos minőségromlást okoz;

21. „hívás”: nyilvános, személyközi kommunikációs szolgáltatás révén létrehozott, kétirányú hangkommunikációt lehetővé tevő csatlakozás;

22. „hálózatok és szolgáltatások biztonsága”: az elektronikus hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások arra való képessége, hogy adott bizonyossággal ellenálljanak az olyan cselekményeknek, amelyek veszélyeztetik a rajtuk tárolt, továbbított vagy feldolgozott adatok vagy az említett hálózatok és szolgáltatások keretében nyújtott vagy rajtuk keresztül elérhető kapcsolódó szolgáltatások rendelkezésre állását, hitelességét, sértetlenségét és bizalmasságát;

23. „általános felhatalmazás”: a tagállam által létrehozott jogi keretszabályozás, amely ennek az irányelvnek megfelelően biztosítja az elektronikus hírközlő hálózatok működtetésére és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogokat, és az elektronikus hírközlő hálózatok, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltatások valamennyi típusára vagy egyes típusaira vonatkozóan ágazatspecifikus kötelezettségeket állapít meg, a magánszemélyek által nyújtott nonprofit jellegű szolgáltatások kizárásával;

24. „kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pont”: vezeték nélküli hálózati hozzáférést biztosító, kis teljesítményű, kisméretű berendezés, amely kis hatótávolságon belül, engedélyköteles rádióspektrum vagy engedélymentes rádióspektrum vagy ezek kombinációjának használatával üzemel, és földi nyilvános mobilhírközlő hálózat része lehet, valamint egy vagy több csekély vizuális hatású antennával rendelkezhet, és tekintet nélkül az – akár helyhez kötött, akár mobil – hálózat topológiájára, lehetővé teszi a felhasználók számára az elektronikus hírközlő hálózatokhoz való vezeték nélküli hozzáférést;

25. „rádiós helyi hálózat” (RLAN): kis teljesítményű, vezeték nélküli hozzáférési rendszer, amely kis hatótávolságon belül üzemel úgy, hogy a más felhasználók által a közelben használt hasonló rendszerek zavarásának a kockázata csekély, és amely nem kizárólagos alapon használ olyan rádióspektrumot, amely e célra történő elérhetőségének és hatékony használatának feltételei az Unió szintjén harmonizálva vannak;

26. „rádióspektrum megosztott használata”: két vagy több felhasználó hozzáférése ugyanazon frekvenciákhoz azoknak olyan meghatározott sávmegosztási mechanizmus keretében való használata céljából, amelyet az illetékes hatóság általános felhatalmazás, egyéni használati jogok vagy ezek kombinációja alapján engedélyezett, ideértve az olyan szabályozási elveket, mint például az engedélyezett megosztott hozzáférés, amelynek célja, hogy elősegítse a frekvenciasávok valamennyi érintett fél kötelező erejű megállapodása alapján, a használati jogaikban foglalt megosztási szabályokkal összhangban történő megosztott használatát annak érdekében, hogy minden felhasználó számára kiszámítható és megbízható megosztási mechanizmusokat garantáljon a versenyjog alkalmazásának sérelme nélkül;

27. „harmonizált rádióspektrum”: olyan rádióspektrum, amelynek a rendelkezésre állására és hatékony használatára irányadó feltételeket a 676/2002/EK határozat (rádióspektrum-határozat) 4. cikkének megfelelően műszaki végrehajtási intézkedés révén megállapították;

28. „hozzáférés”: létesítmények és/vagy szolgáltatások rendelkezésre bocsátása más vállalkozás számára, meghatározott feltételek mellett, kizárólagos vagy nem kizárólagos jelleggel, elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása céljából, beleértve azt is, amikor ezeket az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vagy műsorszolgáltatói tartalomszolgáltatás nyújtására használják. Ez magában foglalja többek között: a hálózati elemekhez és kapcsolódó létesítményekhez való hozzáférést, amely tartalmazhatja a berendezések helyhez kötött vagy nem helyhez kötött módon történő csatlakoztatását (ez különösen tartalmazza a helyi hurokhoz való hozzáférést és a helyi hurok révén történő szolgáltatásnyújtáshoz szükséges létesítményekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést); továbbá a fizikai infrastruktúrához való hozzáférést, beleértve az épületeket, alépítményeket és antennatartókat; a megfelelő szoftverrendszerekhez – köztük a működést támogató rendszerekhez – való hozzáférést; az informatikai rendszerekhez vagy adatbázisokhoz való hozzáférést előrendelés, ellátás, rendelés, karbantartás, javítási igények és számlázás céljából; a számfordításhoz vagy az azzal egyenértékű funkcióval rendelkező rendszerekhez való hozzáférést; a helyhez kötött és a mobil rendszerekhez ▌való hozzáférést különösen barangolás céljából; a digitális televíziós szolgáltatások feltételes hozzáférésű rendszereihez való hozzáférést és a virtuális hálózati szolgáltatásokhoz való hozzáférést;

29. „összekapcsolás”: olyan nyilvános hírközlő hálózatok fizikai és logikai összekapcsolása, amelyeket ugyanaz a vállalkozás vagy különböző vállalkozások használnak, azzal a céllal, hogy az egyik vállalkozás ügyfelei számára lehetővé váljon az ugyanazon vállalkozás vagy egy másik vállalkozás ügyfeleivel való kommunikáció, vagy pedig a másik vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés. A szolgáltatásokat nyújthatják az érintett felek vagy más, a hálózathoz hozzáféréssel rendelkező felek. Az összekapcsolás a nyilvános hálózatüzemeltetők kötött létrehozott különleges hozzáféréstípus;

30. „üzemeltető”: olyan vállalkozás, amely nyilvános hírközlő hálózatot vagy kapcsolódó létesítményt üzemeltet, vagy ilyen tevékenységre engedéllyel rendelkezik;

31. „helyi hurok”: az a fizikai útvonal, amely en a nyilvános, helyhez kötött elektronikus hírközlő hálózatban valamely hálózati végpontot egy kábelrendezővel vagy annak megfelelő eszközzel összekapcsoló elektronikus kommunikációs jel végighalad;

31a. „nyilvános telefonállomás”: a nagyközönség rendelkezésére álló telefon, amelynek használata esetén a fizetőeszköz lehet pénzérme és/vagy hitelkártya/betéti kártya és/vagy előrefizetett kártya, beleértve a hívókóddal használatos kártyákat;

32. „hangkommunikáció”: a nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével, közvetlenül vagy közvetve, belföldi vagy belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezése és fogadása céljából a nagyközönség rendelkezésére álló elektronikus hírközlési szolgáltatás, beleértve a hangkommunikáció helyetti, kifejezetten a fogyatékossággal élő végfelhasználóknak szóló egyéb kommunikációs eszközöket is, például a szimultán kommunikációs szolgáltatások (hang, videó és valós idejű szöveg), vagy a szöveg- és videoalapú közvetítő szolgáltatások;

33. „földrajzi szám”: a nemzeti távbeszélő számozási tervben szereplő olyan szám, amely számjegyszerkezetének egy része a hálózati végpont fizikai helyére történő hívásirányításra használt földrajzi jelentőséggel bír;

34. „nem földrajzi szám”: a nemzeti távbeszélő számozási tervben szereplő olyan szám, amely nem földrajzi szám, mint például a mobil hívószámok, a díjmentes és az emelt díjas hívások hívószámai;

35. „közbiztonsági válaszpont” (KBVP): konkrét helyszín, ahol a beérkező segélyhívási célú kommunikációk első fogadása egy közigazgatási szerv vagy egy, a tagállam által elismert magánszervezet felelőssége mellett történik;

35a. „közvetítő szolgáltatások”: olyan szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a siketek, nagyothallók vagy beszédzavarral sújtott emberek számára, hogy szöveget vagy jelnyelvet használó tolmács közvetítésével telefonon kommunikáljanak valamely másik személlyel, aki egy fogyatékosság nélkül élő személy képességeivel „funkcionálisan azonos” módon képesek hallani;

36. „a legmegfelelőbb KBVP”: az a központ, amelyet az illetékes hatóságok előzetesen kijelöltek az egy adott földrajzi területről érkező vagy bizonyos típusú segélyhívási célú kommunikációk kezelésére;

36a. „valós idejű szöveg”: olyan szövegtovábbítást használó kommunikáció, amely során a karaktereket a gépeléssel egy időben továbbítják egy végberendezésen keresztül oly módon, hogy a kommunikációt a felhasználó nem érzékeli késleltetettnek;

37. „segélyhívási célú kommunikáció”: a végfelhasználó és a KBVP között hangkommunikációs szolgáltatás és megfelelő számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások révén azzal a céllal folytatott kommunikáció, hogy a végfelhasználó sürgősségi segélyt kérjen és kapjon a sürgősségi segélyszolgálatoktól;

38. „sürgősségi segélyszolgálat”: olyan szolgálat, amelyet az adott tagállam ilyenként elismer, és amely a nemzeti szabályozással összhangban azonnali és gyors segélynyújtást biztosít különösen olyan helyzetekben, amelyek közvetlenül veszélyeztetik az életet vagy a testi épséget, az egyének vagy a közösség egészségét vagy biztonságát, a magán- vagy köztulajdont, illetve a környezetet;

38a. „a hívó helyére vonatkozó információk”: a nyilvános mobilhálózatokon a mind a hálózati infrastruktúrából, mind pedig a készülékekből származó feldolgozott adatok, amelyek megadják egy végfelhasználó mobil végberendezésének földrajzi helyzetét, a nyilvános helyhez kötött hálózatokon pedig a hálózati végpont fizikai helyzetére vonatkozó adatok.

II. FEJEZET

CÉLKITŰZÉSEK

3. cikk

Általános célkitűzések

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ezen irányelvben meghatározott szabályozási feladatok ellátása során a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok a (2) bekezdésben meghatározott célok eléréséhez szükséges és azokkal arányos minden észszerű intézkedést meghozzanak. A tagállamok, a Bizottság és a BEREC egyaránt hozzájárulnak e célkitűzések eléréséhez.

A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok hatáskörükön belül hozzájárulnak a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, a kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint a médiapluralizmus előmozdítását célzó politikák végrehajtásának biztosításához.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok, valamint a BEREC, a Bizottság és a tagállamok kötelesek követni az alábbiakban felsorolt általános célkitűzések mindegyikét anélkül, hogy a felsorolás sorrendje fontossági sorrendet jelentene:

a) előmozdítani valamennyi uniós polgár és vállalkozás számára a nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz való hozzáférést és azok használatát;

b) előmozdítani a versenyt az elektronikus hírközlő hálózatok és a kapcsolódó létesítmények biztosítása terén, beleértve a hatékony, infrastruktúraalapú versenyt, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatások és a kapcsolódó szolgáltatások terén;

c) hozzájárulni a belső piac fejlődéséhez az elektronikus hírközlő hálózatok, a kapcsolódó létesítmények és szolgáltatások, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatások tekintetében Unió-szerte még fennálló akadályok felszámolásával, továbbá az említett hálózatokra, létesítményekre és szolgáltatásokra vonatkozó összehangolt feltételek kialakításának, az azokba való beruházás és azok biztosításának megkönnyítésével, közös szabályok és kiszámítható szabályozási elvek kialakításával, valamint előnyben részesítve a spektrum eredményes, hatékony és összehangolt használatát, a nyílt innovációt, a transzeurópai hálózatok létrehozását és fejlesztését, a páneurópai szolgáltatások nyújtását, rendelkezésre állását és interoperabilitását, valamint a végpontok közötti összeköttetést;

d) az uniós polgárok érdekeit ▌előmozdítani a nagyon nagy kapacitású hálózatok, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatások széleskörű elérhetőségének és használatának biztosítása, a tényleges verseny nyomán kialakuló lehető legelőnyösebb választék, ár és minőség lehetővé tétele, a hálózatok és szolgáltatások biztonságának fenntartása, a szükséges ágazatspecifikus szabályok segítségével a végfelhasználók egységesen magas szintű védelmének biztosítása, a fogyatékossággal élő végfelhasználók részére egyenértékű hozzáférés és választék biztosítása, valamint meghatározott társadalmi csoportok, különösen a fogyatékossággal élő felhasználók, az idős korú felhasználók és a különleges szociális helyzetű felhasználók – többek között megfizethető árak iránti – igényeinek kielégítése révén.

(2a) A Bizottság a (2) bekezdésben foglalt célok elérése érdekében részletes szakpolitikai iránymutatást terjeszthet elő, meghatározhatja a módszereket és a célokat, konkrét és mérhető kritériumokat megállapíthat meg a tagállamok által a célok elérése érdekében hozott intézkedések hatékonyságának kiértékelésére, valamint meghatározhatja a bevált gyakorlatokat. A szakpolitikai iránymutatásoknak évenkénti minőségi és mennyiségi értékelést kell előírniuk a haladás állapotának felmérésére minden egyes tagállamban. Az iránymutatások nem sérthetik a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok függetlenségét.

(3) A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok a (2) bekezdésben és e bekezdésben említett politikai célkitűzések elérése érdekében ▌többek között▌:

a) elősegítik a szabályozás kiszámíthatóságát következetes szabályozási elvek megfelelő felülvizsgálati időszakokon átívelő alkalmazásának biztosításával, valamint egymással, a BEREC-kel és a Bizottsággal való együttműködés révén;

b) biztosítják, hogy az elektronikus hírközlő hálózatokat és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtók között hasonló körülmények fennállása esetén ne legyen megkülönböztetés;

c) az uniós jogot technológiai szempontból annyiban semlegesen alkalmazzák, amennyiben az összeegyeztethető az (1) bekezdés célkitűzéseinek elérésével;

d) előmozdítják a hatékony befektetéseket és újításokat az új és megújított infrastruktúrákban, ideértve annak biztosítását, hogy valamennyi hozzáférési kötelezettség esetében megfelelő módon figyelembe vegyék a beruházó vállalkozások kockázatát, valamint ideértve annak engedélyezését is, hogy a beruházók és a hozzáférést igénylő felek között a beruházási kockázatok diverzifikálását célzó különféle együttműködési formák jöjjenek létre, biztosítva egyúttal, hogy a piaci verseny fennmaradjon, és a megkülönböztetésmentesség elve érvényesüljön;

e) kellő figyelmet fordítanak a tagállamok különböző földrajzi térségeit jellemző, infrastruktúrával, versennyel és végfogyasztókkal kapcsolatos számos körülményre, ideértve a magánszemélyek által nonprofit jelleggel kezelt helyi infrastruktúrát is;

f) előzetes szabályozási kötelezettségeket állapítanak meg kizárólag az ahhoz szükséges mértékben, hogy a végfelhasználók érdekében tényleges és fenntartható verseny alakuljon ki az érintett piacon, illetve amennyiben ez a feltétel teljesült, ezen kötelezettségek enyhítése vagy feloldása.

A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok pártatlanul, objektív módon, átláthatóan, megkülönböztetésmentesen és arányosan járjanak el.

4. cikk

A rádióspektrum-politika stratégiai tervezése és összehangolása

(1) A tagállamok együttműködnek egymással és a Bizottsággal a rádióspektrum Unión belüli használatának stratégiai tervezése, összehangolása és harmonizációja során. E célból fontolóra veszik az uniós politikák többek között gazdasági, biztonsági, egészségügyi, közérdekkel, közbiztonsággal és honvédelemmel, szólásszabadsággal kapcsolatos, kulturális, tudományos, szociális és technikai szempontjait, valamint a rádióspektrum-felhasználó közösségek különböző érdekeit a rádióspektrum használatának optimalizálása és a káros zavarás elkerülése végett.

(2) A tagállamok az egymással és a Bizottsággal való együttműködés révén előmozdítják a rádióspektrum-politikai megközelítések összehangolását az Európai Unióban, és adott esetben előmozdítják a harmonizált feltételeket a rádióspektrum rendelkezésre állása és hatékony használata tekintetében, ami a belső piac létrehozásához és működéséhez szükséges.

(3) A tagállamok ▌a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport keretében együttműködnek egymással és a Bizottsággal, a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport pedig kérésre segítséget és tanácsot biztosít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy támogassa a rádióspektrum-politikai megközelítések stratégiai tervezését és összehangolását az Unióban. A szabályozással és versennyel kapcsolatos kérdésekbe be kell vonni a BEREC-et is.

(4) A Bizottság – a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport véleményének lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett – jogalkotási javaslatokat nyújthat be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak többéves rádióspektrum-politikai programok létrehozására, valamint a spektrum megosztott és engedélymentes használat céljából való felszabadítására vonatkozóan. Ezek a programok ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban a rádióspektrum-használat stratégiai tervezésének és összehangolásának politikai irányvonalait és céljait határozzák meg.

II. cím: Intézményi szerkezet és irányítás

I. FEJEZET

Nemzeti szabályozó és egyéb illetékes hatóságok

5. cikk

Nemzeti szabályozó és egyéb illetékes hatóságok

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az ebben az irányelvben előírt valamennyi feladatot illetékes hatóság végezze.

Ezen irányelv hatálya alatt a nemzeti szabályozó hatóság köteles legalább:

–  előzetes piaci szabályozást végrehajtani, beleértve a hozzáférésre és az összekapcsolásra vonatkozó kötelezettségek előírását;

–  elvégezni a 22. cikkben említett feltérképezést;

–  biztosítani a vállalkozások közötti ▌jogviták rendezését;

–  ezen irányelvvel összhangban határozni a rádióspektrum-használati jogok megadására, módosítására vagy meghosszabbítására szolgáló tagállami eljárások piacformálási, verseny- és szabályozási elemeiről;

–  általános felhatalmazásokat megadni;

–  az ágazati szabályozás szerinti hatáskörén belül biztosítani a fogyasztóvédelem és a végfelhasználók jogainak meglétét az elektronikus hírközlési ágazatban, és adott esetben együttműködni az érintett illetékes hatóságokkal;

–  a verseny, a fogyasztóvédelem és a kiberbiztonság biztosítása érdekében szorosan nyomon követni a dolgok internetének fejlődését;

–  meghatározni a finanszírozási rendszer mechanizmusait, valamint felmérni a tisztességtelen terhet és kiszámítani az egyetemes szolgáltatás biztosításának nettó költségét;

–  biztosítani a nyílt internet-hozzáféréshez kapcsolódó szabályoknak való megfelelést az (EU) 2015/2120 rendelettel összhangban;

–  számozási erőforrásokat biztosítani és kezelni a számozási terveket;

–  biztosítani a számhordozhatóságot;

–  elvégezni minden olyan egyéb feladatot, amelyet ezen irányelv a nemzeti szabályozó hatóságokra ró.

A tagállamok az ezen irányelvben előírt egyéb feladatokat is a nemzeti szabályozó hatóságokra ruházhatnak.

(2) Ugyanazon tagállam vagy különböző tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai és egyéb illetékes hatóságai a szabályozói együttműködés elősegítése érdekében szükség esetén egymással együttműködési megállapodásokat kötnek.

(3) A tagállamok a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok által végzendő feladatokat könnyen hozzáférhető formában teszik közzé, különösen abban az esetben, ha e feladatokat egynél több szervre ruházzák. A tagállamok adott esetben gondoskodnak arról, hogy e hatóságok között, valamint e hatóságok és a versenyjog érvényesítéséért felelős nemzeti hatóságok, illetve a fogyasztóvédelmi jog érvényesítéséért felelős nemzeti hatóságok között a közös érdekű ügyekben konzultációra és együttműködésre kerüljön sor. Amennyiben az ilyen ügyekkel kapcsolatban egynél több hatóságnak van hatásköre, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az egyes hatóságok saját feladatainak könnyen hozzáférhető formában történő közzététele megtörténjen.

(4) A tagállamok az ezen irányelv alapján feladatokkal megbízott minden nemzeti szabályozó hatóságot és egyéb illetékes hatóságot és azok megfelelő feladatkörét, valamint az azokban bekövetkező változásokat bejelentik a Bizottságnak.

6. cikk

A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok függetlensége

(1) A tagállamok azáltal biztosítják a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok függetlenségét, hogy gondoskodnak e hatóságoknak minden, elektronikus hírközlő hálózatokat, berendezéseket vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szervezettől való jogi elkülönüléséről és funkcionális függetlenségéről. Azok a tagállamok, amelyek elektronikus hírközlő hálózatokat, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat állami tulajdonban tartanak vagy ilyenekben meglévő ellenőrzésüket fenntartják, gondoskodnak arról, hogy a szabályozó funkció a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységektől szerkezetileg ténylegesen elkülönüljön.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok pártatlanul, átlátható módon és kellő időben intézkedve gyakorolják hatáskörüket. A tagállamok biztosítják, hogy a hatóságok megfelelő műszaki, anyagi és humán erőforrásokkal rendelkezzenek a rájuk bízott feladatok ellátásához.

7. cikk

A nemzeti szabályozó hatóságok tagjainak kinevezése és felmentése

(1) A nemzeti szabályozó hatóság vezetőjét vagy adott esetben a hatóságon belül ilyen funkciót betöltő testület tagjait, illetve azok helyetteseit nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően, legalább négyéves hivatali időre nevezik ki érdemeik, képességeik, ismereteik és tapasztalataik alapján az elismert szakmai tekintéllyel és szakmai tapasztalattal rendelkező személyek köréből. Tisztségüket nem tölthetik be kettőnél több cikluson keresztül, függetlenül attól, hogy azok egymás követik-e, vagy sem. A tagállamok a döntéshozatal folyamatosságát a testület és a felső vezetés tagjaira vonatkozó megfelelő rotációs rendszerrel biztosítják, mely szerint a testület első tagjait eltérő időtartamra nevezik ki, hogy az ő, illetve utódjaik megbízatása ne ugyanakkor járjon le.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóság vezetője vagy adott esetben a hatóságon belül ilyen funkciót betöltő testület tagjai, illetve azok helyettesei kizárólag akkor legyenek elbocsáthatók hivatali idejük alatt, ha már nem felelnek meg az e cikkben meghatározott feltételeknek.

(3) A nemzeti szabályozó hatóság érintett vezetőjének vagy adott esetben a hatóságon belül ilyen funkciót betöltő testület tagjainak elbocsátásáról szóló határozatot az elbocsátás időpontjában nyilvánosságra kell hozni. A nemzeti szabályozó hatóság elbocsátott vezetőjének, vagy adott esetben a hatóságon belül ilyen funkciót betöltő testület tagjainak indokolást is kell kapnia, és joga van annak nyilvánosságra hozatalát kérni – amennyiben erre egyébként nem kerülne sor –, amely esetben a nyilvánosságra hozatalt biztosítani kell. A tagállamok biztosítják, hogy a szóban forgó határozatnak mind a tényszerűségét, mind a jogszerűségét felülvizsgálja a bíróság.

8. cikk

A nemzeti szabályozó hatóságok politikai függetlensége és elszámoltathatósága

(1) A 10. cikkben foglalt rendelkezések sérelme nélkül a nemzeti szabályozó hatóságoknak az uniós és a nemzeti joggal összhangban függetlenül és tárgyilagosan kell eljárniuk, átlátható és elszámoltatható módon kell működniük, kellő hatáskörökkel kell rendelkezniük, és az uniós jogi aktust végrehajtó nemzeti jogszabály értelmében rájuk ruházott feladatok teljesítésével kapcsolatban ▌más szervtől nem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasításokat. A nemzeti szabályozó hatóságok azonban a nemzeti alkotmányos jogszabályokkal összhangban felügyeletnek vethetők alá. A nemzeti szabályozó hatóságok határozatainak felfüggesztésére vagy felülbírálására kizárólag a 31. cikk szerint létrehozott jogorvoslati szervek rendelkeznek hatáskörrel.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok évente jelentést készítenek többek között az elektronikus hírközlési piac állapotáról, az általuk kiadott határozatokról, az emberi és pénzügyi erőforrásaikról és azok rendeltetéséről, valamint a jövőbeli tervekről. E jelentéseket nyilvánosságra kell hozni.

9. cikk

A nemzeti szabályozó hatóságok szabályozási kapacitása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok elkülönített éves költségvetéssel rendelkezzenek, és az előirányzott költségvetés végrehajtásában önállóságot élvezzenek. A költségvetést nyilvánosságra kell hozni.

(2) Azon kötelezettség sérelme nélkül, miszerint megfelelő anyagi és humán erőforrásokat kell biztosítani a nemzeti szabályozó hatóságok számára a rájuk bízott feladatok ellátásához, a pénzügyi önállóságuk ellenére a nemzeti szabályozó hatóságok a nemzeti alkotmányos jogszabályokkal összhangban felügyeletnek vagy ellenőrzésnek vethetők alá. A nemzeti szabályozó hatóságok költségvetése fölötti ellenőrzést átlátható módon kell gyakorolni, és nyilvánosságra kell hozni.

(3) A tagállamok biztosítják továbbá, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok megfelelő pénzügyi és humán erőforrásokkal rendelkezzenek az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületében (BEREC)[37] való aktív részvételhez és az ahhoz való hozzájáruláshoz.

10. cikk

A nemzeti szabályozó hatóságok részvétele a BEREC-ben

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a BEREC-nek a nagyobb mértékű szabályozási koordináció és koherencia előmozdítására irányuló céljait a megfelelő nemzeti szabályozó hatóságok aktívan támogassák.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok a legnagyobb mértékben figyelembe vegyék a BEREC által kiadott véleményeket, közös álláspontokat vagy határozatokat, amikor elfogadják nemzeti piacaikra vonatkozó határozataikat.

(2a) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok alkalmazzák az (EU) 2015/2120 rendeletet és az említett rendelet 5. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott BEREC-iránymutatásokat, és azok végrehajtása során a BEREC keretében koordinációt folytassanak a többi nemzeti szabályozó hatósággal.

11. cikk

Együttműködés a nemzeti hatóságokkal

(1) A nemzeti szabályozó hatóságok, az ezen irányelv szerinti egyéb illetékes hatóságok és a nemzeti versenyhatóságok ellátják egymást az ezen irányelv rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges információval. Az információcsere tárgyát képező adat tekintetében az uniós adatvédelmi szabályok alkalmazandók, és az adatot átvevő hatóság ugyanolyan szintű titoktartást biztosít, mint amilyet az adatot továbbító hatóság biztosít.

II. FEJEZET

Általános felhatalmazás

1. szakasz: Általános rész

12. cikk

Elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó általános felhatalmazás

(1) A tagállamok biztosítják az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát, az ebben az irányelvben foglalt feltételekre is figyelemmel. E céllal összhangban, a tagállamok nem akadályozhatnak meg egy vállalkozást elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásában, kivéve, ha ez a Szerződés 52. cikkének (1) bekezdésében meghatározott okokból szükséges. Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása szabadságának minden ilyen korlátozását kellően meg kell indokolni, annak az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban kell állnia, és be kell jelenteni a Bizottságnak.

(2) Az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatása és ▌az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása – a 13. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek és a 46. és 88. cikkben említett használati jogok sérelme nélkül – csak általános felhatalmazás tárgyát képezheti. A szolgáltatót nem lehet előzetes engedélyezésnek vagy bármely más közigazgatási intézkedésnek alávetni.

(2a) Amennyiben valamely, több tagállamban elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás központi ügyvezetésének helye az Unióban található, rá az adott tagállam általános felhatalmazását kell alkalmazni, és jogosult valamennyi tagállamban elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtani.

Ezen irányelv alkalmazásában a központi ügyvezetés helye annak a helynek felel meg, ahol a vállalkozás az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

a) ahol a pusztán adminisztratív tevékenységeken, például üzletfejlesztési, számviteli és személyzeti részlegeken kívüli érdemi tevékenységeket folytatja,

b) ahol az Unión belüli elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó stratégiai üzleti döntéseket meghozza, valamint

  c) ahol forgalmának jelentős részét realizálja.

(2b) A központi ügyvezetés helye szerinti tagállam illetékes hatósága – valamely más tagállam illetékes hatóságának kérésére is – meghozza az általános felhatalmazásnak való megfelelés nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez szükséges intézkedéseket, és a 21. cikknek megfelelően tájékoztatást nyújt. A BEREC szükség esetén megkönnyíti és koordinálja ezen információcserét.

Amennyiben igazolható, hogy a vonatkozó szabályokat a központi ügyvezetés helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban megsértették, a központi ügyvezetés helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a 30. cikkel összhangban határoznak a megfelelő intézkedések meghozataláról.

A központi ügyvezetés helye szerinti tagállam hatóságai által hozott intézkedésekkel való egyet nem értés vagy a központi ügyvezetés helyét illető ellentétes álláspontok esetén a BEREC közvetítőként járhat el, és ha az valamely rendezetlen vita esetén szükséges, a szabályozók tanácsa tagjainak kétharmados többségével elfogadott határozatot adhat ki.

(3) Amennyiben valamely tagállam úgy ítéli meg, hogy a bejelentési kötelezettség indokolt, úgy a vállalkozásoktól csak azt követelheti meg, hogy nyújtsanak be jelentést a BEREC-nek, de nem írhatja elő számukra, hogy mielőtt a felhatalmazásból eredő jogokat gyakorolnák, a nemzeti szabályozó hatóság vagy valamely egyéb hatóság kifejezett határozatát vagy bármely egyéb közigazgatási intézkedésének iratait beszerezzék. A tagállamok, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a bejelentési kötelezettség indokolt, az [átültetés időpontja]-t követő 12 hónapon belül indokolással ellátott értesítést küldenek a Bizottságnak és a többi tagállamnak. A Bizottság megvizsgálja az értesítést, és – szükség esetén – az értesítés napjától számított három hónapon belül határozatot fogad el, amelyben felkéri a szóban forgó tagállamot a bejelentési kötelezettség visszavonására.

A bejelentést megkövetelő tagállamok engedélyezhetik, de nem követelhetik meg a bejelentés benyújtását olyan szolgáltatóval szemben, amely kevesebb mint [három] tagállamban nyújt elektronikus hírközlési szolgáltatást, és amelynek összesített uniós forgalma nem éri el a [100] millió eurót.

A BEREC-nek tett bejelentést követően, ha az szükséges, a vállalkozás megkezdheti tevékenységét, adott esetben ezen irányelv használati jogokra vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel. Ha a bejelentés nem utal kifejezetten egy vagy több tagállamra, akkor úgy kell tekinteni, hogy az összes tagállamra kiterjed. A BEREC-nek elektronikus úton, haladéktalanul továbbítania kell minden bejelentést az összes olyan tagállam nemzeti szabályozó hatóságának, amelyet érint az elektronikus hírközlő hálózatok vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások biztosítása.

A nemzeti szabályozó hatóságnak az ezen irányelv átültetésének napjáig tett meglévő bejelentésekre vonatkozó, e bekezdés szerinti információkat legkésőbb [az átültetés időpontja]-án/-én a BEREC rendelkezésére kell bocsátani.

(4) A (3) bekezdésben említett bejelentés nem tartalmaz többet, mint valamely jogi vagy természetes személy által a BEREC-nek címzett nyilatkozatot az elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának megkezdésére irányuló szándékról, valamint olyan minimális adatokat, amelyek a BEREC és a nemzeti szabályozó hatóság számára az elektronikus hírközlő hálózatokat és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtók nyilvántartása vagy jegyzéke vezetéséhez szükségesek. Ezt az adatkört az alábbiakra kell korlátozni:

1.  a szolgáltató neve;

2.  a szolgáltató jogállása, jogi formája és bejegyzési száma, amennyiben a szolgáltató az EU-ban kereskedelmi nyilvántartásban vagy egyéb hasonló közhitelű nyilvántartásban szerepel;

3.  a szolgáltató ▌székhelye és adott esetben a valamely tagállamban található másodlagos fiókirodája földrajzi helyének címe;[38]

3a.  a szolgáltató azon honlapja – ha van ilyen –, amely az elektronikus hírközlő hálózatok és/vagy szolgáltatások nyújtásához kapcsolódik;

4.  a kapcsolattartó személye és elérhetőségei;

5.  a szolgáltatni kívánt hálózatok vagy szolgáltatások rövid leírása;

6.  az érintett tagállamok; valamint

7.  a tevékenység megkezdésének becsült időpontja.

A tagállamok semmilyen további vagy külön bejelentési kötelezettséget nem írhatnak elő.

13. cikk

Az általános felhatalmazáshoz, illetve a rádióspektrum- és számhasználati jogokhoz fűzött feltételek, valamint az egyedi kötelezettségek

(-1) Amennyiben ez az irányelv másként nem rendelkezik, arra az elektronikus hírközlési szolgáltatóra, amelynek központi ügyvezetésének helye valamely tagállamban van, és amely több tagállamban tevékenykedik, kizárólag a központi ügyvezetés helye szerinti tagállamban alkalmazandó általános felhatalmazáshoz kapcsolódó feltételek vonatkozhatnak. Az adott tagállam nemzeti szabályozó hatósága felel az általános felhatalmazásban foglalt feltételekkel kapcsolatos végrehajtási hatáskörök gyakorlásáért, ami nem érinti az ezen irányelv hatályán kívüli egyéb kötelezettségeket és a szolgáltató azon kötelezettségét, hogy betartsa azon tagállam jogszabályait, amelyben elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújt.

(1) Az elektronikus hírközlő hálózatok működtetésére és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó általános felhatalmazás, valamint a rádió spektrum -használati és a számhasználati jogok csak az I. mellékletben felsorolt feltételekhez köthetők. E feltételeknek megkülönböztetésmenteseknek, a hálózat vagy szolgáltatás sajátosságaihoz igazodóknak, arányosaknak és átláthatóknak kell lenniük, és a rádió spektrum -használati jogok tekintetében összhangban kell lenniük a 45. és 51. cikkel, a számhasználati jogok tekintetében pedig a 88. cikkel.

(2) Az általános felhatalmazásból eredő jogoktól és kötelezettségektől jogilag el kell különülniük azoknak az egyedi kötelezettségeknek, amelyek az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói számára a ▌36. cikk, a 46. cikk (1) bekezdése, a 48. cikk (2) bekezdése, valamint az 59. cikk (1) bekezdése alapján, illetve amelyek ezen irányelv alapján egyetemes szolgáltatás nyújtására kijelölt szervezetek számára előírhatók. Annak érdekében, hogy az átláthatóság a vállalkozások számára biztosított legyen, az említett egyedi kötelezettségek egyes vállalkozások számára történő előírásának feltételeit és eljárását az általános felhatalmazásnak tartalmaznia kell.

(3) Az általános felhatalmazás csak olyan feltételeket tartalmazhat, amelyek kifejezetten az ágazatra vonatkoznak és szerepelnek az I. melléklet A., B és C részében; nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyek a vállalkozásokra más nemzeti jogszabályok alapján vonatkoznak.

(4) A tagállamok az általános felhatalmazásban szereplő feltételeket nem tüntethetik fel ismét a rádiófrekvencia- vagy számhasználati jogok megadása kapcsán.

14. cikk

A létesítménytelepítési jogok és az összekapcsolási jogok gyakorlását megkönnyítő nyilatkozatok

Abból a célból, hogy a szóban forgó jogok gyakorlását például más közigazgatási szinteken vagy az egyéb vállalkozásokkal való viszonyban megkönnyítse, a BEREC ▌szabványosított nyilatkozatot bocsát ki, amelyben szükség esetén megerősíti, hogy a vállalkozás a 12. cikk (3) bekezdése alapján bejelentést nyújtott be, továbbá részletezi, hogy az általános felhatalmazás alapján elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó adott vállalkozás milyen körülmények között jogosult arra, hogy létesítménytelepítési jogot kérelmezzen, hogy az összekapcsolásról tárgyaljon, illetve hogy hozzáférést vagy összekapcsolást szerezzen. Ilyen nyilatkozatot a 12. cikk (3) bekezdésében említett bejelentést követő automatikus válaszként is ki kell bocsátani.

2. szakasz: Az általános felhatalmazásból eredő jogok és kötelezettségek

15. cikk

Az általános felhatalmazásból eredő minimumjogok felsorolása

(1) A 12. cikk alapján felhatalmazott vállalkozások jogosultak:

a) elektronikus hírközlő hálózatokat és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtani;

b) arra, hogy a szükséges létesítménytelepítési jogokra vonatkozó kérelmük elbírálása ezen irányelv 43. cikkének megfelelően történjen;

c) a 13., a 46. és az 54. cikk hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal és elektronikus hírközlő hálózatokkal összefüggésben rádióspektrumot használni;

d) arra, hogy a szükséges számhasználati jogokra vonatkozó kérelmük elbírálása a 88. cikknek megfelelően történjen.

(2) Amennyiben az ilyen vállalkozások a nyilvánosság számára nyújtanak elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, az általános felhatalmazás arra is feljogosítja őket, hogy:

a) ezen irányelv feltételei mellett és ezen irányelvnek megfelelően, az Unióban bárhol általános felhatalmazás hatálya alá tartozó, nyilvánosan hozzáférhető hírközlő hálózatokat és hírközlési szolgáltatásokat nyújtó más szolgáltatókkal az összekapcsolásról tárgyaljanak, és szükség szerint ez utóbbiak hálózatához hozzáférést nyerjenek, vagy ez utóbbiak hálózatával összekapcsolást valósítsanak meg;

b) a 81. vagy 82. cikknek megfelelően lehetőséget kapjanak arra, hogy valamely egyetemes szolgáltatás különböző elemeinek nyújtására és/vagy a nemzeti terület különböző részeinek lefedésére jelöljék ki őket.

16. cikk

Igazgatási díjak

(1) Az általános felhatalmazás keretében szolgáltatást nyújtó vagy hálózatot üzemeltető szolgáltatók számára, illetve a használati joggal rendelkező vállalkozások számára kivetett igazgatási díjnak olyannak kell lennie:

  a) amely csak azoknak az igazgatási költségeknek az összességét fedezi, amelyek az általános felhatalmazási rendszer, a használati jogok és a 13. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek kezelése, ellenőrzése és alkalmazása során felmerülnek, amelyek között szerepelhet a nemzetközi együttműködés, a harmonizáció és szabványosítás, a piacelemzés, a megfelelés-ellenőrzés és egyéb piaci ellenőrzés költsége, valamint a másodlagos jogszabályok és a közigazgatási határozatok – például hozzáférésre és összekapcsolásra vonatkozó határozatok – elkészítésével és végrehajtásával összefüggő szabályozási munka költsége; valamint

  b) amelyet az egyes vállalkozások között olyan tárgyilagos, átlátható és arányos módon osztanak meg, amely minimálisra csökkenti a további igazgatási és kapcsolódó ráfordításokat. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem rónak ki igazgatási díjat olyan vállalkozásokra, amelyek éves árbevétele nem ér el egy bizonyos küszöböt, vagy amelyek tevékenysége nem ér el egy minimális piaci részesedést, vagy amelyek tevékenységének területi hatálya nagyon korlátozott. A tagállamok az egyszeri, [10] eurót meg nem haladó díjon felül nem róhatnak ki igazgatási díjat olyan elektronikus hírközlési szolgáltatókra, amelyek kevesebb mint [három] tagállamban vannak jelen, és amelyek összesített uniós forgalma nem éri el a [100] millió eurót.

(2) Ha a nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok igazgatási díjat vetnek ki, az igazgatási költségeiknek és a beszedett díjak teljes összegének áttekintését évente közzéteszik. A díjak teljes összegének és az igazgatási költségeknek a különbözetét figyelembe véve a megfelelő kiigazításokat el kell végezni.

 

 

17. cikk

Számviteli függetlenség és pénzügyi beszámolók

(1) A tagállamok a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak, amelyek ugyanabban a tagállamban vagy más tagállamban más ágazatokban szolgáltatások nyújtására különleges vagy kizárólagos joggal rendelkeznek, előírják:

  a) elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatásával, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával összefüggő tevékenységekre vonatkozóan – annyiban, amennyiben ez ilyen tevékenységeket végző, jogilag független társaságok esetében követelmény lenne – oly módon, hogy az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatásával, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával összefüggő tevékenységeikhez kapcsolódó minden költségelemet és bevételi elemet – azok számítási alapjával és az alkalmazott részletes hozzárendelési módszerekkel együtt – azonosítani lehessen, beleértve a befektetett eszközök és strukturális költségek részletes bontását; vagy

  b) az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatásával, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával összefüggő tevékenységek szerkezeti elkülönítését.

A tagállamok választhatják azt, hogy az első albekezdésben említett követelményeket nem alkalmazzák olyan vállalkozásokra, amelyeknek az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatásával, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával összefüggő, tagállamokbeli tevékenységeiből származó éves forgalma nem éri el az 50 millió eurót.

(2) Amennyiben a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató, illetve nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók nem tartoznak a társasági jog hatálya alá, és nem elégítik ki az uniós jogi számviteli szabályok kis- és középvállalkozásokra vonatkozó kritériumait, pénzügyi beszámolóikat el kell készíteni, független könyvvizsgálatnak kell alávetni és közzé kell tenni. A könyvvizsgálatot a vonatkozó nemzeti és uniós szabályok szerint kell elvégezni.

Ezt a követelményt az (1) bekezdés a) pontja szerinti elkülönített számviteli nyilvántartásra is alkalmazni kell.

3. szakasz: Módosítás és visszavonás

18. cikk

Jogok és kötelezettségek módosítása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az általános felhatalmazásokkal, a rádióspektrum- és szám használati jogokkal, illetve a létesítménytelepítési jogokkal összefüggő jogosultságokat, feltételeket és eljárásokat csak objektíve indokolt esetekben és arányos módon, adott esetben az átruházható rádióspektrum- és szám használati jogokra alkalmazandó egyedi feltételek figyelembevételével lehessen módosítani.

(2) Azon esetek kivételével, amikor a javasolt módosítások kisebb mértékűek és a jogosult vagy az általános felhatalmazások tulajdonosa hozzájárult azokhoz, és a 35. cikk sérelme nélkül, az ilyen módosításra irányuló szándékot megfelelő módon az érintettek tudomására kell hozni, és az érdekelt feleknek, köztük a felhasználóknak és a fogyasztóknak elegendő időt – hacsak kivételes körülmények nem állnak fenn, legalább négy hetet – kell biztosítani a javasolt módosításokkal kapcsolatos álláspontjuk kifejtésére.

Minden módosítást az indokolásával együtt közzé kell tenni.

19. cikk

A jogok korlátozása vagy visszavonása

(1) A tagállamok a létesítménytelepítési vagy a rádióspektrum- és szám használati jogokat a tárgyidőszak vége előtt nem korlátozhatják és nem vonhatják vissza, kivéve akkor, ha ez a (2) bekezdés szerint indokolt, és – adott esetben – összhangban van az I. melléklettel, valamint a jogok visszavonása esetén nyújtandó kártalanításra irányadó nemzeti rendelkezésekkel.

(2) A tagállamok a rádióspektrum eredményes és hatékony használata biztosításának igényével vagy a 676/2002/EK határozat alapján elfogadott harmonizált feltételek végrehajtásával összhangban, előre meghatározott részletes eljárások alapján, ▌a használati feltételeknek és a küszöbértékeknek az odaítélés vagy a meghosszabbítás időpontjában történő egyértelmű meghatározásával, az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvét szem előtt tartva illetékes nemzeti hatóságaik révén engedélyezhetik a [115. cikkben meghatározott időpont] után odaítélt jogok korlátozását vagy visszavonását, beleértve a legalább 30 éves érvényességi idejű jogokét is.

(3) A 45. cikk (4) vagy (5) bekezdése alkalmazásának eredményeként a rádióspektrum használatában bekövetkező változás önmagában nem indokolja a rádióspektrum-használati jog visszavonását.

(4) Minden, a felhatalmazások és egyéni rádióspektrum- és számhasználati jogok jogtulajdonos beleegyezése nélküli korlátozására vagy visszavonására irányuló szándékról a 23. cikknek megfelelően nyilvános konzultációt kell tartani.

III. FEJEZET

Adatszolgáltatás, felmérések és konzultációs mechanizmus

20. cikk

Adatkérés a vállalkozásoktól

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, kapcsolódó létesítményeket és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók minden olyan adatot – köztük pénzügyi adatot is – rendelkezésre bocsássanak, amelyre a nemzeti szabályozó hatóságoknak, az egyéb illetékes hatóságoknak és a BEREC-nek szükségük van ahhoz, hogy biztosítsák az ezen irányelv rendelkezéseinek, illetve az ezekkel összhangban hozott határozatoknak való megfelelést. A nemzeti szabályozó hatóságok hatásköre kiterjed különösen arra, hogy e vállalkozásokat adatszolgáltatásra kérjék fel a jövőbeli hálózat- és szolgáltatásfejlesztésekre vonatkozóan, amelyek hatással lehetnek a versenytársaknak nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatásokra. A hatóságok az elektronikus hírközlő hálózatokra és a kapcsolódó létesítményekre vonatkozó adatokat helyi szintű bontásban, kellő részletességgel is igényelhetik ahhoz, hogy a nemzeti szabályozó hatóság képes legyen elvégezni a feltérképezést és a 22. cikknek megfelelően meghatározni a digitális kirekesztés veszélye által fenyegetett területeket. ▌

A nagykereskedelmi piacokon jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokat is fel lehet kérni számviteli adatok szolgáltatására az említett nagykereskedelmi piacokhoz kapcsolódó kiskereskedelmi piacokra vonatkozóan.

A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok tájékoztatást kérhetnek a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 2014/61/EU irányelv alapján létrehozott egyablakos információs pontoktól.

A vállalkozások – kérésre, az előírt határidőn belül és részletességgel – késedelem nélkül kötelesek kiadni ezeket az információkat. A kért adatszolgáltatásnak az említett feladat elvégzésével arányosnak kell lennie. Az illetékes hatóság az adatszolgáltatás iránti kérését köteles megindokolni, és az információt a (3) bekezdéssel összhangban kezelni.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok indokolással ellátott kérés alapján a Bizottság rendelkezésére bocsássanak a Szerződés szerinti feladatainak elvégzéséhez szükséges minden adatot. A Bizottság által kért adatszolgáltatásnak az ilyen feladatok elvégzésével arányosnak kell lennie. Amennyiben a szolgáltatott adatok a vállalkozások által a hatóság kérésére korábban már szolgáltatott adatokkal kapcsolatosak, az érintett vállalkozásokat erről tájékoztatják. A Bizottság a szolgáltatott adatokat a szükséges mértékben másik tagállam hasonló hatóságának rendelkezésére bocsátja, kivéve, ha az adatot szolgáltató hatóság kifejezetten és indokolás mellett ennek ellenkezőjét kérte.

A (3) bekezdésben előírt követelményekre is figyelemmel, a tagállamok biztosítják, hogy a valamely hatósághoz benyújtott adatokat indokolással ellátott kérelem alapján ugyanabban vagy más tagállamban másik szabályozó hatóság és a BEREC rendelkezésére lehessen bocsátani, amennyiben ez az érintett hatóságok valamelyike vagy a BEREC uniós jog szerinti feladatainak teljesítéséhez szükséges.

(3) Ha valamely nemzeti szabályozó hatóság vagy egyéb illetékes hatóság az üzleti titokra, a nemzetbiztonságra vagy a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós és nemzeti szabályok értelmében bizalmasnak minősíti az adatot, a Bizottság, a BEREC és az érintett hatóságok biztosítják a megfelelő titoktartást. A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok a lojális együttműködés elvével összhangban nem tagadhatják meg a kért adatszolgáltatást a Bizottságnak, a BEREC-nek vagy más hatóságnak titoktartásra vagy arra hivatkozva, hogy konzultálniuk kell az adatokat szolgáltató felekkel. Amennyiben a Bizottság, a BEREC vagy egy illetékes hatóság titoktartást vállal valamely, az adatot őrző hatóság által bizalmasnak minősített adat tekintetében, az utóbbi hatóság a meghatározott célra megoszthatja a kért adatot anélkül, hogy további konzultációt kellene folytatnia az adatokat szolgáltató felekkel.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok – az adatok nyilvánosságára vonatkozó nemzeti szabályok szerint, valamint az üzleti titokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós és nemzeti szabályokra is figyelemmel – közzétegyék azokat az adatokat, amelyek a nyílt versenypiac kialakításához hozzájárulhatnak.

(5) A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok közzéteszik a (4) bekezdésben említett adatokhoz való nyilvános hozzáférés feltételeit, beleértve az ilyen hozzáférés megszerzésére vonatkozó eljárást.

21. cikk

Az általános felhatalmazás esetében, a használati jogok esetében és az egyedi kötelezettségek esetében előírt adatszolgáltatás

(1) A 20. cikknek megfelelő információigénylés és az általános felhatalmazásra vonatkozó jogszabálytól eltérő nemzeti jogszabályok alapján fennálló adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettségek sérelme nélkül, a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok – az általános felhatalmazás keretében, a használati jogok esetében, illetve a 13. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek esetében – csak olyan adatok szolgáltatását követelhetik meg a vállalkozásoktól, amelyek arányosak és tárgyilagos mérce szerint indokoltak különösen a következő célok érdekében:

  a) az I. melléklet A. része 1. feltételének, D. része 2. és 6. feltételének és E. része 2. és 7. feltételének való megfelelés, valamint a 13. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségeknek való megfelelés szisztematikus vagy eseti ellenőrzése;

  b) az I. mellékletben meghatározott feltételek betartásának eseti ellenőrzése abban az esetben, ha panaszt emeltek, vagy ha az illetékes hatóságnak más oka van feltételezni, hogy valamely feltételt nem tartanak be, illetve ha az illetékes hatóság saját kezdeményezésére folytat vizsgálatot;

  c) a használati jog megadása iránti kérelmek kezelése és elbírálása;

  d) a szolgáltatások minőségére és árára vonatkozó összehasonlító áttekintések közzététele a fogyasztók érdekében;

  e) egyértelműen meghatározott statisztikai célok, jelentések vagy tanulmányok;

  piacelemzés ezen irányelv céljai érdekében; ideértve a piacelemzés tárgyát képező piacokhoz közvetetten vagy közvetlenül kapcsolódó kiskereskedelmi piacokra vonatkozó adatokat is;

  g) a rádióspektrum és a számozási erőforrások hatékony használatának fenntartása és az azokkal való eredményes gazdálkodás biztosítása;

  h) az olyan jövőbeli hálózat- és szolgáltatásfejlesztések értékelése, amelyek hatással lehetnek a versenytársaknak nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatásokra, a végfelhasználók számára rendelkezésre álló internetkapcsolatok területi lefedettségére vagy a digitális kirekesztés területeinek meghatározására;

ha) földrajzi tanulmányok végzése;

hb) válaszadás a BEREC tájékoztatás iránti, indokolással ellátott kérelmeire;

Az első albekezdés a), b), d), e), f), g) és h) pontjában említett adatok szolgáltatása a piacra jutást megelőzően, vagy annak feltételeként nem követelhető meg.

A BEREC [beillesztendő a dátum]-ig szabványosított formanyomtatványokat dolgoz ki a tájékoztatás iránti kérelmek benyújtására.

(2) A rádióspektrum-használati jogok tekintetében ezeknek az adatoknak különösen a rádióspektrum eredményes és hatékony használatára, valamint a rádióspektrum-használati jogokhoz kapcsolódó, a lefedettségre és a szolgáltatás minőségére vonatkozó kötelezettségek teljesítésére és azok ellenőrzésére kell vonatkozniuk.

(3) Ha a nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok az (1) bekezdésben említett adatok szolgáltatását követelik meg a vállalkozásoktól, tájékoztatniuk kell a vállalkozásokat arról, hogy pontosan milyen célra használják fel az adatokat.

(4) A nemzeti szabályozó és egyéb illetékes hatóságok nem ismételhetik meg a BEREC által az (EU) xxxx/xxxx rendelet (BEREC-rendelet) 30. cikke alapján már továbbított adatkéréseket[39].

(4a) A használati jogokkal és az egyedi kötelezettségekkel kapcsolatos adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettségek sérelme nélkül, amennyiben valamely vállalkozás egynél több tagállamban elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújt és fő cégszékhelye az Unióban található, úgy csak a fő cégszékhely szerinti tagállam nemzeti szabályozó hatósága igényelheti az (1) bekezdésben említett információkat. Más érintett tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai ettől a fent említett nemzeti szabályozó hatóságtól vagy a BEREC-től kérhetnek információkat. A BEREC a(z) [(EU) xxxx/xxxx] (BEREC-rendelet) 30. cikke alapján megállapított információcsere tekintetében érintett nemzeti szabályozó hatóságok közötti koordinációt és információcserét.

22. cikk

A hálózatkiépítés feltérképezése

(1) A nemzeti szabályozó hatóságok kötelesek [az irányelv átültetésének határideje]-tól/-(jé)től számított három éven belül feltérképezni legalább a széles sávú kapcsolatok biztosítására alkalmas elektronikus hírközlő hálózatok („széles sávú hálózatok”) hatókörét, és legalább háromévente frissíteni azt.

Ennek a feltérképezésnek az alábbiakból kell állnia: a területükön meglévő ilyen hálózatok jelenlegi földrajzi hatókörének felmérése az ezen irányelv szerinti feladatok elvégzéséhez, valamint ▌az állami támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazásához szükséges felmérések elvégzéséhez;

▌

▌

▌

A felmérés során összegyűjtött információknak a helyi bontás tekintetében kellően részletesnek kel lenniük, és elegendő adatot kell tartalmazniuk a szolgáltatás minőségéről és paramétereiről.

▌

 

▌

 

▌

(5) A tagállamok biztosítják, hogy azok a helyi, regionális és nemzeti hatóságok, amelyek az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítésére fordított állami pénzeszközök elosztásáért, a nemzeti széles sávú tervek kidolgozásáért, a rádióspektrum-használati jogokhoz kapcsolódó, a lefedettségre vonatkozó kötelezettségek meghatározásáért és a területükön az egyetemes szolgáltatási kötelezettség alá tartozó szolgáltatások elérhetőségének ellenőrzéséért felelnek, figyelembe vegyék az (1) ▌bekezdésnek megfelelően elvégzett felmérések eredményeit, valamint hogy a nemzeti szabályozó hatóságok bocsássák rendelkezésre ezeket az eredményeket azzal a feltétellel, hogy az adatokat átvevő hatóság ugyanolyan szintű titoktartást és védelmet biztosítson az üzleti titkoknak, mint amilyet az adatot küldő hatóság, és tájékoztassa az információt nyújtó feleket. Ezek az eredményeket kérésre ugyanilyen feltételek mellett a BEREC és a Bizottság számára is elérhetővé kell tenni.

(6) Ha a releváns információ a piacon nem áll rendelkezésre, a nemzeti szabályozó hatóságok nyílt és géppel olvasható formátumban online közvetlenül hozzáférhetővé teszik a földrajzi felmérésekből származó, bizalmasság vagy üzleti titkok védelmének hatálya alá nem tartozó adatokat, lehetővé téve azok újbóli felhasználását. Ha ilyen eszközök nem állnak rendelkezésre, akkor e hatóságok – hogy segítséget nyújtsanak a különböző területeken elérhető internetkapcsolatok meghatározásához – a végfelhasználók rendelkezésére bocsátanak olyan tájékoztató eszközöket, amelyek lehetővé elég részletesek ahhoz, hogy eredményesen támogassák az üzemeltetők vagy szolgáltatásnyújtók közötti választásukat, ▌a nemzeti szabályozó hatóságra a bizalmas információk és az üzleti titkok védelme tekintetében vonatkozó kötelezettségek sérelme nélkül.

(7) A feltérképezések és előrejelzések következetes alkalmazásának elősegítése érdekében a BEREC az érdekeltekkel folytatott konzultációt követően a Bizottsággal szorosan együttműködve [dátum beillesztendő]-ig iránymutatásokat ad ki annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a nemzeti szabályozó hatóságoknak az e cikk szerinti kötelezettségeik következetes végrehajtásához.

22a. cikk

Földrajzi felmérések

(1) A 22. cikknek megfelelően elvégzett földrajzi felmérésbe a nemzeti szabályozó hatóságok belefoglalhatják a területükön meglévő nagyon nagy kapacitású hálózatok hatókörére vonatkozó hároméves előrejelzést.

Ez az előrejelzés tartalmazza a vállalkozások és közigazgatási szervek által tervezett hálózatkiépítésekre vonatkozó információkat is, különösen a nagyon nagy kapacitású hálózatokra és a hagyományos széles sávú hálózatoknak legalább a következő generációs hozzáférési hálózatok teljesítményének elérése érdekében való jelentős korszerűsítésére és kiterjesztésére vonatkozó információkat.

Az összegyűjtött információknak a helyi bontás tekintetében kellően részletesnek kell lenniük, és elegendő adatot kell tartalmazniuk a szolgáltatás minőségéről és paramétereiről.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok meghatározhatnak egy, „a digitális kirekesztés veszélye által fenyegetett területet”, azaz egy olyan egyértelműen körülhatárolható területet, amelyről az (1) bekezdés értelmében összegyűjtött adatok alapján megállapították, hogy ott a vonatkozó előrejelzési időszakban egyetlen vállalkozás vagy közigazgatási szerv sem épít ki nagyon nagy kapacitású hálózatot, vagy tervezi annak kiépítését, és nem korszerűsíti vagy terjeszti ki hálózatát legalább 100 Mbps letöltési sebességű teljesítményre, vagy tervezi azt. A nemzeti szabályozó hatóságok kötelesek közzétenni a digitális kirekesztés veszélye által fenyegetettnek minősülő területek jegyzékét.

(3) A nemzeti szabályozó hatóságok a digitális kirekesztés veszélye által fenyegetettnek minősülő területen olyan, minden vállalkozás előtt nyitott felhívást tehetnek közzé, amelyben felkérik őket, hogy nyilvánítsák ki azon szándékukat, hogy a vonatkozó előrejelzési időszakban nagyon nagy kapacitású hálózatot építsenek ki. A nemzeti szabályozó hatóságnak meg kell határoznia az ilyen beadványokban benyújtandó adatokat annak érdekében, hogy az előrejelzésben figyelembe vett adatokéhoz hasonló részletességet biztosítson. Továbbá minden olyan vállalkozást, amely kinyilvánítja érdeklődését, tájékoztatnia kell arról, hogy az összegyűjtött adatok alapján a digitális kirekesztés veszélye által fenyegetettnek minősülő területen van-e vagy valószínűleg lesz-e 100 Mbps alatti letöltési sebességet kínáló újgenerációs hozzáférési hálózat.

(4) Amikor a nemzeti szabályozó hatóságok a (3) bekezdés alapján hoznak intézkedéseket, ezt hatékony, tárgyilagos, átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárással teszik, amelynek révén egyetlen vállalkozás sincs „a priori” kizárva.

23. cikk

A konzultáció és az átláthatóság mechanizmusa

A 32. cikk (9) bekezdése, a 26. cikk és a 27. cikk hatálya alá tartozó eseteket kivéve, a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok ezzel az irányelvvel összhangban intézkedéseket kívánnak tenni, illetőleg amennyiben a 45. cikk ( 4) és ( 5) bekezdésével összhangban korlátozásokat kívánnak előírni, amelyek jelentősen befolyásolják az érintett piacot, ezek a hatóságok lehetőséget adjanak az érdekelt feleknek arra, hogy az intézkedéstervezettel kapcsolatos észrevételeiket az ügy bonyolultságát figyelembe véve észszerű, de 30 napnál semmi esetre sem rövidebb időn belül megtegyék, kivéve kivételes körülmények esetén.

A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok közzéteszik nemzeti konzultációs eljárásaikat.

A tagállamok gondoskodnak egy olyan információs pont létrehozásáról, ahonnan valamennyi folyamatban lévő konzultáció elérhető.

A konzultációs eljárás eredményeit – az üzleti titokra vonatkozó uniós és nemzeti jogi rendelkezések szerint bizalmasnak minősülő információk kivételével – nyilvánosságra kell hozni.

24. cikk

Konzultáció az érdekelt felekkel

(1) A tagállamok szükség szerint gondoskodnak arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok figyelembe vegyék a végfelhasználók, a fogyasztók (ideértve különösen a fogyatékkal élő fogyasztókat), a gyártók és az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető és/vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások álláspontját a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó valamennyi végfelhasználói és fogyasztói joggal kapcsolatos kérdésben, beleértve a fogyatékkal élő végfelhasználók számára rendelkezésre álló egyenértékű hozzáférést és választékot is, különösen abban az esetben, ha ezek jelentős hatást gyakorolnak a piacra.

A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok olyan, a fogyatékkal élő személyek számára hozzáférhető konzultációs mechanizmust hozzanak létre, amely biztosítja, hogy a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat érintő végfelhasználói és fogyasztói jogokkal kapcsolatos kérdésekben hozott döntéseik során megfelelően figyelembe vegyék az elektronikus hírközlés terén jelentkező fogyasztói érdekeket.

(2) Az érdekelt felek szükség szerint – a nemzeti szabályozó hatóságok iránymutatása alapján – a fogyasztókat, felhasználói csoportokat és szolgáltatókat érintő mechanizmusokat alakíthatnak ki a szolgáltatásnyújtás általános minőségének javítására, többek között magatartási kódexek és üzemeltetési szabványok kidolgozása, és alkalmazásuk figyelemmel kísérése révén.

(3) A uniós jogszabályokkal összhangban álló kulturális és médiapolitikai célkitűzéseket – például a kulturális és nyelvi sokszínűséget és a médiapluralizmust – támogató nemzeti szabályok sérelme nélkül, a nemzeti szabályozó hatóságok és más illetékes hatóságok ösztönözhetik az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó és/vagy elektronikus hírközlő hálózatokat működtető szolgáltatók és az elektronikus hírközlő hálózatokban és/vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokban megjelenő törvényes tartalmak előmozdításában érdekelt ágazatok közötti együttműködést. Ez az együttműködés kiterjedhet a 96. cikk (3) bekezdése és a 95. cikk (1) bekezdése értelmében nyújtandó, közérdekű tájékoztatás koordinálására is.

25. cikk

Jogviták peren kívüli rendezése

(1) A tagállamok biztosítják, hogy átlátható, megkülönböztetéstől mentes, egyszerű, gyors, tisztességes és olcsó peren kívüli eljárások álljanak a fogyasztók, köztük a fogyatékkal élő személyek rendelkezésére a nyilvános elektronikus hírközlési hálózatokat biztosító és ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal az ilyen hálózatok működtetése, illetve szolgáltatások nyújtása tárgyában létrejött szerződések szerződéses feltételeivel és/vagy teljesítésével kapcsolatos, ezen irányelv alapján kialakult, rendezetlen jogviták rendezésére. A nyilvános elektronikus hírközlési hálózatokat biztosító és ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók nem utasíthatják el a fogyasztó azon kérését, hogy egy jogvitát alternatív vitarendezés keretében, egyértelmű és hatékony eljárások és iránymutatások alapján rendezzék. Az ilyen eljárásoknak meg kell felelniük a 2013/11/EU irányelv II. fejezetében megállapított minőségi követelményeknek. A tagállamok ezeket az eljárásokat más végfelhasználók, különösen a mikro- és a kisvállalkozások rendelkezésére is bocsáthatja.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy jogi szabályozásuk ne gátolja panaszirodák létrehozását és online szolgáltatások megfelelő területi szinten történő nyújtását a fogyasztók és egyéb végfelhasználók jogvitarendezéshez való hozzáférésének megkönnyítése érdekében. Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságot a 2013/11/EU rendelet 20. cikkének (2) bekezdése szerint bejelentették, az online szerződésekből eredő, az e cikk (1) bekezdésében említett jogvitákra az 524/2013/EU rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Abban az esetben, ha a jogviták különböző tagállamokban lévő feleket érintenek, a tagállamok – a 2013/11/EU irányelv rendelkezéseinek sérelme nélkül – összehangolják a jogvita megoldására irányuló erőfeszítéseiket.

(4) Ez a cikk nem sérti a nemzeti bírósági eljárásokat.

26. cikk

Vállalkozások közötti jogviták rendezése

(1) Ha az ezen irányelv alapján felmerült kötelezettségekkel kapcsolatban jogvita keletkezik egy adott tagállamban elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók között, vagy a tagállamban ilyen vállalkozások és hozzáférési és/vagy összekapcsolási kötelezettségek kedvezményezettjeinek minősülő egyéb vállalkozások között, vagy egy adott tagállamban elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók és kapcsolódó létesítményeket biztosító szolgáltatók között, akkor az érintett nemzeti szabályozó hatóság – bármelyik fél kérésére és a (2) bekezdés sérelme nélkül – a jogvita lehető legrövidebb időn belül, a kivételes körülmények esetét kivéve minden esetben legkésőbb négy hónapon belül történő, világos és hatékony eljárásokon és iránymutatásokon alapuló megoldása végett kötelező erejű határozatot bocsát ki. Az érintett tagállam megköveteli, hogy minden fél teljes mértékben működjön együtt a nemzeti szabályozó hatósággal.

(2) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok utasítsák el a jogvita kötelező erejű határozattal történő rendezésére irányuló kérelmet abban az esetben, ha léteznek más mechanizmusok, beleértve a közvetítést (mediációt), amelyek jobban hozzájárulnának a jogvita kellő időben és a 3. cikkel összhangban történő rendezéséhez. A nemzeti szabályozó hatóság erről haladéktalanul tájékoztatja a feleket. Ha a jogvita rendezése négy hónap elteltével nem történt meg, és ha a jogvita megoldása érdekében a sértett fél nem fordult bírósághoz, a nemzeti szabályozó hatóság bármelyik fél kérésére – a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb négy hónapon belül – a jogvita rendezése érdekében kötelező erejű határozatot hoz.

(3) A jogvita rendezése érdekében a nemzeti szabályozó hatóság a 3. cikkben meghatározott célok elérésére irányuló határozatokat hoz. A nemzeti szabályozó hatóság által a jogvita rendezése során valamely vállalkozás számára megállapított kötelezettségnek meg kell felelnie ezen irányelv rendelkezéseinek.

(4) A nemzeti szabályozó hatóság határozatát nyilvánosságra kell hozni, tekintetbe véve az üzleti titokra vonatkozó előírásokat. Az érintett felek a határozat alapjául szolgáló teljes indokolást megkapják.

(5) Az (1), (3) és (4) bekezdésben említett eljárás nem zárja ki, hogy a felek valamelyike bíróság előtt keresetet indítson.

27. cikk

A határon átnyúló jogviták rendezése

(1) Ha ezen irányelv alapján különböző tagállamokban működő vállalkozások között jogvita keletkezik, akkor a (2), a (3) és a (4) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint kell eljárni. A szóban forgó rendelkezések nem alkalmazhatók a 28. cikk hatálya alá tartozó rádióspektrum-koordinációval összefüggő jogvitákra

(2) A jogvitát bármely fél az érintett nemzeti szabályozó hatóság vagy hatóságok elé utalhatja. Az illetékes nemzeti szabályozó hatóság vagy hatóságok bejelentik a jogvitát a BEREC-nek a jogvitának a 3. cikkben meghatározott célokkal összhangban történő megoldása érdekében.

(3) A BEREC véleményt bocsát ki, amelyben jelzi az érintett nemzeti szabályozó hatóságnak vagy hatóságoknak, hogy a jogvita lehető legrövidebb időn belüli, de – a kivételes körülmények esetét kivéve – legkésőbb négy hónapon belül történő rendezése érdekében milyen konkrét lépéseket tegyen(ek) meg, vagy tartózkodjanak az intézkedéstől.

(4) A nemzeti szabályozó hatóság vagy hatóságok a jogvita rendezésére irányuló intézkedések megtétele előtt megvárja (megvárják) a BEREC által kiadott véleményt. Kivételes körülmények között, amennyiben sürgős lépésre van szükség a verseny megóvása és a felhasználók érdekeinek védelme érdekében, az illetékes nemzeti szabályozó hatóságok bármelyike – akár a felek kérésére, akár saját kezdeményezésre – ideiglenes intézkedéseket fogadhat el.

(4a) Határokon átnyúló olyan viták esetén, amelyek rendezése egynél több nemzeti szabályozó hatóságot érint, és amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok 3 hónapon belül nem tudtak megállapodásra jutni, a BEREC – miután a kérdést e szabályozó hatóságok közül az utolsó elé terjesztették – felhatalmazást kap arra, hogy kötelező erejű határozatokat fogadjon el, biztosítva a vita következetes rendezését.

(5) A nemzeti szabályozó hatóság által a jogvita rendezésének részeként a vállalkozásokra előírt kötelezettségeknek meg kell felelniük ezen irányelvnek, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venniük a BEREC által kiadott véleményt, és a szóban forgó kötelezettségeket a vélemény kiadásától számított egy hónapon belül el kell fogadni.

(6) A (2) bekezdésben említett eljárás nem zárja ki, hogy a felek valamelyike bíróság előtt keresetet indítson.

28. cikk

A rádióspektrum összehangolása a tagállamok között

(1) A tagállamok és illetékes hatóságaik biztosítják a rádiófrekvencia-használat olyan módon történő megszervezését a területükön, hogy más tagállamokat ▌– különösen tagállamok közötti határokon átnyúló káros zavarás révén – ne akadályozzanak ▌rádióspektrum uniós szabályozásnak megfelelő használatában.

A tagállamok és illetékes hatóságaik a nemzetközi jog és a vonatkozó nemzetközi megállapodások, mint például az ITU Nemzetközi Rádiószabályzat értelmében fennálló kötelezettségeik sérelme nélkül megtesznek minden szükséges intézkedést ennek érdekében.

(2) A tagállamok ▌együttműködnek egymással és a (4a) bekezdés értelmében létrehozott, rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoporttal a rádióspektrum-használat határon átnyúló összehangolásában az alábbiak érdekében:

a)  biztosítani az (1) bekezdésnek való megfelelést;

b)  megoldani a határon átnyúló koordinációval vagy a határon átnyúló káros zavarásokkal kapcsolatban felmerülő problémákat és vitákat;

ba)  hozzájárulni a belső piac fejlődéséhez;

(2a) A tagállamoknak a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoporton keresztül együtt kell működniük egymással, hogy összehangolják a rádiófrekvencia kiosztásával és használatának engedélyezésével kapcsolatos megközelítéseiket.

(3) Bármely érintett tagállam és a Bizottság is felkérheti a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoportot arra, hogy jószolgálati szerepet töltsön be és adott esetben vélemény keretében tegyen javaslatot összehangolt megoldásra annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak az (1) és a (2) bekezdésnek való megfeleléshez, többek között akkor is, ha a probléma vagy a vitás kérdés harmadik országokat is érint. Mielőtt a nemzetközi jog által biztosított vitarendezési eljárásokat igénybe vennék, a tagállamoknak a közöttük felmerülő bármely megoldatlan jogvita esetén először a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoporthoz kell fordulniuk.

(4) A Bizottság egy tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére – a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport véleményét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve – végrehajtási intézkedéseket fogadhat el a két vagy több tagállam közötti határon átnyúló káros zavarások megoldására, amelyek akadályozzák őket a területükön való harmonizált rádióspektrum-használatban. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 110. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

(4a) Létrejön egy, a rádióspektrum-politikával foglalkozó tanácsadó csoport, amelyet minden tagállam részéről egy-egy magas szintű kormányzati szakértő, valamint a Bizottság részéről egy magas szintű képviselő alkot.

A csoport feladata, hogy segítséget és tanácsot adjon a tagállamoknak és a Bizottságnak a rádióspektrum-használat határon átnyúló koordinációjával, a rádiófrekvencia kiosztásával és használatának engedélyezésével kapcsolatos megközelítések összehangolásával, valamint egyéb, rádióspektrum-politikai és koordinációs kérdésekkel kapcsolatban.

A titkárságot a [BEREC Iroda/BEREC] biztosítja.

 

III. cím: Végrehajtás

29. cikk

Szankciók és kompenzáció

(1) A tagállamok meghatározzák az ezen irányelvnek ▌megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezések megsértésének megelőzését célzószankciókra, pénzbírságokra és adott esetben kényszerítő bírságokra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést végrehajtásuk biztosítása érdekében. E szabályok a 30. cikk sérelme nélkül biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok és más illetékes hatóságok egy kötelezettség előírása során adott esetben jogkörrel rendelkezzenek ahhoz, hogy az illetékes hatóságok, a végfelhasználók és/vagy más hatóságok számára megfizetendő, előre meghatározott pénzügyi bírságokat rójanak ki az adott kötelezettség megszegésének büntetéséül. Az előírt szankcióknak megfelelőknek, hatékonyaknak, arányosaknak, és visszatartó erejűeknek kell lenniük. ▌

(2) A tagállamok biztosítják, hogy bármely felhasználónak, aki ezen irányelv megsértésének következtében anyagi vagy nem anyagi kárt szenved el, jogában áll kártérítést kapnia a jogsértőtől az elszenvedett kár miatt, kivéve akkor, ha a jogsértő bizonyítja, hogy semmilyen módon nem felelős a kár felmerülését előidéző eseményért. A felhasználó számára az (1) bekezdés alapján fizetendő bármely pénzügyi szankció összegét le kell vonni az e bekezdésben említett kompenzáció összegéből.

(3) Amennyiben a rádióspektrum használati jogait a 18. vagy 19. cikkben említett megsértése miatt bármely módon módosítják, korlátozzák vagy megszüntetik, úgy e jogok birtokosa számára kompenzációt kell biztosítani.

30. cikk

Az általános felhatalmazáshoz vagy a használati jogokhoz fűzött feltételeknek, valamint az egyedi kötelezettségeknek való megfelelés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti szabályozó hatóságaik és egyéb illetékes hatóságaik figyelemmel kísérjék és ellenőrizzék az általános felhatalmazáshoz, valamint a rádióspektrum- és szám használati jogokhoz fűzött feltételek, a 13. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek, továbbá a rádióspektrumnak a 4. cikkel, a 45. cikkel és a 47. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban történő eredményes és hatékony használatára vonatkozó kötelezettség teljesítését.

A nemzeti szabályozó hatóságokat és egyéb illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy a 21. cikkel összhangban kötelezhessék az általános felhatalmazással vagy rádióspektrum- vagy számhasználati jogokkal rendelkező vállalkozásokat az általános felhatalmazáshoz vagy a használati jogokhoz fűzött feltételek, illetve a 13. cikk (2) bekezdésében vagy a 47. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek teljesítése ellenőrzéséhez szükséges valamennyi információ rendelkezésre bocsátására.

(2) Ha egy nemzeti illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy egy vállalkozás az általános felhatalmazáshoz vagy a használati jogokhoz fűzött egy vagy több feltételt, illetve a 13. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségeket nem teljesíti, értesíti a vállalkozást e megállapításról, és lehetőséget biztosít a vállalkozás számára álláspontjának észszerű határidőn belül történő kifejtésére.

(3) Az érintett hatóságot fel kell hatalmazni arra, hogy az érintett vállalkozást kötelezze a (2) bekezdésben említett kötelezettségszegés azonnali hatállyal vagy észszerű határidőn belül történő megszüntetésére, és megteszi a megfelelés biztosítását célzó, megfelelő és arányos intézkedéseket.

E tekintetben a tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az illetékes hatóságok jogosultak legyenek:

  a) az adott esetnek megfelelően visszatartó erejű pénzbírságot kiszabni, amely lehet visszamenőleges hatályú időszakos bírság; és

  b) a versenyt jelentős mértékben hátráltató szolgáltatás vagy szolgáltatáscsomag nyújtásának beszüntetését vagy késleltetését elrendelni, ha a 65. cikk szerint a piacelemzést követően előírt hozzáférési kötelezettségek nem teljesülnek.

  Az intézkedést és az annak alapjául szolgáló indokokat haladéktalanul az érintett vállalkozás tudomására kell hozni, és észszerű határidőt kell előírni a vállalkozás számára az intézkedésnek való megfelelésre.

(4) A (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok kötelesek felhatalmazni az illetékes hatóságot arra, hogy adott esetben pénzbírságot szabjon ki olyan vállalkozásokra, amelyek a 21. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában és a 67. cikkben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a nemzeti illetékes hatóság által meghatározott, észszerű határidőn belül nem teljesítik.

(5) Az általános felhatalmazáshoz fűzött feltételek vagy a használati jogokhoz fűzött feltételek, illetve a 13. cikk (2) bekezdésében vagy a 47. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek súlyos vagy többszöri megszegése esetén, ha az e cikk (3) bekezdése szerinti, a teljesítés biztosítását célzó intézkedések nem vezettek eredményre, a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok megakadályozhassák, hogy a vállalkozás tovább folytassa az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatását vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtását, illetve felfüggeszthessék vagy megvonhassák a használati jogokat. A tagállamok kötelesek felhatalmazni az illetékes hatóságot arra, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat szabjon ki. Ilyen szankciók és pénzbírságok alkalmazhatók a kötelezettségszegés időtartamára abban az esetben is, ha a kötelezettségszegést utólag orvosolták.

(6) A (2), (3) és (5) bekezdés rendelkezéseitől függetlenül, ha az illetékes hatóságnak az általános felhatalmazáshoz fűzött feltételek, a használati jogokhoz fűzött feltételek vagy a 13. cikk (2) bekezdésében vagy a 47. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek olyan megszegésére utaló bizonyítéka van, amely közvetlenül és súlyosan fenyegeti a közrendet, a közbiztonságot vagy a közegészséget, illetve súlyos gazdasági vagy működési gondokhoz vezet az elektronikus hírközlő hálózatok vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások más szolgáltatói vagy felhasználói számára vagy a rádióspektrum más felhasználói számára, az illetékes hatóság a végső döntés meghozatala előtt sürgősséggel ideiglenes intézkedést hozhat a helyzet orvoslására. Az érintett vállalkozás számára ezt követően észszerű lehetőséget kell adni álláspontja kifejtésére és esetleges megoldási javaslatainak előterjesztésére. Az illetékes hatóság adott esetben megerősítheti az ideiglenes intézkedést, amely legfeljebb három hónapig maradhat hatályban, de abban az esetben, ha a végrehajtási eljárások nem zárultak le, ez további legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(7) A vállalkozásoknak jogukban áll – ezen irányelv 31. cikkében említett eljárásnak megfelelően – jogorvoslattal élni az e cikk alapján hozott intézkedések ellen.

31. cikk

Jogorvoslati jog

(1) A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti szinten létezzenek olyan hatékony mechanizmusok, amelyek keretében az illetékes hatóság határozata által érintett minden felhasználó, illetve elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás a határozat ellen a felektől teljesen független és az eléje kerülő kérdések független elbírálásának veszélyeztetésére alkalmas külső beavatkozással vagy politikai nyomással szemben védett jogorvoslati szervnél jogorvoslattal élhet. E szervnek, amely lehet bíróság, rendelkeznie kell a feladatai hatékony elvégzését lehetővé tevő megfelelő szakértelemmel. A tagállamok biztosítják az ügyek érdemi elbírálását, továbbá azt, hogy hatékony jogorvoslati mechanizmus álljon rendelkezésre.

A jogorvoslat elbírálásáig az illetékes hatóság határozata hatályban marad, kivéve, ha a nemzeti jogszabályokkal összhangban ideiglenes intézkedéseket hoznak.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett jogorvoslati szerv nem igazságszolgáltató jellegű szerv, határozatait mindig írásbeli indokolással kell ellátnia. Továbbá ilyen esetben határozatát a Szerződés 267. cikke szerinti bíróság felülvizsgálhatja.

(3) A tagállamok adatokat gyűjtenek a jogorvoslatok általános tárgyáról, a jogorvoslati kérelmek számáról, a jogorvoslati eljárás időtartamáról, valamint a meghozott, ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozatok számáról. A tagállamok a Bizottság és a BEREC indokolt kérésére azok rendelkezésére bocsátják az említett információkat, valamint határozatokat és ítéleteket.

IV. cím: Belső piaci eljárások

32. cikk

Az elektronikus hírközlés belső piacának konszolidációja

(1) Ezen irányelv szerinti feladataik elvégzése során a nemzeti szabályozó hatóságok a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a 3. cikkben meghatározott célokat, beleértve azokat, amelyek a belső piac működéséhez kapcsolódnak.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok azáltal, hogy mind egymással, mind a Bizottsággal és a BEREC-kel átláthatóan együttműködnek annak érdekében, hogy ezen irányelv rendelkezéseinek következetes alkalmazása minden tagállamban biztosított legyen, hozzájárulnak a belső piac fejlődéséhez. E célból különösen együttműködnek a Bizottsággal és a BEREC-kel a piacon felmerülő különböző típusú helyzetek kezelésére legalkalmasabb eszközök és korrekciós intézkedések típusának meghatározásában.

(3) Ha a 34. cikk szerint elfogadott ajánlások vagy iránymutatások másként nem rendelkeznek, a 23. cikkben előírt konzultációt követően, amennyiben valamely nemzeti szabályozó hatóság olyan intézkedést kíván tenni, amely:

  a) ezen irányelv 59., 62., 65. vagy 66. cikkének; és

  b) befolyásolná a tagállamok közötti kereskedelmet,

a hatóság a 20. cikk (3) bekezdésével összhangban az intézkedéstervezetet az azt megalapozó indokolással és részletes elemzéssel együtt nyilvánosságra hozza és egyidejűleg a Bizottság, a BEREC és a többi tagállam nemzeti szabályozó hatóságai részére hozzáférhetővé teszi, és tájékoztatja erről a Bizottságot, a BEREC-et és a többi nemzeti szabályozó hatóságot. A nemzeti szabályozó hatóságok, a BEREC és a Bizottság csak egy hónapon belül küldhet észrevételeket az érintett nemzeti szabályozó hatóságnak. Az egyhónapos időtartam nem hosszabbítható meg.

(4) Ha a (3) bekezdés alapján tervezett intézkedés célja:

  a) olyan érintett piac meghatározása, amely különbözik a 62. cikk (1) bekezdése szerinti ajánlásban meghatározott piacoktól; vagy

  b) annak eldöntése, hogy valamely vállalkozás – a 65. cikk (3) vagy (4) bekezdésének megfelelően – önállóan vagy másokkal közösen jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősül-e;

és az intézkedés befolyásolná a tagállamok közötti kereskedelmet, továbbá a Bizottság a nemzeti szabályozó hatóságot írásban értesítette, hogy megítélése szerint az intézkedéstervezet akadályozná az egységes piacot, vagy komoly kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az intézkedéstervezet összeegyezethető-e a uniós joggal és különösen a 3. cikkben előírt célokkal, az intézkedéstervezet további két hónapig nem fogadható el. Ez az időtartam nem hosszabbítható meg. A Bizottság értesíti a BEREC-et és a többi nemzeti szabályozó hatóságot az ilyen esetben meglévő fenntartásáról, és ezzel egyidejűleg a fenntartásokat nyilvánosságra hozza.

(4a) A BEREC az (4) bekezdésben említett kéthónapos időszak kezdetét követő hat héten belül véleményt ad ki a Bizottság (4) bekezdésben említett értesítéséről, megjelölve, hogy véleménye szerint az intézkedéstervezetet módosítani kell-e vagy vissza kell-e vonni, és – adott esetben – e célból egyedi javaslatokat tesz. A véleményt indokolással kell ellátni, és közzé kell tenni.

(5) A (4) bekezdésben előírt kéthónapos időszakon belül a Bizottságnak lehetősége nyílik arra, hogy

  a) határozatot hozzon, amely kötelezi az érintett nemzeti szabályozó hatóságot az intézkedéstervezet visszavonására; és/vagy

  b) a (4) bekezdésben említett intézkedéstervezet tekintetében fenntartásai visszavonására vonatkozó határozatot hozzon.

A Bizottság a határozat meghozatala előtt a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a BEREC véleményét. A határozathoz – az intézkedéstervezet módosítására vonatkozó konkrét javaslatokkal együtt – csatolni kell annak részletes és tárgyilagos elemzését, hogy a Bizottság miért véli úgy, hogy a tervezett intézkedés nem fogadható el.

(6) Amennyiben a Bizottság az (5) bekezdéssel összhangban olyan határozatot hozott, amelyben kötelezte az érintett nemzeti szabályozó hatóságot az intézkedéstervezet visszavonására, a nemzeti szabályozó hatóság a határozat Bizottság általi meghozatalának napjától számított hat hónapon belül módosítja vagy visszavonja az intézkedéstervezetet. Az intézkedéstervezet módosítása esetén a nemzeti szabályozó hatóság a 23. cikkben előírt eljárásokkal összhangban nyilvános konzultációt tart, és a (3) bekezdés rendelkezéseivel összhangban ismételten bejelenti a Bizottságnak a módosított intézkedéstervezetet.

(7) Az érintett nemzeti szabályozó hatóság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a többi nemzeti szabályozó hatóság, a BEREC és a Bizottság észrevételeit, és – a (4) bekezdés és az (5) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó eseteket kivéve – jogosult elfogadni az ennek eredményeként előálló intézkedéstervezetet, és amennyiben elfogadja, erről tájékoztatja a Bizottságot.

(8) A nemzeti szabályozó hatóság e cikk (3) bekezdésének a) és b) pontja alá tartozó valamennyi elfogadott végleges intézkedésről tájékoztatja a Bizottságot és a BEREC-et.

(9) Kivételes körülmények között, amennyiben valamely nemzeti szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott eljárástól eltérve sürgős lépésre van szükség a verseny megóvása és a felhasználók érdekeinek védelme érdekében, haladéktalanul elfogadhat arányos és átmeneti intézkedéseket. Ezekről az intézkedésekről teljes körű indokolás mellett haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, a többi nemzeti szabályozó hatóságot és a BEREC-et. A nemzeti szabályozó hatóság minden olyan határozata, amelynek célja az említett intézkedések véglegesítése vagy alkalmazásuk idejének meghosszabbítása, a (3) és a (4) bekezdés rendelkezéseinek hatálya alá tartozik.

(9a)  Egy nemzeti szabályozó hatóság egy intézkedéstervezetet bármikor visszavonhat.

33. cikk

A korrekciós intézkedések következetes alkalmazására vonatkozó eljárás

(1) Amennyiben a 32. cikk (3) bekezdésében meghatározott tervezett intézkedés célja az üzemeltetőre vonatkozó kötelezettség előírása, módosítása vagy visszavonása az 59. és 67– 74. cikkel összefüggésben értelmezett 65. cikk alkalmazásában, a Bizottság számára a 7. cikk (3) bekezdésében meghatározott egy hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy az illetékes nemzeti szabályozó hatóságnak és a BEREC-nek jelezze, hogy megítélése szerint az intézkedéstervezet milyen okból kifolyólag akadályozza az egységes piacot, illetőleg hogy miért vannak komoly kétségei az intézkedéstervezet uniós joggal való összeegyezethetőségével kapcsolatban. Ilyen esetben az intézkedéstervezetet a Bizottság értesítését követő további három hónapig nem fogadják el.

Értesítés hiányában az illetékes nemzeti szabályozó hatóság elfogadhatja az intézkedéstervezetet a Bizottság, a BEREC vagy más nemzeti szabályozó hatóság észrevételeinek lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett.

(2) Az (1) bekezdésben említett három hónapos időszak alatt a Bizottság, a BEREC és az illetékes nemzeti szabályozó hatóság szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy a 3. cikk célkitűzéseinek fényében megtalálják a legmegfelelőbb és leghatékonyabb intézkedést, miközben kellően figyelembe veszik a piaci szereplők szempontjait, valamint annak szükségességét, hogy biztosítsák a következetes szabályozási gyakorlat kialakítását.

(3) Az (1) bekezdésben említett három hónapos időszak kezdetét követő hat héten belül a BEREC a szabályozók tanácsa tagjainak kétharmados többsége támogatásával eljárva véleményt hoz a Bizottság (1) bekezdésben említett értesítésével kapcsolatban, megjelölve, hogy véleménye szerint az intézkedéstervezetet módosítani kell-e vagy vissza kell-e vonni, és – adott esetben – e célból egyedi javaslatokat tesz. A véleményt indokolással kell ellátni, és közzé kell tenni.

(4) Amennyiben a BEREC véleményében osztja a Bizottság súlyos kétségeit, a legmegfelelőbb és leghatékonyabb intézkedés azonosítása céljából szorosan együttműködik az érintett nemzeti szabályozó hatósággal. Az (1) bekezdésben említett három hónapos időszak vége előtt a nemzeti szabályozó hatóság:

  a Bizottság (1) bekezdésben említett értesítésének, valamint a BEREC véleményének és tanácsának legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett módosíthatja vagy visszavonhatja intézkedéstervezetét;

  fenntarthatja intézkedéstervezetét.

(5) A Bizottság az (1) bekezdésben említett három hónapos időszak végét követő egy hónapon belül, a BEREC esetleges véleményének legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett:

  a) ajánlást adhat ki, amelyben kéri az érintett nemzeti szabályozó hatóságot az intézkedéstervezet módosítására vagy visszavonására, és amely adott esetben az intézkedéstervezet módosítására vonatkozó egyedi javaslatokat is tartalmaz, az ajánlást indokolással látva el, különösen, ha a BEREC nem osztja a Bizottság súlyos kétségeit;

  b) határozatot hozhat az (1) bekezdéssel összhangban megjelölt fenntartásai visszavonására vonatkozóan.

c) határozatot hozhat, amely az érintett nemzeti szabályozó hatóságot az intézkedéstervezet visszavonására kötelezi, amennyiben a BEREC osztja a Bizottság súlyos kétségeit. A határozathoz – az intézkedéstervezet módosítására vonatkozó konkrét javaslatokkal együtt – csatolni kell annak részletes és tárgyilagos elemzését, hogy a Bizottság miért véli úgy, hogy a tervezett intézkedés nem fogadható el. Ebben az esetben a 32. cikk (6) bekezdésében említett eljárás értelemszerűen alkalmazandó.

(6) Az érintett nemzeti szabályozó hatóság a Bizottság által az e cikk (5) bekezdésének a) pontjával összhangban kiadott ajánlást vagy a Bizottság fenntartásainak az (5) bekezdés b) pontjával összhangban történő visszavonását követő egy hónapon belül az intézkedéstervezetet vagy visszavonja, vagy pedig elfogadja és közzéteszi, és közli a Bizottsággal és a BEREC-kel az elfogadott intézkedést.

Ez az időszak meghosszabbítható annak érdekében, hogy a nemzeti szabályozó hatóság a 23. cikkel összhangban nyilvános konzultációt folytathasson.

(7) Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság úgy dönt, hogy nem módosítja vagy nem vonja vissza az intézkedéstervezetet az (5) bekezdés a) pontja szerint kiadott ajánlás alapján, ezt indokolással kell alátámasztania.

(8) A nemzeti szabályozó hatóság az intézkedéstervezetet az eljárás bármely szakaszában visszavonhatja.

34. cikk

Végrehajtási rendelkezések

A nyilvános konzultációt és a nemzeti szabályozó hatóságokkal folytatott konzultációt követően és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a BEREC véleményét a Bizottság a 32. cikkel kapcsolatban ajánlásokat és/vagy iránymutatásokat fogadhat el, amelyekben meghatározza a 32. cikk (3) bekezdésével összhangban előírt bejelentések formátumát, tartalmát és a bennük feltüntetendő adatokat, azokat a körülményeket, amelyek esetén a bejelentések nem kötelezőek, valamint a határidők számítását.

II. FEJEZET

Következetes spektrumelosztás

35. cikk

Partneri felülvizsgálati eljárás

(1) A rádióspektrum-gazdálkodás tekintetében a nemzeti szabályozó hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy legalább a következő intézkedéseket elfogadják:

a)  az 54. cikkel összefüggésben az egyéni rádióspektrum-használati jogok esetében a kiválasztási folyamat;

b)  a 48. cikk (4) bekezdésével összefüggésben – adott esetben – az ajánlattevőre vonatkozó kiválasztási kritériumok;

c)  a 42. cikkel összefüggésben a gazdasági spektrumértékelési intézkedések olyan paraméterei, mint az indulóár;

d)  a 49. és az 50. cikkel összhangban a használati jogok érvényességének időtartama és a megújítás feltételei;

e)  az 52. cikk értelmében – szükség esetén – bármely intézkedés a verseny ösztönzésére;

f)  az 51. cikkel összefüggésben a rádióspektrum-használati jogok odaítélésére, átruházására, ezen belül kereskedelmére és bérbeadására, az 59. cikk (3) bekezdésével összefüggésben a spektrum vagy vezeték nélküli infrastruktúra megosztására vagy az 52. cikk (2) bekezdésének c) és e) pontjával összefüggésben a használati jogok felhalmozására vonatkozó feltételek; és

g)  a 47. cikkel összefüggésben a lefedettség feltételeinek paraméterei a tagállami szakpolitika e tekintetben kialakított általános célkitűzései alapján.

Ezen intézkedések elfogadásakor a nemzeti szabályozó hatóságnak figyelembe kell vennie a többi tagállam nemzeti szabályozó hatóságaival, a Bizottsággal és a BEREC-kel az uniós szintű következetesség biztosítása érdekében folytatott együttműködés szükségességét, a tagállam által megállapított vonatkozó nemzeti szakpolitikai célkitűzéseket, valamint az egyéb, az uniós joggal összhangban lévő, a rádióspektrum-gazdálkodásra vonatkozó nemzeti intézkedéseket, és intézkedését a piacon kialakult verseny-, műszaki és gazdasági helyzet alapos és tárgyilagos értékelésére kell alapoznia.

(2) A határokon átnyúló egyeztetés megkönnyítése és a rádióspektrum hatékony használatának elősegítése érdekében, amennyiben egy nemzeti szabályozó hatóságnak olyan intézkedés elfogadása áll a szándékában, amely az (1) bekezdés a)–g) pontjának hatálya alá tartozik, az intézkedéstervezetet az azt megalapozó indokolással együtt nyilvánosságra hozza és hozzáférhetővé teszi, és erről tájékoztatja a BEREC-et, a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoportot, a Bizottságot és a többi tagállam nemzeti szabályozó hatóságait.

(3) A BEREC az intézkedéstervezet nyilvánosságra hozatalát követő három hónapon ▌belül indokolással ellátott véleményt ad ki az intézkedéstervezetről, amely elemzi, hogy az adott intézkedés-e a legmegfelelőbb az alábbi célok elérésére:

a)  ösztönözni a belső piac fejlődését – többek között a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást – és a versenyt, maximalizálni a fogyasztói előnyöket, és összességében megvalósítani a 3. cikkben és a 45. cikk (2) bekezdésében meghatározott célkitűzéseket ▌;

b)  biztosítani az eredményes és hatékony spektrumhasználatot; és

c)  stabil és kiszámítható beruházási feltételeket biztosítani a meglévő és a leendő rádióspektrum-használók számára a rádióspektrumon alapuló elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása céljából történő hálózatkiépítés során.

Az indokolással ellátott véleményben fel kell tüntetni, ha az intézkedéstervezetet módosítani kell, vagy vissza kell vonni. A BEREC-nek ehhez adott esetben konkrét ajánlásokat kell kidolgoznia. A nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság is tehetnek észrevételeket az érintett nemzeti szabályozó hatóságnak a határozattervezetre vonatkozóan.

A BEREC elfogadja és nyilvánosságra hozza azokat a kritériumokat, amelyeket bármely intézkedéstervezet értékelése során alkalmazni fog.

(4) Az e cikk szerinti feladataik elvégzése során a BEREC-nek és a nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük különösen az alábbiakat:

a)  az ezen irányelvben meghatározott célkitűzések és elvek; valamint minden, az ezen irányelvvel, valamint a 676/2002/EK és a 243/2012/EK határozattal összhangban elfogadott releváns bizottsági végrehajtási határozat;

b)  a tagállam által az uniós joggal összhangban megállapított konkrét tagállami célkitűzések;

c)  az ilyen intézkedések elfogadásának eredményeként bekövetkező versenytorzulás elkerülésének szükségessége;

(ca)  a szolgáltatás- és technológiai semlegesség;

d)  a hálózatoknak a 22. cikk alapján legutóbb végrehajtott feltérképezésének eredményei;

e)  a más tagállamokban a közelmúltban lefolytatott és folyamatban lévő kiosztási eljárásokkal való összhang biztosításának igénye és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt lehetséges hatások; és

f)  a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport minden releváns véleménye, különös tekintettel a rádióspektrum eredményes és hatékony használatára.

(5) Az érintett nemzeti szabályozó hatóság a végső határozatának elfogadása előtt a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a BEREC véleményét, valamint a Bizottság és az egyéb nemzeti szabályozó hatóságok által tett észrevételeket. A hatóságnak az elfogadott végső határozatot meg kell küldenie a BEREC-nek és a Bizottságnak.

Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság úgy dönt, hogy nem módosítja vagy nem vonja vissza az intézkedéstervezetet az e cikk (2) bekezdése szerint kiadott indokolással ellátott vélemény alapján, ezt indokolással kell alátámasztania.

Az érintett nemzeti szabályozó hatóság az intézkedéstervezetét az eljárás bármely szakaszában visszavonhatja.

(6) Az intézkedéstervezetük e cikk szerinti elkészítése során a nemzeti szabályozó hatóságok kérhetik a BEREC és a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport támogatását.

(7) A BEREC, a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport, a Bizottság és az érintett nemzeti szabályozó hatóság szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy az ezen irányelvben megállapított szabályozási célkitűzések és elvek fényében megtalálják a legmegfelelőbb és leghatékonyabb megoldást, miközben kellően figyelembe veszik a piaci szereplők szempontjait, valamint annak szükségességét, hogy biztosítsák a következetes szabályozási gyakorlat kialakítását.

(8) A nemzeti szabályozó hatóság által elfogadott végleges határozatot közzé kell tenni.

36. cikk

Rádiófrekvenciák harmonizált kijelölése

Amennyiben a rádiófrekvencia-használat harmonizációja, továbbá a hozzáférési feltételek és eljárások meghatározása megtörtént, valamint a nemzetközi megállapodásoknak és az uniós szabályoknak megfelelően megtörtént a kiválasztása azoknak a vállalkozásoknak, amelyek számára rádiófrekvenciát jelölnek ki, a tagállamok az említetteknek megfelelően adják meg az ilyen rádiófrekvenciákra vonatkozó használati jogot. Feltéve, hogy egy közös kiválasztási eljárás esetében az érintett rádiófrekvenciák használati jogához fűzött minden nemzeti feltétel teljesült, a tagállamok nem állapíthatnak meg olyan további feltételeket, kiegészítő szempontokat vagy eljárásokat, amelyek korlátoznák, megváltoztatnák vagy késleltetnék az ilyen rádiófrekvenciák közös kijelölésének helyes végrehajtását.

37. cikk

Egyéni rádióspektrum-használati jogok odaítélésére vonatkozó közös engedélyezési eljárás

(1) Abban az esetben, ha fennáll a határokon átnyúló káros zavarás jelentős kockázata, két vagy több tagállam köteles, egyéb esetekben pedig lehetősége van együttműködni egymással, a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoporttal, a Bizottsággal és a BEREC-kel a 13., 46. és 54. cikk szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából oly módon, hogy közösen dolgozzák ki az egyéni rádióspektrum-használati jogok odaítélésére vonatkozó engedélyezési eljárás egységes szempontjait, valamint közösen folytatják le a vonatkozó kiválasztási folyamatot, adott esetben az 53. cikk szerint létrehozott közös ütemtervvel összhangban.

Bármely piaci szereplő kérheti közös kiválasztási eljárás lefolytatását, amennyiben elégséges bizonyítékkal szolgál arra nézve, hogy a koordináció hiánya jelentős akadályt állít a belső piac útjába.

A közös engedélyezési eljárásnak meg kell felelnie az alábbi kritériumoknak:

a)  az egyedi nemzeti engedélyezési eljárásokat az illetékes hatóságok kezdeményezik és hajtják végre a közösen elfogadott ütemterv alapján;

b)  az eljárás adott esetben közös feltételeket és eljárásokat ír elő az egyéni jogok kiválasztására és odaítélésére az érintett tagállamok számára;

c)  adott esetben közös vagy összehasonlítható feltételeket ír elő az egyéni használati jogokhoz kapcsolódóan az érintett tagállamok között, többek között lehetővé téve, hogy a felhasználóknak hasonló rádióspektrumblokkokat ítéljenek oda;

d)  az engedélyezési eljárás lezárásáig nyitva áll más tagállamok előtt.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés alkalmazásában hozott intézkedések a 35. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak, az érintett nemzeti szabályozó hatóságoknak egyidejűleg az említett cikkben előírt eljárást kell követniük.

III. FEJEZET

Harmonizációs eljárások

38. cikk

Harmonizációs eljárások

(1) A 37. cikknek, a 45. cikknek, a 46. cikk (3) bekezdésének, a 47. cikk (3) bekezdésének és az 53. cikknek a sérelme nélkül, ha a Bizottság megállapítja, hogy az ezen irányelvben meghatározott szabályozási feladatok nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok általi végrehajtásában tapasztalható eltérések a belső piac akadályát képezhetik, akkor a Bizottság a 3. cikkben foglalt célok elérésének előmozdítása érdekében – a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a BEREC véleményét – ajánlást adhat ki vagy határozatot fogadhat el ezen irányelv rendelkezéseinek harmonizált alkalmazásáról.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy feladataik elvégzése során a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vegyék az (1) bekezdés szerinti ajánlásokat. Ha egy nemzeti szabályozó hatóság vagy egyéb illetékes hatóság úgy dönt, hogy nem követ egy ajánlást, erről tájékoztatja a Bizottságot, és megindokolja álláspontját.

(3) Az (1) bekezdés szerint elfogadott határozatok kizárólag a következő kérdések kezelésére irányuló harmonizált vagy összehangolt elvek megállapítására terjedhetnek ki:

a)  a 62. és a 65. cikk alkalmazása során a hírközlési piacok szabályozására vonatkozó általános szabályozási elvek nemzeti szabályozó hatóságok általi következetlen alkalmazása, amennyiben a belső piac akadályát képezi. Az ilyen határozatokban nem lehet a nemzeti szabályozó hatóságok által a 33. cikk szerint kiadott egyedi értesítésekre hivatkozni;

  Ilyen esetben a Bizottság csak határozattervezetre tesz javaslatot:

–  az ugyanezen kérdéssel foglalkozó bizottsági ajánlás elfogadását követő legalább két évvel, és

–  a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a BEREC által a Bizottság kérését követő három hónapon belül kiadott véleményt a szóban forgó határozat elfogadása ügyében;

b)  a számkiosztás, beleértve a számtartományokat, a számok és az azonosítók hordozhatóságát, a szám- és a címfordítási rendszereket és a „112” hívószámon elérhető segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférést is.

(4) Az (1) bekezdésben említett határozatot a 110. cikk (4) bekezdésében említett vizsgáló bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(5) A BEREC saját kezdeményezésére – többek között elektronikus hírközlési hálózatokat biztosító vagy szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás által benyújtott panasz alapján – tanácsot adhat a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdés alapján szükséges-e intézkedni.

(5a) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (1), (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül, ha a BEREC elfogadott véleménye szerint az ezen irányelvben meghatározott szabályozási feladatok nemzeti szabályozó hatóságok vagy egyéb illetékes hatóságok általi végrehajtásában eltérések tapasztalhatók és a szóban forgó eltérések akadályt támaszthatnak a belső piacon, akkor a Bizottság vagy ajánlást fogad el az (1) bekezdésnek megfelelően, vagy pedig – ha ugyanazon tárgyban már több, mint két évvel korábban elfogadott ajánlást – a (3) bekezdéssel összhangban határozatot fogad el, anélkül, hogy ismét kikérné a BEREC véleményét.

Amennyiben a Bizottság nem fogadott el ajánlást az első albekezdés szerint, és határozatot sem fogadott el a BEREC véleményének elfogadásától számított egy éven belül, úgy tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy miért nem tette meg, és az indokokat nyilvánosságra is hozza.

Amennyiben a Bizottság elfogadott ajánlást, de a belső piacon akadályokat támasztó következetlen alkalmazás az ajánlást két évvel követően is fennáll, úgy a Bizottság vagy határozatot fel – amire újabb egy év áll a rendelkezésére – a (3) bekezdésnek megfelelően, vagy pedig, ha nem fogad el határozatot, akkor tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy miért nem tette meg, és az indokokat nyilvánosságra is hozza.

39. cikk

Szabványosítás

(1) A Bizottság összeállítja és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a 1 nem kötelező szabványok, illetve előírások jegyzékét, amely az elektronikus hírközlő hálózatok, az elektronikus hírközlési szolgáltatások, a kapcsolódó létesítmények és szolgáltatások összehangolt szolgáltatásának ösztönzéséhez alapul szolgál. Szükség szerint a Bizottság – az (EU) 2015/1535 irányelv által létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően – kérheti, hogy az európai szabványügyi szervezetek (az Európai Szabványügyi Bizottság [CEN], az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság [CENELEC] és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet [ETSI]) szabványokat dolgozzanak ki.

(2) A tagállamok a szolgáltatásnyújtásra, valamint a műszaki interfészek, illetve hálózati funkciók biztosítására vonatkozóan ösztönzik az (1) bekezdésben említett szabványok, illetve előírások alkalmazását annyiban, amennyiben ez a szolgáltatások interoperabilitásának és összekapcsolhatóságának, a végpontok közötti összeköttetés biztosításához és a szolgáltatóváltás megkönnyítéséhez a felhasználók választási szabadságának fokozása érdekében feltétlenül szükséges.

Mindaddig, ameddig a szabványoknak, illetve előírásoknak az (1) bekezdés szerinti közzététele nem történt meg, a tagállamok ösztönzik az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott szabványok, illetve előírások alkalmazását.

Ilyen szabványok és/vagy előírások hiányában a tagállamok ösztönzik a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU), a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete (CEPT), a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) vagy a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) által elfogadott nemzetközi szabványok vagy ajánlások alkalmazását.

Amennyiben léteznek nemzetközi szabványok, a tagállamok arra ösztönzik az európai szabványügyi szervezeteket, hogy az ilyen szabványokat vagy azok megfelelő részeit vegyék alapul szabványaik kidolgozásakor, kivéve, ha az adott nemzetközi szabványok, illetve azok megfelelő részei nem lennének hatékonyak.

Az (1) bekezdésben vagy e bekezdésben említett bármely szabvány az ezen irányelv alapján esetlegesen előírt módon megkönnyíti hozzáférést, amennyiben megvalósítható.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett szabványokat, illetve előírásokat nem megfelelően alkalmazták, és ezért a szolgáltatások interoperabilitását egy vagy több tagállamban nem lehet biztosítani, az ilyen szabványok, illetve előírások alkalmazása a (4) bekezdésben megállapított lejárás szerint kötelezővé tehető, annyiban, amennyiben a szolgáltatások interoperabilitásának biztosításához és a felhasználók választási szabadságának fokozásához ez feltétlenül szükséges.

(4) Ha a Bizottság kötelezővé kívánja tenni egyes szabványok és/vagy előírások alkalmazását, az Európai Unió Hivatalos Lapjában hirdetményt tesz közzé és minden érintett felet észrevételezésre hív fel. A Bizottság megfelelő végrehajtási intézkedéseket hoz és kötelezővé teszi a megfelelő szabványok alkalmazását oly módon, hogy azokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szabvány- és/vagy előírásjegyzékben kötelező szabványként tünteti fel.

(5) Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdésben említett szabványok és/vagy előírások már nem járulnak hozzá a harmonizált elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához, vagy már nem felelnek meg a fogyasztói igényeknek, vagy hátráltatják a technológiai fejlődést, törli azokat az (1) bekezdésben említett szabvány- és/vagy előírásjegyzékből.

(6) Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a (4) bekezdésben említett szabványok, illetve előírások már nem járulnak hozzá a harmonizált elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához, vagy már nem felelnek meg a fogyasztói igényeknek, vagy hátráltatják a technológiai fejlődést, 1 akkor megfelelő végrehajtási intézkedéseket hoz, majd a kérdéses szabványokat és/vagy előírásokat törli az (1) bekezdésben előírt szabvány-, illetve előírásjegyzékből.

(7) A (4) és a (6) bekezdésben említett végrehajtási intézkedéseket a 110. cikk (4) bekezdésében említett vizsgáló bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(8) Ez a cikk nem alkalmazható azokra az alapvető követelményekre, interfész előírásokra, illetve harmonizált szabványokra, amelyekre a 2014/53/EU irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni.

V. cím: Biztonság és integritás

40. cikk

A hálózatok és a szolgáltatások biztonsága

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók megfelelő és arányos műszaki és szervezeti intézkedéseket hozzanak a hálózataikat és szolgáltatásaikat érintő kockázatok megfelelő kezelése érdekében. Az ezen intézkedések által biztosított biztonsági szintnek – figyelembe véve az ezen intézkedések területén elért legújabb eredményeket – meg kell felelnie a kockázat mindenkori mértékének. Intézkedéseket kell hozni különösen annak biztosítása céljából, hogy amennyiben a titoktartáshoz szükséges, az elektronikus hírközlés tartalmát alapértelmezetten titkosítsák a végpontok között, a váratlan biztonsági események felhasználókra és egyéb hálózatokra vagy szolgáltatásokra gyakorolt hatásának megelőzése és minimalizálása érdekében.

(1a) A tagállamok nem írnak elő olyan kötelezettségeket a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatók számára, amelyek hálózataik és szolgáltatásaik biztonságát gyengítenék.

Amennyiben a tagállamok további biztonsági követelményeket szabnak meg az egynél több országban nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatók tekintetében, ezeket az intézkedéseket be kell jelenteniük a Bizottságnak és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségnek (ENISA). Az ENISA segítséget nyújt a tagállamoknak a meghozott intézkedések koordinálásában, hogy elkerüljék a párhuzamosságot és az eltérő követelményeket, amelyek nyomán biztonsági kockázatok merülhetnek fel, és akadályok keletkezhetnek a belső piacon.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltatói – az általuk szolgáltatott hálózaton keresztül nyújtott szolgáltatások folytonosságának garantálása érdekében – megtegyenek minden megfelelő lépést hálózataik integritásának biztosítására.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók indokolatlan késedelem nélkül értesítsék az illetékes hatóságot olyan váratlan biztonsági eseményről vagy integritásvesztésről, amely jelentős hatással volt a hálózatok, illetve a szolgáltatások működésére.

Egy biztonsági incidens hatása jelentőségének meghatározásához elsősorban az alábbi paramétereket kell figyelembe venni:

a)  a váratlan biztonsági esemény által érintett felhasználók száma;

b)  a váratlan biztonsági esemény időtartama;

c)  a váratlan biztonsági esemény által érintett terület földrajzi kiterjedése;

d)  a hálózatra vagy a szolgáltatás működésére gyakorolt hatás mértéke;

e)  a gazdasági és társadalmi tevékenységekre gyakorolt hatás.

Az érintett illetékes hatóság szükség szerint értesíti a többi tagállam illetékes hatóságát és az ▌ENISA-t. Az érintett illetékes hatóság tájékoztathatja a nyilvánosságot, illetve a szolgáltatókat erre kötelezheti, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a váratlan biztonsági esemény nyilvánosságra hozatalához közérdek fűződik.

Az érintett illetékes hatóság a beérkező bejelentésekről és az e bekezdésnek megfelelően tett intézkedésekről évente összefoglaló jelentést nyújt be a Bizottságnak és az ENISA-nak.

A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a nyilvános hírközlési hálózatokban vagy a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokban biztonsági esemény meghatározott kockázata áll fenn, e hálózatok vagy szolgáltatások nyújtói tájékoztassák felhasználóikat e kockázatról és bármely lehetséges, a felhasználók által meghozható védelmi vagy orvosló intézkedésről.

(4) Ez a cikk nem sérti a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló (EU) 2016/679 rendeletet és az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelvet.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 109. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) és a (2) bekezdésben említett intézkedések meghatározása céljából, beleértve a bejelentés körülményeit, és a bejelentésre vonatkozóan alaki és eljárási követelményeket megállapító intézkedéseket. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a lehető legnagyobb mértékben európai és nemzetközi szabványokon alapulnak majd, és nem akadályozzák meg a tagállamokat abban, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett célok elérése érdekében további követelményeket határozzanak meg. Az első ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat [dátum beillesztendő]-ig kell elfogadni.

(5a) E bekezdés következetes alkalmazásának elősegítése érdekében az ENISA az érdekeltekkel folytatott konzultációt követően és a Bizottsággal és a BEREC-kel szorosan együttműködve [dátum beillesztendő]-ig iránymutatást fogad el a hálózatok és szolgáltatások biztonságára vonatkozó minimumkritériumokkal és közös megközelítésekkel, valamint a végponttól végpontig terjedő titkosítás használatának előmozdításával kapcsolatban.

41. cikk

Végrehajtás és érvényesítés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok jogosultak legyenek a 40. cikk végrehajtása érdekében kötelező utasításokat kiadni – többek között váratlan biztonsági esemény megelőzése vagy orvoslása érdekében szükséges intézkedések és a végrehajtási határidők vonatkozásában – a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók részére.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok jogosultak legyenek kötelezni a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat:

  a) a szolgáltatásaik és a hálózataik biztonsági és/vagy integritási szintjének megállapításához szükséges adatok szolgáltatására, ideértve írásos biztonsági stratégiájuk átadását is; és

  b) arra, hogy vessék alá magukat egy minősített független szerv vagy egy illetékes hatóság által végzett biztonsági ellenőrzésnek, és az ellenőrzés eredményeit bocsássák az illetékes hatóság rendelkezésére. Az ellenőrzés költségei az adott vállalkozást terhelik.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek a szabályok be nem tartásának, valamint annak a hálózatok és a szolgáltatások biztonságára gyakorolt hatásainak kivizsgálásához szükséges hatáskörökkel.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok a 40. cikk végrehajtása érdekében rendelkezzenek a szükséges hatáskörökkel ahhoz, hogy igénybe vegyék az (EU) 2016/1148 irányelv 9. cikke szerinti, számítógép-biztonsági eseményekre reagáló csoportok (CSIRT-ek) támogatását a szóban forgó irányelv I. mellékletének 2. pontja szerint a CSIRT-ek feladatkörébe tartozó kérdésekben.

(5) Az illetékes hatóságoknak – amennyiben helyénvaló és összhangban áll a nemzeti joggal – konzultálniuk kell és együtt kell működniük az érintett nemzeti bűnüldöző hatóságokkal, az (EU) 2016/1148 irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározott illetékes hatóságokkal és a nemzeti adatvédelmi hatóságokkal.

II. rész HÁLÓZATOK

I. cím: Piacra lépés és kiépítés

42. cikk

A rádióspektrumra vonatkozó használati jogok és a létesítménytelepítési jogok díjai

A tagállamok feljogosíthatják az illetékes hatóságot arra, hogy olyan díjakat vessen ki a rádióspektrum-használati jogokért, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltatások vagy hírközlő hálózatok és a kapcsolódó létesítmények biztosításához használt, állami vagy magántulajdonú ingatlanokon, azok felett vagy alatt létesítmények telepítésére vonatkozó jogokért, amelyek biztosítják a szóban forgó erőforrások optimális felhasználását. A tagállamok biztosítják, hogy az ilyen díjak tárgyilagos mérce szerint indokoltak, átláthatóak, megkülönböztetéstől mentesek és a céljukkal arányosak legyenek, és hogy megállapításuk a 3. és a 4. cikkben, valamint a 45. cikk (2) bekezdésében szereplő célkitűzések, továbbá a következők figyelembevétele mellett történjen :

a)  szolgáltatás- és technológiasemlegesség kizárólag a 45. cikk (4) és (5) bekezdése szerinti korlátozásokkal, a spektrum eredményes és hatékony használatának előmozdítása és a spektrum társadalmi és gazdasági hasznosságának maximalizálása mellett;

b)  az innovatív szolgáltatások fejlesztése iránti igény figyelembevétele; és

c)  az erőforrások lehetséges alternatív felhasználásának figyelembevétele.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy ▌a rádióspektrum-használati jogok minimális díjtételeiként megállapított kiinduló árak figyelembe vegyék a jogok értékét esetleges alternatív használatuk esetén és tükrözzék a 3. és 4. cikk, valamint a 45. cikk (2) bekezdése szerinti célkitűzések megvalósítása miatt az ezekhez a jogokhoz kapcsolódó feltételekből – például a szokásos kereskedelmi feltételektől eltérő lefedettségi kötelezettségekből – fakadó többletköltségeket.

(3) A tagállamok a szóban forgó rádióspektrum tényleges rendelkezésre állásával összefüggő olyan fizetési feltételeket alkalmaznak, amelyek nem képeznek szükségtelen terheket a rádióspektrum hatékony kihasználásához és a kapcsolódó szolgáltatások biztosításához szükséges hálózatokba és a kapcsolódó létesítményekbe való további beruházások szempontjából.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben az illetékes hatóságok díjakat vetnek ki, annak során figyelembe vegyék az ezen irányelv alapján meghatározott általános felhatalmazással vagy használati jogokkal összefüggő egyéb díjakat vagy igazgatási díjakat annak érdekében, hogy az elektronikus hírközlő hálózatokat és hírközlési szolgáltatásokat biztosító szolgáltatókra ne háruljanak indokolatlan pénzügyi terhek.

(5) Az e cikk alapján meghatározott díjak kiszabásának összhangban kell lennie a 23. cikkben, valamint adott esetben a 35. cikkben, a 48. cikk (6) bekezdésében és az 54. cikkben meghatározott követelményekkel.

 

I. FEJEZET

A FÖLDTERÜLETHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

43. cikk

Szolgalmi jogok

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amikor valamely illetékes hatóság:

–  köztulajdonban vagy magántulajdonban lévő ingatlanon, ilyen ingatlan felett vagy alatt létesítmény telepítésére vonatkozó jognak egy nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatására jogosult vállalkozás számára történő megadása iránti kérelmet bírál el, vagy

–  köztulajdonban lévő ingatlanon, ilyen ingatlan felett vagy alatt létesítmény telepítésére vonatkozó jognak egy nem nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatására jogosult vállalkozás számára történő megadása iránti kérelmet bírál el,

az illetékes hatóság:

–  megkülönböztetés és késedelem nélkül alkalmazott, egyszerű, hatékony, átlátható és nyilvános eljárások alapján járjon el, és határozatát minden esetben a kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül hozza meg, kivéve a kisajátítás eseteit, és

–  az ilyen jogok feltételekhez kötése esetén tartsa tiszteletben az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét.

A fent említett eljárások eltérhetnek attól függően, hogy a kérelmező nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltat-e vagy sem.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat és/vagy nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat üzemeltető vállalkozások állami szervek vagy önkormányzatok tulajdonában vagy ellenőrzése alatt maradnak, az (1) bekezdésben említett jogok megadására vonatkozó funkció a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységektől ténylegesen elkülönüljön.

(2a) A tagállamok hatékony mechanizmust jelölnek ki vagy hoznak létre annak lehetővé tétele érdekében, hogy a vállalkozások az érintett felektől független szerv jogorvoslattal élhessenek a létesítmények telepítésére vonatkozó jog megadása tárgyában hozott határozatokkal szemben. E szervnek észszerű időn belül kell meghoznia határozatát.

44. cikk

Helymegosztás, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó létesítmények megosztása az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatói számára

(1) Amennyiben egy üzemeltető élt azzal a joggal, hogy a nemzeti jogszabályok értelmében köztulajdonban vagy magántulajdonban lévő ingatlanon, ilyen ingatlan felett vagy ingatlan alatt létesítményeket telepítsen, vagy az ingatlan kisajátítására vagy használatára vonatkozó eljárást igénybe vette, az illetékes hatóságok a környezet, a közegészség vagy a közbiztonság védelme, illetve település- vagy területrendezési célok megvalósítása érdekében előírhatják a helymegosztást, valamint a hálózati elemek és a telepített kapcsolódó létesítmények megosztását. A helymegosztás, a hálózati elemek és a telepített létesítmények, valamint az ingatlanok megosztása csak azt követően tehető kötelezővé, hogy megfelelő idő állt rendelkezésre a nyilvános konzultációra, amelynek keretében minden érdekelt félnek kötelező lehetőséget adni nézetei kifejtésére, valamint csak az olyan meghatározott területeken, amelyek esetében a szóban forgó megosztás szükségesnek bizonyul az e cikkben meghatározott célok teljesítéséhez. Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy előírják az ilyen létesítmények, illetve ingatlanok, többek között a földterületek, az épületek, az épületek bejárata, az épületek kábelezése, a tartóoszlopok, az antennák, a tornyok és egyéb támasztószerkezetek, az alépítmények, a kábelcsatornák, az ellenőrzőaknák és a szekrények megosztását vagy az állami építési munkák összehangolását megkönnyítő intézkedéseket. A nemzeti szabályozó hatóságok szükség esetén megállapítják a létesítmény- vagy ingatlanmegosztással és az építési munkákkal összefüggésben felmerülő költségek megosztására vonatkozó szabályokat.

(2) Az illetékes hatóság által az e cikknek megfelelően hozott intézkedéseknek objektíveknek, átláthatóknak, megkülönböztetésmenteseknek és arányosaknak kell lenniük. Adott esetben ezeket az intézkedéseket a nemzeti szabályozó hatóságokkal koordinálva kell végrehajtani.

II. FEJEZET

A RÁDIÓSPEKTRUMHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

1. szakasz: Felhatalmazások

45. cikk

Gazdálkodás a rádióspektrummal

(1) Tekintettel arra, hogy a rádióspektrum a fontos társadalmi, kulturális és gazdasági értéket képviselő közjavak közé tartozik, a tagállamok a 3. és a 4. cikkel összhangban biztosítják területükön az elektronikus hírközlési szolgáltatások és hírközlő hálózatok vonatkozásában a rádióspektrummal történő hatékony gazdálkodást. Biztosítják, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatások és hírközlő hálózatok számára történt rádióspektrum-felosztás és az ilyen rádióspektrumra vonatkozó általános felhatalmazások és egyéni használati jogok kiadását az illetékes hatóságok tárgyilagos, átlátható, a versenyre serkentőleg ható, megkülönböztetéstől mentes és arányos kritériumok alapján végezzék.

E cikk alkalmazása során a tagállamok tiszteletben tartják a vonatkozó nemzetközi egyezményeket, beleértve a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) rádiószabályzatát és az ITU keretében elfogadott más egyezményeket, és figyelembe vehetnek közrendi megfontolásokat is.

(2) A tagállamok – összhangban a rádióspektrum eredményes és hatékony használatának szükségességével – az Unió egészében előmozdítják a rádiófrekvenciák használatának harmonizációját a fogyasztók javára váló versenyből és más tényezőkből fakadó előnyök, például a méretgazdaságosság, valamint a szolgáltatások és hálózatok átjárhatósága megvalósításának érdekében. Ennek során a 4. cikknek és a 676/2002/EK határozatnak megfelelően járnak el, többek között :

a)  biztosítják a magas színvonalú és nagy sebességű lakossági és területi lefedettséget bel- és kültéren egyaránt, valamint a fő nemzeti és európai ▌közlekedési útvonalak mentén, beleértve a 1315/2013/EU rendelet meghatározása szerinti transzeurópai közlekedési hálózatot is;

b)  biztosítják, hogy különösen a hálózat kiépítettsége vagy a népsűrűség tekintetében hasonló területekre egységes lefedettségi feltételek vonatkozzanak;

c)  megkönnyítik az új, vezeték nélküli hírközlési technológiák és alkalmazások gyors fejlesztését az Unióban, többek között – adott esetben – több ágazatra kiterjedő megközelítés alkalmazásával;

ca)   a hosszú távú befektetések előmozdítása érdekében kiszámíthatóságot és következetességet biztosítanak a jogok megadása, meghosszabbítása, módosítása, korlátozása vagy visszavonása tekintetében;

d)  gondoskodnak az egy vagy több tagállamot érintő káros zavarás megelőzéséről a 28., illetve a 46. cikknek megfelelően, valamint e célból meghozzák a megfelelő megelőző és korrekciós intézkedéseket;

e)  ösztönzik a spektrum megosztott használatát a hasonló és/vagy különböző spektrumhasználati módok között a megosztásra vonatkozó, az uniós joggal összhangban, megfelelően megállapított szabályok és feltételek révén, többek között a meglévő használati jogok védelmének biztosításával;

f)  a legmegfelelőbb és a lehető legkisebb terhet jelentő engedélyezési rendszert alkalmazzák a 46. cikknek megfelelően oly módon, hogy a rádióspektrum-használat során maximalizálják a rugalmasságot, a megosztást és a hatékonyságot;

g)  biztosítják, hogy a rádióspektrum-használati jogok megadására, átruházására, meghosszabbítására, módosítására és visszavonására vonatkozó szabályok meghatározása és alkalmazása egyértelmű és átlátható módon történjen a szabályozási környezet biztonságának, következetességének és kiszámíthatóságának biztosítása érdekében;

h)  biztosítják, hogy a közegészség káros elektromágneses sugárzással szembeni védelme érdekében az Unió egészében következetes és kiszámítható legyen a rádióspektrum-használat engedélyezésének módja.

A Bizottság a műszaki harmonizációs intézkedéseknek a 676/2002/EK határozat alapján történő elfogadásakor a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport véleményének lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett végrehajtási intézkedést fogad el, amelyben meghatározhatja, hogy a harmonizált sávokra vonatkozó jogok ezen irányelv 46. cikke alapján általános felhatalmazás vagy egyéni használati jogok hatálya alá tartoznak-e. Ezeket a végrehajtási intézkedéseket a 110. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Amennyiben a Bizottság a 39. cikk szerint intézkedések meghozatalát tervezi, aszóban forgó szabványok vagy előírások által a rádióspektrum koordinálására, harmonizációjára vagy rendelkezésre állására gyakorolt hatás tekintetében kikéri a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport véleményét. A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó tanácsadó csoport tanácsát.

(3) Amennyiben az érintett tagállam a 676/2002/EK határozat alapján elfogadott harmonizációs intézkedés szerint és annak alávetve rendelkezésre bocsátotta egy harmonizált sáv használatát, de az iránt tagállami vagy regionális szinten nincs piaci kereslet, akkor megengedheti az érintett sáv egészének vagy egy részének a (4) és (5) bekezdéssel összhangban történő alternatív felhasználását, beleértve a már meglévő felhasználást, feltéve, hogy:

a)  a harmonizált sáv használata iránti piaci kereslet hiányának megállapítása nyilvános konzultáció alapján történik a 23. cikkel összhangban, amely többek között a piaci kereslet előretekintő értékelését is magába foglalja;

b)  a szóban forgó alternatív felhasználás nem hiúsítja meg vagy akadályozza más tagállamokban a harmonizált sáv rendelkezésre állását vagy használatát; és

c)  az érintett tagállam kellően figyelembe veszi a harmonizált sáv hosszú távú rendelkezésre állását és használatát az Unióban, valamint a berendezésekre vonatkozóan a harmonizált rádióspektrum uniós szinten való használatából eredő méretgazdaságosságot.

Az alternatív felhasználás csak kivételes esetekben engedhető meg, amennyiben a sávra a használatra történő rendelkezésre bocsátás időpontjában nincs igény. A kivételes alapon történő alternatív felhasználásra vonatkozó bármely határozatot három évente, illetve a harmonizációs intézkedésnek megfelelően a sáv használata iránt valamely jövőbeni felhasználó által az illetékes hatósághoz intézett kérelem esetén azonnal felül kell vizsgálni. A tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot a meghozott döntésről, valamint a felülvizsgálat eredményéről, amelyhez indoklást fűz.

(4) Ha a második albekezdés másként nem rendelkezik, a tagállamok biztosítják, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatások vagy hírközlő hálózatok céljára a tagállamok nemzeti frekvencia-felosztási tervében az uniós joggal összhangban rendelkezésre állónak nyilvánított rádióspektrumban minden típusú, elektronikus hírközlési szolgáltatásra irányuló technológia használható legyen.

A tagállamok azonban csak akkor jogosultak arányos és megkülönböztetéstől mentes korlátozásokat előírni az elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára használt rádióhálózat vagy vezeték nélküli hozzáférési technológia típusaira, ha ez az alábbiakhoz szükséges:

a) a káros zavarás elkerüléséhez;

  b) a lakosság egészségének az elektromágneses mezőkkel szembeni védelméhez, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve az 1999/519/EK tanácsi ajánlást[40];

  c) a szolgáltatás műszaki minőségének biztosításához;

  d) a rádióspektrum ▌uniós jognak megfelelő, megosztott felhasználásának maximalizálásához;

  e) a hatékony rádióspektrum-használat biztosításához; vagy

  f) az (5) bekezdéssel összhangban közérdekű cél megvalósításának biztosításához

. Ha a második albekezdés másként nem rendelkezik, a tagállamok biztosítják, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára a tagállamok nemzeti frekvencia-felosztási tervében az uniós joggal összhangban rendelkezésre állónak nyilvánított rádióspektrumban minden típusú elektronikus hírközlési szolgáltatás használható legyen. A tagállamok ugyanakkor jogosultak arányos és megkülönböztetéstől mentes korlátozásokat előírni az elektronikus hírközlési szolgáltatások típusára, többek között szükség esetén az ITU rádiószabályzat valamely követelményének teljesítése érdekében.

A bizonyos elektronikus hírközlési szolgáltatásnak egy adott, elektronikus hírközlési szolgáltatásokra alkalmas sávban való nyújtására kötelező intézkedést csak az uniós joggal összhangban a tagállamok által meghatározott közérdekű célok indokolhatják, mint például, a teljesség igénye nélkül:

a) életbiztonság;

  b) a társadalmi, regionális vagy területi kohézió ösztönzése;

  c) a rádióspektrum nem hatékony kihasználásának elkerülése; ▌

  d) a kulturális és nyelvi sokszínűség, illetőleg a médiapluralizmus előmozdítása, például rádióműsor és televízióműsor-terjesztő szolgáltatások nyújtása révén.

da) a nagyon nagy kapacitású internetkapcsolat előmozdítása a fő közlekedési útvonalak mentén.

Olyan intézkedés, amely egy adott sávban minden más elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását tiltja, kizárólag akkor írható elő, ha azt életbiztonság védelmét szolgáló szolgáltatás iránti igény indokolja. A tagállamok kivételesen, az Unió vagy a tagállamok által az uniós jogszabályokkal összhangban általuk meghatározott más közérdekű célok megvalósítása érdekében is kiterjeszthetik az ilyen intézkedést.

(6) A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják a (4) és (5) bekezdésben előírt korlátozások és intézkedések szükségességét, és nyilvánosságra hozzák ezen felülvizsgálatok eredményeit.

(7) A 2011. május 25. előtt megállapított korlátozásoknak az ezen irányelv alkalmazási időpontjáig meg kell felelniük a (4) és (5) bekezdésnek.

46. cikk

Felhatalmazás rádióspektrum-használatra

(1) A tagállamok döntenek a rádióspektrum-használat engedélyezésének legmegfelelőbb rendszeréről azzal a céllal, hogy elősegítsék a rádióspektrumnak az általános felhatalmazások alapján történő használatát, beleértve a megosztott felhasználást is, valamint az egyéni használati jogok megadását azokra az esetekre korlátozzák, amikor ▌ez az alábbiak érdekében szükséges:

a)  ▌

b)  a káros zavarás elkerülése vagy a vele szembeni védelem ▌;

c)  ▌

d)  a kommunikáció vagy a szolgáltatás műszaki színvonalának biztosítása ▌;

e)  a tagállamok által az uniós jogszabályokkal összhangban meghatározott egyéb közérdekű célok elérése;

(ea)  a hatékony spektrumhasználat biztosítása.

Adott esetben a tagállamok megfontolják annak lehetőségét, hogy engedélyezzék a rádióspektrum használatát az általános meghatalmazás és az egyéni használati jogok kombinációja alapján, figyelembe véve a különböző kombinációk és az egyik kategóriából a másikba történő fokozatos átsorolások által valószínűsíthetően a versenyre, az innovációra és a piacra jutásra gyakorolt hatásokat.

–  ▌

–  ▌

–  ▌

–  ▌

A tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik a káros interferencia kezelésére szolgáló technológiai megoldásokat, ezáltal minimalizálják a rádióspektrum használatára vonatkozó korlátozásokat, a lehető legkisebb teherrel járó felhatalmazási rendszer alkalmazása érdekében.

(2) Osztott használat alkalmazása esetén a tagállamok biztosítják, hogy ▌a rádióspektrum megosztott használatára vonatkozó szabályokat és feltételeket az engedélyezési okiratok egyértelműen és pontosan meghatározzák. Ezek a szabályok előmozdítják a hatékony használatot, a versenyt és az innovációt, valamint magukban foglalják a nagykereskedelmi hozzáférés igazságos és megkülönböztetéstől mentes feltételeit.

(3) A Bizottság a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport véleményének lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett végrehajtási intézkedéseket fogad el a harmonizált rádióspektrum tekintetében az (1) és (2) bekezdésben említett kritériumok, szabályok és feltételek alkalmazási szabályaira vonatkozóan. Ezeket az intézkedéseket a 110. cikk (4) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárás keretében fogadja el. Ezeket az intézkedéseket [időpont beillesztése]-ig el kell fogadni.

47. cikk

Az általános felhatalmazáshoz és a rádióspektrum-használati joghoz fűzött feltételek

(1) Az illetékes hatóságok a rádióspektrum-használatra vonatkozó egyéni jogokhoz és általános felhatalmazáshoz a 13. cikk (1) bekezdése szerint feltételeket fűzhetnek azért, hogy biztosítsák a rádióspektrumnak az általános felhatalmazás kedvezményezettjei, az egyéni használatai jog gyakorlói vagy egy egyéni használati jogot megvásároló vagy haszonbérbe vevő egyéb harmadik felek általi optimális hatékonyságú használatát. A hatóságok egyértelműen meghatározzák a szóban forgó feltételeket, többek között a használat szükséges szintjét, valamint e feltételek 30. cikkel összhangban történő teljesülésének biztosítása érdekében az e kötelezettséggel összefüggő eladás és haszonbérbeadás lehetőségét. Egyéni jogok esetében minden ilyen feltételt világosan meg kell határozni még az odaítélés vagy a meghosszabbítás előtt. Ha szükséges, a feltételeket az illetékes hatóság a félidős felülvizsgálat során közérdekű célok elérése érdekében a 3. cikkel összhangban módosíthatja A rádióspektrum-használat meghosszabbításához kapcsolódó feltételek nem biztosíthatnak jogtalan előnyöket a szóban forgó jogok gyakorlóinak.

Bármely ilyen feltételnek meg kell határoznia bármely alkalmazandó paramétert, ideértve a jogok igénybevételére rendelkezésre álló időszakot is, amelynek be nem tartása feljogosítja az illetékes hatóságot a használati jog visszavonására vagy egyéb intézkedések, úgymint megosztott használat előírására.

A rádióspektrum hatékonyságának maximalizálása érdekében a kiosztandó rádióspektrum mennyiségének és jellegének meghatározásakor az illetékes hatóság különösen a következőket veszi figyelembe:

a) az egymást kiegészítő sávok egy kiosztási eljárásban történő együttes kezelésének a lehetősége; és

b) a rádióspektrumblokkok méretének relevanciája vagy e blokkoknak a lehetséges felhasználásuk alapján való kombinálása, különös tekintettel a kialakulóban lévő új kommunikációs rendszerek által támasztott igényekre.

Az illetékes hatóságok időben konzultálnak az érdekelt felekkel, és tájékoztatják őket az egyéni használati jogokhoz és az általános felhatalmazáshoz kapcsolódó feltételekről még azt megelőzően, hogy azokat előírnák. Átlátható módon előre meghatározzák a szóban forgó feltételek teljesítésének értékelésére vonatkozó kritériumokat, és azokról tájékoztatják az érdekelt feleket.

(2) Az egyéni rádióspektrum-használati jogok feltételekhez kötése során az illetékes hatóságok engedélyezhetik a passzív vagy az aktív infrastruktúra, illetve a rádióspektrum megosztását, valamint a barangolási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó kereskedelmi megállapodásokat, vagy a rádióspektrum-használaton alapuló szolgáltatások és hálózatok biztosítását szolgáló infrastruktúra közös kiépítését, különösen a rádióspektrum eredményes és hatékony használatának biztosítása vagy a lefedettség bővítése céljából. A használati jogokhoz kapcsolódó feltételek nem akadályozhatják a rádióspektrum megosztását. Az e bekezdés alapján kapcsolódó feltételek vállalkozások általi teljesítése továbbra is a versenyjog hatálya alá tartozik.

(3) A Bizottság végrehajtási intézkedéseket fogad el annak érdekében, hogy meghatározza azon feltételek alkalmazásának módját, amelyeket a tagállamok a harmonizált rádióspektrum használata iránti engedélyekhez köthetnek az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelően, kivéve a 42. cikk szerinti díjakat.

Az I. melléklet D. részében szereplő lefedettségi követelmények tekintetében a végrehajtási intézkedéseknek az illetékes hatóság által a lefedettségi követelmények meghatározása és mérése céljából alkalmazandó kritériumok meghatározására kell korlátozódniuk, figyelembe véve a regionális földrajzi jellemzők közötti hasonlóságokat, a népsűrűséget, az elektronikus hírközlés egyes típusai esetében a gazdasági fejlettség vagy a hálózatfejlesztés szintjét, valamint a kereslet alakulását. A végrehajtási intézkedések nem terjedhetnek ki konkrét lefedettségi kötelezettségek meghatározására.

A végrehajtási intézkedések elfogadása a 110. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással, a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport véleményének lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett történik. Ezeket az intézkedéseket [időpont beillesztése]-ig el kell fogadni.

2. szakasz: Használati jogok

48. cikk

Az egyéni rádiófrekvencia-használati jogok megadása

(1) Ha egyéni rádióspektrum- használati jogok megadása szükséges, a tagállamok – a 13. és az 54. cikk, valamint a 21. cikk (1) bekezdése c) pontjának rendelkezéseire is figyelemmel, továbbá az említett erőforrások hatékony felhasználását ezen irányelvnek megfelelően biztosító bármilyen más szabályra is figyelemmel – kérelemre minden vállalkozásnak megadják ezt a jogot a hálózatoknak vagy szolgáltatásoknak a 12. cikkben említett általános felhatalmazás alapján történő üzemeltetésére, illetve nyújtására.

(2) Azon egyedi feltételek és eljárások sérelme nélkül, amelyeket a tagállamok a rádióspektrum-használati jognak a közérdekű célok uniós jognak megfelelő megvalósítása céljából rádióműsor- vagy televízióműsor-tartalomszolgáltatók részére való megadása érdekében fogadtak el, a rádióspektrum- használati jogokat nyílt, tárgyilagos, átlátható, megkülönböztetéstől mentes és arányos eljárások keretében, rádiófrekvenciák esetében a 45. cikkben foglalt rendelkezésekkel összhangban kell megadni.

(3) A nyílt eljárás követelménye alóli kivétel alkalmazható olyan esetekben, amikor az egyéni rádióspektrum-használati jogoknak a rádióműsor- vagy televízióműsor-tartalomszolgáltatók részére való megadása az Unió vagy a tagállamok által az uniós joggal összhangban meghatározott közérdekű cél eléréséhez szükséges.

(4) Az illetékes hatóságok az egyéni rádióspektrum-használati jog iránti kérelmek elbírálását kiválasztási eljárás keretében, olyan előre meghatározott, tárgyilagos, átlátható, arányos és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján végzik, amelyek megfelelnek a szóban forgó jogokhoz kapcsolódó feltételeknek. Lehetővé kell tenni számukra, hogy az összes szükséges információt bekérjék a kérelmezőktől, és az említett kritériumok alapján értékeljék, hogy a kérelmező meg tud-e felelni a kritériumoknak. Abban az esetben, ha a hatóság az értékelés alapján arra a következtetésre jut, hogy egy adott kérelmező nem rendelkezik a szükséges képességgel, e célból megfelelően indokolt döntést hoz.

(5) A használati jogok megadása során a tagállamok meghatározzák, hogy a kérdéses jogokat a jogosult átruházhatja-e vagy haszonbérbe adhatja-e, és ha igen, milyen feltételekkel. Rádióspektrum esetében ennek a rendelkezésnek összhangban kell lennie ezen irányelv 45. és 51. cikkével.

(6) A használati jog megadására vonatkozó határozatot a teljes kérelemnek a nemzeti szabályozó hatósághoz való beérkezését követően a lehető leghamarabb kell meghozni, kézbesíteni és nyilvánosságra hozni; hat héten belül az olyan rádióspektrum esetében, amelyet a tagállamok nemzeti frekvenciaterv ükben elektronikus hírközlési szolgáltatások számára rendelkezésre állónak nyilvánítottak. A szóban forgó határidő nem érinti a rádióspektrum, illetve a műholdpozíciók használatával kapcsolatos hatályos nemzetközi megállapodásokat.

49. cikk

A jogok érvényességi időtartama

(1) Ha a tagállamok egyéni jogok révén, határozott időtartamra engedélyezik a rádióspektrum használatát, gondoskodniuk kell arról, hogy az engedélyt olyan időtartamra adják, amely – kellő figyelemmel a verseny, valamint az eredményes és hatékony használat biztosításának és a hatékony beruházások ösztönzésének szükségességére, többek között lehetővé téve a beruházás megfelelő amortizációs idejét és az innovációt – az elérni kívánt cél szempontjából megfelelő.

(2) Ha a tagállamok a harmonizált rádióspektrum használatára meghatározott időtartama adnak jogokat, a szóban forgó, harmonizált rádióspektrum-használati jogok érvényességi időtartama a 47. cikknek megfelelően legalább 25 év, és legkésőbb a használati jog megadását követő 10 éven belül félidős felülvizsgálat tárgyát kell képeznie, kivéve az ideiglenes jogoknak, a jogok (3) bekezdés alapján történő ideiglenes meghosszabbításának, valamint a harmonizált sávokban másodlagos felhasználásra vonatkozó jogoknak az esetét.

A félidős értékelés után a tagállamok visszavonhatják vagy kiigazíthatják a használati jogot, amennyiben e jogok megakadályozzák a következőket:

a)  a rádióspektrum tényleges és hatékonya használata, különösen a technológiai és piaci fejlemények tükrében;

b)  közérdekű célkitűzések követése, például az összeköttetésekre vonatkozó uniós célok megvalósítása;

c)  a rádióspektrum közrendi, közbiztonsági vagy védelmi célú szervezése és használata.

A használati jogok csak egy átmeneti időszak után vonhatók vissza.

(3) A tagállamok rövid időtartamra meghosszabbíthatják a használati jogok érvényességét, hogy egy vagy több sávban biztosítsák a jogok egyidejű lejártát.

50. cikk

A jogok meghosszabbítása

(1) A meglévő jogokra alkalmazandó meghosszabbítási záradék sérelme nélkül, az illetékes hatóságok – saját kezdeményezésükre vagy a jog gyakorlójának kérésére fontolóra veszik a harmonizált rádióspektrum-használatra vonatkozó egyéni jogok meghosszabbítását ▌.

(2) ▌

(3) Az ▌egyéni, harmonizált rádióspektrum-használati jogok lehetséges meghosszabbításának mérlegelésekor ▌az illetékes hatóságok ▌:

a) lehetőséget adnak valamennyi érdekeltnek – beleértve a felhasználókat és fogyasztókat – arra, hogy nyilvános konzultáció útján kifejezze a véleményét a 23. cikkel összhangban; és

b) tekintetbe veszik a következő megfontolásokat:

i.  a 3. cikk, a 45. cikk (2) bekezdése és a 48. cikk (2) bekezdése szerinti célkitűzések, valamint a nemzeti vagy uniós jog szerinti közpolitikai célkitűzések teljesítése;

ii.  a 676/2002/EK határozat 4. cikke alapján elfogadott intézkedés végrehajtása;

iii.  az érintett joghoz kapcsolódó feltételek megfelelő végrehajtásának felülvizsgálata;

iv.  a verseny ösztönzésének vagy a versenytorzulás elkerülésének szükségessége az 52. cikkel összhangban;

v.  a rádióspektrum hatékonyabb használata a technológiai, illetve piaci fejlemények tükrében;

vi.  súlyos szolgáltatási zavar elkerülésének szükségessége.

vii.  az érintett sávban a spektrumhasználati jogok gyakorlóján kívüli vállalkozások részéről jelentkező kereslet megléte;

viii.  a jogok száma korlátozásának szükségessége a 46. cikkel összhangban.

▌

Az illetékes hatóságnak legalább 3 évvel a szóban forgó jogok lejárta előtt a nyilvános konzultáció eredménye és a 3(b) albekezdésben szereplő megfontolások felülvizsgálata alapján döntenie kell a meglévő jogok meghosszabbításáról, és döntését megfelelő indokokkal kell alátámasztania.

Ha az illetékes hatóság úgy dönt, hogy a spektrumhasználati jogok nem hosszabbítandók meg, és hogy a jogok számát korlátozni kell, az 54. cikknek megfelelően adhat meg jogokat.

51. cikk

Egyéni rádióspektrum-használati jogok átruházása vagy haszonbérbe adása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy ▌a vállalkozások ▌más vállalkozásokra átruházhassanak, illetve más vállalkozásoknak haszonbérbe adhassanak egyéni rádióspektrum-használati jogokat.

▌

▌

▌

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások a rádióspektrum-használati jog átruházására vonatkozó szándékukat, illetve magát az átruházást a nemzeti szabályozó hatóságnak és – amennyiben eltér – az egyéni használati jogok megadásáért felelős illetékes hatóságnak – a nemzeti eljárásoknak megfelelően – bejelentsék és a (3) bekezdésnek megfelelő nyilvántartásba vétel révén nyilvánosságra hozzák. Ha a rádióspektrum-használatot a 676/2002/EK határozat (rádióspektrum-határozat) vagy más uniós intézkedés alkalmazása révén harmonizálták, ennek az átruházásnak meg kell felelnie az ilyen harmonizált használatnak.

(3) A használati jogokhoz kapcsolódó eredeti feltételek fenntartása mellett a tagállamok lehetővé teszik a rádióspektrum-használati jogok átruházását vagy haszonbérletét. A versenytorzulás megakadályozásának szükségességének sérelme nélkül, különös tekintettel ezen irányelv 52. cikkére a tagállamok:

a)  az átruházásra és a haszonbérletre a lehető legkisebb terhet jelentő rendszert alkalmazzák;

b)  nem tagadják meg a rádióspektrum-használati jog haszonbérletét, ha a haszonbérbeadó kötelezettséget vállal arra, hogy továbbra is felel a használati joghoz kötődő eredeti feltételek betartásáért;

c)  nem tagadják meg a rádióspektrum-használati jog átruházását, kivéve ha egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy az új jogosult nem tud megfelelni a használati jogra vonatkozó feltételeknek;

ca)  nem tagadják meg az egyéni rádióspektrum-használati jogokkal már rendelkező fél részére történő átruházást vagy haszonbérbe adást.

A spektrumok átruházására vagy haszonbérbe adására vonatkozó kérelmek feldolgozásához kapcsolódóan a vállalkozásokra rótt adminisztratív terhek összesen csupán a kérelmek feldolgozása során felmerülő igazgatási költségeket – beleértve a szükséges kiegészítő eljárásokat – fedezhetik, és meg kell felelniük a 16. cikknek.

Az a)–ca) pont nem érinti a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy nemzeti joguknak megfelelően bármikor betartassák a használati jogokhoz kapcsolódó feltételeket mind a haszonbérbeadó, mind a haszonbérlő tekintetében.

Az illetékes hatóságok elősegítik a rádióspektrum-használati jogok átruházását vagy haszonbérletét azáltal, hogy időben megvizsgálják a jogokhoz kapcsolódó feltételek kiigazítása iránti kérelmeket, valamint hogy biztosítják a jogok és az azokhoz kötődő rádióspektrumok lehető legnagyobb mértékű feloszthatóságát vagy szétbonthatóságát.

A rádióspektrum-használati jogok átruházásra vagy haszonbérlete céljából az illetékes hatóságok szabványos elektronikus formátumban hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára az átruházható egyéni jogokkal kapcsolatos valamennyi részadatot a jogok létrehozásakor, és e részleteket a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen tartják mindaddig, amíg a jog fennáll.

(4) A Bizottság megfelelő végrehajtási intézkedéseket fogad el azon sávok meghatározására, amelyekben a rádiófrekvencia-használati jogokat a vállalkozások egymásra átruházhatják vagy egymásnak haszonbérbe adhatják. Ezen intézkedések nem vonatkozhatnak a műsorszórásra használt frekvenciákra.

A szóban forgó műszaki végrehajtási intézkedéseket a 110. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ezeket az intézkedéseket [időpont beillesztése]-ig el kell fogadni.

52. cikk

Verseny

(1) Amikor ezen irányelvnek megfelelően döntenek az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra és hálózatokra vonatkozó rádióspektrum-használati jogok odaítéléséről, módosításáról vagy meghosszabbításáról, a nemzeti szabályozó hatóságok arra törekszenek, hogy a belső piacon tényleges verseny alakuljon ki és a verseny ne torzuljon.

(2) Amikor a tagállamok rádióspektrum-használati jogot adnak, módosítanak vagy hosszabbítanak meg, nemzeti szabályozó hatóságaik a 62. cikk (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság által piacelemzésre és a jelentős piaci erő megállapítására vonatkozóan kiadott útmutatás legteljesebb figyelembe vétele mellett objektív és előretekintő kiértékelést készítenek a piaci versenyfeltételekről, és az a)–e) pontokban szereplő intézkedések egyikét csak abban az esetben hozzák meg, ha az intézkedésre a tényleges verseny fenntartásához vagy eléréséhez szükség van:

a)  korlátozhatják annak a rádióspektrumnak a mennyiségét, amelyre valamely vállalkozásnak használati jogokat adnak, illetve kivételes körülmények között bizonyos frekvenciasávok vagy hasonló jellemzőkkel bíró bizonyos frekvenciasáv-csoportok tekintetében a használati jogokat különböző feltételekhez – például nagykereskedelmi hozzáférés, országos vagy regionális roaming biztosításához – köthetik;

b)  amennyiben a nemzeti piacon előálló kivételes helyzet alapján ez indokolt, valamely frekvenciasáv vagy frekvenciasáv-csoport egy részét fenntarthatják az újonnan belépők számára;

c)  a használati jogok odaítéléséből, átruházásából vagy halmozásából adódó versenytorzulás elkerülése érdekében egyes frekvenciasávokban elutasíthatják vagy feltételekhez köthetik újabb rádióspektrum-használati jogok biztosítását vagy új rádióspektrum-használati módok engedélyezését;

d)  megtilthatják vagy feltételekhez köthetik a rádióspektrum-használati jogok nemzeti vagy uniós összefonódás-ellenőrzés alól mentes átruházását, ha az ilyen átruházás a versenyt várhatóan jelentős mértékben károsítja;

e)  ezen irányelvnek megfelelően módosíthatják a már meglévő jogokat, amennyiben ez a rádióspektrum-használati jogok bármely átruházásából vagy halmozásából adódó versenytorzulás utólagos korrekciójához szükséges.

▌

(3) A (2) bekezdés alkalmazásakor a nemzeti szabályozó hatóságok az ezen irányelv 18., 19., 23. és 35. cikkében meghatározott eljárások szerint járnak el.

3. szakasz: Eljárások

53. cikk

A frekvenciaelosztás időbeli összehangolása

A harmonizált rádióspektrum-használat Unión belüli hatékony és összehangolt használatának biztosítása érdekében, kellő figyelmet fordítva az egyes tagállamok piaci helyzetére, a Bizottság végrehajtási intézkedés útján:

a)  egy vagy – adott esetben – több olyan közös időpontot határozhat meg, ameddig bizonyos harmonizált rádióspektrum-sávok használatát engedélyezni kell;

b)  a hatékony koordináció biztosításához szükséges esetben átmeneti intézkedést fogadhat el a jogok 49. cikk szerinti érvényességi időtartamára, például az időtartam meghosszabbítására vagy lerövidítésére vonatkozóan, hogy a meglévő jogokat vagy engedélyeket hozzáigazítsa a szóban forgó összehangolt időponthoz.

A végrehajtási intézkedések elfogadása a 110. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással, a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport véleményének lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett történik. Ezeket az intézkedéseket [időpont beillesztése]-ig el kell fogadni.

54. cikk

A megadandó rádióspektrum-használati jogok számának korlátozására vonatkozó eljárás

(1) Az 53. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok sérelme nélkül, amennyiben valamely tagállam arra a következtetésre jut, hogy a rádióspektrum-használati jog a 46. cikk alapján nem adható meg, és a megadandó rádióspektrum-használati jogok számbeli korlátozásának lehetőségét mérlegeli, többek között köteles:

  a) egyértelműen feltüntetni a használati jogok korlátozásának indokát – kellőképpen figyelembe véve annak szükségességét, hogy a felhasználók számára a lehető legtöbb előnyt kell biztosítani, és a versenyt ösztönözni kell –, továbbá szükség esetén vagy az érintett vállalkozások észszerű kérésére a korlátozást felülvizsgálni ;

  b) minden érdekelt félnek – köztük a felhasználóknak és a fogyasztóknak is – lehetőséget adni arra, hogy bármilyen korlátozással kapcsolatban álláspontjukat a 23. cikknek megfelelően nyilvános konzultáció útján kifejezhessék. Harmonizált rádióspektrum esetében a szóban forgó nyilvános konzultációt a végrehajtási intézkedés 676/2002/EK határozat alapján történő elfogadásától számított hat hónapon belül el kell kezdeni, kivéve, ha technikai okok miatt hosszabb határidőre van szükség;

(2) Ha valamely tagállam arra a következtetésre jut, hogy a használati jogok számát korlátoznia kell, egyértelműen meghatározza és megindokolja a kiválasztási eljárás során követendő célokat, és ha lehet, számszerűsíti azokat, megfelelő hangsúlyt fektetve a nemzeti és nemzetközi piaci célok teljesítésének szükségességére. A tagállam által egy adott kiválasztási eljárás kialakításához meghatározható célok a következő egy vagy több célra korlátozódnak:

a) a lefedettség előmozdítása;

b) a szolgáltatás elvárt minősége;

c) a verseny ösztönzése;

d) az innováció és a vállalkozásfejlesztés elősegítése; és

e) annak biztosítása, hogy a díjak elősegítsék a rádióspektrum optimális használatát a 42. cikkel összhangban;

A nemzeti szabályozó hatóság egyértelműen meghatározza és megindokolja a kiválasztási eljárással kapcsolatos választását, beleértve a kiválasztási eljárást megelőző esetleges előzetes szakaszt. Egyértelműen feltünteti a piaci versenyre, valamint a piac műszaki és gazdasági helyzetére vonatkozó kapcsolódó értékelések eredményét, és megindokolja, hogy mely esetben használhatók és választhatók a 35. cikken alapuló intézkedések.

(3) A tagállamok – egyértelmű indokolással együtt – közzéteszik a kiválasztott kiválasztási eljárással és a kapcsolódó elemekkel kapcsolatos döntéseket valamint azt, hogyan vették a kiválasztási eljárás során figyelembe a nemzeti szabályozó hatóság által a 35. cikknek megfelelően elfogadott eljárást. Közzéteszik továbbá azokat a feltételeket is, amelyek a használati jogokhoz fognak kapcsolódni.

(4) Az eljárás meghatározását követően a tagállam a használati jogok iránti kérelmek benyújtására vonatkozó felhívást tesz közzé.

(5) Amennyiben valamely tagállam azt állapítja meg, hogy – a káros zavarás elleni védelemre irányuló fejlett módszerek figyelembevételével – további rádióspektrum-használati jogok adhatók, illetve különböző típusú jogok kombinációja adható, ezt a megállapítását nyilvánosságra hozza, és megindítja az ilyen jogok megadására irányuló eljárást.

(6) Ha a rádióspektrum-használati jogok megadásának korlátozására van szükség, a tagállamok ezeket a jogokat olyan kiválasztási szempontok és a 35. cikk alapján a nemzeti szabályozó hatóságuk által meghatározott eljárás alapján kötelesek megadni, amelyek tárgyilagosak, átláthatóak, megkülönböztetéstől mentesek és arányosak. Minden kiválasztási szempont megállapításakor kellő mértékben figyelembe kell venni a 3., a 4., a 28. és a 45. cikkben szereplő célkitűzések és követelmények teljesülését.

(7) A Bizottság a kritériumok meghatározásához végrehajtási intézkedéseket fogad el, hogy koordinálja az (1)–(3) bekezdés szerinti kötelezettségek tagállamok általi végrehajtását. A végrehajtási intézkedések elfogadása a 110. cikk (4) bekezdésében említett eljárással, a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport véleményének lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett történik. Ezeket az intézkedéseket [időpont beillesztése]-ig el kell fogadni.

(8) Versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárás alkalmazása esetén a tagállamok a 48. cikk (6) bekezdésében említett legfeljebb hathetes időtartamot meghosszabbíthatják annyival – de legfeljebb nyolc hónappal, figyelembe véve az 53. cikk alapján meghatározott konkrét ütemezést is –, amennyi szükséges annak biztosításához, hogy ezek az eljárások tisztességesek, észszerűek, nyitottak és átláthatóak legyenek minden érdekelt fél számára.

Ezek a határidők nem érintik a rádióspektrum használatával és a műholdas koordinációval kapcsolatos, alkalmazandó nemzetközi megállapodásokat.

(9) Ez a cikk nem sérti a rádióspektrum-használati jogoknak az ezen irányelv 1 51. cikkével összhangban történő átruházását.

 

III. FEJEZET

HÁLÓZATI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSE ÉS HASZNÁLATA

55. cikk

A rádiós helyi hálózatokhoz való hozzáférés

(1) Az illetékes hatóságok – kizárólag az alkalmazandó általános felhatalmazási feltételeknek való megfelelés kötelezettsége mellett – lehetővé teszik a nyilvános hírközlő hálózatokhoz a rádiós helyi hálózatokon keresztül történő hozzáférés biztosítását, valamint a szóban forgó hozzáférés biztosításához a harmonizált rádióspektrum használatát.

Amennyiben a hozzáférés biztosítása nem üzleti jellegű, vagy csupán kiegészít egy olyan másik kereskedelmi tevékenységet vagy közszolgáltatást, amely nem függ az ilyen hálózatokon történő jeltovábbítástól, a szóban forgó hozzáférést biztosító vállalkozásra, közigazgatási szervre vagy végfelhasználóra nem vonatkozik az elektronikus hírközlő hálózatok működtetésére és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására a 12. cikk alapján vonatkozó általános felhatalmazás, a végfelhasználói jogokkal kapcsolatos, ezen irányelv III. részének III. címe szerinti kötelezettségek, sem pedig a hálózataiknak az 59. cikk (1) bekezdése alapján történő összekapcsolására vonatkozó kötelezettségek.

(1a) A 2000/31/EU irányelv 12. cikkét minden esetben alkalmazni kell.

(2) Az illetékes nemzeti hatóságok nem akadályozhatják meg a nyilvános hírközlő hálózatok üzemeltetőit vagy a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatókat abban, hogy hálózatukhoz olyan rádiós helyi hálózatokon keresztül nyújtsanak hozzáférést a nagyközönségnek, amelyek a végfelhasználó helyiségeiben is elhelyezkedhetnek, feltéve, hogy eleget tesznek az általános felhatalmazási feltételeknek, és hogy a végfelhasználó ehhez előzetes, tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja.

(3) Különös tekintettel az (EU) 2015/2120 európai parlamenti és tanácsi rendelet[41] 3. cikkének (1) bekezdésére, az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a nyilvános hírközlő hálózatok üzemeltetői vagy a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók ne korlátozzák egyoldalúan:

a) a végfelhasználók arra vonatkozó jogát, hogy harmadik felek által nyújtott, saját választásuk szerinti rádiós helyi hálózathoz csatlakozzanak;

b) a végfelhasználók arra vonatkozó jogát, hogy viszonossági alapon vagy szélesebb körben rádiós helyi hálózatokon keresztül más végfelhasználók számára lehetővé tegyék a hozzáférést az ilyen szolgáltatók hálózataihoz, ideértve azt az esetet, amikor ez olyan, harmadik fél által indított kezdeményezéseken alapul, amelyek keretében összekapcsolják és nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a különböző végfelhasználók rádiós helyi hálózatait.

Ebből a célból a nyilvános hírközlő hálózatok üzemeltetőinek vagy a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatóknak olyan termékeket vagy egyedi ajánlatokat kell rendelkezésre bocsátaniuk és aktívan kínálniuk, egyértelmű és átlátható módon, amelyek lehetővé teszik a végfelhasználóik számára, hogy hálózatukhoz rádiós helyi hálózatokon keresztül hozzáférést nyújtsanak harmadik feleknek.

(4) Az illetékes nemzeti hatóságok nem korlátozhatják a végfelhasználók arra vonatkozó jogát, hogy viszonossági alapon vagy szélesebb körben lehetővé tegyék a hozzáférést más végfelhasználók számára a saját rádiós helyi hálózatukhoz, ideértve azt az esetet, amikor ez olyan, harmadik fél által indított kezdeményezéseken alapul, amelyek keretében összekapcsolják és nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a különböző végfelhasználók rádiós helyi hálózatait.

(5) Az illetékes hatóságok nem korlátozhatják a rádiós helyi hálózatokhoz való nyilvános hozzáférés alábbi formában történő nyújtását:

a) a közhatóságok által az általuk elfoglalt helyiségekben vagy azok közvetlen környezetében, amennyiben az kiegészíti az adott létesítményben nyújtott közszolgáltatásokat;

b) a nem kormányzati szervezetek vagy hatóságok olyan kezdeményezései révén, melyek célja, hogy összekapcsolják és viszonossági alapon vagy szélesebb körben hozzáférhetővé tegyék a különböző végfelhasználók rádiós helyi hálózatait, adott esetben ideértve azokat a rádiós helyi hálózatokat, amelyek az a) pont alapján nyilvánosan hozzáférhetőek.

56. cikk

A kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítése és üzemeltetése

(1) Az illetékes nemzeti hatóságok lehetővé teszik a nem zavaró, kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítését, összekapcsolását és üzemeltetését, és egyedi építésrendészeti engedélyek útján, vagy más módon nem korlátozzák indokolatlanul az ilyen létesítést, összekapcsolást és üzemeltetést amíg az említett használat megfelel a (2) bekezdés alapján elfogadott végrehajtási intézkedéseknek. A kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontokra nem alkalmazhatók az általános felhatalmazáshoz kapcsolódó, a 16. cikk szerinti igazgatási díjakat meghaladó díjak vagy illetékek.

Ez a bekezdés nem érinti a kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok üzemeltetéséhez használt rádiófrekvenciák engedélyezési rendszerét.

(2) A kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítésére, összekapcsolására és üzemeltetésére vonatkozó általános felhatalmazási rendszer egységes végrehajtása érdekében a Bizottság végrehajtási aktus útján meghatározhat olyan, a kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok kialakítására, létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó műszaki jellemzőket, melyeknek meg kell felelniük legalább a 2013/35/EU irányelv[42] követelményeinek, és figyelembe kell venniük az 1999/519/EK tanácsi ajánlásban[43] meghatározott küszöbértékeket. A Bizottság a műszaki jellemzőket a kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pont maximális mérete, teljesítménye és elektromágneses jellemzői, valamint vizuális megjelenése függvényében határozza meg. A meghatározott jellemzők betartása biztosítja a hozzáférési pontok zökkenőmentes használhatóságát a különböző helyi viszonyok között.

Azok a műszaki jellemzők, melyek teljesítése esetén a kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pont telepítése, összekapcsolása és üzemeltetése esetén érvényesülnek az (1) bekezdésből származó előnyök, nem érintik a 2014/53/EU irányelv[44] alapvető követelményeit.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 110. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

(2a) Amikor a tagállamok adott esetben a 2014/61/EU irányelvvel összhangban elfogadott eljárásokat alkalmazzák, gondoskodniuk kell arról, hogy a szolgáltatóknak joguk legyen hozzáférni bármilyen nemzeti, regionális vagy helyi hatóság ellenőrzése alatt álló fizikai infrastruktúrához (pl. utcabútor, villanypózna, utcai jelzések, közlekedési lámpák, hirdetőtáblák, busz- és villamosmegállók, metróállomások), amely technikailag alkalmas kis hatótávolságú vezeték nélküli hozzáférési pont befogadására, vagy amelyre szükség van ahhoz, hogy az említett hozzáférési pontokat hozzá lehessen kötni a gerinchálózathoz. A hatóságoknak a hozzáféréssel kapcsolatos minden észszerű kérést tisztességes, észszerű és megkülönböztetéstől mentes, egy központi hozzáférési ponton átláthatóvá tett feltételek alapján teljesíteniük kell. Bármilyen pénzügyi díj csak azokat a költségeket tükrözheti, amelyek a hatóságok részéről a hozzáférés biztosítása kapcsán felmerültek.

56a. cikk

Az elektromágneses mezőkre vonatkozó technikai szabályozások

Az (EU) 2015/1535 irányelvben előírt eljárások minden tagállami intézkedéstervezetre vonatkoznak, amelyek szigorúbb követelményeket írnának elő az elektromágneses mezőkkel kapcsolatban, mint az 1999/519/EK tanácsi ajánlásban szereplő eljárások.

II. cím: Hozzáférés

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS A HOZZÁFÉRÉSSEL KAPCSOLATOS ELVEK

57. cikk

A hozzáférés és az összekapcsolás általános keretei

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne legyenek olyan korlátozások, amelyek akadályoznák az azonos tagállamban lévő vagy különböző tagállamokban lévő vállalkozásokat abban, hogy egymás között – az uniós joggal összhangban – a hozzáférésre és/vagy összekapcsolásra vonatkozó műszaki és kereskedelmi szabályokat tartalmazó megállapodásokról tárgyaljanak. A hozzáférést vagy összekapcsolást kérő vállalkozásnak nem kell engedéllyel rendelkeznie az abban a tagállamban való működésre, amelyben a hozzáférést vagy az összekapcsolást kéri, feltéve hogy abban a tagállamban nem nyújt szolgáltatásokat és nem működtet hálózatot.

(2) A 106. cikk sérelme nélkül a tagállamok nem tarthatnak fenn olyan jogi, illetve közigazgatási intézkedéseket, amelyek arra kötelezik az üzemeltetőket, hogy a hozzáférés vagy az összekapcsolás szolgáltatásakor különböző vállalkozásoknak egyenértékű szolgáltatásokat eltérő feltételek mellett nyújtsanak, és/vagy amelyek olyan kötelezettségeket állapítanak meg, amelyek nincsenek összefüggésben a ténylegesen nyújtott hozzáférési és összekapcsolási szolgáltatásokkal, az ezen irányelv I. mellékletében rögzített feltételek sérelme nélkül.

58. cikk

A vállalkozások jogai és kötelezettségei

(1) A nyilvános hírközlő hálózatok üzemeltetői jogosultak és – amennyiben ezen irányelv 15. cikkének megfelelően arra felhatalmazott más vállalkozások kérik – kötelesek a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása végett egymással az összekapcsolásról tárgyalásokat folytatni annak érdekében, hogy a szolgáltatások nyújtását és interoperabilitását az Unió egészében biztosítsák. Az üzemeltetők más vállalkozásoknak olyan feltételek mellett kötelesek kínálni a hozzáférést és az összekapcsolást, amelyek összhangban vannak a nemzeti szabályozó hatóság által az 59., a 60. és a 66. cikk alapján előírt kötelezettségekkel.

(2) Ezen irányelv 21. cikkének sérelme nélkül a tagállamok megkövetelik, hogy azok a vállalkozások, amelyek a hozzáférési vagy összekapcsolási megállapodásokra irányuló tárgyalási folyamatot megelőzően, vagy az alatt vagy azt követően egy másik vállalkozástól adatot szereznek, az ilyen adatot kizárólag az adatszolgáltatás céljának megfelelően használják fel, és mindvégig tartsák tiszteletben a továbbított és tárolt adat titkosságát. A szolgáltatott adat nem továbbítható más olyan feleknek – különösen más szervezeti egységeknek, leányvállalatoknak vagy partnereknek –, amelyek számára az versenyelőnyt biztosíthatna.

(2a) Amennyiben a verseny körülményei azt megkívánják, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy semleges közvetítők közreműködésével tárgyalásokat kell lefolytatni.

II. FEJEZET

HOZZÁFÉRÉS ÉS ÖSSZEKAPCSOLÁS

59. cikk

A nemzeti szabályozó hatóságok hatásköre és feladatköre a hozzáférés és az összekapcsolás tekintetében

(1) A nemzeti szabályozó hatóságok – a 3. cikkben foglalt, többek között a médiapuralizmussal és a kulturális sokszínűséggel kapcsolatos célok érdekében eljárva – ösztönzik és adott esetben biztosítják, ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban, a megfelelő hozzáférést és összekapcsolást, valamint a szolgáltatások átjárhatóságát, feladatkörüket oly módon gyakorolva, hogy az a hatékonyságot, a fenntartható versenyt, a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítését, valamint a hatékony beruházást és innovációt előmozdítsa, és a végfelhasználók számára a lehető legelőnyösebb legyen. Iránymutatást adnak és nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a hozzáférésre és összekapcsolásra alkalmazandó eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások és a korlátozott földrajzi kiterjedésű szolgáltatók részesülhessenek az előírt kötelezettségekből származó előnyökből.

Különösen, a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások vonatkozásában a 66. cikknek megfelelően tehető intézkedések sérelme nélkül, a nemzeti szabályozó hatóságok a biztonságra vonatkozó előírásokat nem veszélyeztetve megállapíthatnak többek között:

  a) a végpontok közötti összeköttetés biztosításához szükséges mértékben kötelezettségeket az általános felhatalmazás hatálya alá tartozó és a végfelhasználók hozzáférését ellenőrző vállalkozások – kivéve számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások – számára, beleértve indokolt esetben a kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy kapcsolják össze hálózataikat, ha azok még nincsenek összekapcsolva;

  b) indokolt esetben és a szükséges mértékben kötelezettségeket az általános felhatalmazás hatálya alá tartozó, a végfelhasználók hozzáférését ellenőrző vállalkozások – kivéve számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások – számára, hogy szolgáltatásaikat átjárhatóvá tegyék;

c) c) indokolt esetben, amikor az elérés, a lefedettség, a szolgáltatás minősége és a felhasználói elterjedtség megfelel a számfüggő szolgáltatásokénak, valamint ha a végfelhasználók végpontok közötti összeköttetésének biztosítása érdekében szigorúan szükséges, a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtóinak egyes kategóriára vonatkozó kötelezettségeket annak érdekében, hogy szolgáltatásaikat átjárhatóvá tegyék;

d) a végfelhasználóknak valamely tagállam által meghatározott digitális rádióműsor- és televízióműsor-terjesztési szolgáltatásokhoz és a kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokhoz való hozzáférése biztosításához szükséges mértékben kötelezettségeket az üzemeltetők számára arra vonatkozóan, hogy tisztességes, észszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett biztosítsanak hozzáférést a II. melléklet II. részében említett egyéb létesítményekhez.

A második albekezdés c) pontjában említett kötelezettségek csak a következő feltételekkel írhatók elő:

i. a személyközi kommunikációs szolgáltatások átjárhatóságának biztosításához szükséges mértékben; arányos kötelezettségként többek között előírható a személyközi kommunikációs szolgáltatás nyújtója számára bármely érdemleges információ felhasználásának, módosításának és újramegosztásának közzététele és engedélyezése, illetve a 39. cikk (1) bekezdésében felsorolt szabványok vagy előírások, illetve egyéb vonatkozó uniós vagy nemzetközi szabványok alkalmazása ▌; és

ii. abban az esetben, ha a Bizottság a BEREC-kel folytatott konzultációt követően és a BEREC véleményét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve úgy véli, hogy ▌az Európai Unió egészében érzékelhetően veszély fenyegeti ▌a végfelhasználók végpontok közötti összeköttetését, és a 110. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban végrehajtási intézkedéseket fogadott el, amelyekben meghatározza az előírható kötelezettségek jellegét és hatályát. A tagállamok egyetlen kötelezettség természete vagy hatóköre tekintetében sem írhatnak elő olyan kötelezettségeket, amelyek túlmutatnak a fent említett végrehajtási intézkedéseken.

(2) Az 59. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, a nemzeti szabályozó hatóságok észszerű kérések kielégítése érdekében kötelezettségeket írhatnak elő a vezetékekhez és kábelekhez az épületeken belül vagy – amennyiben azok az épületen kívül találhatók – az első gyűjtő- vagy elosztási pontig történő hozzáférésre vonatkozóan az említett vezetékek és kábelek tulajdonosai vagy az azok használatára jogosult vállalkozások számára, amennyiben a szóban forgó hálózati elemek megkettőzésének gazdaságtalan vagy fizikailag kivitelezhetetlen volta ezt indokolja, és az ilyen elemekhez való hozzáférés a fenntartható verseny megerősítéséhez szükséges. Az előírt hozzáférési feltételeknek tárgyilagosnak, átláthatónak, megkülönböztetésmentesnek és arányosnak kell lenniük, összhangban kell állniuk a 2014/61/EU irányelvvel, és szerepelhetnek közöttük a hozzáférésre, az átláthatóságra és a megkülönböztetés-mentességre, valamint ▌a hozzáférési költségek felosztására vonatkozó egyedi szabályok, figyelembe véve a kockázati tényezőket is.

A nemzeti szabályozó hatóságok az említett tulajdonosok vagy vállalkozások esetében a szóban forgó hozzáférési kötelezettségeket méltányos és észszerű feltételekkel, az alacsonyabb népsűrűségű területeken a megkettőzés leküzdhetetlen gazdasági vagy fizikai korlátainak kezeléséhez feltétlenül szükséges mértékben kiterjeszthetik az első gyűjtő- vagy elosztási ponton túl a végfelhasználókhoz legközelebb eső gyűjtőpontig.

A nemzeti szabályozó hatóságok nem írhatnak elő a második albekezdés szerinti kötelezettségeket sem akkor, ha

a) a hálózatüzemeltető a végfelhasználók hozzáférését lehetővé tevő, nagyon nagy kapacitású hálózatok biztosítására képes alternatív módszert bocsát rendelkezésre, feltéve, hogy a hozzáférést méltányos és észszerű feltételek mellett kínálják; sem pedig akkor, ha

b) a különösen a kisebb helyi projektek keretében, nemrég létesített hálózati elemek esetében a hozzáférés veszélyeztetné a létesítés gazdasági vagy pénzügyi megvalósíthatóságát.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok – az uniós joggal összhangban – jogosultak legyenek előírni az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy arra engedéllyel rendelkező vállalkozások számára passzív ▌infrastruktúra megosztásával kapcsolatos kötelezettségeket vagy nagyon nagy kapacitású hálózatok biztosítására irányuló, lokalizált barangolási célú hozzáférési megállapodások megkötésére irányuló kötelezettségeket, mindkét esetben akkor, ha az a spektrumhasználaton alapuló helyi szintű szolgáltatásnyújtáshoz közvetlenül szükséges, és feltéve, hogy igazságos és ésszerű feltételek mellett nem bocsátottak a vállalkozások rendelkezésére más megvalósítható és hasonló alternatív eszközt a végfelhasználókhoz való hozzáférés céljából.A nemzeti szabályozó hatóságok azzal a feltétellel szabhatnak ilyen kötelezettségeket, hogy ezt a lehetőséget a rádióspektrum használatára vonatkozó jogok megadásakor egyértelműen rögzítették, és csak abban az indokolt esetben, ha a szóban forgó kötelezettségek tárgyát képező térségben a rádióspektrum használatán alapuló szolgáltatásokat vagy hálózatokat biztosító infrastruktúra piacvezérelt bevezetése leküzdhetetlen gazdasági vagy fizikai akadályokba ütközik, és ezért a véghasználók hozzáférése a hálózatokhoz vagy a szolgáltatásokhoz súlyosan hiányos vagy lehetetlen. Olyan körülmények között, amikor a hozzáférés és a passzív infrastruktúra megosztása önmagában nem elégséges a helyzet kezelésére, a nemzeti szabályozó hatóságok az aktív infrastruktúra megosztására vonatkozó kötelezettségeket írhatnak elő. A nemzeti szabályozó hatóságok figyelembe veszik a következőket:

a) az összeköttetés maximalizálásának szükségessége Unió-szerte a fő közlekedési útvonalak mentén és különösen a vidéki területeken, valamint a végfelhasználók számára a szolgáltatási kínálat jelentős mértékű bővítésének és jobb minőségű szolgáltatás nyújtásának lehetősége;

b) a hatékony rádióspektrum-használat;

c) a megosztás és a kapcsolódó feltételek műszaki megvalósíthatósága;

d) az infrastruktúra-alapú és a szolgáltatás-alapú verseny állapota;

▌

f) technológiai innováció;

g) az arra irányuló ösztönzők támogatásának rendkívüli szükségessége, hogy elsősorban az üzemeltető építse ki az infrastruktúrát.

Az említett megosztási, hozzáférési vagy koordinációs kötelezettségeket méltányos és észszerű feltételek alapján kötött megállapodásokba kell foglalni. Vitarendezés esetén a nemzeti szabályozó hatóságok többek között a megosztási vagy hozzáférési kötelezettség kedvezményezettje számára előírhatják, hogy spektrumát megossza az érintett terület infrastruktúra-üzemeltetőjével.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés alapján előírt kötelezettségeknek és feltételeknek objektívnek, átláthatónak, arányosnak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és a 23., a 32. és a 33. cikkben említett eljárásokkal összhangban kell őket végrehajtani. A nemzeti szabályozó hatóságok az ugyanazon szolgáltatóra vonatkozóan elfogadott korábbi intézkedés elfogadásától számított öt éven belül értékelik a szóban forgó kötelezettségek és feltételek eredményeit és azt, hogy a változó feltételekre tekintettel célszerű lenne-e visszavonásuk vagy módosításuk. A nemzeti szabályozó hatóságok értékelésük eredményéről a szóban forgó eljárások szerint értesítést küldenek.

(5) Az (1) bekezdésben említett hozzáférés és összekapcsolás tekintetében a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságnak legyen hatásköre arra, hogy – ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban, valamint a 23., a 32., a 26. és a 27. cikkben említett eljárásoknak megfelelően – indokolt esetben a saját kezdeményezésére beavatkozzon a 3. cikkben foglalt ágazatpolitikai célok védelme érdekében.

(6) A hálózati végpontok helyének egységes meghatározásának elősegítése érdekében a BEREC – az érintettekkel való konzultációt követően és a Bizottsággal szorosan együttműködve – [a hatályba lépés időpontját követő18 hónap]]-ig iránymutatásokat fogad el a hálózati végpontok különböző hálózati topológiák esetében történő meghatározásával kapcsolatos közös megközelelítésmódokról. A nemzeti szabályozó hatóságok a hálózati végpontok helyének meghatározásakor a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik az említett iránymutatásokat.

60. cikk

Feltételes hozzáférésű rendszerek és egyéb létesítmények

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az Unióban a nézők és hallgatók számára szolgáltatott digitális televíziós és rádiós szolgáltatásokhoz való feltételes hozzáféréssel kapcsolatban – a továbbítás módjától függetlenül – a II. melléklet I. részében megállapított feltételek kerüljenek alkalmazásra.

(2) A piaci folyamatok és a technológiai fejlődés fényében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a II. melléklet módosítása céljából a 109. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezései ellenére a tagállamok megengedhetik a nemzeti szabályozó hatóságnak, hogy ezen irányelv hatálybalépését követően, amint lehetséges és azután rendszeresen, felülvizsgálja az e cikknek megfelelően alkalmazott feltételeket a 65. cikk első bekezdése szerint végzett piacelemzés keretében annak megállapítása céljából, hogy az alkalmazott feltételeket fenntartsa-e, módosítsa-e, illetve visszavonja-e.

Amennyiben e piacelemzés eredményeként a nemzeti szabályozó hatóság azt állapítja meg, hogy az érintett piacon egy vagy több üzemeltető nem rendelkezik jelentős piaci erővel, ezen üzemeltetők tekintetében – a 23. és a 32. cikkben említett eljárások szerint – a feltételeket csak annyiban módosíthatja vagy vonhatja vissza, amennyiben:

  a) a végfelhasználóknak a 106. cikk szerint meghatározott rádió- és televízió-műsorokhoz és műsorcsatornákhoz való hozzáférését az ilyen módosítás vagy visszavonás nem érintené hátrányosan; és

  b) a tényleges verseny kilátásait:

  i. a kiskereskedelmi digitális televízióműsor- és rádióműsor-terjesztő szolgáltatások piacán; valamint

  ii. a feltételes hozzáférésű rendszerek és egyéb kapcsolódó létesítmények piacán

az ilyen módosítás vagy visszavonás nem érintené hátrányosan.

A feltételek említett módosításáról, illetve visszavonásáról az érintetteket kellő időben értesíteni kell.

(4) Az e cikkel összhangban alkalmazott feltételek nem sértik a tagállamok lehetőségét arra, hogy az elektronikus műsortájékoztatók és hasonló listázási és navigációs lehetőségek megjelenítési szempontja tekintetében kötelezettségeket írjanak elő.

III. FEJEZET

PIACELEMZÉS ÉS JELENTŐS PIACI ERŐ

61. cikk

Jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások

(1) Amennyiben ezen irányelv előírja a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy a 65. cikkben említett eljárással összhangban állapítsák meg, hogy az üzemeltetők rendelkeznek-e jelentős piaci erővel, e cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Egy vállalkozás akkor minősül jelentős piaci erővel rendelkezőnek, ha vagy önállóan, vagy másokkal együtt erőfölénnyel egyenértékű pozícióban van, azaz olyan gazdasági erővel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, hogy a versenytársaktól, az ügyfelektől és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül viselkedjen.

Különösen, a nemzeti szabályozó hatóságok annak felmérése során, hogy közös erőfölényben van-e két vagy több vállalkozás egy piacon, az uniós jog szerint járnak el és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a Bizottság által a 62. cikk alapján közzétett, a piacelemzésre és a jelentős piaci erő felmérésére vonatkozó iránymutatásokat.

Két vagy több vállalkozás még akkor is közös erőfölényt élvezőnek minősülhet, ha nincsen közöttük szerkezeti vagy egyéb kapcsolódás, amennyiben a piac szerkezete lehetővé teszi, hogy érzékelhető mértékben függetlenedjenek a versenytársaktól, a vásárlóktól és végső soron a fogyasztóktól. Ilyen eset fennállása valószínűsíthető a piac olyan ismérvei alapján, mint például:

a)  nagyfokú koncentráció,

b)  nagyfokú piaci átláthatóság, amely ösztönzi a párhuzamos vagy összeegyeztetett versenyellenes magatartást,

c)  a piacra jutás komoly akadályai,

d)  a versenytársak és a fogyasztók előrelátható reakciója nem hat a párhuzamos vagy összeegyeztetett versenyellenes magatartással szemben.

A nemzeti szabályozó hatóságok a versenyjog vonatkozó elvei fényében értékelik az ilyen piaci ismérveket, figyelembe véve egyúttal az előzetes szabályozás és a 3. cikkben meghatározott célkitűzések sajátos összefüggésrendszerét.

(3) Amennyiben egy vállalkozás egy meghatározott piacon (első piac) jelentős piaci erővel rendelkezik, egy ehhez a piachoz szorosan kapcsolódó piacon (második piac) is jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősülhet, amennyiben a két piac közötti kapcsolat lehetővé teszi az első piacon meglévő piaci erő átvitelét a második piacra, így erősítve a vállalkozás piaci erejét. Következésképpen a piaci erő ilyen átvitelének megakadályozásra irányuló korrekciós intézkedéseket a második piacon is alkalmazni lehet ezen irányelv alapján.

62. cikk

Eljárás a piacok beazonosítására és meghatározására

(1) A nyilvános konzultációt – beleértve a nemzeti szabályozó hatóságokkal folytatott konzultációt is – követően és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a BEREC véleményét, a Bizottság ajánlást fogad el az érintett termék- és szolgáltatáspiacokról (az ajánlás). Az ajánlásban azonosítja az elektronikus hírközlési ágazaton belül azokat a termék- és szolgáltatáspiacokat, amelyek sajátosságai – a versenyjog hatálya alatt konkrét esetekben esetleg meghatározott piacok sérelme nélkül – indokolttá tehetik az ezen irányelvben foglalt szabályozási kötelezettségek előírását. A Bizottság a piacokat a versenyjog elvei szerint határozza meg.

A Bizottság a termékpiacokat és szolgáltatási piacokat belefoglalja ajánlásába abban az esetben, ha az uniós trendek megfigyelése alapján úgy találja, hogy a 65. cikk (1) bekezdésben felsorolt valamennyi kritérium teljesült.

Az ajánlást legkésőbb [a nemzeti jogba történő átültetés időpontja]-ig felül kell vizsgálni. A Bizottság ezt követően rendszeresen felülvizsgálja az ajánlást.

(2) A Bizottság a BEREC-kel folytatott konzultációt követően, legkésőbb ezen irányelv hatálybalépésének napján közzéteszi a piacelemzésre és a jelentős piaci erő felmérésére vonatkozó, a versenyjog vonatkozó elveinek megfelelő iránymutatásait (a továbbiakban: a jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatások).

(3) Az ajánlást és a jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatásokat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a nemzeti szabályozó hatóságok a versenyjog elveivel összhangban meghatározzák a nemzeti körülményeknek megfelelő érintett piacokat, különösen a területükön található érintett földrajzi piacokat, többek között figyelembe véve a szóban forgó területekre jellemző infrastruktúra-szintű verseny fokát. ▌A hatóságok az ajánlásban meghatározottól eltérő piacok meghatározását megelőzően a 23. és a 32. cikkben említett eljárásokat alkalmazzák.

63. cikk

A transznacionális piacok meghatározására szolgáló eljárás

(1) A BEREC az érintettekkel való konzultációt követően és a Bizottsággal szorosan együttműködve – a szabályozók tanácsa tagjainak kétharmados többségéve eljárva – határozatot fogadhat el, amelyben a versenyjog elveinek megfelelően, továbbá a 62. cikknek megfelelően elfogadott ajánlás és a jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatások lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett meghatározza a transznacionális piacokat. Amennyiben a Bizottság vagy legalább két érintett nemzeti szabályozó hatóság bizonyítékokkal alátámasztott indokolt kérelmet nyújt be, a BEREC elemzést végez a lehetséges transznacionális piacokról.

(2) Az (1) bekezdés alapján meghatározott, transznacionális piacok esetében az érintett nemzeti szabályozó hatóságok – a jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatásokat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve – a piacelemzést közösen végzik el, és összehangolt módon határoznak a 65.cikk (4) bekezdésében említett szabályozási kötelezettségek bevezetéséről, fenntartásáról, módosításáról vagy megszüntetéséről. Az érintett nemzeti szabályozó hatóságok a piacelemzésre, valamint a 32. és 33. cikk szerinti szabályozási kötelezettségre vonatkozó intézkedéstervezetük megküldésével közösen értesítik a Bizottságot.

Két vagy több nemzeti szabályozó hatóság a piacelemzésre, valamint a szabályozási kötelezettségre vonatkozó intézkedéstervezetüket transznacionális piacok hiányában is bejelenthetik abban az esetben, ha úgy ítélik meg, hogy jogrendszereikben a piaci feltételek kellően egységesek.

64. cikk

A transznacionális igény meghatározására szolgáló eljárás

(1) A BEREC felméri ▌a termékek és szolgáltatások iránti transznacionális ▌igényeket, amennyiben arra a Bizottságtól vagy legalább két nemzeti szabályozó hatóságtól vagy piaci szereplőktől bizonyítékokkal alátámasztott indokolt kérelmet kap, amely szerint a meglévő nagykereskedelmi vagy kiskereskedelmi termékek és szolgáltatások nem teszik lehetővé a transznacionális igények kielégítését, és úgy ítéli meg, hogy komoly keresleti problémát kell megoldani. ▌

▌

Ezen elemzés alapján és a nemzeti szabályozó hatóságok a 63. cikk (2) bekezdésével vagy a 65. cikkel összhangban elvégzett további piacelemzésekben mérlegelik, hogy a transznacionális végfelhasználói igények kielégítésének lehetővé tétele érdekében módosítsák-e a szabályozott nagykereskedelmi hozzáférési termékeket.

(2) A BEREC az érdekelt felekkel folytatott egyeztetést követően és a Bizottsággal szorosan együttműködve iránymutatásokat bocsáthat ki a közös megközelítésekről a nemzeti szabályozó hatóságok számára az azonosított transznacionális igények kielégítése tekintetében, uniós szinten biztosítva a nagykereskedelmi hozzáférési termékek konvergenciájának alapját. A nemzeti szabályozó hatóságok a joghatóságuk alá tartozó szabályozási feladatok ellátása során a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik ezeket az iránymutatásokat, a nagykereskedelmi hozzáférési termékek megfelelőségéről általuk – bizonyos helyi körülmények fennállása esetén – meghozandó határozat sérelme nélkül. ▌

65. cikk

Piacelemzési eljárás

(1) A nemzeti szabályozó hatóságok meghatározzák, hogy a 62. cikk (3) bekezdése szerint meghatározott érintett piac indokolja-e az ezen irányelvben meghatározott szabályozási követelmények előírását. A tagállamok biztosítják, hogy elemzés elvégzésére adott esetben a nemzeti versenyhatóságokkal együttműködésben kerüljön sor. A nemzeti szabályozó hatóságok a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatásokat, és az elemzés elvégzésekor követik a 23. és a 32. cikkben említett eljárásokat.

A piac akkor indokolja az ezen irányelvben meghatározott szabályozási követelmények előírását, ha a következő három feltétel együttesen teljesül:

a) jelentős mértékű és állandó strukturális, jogi vagy szabályozási jellegű belépési korlátok fennállása;

b) figyelemmel a belépés akadályai mögött álló, infrastruktúrán alapuló és egyéb versenyre, a piaci struktúra nem a tényleges verseny irányába halad a releváns időhorizonton belül;

c) a versenyjog önmagában nem elegendő a meghatározott piaci hiba (hibák) megfelelő kezelésére.

Amennyiben valamely nemzeti szabályozó hatóság az ajánlásban szereplő piacra vonatkozó elemzést végez, úgy tekinti, hogy a második albekezdés a), b) és c) pontja teljesül, kivéve ha a nemzeti szabályozó hatóság megállapítja, hogy a szóban forgó kritériumok közül egy vagy több bizonyos nemzeti körülmények mellett nem teljesül.

(2) Amennyiben valamely nemzeti szabályozó hatóság az (1) bekezdésben előírt elemzést végez, mérlegeli az e cikk alapján előírt szabályozás hiányában az érintett piacon a jövőben esetlegesen bekövetkező változásokat, valamint figyelembe veszi:

a) az olyan megfigyelhető piaci fejleményeket, amelyek növelhetik annak valószínűségét, hogy az érintett piac közeledik a hatékony verseny állapotához ▌;

b) az összes lényeges – nagy- és kiskereskedelmi szintű – versenykényszert, tekintet nélkül arra, hogy e kényszerek forrásának az elektronikus hírközlő hálózatok, az elektronikus hírközlési szolgáltatások vagy a végfelhasználó szempontjából összehasonlítható más típusú szolgáltatások vagy alkalmazások tekinthetők-e, valamint arra, hogy e kényszerek az érintett piac részét képezik-e;

c) az érintett piacot vagy kapcsolódó kiskereskedelmi piacot, illetve piacokat érintő előírt szabályozás vagy intézkedés más típusait az érintett időszak alatt, ideértve – nem kizárólagos jelleggel – a 44., az 58. és az 59. cikk alapján előírt kötelezettségeket; és

d) az érintett piacon e cikk alapján előírt szabályozást.

(3) Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság megállapítja, hogy az érintett piac valószínűleg nem indokolja szabályozási követelmények előírását az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban, vagy az e cikk (4) bekezdésében szereplő feltételek nem teljesülnek, nem vezet be, illetve nem tart fenn a 66. cikk szerinti konkrét szabályozó kötelezettséget. Amennyiben a 66. cikk alapján már sor került ágazathoz kötött szabályozó kötelezettségek előírására, a nemzeti szabályozó hatóság ezeket az adott érintett piacon lévő vállalkozások tekintetében megszünteti.

A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a szóban forgó kötelezettségmegszüntetés által érintett felek erről – a kötelezettségek kedvezményezettjei és a végfelhasználók számára szükséges fenntartható átmenet biztosítása, a végfelhasználók választási lehetősége, valamint a szabályozás szükséges időtartama közötti egyensúly által meghatározott – megfelelő időben értesüljenek. A szóban forgó megfelelő idő megállapításakor a nemzeti szabályozó hatóságok konkrét feltételeket és értesítési időt határozhatnak meg a meglévő hozzáférési megállapodásokkal összefüggésben.

(4) Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság megállapítja, hogy egy érintett piacon az e cikk (1) és (2) bekezdése alapján indokolt szabályozási kötelezettségeket előírni, a 61. cikkel összhangban meghatározza az érintett piacon egymagukban vagy együttesen jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokat. A nemzeti szabályozó hatóság az ilyen vállalkozások számára a 66. cikk szerint megfelelő konkrét szabályozási kötelezettségeket állapít meg, illetve a már létező ilyen kötelezettségeket fenntartja vagy módosítja, ha úgy ítéli meg, hogy egy vagy több ▌piacon e kötelezettségek nélkül nem lenne hatékony a verseny.

(5) A (3) és (4) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően meghozott intézkedésekre a 23. és a 32. cikkben említett eljárások alkalmazandók. A nemzeti szabályozó hatóságok az alábbi határidőkön belül elvégzik az érintett piac elemzését, és a 32. cikkel összhangban bejelentik a megfelelő intézkedéstervezetet:

  a) azon korábbi intézkedés elfogadásától számított öt éven belül, amelynek keretében a nemzeti szabályozó hatóság meghatározta az érintett piacot és azt, hogy melyek a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások. Ez az ötéves időszak legfeljebb további egy évvel meghosszabbítható, amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság legkésőbb négy hónappal az ötéves időszak lejárta előtt a javasolt meghosszabbításról szóló, indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak, és ezzel kapcsolatban a Bizottság az értesítéstől számított egy hónapon belül nem emel kifogást. A technológia és a keresleti mintázatok gyors változásával jellemzett piacok esetében az piac elemzést háromévente kell elvégezni, és éppúgy fennáll az egy éves meghosszabbítás lehetősége.

  b) a Bizottságnak korábban be nem jelentett piacok esetében az érintett piacokra vonatkozó felülvizsgált ajánlás elfogadásától számított két éven belül; or

  c) az Unióhoz újonnan csatlakozott tagállamok esetében a csatlakozástól számított három éven belül.

(6) Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a (6) bekezdésben előírt határidőn belül valószínűleg nem végzi el vagy az előírt határidőn belül nem végezte el az ajánlásban azonosított valamely érintett piac elemzését, a BEREC kérésre segítséget nyújt az érintett nemzeti szabályozó hatóságnak például az adott piac és az előírandó egyedi kötelezettségek elemzésének elvégzésében. E segítségre támaszkodva az érintett nemzeti szabályozó hatóság a 32. cikkel összhangban az (5) bekezdésben meghatározott határidőtől számított hat hónapon belül bejelenti a Bizottságnak az intézkedéstervezetet.

IV. FEJEZET

A HOZZÁFÉRÉSSEL KAPCSOLATOS KORREKCIÓK ÉS A JELENTŐS PIACI ERŐ

66. cikk

Kötelezettségek előírása, módosítása, illetve visszavonása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak legyen hatásköre arra, hogy a 67–78. cikkben meghatározott kötelezettségeket írjanak elő.

(2) Amennyiben ezen irányelv 65. cikke szerint végzett piacelemzés eredményeként egy üzemeltetőt egy bizonyos piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősítenek, a nemzeti szabályozó hatóságok ▌ előírják az ezen irányelv 67–75., valamint 77. cikkében meghatározott kötelezettségeket. Ha a piacelemzésben azonosított problémák megoldásához kisebb teherrel járó kötelezettségek is elegendők, akkor a nemzeti szabályozó hatóság az arányosság elvével összhangban nem ír elő magasabb fokú beavatkozással járó kötelezettségeket.

(3) Nem sértve:

–  az 59. és 60. cikk rendelkezéseit,

–  ezen irányelv 44. és 17. cikkének rendelkezéseit, az I. melléklet D. részének az ezen irányelv 13. cikke (1) bekezdése alapján alkalmazott 7. feltételét, az ezen irányelv 91. és 99. cikkét, valamint a 2002/58/EK irányelvnek[45] a jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősülőtől eltérő vállalkozásokra rótt kötelezettségeket tartalmazó, megfelelő rendelkezéseit, illetve

–  a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak való megfelelés szükségességét,

a nemzeti szabályozó hatóságok a 67–75., valamint a 77. cikkben meghatározott kötelezettségeket nem írhatják elő olyan üzemeltetők számára, amelyeknek a (2) bekezdéssel összhangban történő minősítésére nem került sor.

Kivételes körülmények között, amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság a jelentős piaci erővel rendelkező üzemeltetőkre az ezen irányelv 67–75., valamint 77. cikkében meghatározottaktól eltérő hozzáférési, illetve összekapcsolási kötelezettségeket kíván előírni, erre irányuló kérelmet nyújt be a Bizottsághoz. A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a BEREC véleményét. A Bizottság – a 110. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban eljárva – határozatot hoz, amelyben a nemzeti szabályozó hatóságnak engedélyezi ilyen intézkedés megtételét, vagy a kérelmet elutasítja.

(4) Az e cikk szerint előírt kötelezettségeknek a hosszú távú fenntartható verseny megőrzése érdekében az érintett piacokon azonosított probléma jellegén kell alapulniuk, adott esetben a transznacionális kereslet 64. cikk alapján történő meghatározásának figyelembevétele mellett. A kötelezettségeknek a költségek és a hasznok tekintetében arányosaknak és az ezen irányelv 3. cikkében megállapított célokhoz képest indokoltaknak kell lenniük. Ilyen kötelezettségek csak a 23. és a 32. cikknek megfelelő konzultációt követően írhatók elő.

(5) A (3) bekezdés első albekezdésének harmadik francia bekezdésével összefüggésben a nemzeti szabályozó hatóságok a piaci szereplők számára kötelezettséget megállapító, módosító, illetve megszüntető határozatokról a 32. cikkben említett eljárással összhangban értesítik a Bizottságot.

(6) A nemzeti szabályozó hatóságok figyelembe veszik az új piaci fejleményeket, amelyek észszerű feltételezés szerint hatással vannak a versenydinamikára.

Amennyiben a szóban forgó fejlemények nem kellően jelentősek ahhoz, hogy szükség lenne a 65. cikk szerinti új piacelemzés elvégzésére, a nemzeti szabályozó hatóság késedelem nélkül értékeli, hogy felül kell-e vizsgálni a ▌ kötelezettségeket, és módosítani kell-e bármely korábbi döntést, beleértve a kötelezettségek visszavonását vagy új kötelezettségek előírását a jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősülő üzemeltetők számára annak érdekében, hogy e kötelezettségek továbbra is megfeleljenek ezen irányelv követelményeinek, továbbá a 23. és 32. cikkel összhangban lefolytatott konzultációt követően megvizsgálja, hogy kevesebb vagy kisebb terhet jelentő kötelezettségeket írjon elő, vagy egyáltalán ne írjon elő kötelezettséget.

67. cikk

Az átláthatóságra vonatkozó kötelezettség

(1) A nemzeti szabályozó hatóságok a 66. cikk rendelkezéseivel összhangban az összekapcsolás és/vagy a hozzáférés tekintetében átláthatósági kötelezettségeket állapíthatnak meg, megkövetelve az üzemeltetőktől, hogy meghatározott információkat tegyenek közzé, így számviteli információkat, műszaki előírásokat, hálózati jellemzőket, a szolgáltatás és a használat feltételeit, ideértve a szolgáltatások és alkalmazások használatát és/vagy az azokhoz történő hozzáférést korlátozó bármilyen feltételt – amennyiben a tagállamok az uniós jogszabályoknak megfelelően ilyen feltételeket engedélyeztek –, valamint az árakat.

(2) Különösen amennyiben egy üzemeltetőt a megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségek terhelnek, a nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhetik, hogy ez az üzemeltető referenciaajánlatot tegyen közzé, amelynek megfelelően szétválasztottnak kell lennie, hogy biztosítsa, hogy a vállalkozásoknak ne kelljen olyan létesítményekért fizetniük, amelyek az igényelt szolgáltatáshoz nem szükségesek, továbbá tartalmaznia kell a vonatkozó ajánlatok piaci igények szerint lebontott elemeinek leírását, valamint a kapcsolódó feltételeket, beleértve az árakat is. A nemzeti szabályozó hatóság többek között előírhatja a referenciaajánlatok megváltoztatását az ezen irányelv alapján megállapított kötelezettségek érvényesítése végett.

(3) A nemzeti szabályozó hatóságok meghatározhatják, hogy pontosan mely adatokat kell rendelkezésre bocsátani, hogy milyen részletességet követelnek meg, valamint hogy milyen módon történjen a közzététel.

(3a) Ha egy üzemeltető köteles építményekhez hozzáférni és/vagy meghatározott hálózati létesítményekhez hozzáférni és azokat használni, akkor a nemzeti szabályozó hatóságok meghatározzák a fő teljesítménymutatókat és a szolgáltatás színvonalára vonatkozó megfelelő megállapodásokat, valamint a kapcsolódó pénzügyi szankciókat az üzemeltető saját értékesítési tevékenységeihez, továbbá a hozzáférési kötelezettség jogosultjaihoz nyújtott hozzáférés vonatkozásában.

(4) Legkésőbb [ezen irányelv elfogadása után egy év]]-ig az átláthatósági követelmények egységes alkalmazásának érdekében a BEREC az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően és a Bizottsággal szoros együttműködésben iránymutatásokat bocsát ki a referenciaajánlatra vonatkozó minimumfeltételekről, és azokat a technológiai fejlődéshez és a piaci fejleményekhez való hozzáigazításuk érdekében szükség esetén felülvizsgálja. A szóban forgó minimumkövetelmények meghatározásakor a BEREC a 3. cikk szerinti célokat követi és figyelembe veszi a hozzáférési kötelezettségek olyan kedvezményezettjeinek és az olyan végfelhasználóknak az igényeit, akik tevékenysége több tagállamot is érint, valamint a 64. cikk szerinti transznacionális igényeket meghatározó BEREC-iránymutatásokat és a kapcsolódó bizottsági határozatokat.

A (3) bekezdés ellenére, amennyiben egy üzemeltetőt a 70. vagy a 71. cikk alapján a nagykereskedelmi hálózati infrastruktúrához való hozzáférésre vonatkozó kötelezettség terhel, a nemzeti szabályozó hatóság a referenciaajánlatra vonatkozó minimumkritériumokról szóló BEREC-iránymutatások lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett biztosítja referenciaajánlat közzétételét.

68. cikk

A megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettség

(1) A nemzeti szabályozó hatóság a 66. cikk rendelkezéseivel összhangban az összekapcsolás és/vagy a hozzáférés tekintetében a megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségeket állapíthat meg.

(2) A megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségek biztosítják különösen azt, hogy az üzemeltető azonos körülmények között azonos feltételeket alkalmazzon az azonos szolgáltatásokat nyújtó más szolgáltatókra, és hogy másoknak a szolgáltatásokat és az információkat ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan minőségben nyújtsa, mint ahogyan saját szolgáltatásai, illetve leányvállalatainak vagy partnereinek szolgáltatásai esetében teszi. A nemzeti szabályozó hatóságok az érintett üzemeltető számára előírhatják, hogy valamennyi vállalkozásnak – ezen belül saját magának is – egységes határidővel és szerződési feltételekkel, ideértve az árra és a szolgáltatás színvonalára vonatkozó feltételeket is, továbbá azonos rendszerek és folyamatok révén köteles nyújtani a hozzáférési termékeket és szolgáltatásokat.

69. cikk

A számviteli szétválasztásra vonatkozó kötelezettség

(1) A nemzeti szabályozó hatóság a 66. cikk rendelkezéseivel összhangban az összekapcsolással és/vagy a hozzáféréssel kapcsolatos meghatározott tevékenységek tekintetében számviteli szétválasztásra vonatkozó kötelezettségeket állapíthat meg.

Különösen, a nemzeti szabályozó hatóság megkövetelheti egy vertikálisan integrált cégtől, hogy tegye átláthatóvá nagykereskedelmi árait és belső transzferárait, többek között a megfelelés biztosítása érdekében, amennyiben a 68. cikk alapján megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettség áll fenn, vagy – szükség szerint – a tisztességtelen kereszttámogatás megakadályozása érdekében. A nemzeti szabályozó hatóság meghatározhatja az alkalmazandó formátumot és elszámolási módszert.

(2) A 20. cikk sérelme nélkül, az átláthatóságra és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelés ellenőrzését megkönnyítendő, a nemzeti szabályozó hatóságok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy megköveteljék a számviteli nyilvántartásoknak – köztük a harmadik felektől származó bevételekre vonatkozó adatoknak – kérésre történő rendelkezésre bocsátását. A nemzeti szabályozó hatóságok – az üzleti titokra vonatkozó nemzeti és uniós szabályokat tiszteletben tartva – közzétehetnek olyan adatokat, amelyek hozzájárulnának a piac nyitottságához és versenyéhez.

70. cikk

Az elektronikus hírközlési építményekhez való hozzáférés

(1) A nemzeti szabályozó hatóság a 66. cikkel összhangban kötelezettségeket állapíthat meg az üzemeltetők számára az elektronikus hírközlési építményekhez – többek között az épületekhez vagy az épületek bejárataihoz, az épületen belüli kábelekhez, például vezetékekhez, antennákhoz, tornyokhoz és egyéb támasztószerkezetekhez, oszlopokhoz, antennatornyokhoz, alépítményekhez, kábelcsatornákhoz, ellenőrzőaknákhoz és szekrényekhez – való hozzáférés iránti, és azok használata iránti észszerű kérelmek teljesítésére vonatkozóan, többek között olyan helyzetekben, amikor a piacelemzés azt mutatja, hogy a hozzáférés biztosításának megtagadása, illetve az ahhoz hasonló hatású indokolatlan feltételek kikötése ▌gátolná a fenntartható versenypiac kialakulását vagy nem szolgálná a végfelhasználók érdekeit.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok előírhatják az üzemeltető számára, hogy biztosítsa az e cikk szerinti hozzáférést, tekintet nélkül arra, hogy a kötelezettség által érintett tárgyak a piacelemzés szerint az érintett piac részét képezik-e, feltéve, hogy a kötelezettség a 3. cikk szerinti célkitűzések teljesítése szempontjából szükséges és arányos.

71. cikk

A meghatározott hálózati létesítményekhez való hozzáférésre és azok használatára vonatkozó kötelezettségek

(1) ▌Egy nemzeti szabályozó hatóság a 66. cikk rendelkezéseivel összhangban ▌kötelezettségeket állapíthat meg az üzemeltetők számára a meghatározott hálózati elemekhez és kapcsolódó létesítményekhez való hozzáférés iránti, és azok használata iránti észszerű kérelmek teljesítésére vonatkozóan, az olyan helyzetekben, amikor a nemzeti szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a hozzáférés biztosításának megtagadása, illetve az ahhoz hasonló hatású indokolatlan feltételek kikötése gátolná ▌a fenntartható versenypiac kialakulását vagy nem szolgálná a végfelhasználók érdekeit. A nemzeti szabályozó hatóságoknak ilyen kötelezettségek meghozatala előtt értékelniük kell, hogy a kötelezettségeknek a 70. cikkel összhangban történő előírása önmagában elegendő-e a piacelemzésben azonosított problémák megoldásához.

Az üzemeltetőktől megkövetelhető többek között, hogy:

a)  harmadik felek számára megfelelő, többek között fizikai (a 70. cikkben foglaltaktól eltérő) lehetőséget adjanak egy teljes fizikai hálózat meghatározott elemeihez és/vagy a kapcsolódó létesítményekhez való hozzáférésre és azok felhasználására vonatkozóan, adott esetben ideértve a fémes helyi hurkok és alhurkok, továbbá az optikai hurkok és a végződtetési szegmensek átengedését is;

b)  meghatározott hálózati elemeket osszanak meg harmadik felekkel, ideértve a fémes helyi hurkokhoz és alhurkokhoz, továbbá az optikai hurkokhoz és a végződtetési szegmensekhez való megosztott hozzáférést, a hullámhosszosztásos multiplex technikával és a hasonló megosztási kötelezettségekkel együtt;

c)  harmadik személyek számára hozzáférés biztosítanak meghatározott aktív hálózati elemekhez és szolgáltatásokhoz;

d)  a hozzáférést kérő vállalkozásokkal jóhiszemű tárgyalást folytassanak;

e)  ne vonják vissza a létesítményekhez való, korábban már engedélyezett hozzáférést;

f)  meghatározott szolgáltatásokat nyújtsanak nagykereskedelmi alapon harmadik felek számára viszonteladás céljából;

g)  nyílt hozzáférést biztosítsanak az olyan műszaki interfészekhez, protokollokhoz vagy egyéb kulcsfontosságú technológiákhoz, amelyek nélkülözhetetlenek a szolgáltatások vagy a virtuális hálózati szolgáltatások interoperabilitásához;

h)  helymegosztást vagy a kapcsolódó létesítmények más formában való közös használatát biztosítsák;

i)  a felhasználók számára a végpontok közötti szolgáltatások interoperabilitásának biztosításához szükséges, meghatározott szolgáltatásokat,▌vagy mobilhálózatokon történő barangolást biztosítsanak;

j)  a szolgáltatásnyújtás terén a tisztességes verseny biztosításához szükséges, működést támogató rendszerekhez vagy hasonló szoftverrendszerekhez hozzáférést biztosítsanak;

k)  hálózatokat vagy hálózati létesítményeket összekapcsoljanak;

l)  biztosítsanak hozzáférést a kapcsolódó szolgáltatásokhoz, így egyebek mellett az azonosítási, a helymeghatározási és a jelenléti szolgáltatáshoz.

A nemzeti szabályozó hatóságok az említett kötelezettségekhez a tisztességességre, az észszerűségre és az időszerűségre vonatkozó feltételeket fűzhetnek.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok annak mérlegelése során, hogy indokolt-e előírni az (1) bekezdésben említett lehetséges konkrét kötelezettségeket és különösen annak az arányosság elvével összhangban történő vizsgálata során, hogy előírjanak-e és mily módon ilyen kötelezettségeket, elemzik, hogy az azonos vagy kapcsolódó nagykereskedelmi piacokon a nagykereskedelmi inputokhoz való hozzáférés más formái elégségesek lennének-e az észlelt probléma ▌ megoldásához. A vizsgálat tartalmazza a ▌kereskedelmi hozzáférési ajánlatokat, az 59. cikk szerinti szabályozott hozzáférést, illetve a más nagykereskedelmi inputokhoz már meglévő vagy tervezett, e cikk alapján szabályozott hozzáférést. Ennek során különösen a következő tényezőket kötelesek figyelembe venni:

  a) a piacfejlődés ütemének tükrében a versengő létesítmények használatának vagy üzembe helyezésének műszaki és gazdasági megvalósíthatósága, figyelembe véve a szóban forgó összekapcsolás és/vagy hozzáférés jellegét és típusát, beleértve az egyéb upstream hozzáférési termékek – például az alépítményekhez való hozzáférés – megvalósíthatóságát;

b) a hálózati tervezést és irányítást érintő várható technológiai fejlődés;

ba) a technológiai semlegesség biztosításának szükségessége, amelynek révén a felek megtervezhetik és kezelhetik saját hálózataikat;

  c) a tervezett hozzáférés szolgáltatásának a kivitelezhetősége a rendelkezésre álló kapacitás alapján;

  d) a létesítmény tulajdonosának kezdeti beruházása, figyelembe véve minden közberuházást és a beruházás kockázatait, különös tekintettel a nagyon nagy kapacitású hálózatokkal összefüggő beruházásokra és kockázati szintekre;

  e) a verseny hosszú távú megőrzésének szükségessége, különös figyelmet fordítva a gazdaságilag hatékony, infrastruktúraalapú versenyre és a fenntartható versenyt elősegítő – például a hálózatba való társberuházásokon alapuló – innovatív kereskedelmi üzleti modellekre;

  f) adott esetben minden vonatkozó szellemi tulajdonjog;

  g) páneurópai szolgáltatások nyújtása.

(3) Amikor a nemzeti szabályozó hatóságok e cikk rendelkezéseivel összhangban hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségeket írnak elő egy üzemeltető számára, akkor szükség esetén, a hálózat szabályos működésének biztosítása céljából műszaki vagy üzemeltetési feltételeket állapíthatnak meg a szolgáltató és/vagy a hozzáférés kedvezményezettjei számára. A különleges műszaki szabványok vagy előírások betartására irányuló kötelezettségeknek összhangban kell lenniük a 39. cikknek megfelelően megállapított szabványokkal és előírásokkal.

72. cikk

Árellenőrzési és költségszámítási kötelezettségek

(1) A nemzeti szabályozó hatóság a 66. cikk rendelkezéseivel összhangban az összekapcsolás és/vagy a hozzáférés bizonyos típusainak szolgáltatása tekintetében a költségmegtérülésre és az árszabályozásra vonatkozó kötelezettségeket állapíthat meg – beleértve az árak költségalapúságára vonatkozó és a költségszámítási rendszerekre vonatkozó kötelezettségeket – abban az esetben, ha a piacelemzés azt mutatja, hogy a tényleges verseny hiányának következtében az érintett üzemeltető a végfelhasználók kárára túlságosan magas szinten tarthatja az árakat vagy árprést alkalmazhat.

Az árszabályozási kötelezettségek megfelelőségének meghatározása során a nemzeti szabályozó hatóságok figyelembe veszik a hálózatok következő generációjának – és különösen a nagyon nagy kapacitású hálózatoknak – a létesítésével és kiépítésével kapcsolatos hosszú távú végfelhasználói érdekeket. Különösen az üzemeltető általi beruházások – többek között az új generációs hálózatokba való beruházások – ösztönzése érdekében, a nemzeti szabályozó hatóság figyelembe veszi az üzemeltető beruházását. Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok megfelelőnek ítélik az árszabályozást, a megfelelő befektetett tőke észszerű megtérülését biztosítják az üzemeltető számára az adott új hálózati beruházási projekthez szorosan kötődő minden kockázat figyelembevétele mellett.

A nemzeti szabályozó hatóságok nem vezetnek be, illetve nem tartanak fenn az e cikken alapuló kötelezettséget, ha megállapítják, hogy igazolható kiskereskedelmi árkorlátozó hatás érvényesül, és hogy a 67–71. cikk alapján előírt valamely kötelezettség – beleértve különösen a 68. cikk alapján előírt gazdasági megkettőzhetőségi vizsgálatot – biztosítja a hatékony és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést.

Ha a nemzeti szabályozó hatóságok megítélése szerint helyénvaló árszabályozást előírni a meglévő hálózati elemekhez való hozzáférésre, figyelembe kell venniük azokat az előnyöket is, amelyeket a kiszámítható és szabályozott árak nyújtanak az üzemeltetők számára az új és fejlettebb hálózatok létesítése céljából a hatékony piacra lépés és a megfelelő ösztönzés biztosítása tekintetében.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy minden kötelezővé tett költségmegtérülési mechanizmus és árképzési módszer az új és fejlettebb hálózatok létesítésének, valamint a hatékonyság és a fenntartható verseny előmozdítását szolgálja, valamint a lehető legtöbb fenntartható fogyasztói előnyt biztosítsa. E tekintetben a nemzeti szabályozó hatóságok az összehasonlítható versenypiacokon rendelkezésre álló árakat is figyelembe vehetik.

(3) Amennyiben egy üzemeltetőt az árai költségalapúságára vonatkozó kötelezettség terhel, az érintett üzemeltetőnek kell bizonyítania, hogy a díjak a költségekből következnek, beleértve a beruházások észszerű megtérülését. A hatékony szolgáltatásnyújtás költségének kiszámítása céljából a nemzeti szabályozó hatóságok a vállalkozás által alkalmazottól független költségszámítási módszereket alkalmazhatnak. A nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhetik az üzemeltetőtől, hogy árait teljes körűen indokolja, és szükség szerint megkövetelhetik az árak kiigazítását is.

(4) A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy amennyiben az árellenőrzések támogatása érdekében költségszámítási rendszer bevezetése kötelező, legyen nyilvánosan hozzáférhető a költségszámítási rendszer leírása, amely bemutatja legalább a költségcsoportosítás főbb kategóriáit és a költségelosztásra alkalmazott szabályokat. A költségszámítási rendszernek való megfelelést független, erre alkalmas szervezetnek kell vizsgálnia. A megfelelésről szóló nyilatkozatot évente kell közzétenni.

73. cikk

Végződtetési díjak

(1) [A nemzeti jogba történő átültetés időpontja]-ig a Bizottság – a BEREC testülettel folytatott konzultációt követően – a 109. cikk alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a nemzeti szabályozó hatóságok által az Unióban a vezetékes, illetve mobil hanghívás-végződtetési piacokon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősülő üzemeltetők számára előírandó egységes maximális végződtetési díjról.

(2) Az (1) bekezdésben említett végződtetési díjakat olyan szimmetrikus maximális végződtetési díjakként kell meghatározni, amelyek egy hatékony üzemeltető költségein alapulnak, és meg kell felelniük a III. mellékletben előírt kritériumoknak és paramétereknek. A hatékony költségek értékelésének az aktuális költségértékeken kell alapulniuk. A hatékony költségek kiszámítására irányuló költségmeghatározási módszernek a harmadik feleknek nyújtott nagykereskedelmi hanghívás/végződtetés hosszú távú különbözeti költségeit használó, alulról építkező modellezési megközelítésen kell alapulnia. Az ilyen, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása során a Bizottságnak figyelembe kell vennie az egyes országokra jellemző körülményeket, ami jelentős különbségekhez vezet a tagállamok között. Az első felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban szereplő maximális végződtetési díjak nem haladhatják meg a tagállamok bármelyikében érvényben lévő legmagasabb díjat, az országra jellemző kivételes körülmények miatt szükséges módosítást követően, [hat] hónappal a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt.

▌

▌

▌

▌

(7) A Bizottság ötévenként felülvizsgálja az e cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.

74. cikk

A nagyon nagy kapacitású hálózati elemekre vonatkozó szabályozás

(1) Más hálózati típusokba történő befektetésekről a nemzeti szabályozó hatóság által végzett értékelés sérelme nélkül, egy nemzeti szabályozó hatóság dönthet úgy, hogy nem ír elő kötelezettségeket az olyan nagyon nagy kapacitású új hálózati elemekre vonatkozóan, amelyek ha vezetékesek, akkor a helyiségekre, ha pedig mobilok, akkor a bázisállomásokra terjednek ki, olyan érintett piac részét képezve, amelyen a 70., 71. és 72. cikk alapján elő akar írni vagy fenn akar tartani kötelezettségeket, és amely új hálózati elemeket az érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősülő üzemeltető létesített vagy tervez létesíteni, amennyiben megállapítást nyer, hogy a következő feltételek együttesen teljesülnek:

a) az új hálózati elemek létesítésére bármely szereplő által, az elemek életciklusának bármely szakaszában átlátható eljárás és olyan feltételek szerint szabadon társberuházási ajánlatok tehetők, amelyek hosszú távon biztosítják a fenntartható versenyt, többek között méltányos, észszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek biztosítása a potenciális társberuházók számára ▌; az egyes társberuházók által viselt felelősségvállalások értékére és időzítésére vonatkozó rugalmasság; lehetőség a vállalás jövőbeli növelésére; a társberuházók által biztosított kölcsönös jogok a társberuházás keretében megvalósuló infrastruktúra kiépítését követően;

aa) az a) pontban foglaltaknak megfelelően tett ajánlat alapján legalább egy társbefektetői megállapodás megkötésre került, és a társbefektetők ténylegesen vagy szándékuk szerint a szolgáltatás nyújtói vagy ilyen szolgáltatásnyújtók helyét biztosítják az adott kiskereskedelmi piacon, és észszerűen feltételezhető róluk, hogy a versenyben hatékonyak;

▌

c) azok a hozzáférést keresők, akik nem vettek részt a társberuházásban, méltányos, ésszerű és megkülönböztetésről mentes hozzáférési feltételekben részesülhetnek, megfelelően figyelembe véve a társbefektetők által vállalt kockázatot, méltányos és észszerű feltételeken alapuló kereskedelmi megállapodásoknak vagy a nemzeti szabályozó hatóság által fenntartott vagy elfogadott szabályozott hozzáférésnek köszönhetően;

A nemzeti szabályozó hatóságok döntik el – többek között az érdemleges piaci szereplőkkel a 65. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban folytatott konzultációk alapján –, hogy a fent említett feltételek teljesülnek-e.

Az ▌első albekezdésben említett ▌ajánlatok, eljárások és megállapodások értékelésekor a nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a szóban forgó ajánlatok, eljárások és megállapodások megfeleljenek a VI. mellékletben meghatározott kritériumoknak.

(2) Az (1) bekezdés nem érinti a nemzeti szabályozó hatóság azon hatáskörét, hogy a 26. cikk első albekezdése értelmében határozatokat hozzon abban az esetben, ha vállalkozások között jogvita keletkezik olyan társbefektetési megállapodással kapcsolatban, amelyet a nemzeti szabályozó hatóság a nevezett bekezdésben előírt feltételekkel és IV. mellékletben előírt kritériumokkal összhangban állónak ítélt meg.

75. cikk

Funkcionális szétválasztás

(1) Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság megállapítja, hogy a 67–72. cikk alapján előírt megfelelő kötelezettségekkel nem sikerült megvalósítani a tényleges versenyt, és egyes nagykereskedelmi hozzáférési termékek piacai tekintetében jelentős és tartós versenyproblémák és/vagy piaci hiányosságok állnak fenn, akkor a 66. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban – kivételes intézkedésként – arra kötelezheti a vertikálisan integrált vállalkozásokat, hogy az említett hozzáférési termékek nagykereskedelmi szolgáltatásával kapcsolatos tevékenységüket önállóan működő gazdasági egység keretében végezzék.

Ez a gazdasági egység valamennyi vállalkozásnak – ideértve az anyavállalat más gazdasági egységeit is – egységes határidővel és szerződési feltételekkel, ideértve az árra és a szolgáltatás színvonalára vonatkozó feltételeket is, továbbá azonos rendszerek és folyamatok révén köteles nyújtani a hozzáférési termékeket és szolgáltatásokat.

(2) Ha a nemzeti szabályozó hatóság funkcionális szétválasztásra irányuló kötelezettséget kíván előírni, javaslatot nyújt be a Bizottsághoz, amely tartalmazza a következőket:

  a) a nemzeti szabályozó hatóságnak az (1) bekezdésben említett megállapításait alátámasztó bizonyítékok;

  b) arra vonatkozó bizonyítékok, hogy ésszerű időn belül nincs vagy nagyon kicsi az esély arra, hogy kialakuljon az infrastruktúraalapú verseny;

  c) a szabályozó hatóságra, a vállalkozásra, különösen a leválasztott vállalkozás által foglalkoztatott munkaerőre és az elektronikus hírközlési ágazat egészére, valamint – figyelembe véve különösen a társadalmi és területi kohézió biztosításának szükségességét – egy ágazat egészébe való beruházások ösztönzésére, valamint más érdekeltekre gyakorolt várható hatás, így különösen az infrastruktúraszintű versenyre gyakorolt várható hatás és a fogyasztókkal kapcsolatos esetleges hatások elemzése;

  d) azon okoknak az elemzése, amelyek igazolják, hogy ez a kötelezettség lenne a versennyel kapcsolatos azonosított problémák/piaci kudarcok kezelését célzó eszközök végrehajtásának leghatékonyabb eszköze.

(3) Az intézkedéstervezetnek tartalmaznia kell a következő elemeket:

  a) a szétválasztás pontos jellege és mértéke, meg kell határoznia különösen az önálló gazdasági egység jogállását;

  b) az önálló gazdasági egység eszközei, valamint az egység által szolgáltatandó termékek vagy szolgáltatások megjelölése;

  c) az önálló gazdasági egység által foglalkoztatott személyzet függetlenségét biztosító vezetési szabályok és a kapcsolódó ösztönző rendszer;

  d) a kötelezettségek teljesítését biztosító szabályok;

  e) a működési eljárások – különösen más érdekeltekkel szembeni – átláthatóságát biztosító szabályok;

  f) a kötelezettségek teljesítését biztosító felügyeleti program, beleértve az éves jelentés közzétételét is.

(4) A Bizottság által a 66. cikk (3) bekezdésének megfelelően az intézkedéstervezetről meghozott határozatot követően a nemzeti szabályozó hatóság a 16. cikkben megállapított eljárással összhangban elvégzi a hozzáférési hálózattal kapcsolatos különböző piacok összehangolt elemzését. Értékelése alapján a nemzeti szabályozó hatóság ezen irányelv 23. és 32. cikkével összhangban dönt kötelezettségek megállapításáról, fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról.

(5) Ha a funkcionális szétválasztásra kötelezett vállalkozás a 65. cikk szerint meghozott határozat alapján valamely piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősül, akkor vele szemben e piac tekintetében megállapítható bármely, a 67–72. cikkben meghatározott kötelezettség, illetve a Bizottság által a 66. cikk (3) bekezdése szerint engedélyezett bármely egyéb kötelezettség.

76. cikk

Vertikálisan integrált vállalkozás önkéntes szétválása

(1) Az ezen irányelv 65. cikke szerint meghozott határozat alapján egy vagy több érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősülő vállalkozások előzetesen – és kellő időben ahhoz, hogy a nemzeti szabályozó hatóság felmérhesse a tervezett ügylet hatásait – tájékoztatják a nemzeti szabályozó hatóságot, ha helyi hozzáférési hálózati eszközeik teljes egészét vagy jelentős részét más tulajdonában lévő, önálló jogi személyre kívánják átruházni, vagy ha önálló gazdasági egységet kívánnak létrehozni abból a célból, hogy valamennyi kiskereskedelmi szolgáltató részére – saját kiskereskedelmi részlegüket is beleértve – teljes mértékben egyenértékű hozzáférési termékeket biztosítsanak.

A vállalkozások szintén tájékoztatják a nemzeti szabályozó hatóságot ezen szándékuk megváltozásáról, valamint a szétválás folyamatának végeredményéről.

A vállalkozások továbbá a hozzáférési feltételekkel kapcsolatos olyan kötelezettségeket vállalhatnak, amelyek a végrehajtási időszak során, valamint a szétválás javasolt formájának alkalmazását követően alkalmazandók a hálózatukra a harmadik felek számára hatékony és megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosítása céljából. A kötelezettségvállalásokra vonatkozó ajánlatnak elég részletesnek kell lennie többek között a végrehajtás menetrendje és az időtartam tekintetében ahhoz, hogy a nemzeti szabályozó hatóság feladatait az e cikk (2) bekezdésével összhangban végre tudja hajtani. A szóban forgó vállalások túlnyúlhatnak a piac felülvizsgálatára vonatkozóan a 65. cikk (5) bekezdésben meghatározott maximális időtartamon.

(2) A nemzeti szabályozó hatóság felméri, hogy a tervezett ügylet és adott esetben a javasolt kötelezettségek hogyan befolyásolják az ezen irányelv alapján kirótt, hatályos szabályozási kötelezettségeket.

Ebből a célból a nemzeti szabályozó hatóság a 65. cikkben megállapított eljárással összhangban elvégzi a hozzáférési hálózattal kapcsolatos különböző piacok elemzését.

A nemzeti szabályozó hatóság figyelembe veszi a vállalkozás kötelezettségvállalásait, különös tekintettel a 3. cikkben szereplő célkitűzésekre. Ennek során a nemzeti szabályozó hatóság a 23. cikk szerint konzultál a harmadik felekkel, és különösen – korlátozás nélkül – azokkal a harmadik felekkel, akiket a tervezett ügylet közvetlenül érint.

Értékelése alapján a nemzeti szabályozó hatóság ezen irányelv 23. és 32. cikkével összhangban dönt kötelezettségek megállapításáról, fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról, adott esetben a 77. cikk rendelkezéseinek alkalmazásával. Döntésében a nemzeti szabályozó hatóság részben vagy teljes egészében kötelező erejű kötelezettségvállalásokat tehet. A 65. cikk (5) bekezdésétől eltérve a nemzeti szabályozó hatóság egyes vagy az összes vállalást a teljes vállalási időtartamra kötelező erejűvé teheti.

(3) A 77. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, ha a jogilag és/vagy működését tekintve önálló egység a 65. cikk szerint meghozott döntés alapján valamely piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősül és a vállalt kötelezettségek nem elégségesek a 3. cikk szerinti célok eléréséhez, akkor vele szemben – adott esetben – e piac tekintetében megállapítható bármely, a 67–72. cikkben meghatározott kötelezettség, illetve vele szemben megállapítható a Bizottság által a 66. cikk (3) bekezdése szerint engedélyezett bármely egyéb kötelezettség.

(4) A nemzeti szabályozó hatóság nyomon követi a vállalkozások által tett azon kötelezettségvállalásokat, amelyeket e cikk (2) bekezdése alapján kötelező erejűvé tett, és a kezdeti vállalási időszak lejártakor dönt meghosszabbításukról.

77. cikk

Kizárólag nagykereskedelmi vállalkozások

(1) A nemzeti szabályozó hatóság, amely egy, az elektronikus hírközlési szolgáltatások kiskereskedelmi piacain nem részt vevő vállalkozást egy vagy több nagykereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősített a 65. cikk alapján, megvizsgálja, hogy a szóban forgó vállalkozásra jellemzők-e a következők:

a) a vállalkozáson belüli összes vállalkozás és üzleti egység – beleértve minden olyan vállalkozást, amelyet végső soron ugyanaz a tulajdonos irányít, illetve tulajdonosok irányítanak, anélkül, hogy szükségszerűen teljes mértékben a tulajdona, illetve tulajdonuk lenne – csak az elektronikus hírközlési szolgáltatások nagykereskedelemi piacain folytatnak, illetve terveznek folytatni tevékenységet, és ezért az Unión belül a végfelhasználóknak nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatások kiskereskedelmi piacán nem folytatnak tevékenységet;

b) a vállalkozás nem rendelkezik kizárólagos megállapodással – vagy olyan megállapodással, amely ténylegesen kizárólagos megállapodásnak minősül – egy vagy több, a szolgáltatási lánc alacsonyabb szintjein álló olyan vállalkozással, amely a magánszektorbeli vagy kereskedelmi végfelhasználóknak nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatások kiskereskedelmi piacán végez tevékenységet.

(2) Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság arra a következtetésre jut, hogy az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, az érintett vállalkozás számára csak a 70. vagy 71. cikk alapján írhat elő kötelezettségeket.

(3) A nemzeti szabályozó hatóság a vállalkozás számára az e cikk alapján előírt kötelezettségeket bármikor felülvizsgálja abban az esetben, ha megállapítja, hogy már nem teljesülnek az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott feltételek, és alkalmazza – az esetnek megfelelően – a 65–72. cikket.

(4) A nemzeti szabályozó hatóság akkor is felülvizsgálja a vállalkozás számára az e cikk alapján előírt kötelezettségeket, ha a vállalkozás által az értékesítési lánc alacsonyabb szintjén lévő fogyasztóknak nyújtott feltételek alapján a hatóság megállapítja, hogy a végfelhasználók kárára olyan versenyproblémák keletkeztek, amelyek megkövetelik a 67., a 68., a 69. vagy a 72. cikkben előírt egy vagy több kötelezettség előírását, vagy a (2) bekezdés szerint előírt kötelezettségek módosítását.

(5) A kötelezettségek előírását és azok e cikknek megfelelő felülvizsgálatát a 23., a 32. és a 33. cikkben említett eljárásoknak megfelelően kell végezni.

    78. cikk

Átállás a hagyományos infrastruktúrákról

(1) A 65. cikk alapján egy vagy több érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősülő vállalkozások előzetesen és időben tájékoztatják a nemzeti szabályozó hatóságot arról, mikor tervezik leszerelni a 66–77. cikk szerinti kötelezettségek hatálya alá tartozó hálózat részeit, beleértve a rézvezetékes hálózat működtetéséhez szükséges hagyományos infrastruktúrát.

(2) A nemzeti szabályozó hatóság biztosítja, hogy a leszerelési folyamat része legyen egy átlátható menetrend és átlátható feltételek, többek között megfelelő előzetes értesítési időszak és átállási időszak, valamint megállapítja, hogy a verseny és a végfelhasználók jogainak védelme érdekében mely alternatív ▌termékek állnak rendelkezésre, amelyek legalább összehasonlítható minőségben hozzáférést biztosítanak a frissített hálózati infrastruktúrához, szükség esetén helyettesítve a leszerelt elemeket.

A leszerelésre javasolt eszközök tekintetében a nemzeti szabályozó hatóság visszavonhatja a kötelezettségeket, miután meggyőződött arról, hogy:

a) a hozzáférést biztosító fél bizonyíthatóan megállapította az átállásra vonatkozó megfelelő feltételeket, többek között legalább olyan összehasonlítható minőségű hozzáférési termék rendelkezésre bocsátásával, amellyel elérhetők az addig a hagyományos infrastruktúrákkal elért végfelhasználók; és

b) a hozzáférést biztosító fél megfelelt az e cikk alapján a nemzeti szabályozó hatóság által előírt feltételeknek és folyamatnak.

A szóban forgó visszavonást a 23., a 32. és a 33. cikkben említett eljárásoknak megfelelően kell végrehajtani. E rendelkezések nem sérthetik a frissített hálózati infrastruktúra tekintetében a 65. és 66. cikkben említett eljárásokkal összhangban a nemzeti szabályozó hatóság által előírt szabályozott termékek rendelkezésre állását

    78a. cikk

Kereslet-összevonás

A tagállamok nem írhatnak elő több terhes rendelkezést (akár az időtartamra, a kamatlábra vagy egyébre vonatkozóan) a nagyon nagy kapacitású fizikai kapcsolat a véghasználó helyiségeibe való telepítésének az üzemeltető által történő finanszírozásával kapcsolatban, mint a pénzintézetekkel szemben, beleértve azt az esetet, amikor az üzemeltető részletfizetés útján végzi a finanszírozást.

    78b. cikk

A BEREC útmutatásai a nagyon nagy kapacitású hálózatokkal kapcsolatban

A BEREC [az átültetés napja]-ig az érintett szereplőkkel folytatott konzultációt követően és a Bizottsággal szoros együttműködésben útmutatásokat ad ki azokkal a kritériumokkal kapcsolatban, amelyeket egy hálózatnak teljesítenie kell annak érdekében, hogy nagyon nagy kapacitású hálózatnak minősüljön. A nemzeti szabályozó hatóságoknak ezt az útmutatást a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell venniük. A BEREC az útmutatásokat 2025. december 31-ig és azt követően [háromévente] frissíti.

 

III. rész SZOLGÁLTATÁSOK

I. cím: Egyetemes szolgáltatási kötelezettségek

79. cikk

Megfizethető egyetemes szolgáltatás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a területükön minden fogyasztónak elérhető széles sávú internet-hozzáférési és hangkommunikációs szolgáltatások álljanak rendelkezésre, a szolgáltatások alapját képező csatlakozást is beleértve, az adott területre meghatározott minőségben és – tekintettel a tagállamra jellemző egyedi körülményekre – megfizethető áron, legalább helyhez kötött hozzáférésen keresztül.

A tagállamok továbbá biztosíthatják a nem helyhez kötött módon nyújtott szolgáltatások megfizethetőségét is, ha ezt szükségesnek tartják a fogyasztók társadalmi és gazdasági életben való teljes körű részvételének biztosítására. A BEREC iránymutatásaival összhangban az (1) bekezdésben említett ▌internet-hozzáférési szolgáltatás minimum teherbírását a nemzeti szabályozó hatóságok határozzák meg oly módon, hogy ▌tekintettel legyenek a területükön vagy a területük megfelelő részein helyhez kötötten élő fogyasztók többsége által használt azon szolgáltatásokra, amelyek nélkülözhetetlenek a társadalmi és gazdasági életben való részvételük biztosítására. Az ▌internet-hozzáférési szolgáltatásnak ezért alkalmasnak kell lennie legalább az V. mellékletben meghatározott minimális szolgáltatáskészlet támogatásához szükséges sávszélesség biztosítására.

A BEREC [ezen irányelv hatálybalépése után 18 hónappal]-ig az e cikk következetes alkalmazásához való hozzájárulás érdekében az érdekelt felekkel folytatott egyeztetést követően és a Bizottsággal szorosan együttműködve, a Bizottság (Eurostat) rendelkezésre álló adatait figyelembe véve iránymutatásokat fogad el, amelyek lehetővé teszik a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy a szolgáltatásminőség minimális követelményeit – ideértve a minimális sávszélességet is – meghatározzák, ami legalább az V. mellékletben meghatározott minimális szolgáltatási kör támogatásához és ahhoz szükséges, hogy tükrözzék a lakosság többségének rendelkezésére álló átlagos sávszélességet minden tagállamban. Ezeket az iránymutatásokat kétévente aktualizálják, hogy figyelembe vegyék a technológiai fejlesztéseket és a fogyasztói felhasználási minták változásait.

(3) A fogyasztó kérésére az (1) és (1a) bekezdésben említett csatlakozást korlátozni lehet, hogy az csak a hangkommunikációt támogassa.

(3a) A tagállamok e cikk rendelkezéseit végfelhasználóként a mikro- és kisvállalkozásokra és a nonprofit szervezetekre is kiterjeszthetik.

80. cikk

Megfizethető egyetemes szolgáltatások nyújtása

(1) A nemzeti szabályozó hatóságok figyelemmel kísérik a 79. cikk (1) bekezdésében azonosított, a piacon rendelkezésre álló szolgáltatások kiskereskedelmi díjszabásának alakulását és szintjét, különösen a nemzeti árakkal és a nemzeti fogyasztók jövedelmével összefüggésben.

(2) Ha a tagállamok megállapítják, hogy a 79. cikk (1) bekezdésében azonosított szolgáltatások kiskereskedelmi árai tekintettel a tagállamra jellemző egyedi körülményekre nem megfizethetők, mivel az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű fogyasztók nem tudják azokat igénybe venni, előírják, hogy az ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók olyan díjszabási lehetőségeket vagy díjcsomagokat kínáljanak a szóban forgó fogyasztóknak, amelyek eltérnek a szokásos kereskedelmi feltételek szerint biztosítottaktól. A tagállamok e célra előírják az említett vállalkozások számára, hogy közös díjszabást, többek között földrajzi átlagolást alkalmazzanak az adott állam egész területén. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ilyen díjszabási lehetőségekre vagy díjcsomagokra jogosult fogyasztók szerződést köthessenek a 79. cikk (1) bekezdésében azonosított szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokkal. A tagállamok arról is gondoskodnak, hogy e vállalkozások a számot megfelelő ideig rendelkezésre bocsássák, és ne szakítsák meg indokolatlanul a szolgáltatást.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a (2) bekezdés értelmében az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű fogyasztóknak szóló díjszabási lehetőségeket vagy díjcsomagokat kínáló vállalkozások ezekről az ajánlatokról részletesen és folyamatosan tájékoztassák a nemzeti szabályozó hatóságokat. A nemzeti szabályozó hatóságok a fogyasztó szabad szolgáltatóválasztásának sérelme nélkül biztosítják, hogy a vállalkozások a (2)bekezdés értelmében vett díjszabási lehetőségeket vagy díjcsomagokat teljes mértékben átlátható feltételek mellett kínálják, melyeket a 92. cikkel és a megkülönböztetésmentesség elvével összhangban közzétettek, és megkülönböztetésmentesen alkalmaznak. A nemzeti szabályozó hatóságok előírhatják egyedi konstrukciók módosítását vagy visszavonását.

(4) A tagállamok tekintettel az adott országra jellemző egyedi körülményekre gondoskodhatnak arról, hogy az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű fogyasztók további támogatásban részesüljenek annak érdekében, hogy biztosított legyen a legalább helyhez kötött hozzáférésen keresztül nyújtott internet-hozzáférési és hangkommunikációs szolgáltatás megfizethetősége. A tagállamok továbbá lehetőséget biztosíthatnak arra, hogy az alacsony jövedelmű vagy a különleges szociális helyzetű fogyasztók számára támogatást biztosítsanak a mobilszolgáltatásokhoz, ha ezt a fogyasztó társadalmi és gazdasági életben való teljes körű részvételének biztosításához szükségesnek vélik.

(5) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy – tekintettel az adott országra jellemző egyedi körülményekre – a fogyatékossággal élő fogyasztók számára szükség szerint biztosított legyen a támogatás, és hogy más különleges intézkedések szülessenek annak érdekében, hogy a kapcsolódó végberendezések hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élő személyek számára, és a különleges berendezések vagy az egyenértékű hozzáférést elősegítő különleges szolgáltatások elérhetők és megfizethetők legyenek. A közvetítő szolgáltatások fogyatékossággal élő fogyasztókat terhelő átlagköltségének a 79. cikk szerint egyenértékűnek kell lennie a hangkommunikációs szolgáltatások átlagköltségével.

(6) E cikk alkalmazása során a tagállamok arra törekednek, hogy a piac torzulásainak mértékét a lehető legkisebbre csökkentsék.

6a. A tagállamok e cikk rendelkezéseit végfelhasználóként a mikro- és kisvállalkozásokra és a nonprofit szervezetekre is kiterjeszthetik.

81. cikk

Az egyetemes szolgáltatások rendelkezésre állása

(1) Ha egy tagállam a 22. cikk (1) bekezdése szerint végzett feltérképezés eredményeinek figyelembevételével – ha vannak ilyenek – megállapította, illetve ha a nemzeti szabályozó hatóság más bizonyítékot is elfogadott, hogy a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás elérhetősége a szokásos kereskedelmi feltételek mellett vagy egyéb lehetséges szakpolitikai eszközökkel a tagállam területén vagy annak különböző részein nem biztosítható, megfelelő egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket rendelhet el annak érdekében, hogy eleget lehessen tenni minden olyan észszerű kérelemnek, amelyet a szóban forgó szolgáltatások iránt nyújtottak be a tagállam területének egyes részein.

(2) A tagállamok meghatározzák azt a megközelítést, amellyel – a tárgyilagosság, az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvét tiszteletben tartva – a leghatékonyabb és a legmegfelelőbb módon biztosítható a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás elérhetősége. Ez magában foglalhatja azt is, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatást és a hangkommunikációs szolgáltatást vezetékes vagy vezeték nélküli technológiák révén bocsátják rendelkezésre. A tagállamok – a közérdek védelme mellett – arra törekednek, hogy a piac torzulásainak mértékét, különösen a szokásos kereskedelmi feltételektől eltérő árakon vagy feltételek mellett történő szolgáltatásnyújtást a lehető legkisebbre csökkentsék.

(3) Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy kötelezettségeket rendelnek el a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, ▌internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás elérhetőségének biztosítása érdekében, egy vagy több vállalkozást kijelölhetnek arra a célra, hogy az államterület egészén tegyék elérhetővé a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően azonosított, funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatást és a hangkommunikációs szolgáltatást. A tagállamok a helyhez kötött ▌internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás biztosítására és/vagy az államterület különböző részeinek lefedésére különböző vállalkozásokat vagy vállalkozáscsoportokat is kijelölhetnek.

(4) Ha a tagállamok az államterület egy részén vagy egészén szolgáltatókat jelölnek ki arra, hogy azok a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, ▌internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás elérhetőségét biztosítsák, ezt hatékony, tárgyilagos, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kijelölési mechanizmus alkalmazásával teszik, amelynek révén egyetlen szolgáltató sincs eleve kizárva a kijelölésből. Az ilyen kijelölési módszerek célja annak biztosítása ▌, hogy a helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatások nyújtása költséghatékony módon történjen; e módszerek emellett használhatók az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségének 84. cikk szerinti meghatározásához is.

(5) Amennyiben egy, a (3) bekezdésnek megfelelően kijelölt szolgáltató helyi hozzáférési hálózati eszközeinek lényeges részét vagy azok egészét más tulajdonában lévő önálló jogalanyra kívánja átruházni, erről előzetesen és időben köteles értesíteni a nemzeti szabályozó hatóságot annak érdekében, hogy a hatóságnak lehetősége legyen értékelni a tervezett ügylet hatását a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, ▌internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás nyújtására. A nemzeti szabályozó hatóság a 13. cikk (2) bekezdésének megfelelően egyedi kötelezettségeket írhat elő, illetve módosíthatja vagy visszavonhatja azokat.

82. cikk

A meglévő egyetemes szolgáltatások státusza

(1) A tagállamok továbbra is biztosíthatják a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, ▌ internet-hozzáférési szolgáltatáson és hangkommunikációs szolgáltatáson kívüli azon szolgáltatások elérhetőségét vagy megfizethetőségét, amelyeket már [dátum beillesztendő] előtt bevezettek, amennyiben megállapításra kerül, hogy – tekintettel az adott országra jellemző egyedi körülményekre – igény van az ilyen szolgáltatásokra. Abban az esetben, ha a tagállamok államterületük egy részén vagy egészén szolgáltatókat jelölnek ki az említett szolgáltatások nyújtására, a 81. cikk alkalmazandó. Az ilyen kötelezettségeket a 85. cikknek megfelelően kell finanszírozni.

(2) A tagállamok az e cikk értelmében elrendelt kötelezettségeket [ezen irányelv hatálybalépése után 3 évvel]-ig, majd azt követően legalább háromévente egyszer felülvizsgálják.

83. cikk

A kiadások ellenőrzése

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 79. cikkben említetteken kívüli további létesítmények és szolgáltatások biztosítása során a 79., 81. és 82. cikknek megfelelően hangkommunikációs és internet-hozzáférési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók oly módon határozzák meg a feltételeket, hogy a végfelhasználónak ne keletkezzen fizetési kötelezettsége olyan létesítményekre, illetve szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyek az igényelt szolgáltatáshoz nem szükségesek, illetve nincsenek előírva.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 79. cikkben említett és a 80. cikknek megfelelően végrehajtott hangkommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók a VI. melléklet A. részében meghatározott külön létesítményeket és szolgáltatásokat biztosítsák annak érdekében, hogy a fogyasztók figyelemmel kísérhessék és ellenőrizhessék a kiadásokat, és létrehozzanak egy rendszert, amellyel elkerülhető a hangkommunikációs szolgáltatás indokolatlan kikapcsolása azon fogyasztók számára, akik jogosultak erre a szolgáltatásra; e rendszer egy olyan mechanizmust is magában foglalna, amely ellenőrizné, hogy a szolgáltatás használata iránti igény továbbra is fennáll-e.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságnak módja legyen az adott állam területének egésze vagy egy része vonatkozásában eltekinteni a (2) bekezdésben foglalt követelmények alkalmazásától, ha megbizonyosodott arról, hogy a létesítmény széles körben rendelkezésre áll.

84. cikk

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek költségeinek számítása

(1) Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok úgy ítélik meg, hogy a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, ▌internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás 79., 80. és 81. cikknek megfelelő teljesítése vagy a meglévő egyetemes szolgáltatások 82. cikknek megfelelő folytatása az ilyen szolgáltatásokat nyújtó és kompenzációt kérő szolgáltatókra indokolatlan terhet róhat, kiszámítják a kérdéses szolgáltatásnyújtás nettó költségeit.

E célból a nemzeti szabályozó hatóságok:

  a) a VII. melléklettel összhangban kiszámítják az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségét, figyelembe véve a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott internet-hozzáférési szolgáltatást és hangkommunikációs szolgáltatást a 79., 80. és 81. cikknek megfelelően teljesítő vagy meglévő egyetemes szolgáltatásokat a 82. cikknek megfelelően folytató szolgáltatónál jelentkező bármilyen piaci előnyt; vagy

  b) az egyetemes szolgáltatás nyújtása kapcsán felmerült és a 81. cikk (3) bekezdésének, a 81. cikk (4) bekezdésének és a 81. cikk (5) bekezdésének megfelelő kijelölési mechanizmus keretében meghatározott nettó költségeket használják fel.

(2) Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségeinek az (1) bekezdés a) pontja szerinti kiszámításához alapul szolgáló számlákat és/vagy egyéb információkat a nemzeti szabályozó hatóság vagy az érintett felektől független és a nemzeti szabályozó hatóság által elismert szervezet vizsgálja, illetve ellenőrzi. A költségszámítás és az ellenőrzés eredményei nyilvánosak.

85. cikk

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek finanszírozása

Amennyiben a nettó költség 84. cikkben említett számítása alapján a nemzeti szabályozó hatóság megállapítja, hogy valamely vállalkozásra tisztességtelen teher hárul, a tagállamok az érintett vállalkozás kérelmére olyan mechanizmus bevezetéséről határoznak, amely az adott vállalkozásnak állami forrásokból, átlátható feltételek mellett kompenzációt biztosít a meghatározott nettó költségekre vonatkozóan. ▌

(1a)   Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tagállamok elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan mechanizmust, melynek célja a 81. cikkben megállapított kötelezettségekből eredő egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségének az elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások nyújtói és a 2000/31/EK irányelvben foglaltak szerint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások között történő megosztása.

(1b)   Az ilyen mechanizmust elfogadó vagy fenntartó tagállamoknak legalább háromévenként felül kell vizsgálniuk azok működését annak megállapítása érdekében, hogy melyik nettó költséget kell továbbra is megosztani a mechanizmus keretében, és mely költségeket kell állami forrásokból eszközölt kártérítésből fedezni.

(1c)   A 79., 81. és 82. cikkben megállapított kötelezettségeknek kizárólag a 84. cikkel összhangban meghatározott nettó költsége finanszírozható.

(1d)   Amennyiben a nettó költséget az (1) bekezdés a) pontja szerint megosztják, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti szabályozó hatóság által, vagy a kedvezményezettektől független és a nemzeti szabályozó hatóság felügyelete alatt álló szervezet által működtetett megosztási mechanizmust vegyenek igénybe.

(1e)   A megosztási mechanizmus a IV. melléklet B. részében foglalt elvekkel összhangban tiszteletben tartja az átláthatóság, a piac minimális torzítása, a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvét. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a vállalkozások bizonyos típusait és a meghatározott küszöböt el nem érő belföldi forgalommal rendelkező vállalkozásokat nem kötelezik hozzájárulásra.

(1f)   Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek költségének megosztásával kapcsolatos díjakat egymástól el kell választani, és minden egyes vállalkozásra vonatkozóan külön kell meghatározni. Ezek a díjak nem vethetők ki olyan vállalkozásokra és nem szedhetők be olyan vállalkozásoktól, amelyek a megosztási mechanizmust létrehozó tagállam területén nem nyújtanak szolgáltatásokat.

86. cikk

Átláthatóság

(1) Amennyiben az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségét a 84. cikknek megfelelően kell kiszámítani, a nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a nettó költségek kiszámításának elvei – beleértve az alkalmazandó módszer részleteit – nyilvánosak legyenek.

(2) Az üzleti titokra vonatkozó uniós és nemzeti szabályokra is figyelemmel, a nemzeti szabályozó hatóságok gondoskodnak éves beszámoló közzétételéről, amelyben szerepelnek az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek kiszámított költségeinek részletei, köztük minden piaci előny meghatározása, amely a 79., 81. és 82. cikkben meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettségek értelmében a vállalkozás(ok)nál felmerülhetett.

II. cím: Számok

87. cikk

Számozási erőforrások

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok valamennyi nemzeti számozási erőforrás vonatkozásában ellenőrizzék a használati jogok megadását, továbbá a nemzeti számozási terv kezelését, valamint gondoskodnak arról is, hogy a hatóságok minden nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás számára megfelelő számokat és számozási tartományokat bocsássanak rendelkezésre. A nemzeti szabályozó hatóságok a nemzeti számozási erőforrásokkal kapcsolatos használati jogok megadására vonatkozóan tárgyilagos, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárásokat hoznak létre.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok olyan vállalkozások által nyújtott különleges szolgáltatások céljára is adhatnak jogokat a nemzeti számozási tervek számainak használatára, amelyek nem elektronikus hírközlő hálózatok vagy hírközlési szolgáltatások biztosításával foglalkoznak, amennyiben e vállalkozások bizonyítják, hogy képesek a számok kezelésére, és amennyiben elegendő és megfelelő számozási erőforrás áll rendelkezésükre a jelenlegi és az előre látható kereslet kielégítéséhez. A nemzeti szabályozó hatóságok felfüggeszthetik a számozási erőforrások e vállalkozások számára történő biztosítását, ha bebizonyosodik, hogy fennáll a számozási erőforrások kimerülésének kockázata. Az e bekezdés következetes alkalmazásának elősegítése érdekében a BEREC az érdekeltekkel folytatott konzultációt követően a Bizottsággal szorosan együttműködve [a hatálybalépés napját követő 18 hónap]-ig iránymutatást fogad el a számozási erőforrások kezelésére irányuló képesség és a számozási erőforrások kimerülési kockázata értékelésének közös kritériumaival kapcsolatban.

(3) A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a nemzeti számozási tervek és eljárások alkalmazása olyan módon történjen, amely a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások minden szolgáltatója és az egyéb vállalkozások esetében, amennyiben azok a (2) bekezdés feltételeinek megfelelnek, egyenlő bánásmódot biztosít. A tagállamok különösen azt biztosítják, hogy az a vállalkozás, amely egy számtartománnyal kapcsolatban használati jogot szerzett, elektronikus hírközlési szolgáltatások más szolgáltatóival szemben ne alkalmazzon megkülönböztetést a szolgáltatásaikhoz hozzáférést biztosító számjegysorozatok tekintetében.

(4) Minden tagállam meghatároz egy-egy tartományt a nem földrajzi számozási erőforrásain belül, amelyet az 531/2012/EU rendelet és az azon alapuló végrehajtási jogi aktusok, valamint ezen irányelv 91. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül az Unió egész területén a személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására lehet használni. Amennyiben a (2) bekezdés értelmében olyan vállalkozások kaptak számhasználati jogot, amelyek nem elektronikus hírközlő hálózatok vagy hírközlési szolgáltatások biztosításával foglalkoznak, e bekezdés a szóban forgó vállalkozások által nyújtott különleges szolgáltatásokra vonatkozik. A nemzeti szabályozó hatóságok gondoskodnak arról, hogy az országhívószámhoz tartozó tagállam területén kívül történő szolgáltatásnyújtással kapcsolatos számhasználati joghoz fűződő feltételek és azok érvényesítése legalább olyan szigorú legyen, mint az országhívószámhoz tartozó tagállam területén belül nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó feltételek, illetve azok érvényesítése. A nemzeti szabályozó hatóságok arról is gondoskodnak, hogy az országhívószámukat valamely más tagállamban használó szolgáltatók megfeleljenek a fogyasztóvédelmi és a számok használatával kapcsolatos azon egyéb nemzeti jogszabályoknak, amelyeket a számok használatának helye szerinti tagállamokban kell alkalmazni. Ez a kötelezettség nem érinti az érintett tagállamok illetékes hatóságainak jogérvényesítési hatáskörét.

A BEREC a szabályozási keretrendszerrel összhangban segíti a nemzeti szabályozó hatóságokat a számozási erőforrások hatékony kezelésére és extraterritoriális számhasználatra irányuló tevékenységük koordinálásában.

▌

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a szabványos nemzetközi távbeszélő előtétszám a „00” szám legyen. A tagállamok közötti határ mentén egymáshoz közel fekvő települések közötti hívásokra vonatkozóan különleges szabályok alakíthatók ki, illetve tarthatók fenn. Az érintett településeken a végfelhasználókat teljes körűen tájékoztatni kell az ilyen szabályokról.

A tagállamok megállapodhatnak arról, hogy közös számozási tervet használnak a számok minden kategóriája vagy bizonyos számkategóriák tekintetében.

(6) A tagállamok – amennyiben technikailag kivitelezhető – előmozdítják a számok vezeték nélküli aktiválását annak érdekében, hogy az elektronikus hírközlő hálózatok vagy hírközlési szolgáltatások terén megkönnyítsék a szolgáltatóváltást a ▌végfelhasználók számára, különösen a gépek közötti (M2M) szolgáltatások nyújtói és felhasználói számára.

(7) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti számozási terveknek és azok minden további kiegészítésének, illetve módosításának a közzététele megtörténjen, ami kizárólag nemzetbiztonsági okokból korlátozható.

(8) A tagállamok támogatják a konkrét számok vagy számtartományok Unión belüli harmonizációját, amennyiben ez elősegíti a belső piac működését és a páneurópai szolgáltatások kifejlesztését. A Bizottság továbbra is nyomon követi a piaci fejleményeket és részt vesz a számozásról határozó nemzetközi szervezetek és fórumok munkájában. Amennyiben a Bizottság indokoltnak és célravezetőnek tartja, az egységes piac érdekében megfelelő műszaki végrehajtási intézkedéseket hoz, hogy a számok iránti nemzetközi vagy egész Európát érintő keresletet ki tudja elégíteni, aminek elmaradása akadályozná a tagállamok közötti kereskedelmet.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 110. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

88. cikk

A számhasználati jogok megadása

(1) Ha egyedi számhasználati jogok megadása szükséges, a nemzeti szabályozó hatóságok – a 13. cikknek, valamint a 21. cikk (1) bekezdése c) pontjának rendelkezéseire is figyelemmel, továbbá az említett erőforrások hatékony felhasználását az ezen irányelvnek megfelelően biztosító bármilyen más szabályra is figyelemmel – kérelemre minden vállalkozásnak megadják ezt a jogot a 12. cikkben említett általános felhatalmazás tárgyát képező elektronikus hírközlő hálózatok vagy hírközlési szolgáltatások üzemeltetésére, illetve nyújtására. A nemzeti szabályozó hatóságok a 87. cikk (2) cikkének megfelelően olyan vállalkozásoknak is adhatnak számhasználati jogokat, amelyek nem elektronikus hírközlő hálózatok vagy hírközlési szolgáltatások biztosításával foglalkoznak.A számhasználati jogokat nyílt, tárgyilagos, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos eljárások keretében kell megadni.

A szám használati jogok megadása során a nemzeti szabályozó hatóságok meghatározzák, hogy a kérdéses jogokat a jogosult átruházhatja-e, és ha igen, milyen feltételekkel.

Ha a nemzeti szabályozó hatóságok határozott időtartamra adnak jogokat, ennek a határozott időtartamnak – figyelemmel az elérni kívánt célra és a beruházás megfelelő amortizációs idejének szükséges biztosítására – meg kell felelnie a nyújtani kívánt szolgáltatás igényeinek.

(3) A szám használati jog megadására vonatkozó határozatot a teljes kérelemnek a nemzeti szabályozó hatósághoz való beérkezését követően a lehető leghamarabb kell meghozni, kézbesíteni és nyilvánosságra hozni; három héten belül az olyan számok esetében, amelyeket a nemzeti számozási terv keretében meghatározott célra osztottak ki.

(4) Ha az érdekeltekkel a 23. cikknek megfelelően folytatott konzultációt követően arról születik döntés, hogy a kivételes gazdasági értéket képviselő számok használati jogának megadására versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárás keretében kerüljön sor, a nemzeti szabályozó hatóságok a legfeljebb háromhetes határidőt legfeljebb további három héttel meghosszabbíthatják.

(5) A nemzeti szabályozó hatóságok nem korlátozhatják a megadandó használati jogok számát, kivéve akkor, ha ez a számozási erőforrások hatékony kihasználásához szükséges.

(6) Ha a számhasználati jog a 87. cikk (4) bekezdésének megfelelően az Unión belüli extraterritoriális használatra is kiterjed, a nemzeti szabályozó hatóságnak a használati jogot külön feltételekhez kell kötnie annak érdekében, hogy biztosított legyen a megfelelés a számhasználat helye szerinti tagállamokban hatályos minden vonatkozó nemzeti fogyasztóvédelmi szabálynak és a számok használatával kapcsolatos nemzeti jogszabálynak. A tagállamok e használati jogok mellett a későbbiekben nem írhatnak elő további kötelezettségeket.

Egy másik tagállam nemzeti szabályozó hatóságának kérésére, amennyiben bebizonyította, hogy megsértették az adott tagállam vonatkozó nemzeti fogyasztóvédelmi szabályait vagy a számok használatával kapcsolatos nemzeti jogszabályait, azon tagállam nemzeti szabályozó hatósága, amelyben megadták a számhasználati jogot, a 30. cikknek megfelelően köteles érvényesíteni az (1) bekezdés értelmében megszabott feltételeket, súlyos esetekben akár visszavonva az érintett vállalkozásnak az extraterritoriális használatra vonatkozóan megadott jogot.

A BEREC elősegíti és koordinálja a különböző érintett tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai közötti információcserét, és gondoskodik a munka megfelelő koordinálásáról.

89. cikk

A számhasználati jogok díjai

A tagállamok feljogosíthatják a nemzeti szabályozó hatóságot arra, hogy olyan díjakat vessen ki a számhasználati jogokért, amelyek tükrözik az ilyen erőforrások optimális felhasználásának biztosítására vonatkozó igényt. A tagállamok biztosítják, hogy az ilyen díjak tárgyilagos mérce szerint indokoltak, átláthatóak, megkülönböztetéstől mentesek és a céljukkal arányosak legyenek, és megállapításuk a 3. cikkben szereplő célkitűzések figyelembevétele mellett történjen.

90. cikk

Eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott forróvonal és a gyermeksegélyvonal

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a polgárok hozzáférjenek egy olyan segélyvonalhoz, amelyen gyermekek eltűnését díjmentesen jelenthetik be. A segélyvonal a „116000” számon érhető el. A tagállamok biztosítják, hogy a gyermekek egy segélyvonal révén hozzáférjenek egy gyermekbarát szolgáltatáshoz. A segélyvonalat a „116111” számon kell elérhetővé tenni.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók ▌más végfelhasználókkal egyenlő alapon hozzá tudjanak férni a „116000” és a „116111” számokon nyújtott szolgáltatásokhoz, többek közt szimultán kommunikációs szolgáltatásokon keresztül. Az annak előmozdítása érdekében hozott intézkedéseknek, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók más tagállamban történő utazásuk során is hozzáférjenek az említett szolgáltatásokhoz, meg kell felelniük a 39. cikkel összhangban közzétett irányadó szabványoknak vagy előírásoknak.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy végrehajtsák a „116000” számmal kezdődő számtartomány üzemeltetése során a szolgáltatásminőség megfelelő szintjének fenntartásához, valamint a segélyvonal működéséhez szükséges pénzügyi erőforrások mozgósításához szükséges megfelelő intézkedéseket.

(4) A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy a polgárokat megfelelően tájékoztassák a „116000” és „116111” számokon nyújtott szolgáltatások létezéséről és használatáról.

91. cikk

A számokhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben műszakilag és gazdaságilag megvalósítható – kivéve azt az esetet, ha valamely hívott végfelhasználó kereskedelmi okokból úgy döntött, hogy meghatározott földrajzi területeken lévő hívó felek hozzáférését korlátozza –, az érintett nemzeti hatóságok minden szükséges lépést megtegyenek annak biztosítására, hogy a végfelhasználók:

  a) nem földrajzi számok használatával hozzá tudjanak férni a szolgáltatásokhoz, és használni tudják azokat az Unión belül; és

  b) az üzemeltető által alkalmazott technológiától és készülékektől függetlenül hozzá tudjanak férni az Unión belül biztosított valamennyi számhoz, beleértve a tagállamok nemzeti számozási terveiben szereplő számokat és az ingyenesen hívható egyetemes nemzetközi hívószámokat (UIFN) is.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok kötelezhessék a nyilvános hírközlő hálózatokat üzemeltető és/vagy nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat arra, hogy eseti alapon gátolják meg a számokhoz, illetve a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, amennyiben ezt csalás vagy rendeltetésellenes felhasználás indokolttá teszi, és előírhassák, hogy ilyen esetekben az elektronikus hírközlési szolgáltatók visszatartsák az érintett össze kapcsolási vagy más szolgáltatásokból származó bevételeket.

III. cím: Végfelhasználói jogok

(91a. cikk)

Kivételi záradék

A III. cím – a 92. és 93. cikk kivételével – nem alkalmazandó azokra a személyközi számfüggetlen kommunikációs szolgáltatásokra, amelyek a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban meghatározott mikrovállalkozások.

92. cikk

Megkülönböztetésmentesség

Az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói nem alkalmazhatnak hátrányosan megkülönböztető hozzáférési vagy használati követelményeket vagy feltételeket az Unióban a végfelhasználók állampolgársága vagy lakhelye vagy letelepedése alapján, kivéve, ha ezek a különbségek tárgyilagos indokokkal alátámaszthatók.

92a. cikk

(1) A nyilvános személyközi számfüggő kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók nem alkalmazhatnak olyan díjszabást az egy másik tagállamban végződtetett, Unión belüli, helyhez kötött vagy mobil kommunikációs szolgáltatásokra, amely magasabb az ugyanabban a tagállamban végződtetett szolgáltatások díjszabásánál, kivéve, ha azt a mobil hívásvégződtetési díjak különbsége indokolja.

(2) A BEREC (ezen irányelv hatálybalépését követő hat hónap)-ig az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően és a Bizottsággal szorosan együttműködve iránymutatásokat fogad el az említett objektíven indokolt eltérő költségek (1) bekezdés szerinti elszámolására. Ezek az iránymutatások biztosítják, hogy minden eltérés szigorúan a szolgáltató számára a határon átnyúló szolgáltatás nyújtásakor felmerülő létező közvetlen költségeken alapuljon.

(3) Az Európai Bizottság (ezen irányelv hatálybalépését követő egy év)-ig, és ezt követően évente jelentést nyújt be az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek alkalmazásáról, többek között az Unión belüli hírközlési díjak alakulásának vizsgálatáról.

93. cikk

Az alapvető jogokat védő biztosítékok

(1) A szolgáltatások és alkalmazások végfelhasználók általi elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül történő elérésére és használatára vonatkozó nemzeti intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unió Alapjogi Chartája és az uniós jog általános elvei által szavatolt alapvető jogokat és szabadságokat.

(2) Minden ilyen, a végfelhasználóknak a szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz elektronikus hírközlő hálózatok igénybevételével történő hozzáférését vagy azok ilyen hálózatokon keresztüli használatát érintő intézkedést, amely alkalmas lehet ezen alapvető jogok vagy szabadságok korlátozására, csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha azokról jogszabály rendelkezik, és ezen intézkedések tiszteletben tartják a szóban forgó jogok, illetve szabadságok szellemiségét, valamint megfelelőek, arányosak és szükségesek, továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartája 52. cikkének (1) bekezdésével és az uniós jog általános elveivel, többek között a hatékony jogi védelemmel és a tisztességes eljáráshoz való joggal összhangban ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságjogainak védelmét szolgálják. Ennek megfelelően ezeket az intézkedéseket kizárólag az ártatlanság vélelme elvének és a magánélethez való jognak a megfelelő tiszteletben tartása mellett lehet meghozni. Az intézkedések meghozatalát megelőzően tisztességes és pártatlan eljárást kell biztosítani, ideértve az érintett személy vagy személyek meghallgatáshoz való jogát, kivéve kellően indokolt szükséghelyzetekben, amelyekben megfelelő feltételeket és eljárási intézkedéseket szükséges alkalmazni, összhangban az Európai Unió Alapjogi Chartájával. Garantálni kell a tényleges és megfelelő időben történő bírósági felülvizsgálathoz való jogot.

(2a) Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7., 8. és 11. cikkével, valamint 52. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tagállamok nem írhatják elő valamennyi előfizető és nyilvántartott felhasználó összes forgalmi és helymeghatározó adatának általános és különbségtétel nélküli megőrzését azok elektronikus hírközlési berendezései tekintetében.

94. cikk

A harmonizáció szintje

A tagállamok nem tarthatnak fenn és nem vezethetnek be nemzeti jogukban olyan, a végfelhasználók védelmével kapcsolatos rendelkezéseket vagy általános felhatalmazási feltételeket, amelyeket az irányelv már ebben a címben szabályoz, és amelyek eltérnek az ebben a címben megállapított rendelkezésektől, ideértve az eltérő szintű – szigorúbb vagy kevésbé szigorú – védelmet biztosító rendelkezéseket, hacsak az irányelv e címe nem rendelkezik erről másként.

95. cikk

A szerződésekre vonatkozó tájékoztatási követelmények

(-1)  Az e cikkben előírt tájékoztatási kötelezettség, ezen belül a szerződés adatait összefoglaló dokumentumminta a szerződés szerves részét képezi, és kiegészíti a 2011/83/EU irányelvben megállapított tájékoztatási követelményeket. A tagállamok biztosítják, hogy az e cikkben említett információkat érthetően, mindenre kiterjedően és könnyen hozzáférhető formában nyújtsák. A fogyasztók vagy más végfelhasználók kérésére a tájékoztató egy példánya tartós adathordozón és a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára hozzáférhető formátumban is rendelkezésre bocsátandó.

(1) Mielőtt egy fogyasztó szerződést köt vagy bármilyen ennek megfelelő, bármilyen fajta ellentételezés ellenében tett ajánlatot elfogad, az internet-hozzáférési szolgáltatások, a nyilvános személyközi kommunikációs szolgáltatások és a műsorterjesztésre használt átviteli szolgáltatások nyújtói adott esetben a következő információkat kötelesek megadni a fogyasztó számára, amennyiben ezek az információk az általuk nyújtott valamely szolgáltatáshoz kapcsolódnak:

  a) valamennyi nyújtott szolgáltatás fő jellemzőinek megadásakor:

i. a szolgáltatások minimális minőségi szintje a szolgáltatásnyújtás mértékének megfelelően, a BEREC által az érdekeltekkel folytatott konzultációt követően a Bizottsággal szoros együttműködésben a 97. cikk (2) bekezdése alapján elfogadásra kerülő iránymutatásnak megfelelően, a következők tekintetében:

–   az internet-hozzáférési szolgáltatásokkal összefüggésben: legalább késleltetés, késleltetésingadozás, csomagvesztés,

–   a nyilvános számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokkal összefüggésben: legalább az első bekapcsolásig eltelő idő, meghibásodási valószínűség, hívásjelzési késedelmek ezen irányelv IX. mellékletével összhangban, valamint

–   az (EU) 2015/2120 rendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében az internet-hozzáférési szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásokkal összefüggésben: a biztosított szolgáltatásminőségi paraméterek.

Amennyiben a szolgáltatások minimális minőségi szintje nincs megállapítva, ezt nyilatkozatban kell rögzíteni.

(ii) a végfelhasználók azon jogának sérelme nélkül, hogy a 2015/2120/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően választásuk szerinti végberendezést használhassanak, a szolgáltató által a rendelkezésre bocsátott végberendezéssel kapcsolatban megszabott bármely díj és korlátozás, valamint adott esetben a fogyasztó által választott berendezés megfelelő működéséhez szükséges, rövid műszaki információk;

  b) a szerződéses szolgáltatásminőségi szintek el nem érése esetén alkalmazandó kompenzációs és visszatérítési lehetőségek, ideértve adott esetben a jogszabályban biztosított fogyasztói jogok konkrét említését, vagy ha a szolgáltató felé jelzett, biztonságot fenyegető eseményekre kerül sor a szoftverek vagy hardverek ismert sebezhetősége miatt, amelyekre a gyártó vagy a fejlesztő ugyan adott ki hibajavító csomagot, de azt a szolgáltató nem alkalmazta vagy nem hozott semmilyen egyéb, megfelelő védintézkedést;

  c) az árral és a díjazás módjával kapcsolatos információk megadásakor:

i. a szerződés szerinti konkrét díjcsomag vagy díjcsomagok részletei és az egyes díjcsomagok esetében a kínált szolgáltatások típusa, ideértve adott esetben a kommunikáció során lebonyolított adatforgalmat (MB-ok, percek, SMS-ek száma) számlázási időszakonként, valamint a további kommunikációs egységek árát,

ia. előre meghatározott adatforgalmat biztosító díjcsomag vagy díjcsomagok esetében a fogyasztók azon lehetősége, hogy a fel nem használt mennyiséget a korábbi számlázási időszakról a következő számlázási időszakra vigye át, amennyiben ez a lehetőség szerepel a szerződésben,

ib. a számla átláthatóságát és a fogyasztás nyomon követését biztosító, rendelkezésre álló eszközök;

ic. az (EU) 2016/679 rendelet 13. cikkének sérelme nélkül tájékoztatás arról, hogy milyen személyes adatokra van szükség a szolgáltatás teljesítését megelőzően, vagy milyen adatokat gyűjtenek a szolgáltatásnyújtás keretében;

ii. tájékoztatás az azon számokkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos árakról, amelyekre egyedi díjszabási feltételek vonatkoznak; a szolgáltatások egyes kategóriái tekintetében a nemzeti szabályozó hatóságok előírhatják, hogy a tájékoztatásra közvetlenül a hívás kapcsolása előtt kerüljön sor,

iii. a szolgáltatáscsomagokkal és az egyszerre szolgáltatásokat és berendezést is magukban foglaló csomagokkal összefüggésben a csomag egyes elemeinek ára külön-külön, amennyiben azokat egymástól függetlenül is értékesítik,

iv. az értékesítés utáni szolgáltatások díjainak, illetve a karbantartási és vevőszolgálati díjak részletei, valamint

v. tájékoztatás arról, hogy miként szerezhetők be naprakész információk az összes alkalmazandó díjcsomagról és karbantartási díjról;

  d) a szerződés időtartamával, valamint a szerződés megújításának és megszüntetésének feltételeivel kapcsolatos információk megadásakor:

i. a kedvezményes feltételek igénybevételéhez szükséges minimális használatra vagy időtartamra vonatkozó bármely követelmény,

ii. a szolgáltatóváltással, valamint a számok és egyéb azonosítók hordozhatóságával kapcsolatos bárminemű eljárások és díjak, továbbá a szolgáltatóváltás késedelme vagy az azzal való visszaélés esetére vonatkozó kompenzációs és visszatérítési lehetőségek,

iii. a szerződés idő előtti megszüntetésekor esedékes díjak, a végberendezés feloldására vonatkozó tájékoztatást és a végberendezéssel kapcsolatos költségfelszámítást is beleértve,

iv. a szolgáltatáscsomagokkal összefüggésben adott esetben a szolgáltatáscsomag vagy annak egyes elemei megszüntetésére vonatkozó feltételek,

  e) a fogyatékossággal élő végfelhasználóknak nyújtott termékek és szolgáltatások részletei és tájékoztatás arról, hogy miként szerezhetők be naprakész információk ezzel kapcsolatban;

  f) a – többek között nemzeti és határon átnyúló – jogviták 25. cikknek megfelelő rendezésére szolgáló eljárások indításának módja;

  g) azon intézkedések típusai, amelyeket a vállalkozás a biztonságot és az integritást befolyásoló eseményekkel, valamint a veszélyekkel és a sebezhető pontokkal kapcsolatban tehet.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított követelmények mellett a nyilvános, számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtói kötelesek világos és könnyen érthető módon a következő információkat megadni:

–  a segélyhívó szolgáltatásokhoz és/vagy a hívó helyére vonatkozó információhoz való hozzáférés bármilyen korlátozása a műszaki megvalósíthatóság hiányában, amennyiben a szolgáltatás lehetővé teszi a végfelhasználók számára, hogy belföldi hívást kezdeményezzenek a nemzeti távbeszélő számozási tervben szereplő számokra;

–  a végfelhasználók azon joga, miszerint ők dönthetnek arról, hogy személyes adataik bekerüljenek-e a telefonkönyvbe, vagy sem, valamint az érintett adatok jellege, a 2002/58/EK irányelv 12. cikkének megfelelően.

(3) Az (1), (2) és (6) bekezdés a mikro- és kisvállalkozások és nonprofit szervezetek formáját öltő végfelhasználókra is vonatkozik, hacsak azok kifejezett hozzájárulásukat nem adták ahhoz, hogy az említett rendelkezésektől teljesen vagy részben eltekintsenek.

(4) Az internet-hozzáférési szolgáltatóknak az (EU) 2015/2120 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében előírt tájékoztatás mellett az (1) és (2) bekezdésben említett információkat is meg kell adniuk.

(5) A Bizottság a BEREC-kel folytatott egyeztetést követően [a hatálybalépést követő 12 hónap]-ig egy, a szerződés adatait összefoglaló dokumentummintát fogad el, amely az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően meghatározza a tájékoztatási követelmények fő elemeit. Az említett fő elemek legalább az alábbi összefoglaló információkat magukban foglalják:

a)  a szolgáltató neve, címe és elérhetősége, valamint a panaszok benyújtására szolgáló elérhetőség, amennyiben az ettől eltér,

b)  valamennyi biztosított szolgáltatás fő jellemzői,

c)  a vonatkozó árak,

d)  a szerződés időtartama, valamint megújításának és megszüntetésének feltételei,

e)  információ arról, hogy a termékek és szolgáltatások milyen mértékben felelnek meg a fogyatékossággal élő végfelhasználók igényeinek,

f)  az internet-hozzáférési szolgáltatásokkal összefüggésben az (EU) 2015/2120 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében előírt információk.

Ez a dokumentumminta nem lehet hosszabb egy A4-es oldalnál. Könnyen olvashatónak kell lennie. Amennyiben több különböző szolgáltatást egyetlen szerződésben foglalnak össze, akkor további oldalakra lehet szükség, a dokumentum azonban összesen három oldal lehet.

A Bizottság végrehajtási aktust fogadhat el az ebben a bekezdésben említett dokumentumminta meghatározása céljából. Az említett végrehajtási jogi aktust az 110. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az (1)–(4) bekezdés szerinti kötelezettségekkel bíró szolgáltatóknak ki kell tölteniük a szerződés adatait összefoglaló dokumentummintát az alkalmazandó információkkal, és adott esetben a fogyasztók, a mikro- és kisvállalkozások és a nonprofit szervezetek rendelkezésére kell bocsátaniuk még a szerződéskötést megelőzően, vagy amennyiben ez nem lehetséges, indokolatlan késedelem nélkül azt követően.

(6) Az internet-hozzáférési szolgáltatások és a nyilvános, számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtóinak fel kell ajánlaniuk a fogyasztók számára azt a lehetőséget, hogy az idő vagy adatforgalom alapján kiszámlázott szolgáltatások mindegyikét figyelemmel kísérhetik és ellenőrizhetik. Ez azzal jár, hogy a díjcsomag részét képező szolgáltatások igénybevételének mértékével kapcsolatban hozzá kell férniük az aktuális adatokhoz. Az internet-hozzáférési szolgáltatásokat és nyilvános, számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók kérésre és legkésőbb 3 hónappal a szerződéses időszak lejártát megelőzően kötelesek a szolgáltatásaikkal kapcsolatos legjobb díjszabásról tájékoztatni a fogyasztókat.

(6a) A tagállamok nemzeti jogszabályaikban további előírásokat tarthatnak fenn illetve vezethetnek be az internet-hozzáférési szolgáltatások, a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások és a műsorterjesztésre használt átviteli szolgáltatások tekintetében a magasabb szintű fogyasztóvédelem biztosítása céljából az e cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított tájékoztatási előírások vonatkozásában. A tagállamok emellett nemzeti jogszabályaikban rendelkezéseket tarthatnak fenn illetve vezethetnek be annak érdekében, hogy ideiglenesen megakadályozzák az érintett szolgáltatás az illetékes hatóság által meghatározott összeghatárt vagy adatforgalmi korlátot meghaladó mértékű igénybevételét.

96. cikk

Átláthatóság, az ajánlatok összehasonlíthatósága és az információk közzététele

(1) A nemzeti szabályozó hatóságok gondoskodnak arról, hogy amennyiben az érintett szolgáltatások nyújtása feltételekhez és kikötésekhez kötött, úgy a VIII. mellékletben említett információkat az internet-hozzáférési szolgáltatások, a nyilvános számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások és a műsorterjesztésre használt átviteli szolgáltatások nyújtói világos, átfogó, gépileg olvasható és könnyen hozzáférhető formában tegyék közzé, többek közt különösen a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára. Ezeket az információkat rendszeresen frissítik. A nemzeti szabályozó hatóságok nemzeti jogszabályaikban további előírásokat tarthatnak fenn illetve vezethetnek be az e bekezdésben megállapított átláthatósági előírásokkal kapcsolatban.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok gondoskodnak arról, hogy a végfelhasználók térítésmentesen hozzáférjenek legalább egy olyan független összehasonlító eszközhöz, amelynek segítségével összevethetik és értékelhetik ▌az árakat és díjszabásokat, és adott esetben a különféle internet-hozzáférési szolgáltatások és nyilvános, számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtásának minőségével kapcsolatos indikatív adatokat.

Az összehasonlító eszköznek a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie:

a)  működése szempontjából független, vagyis biztosítja, hogy a különböző szolgáltatók egyenlő súllyal szerepeljenek a keresési találatokban;

b)  egyértelműen feltünteti az összehasonlító eszköz tulajdonosait és üzemeltetőit;

c)  az összehasonlítás alapjául egyértelmű, objektív kritériumokat határoz meg;

d)  nyelvezete egyszerű és egyértelmű;

e)  pontos és naprakész tájékoztatást nyújt, továbbá jelzi a legutóbbi frissítés időpontját;

f)  sokfajta, a piac jelentős részét lefedő ajánlatot magában foglal, és amennyiben a megadott információk nem adnak átfogó képet a piacról, ezt egyértelműen jelzi az eredmények megjelenítése előtt;

g)  lehetővé teszi a helytelen információk hatékony bejelentését.

ga)  feltünteti az árakat és díjszabásokat, valamint a szolgáltatásnyújtás minőségét minden végfelhasználó számára, legyen az vállalkozás vagy fogyasztó.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak az a)–g) pontban megadott követelményeket teljesítő összehasonlító eszközöket az eszközt rendelkezésre bocsátó szolgáltató kérésére tanúsítással kell ellátniuk. A harmadik feleknek jogukban áll, hogy a független összehasonlító eszközök rendelkezésre bocsátásának céljából az internet-hozzáférési szolgáltatásokat vagy nyilvános, számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által közzétett információkat díjmentesen és nyílt adatformátumokban felhasználják.

(3) A tagállamok előírhatják, hogy mind a nemzeti hatóságok, mind az internet-hozzáférési szolgáltatásokat ▌, nyilvános, számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat – vagy mindkettőt – nyújtó szolgáltatók térítésmentesen és – adott esetben – az általuk a végfelhasználókkal való kommunikáció céljára alkalmazott módon közérdekű tájékoztatást nyújtsanak meglévő és új végfelhasználóiknak. Ilyen esetben a közérdekű tájékoztatást a megfelelő hatóságoknak kell biztosítaniuk szabványosított formátumban, és az többek között a következőkre terjed ki:

a)  az internet-hozzáférési szolgáltatások és a nyilvános, számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások azon formái, amelyeket a leggyakrabban alkalmaznak jogellenes tevékenységben való részvétel vagy ártalmas tartalom terjesztése céljából, különösen a használat azon formái, amelyek sérthetik mások jogait és szabadságjogait – ideértve az adatvédelmi jogokat, illetve a szerzői és a kapcsolódó jogokat –, továbbá e tettek jogi következményeit; az internet-hozzáférési szolgáltatások és a nyilvános, számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások használata során a személyes biztonságot, a magánéletet és a személyes adatokat fenyegető kockázatokkal szembeni védelmet szolgáló eszközök.

97. cikk

A szolgáltatás minősége

(1) A nemzeti szabályozó hatóságok előírhatják az internet-hozzáférési szolgáltatások és nyilvános ▌ személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtói számára, hogy – amennyiben szolgáltatási kínálatuk magában foglal minimális minőségi szintet – a szolgáltatásaik minőségével, valamint a fogyatékossággal élő végfelhasználók egyenértékű hozzáférésének biztosítása érdekében hozott intézkedésekkel kapcsolatban átfogó, összehasonlítható, megbízható, felhasználóbarát és naprakész információkat tegyenek közzé a végfelhasználók részére. Az információkat – közzétételüket megelőzően – kérésre be kell nyújtani a nemzeti szabályozó hatósághoz. A szolgáltatás minőségének biztosítását célzó ilyen intézkedéseknek meg kell felelniük az (EU) 2015/2120 rendelet előírásainak. A nyilvános személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtói tájékoztatják a fogyasztókat, ha az általuk nyújtott szolgáltatások minősége valamilyen külső tényezőtől, például a jelátvitel feletti ellenőrzéstől vagy hálózati kapcsolattól függ.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok a BEREC által kiadott iránymutatás legmesszemenőbb figyelembevételével meghatározzák a mérendő szolgáltatásminőségi paramétereket, az alkalmazandó mérési módszereket, valamint a közzéteendő információk tartalmát, formáját és közzétételének módját, beleértve a lehetséges minőségtanúsítási mechanizmusokat. Szükség szerint a IX. mellékletben megadott paraméterek, meghatározások és mérési módszerek alkalmazandók.

E bekezdés és a IX. melléklet következetes alkalmazásának elősegítése érdekében a BEREC az érdekeltekkel folytatott konzultációt követően a Bizottsággal szorosan együttműködve [a hatálybalépést követő 18 hónap]-ig iránymutatásokat fogad el, részletezve a mérendő szolgáltatásminőségi paramétereket, köztük a fogyatékossággal élő végfelhasználókra vonatkozó paramétereket, az alkalmazandó mérési módszereket, a közzéteendő információk tartalmát és közzétételének módját, valamint a lehetséges minőségtanúsítási mechanizmusokat.

98. cikk

A szerződések időtartama és megszüntetése

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szerződés megszüntetésére vonatkozó feltételek és eljárások ne tartsák vissza a fogyasztókat a szolgáltatóváltástól, és a fogyasztók és a nyilvános internet-hozzáférési szolgáltatások, számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások és a műsorterjesztésre használt átviteli szolgáltatások nyújtói közötti szerződések kötelező időtartama ne haladja meg a 24 hónapot. A tagállamok a szerződéses kötelező maximális időtartamként ennél rövidebb időtartamokat is elfogadhatnak, illetve fenntarthatnak. A tagállamok azt is megkövetelhetik, hogy a szolgáltatók felajánlják a fogyasztók számára azt a lehetőséget, hogy legfeljebb 12 hónapra szóló szerződést írjanak alá.

E bekezdés az olyan részletfizetési szerződések időtartamára nem vonatkozik, amikor a fogyasztó egy külön szerződésben vállalja, hogy a nagyon nagy kapacitású hálózatokkal való fizikai összeköttetés létrehozását részletekben fizeti. A fizikai összeköttetés kiépítésére vonatkozó részletfizetési szerződés nem terjedhet ki a végberendezésre vagy az internet-hozzáférési szolgáltatás berendezésére, például az útválasztóra vagy a modemre, és nem gátolhatja meg a fogyasztókat az e cikk szerinti jogaik gyakorlásában.

(2) Amennyiben egy szerződés vagy valamely nemzeti jogszabály a meghatározott időre szóló szerződések automatikus meghosszabbításáról rendelkezik, a tagállamok biztosítják, hogy ezen automatikus meghosszabbítás után a fogyasztók ▌legfeljebb egyhónapos felmondási idővel bármikor díjmentesen megszüntethessék a szerződést, eltekintve a felmondási időszak alatt igénybe vett szolgáltatásnyújtás díjaitól. A szerződés automatikus meghosszabbítása előtt a szolgáltatóknak kérésre szembetűnő módon tájékoztatniuk kell a fogyasztót a szerződés kezdeti időtartamának végéről és a szerződés megszüntetésének módjáról. A szolgáltatóknak a fogyasztókkal folytatott kommunikációjuk során szokásosan használtakkal megegyező eszközöket kell használniuk.

(2a) Az (1) és (2) bekezdés a mikro- és kisvállalkozások vagy nonprofit szervezetek formájában működő végfelhasználókra is vonatkozik, hacsak azok kifejezett hozzájárulásukat nem adták ahhoz, hogy az említett rendelkezésektől eltekintsenek.

(3) A végfelhasználóknak jogukban áll, hogy díjmentesen megszüntessék szerződésüket, amint az internet-hozzáférési szolgáltatások, a nyilvános számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások és a műsorterjesztésre használt átviteli szolgáltatások nyújtója által javasolt szerződési feltételek módosításáról értesülnek, kivéve, ha a javasolt változások kizárólag a végfelhasználók javát szolgálják, tisztán műszaki természetűek és a végfelhasználó szempontjából semleges hatásúak, vagy ha elengedhetetlenek a jogszabályokban vagy szabályozásban bekövetkezett módosítások végrehajtásához. A szolgáltatóknak a szerződéses feltételek bármely változásáról legalább egy hónappal hamarabb értesíteniük kell a végfelhasználókat, és egyidejűleg arról is tájékoztatniuk kell őket, hogy ha nem fogadják el az új feltételeket, jogukban áll díjmentesen megszüntetni a szerződést. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a tartós adathordozón egyértelmű és érthető formában értesítés rögzített és a szolgáltató által a fogyasztókkal folytatott kommunikációja során szokásosan használtakkal megegyező eszközökkel juttassák el a fogyasztókhoz.

(3a) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás tényleges teljesítménye és a szerződésben megjelölt teljesítmény közötti minden jelentős és folyamatos vagy rendszeresen ismétlődő eltérés hibás teljesítésnek minősül a nemzeti jogszabályok által a fogyasztó számára biztosított jogorvoslati lehetőségek megállapítása szempontjából, ideértve a szerződés díjmentes felmondásához való jogot is.

(4) Ha ezen irányelv vagy az uniós, illetve nemzeti jog egyéb rendelkezései szerint a végfelhasználó jogosult valamely nyilvános internet-hozzáférési szolgáltatás, számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatás és műsorterjesztésre használt átviteli szolgáltatás nyújtására irányuló szerződését az elfogadott szerződéses időtartam lejárta előtt felmondani, akkor a végfelhasználónak a kedvezményesen biztosított végberendezéshez kapcsolódókon felül nem lehet más bírságfizetési vagy kompenzációs kötelezettsége. Ha a végelhasználó úgy dönt, hogy megtartja a szerződés megkötésekor a szerződéssel együtt kedvezményesen biztosított végberendezést, a fogyasztó által fizetendő bármely kompenzáció összege nem haladhatja meg a végberendezés a szerződés megkötésekor érvényes időarányos maradványértékét vagy a szolgáltatási díj szerződés lejáratáig fennmaradó részét, az alacsonyabb összeget alapul véve. A tagállamok más módszereket is választhatnak a kompenzáció mértékének kiszámítására, amennyiben ez a mérték megegyezik a fent kiszámított kompenzációval, vagy annál alacsonyabb. A szolgáltatónak legkésőbb a kompenzáció kifizetését követően a végberendezés más hálózatokon való használatára vonatkozó bármilyen korlátozást díjmentesen meg kell szüntetnie. A tagállamok további előírásokat fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn e bekezdéssel kapcsolatosan a fogyasztóvédelem magasabb szintjének biztosítása érdekében.

99. cikk

Szolgáltatóváltás és számhordozhatóság

(1) Internet-hozzáférési szolgáltatók váltása esetén az érintett szolgáltatóknak a váltás előtt és alatt megfelelő tájékoztatásban kell részesíteniük a végfelhasználót, és gondoskodniuk kell a szolgáltatás folytonosságáról. A végfelhasználót átvevő szolgáltatónak kell irányítania a szolgáltatóváltási folyamatot annak biztosítása érdekében, hogy a végfelhasználóval kifejezetten megállapított napon és határidőn belül aktiválja a szolgáltatást. A végfelhasználót átadó szolgáltatónak mindaddig ugyanolyan feltételekkel kell nyújtania szolgáltatásait, amíg az átvevő szolgáltató nem aktiválja szolgáltatásait. A szolgáltatóváltás miatti szolgáltatáskiesés időtartama nem haladhatja meg az egy munkanapot, amennyiben mindkét szolgáltató ugyanazokat a technológiai eszközöket használja. Amennyiben a szolgáltatók eltérő technológiai eszközöket használnak, akkor az átállási folyamat során törekednek arra, hogy a szolgáltatáskiesést egy munkanapra korlátozzák, kivéve, ha kellően indokolt egy hosszabb időszak, amely azonban nem haladhatja meg a két munkanapot.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell a szolgáltatóváltás folyamatának hatékonyságát és egyszerűségét a végfelhasználó számára.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti távbeszélő számozási tervben szereplő számokkal rendelkező valamennyi olyan végfelhasználónak, aki ezt kéri, joga legyen hívószámát (hívószámait) a szolgáltatást nyújtó vállalkozástól függetlenül – a. VI. melléklet C. részében előírt rendelkezésekkel összhangban – megtartania.

(2a) Amennyiben egy végfelhasználó felmondja egy szolgáltatóval kötött szerződését, a végfelhasználó fenntartja magának a jogot, hogy a szerződés megszűnését követően hat hónapig átvigye a számot egy másik szolgáltatóhoz, kivéve, ha a végfelhasználó lemond erről a jogról.

(3) A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a számhordozhatóság garantálása tekintetében az üzemeltetők és/vagy szolgáltatók által egymás irányában alkalmazott árképzés költségalapú legyen, és hogy a végfelhasználóknak ne számlázzanak ki közvetlen díjakat.

(4) A nemzeti szabályozó hatóságok a számhordozásra vonatkozó kiskereskedelmi díjszabást nem állapíthatják meg versenytorzító módon, így például egyedi vagy közös kiskereskedelmi díjszabások rögzítése révén.

(5) A számok átvitelét és ezt követő aktiválását a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni. Azon fogyasztó számát, akik megállapodást kötöttek számuk új vállalkozáshoz történő átviteléről, a megállapodás szerinti naptól számított egy munkanapon belül aktiválni kell. A végfelhasználót átadó szolgáltatónak mindaddig ugyanolyan feltételekkel kell nyújtania szolgáltatásait, amíg az átvevő szolgáltató nem aktiválja szolgáltatásait.

Ez a bekezdés a mikro- és kisvállalkozások és nonprofit szervezetek formáját öltő végfelhasználókra is vonatkozik, hacsak azok kifejezett hozzájárulásukat nem adták ahhoz, hogy az említett rendelkezésektől teljesen vagy részben eltekintsenek.

(5a) A szolgáltatóváltási és számhordozási folyamatot a végfelhasználót átvevő szolgáltató irányítja, és mind az átvevő, mind pedig az átadó szolgáltatónak jóhiszeműen együtt kell működnie. A nemzeti szabályozó hatóságok kialakíthatják a szolgáltatóváltás és a számhordozás globális folyamatát, figyelembe véve a szerződésekre vonatkozó nemzeti rendelkezéseket, a műszaki megvalósíthatóságot és a szolgáltatások folyamatosságának fontosságát a végfelhasználó számára. Ez magában foglalja azt a követelményt, hogy a számhordozást adott esetben vezeték nélküli szolgáltatásnyújtás keretében végezzék el, kivéve, ha a végfelhasználó másként kéri.

A számhordozás végrehajtása miatti szolgáltatáskiesés időtartama semmi esetre sem haladhatja meg az egy munkanapot.

A végfelhasználók átadó szolgáltatóval kötött szerződései automatikusan megszűnnek a szolgáltatóváltási folyamat lezárultával. Az átadó szolgáltatók az előre kifizetendő szolgáltatásokat használó fogyasztóknak minden fennmaradó jóváírást visszafizetnek. A visszatérítés csak akkor lehet díjköteles, ha ezt a szerződés rögzítette. E díjnak arányosnak és összemérhetőnek kell lennie az átadó szolgáltatónál a visszatérítés nyújtása során jelentkező tényleges költségekkel. A számhordozási folyamat sikertelensége esetén az átadó szolgáltatónak a szolgáltatóváltási folyamatot megelőzően biztosítottakkal megegyező feltételekkel újra kell aktiválnia a végfelhasználó számát vagy szolgáltatását a számhordozási vagy szolgáltatóváltási folyamat sikeres lezárultáig. A nemzeti szabályozó hatóságok fontolóra veszik olyan célravezető intézkedések megtételét, amelyekkel megfelelően tájékoztatják és védik a végfelhasználókat az átállási és számhordozási folyamatok során, továbbá megakadályozzák, hogy akaratuk ellenére más szolgáltatóhoz kerüljenek.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások ellen megfelelő szankciókat alkalmazzanak ▌, amennyiben a vállalkozás miatt vagy a vállalkozás részéről a számok átvitelével kapcsolatban késedelem vagy visszaélés tapasztalható.

(6a) A tagállamok biztosítják, hogy a végfelhasználók kártérítésre legyenek jogosultak a szolgáltató részéről a számok átvitelével vagy a szolgáltatóváltással kapcsolatos késedelem vagy visszaélés esetén. Késedelem esetén a minimális kártérítés a következő:

a)   amennyiben a számhordozás tekintetében a 99. cikk (1) és (5) bekezdésében meghatározott egy vagy két munkanapot meghaladó késedelem jelentkezik, minden további nap után adott összeg fizetendő;

b)   amennyiben a szolgáltatáskiesés meghaladja az [egy munkanapot], minden további nap után adott összeg fizetendő;

c)   amennyiben a szolgáltatás aktiválásában késedelem lép fel, adott összeg fizetendő az aktiválás megállapodás szerinti napját követő minden napra; és

d)   amennyiben a karbantartás időpontját elmulasztják vagy 24 óránál rövidebb értesítéssel törlik, időpontonként adott összeg fizetendő.

Az e bekezdés szerint járó összeget a nemzeti szabályozó hatóságok állapítják meg.

(6b) A (6a) bekezdésben említett kártérítést a következő számla csökkentett összegével, illetve készpénzben, elektronikus átutalással vagy – a végfelhasználóval egyetértésben – szolgáltatási utalvány formájában kell kifizetni.

(6c) A (6a) bekezdés nem sérti a további kártérítésre való, a nemzeti vagy uniós jogszabályok alapján biztosított jogosultságot. A tagállamok további szabályokat határozhatnak meg, amelyek biztosítják, hogy minden olyan végfelhasználó, aki anyagi vagy nem anyagi kárt szenvedett e cikk értelmében, jogosult arra, hogy kártérítést igényeljen és kapjon az adott vállalkozástól az elszenvedett kárért. A (6a) bekezdés alapján fizetett minimális kártérítést le lehet vonni az említett kártérítésből. A (6a) bekezdés szerinti kártérítés megfizetése nem akadályozza meg az átvevő szolgáltatót abban, hogy adott esetben kártérítést követeljen az átadó szolgáltatótól.

100. cikk

Ajánlatcsomagok

(1) Amennyiben egy fogyasztónak kínált szolgáltatáscsomag vagy egy szolgáltatásokból és végberendezésből álló csomag legalább egy internet-hozzáférési szolgáltatást vagy nyilvános számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat tartalmaz▌, a csomag minden egyes elemére értelemszerűen alkalmazandó a 95. cikk, a 96. cikk (1) bekezdése és a 98. és 99. cikk▌, kivéve akkor, ha a csomag valamelyik másik elemére vonatkozó rendelkezések kedvezőbbek a fogyasztóra nézve.

(2) A ▌szerződés időtartama nem hosszabbodik meg az olyan további szolgáltatások vagy végberendezések előfizetése nyomán, amelyet ugyanaz az internet-hozzáférési szolgáltatást vagy nyilvános számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató bocsát rendelkezésre vagy forgalmaz▌, kivéve, ha a fogyasztó kifejezetten beleegyezik az ettől eltérő feltételekbe a további szolgáltatások vagy végberendezések előfizetésekor.

(2a) A számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóinak lehetőséget kell biztosítaniuk a fogyasztók számára, hogy a szerződéscsomag egyes részeit megszüntessék vagy a szerződéscsomag egyes részei tekintetében szolgáltatót váltsanak, amennyiben ez a lehetőség szerepel a szerződésben.

(2b) Az (1) és (2) bekezdés a mikro- és kisvállalkozások vagy nonprofit szervezetek formájában működő végfelhasználókra is vonatkozik, hacsak azok kifejezett hozzájárulásukat nem adták ahhoz, hogy az említett rendelkezésektől teljesen vagy részben eltekintsenek.

(2c) A tagállamok kiterjeszthetik az (1) bekezdés alkalmazását a fogyasztónak kínált azon szolgáltatáscsomagokra vagy szolgáltatáscsomagokra és végberendezésre, amelyek legalább egy nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatást tartalmaznak. A tagállamok az e címben megállapított egyéb rendelkezésekre is alkalmazhatják az (1) bekezdést.

101. cikk

A szolgáltatások rendelkezésre állása

A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy a nyilvános hírközlő hálózatokon keresztül nyújtott, hangkommunikációs és internet-hozzáférési szolgáltatások katasztrofális hálózati hiba vagy vis maior esetén is a lehető legnagyobb mértékben álljanak rendelkezésre. A tagállamok biztosítják, hogy a hangkommunikációs és internet-hozzáférési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók minden szükséges intézkedést meghozzanak a segélyhívó szolgálatokhoz való zavartalan hozzáférés biztosítására.

102. cikk

Segélyhívási célú kommunikáció és az egységes európai segélyhívó szám

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatások minden végfelhasználója, köztük a nyilvános távbeszélő állomások és az elektronikus hírközlési magánhálózatok valamennyi felhasználója is a „112” egységes európai segélyhívó szám és a tagállamok által meghatározott bármely nemzeti segélyhívó szám segítségével segélyhívási célú kommunikációval ingyenesen, bármilyen fizetőeszköz igénybevétele nélkül hozzá tudjon férni a segélyhívó szolgálatokhoz.

(2) A tagállamok a nemzeti szabályozó hatóságokkal, a segélyhívó szolgálatokkal és az elektronikus hírközlési szolgáltatókkal konzultálva biztosítják, hogy a végfelhasználóknak számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, amelyek e szolgáltatás keretében lehetővé teszik a végfelhasználók számára, hogy belföldi hívást kezdeményezzenek a nemzeti vagy nemzetközi távbeszélő számozási tervben szereplő számokra, segélyhívási célú kommunikációval a legmegfelelőbb KBVP-n keresztül hozzáférést biztosítsanak a segélyhívó szolgáltatásokhoz a hívó helyére vonatkozó, a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtói számára elérhető információ használatával, a tagállami segélyhívó infrastruktúráknak megfelelő módon.

Azok a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, amelyek nem kínálnak hozzáférést a 112-es hívószámhoz, tájékoztatják a végfelhasználókat, hogy a 112-es segélyhívó számhoz való hozzáférés nem támogatott.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a „112” egységes európai segélyhívó számra irányuló minden segélyhívási célú kommunikáció fogadása megfelelő legyen, és lebonyolításuk a segélyhívó rendszerek nemzeti struktúrájához leginkább igazodva történjen, figyelembe véve a hívások többnyelvű kezelésének szükségességét. Az ilyen segélyhívási célú kommunikáció fogadásának és lebonyolításának legalább annyira gyorsnak és hatékonynak kell lennie, mint a belföldi segélyhívó számra vagy segélyhívó számokra irányuló segélyhívási célú kommunikációé, amennyiben ezeket továbbra is használják.

(3a) A Bizottság a nemzeti szabályozó hatóságokkal és a segélyhívó szolgálatokkal folytatott konzultációt követően elfogadja a tagállami segélyhívó szolgálatokra alkalmazandó teljesítménymutatókat. A Bizottság kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a „112”-es európai segélyhívó szám alkalmazásának hatékonyságáról és a teljesítménymutatók működéséről.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférése a segélyhívási célú kommunikáción keresztül a többi végfelhasználóéval egyenértékű legyen, beleértve a szimultán kommunikációs szolgáltatásokat és a harmadik felek által nyújtott közvetítő szolgáltatásokat is. A Bizottság és a nemzeti szabályozó és egyéb illetékes hatóságok megfelelő intézkedéseket tesznek annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók más tagállamban történő utazásuk során adott esetben másokkal azonos módon férhessenek hozzá a segélyhívó szolgáltatásokhoz, bármilyen előzetes regisztráció nélkül. Ezen intézkedések célja a tagállamok közötti átjárhatóság biztosítása, és a legnagyobb mértékben a 39. cikkben foglalt rendelkezésekkel összhangban közzétett európai szabványokon vagy előírásokon kell alapulniuk, és nem akadályozhatják a tagállamokat abban, hogy az e cikkben foglalt célok megvalósítása érdekében további követelményeket fogadjanak el.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a hívó helyére vonatkozó információ a segélyhívási kommunikáció létrejötte után haladéktalanul a legmegfelelőbb KBVP rendelkezésére álljon. Ez magában foglalja a hálózatalapú helymeghatározási információkat és – amennyiben rendelkezésre áll – a hívóra vonatkozó készülékalapú helymeghatározási információkat is. A tagállamok biztosítják, hogy a végfelhasználó helyére vonatkozó információ megállapítása és a végfelhasználóhoz és a KBVP-hez való továbbítása díjmentes legyen a „112” egységes európai segélyhívó számra irányuló minden segélyhívási célú kommunikáció tekintetében. A tagállamok ezt a kötelezettséget a nemzeti segélyhívó számokra érkező segélyhívási célú kommunikációra is kiterjeszthetik. Ez nem akadályozhatja meg az illetékes hatóságokat abban, hogy – a BEREC-kel való konzultációt követően – kritériumokat határozzanak meg a hívó helyére vonatkozó információ pontossága és megbízhatósága tekintetében.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy a polgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak a „112”egységes európai segélyhívó szám létezéséről és használatáról, valamint annak akadálymentességi funkcióiról, többek között a kifejezetten a tagállamok között utazó személyeket és a fogyatékossággal élő személyeket célzó kezdeményezéseken keresztül. Az információt hozzáférhető formátumokban kell rendelkezésre bocsátani, a fogyatékosságok különböző típusainak megfelelően. A Bizottság támogatja és kiegészíti a tagállami intézkedéseket.

(7) A tagállamokban a „112” hívószámon elérhető segélyhívó szolgáltatásokhoz való, segélyhívási célú kommunikáción keresztül történő hatékony hozzáférés érdekében a Bizottság – a BEREC-kel való konzultációt követően – ▌a 109. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el annak érdekében, hogy biztosítsa az Unión belül a segélyhívási célú kommunikáció kompatibilitását, interoperabilitását, minőségét, megbízhatóságát és folytonosságát a hívó helyére vonatkozó információval kapcsolatos megoldások, a végfelhasználók hozzáférése, a fogyatékossággal élő személyek hozzáférése és a hívásoknak a legmegfelelőbb KBVP-be való továbbirányítása tekintetében. Az első ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat [dátum beillesztendő]-ig kell elfogadni.

A Bizottság fenntartja az európai segélyhívó szolgálatok E.164-számainak adatbázisát annak biztosítása érdekében, hogy az egyes tagállamok segélyhívó szolgálatai kapcsolatba tudjanak lépni egymással.

Ezen intézkedéseket úgy kell elfogadni, hogy azok ne sértsék és ne befolyásolják a segélyhívó szolgáltatások kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozó szervezését.

102a. cikk

A fordított 112-es rendszer

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a meglévő nemzeti és regionális rendszerek figyelembevételével és a magánélet korlátozása és az adatvédelmi szabályok sérelme nélkül, az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások használata révén hatékony nemzeti „fordított 112-es” kommunikációs rendszereket hozzanak létre a fenyegető vagy bekövetkező természeti és/vagy ember okozta jelentős vészhelyzetek vagy katasztrófák esetére a lakosság figyelmeztetése és riasztása céljából.

103. cikk

Egyenértékű hozzáférés és választék a fogyatékossággal élő végfelhasználók részére

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok ▌a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által teljesítendő követelményeket határozzanak meg annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók:

  a) azonos színvonalú elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz férhessenek hozzá, mint a végfelhasználók többsége, a 95. cikk szerint nyújtott kapcsolódó szerződéses tájékoztatást is ideértve; és a tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók megtegyék a szükséges intézkedéseket honlapjaik és mobilalkalmazásaik akadálymentesebbé tétele érdekében azok érzékelhetővé, kezelhetővé, érthetővé és stabilabbá tételével,

  b) a végfelhasználók többsége által elérhető vállalkozások és szolgáltatások közül választhassanak.

E célból a tagállamok – olyan mértékben, amely nem ró aránytalan terhet a végberendezések és elektromos hírközlési szolgáltatások szolgáltatóira – biztosítják kifejezetten a fogyatékossággal élő végfelhasználóknak szánt szükséges szolgáltatásokat és funkciókat kínáló, különleges berendezések rendelkezésre állását. Annak az értékelése, hogy mi minősül aránytalan tehernek, az (EU) xxx/YYYY irányelv 12. cikkében megállapított eljárás szerint történik.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések meghozatala során a tagállamok ösztönzik a 39. cikkel összhangban közzétett megfelelő szabványok vagy előírások betartását.

Amennyiben e cikk rendelkezései ütköznek az (EU) xxx/YYYY európai parlamenti és tanácsi irányelv[46] rendelkezéseivel, az (EU) xxx/YYYY irányelv rendelkezései az irányadók.

104. cikk

Távbeszélő tudakozószolgálatok

(1) A tagállamok biztosítják, hogy minden, hangkommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató teljesítsen minden olyan észszerű kérést, amely a nyilvánosan elérhető tudakozószolgálatok és telefonkönyvek szolgáltatása céljából a megfelelő információk egyeztetett formában, tisztességes, tárgyilagos, költségalapú és megkülönböztetéstől mentes rendelkezésre bocsátására irányul.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy kötelezettségeket és feltételeket írjanak elő azon vállalkozások számára, amelyek a végfelhasználóknak a tudakozószolgálatokhoz való hozzáférését ellenőrzik az 59. cikk rendelkezéseivel összhangban. E kötelezettségeknek és feltételeknek objektíveknek, méltányosaknak, megkülönböztetéstől menteseknek és átláthatóaknak kell lenniük.

(3) A tagállamok nem tarthatnak fenn olyan szabályozási korlátozást, amely az egyik tagállam végfelhasználóját meggátolná abban, hogy hanghívás vagy SMS útján közvetlenül hozzáférjen a másik tagállam tudakozószolgálatához, és a 91. cikkel összhangban gondoskodniuk kell e hozzáférés biztosításáról.

(4) Az (1)–(3) bekezdést a személyes adatok és a magánélet védelmére vonatkozó uniós jogi aktusokban foglalt követelményeknek megfelelően és különösen a 2002/58/EK irányelv 12. cikkére is figyelemmel kell alkalmazni.

105. cikk

A rádiózáshoz és ▌televíziózáshoz használt fogyasztói berendezések interoperabilitása

A X. melléklet rendelkezéseivel összhangban a tagállamok biztosítják a mellékletben említett, a rádiózáshoz és ▌televíziózáshoz használt fogyasztói berendezések interoperabilitását.

A digitális televíziós szoláltatások nyújtóinak biztosítaniuk kell a végberendezések átjárhatóságát, hogy – amennyiben műszakilag megvalósítható – a végberendezést más szolgáltatókkal is használni lehessen, és ha nem megvalósítható, a fogyasztóknak lehetőséget kell biztosítani, hogy ingyenes és egyszerű eljárás keretében visszaszolgáltathassák a végberendezést.

106. cikk

Továbbítási kötelezettség

(1) A tagállamok meghatározott rádióműsor- és televízióműsor-terjesztő szolgáltatások továbbítására és a kapcsolódó kiegészítő – különösen a fogyatékossággal élő végfelhasználók tartalomhoz és elektronikus műsortájékoztatóhoz való megfelelő hozzáférését biztosító – hozzáférhetőségi szolgáltatások és a csatlakoztatott televíziós szolgáltatásokat és elektronikus műsortájékoztatót támogató adatok továbbítására vonatkozóan észszerű továbbítási kötelezettségeket írhatnak elő a joghatóságuk alá tartozó, a nyilvánosság számára rádió- vagy televízió-műsorok terjesztésére szolgáló elektronikus hírközlő hálózatokat és szolgáltatásokat üzemeltető vállalkozások számára abban az esetben, ha az ilyen hálózatok és szolgáltatások végfelhasználóinak jelentős hányada ezeket a hálózatokat használja a rádió- és televízió-műsorok vételének fő eszközeként. Ilyen kötelezettségek csak abban az esetben írhatók elő, ha az egyes tagállamok által egyértelműen meghatározott közérdekű célok eléréséhez szükségesek, továbbá arányosak és átláthatók.

A tagállamok csak akkor írhatnak elő továbbítási kötelezettségeket az analóg televíziós műsorszolgáltatás továbbításokra, ha e kötelezettség hiánya jelentős zavart okozna jelentős számú végfelhasználó számára, illetve ha meghatározott televíziós műsorszolgáltató csatornák számára nincsenek más továbbítási eszközök.

Az első albekezdésben említett továbbítási kötelezettségek csak abban az esetben írhatók elő, ha az egyes tagállamok által egyértelműen meghatározott közérdekű célok eléréséhez szükségesek, továbbá arányosak és átláthatók.

(1a) Az első albekezdésben említett kötelezettségeket a tagállamok legkésőbb [ezen irányelv hatálybalépésének napja]-t követő egy éven belül felülvizsgálják, kivéve, ha ezt a felülvizsgálatot a megelőző négy évben a tagállamok már elvégezték.

A tagállamok a továbbítási kötelezettséget legalább ötévente felülvizsgálják.

(1b) A tagállamok emellett meghatározott általános érdekű rádió- és televízóműsor-sugárzó csatornák tekintetében észszerű felajánlási jogosultságokat írhatnak elő a joghatóságuk alá tartozó, továbbítási kötelezettség által érintett vállalkozások számára.

(2) Sem e cikk (1) bekezdése, sem az 57. cikk (2) bekezdése nem érinti a tagállamoknak azt a jogát, hogy az e cikkel összhangban tett intézkedések tekintetében jogszabályaikban szükség szerint megfelelő díjazást határozzanak meg, amennyiben ugyanakkor biztosítják, hogy – hasonló körülmények mellett – az elektronikus hírközlő hálózatokat és szolgáltatásokat üzemeltető szolgáltatók között nem alkalmaznak megkülönböztetést. Amennyiben díjazásról kell rendelkezni, úgy az erre vonatkozó előírást és annak összegét jogszabályban kell meghatározni, és a díjazást arányos és átlátható módon kell alkalmazni.

107. cikk

További eszközök szolgáltatása

(1) A 83. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok minden, internet-hozzáférési szolgáltatást és/vagy nyilvános számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatást nyújtó szolgáltató számára előírhassák, hogy a VI. melléklet B. részében felsorolt további eszközöket részben vagy egészben – a műszaki ▌megvalósíthatóságra is figyelemmel –, valamint a VI. melléklet A. részében felsorolt további eszközöket részben vagy egészben, adott esetben díjmentesen rendelkezésre bocsássák.

(2) Egy tagállam dönthet úgy, hogy területének egészén vagy egy részén nem alkalmazza az (1) bekezdést, ha az érdekelt felek álláspontját figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó eszközökhöz történő hozzáférés megfelelő mértékben biztosított.

108. cikk

A mellékletek kiigazítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 109. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V., VI., VIII., IX. és X. mellékletnek a technológiai és társadalmi fejlődéshez vagy a piaci igények változásaihoz történő hozzáigazítására.

IV. rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

109. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 40., 60., 73., 102. és 108. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [az alap-jogiaktus hatályba lépésének napja vagy a társjogalkotók által előírt bármely más nap]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 40., 60., 73., 102. és 108. cikkben említett felhatalmazást bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 40., 60., 73., 102. és 108. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő [két hónapon] belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam [két hónappal] meghosszabbodik.

110. cikk

A bizottság

(1) A Bizottságot a 2002/21/EK irányelv által létrehozott bizottság (hírközlési bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) A 45. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett végrehajtási intézkedések tekintetében ez a bizottság a 676/2002/EK határozat 3. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott Rádióspektrum-bizottság.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni. Amennyiben a bizottság véleményét írásbeli eljárás útján alakítja ki, az írásbeli eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a vélemény kialakítására megállapított határidőn belül az elnök így dönt, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri. Ilyen esetben az elnök észszerű határidőn belül bizottsági ülést hív össze.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni, ugyanazon rendelet 8. cikkének rendelkezéseire tekintettel.

(5) Amennyiben a bizottság véleményét írásbeli eljárás útján alakítja ki, az írásbeli eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a vélemény kialakítására megállapított határidőn belül az elnök így dönt, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri. Ilyen esetben az elnök észszerű határidőn belül bizottsági ülést hív össze.

111. cikk

Információcsere

(1) A Bizottság minden megfelelő információt közöl a hírközlési bizottsággal a hálózati üzemeltetők, szolgáltatók, felhasználók, fogyasztók, gyártók és szakszervezetek képviselőivel, valamint harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott rendszeres konzultációk eredményeiről.

(2) A hírközlési bizottság – figyelembe véve az Unió elektronikus hírközlési politikáját – előmozdítja az elektronikus hírközlő hálózatokat és hírközlési szolgáltatásokat érintő szabályozási tevékenységek helyzetére és alakulására vonatkozó, a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti információcserét.

112. cikk

Információk közzététele

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ezen irányelv alkalmazására vonatkozó naprakész információk nyilvánosan rendelkezésre álljanak olyan módon, amely minden érdekelt fél számára garantálja az információhoz való könnyű hozzáférést. A tagállamok nemzeti hivatalos közlönyükben hirdetményt tesznek közzé, amelyben ismertetik az információk közzétételének módját és helyét. Az első ilyen hirdetményt a 118. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett alkalmazási időpontot megelőzően kell közzétenni, ezt követően pedig a közzétett információkban bekövetkező változás esetén kell hirdetményt közzétenni.

(2) A tagállamok a közzététellel egyidejűleg minden ilyen hirdetmény egy példányát megküldik a Bizottságnak. A Bizottság szükség szerint továbbítja az információt a hírközlési bizottsághoz.

(3) Annak érdekében, hogy az általános felhatalmazásokkal, a használati jogokkal és a létesítménytelepítési jogokkal összefüggő jogosultságokra, feltételekre, eljárásokra, díjakra és döntésekre vonatkozó minden lényeges információhoz minden érdekelt könnyen hozzáférhessen, a tagállamok gondoskodnak ezen információk megfelelő közzétételéről és rendszeres aktualizálásáról.

(4) Ha a (3) bekezdésben említett információk – különösen a létesítménytelepítési jogokra vonatkozó eljárásokkal és feltételekkel összefüggő információk – az államigazgatás különböző szintjein állnak rendelkezésre, a nemzeti szabályozó hatóság – szem előtt tartva a szóban forgó költségeket – minden észszerű erőfeszítést megtesz egy olyan összesítés létrehozása céljából, amely az összes említett információt – így a megfelelő államigazgatási szinteken és a felelős hatóságoknál található adatokat – felhasználóbarát módon tartalmazza, annak érdekében, hogy a létesítménytelepítési jog kérelmezését megkönnyítse.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv alapján a vállalkozásokat terhelő konkrét kötelezettségek közzététele megtörténjen, valamint a konkrét termékpiacok, szolgáltatási piacok és földrajzi piacok megjelölésére sor kerüljön. Biztosítják azt, hogy a naprakész adatok – feltéve, hogy azok nem titkosak és különösen, hogy nem sértenek üzleti titkot – oly módon kerüljenek nyilvánosságra, hogy minden érdekelt számára garantált legyen az ilyen adatokhoz való könnyű hozzáférés.

(6) A tagállamok minden ilyen közzétett adat egy példányát megküldik a Bizottságnak. A Bizottság az adatokat könnyen hozzáférhető formában rendelkezésre bocsátja, és szükség szerint megküldi a hírközlési bizottságnak.

113. cikk

Bejelentés és nyomon követés

(1) A nemzeti szabályozó hatóságok legkésőbb a 115. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett alkalmazás napjáig, ezt követően pedig bármilyen változás bekövetkeztekor haladéktalanul bejelentik a Bizottságnak a 81. cikk szerint egyetemes szolgáltatási kötelezettség teljesítésére kijelölt vállalkozások nevét.

A Bizottság az információt könnyen hozzáférhető formában rendelkezésre bocsátja, és eljuttatja a 111. cikkben említett hírközlési bizottsághoz.

(2) A nemzeti szabályozó hatóságok bejelentik a Bizottságnak azon üzemeltetők nevét, amelyek ezen irányelv alkalmazásában jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősülnek, valamint az ezen irányelv alapján az ilyen üzemeltetőkre rótt kötelezettségeket. A vállalkozásokat terhelő kötelezettségeket befolyásoló minden változást és az ezen irányelv rendelkezései alapján érintett vállalkozásoknál bekövetkező minden változást haladéktalanul be kell jelenteni a Bizottságnak.

114. cikk

Felülvizsgálat

(1) A Bizottság időszakonként felülvizsgálja ennek az irányelvnek a működését, és beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak; a beszámolóra első alkalommal az ezen irányelv 115. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett alkalmazási időponttól számított öt éven belül, és ezután minden ötödik évben kerül sor.

E felülvizsgálatok különösen azt értékelik, hogy az ezen irányelv szerinti „ex ante” beavatkozás hatáskörei elegendők-e arra, hogy lehetővé tegyék a nemzeti szabályozó hatóságok számára annak biztosítását, hogy – versenyellenes oligopolisztikus piaci struktúrák jelenlétében és az ezen irányelvből fakadó egyéb kötelezettségek arányos alkalmazása mellett – továbbra is fejlődjön a verseny az elektronikus hírközlési piacon a végfelhasználók javára a minőség, a választék és árak tekintetében, és hogy az elektronikus hírközlési infrastruktúrákhoz hozzáférést biztosító nagykereskedelmi piacok fejlődjenek és virágozzanak, versenyképes eredményeket, valamint nagyon nagy kapacitású internetkapcsolatot garantálva a végfelhasználók számára.

E célból a Bizottság tájékoztatást kérhet a tagállamoktól, amelyet indokolatlan késedelem nélkül meg kell adni.

▌

▌

115. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1) A tagállamok [nap/hó/év]-ig elfogadják és közzéteszik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a […]. cikk és a [ …]. melléklet rendelkezéseinek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

A tagállamok ezeket az intézkedéseket [nap/hó/év]-tól/-től alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

116. cikk

Hatályon kívül helyezés

A XI. melléklet A. részében felsorolt 2002/19/EK, 2002/20/EK, 2002/21/EK és 2002/22/EK irányelv […]-tól/-től hatályát veszti, a XI. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére meghatározott határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A 243/2012/EU határozat 5. cikke […] időponttal hatályát veszti:

A hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a XII. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

117. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

118. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, ...-án/-én.

az Európai Parlament részéről  a Tanács részéről

az elnök  az elnök

 

INDOKOLÁS

Döntő pillanat a mostani az egyre korszerűbb digitális technológiák nyújtotta lehetőségek maximális kihasználása szempontjából. A 2009-es felülvizsgálat óta a piac jelentősen megváltozott. Új szereplők jelentek meg fogyasztókként, és az üzleti vállalkozások egyre nagyobb mértékben támaszkodnak az adatszolgáltatásokra.

 

Napjainkban az intelligens autók, a városok, az energiaellátás, az ipar, az egészségügy, a bankrendszer, az oktatás, a kutatás, a közszolgáltatások stb. megnövekedett adatkapcsolatot és sávszélességet igényelnek, ami nagy kapacitású vezetékes és mobil hálózatokat (VHCN) jelent. A keret létfontosságú ahhoz, hogy az Európai Unió olyan gigabit alapú társadalommá váljon, amelynek a gerincét az adatkapcsolat adja. Az ehhez szükséges befektetés azonban becslések szerint 500–600 milliárd euró; amelynek akár 90%-át is a magánszektornak kell biztosítania. A legfontosabb ebből a szempontból egy olyan keret létrehozása, amely kiszámíthatóságot, megtérülő kockázatvállalást és hosszú távú befektetést biztosít. Ezért jelent helyes megközelítést a Bizottságnak az a javaslata, hogy az infrastruktúrát teszi meg a keret központi elemének.

 

A befektetésnek, a versenynek és a szabályozásnak kedvező körforgást kell alkotnia a mindenütt jelen lévő VHCN és az 5G széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez. Ehhez az egységes digitális piac teljes kifejlődésére van szükség, amely kihasználja egy 16,5 trillió eurós gazdaság erejét, ami a globális GDP 23%-át teszi ki, továbbá 500 millió fogyasztóval és egy erős, globális szinten is versenyképes ipari szektorral rendelkezik. Ezek az eszközök és ez a méretgazdaságosság szükséges ahhoz, hogy a felhőalapú számítástechnika, a Big Data, az adatvezérelt tudomány, a robotika, a mesterséges intelligencia és a tárgyak internete teljes mértékben kibontakozhasson.

 

A VHCN-nel minden adott lesz az Európai Unió számára, hogy adatgazdasági vezetővé váljon, ami századunkban kulcsfontosságú versenyelőny.

 

Ez nem csupán vágyálom, hanem valódi lehetőség.

 

HATÁLY ÉS CÉLKITŰZÉSEK

 

a) Nagyon nagy kapacitású hálózatok

Az elektronikus kommunikáció egyre jelentősebb szerepet játszik a gazdaság előmozdításában. A hagyományos szolgáltatások helyett az adatszolgáltatások válnak kulcsfontosságú termékekké az összes felhasználó számára. Ez azt jelenti, hogy az ágazatnak ki kell elégítenie a megnövekedett keresletet és a gazdasági-társadalmi fejlesztési szükségleteket.

 

Az előadó támogatja a VHCN telepítését és kiépítését, beleértve a megerősített rádióinterfészeken és sűrűbb hálózati architektúrákon alapuló mobil hálózatok kialakítását, ami a keret egyik általános célja, a meglévő versenyre, a belső piacra és a végfelhasználóknak nyújtott előnyökre vonatkozó célkitűzések mellett. Az előadó támogatja ezt a célt.

 

Az előadó javasolja, hogy a Kódex tartalmazzon egy új címet, amely a kifejezetten a VHCN-nel foglalkozó eszközökről szól, így egyértelműbbé és ismertebbé teszi azokat.

 

A VHCN meghatározását módosítani kell a technológiai semlegesség és az időtállóság fokozása érdekében, arra helyezve a hangsúlyt, hogy a hálózat az akadálytalan használatot lehetővé téve dinamikusan képes megfelelni a változó igényeknek. Ez kapcsolódik a teljesítményparaméterekhez, amelyek alkalmasak arra, hogy 2025-ig eleget tegyenek az adatkapcsolatra vonatkozó céloknak, valamint a BEREC-nek az ezt követő időszakra szóló, követelményekkel kapcsolatos útmutatásához.

 

b) Elektronikus hírközlési szolgáltatások

Ma az OTT-szolgáltatások, mint amilyen a Voice over IP, az azonnali üzenetküldés stb. felváltják a hagyományos telefonbeszélgetést, az SMS-t stb.

 

Ennek a rendkívüli fejlődésnek nagyon pozitív hatásai vannak a versenyre, az innovációra és a növekedésre nézve. Ugyanakkor kihívásokat is tartogat: az új szolgáltatásokra a jelenlegi szabályok ténylegesen nem vonatkoznak, vagy a szabályokat nem alkalmazzák konzisztensen az Unión belül. Ezért tisztázni kell a fogalmak meghatározását, hogy a felhasználói perspektívát alkalmazó, funkcionális megközelítésre lehessen építeni. A Bizottság által az elektronikus hírközlési szolgáltatások meghatározására javasolt definíció (2. cikk, (4) bekezdés) elsőként nyújt kiegyensúlyozott megközelítést a vitához.

 

c) Általános felhatalmazás

Az általános felhatalmazás biztosítja az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások nyújtásának szabadságát az egész EU-ban. Egyetlen elektronikus hírközlési szolgáltatót sem szabad megfosztani ettől az előnytől, és kitenni annak, hogy 28 különböző rendszernek kelljen megfelelnie.

Ezért az előadó javasolja az összes elektronikus hírközlési szolgáltató bevonását, ugyanakkor tudatában van a sokféleségüknek és annak, hogy számos szolgáltatóra jellemző az innováció. Ez szükségessé teszi egy küszöb bevezetését, amelynek köszönhetően a kis szolgáltatások mentesülnek a szükségtelen terhektől. Kölcsön véve a versenyjogból a „közösségi léptékű” méret fogalmát, a korlátozott uniós jelenléttel és forgalommal rendelkező elektronikus hírközlési szolgáltatók mentesülhetnének a bejelentési kötelezettségtől, ugyanakkor ha szeretnék, igénybe vehetik az általános felhatalmazást azokban a tagállamokban, amelyek névleges díj fejében megkövetelik a bejelentést.

 

HOZZÁFÉRÉS

 

a) Általános megközelítés

A keret három fő célkitűzésen nyugszik: verseny, belső piac és a végfelhasználó érdeke. Ezek maradnak továbbra is a Kódex vezérelvei. A versenyen alapuló megközelítés, amely a jelentős piaci erőn alapul, a kilencvenes évek óta sikeresnek bizonyult a liberalizációs folyamatban, és továbbra is a Kódex központi elemének kell maradnia. A nemzeti szabályozó hatóságoknak továbbra is hozzá kell tudniuk férni a korrekciós intézkedések teljes tárházához, az átláthatóságra vonatkozó kötelezettségektől a funkcionális szétválasztásig.

 

Az előadó ugyanakkor támogatja a Bizottság azon javaslatát, hogy az új VHCN adatkapcsolattal kapcsolatos célkitűzés foglalja magába a jelenlegi célkitűzéseket is. Ennek következtében az új célkitűzés révén a Kódex nélkülözhetetlenné válik a kiszámítható befektetési környezet megteremtéséhez, többek között a telepítést nehezítő kihívások leküzdésére szolgáló további intézkedések révén.

 

Az előzetes szabályozás önmagában nem cél – a jelenlegi kerethez hasonlóan az arányosság elve csak abban az esetben teszi szükségessé hozzáférési kötelezettségek előírását, ha máskülönben a kiskereskedelmi piacok nem lennének ténylegesen versenyképesek.

 

Az előadó támogatja a kereskedelmi – többek között társberuházási vagy hozzáférési – megállapodások útján történő piaci megoldásokat, ha kedveznek a versenynek.

 

b) A korrekciós intézkedések fokozatai

Az arányosság elve, valamint az Alapjogi Chartával összhangban a tulajdon védelme és a vállalkozás szabadsága megköveteli, hogy a kötelezettségek legfeljebb olyan mértékűek legyenek, amilyenre a probléma megoldása érdekében szükség van. Mielőtt egy további, nagyobb terhet jelentő kötelezettséget írna elő, a nemzeti szabályozó hatóságnak a kiértékelés minden szakaszában mérlegelnie kell, hogy az összes fontos szempontot figyelembe véve valóban szükség van-e a kötelezettségre ahhoz, hogy a kiskereskedelmi piac versenyképes legyen.

 

c) Piaci helyzet

A javaslat módosítja a jelenlegi piacelemzési eljárást, 3 évről 5 évre meghosszabbítva azt. A plusz évek nem nyújtanak sokkal nagyobb szabályozói stabilitást a nagyon hosszú megtérülési idejű befektetések esetében, és ahhoz vezethetnek, hogy a szabályozás a „szavatossági” idején túl is fennmarad, negatív hatást gyakorolva a befektetésekre.

 

Az előadó ezért úgy véli, hogy a rendkívül dinamikus piacok esetében az 5 éves felülvizsgálati ciklus túl hosszú, és javasolja, hogy kötelezzék a nemzeti szabályozó hatóságokat arra, hogy e piacok esetében rövidebb határidőn belül végezzék el a felülvizsgálatot.

 

Emellett a nemzeti szabályozó hatóságok által a piaci fejlemények mérlegelése miatt hivatalból bevezetett rugalmassági elemet ki kell egészíteni azzal, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok kötelesek elvégezni az újbóli kiértékelést az üzemeltetők indokolt kérése esetén is.

 

A bizonytalanságot és a kötelezettségeknek a piac-felülvizsgálat elvégzése terén jelentkező késedelem miatti elhúzódását elkerülendő minden korábbi kötelezettség hatályát veszti, ha a hatóság a piac felülvizsgálatát nem végzi el időben. Továbbá annak érdekében, hogy a Kódex rövidebb időn belül és egységes módon hatályba léphessen az egész Unióban, a nemzeti szabályozó hatóságoknak a nemzeti jogba történő átültetés időpontját követően azonnal felül kell vizsgálniuk a meglévő kötelezettségeket az új jogi keret alapján.

 

d) Földrajzi felmérések

A hálózatok földrajzi felmérései olyan értékes eszközök, amelyek már jelenleg is a nemzeti szabályozó hatóságok rendelkezésére állnak. Aránytalan büntetés terhe mellett arra kötelezni az üzemeltetőket, hogy nyújtsanak be befektetési előrejelzéseket, és a piacvezérelt befektetési döntések ismeretének hiányáról árulkodik. Az előadó a rendelkezések törlését javasolja.

 

e) Szimmetrikus kötelezettségek

Az előadó hasznosnak és támogatandónak tartja bizonyos körülmények között a szimmetrikus kötelezettségek kiterjesztését annak érdekében, hogy megkönnyítsék az alternatív hálózat telepítését a gyéren lakott területeken, ahol valószínűleg nincs infrastruktúra-szintű verseny. Ugyanakkor a szimmetrikus kötelezettségek nem alkalmazandók, ha veszélyeztetik az eredeti telepítés gazdaságosságát.

 

f) Végződtetési díjak

Annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az igazságtalan díjszinteket és a szétforgácsolódott megközelítéseket, amelyek azt eredményezik, hogy a nemzetközi hívásokért eltérő díjat számítanak fel az alapján, hogy hol végződik a hívás, a Bizottságnak egy egyszerűsített mechanizmus keretében maximális vezetékes, illetve mobil hanghívás-végződtetési díjat kell megállapítania, a tagállamokban érvényben lévő legmagasabb díj figyelembe vételével.

 

g) „Dupla zár”

A korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos „dupla zár” bevezetése nagyon logikus lépés. A Bizottság jelenleg vétójoggal rendelkezik a nemzeti szabályozó hatóságokkal szemben a piac meghatározása és a jelentős piaci erő kiértékelése terén, amelyek magához a kerethez hasonlóan az európai versenyjog és gazdasági elvek alkalmazásán alapulnak. A végső cél az, hogy amint biztosítva van a verseny, el lehessen törölni az előzetes szabályozást, és hagyni, hogy a piacot egyedül a versenyjog szabályozza. A Bizottságnak ekkor teljes jogköre lenne a korrekciós intézkedések fölött is.

 

 

 

SPEKTRUM

 

a) Általános megközelítés

A spektrum alapvető forrása az elektronikus hírközlés biztosításának, amelyre egyre nagyobb számú piaci szereplő támaszkodik. A jövőbeli kereslet exponenciálisan nőni fog. Az 5. generációs mobil eszközök adatkapcsolata további akár 56 GHz spektrumot is szükségessé tehet. Ezért időben fel kell szabadítani a frekvenciatartományt, és célzott fejlesztéseket kell végrehajtani a kezelése terén.

 

Az előadó ezért támogatja azokat a javaslatokat, amelyek a frekvenciatartomány időben történő felszabadítása, az egyszerűsített szabályozói beavatkozás, a kijelölés konzisztenciájának és kiszámíthatóságának javítása, és a spektrumgazdálkodási kihívásokra adott jobb válaszkészség révén korszerűbb adatkapcsolatot biztosítanak.

 

b) Befektetési biztonság

Az előadó által javasolt minimum 30 éves időtartam biztosítja a befektetés megtérülését, és a kiszámíthatóság révén ösztönzi a korszerű hálózatok még gyorsabb kiépítését. A spekuláció kockázatának elkerülése érdekében a megnövelt időtartam mellett szigorú követelmények és eszközök garantálják a „használd vagy elveszíted” mechanizmus révén, hogy a spektrum használata hatékony és eredményes legyen.

 

Az optimális használat és a befektetési biztonság további szavatolása érdekében az előadó módosításokat javasol, amelyek biztosítják, hogy az egyéni jogokhoz szabott feltételek csak megállapodás esetén változtathatók, eltörlik az indokolatlan megosztási kötelezettségeket, megerősítik a spektrummal való kereskedelmet, és biztosítják, hogy a díjak és kiinduló árak a piaci feltételek megfelelő értékelésén alapulnak. A spektrumpiac versenyképességének biztosítása és az inkonzisztens megközelítések elkerülése érdekében ebben az összefüggésben is figyelembe kell venni a piacelemzésre és a jelentős piaci erő megállapítására vonatkozó útmutatást.

 

c) Hozzáférés a középületekhez

Annak biztosítása érdekében, hogy a középületek, amelyek az adóból fizetett társadalmi-gazdasági meghatározó tényezők, használhatók legyenek a VHCN céljaira, az előadó javasolja, hogy a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló irányelv kiegészítéseként írjanak elő hozzáférési kötelezettséget a kis hatótávolságú cellák telepítése céljából.

 

d) A rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport

Az előadó megerősíti a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport szerepét a tagállamok közötti, a spektrumgazdálkodás általános kérdései és a káros interferenciák megoldása terén folytatott együttműködés szorosabbra fűzésében. A rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport szerepének erősítése érdekében azt a Kódexben kell létrehozni, és a jelenleg a Bizottság által biztosított titkárságot is meg kell vitatni.

 

MELLÉKLETEK

 

a következőhöz:

Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve

az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról

I. MELLÉKLET

AZ ÁLTALÁNOS FELHATALMAZÁSOKHOZ, A RÁDIÓSPEKTRUM-HASZNÁLATI JOGOKHOZ ÉS A SZÁMHASZNÁLATI JOGOKHOZ FŰZHETŐ FELTÉTELEK

Az ebben a mellékletben található jegyzék kimerítően felsorolja az elektronikus hírközlő hálózatokra ▌és szolgáltatásokra (A. rész), az elektronikus hírközlő hálózatokra (B. rész), az elektronikus hírközlő ▌szolgáltatásokra (C. rész) a rádiófrekvencia-használati jogokra (D. rész) és a számhasználati jogokra (E. rész) vonatkozó általános felhatalmazásokhoz fűzhető feltételeket.

 

A. Az általános felhatalmazáshoz fűzhető általános feltételek

 

1. Igazgatási díjak ezen irányelv 16. cikkének megfelelően.

2. 2. Az elektronikus hírközlési ágazaton belül a személyes adatok és a magánélet védelme a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) összhangban[47].

3. Az ezen irányelv 12. cikkének megfelelő bejelentési eljárás keretében, és az ezen irányelv 21. cikkében szereplő más célok érdekében szolgáltatandó adatok.

4. Az illetékes nemzeti hatóságok általi törvényes megfigyelés lehetővé tétele a 2002/58/EK irányelvvel, valamint a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban[48].

5. Használati feltételek a nyilvánosság közvetlen veszélyre történő figyelmeztetése, valamint a súlyos katasztrófák következményeinek enyhítése céljából a nyilvánosság felé történő hatósági kommunikációra vonatkozóan.

6. Használati feltételek súlyos katasztrófák vagy nemzeti vészhelyzetek esetén, a segélyhívó szolgálatok és a hatóságok közötti kommunikáció biztosítása érdekében.

7. Elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra alkalmazandó, az ezen irányelv 13. cikkének (3) bekezdésében előírtaktól eltérő, hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségek.

8. A39. cikkben említett szabványoknak, illetve előírásoknak való megfelelés biztosítását szolgáló intézkedések.

9. A nyilvánosság számára elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó nyilvános hírközlő hálózatokat üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó átláthatósági előírások a végberendezéstől végberendezésig megvalósuló, a tartalom, a szolgáltatások és az alkalmazások korlátlan elérését és terjesztését is magában foglaló összekapcsolhatóság biztosítása érdekében a 3. cikkben foglalt célokkal és elvekkel összhangban, és – amennyiben szükséges és arányos – a nemzeti szabályozó hatóságok hozzáférése a nyilvánosságra hozott adatok pontosságának ellenőrzéséhez szükséges információkhoz.

 

B. Az elektronikus hírközlő hálózatok működtetésére vonatkozó általános felhatalmazáshoz fűzhető különös feltételek

 

1. Hálózatok összekapcsolása ezen irányelvvel összhangban.

2. Továbbítási kötelezettségek ezen irányelvvel összhangban.

3. A közegészségnek az elektronikus hírközlő hálózatok által okozott elektromágneses mezők elleni védelmére irányuló intézkedések az uniós jognak megfelelően, az 1999/519/EK tanácsi ajánlás legmesszemenőbb figyelembevételével.

4. A nyilvános hírközlő hálózatok egységének fenntartása ezen irányelvvel összhangban, ideértve az elektronikus hírközlő hálózatok és/vagy hírközlési szolgáltatások közötti elektromágneses interferencia megelőzésére vonatkozó feltételeket, az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. május 3-i 89/336/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően[49].

5. Nyilvános hálózatok biztonsága a jogosulatlan hozzáféréssel szemben, a 2002/58/EK irányelvnek (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) megfelelően.

6. A rádióspektrum-használat feltételei a 2014/53/EU irányelv 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban, amennyiben az ilyen használat – ezen irányelv 46. cikkének (1) bekezdésével és 48. cikkével összhangban – nem kötött egyedi használati jog megadásához.

 

C. Az elektronikus hírközlő szolgáltatások működtetésére vonatkozó általános felhatalmazáshoz fűzhető különös feltételek

 

1. A szolgáltatások együttműködési képessége ezen irányelvvel összhangban.

2. A nemzeti számozási tervszámaihoz, az ingyenesen hívható egyetemes nemzetközi távbeszélőszámokhoz és – ahol ez technikailag és gazdaságilag kivitelezhető – a más tagállamok számozási terveiben szereplő számokhoz való hozzáférés lehetősége végfelhasználók számára, valamint az ezen irányelvvel összhangban meghatározott feltételek.

3. Az elektronikus hírközlési ágazaton belül a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok.

4. Az illegális tartalom továbbításával kapcsolatos korlátozások a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek[50] megfelelően, valamint a káros tartalom továbbításával kapcsolatos korlátozások a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek[51] megfelelően.

 

D. A rádióspektrum-használati jogokhoz fűzhető feltételek

 

1. Szolgáltatás nyújtására vagy technológiatípus használatának biztosítására irányuló kötelezettség, az ezen irányelv 49. cikke által megszabott kereteken belül, ideértve szükség szerint a lefedettséggel és a szolgáltatásminőséggel kapcsolatos követelményeket is.

2. Eredményes és hatékony spektrum használat ezen irányelvvel összhangban.

3. 3. A káros zavarás elkerüléséhez és a közegészségnek az elektromágneses mezők elleni védelméhez szükséges műszaki és működési feltételek, az 1999/519/EK tanácsi ajánlás[52] legmesszemenőbb figyelembevételével, amennyiben e feltételek eltérnek az általános felhatalmazásban foglaltaktól.

4. Időtartam és feltételek ezen irányelv 49. cikkének megfelelően ▌.

5. Jogátruházás vagy a jog haszonbérbe adása a jogosult kezdeményezése alapján és az ilyen átruházásra vonatkozó feltételek ezen irányelvvel összhangban.

6. Használati díjak ezen irányelv 42. cikkének megfelelően.

7. Bármilyen kötelezettségvállalás, amelyet a használati jogot megszerző vállalkozás az engedély megszerzését, illetve adott esetben a használati jogok iránti kérelmek benyújtására vonatkozó felhívást megelőzően az engedélyezési vagy engedélymegújítási folyamat keretében tett.

8. A rádióspektrumok összevonására vagy megosztására, illetve a meghatározott régiókban vagy országokban élő más felhasználók rádióspektrumokhoz való hozzáférésének regionális vagy nemzeti szinten történő lehetővé tételére irányuló kötelezettségek.

9. A frekvenciahasználatra vonatkozó, megfelelő nemzetközi megállapodások alapján fennálló kötelezettségek.

10. A kísérleti rádiófrekvencia-használatra vonatkozó különös kötelezettségek.

 

E. A számhasználati jogokhoz fűzhető feltételek

 

1. A számhasználati jogokhoz fűzhető feltételek 1. Annak a szolgáltatásnak a megjelölése, amely tekintetében a számot használják, ideértve az adott szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előírásokat, és – a kétségek elkerülése végett – az egy adott számtartományra alkalmazandó díjszabási elveket és maximális árakat is, ezen irányelv 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában előírt fogyasztóvédelem biztosítása érdekében.

2. Eredményes és hatékony számhasználat ezen irányelvvel összhangban.

3. Számhordozhatósági követelmények ezen irányelvvel összhangban.

4. Adatszolgáltatás kötelezettsége nyilvános végfelhasználói jegyzékhez ezen irányelv 104. cikkének értelmében.

5. Maximális időtartam ezen irányelv 46. cikkével összhangban, a nemzeti számozási terv változásaira is figyelemmel.

6. Jogátruházás a jogosult kezdeményezése alapján, és az ilyen átruházásra vonatkozó feltételek ezen irányelvvel összhangban.

7. Használati díjak ezen irányelv 42. cikkének megfelelően.

8. Bármilyen kötelezettségvállalás, amelyet a használati jogot megszerző vállalkozás a versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárás során tett.

9. A számhasználatra vonatkozó, megfelelő nemzetközi megállapodások alapján fennálló kötelezettségek.

10. A számok Unión belüli extraterritoriális használatával kapcsolatban a fogyasztóvédelmi szabályoknak és egyéb, az országhívószámhoz tartozó tagállamtól eltérő tagállamokban hatályos számhasználati szabályoknak való megfelelés biztosítására irányuló kötelezettségek.

II. MELLÉKLET

A NÉZŐK ÉS HALLGATÓK DIGITÁLIS TELEVÍZIÓ- ÉS RÁDIÓSZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSÉNEK FELTÉTELEI AZ UNIÓBAN

 

I. rész: A feltételes hozzáférésű rendszerekre vonatkozóan a 60. cikk (1) bekezdésével összhangban alkalmazandó feltételek

 

Az Unióban a nézők és hallgatók digitális televízió- és rádiószolgáltatásokhoz való feltételes hozzáférésével kapcsolatban – az átviteli eszköztől függetlenül – a tagállamoknak a 60. cikkel összhangban biztosítaniuk kell a következő feltételek alkalmazását:

  

  a) a feltételes hozzáférésű szolgáltatásoknak – az átviteli eszköztől függetlenül – minden olyan üzemeltetője, amely digitális televízió- és rádiószolgáltatásokhoz való hozzáférési szolgáltatást nyújt, és amelynek a hozzáférési szolgáltatásaitól függ, hogy a műsorterjesztők elérik-e a potenciális nézők vagy hallgatók bármely csoportját, köteles:

·–  valamennyi műsorterjesztő számára – az uniós versenyjoggal összeegyeztethető tisztességes, észszerű és megkülönböztetéstől mentes módon – olyan műszaki szolgáltatásokat kínálni, amelyek lehetővé teszik a szolgáltatás üzemeltetői által rendelkezésre bocsátott dekóderek segítségével erre jogosított nézők, illetve hallgatók számára a műsorterjesztők digitálisan átvitt szolgáltatásainak vételét, valamint megfelelni az uniós versenyjognak,

·–  feltételes hozzáférésű szolgáltatások nyújtására irányuló tevékenysége tekintetében külön számviteli nyilvántartást vezetni;

  b) a fogyasztói berendezések gyártói részére történő engedélyezés során a feltételes hozzáférésű termékek és rendszerek szellemi tulajdonjogainak jogosultjai kötelesek biztosítani, hogy az engedélyezés tisztességes, észszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételekkel történjék. A jogosultak – a műszaki és kereskedelmi tényezőket figyelembe véve – az engedély megadását nem köthetik olyan feltételekhez, amelyek tiltanák, meggátolnák, vagy megnehezítenék a beépítését ugyanazon termékbe:

·–  a több más hozzáférési rendszerrel való kapcsolódást lehetővé tévő interfésznek, illetve

·–  valamely más hozzáférési rendszerre jellemző eszköznek, feltéve hogy az engedélyes megfelel azoknak a vonatkozó és észszerű feltételeknek, amelyek az ő tekintetében biztosítják a feltételes hozzáférésű rendszerek üzemeltetői által végzett tranzakciók biztonságát.

II. rész: Egyéb olyan eszközök, amelyekre az 59. cikk (1) bekezdésének d) albekezdése szerinti feltételek alkalmazhatók:

  a) alkalmazási program interfészekhez (API-k) való hozzáférés;

  b) elektronikus műsortájékoztatókhoz (EPG-k) való hozzáférés.  

c) hozzáférés kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokhoz, mint amilyenek például a fogyatékossággal élő végfelhasználók megfelelő hozzáférését biztosító hozzáférhetőségi szolgáltatások, csatlakoztatott televíziós szolgáltatásokat és elektronikus műsortájékoztatók.

III. MELLÉKLET

A nagykereskedelmi hívásvégződtetési díjak meghatározásának kritériumai

 

A 73. cikk (4) bekezdésében említett, a vezetékes és mobil piacokon alkalmazandó nagykereskedelmi hívásvégződtetési díjak meghatározására szolgáló kritériumok és paraméterek:

 

c)  a nagykereskedelmi hanghívás-végződtetési szolgáltatás esetében alkalmazandó többletköltség az a különbség, amely az összes azonosított hosszú távú költség terén jelentkezik azt a két esetet összevetve, hogy egy szolgáltató szolgáltatásainak teljes skáláját nyújtja, illetve ugyanezen szolgáltató nem nyújt harmadik személyeknek nagykereskedelmi hanghívás-végződtetési szolgáltatást;

d)  csak azokat a forgalomtól függő költségeket kell a megfelelő hanghívás-végződtetési többletköltséghez hozzárendelni, amelyek a nagykereskedelmi hanghívás-végződtetési szolgáltatás nyújtásának hiányában elkerülhetők lennének;

e)  a hálózati többletkapacitással kapcsolatos költségeket csak annyiban kell beszámítani, amennyiben a kapacitásbővítésre a megnövelt nagykereskedelmi hanghívás-végződtetési forgalom lebonyolításához van szükség;

f)  a rádióspektrum díjai nem számíthatók be a mobil hívásvégződtetési többletköltségekbe;

g)  csak azokat a nagykereskedelmi költségeket lehet figyelembe venni, amelyek közvetlenül a harmadik személyeknek nyújtott nagykereskedelmi hang-hívásvégződtetési szolgáltatáshoz kapcsolódnak;

h)  minden vezetékeshálózat-üzemeltetőnek ugyanazokon az egységárakon kell hanghívás-végződtetési szolgáltatásokat nyújtania, mint a hatékony üzemeltetőnek, méretüktől függetlenül;

i)  a mobilhálózat-üzemeltetők esetében a legkisebb hatékony méret a legalább 20 %-os piaci részesedésnek felel meg;

j)  az értékcsökkenéssel kapcsolatos megközelítésként a gazdasági amortizációt kell választani; és

k)  a hálózatok modellezéséhez előretekintő, IP-törzshálózaton alapuló technológiát kell választani, tekintettel a lehető leghosszabb érvényességi idő alatt valószínűleg felhasználásra kerülő különféle technológiákra. Vezetékes hálózatok esetében a hívások kizárólag csomagkapcsolt hívásoknak tekintendők.

IV. MELLÉKLET

A TÁRSBERUHÁZÁSI AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSI KRITÉRIUMAI

Amikor a nemzeti szabályozó hatóság a 74. cikk (1) bekezdésének értelmében értékeli a társberuházást ▌, a következő kritériumok érvényesülését kell ellenőriznie:

l)  A társberuházásnak ▌megkülönböztetésmentes módon nyitottnak kell lennie bármely vállalkozás előtt a társberuházási ajánlat alapján kiépített hálózat élettartama alatt. A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató bármely vállalkozás pénzügyi kapacitását illetően észszerű feltételeket köthet ki az ajánlatban, így például: a potenciális társberuházóknak igazolniuk kell, hogy képesek a részletekben történő finanszírozásra, amelynek alapján a kiépítést be lehet ütemezni, vagy stratégiai terv elfogadását is előirányozhatják a középtávú kiépítési tervek ütemezésének alapjául.

m)  A társberuházásnak ▌átláthatónak kell lennie:

–  a feltételeket és kikötéseket a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató honlapján elérhetőnek kell lennie könnyen azonosítható formában;

–  valamennyi olyan potenciális ajánlattevő számára, aki érdeklődését fejezte ki, indokolatlan késedelem nélkül rendelkezésre kell bocsátani a részletes feltételeket, ideértve a társberuházási megállapodás jogi formáját és adott esetben a társberuházási eszköz irányítására vonatkozó szabályok lényegi elemeit; és

–  a folyamatot, akárcsak a társberuházási projekt létrehozásának és megvalósításának ütemtervét előre le kell fektetni, írásban világosan el kell magyarázni minden potenciális társberuházónak, és minden jelentős részcélt megkülönböztetés nélkül valamennyi vállalkozással ismertetni kell.

n)  A társberuházásnak ▌olyan feltételeket kell magában foglalnia a társberuházók számára, amelyek hosszú távon a fenntartható versenynek kedveznek, különös tekintettel az alábbiakra:

–  Valamennyi vállalkozás számára tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételeket kell szabni a társberuházási megállapodásban való részvételük megkezdésének időpontjához mérten, ideértve a bizonyos jogok megszerzéséhez szükséges pénzügyi ellenértéket, az említett jogok révén a társberuházókat mind a kiépítési, mind a hasznosítási szakaszban megillető védelmet, amely például a társberuházás révén létrejött hálózat várható élettartama alatt elévülhetetlen használati jogok formáját ölti, valamint a társberuházási megállapodáshoz való csatlakozás, illetve a részvétel megszüntetésére vonatkozó feltételeket. A megkülönböztetésmentesség ebben az összefüggésben nem azt jelenti, hogy minden potenciális társberuházó számára pontosan ugyanazokat a – többek között pénzügyi – feltételeket kell megszabni, hanem annyit tesz, hogy a felkínált feltételek változatai ugyanazon tárgyilagos, átlátható, megkülönböztetéstől mentes és kiszámítható kritériumokkal indokolhatók, mint például a végfelhasználók rendelkezésére bocsátandó vonalak száma.

–  Az ajánlatnak némi mozgásteret kell biztosítania az egyes társberuházók kötelezettségvállalásának értékét és ütemezését illetően, például úgy, hogy előre megállapodnak arról, hogy egy adott területen összesen hány vonalat kívánnak a végfelhasználók rendelkezésére bocsátani, esetlegesen növekvő arányban; ezeket olyan egységekben kell meghatározni, hogy a társberuházók kötelezettségvállalásukat fokozatosan tudják növelni, a kisebb társberuházók pedig lassanként fokozzák részvételüket, miközben biztosított a kezdeti kötelezettségvállalás megfelelő szintje. Az egyes társberuházók által nyújtandó pénzügyi ellenérték meghatározása során figyelembe kell venni azt is, hogy a projekt kezdetétől fogva aktív beruházók nagyobb kockázatokat vállalnak, és már hamarabb rendelkezésre bocsátják a tőkét.

–  Egy időarányosan növekvő prémium indokoltnak tekintendő a későbbi projektszakaszokban tett kötelezettségvállalások és a társberuházásba csak a projekt megkezdése után csatlakozó új társberuházók tekintetében; ez tükrözné az egyre csökkenő kockázatokat, a korábbi szakaszokban pedig a tőkevisszatartás ellen hatna.

–  A társberuházási megállapodásnak lehetővé kell tennie, hogy a társberuházók a megszerzett jogokat további társberuházóknak vagy olyan harmadik feleknek engedhessék át, akik hajlandóak csatlakozni az átvevő vállalkozást kötő társberuházási megállapodáshoz, amely szerint a vállalkozásnak az átadó fél által a társberuházási megállapodás értelmében vállalt minden kötelezettséget teljesítenie kell.

–  A bemeneti szolgáltatások, tehát többek között a végfelhasználók számára történő szolgáltatásnyújtás céljára a társberuházásból létrehozott infrastruktúrához való hozzáférést illetően a társberuházóknak kölcsönös, tisztességes és észszerű feltételeket kell szabniuk egymásnak, átlátható, a társberuházási ajánlatban és az annak alapján megkötött megállapodásban egyértelműen megfogalmazott feltételekkel, különösen abban az esetben, ha a társberuházók egyenként és külön-külön is felelősek a hálózat bizonyos részeinek kiépítéséért. Amennyiben társberuházási eszközt hoznak létre, annak közvetlenül vagy közvetve valamennyi társberuházó számára hozzáférést kell biztosítania a hálózathoz, egyenértékű inputok alapján tisztességes és észszerű feltételek szerint, ideértve az egyes társberuházók által vállalt kockázatok szintjét tükröző pénzügyi feltételeket is.

o)  A társberuházásnak ▌biztosítania kell a beruházás fenntartható, a jövőben jelentkező szükségleteket kielégítő szintjét, aminek köszönhetően a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítését nagymértékben elősegítő új hálózati elemek hozhatók létre.

V. MELLÉKLET

AZON SZOLGÁLTATÁSOK JEGYZÉKE, AMELYEKET AZ INTERNET-HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁSNAK KÉPESNEK KELL LENNIE TÁMOGATNI A 79. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK MEGFELELŐEN

(2)  e-mail;

(3)  különféle információk keresését és fellelését lehetővé tévő keresőprogramok;

(4)  képzési és oktatási célú alapvető online eszközök;

(5)  internetes újságok/hírportálok;

(6)  áruk vagy szolgáltatások vásárlása vagy megrendelése az interneten;

(7)  álláskeresés és az álláskeresést elősegítő eszközök;

(8)  szakmai célú hálózatépítés;

(9)  internetes bankolás;

(10)  elektronikus kormányzati szolgáltatások használata;

(11)  közösségi média és azonnali üzenetküldés;

(12)  hívások és videohívások (szokványos minőség).

VI. MELLÉKLET

A 83. CIKKBEN (A KIADÁSOK ELLENŐRZÉSE), A 107. CIKKBEN (TOVÁBBI ESZKÖZÖK) ÉS A 99. CIKKBEN ( SZOLGÁLTATÓVÁLTÁS ÉS SZÁMHORDOZHATÓSÁG ) EMLÍTETT ESZKÖZÖK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK ISMERTETÉSE

 

A. rész: A 83. cikkben említett lehetőségek és szolgáltatások

a) Tételes számlázás

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok – a személyes adatok és a magánélet védelméről szóló megfelelő jogszabályi előírásokra is figyelemmel – meghatározhassák a vállalkozások által a végfelhasználóknak ingyenesen biztosítandó részletes számlák részletességének alapszintjét annak érdekében, hogy a fogyasztók:

  i. nyomon követhessék és ellenőrizhessék a helyhez kötött nyilvános hírközlő hálózat és/vagy hangkommunikációs szolgáltatások vagy a 107. cikk esetében a személyközi számfüggő kommunikációs szolgáltatások igénybevételének díjait; és

  ii. megfelelően figyelemmel kísérhessék fogyasztásukat és kiadásaikat, és így észszerű mértékű ellenőrzést gyakorolhassanak számláik felett.

Észszerű díjszabás mellett vagy díjmentesen – szükség szerint – további részletezési szinteket lehet a végfelhasználóknak felajánlani.

Az ilyen, részletes számlákon kifejezetten fel kell tüntetni a szolgáltató kilétét, a végfelhasználónak bármely emelt díjas telefonszám hívása nyomán kiszámlázott szolgáltatások típusát és időtartamát.

A hívó végfelhasználó számára ingyenes hívásokat, beleértve a segélyvonalakra irányuló hívásokat, nem kell feltüntetni a hívó végfelhasználó részletes számláján, azonban más eszközökön keresztül, például online interfészen elérhetővé lehet tenni.

A nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhetik az üzemeltetőktől, hogy ingyenesen hívóvonal-azonosítást biztosítsanak.

(b) Szelektív hívásletiltás kimenő hívásokra vagy emelt díjas SMS-ekre vagy MMS-ekre, vagy – ha műszakilag megoldható – más hasonló alkalmazásokra díjmentesen.

Az az eszköz, amely révén a végfelhasználó – a hangkommunikációs vagy a 107. cikk esetében személyközi számfüggő kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó, vállalkozáshoz intézett kérésre – díjmentesen letiltathatja a megadott fajtájú, illetve a meghatározott típusú számokra kezdeményezett kimenő hívásokat vagy emelt díjas SMS-eket vagy MMS-eket vagy más hasonló alkalmazásokat.

c) Előrefizetéses rendszerek

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhessék a vállalkozásoktól azt, hogy a fogyasztók számára a nyilvános hírközlő hálózathoz való hozzáférést és a hangkommunikációs vagy a 107. cikk esetében személyközi számfüggő kommunikációs szolgáltatások igénybevételét előrefizetési rendszerben tegyék lehetővé.

d) Bekapcsolási díjak részletekben történő fizetése

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhessék a vállalkozásoktól azt, hogy azok tegyék lehetővé a fogyasztók számára a nyilvános hírközlő hálózathoz való csatlakozásért részletekben történő fizetést.

e) Számlák meg nem fizetése

A tagállamok engedélyezik a vállalkozások által kiadott számlák meg nem fizetésével kapcsolatos intézkedéseket, amelyeknek arányos, megkülönböztetéstől mentes és közzétett intézkedéseknek kell lenniük. Ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a végfelhasználó előzetesen megfelelő figyelmeztetést kapjon a szolgáltatásnak a nemfizetésből következő bármilyen megszakításáról vagy a hálózatról történő lekapcsolásról. A csalás, a tartós késedelmes fizetés vagy nemfizetés eseteit kivéve, az említett intézkedéseknek a műszakilag kivitelezhető mértékben biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatás bármilyen megszakítása csak az érintett szolgáltatásra korlátozódjon. A hálózatról a számlák nemfizetése miatt történő lekapcsolásra csak a végfelhasználó megfelelő figyelmeztetését követően kerülhet sor. A tagállamok a teljes lekapcsolás előtt engedélyezhetnek korlátozott szolgáltatást bizonyos időtartamra, amely időtartam alatt csak az olyan hívások megengedettek, amelyek a végfelhasználó számára nem járnak díjfizetési kötelezettséggel (például a „112” hívása).

f) Díjjal kapcsolatos tanácsadás

Az az eszköz, amely révén a végfelhasználó tájékoztatást kérhet a szolgáltatótól alternatív, kedvezményes díjakról, amennyiben ilyen díjak léteznek.

g) Költségellenőrzés

Az az eszköz, amely révén a vállalkozások – a nemzeti szabályozó hatóságok által adott esetben e tekintetben előírt szabályok függvényében – egyéb eszközöket kínálnak a végfelhasználók számára a hangkommunikációs vagy a 107. cikk esetében személyközi számfüggő kommunikációs szolgáltatások költségeinek ellenőrzésére, beleértve a fogyasztók ingyenes figyelmeztetését is rendellenes fogyasztási szokások vagy túlzott fogyasztás észlelése esetén.

B. rész: A 107. cikkben említett eszközök

Hívóvonal-azonosítás

A hívó fél hívószámát a hívás létrejötte előtt kijelzik a hívott félnek.

Ezt az eszközt a személyes adatok és a magánélet védelmére vonatkozó megfelelő jogszabályokkal, különösen a 2002/58/EK irányelvvel (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) összhangban kell biztosítani.

Az üzemeltetőknek a műszakilag kivitelezhető mértékben adatokat és jelzéseket kell szolgáltatniuk annak érdekében, hogy megkönnyítsék a hívóvonal-azonosítás és a hangfrekvenciás tárcsázás tagállami határokon keresztül történő felajánlását.

 

C. rész: A 99. cikkben említett számhordozhatóságra vonatkozó rendelkezések végrehajtása

 

Azt a követelményt, amelynek értelmében a nemzeti számozási tervben szereplő számokkal rendelkező valamennyi olyan végfelhasználó, aki ezt kéri, hívószámát (hívószámait) a szolgáltatást nyújtó vállalkozástól függetlenül megtarthatja, a következők vonatkozásában kell alkalmazni:

  a) földrajzi számok esetén egy konkrét földrajzi helyen; és

  b) nem földrajzi számok esetén bármely földrajzi helyen.

Ezt a részt a helyhez kötött szolgáltatásokat nyújtó hálózatok és a mobilhálózatok közötti számhordozásra nem kell alkalmazni.

VII melléklet

A 84. ÉS A 85. CIKKEL ÖSSZHANGBAN AZ EGYETEMES SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK NETTÓ KÖLTSÉGÉNEK SZÜKSÉG SZERINT TÖRTÉNŐ KISZÁMÍTÁSA, ILLETVE KÖLTSÉGMEGTÉRÜLÉSI VAGY KÖLTSÉGMEGOSZTÁSI MECHANIZMUS KIALAKÍTÁSA

A. RÉSZ: A NETTÓ KÖLTSÉGEK KISZÁMÍTÁSA

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség olyan kötelezettség, amelyet valamely tagállam ír elő valamely vállalkozás számára, és amelynek értelmében e vállalkozásnak a 79., 81. és 82. cikknek megfelelően egyetemes szolgáltatást kell nyújtania.

A nemzeti szabályozó hatóságok minden olyan eszközt mérlegelnek, amellyel a (kijelölt vagy nem kijelölt) vállalkozásoknak az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek költséghatékony teljesítéséhez megfelelő ösztönzést adhatnak. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségét bármely vállalkozás számára az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek teljesítése mellett, illetve az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek teljesítése nélkül felmerülő nettó költségek közötti különbözetként kell kiszámítani. Kellő figyelmet kell fordítani az olyan költségek helyes felmérésére, amelyeket bármelyik vállalkozás elkerült volna, ha nem lett volna egyetemes szolgáltatási kötelezettsége. A nettó költségszámítás keretében fel kell mérni az egyetemes szolgáltatás üzemeltetőjénél jelentkező hasznot, beleértve a nem tárgyi hasznot is.

A számításnak a következők miatt felmerülő költségeken kell alapulnia:

  i. a vizsgált szolgáltatások olyan elemei, amelyeket csak veszteséggel vagy a szokásos kereskedelmi normáktól eltérő költségfeltételek mellett lehet nyújtani.

  Ebbe a kategóriába tartozhatnak olyan szolgáltatási elemek, mint például a segélyhívó telefonszolgáltatásokhoz vagy bizonyos nyilvános telefonállomásokhoz való hozzáférés, bizonyos szolgáltatások nyújtása vagy berendezések rendelkezésre bocsátása fogyatékossággal élők számára, stb.;

  ii. konkrét végfelhasználók vagy végfelhasználói csoportok, akiket – figyelembe véve a szóban forgó hálózat rendelkezésre bocsátásának és szolgáltatás nyújtásának költségét, a keletkező bevételt, és szükség szerint az árak valamely tagállam által előírt földrajzi átlagolását – csak veszteségesen, vagy a szokásos kereskedelmi normáktól eltérő költségfeltételek mellett lehet kiszolgálni.

  Ebbe a kategóriába tartoznak azok a végfelhasználók vagy végfelhasználói csoportok, akiket nem szolgálna ki olyan kereskedelmi üzemeltető, amelynek nincs egyetemes szolgáltatási kötelezettsége.

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek konkrét aspektusainak nettó költségét külön kell kiszámítani, és oly módon, hogy elkerüljék a közvetlen, illetve közvetett hasznok és a költségek kétszeri számítását. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek valamely vállalkozás számára felmerülő teljes nettó költségét az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek egyes összetevői nettó költségeinek összege adja, figyelembe véve az esetleges nem tárgyi hasznot. A nettó költség kiszámítását a nemzeti szabályozó hatóság ellenőrzi.

 

B. RÉSZ: AZ EGYETEMES SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK NETTÓ KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÜLÉSE

 

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségeinek megtérüléséhez vagy finanszírozásához arra van szükség, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségekkel terhelt kijelölt vállalkozások az általuk nem kereskedelmi feltételek szerint nyújtott szolgáltatásokért kompenzációban részesüljenek. Mivel az ilyen kompenzáció pénzátutalást foglal magában, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen átutalás tárgyilagos, átlátható, megkülönböztetéstől mentes és arányos módon történjen. Ez azt jelenti, hogy az ilyen átutalás csak a lehető legkisebb torzulást okozhatja a versenyben és a felhasználói keresletben.

 

A 85. cikk (3) bekezdésével összhangban, a pénzalapra épülő megosztási mechanizmus keretében biztosítani kell a hozzájárulások beszedésének átlátható és semleges módszerét, amellyel elkerülhető a vállalkozások kiadásait és bevételeit egyaránt terhelő hozzájárulások kettős kivetésének veszélye.

 

A pénzalapot kezelő független szervezet felel a hozzájárulások olyan vállalkozásoktól történő beszedéséért, amelyeket az érintett tagállamban az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségéhez történő hozzájárulás szempontjából hozzájárulásra kötelesként jelöltek meg, továbbá e szervezet felügyeli az esedékes összegek átutalását és/vagy az alapból teljesítendő kifizetésekre jogosult vállalkozások részére történő adminisztratív kifizetéseket.

VIII. MELLÉKLET

A 96. CIKKEL ÖSSZHANGBAN KÖZZÉTEENDŐ INFORMÁCIÓK

(AZ INFORMÁCIÓK ÁTLÁTHATÓSÁGA ÉS KÖZZÉTÉTELE)

A nemzeti szabályozó hatóság felel az e mellékletben szereplő információknak a 96. cikkel összhangban történő közzétételéért. A nemzeti szabályozó hatóság feladata eldönteni, hogy mely érdemleges információkat kell a internet-hozzáférési szolgáltatásokat és a nyilvános számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak közzétenniük, és mely információkat kell magának a nemzeti szabályozó hatóságnak közzétennie annak érdekében, hogy valamennyi végfelhasználó kellően tájékozottan tudjon választani. Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok célszerűnek ítélik, ön- vagy társszabályozó intézkedések alkalmazását szorgalmazhatják, mielőtt kötelezettségeket rendelnének el.

 

1. A vállalkozás elérhetősége

 

2. A kínált szolgáltatások ismertetése

 

2.1.  A kínált szolgáltatások köre és minden nyújtott szolgáltatás fő jellemzői, ideértve a minimális minőségi szinteket és a szolgáltató által biztosított végberendezések használatára vonatkozóan megszabott bármely korlátozás, valamint hozzáférhető információk a szolgáltatás működéséről, valamint annak akadálymentesítési jellemzőiről és eszközeiről.

 

2.2.  A nyújtott szolgáltatások díja, ideértve a meghatározott díjcsomagokkal járó kommunikáció mennyiségére (mint például az adatforgalomra, a lebeszélhető percek számára, a szöveges üzenetek számára vonatkozó korlátozások), valamint az egyedi díjszabási feltételek tárgyát képező további kommunikációs egységek, számok vagy szolgáltatások díjaira vonatkozó adatokat, a hozzáférési és karbantartási díjakat, a használati díjak különböző típusait, a különleges és célzott díjszabási rendszerekről szóló részletes tájékoztatást, továbbá minden további díjat és a végberendezéssel kapcsolatos költségeket.

 

2.3. A kínált vevőszolgálati és karbantartási szolgáltatások és elérhetőségük.

 

2.4. Általános szerződési feltételek, beleértve a szerződés időtartamát, a szerződés idő előtti megszüntetésekor esedékes díjakat, az ajánlatcsomagok és egyes elemeik megszüntetésével kapcsolatos jogokat és a számok és az esetleges egyéb azonosítók hordozhatóságával kapcsolatos eljárásokat és közvetlen díjakat.

 

2.5.  A végfelhasználó tájékoztatása a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférésről és a hívó tartózkodási helyéről. Ha a vállalkozás személyközi számfüggő kommunikációs szolgáltatásokat nyújt, a segélyhívó szolgálatokhoz és a hívó helyére vonatkozó információkhoz való hozzáféréssel, illetve az e szolgáltatások és információk nyújtásának bárminemű korlátozásával kapcsolatos tájékoztatás.

 

2.6.  A fogyatékossággal élő felhasználók számára tervezett termékek és szolgáltatások részletei, ideértve a funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciókat, gyakorlatokat, szabályokat és eljárásokat, valamint a szolgáltatás működésének megváltoztatását.

 

(2.6a)  Hozzáférhető információ a támogató szolgáltatásokkal való komplementaritás elősegítésére

 

3. A jogviták rendezését szolgáló mechanizmusok, beleértve a vállalkozás által kialakított mechanizmusokat.

 

IX. MELLÉKLET

A SZOLGÁLTATÁS MINŐSÉGÉNEK PARAMÉTEREI

A szolgáltatás minőségének 97. cikkben említett paraméterei, meghatározásai és mérési módszerei

A nyilvános hírközlő hálózathoz való hozzáférést biztosító szolgáltatók esetében

PARAMÉTER

(1. megjegyzés)

MEGHATÁROZÁS

MÉRÉSI MÓDSZER

Első csatlakozás létesítési ideje

ETSI EG 202 057

ETSI EG 202 057

Meghibásodási arány hozzáférési vonalanként

ETSI EG 202 057

ETSI EG 202 057

Hibajavítási idő

ETSI EG 202 057

ETSI EG 202 057

 

A személyközi számfüggő kommunikációs szolgáltatások esetében

PARAMÉTER

(2. megjegyzés)

MEGHATÁROZÁS

MÉRÉSI MÓDSZER

Hívásfelépítési idő

ETSI EG 202 057

ETSI EG 202 057

Számlahelyességi panaszok

ETSI EG 202 057

ETSI EG 202 057

A hanghívás minősége

ETSI EG 202 057

ETSI EG 202 057

A megszakadt hívások aránya

ETSI EG 202 057

ETSI EG 202 057 

Sikertelen hívások aránya

(2. megjegyzés)

ETSI EG 202 057

ETSI EG 202 057

Meghibásodási valószínűség

 

 

Hívásjelzési késedelmek

 

 

 

  Az ETSI EG 202 057-1 verziószáma 1.3.1. (2008. július).

Internet-hozzáférési szolgáltatások esetében

PARAMÉTER

MEGHATÁROZÁS

MÉRÉSI MÓDSZER

Késleltetés

ITU-T Y.2617

ITU-T Y.2617

Késleltetésingadozás

ITU-T Y.2617

ITU-T Y.2617

Csomagvesztés

ITU-T Y.2617

ITU-T Y.2617

1. megjegyzés:

A paramétereknek lehetővé kell tenniük a teljesítmény regionális szintű (azaz az Eurostat által létrehozott statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája [NUTS] legalább 2. szintű) elemzését.

2. megjegyzés:

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem követelik meg e két paraméter teljesítésére vonatkozóan az információ frissítését, ha bizonyítható, hogy e két területen kielégítő a teljesítmény.

X. MELLÉKLET

A FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK 105. CIKKBEN EMLÍTETT EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉPESSÉGE

 

1. Közös kódolási (bitkeverési) algoritmus és a szabadon elérhető vétel

 

A hagyományos digitális televíziójelek (azaz földi, kábeles vagy műholdas közvetítésen keresztüli műsorterjesztés, amely elsősorban helyhez kötött vételre irányul, mint például a DVB-T, DVB-C vagy DVB-S) vételére szánt valamennyi, az Unióban értékesített, bérbe adott vagy más módon rendelkezésre bocsátott, digitális televíziójelek dekódolására képes fogyasztói berendezésnek képesnek kell lennie:

–  az ilyen jelek dekódolására (bitkeverés visszafejtésére) egy elismert európai szabványügyi szervezet – jelenleg az ETSI – által kezelt közös európai kódolási algoritmus szerint,

–  a kódolatlan formában továbbított jelek megjelenítésére, feltéve, hogy amennyiben a berendezést bérlik, a bérlő a vonatkozó bérleti szerződésnek megfelelően jár el.

 

2. A digitális televíziókészülékek együttműködési képessége

 

Minden, 30 cm-t meghaladó látható átlóméretű beépített képernyővel rendelkező analóg televíziókészüléket, amelyet az Unióban értékesítés vagy bérbeadás céljából forgalomba hoznak, el kell látni legalább egy (elismert európai szabványügyi szervezet által szabványosított vagy ilyen szervezet által elfogadott szabványnak vagy valamely iparági specifikációnak megfelelő) nyílt interfész-aljzattal, amely lehetővé teszi a perifériák egyszerű csatlakoztatását, és továbbítani tudja a digitális televíziójel valamennyi meghatározó elemét, beleértve az interaktív és a feltételes hozzáférésű szolgáltatásokkal kapcsolatos adatokat. A digitális televíziókészülékek végberendezésének – amennyiben műszakilag megvalósítható – átjárhatónak kell lennie, hogy más szolgáltatókkal is könnyen használható legyen.

 

2a.  A RÁDIÓKÉSZÜLÉKEK FUNKCIONALITÁSA

 

Minden olyan rádiókészüléknek, amelyet [az átültetés napja]-tól/-től kezdve forgalomba hoznak az Unióban, alkalmasnak kell lennie a földi sugárzású digitális és analóg rádióműsorok vételére. Ezt a bekezdést nem kell alkalmazni az alacsony értékű, kisfogyasztói rádióberendezésekre vagy az olyan termékekre, amelyek esetében a vevőkészülék mellékesen van jelen. Nem alkalmazandó továbbá a rádióamatőrök által a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) rádiószabályzata 1. cikkének 56. meghatározása értelmében használt rádióberendezésekre.

XI. MELLÉKLET

A. rész

Hatályon kívül helyezett irányelvek

és [egymást követő módosításaik/módosításuk jegyzéke] (116. cikk)

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelve

HL L 108., 2002.4.24., 33. o.

 

 

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/140/EK irányelve

HL L 337., 2009.12.18., 37. o.

 

1. cikk

 

Az Európai Parlament és a Tanács 544/2009/EK rendelete

HL L 167., 2009.6.29., 12. o.

 

2. cikk

 

Az Európai Parlament és a Tanács 717/2007/EK rendelete

HL L 171., 2009.6.29., 32. o.

 

10. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/20/EK irányelve

HL L 108., 2002.4.24., 21. o.

 

 

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/140/EK irányelve

HL L 337., 2009.12.18., 37. o.

 

3. cikk és mellékletek

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/19/EK irányelve

HL L 108., 2002.4.24., 7. o.

 

 

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/140/EK irányelve

HL L 337., 2009.12.18., 37. o.

 

2. cikk

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/22/EK irányelve

HL L 108., 2002.4.24., 51. o.

 

 

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/136/EK irányelve

HL L 337., 2009.12.18., 11. o.

 

1. cikk és I. melléklet

 

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2120 rendelete

(HL L 310, 2015.11.26., 1. o.)

 

8. cikk

 

B. rész

A nemzeti jogba való átültetésre vonatkozó határidő [és az alkalmazásra vonatkozó időpont(ok)]

(hivatkozás a 116. cikkben)

Irányelv

Átültetés határideje

Az alkalmazás kezdő napja

 

2002/19/EK

2003. július 24.

2003. július 25.

2002/20/EK

2002/21/EK

2003. július 24.

2003. július 24.

2003. július 25.

2003. július 25.

2002/22/EK

2003. július 24.

2003. július 25.

 

XII. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

2002/21/EK irányelv

2002/20/EK irányelv

2002/19/EK irányelv

2002/22/EK irányelv

Ezen irányelv

1. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

 

 

 

1. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

1. cikk, (3a) bekezdés

 

 

 

1. cikk, (4) bekezdés

1. cikk, (4) és (5) bekezdés

 

 

 

1. cikk, (5) és (6) bekezdés

2. cikk, a) pont

 

 

 

2. cikk, 1. pont

-

-

-

-

2. cikk, 2. pont

2. cikk, b) pont

 

 

 

2. cikk, 3. pont

2. cikk, c) pont

 

 

 

2. cikk, 4. pont

-

-

-

-

2. cikk, 5. pont

-

-

-

-

2. cikk, 6. pont

2. cikk, 7. pont

2. cikk, d) pont

 

 

 

2. cikk, 8. pont

2. cikk, da) pont

 

 

 

2. cikk, 9. pont

2. cikk, e) pont

 

 

 

2. cikk, 10. pont

2. cikk, ea) pont

 

 

 

2. cikk, 11. pont

2. cikk, f) pont

 

 

 

2. cikk, 12. pont

2. cikk, g) pont

 

 

 

-

2. cikk, h) pont

 

 

 

2. cikk, 13. pont

2. cikk, i) pont

 

 

 

2. cikk, 14. pont

2. cikk, j) pont

 

 

 

-

2. cikk, k) pont

 

 

 

-

2. cikk, l) pont

 

 

 

-

2. cikk, m) pont

 

 

 

2. cikk, 15. pont

2. cikk, n) pont

 

 

 

2. cikk, 16. pont

2. cikk, o) pont

 

 

 

2. cikk, 17. pont

2. cikk, p) pont

 

 

 

2. cikk, 18. pont

2. cikk, q) pont

 

 

 

2. cikk, 19. pont

2. cikk, r) pont

 

 

 

2. cikk, 20. pont

2. cikk, s) pont

 

 

 

2. cikk, 21. pont

-

-

-

-

2. cikk, 22. pont

3. cikk, (1) bekezdés

 

 

 

5. cikk, (1) bekezdés

-

-

-

-

5. cikk, (2) bekezdés

3. cikk, (2) bekezdés

 

 

 

6. cikk, (1) bekezdés

3. cikk, (3) bekezdés

 

 

 

6. cikk, (2) bekezdés

3. cikk, (3a) bekezdés, első albekezdés

 

 

 

8. cikk, (1) bekezdés

-

-

-

-

8. cikk, (2) bekezdés

-

-

-

-

7. cikk, (1) bekezdés

3. cikk, (3a) bekezdés, második albekezdés

 

 

 

7. cikk, (2) és (3) bekezdés

3. cikk, (3a) bekezdés, harmadik albekezdés

 

 

 

9. cikk, (1) és (3) bekezdés

-

-

-

-

9. cikk, (2) bekezdés

3. cikk, (3b) bekezdés

 

 

 

10. cikk, (1) bekezdés

3. cikk, (3c) bekezdés

 

 

 

10. cikk, (2) bekezdés

3. cikk, (4) bekezdés

 

 

 

5. cikk, (3) bekezdés

3. cikk, (5) bekezdés

 

 

 

11. cikk

3. cikk, (6) bekezdés

 

 

 

5. cikk, (4) bekezdés

4. cikk

 

 

 

31. cikk

5. cikk

 

 

 

20. cikk

-

-

-

-

22. cikk

6. cikk

 

 

 

23. cikk

7. cikk

 

 

 

32. cikk

7a. cikk

 

 

 

33. cikk

-

-

-

-

33. cikk, (5) bekezdés, c) pont

8. cikk, (1) és (2) bekezdés

 

 

 

3. cikk, (1) és (2) bekezdés

8. cikk, (5) bekezdés

 

 

 

3. cikk, (3) bekezdés

8a. cikk, (1) és (2) bekezdés

 

 

 

4. cikk, (1) és (2) bekezdés

-

-

-

-

4. cikk, (3) bekezdés

8a. cikk, (3) bekezdés

 

 

 

4. cikk, (4) bekezdés

-

-

-

-

29. cikk

9. cikk, (1) és (2) bekezdés

 

 

 

45. cikk, (1) és (2) bekezdés

-

-

-

-

45. cikk, (3) bekezdés

9. cikk, (3) bekezdés

 

 

 

45. cikk, (4) bekezdés

9. cikk, (4) és (5) bekezdés

 

 

 

45. cikk, (5) és (6) bekezdés

9. cikk, (6) és (7) bekezdés

 

 

 

-

9 a. cikk

 

 

 

-

9b. cikk, (1) és (2) bekezdés

 

 

 

51. cikk, (1) és (2) bekezdés

9b. cikk, (3) bekezdés

 

 

 

51. cikk, (4) bekezdés

-

-

-

-

51. cikk, (3) bekezdés

10. cikk, (1) bekezdés

 

 

 

89. cikk, (1) bekezdés

10. cikk, (2) bekezdés

 

 

 

89. cikk, (3) bekezdés

-

-

-

-

89. cikk, (2) bekezdés

-

-

-

-

89. cikk, (4) bekezdés

-

-

-

-

89. cikk, (5) bekezdés

-

-

-

-

89. cikk, (6) bekezdés

10. cikk, (3) bekezdés

 

 

 

89. cikk, (7) bekezdés

10. cikk, (4) bekezdés

 

 

 

89. cikk, (8) bekezdés

10. cikk, (5) bekezdés

 

 

 

-

11. cikk

 

 

 

43. cikk

12. cikk, (1) bekezdés

 

 

 

44. cikk, (1) bekezdés

12. cikk, (2) bekezdés

 

 

 

-

12. cikk, (3) bekezdés

 

 

 

59. cikk, (2) bekezdés

12. cikk, (4) bekezdés

 

 

 

-

12. cikk, (5) bekezdés

 

 

 

44. cikk, (2) bekezdés

13. cikk

 

 

 

17. cikk

13a. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

 

 

 

40. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

13a. cikk, (4) bekezdés

-

 

 

 

 

-

40. cikk, (5) bekezdés

-

-

-

-

40. cikk, (4) bekezdés

13b. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

 

 

 

41. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

-

-

-

-

41. cikk, (4) bekezdés

13b. cikk, (4) bekezdés

 

 

 

41. cikk, (7) bekezdés

-

-

-

-

41. cikk, (5) bekezdés

-

-

-

-

41. cikk, (6) bekezdés

14. cikk

 

 

 

61. cikk

15. cikk. (1), (2) és (3) bekezdés

 

15. cikk, (4) bekezdés

 

 

 

62. cikk. (1), (2) és (3) bekezdés

-

-

-

-

-

 

-

-

-

-

64. cikk

16. cikk

 

 

 

65. cikk

17. cikk

 

 

 

39. cikk

18. cikk

 

 

 

-

19. cikk

 

 

 

38. cikk

20. cikk

 

 

 

26. cikk

21. cikk, (1) bekezdés

 

 

 

27. cikk, (1) bekezdés

21. cikk, (2) bekezdés, első és második albekezdés

 

 

 

27. cikk, (2) bekezdés

21. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés

 

 

 

27. cikk, (3) bekezdés

21. cikk, (2) bekezdés, negyedik és ötödik albekezdés

 

 

 

27. cikk, (4) bekezdés

 

-

 

 

 

 

 

27. cikk, (5) bekezdés

21. cikk, (3) bekezdés

 

 

 

-

21. cikk, 4. pont

 

 

 

27. cikk, 6. pont

21a. cikk

 

 

 

29. cikk

22. cikk, (1) bekezdés

 

 

 

110. cikk, (1) bekezdés

22. cikk, (2) bekezdés

 

 

 

110. cikk, (3) bekezdés

22. cikk, (3) bekezdés

 

 

 

110. cikk, (4) bekezdés

-

-

-

-

11. cikk, (2) bekezdés

-

-

-

-

110. cikk, (5) bekezdés

-

-

-

-

109. cikk

23. cikk

 

 

 

111. cikk

24. cikk

 

 

 

112. cikk, (1) és (2) bekezdés

25. cikk

 

 

 

114. cikk, (1) bekezdés

26. cikk

 

 

 

116. cikk

28. cikk

 

 

 

115. cikk

29. cikk

 

 

 

117. cikk

30. cikk

 

 

 

118. cikk

II. melléklet

 

 

 

-

 

1. cikk

 

 

1. cikk, (1) bekezdés

 

2. cikk, 1. pont

 

 

-

 

2. cikk, 2. pont

 

 

2. cikk, 22. pont

-

-

-

-

2. cikk, 23. pont

-

-

-

-

2. cikk, 24. pont

-

-

-

-

2. cikk, 25. pont

-

-

-

-

2. cikk, 26. pont

 

3. cikk, (1) bekezdés

 

 

12. cikk, (1) bekezdés

 

3. cikk, (2) bekezdés, első mondat

 

 

12. cikk, (2) bekezdés

 

3. cikk, (2) bekezdés, második, harmadik és negyedik mondat

 

 

12. cikk, (3) bekezdés

 

3. cikk, (3) bekezdés

 

 

12. cikk, (4) bekezdés

-

-

-

-

 

 

4. cikk

 

 

15. cikk

 

5. cikk, (1) bekezdés

 

 

46. cikk, (1) bekezdés

-

-

-

-

46. cikk, (2) és (3) bekezdés

 

5. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

 

 

48. cikk, (1) bekezdés

 

5. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés első mondata

 

 

48. cikk, (2) bekezdés

 

5. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés

 

 

48. cikk, (5) bekezdés

 

5. cikk, (2) bekezdése, második albekezdés, második mondat

 

 

48. cikk, (3) bekezdés

-

-

-

-

48. cikk, (4) bekezdés

 

5. cikk, (3) bekezdés

 

 

48. cikk, (6) bekezdés

 

5. cikk, (4) és (5) bekezdés

 

 

87. cikk, (4) és (5) bekezdés

 

5. cikk, (6) bekezdés

 

 

52. cikk

-

-

-

-

87. cikk

 

6. cikk, (1), (2), (3) és (4) bekezdés

 

 

13. cikk

-

-

-

-

47. cikk

 

7. cikk

-

 

 

-

54. cikk

 

8. cikk

 

 

36. cikk

 

9. cikk

 

 

14. cikk

 

10. cikk

 

 

30. cikk

-

-

-

-

 

 

11. cikk

 

 

21. cikk

 

12. cikk

 

 

16. cikk

 

13. cikk

 

 

42. cikk

-

-

-

-

88. cikk

 

14. cikk, (1) bekezdés

 

 

18. cikk

 

14. cikk, (2) bekezdés

 

 

19. cikk

 

15. cikk

 

 

112. cikk, (3) és (4) bekezdés

 

16. cikk

 

 

-

 

17. cikk

 

 

-

 

18. cikk

 

 

-

 

19. cikk

 

 

-

 

20. cikk

 

 

-

 

Melléklet

 

 

I. melléklet

 

 

1. cikk, (1) és (2) bekezdés

 

1. cikk, (2) és (3) bekezdés

 

 

2. cikk, a) pont

 

2. cikk, 28. pont

 

 

2. cikk, b) pont

 

2. cikk, 29. pont

 

 

2. cikk, c) pont

 

2. cikk, 30. pont

 

 

2. cikk, d) pont

 

-

 

 

2. cikk, e) pont

 

2. cikk, 31. pont

 

 

3. cikk

 

57. cikk

 

 

4. cikk

 

58. cikk

 

 

5. cikk

 

59. cikk

 

 

6. cikk

 

60. cikk

 

 

 

 

-

 

 

8. cikk

 

66. cikk

 

 

9. cikk

 

67. cikk

 

 

10. cikk

 

68. cikk

 

 

11. cikk

 

69. cikk

-

-

-

-

70. cikk

 

 

12. cikk

 

71. cikk

 

 

13. cikk

 

72. cikk

-

-

-

-

73. cikk

-

-

-

-

74. cikk

 

 

13a. cikk

 

75. cikk

 

 

13b. cikk

 

76. cikk

-

-

-

-

77. cikk

-

-

-

-

78. cikk

 

 

14. cikk

 

-

 

 

15. cikk

 

112. cikk, (5) bekezdés

 

 

16. cikk, (1) bekezdés

 

-

 

 

16. cikk, (2) bekezdés

 

113. cikk (4) bekezdés

 

 

17. cikk

 

-

 

 

18. cikk

 

-

 

 

19. cikk

 

-

 

 

20. cikk

 

-

 

 

I. melléklet

 

II. melléklet

 

 

II. melléklet

 

-

-

-

-

-

III. melléklet

 

 

 

1. cikk

1. cikk, (4) és (5) bekezdés

 

 

 

2. cikk, a) pont

-

 

 

 

2. cikk, c) pont

2. cikk, 32. pont

 

 

 

2. cikk, d) pont

2. cikk, 33. pont

 

 

 

2. cikk, f) pont

2. cikk, 34. pont

-

-

-

-

2. cikk, 35. pont

-

-

-

-

2. cikk, 36. pont

-

-

-

-

2. cikk, 37. pont

-

-

-

-

2. cikk, 38. pont

-

-

-

-

79. cikk

-

-

-

-

80. cikk

 

 

 

3. cikk

81. cikk, (1) és (2) bekezdés

 

 

 

4. cikk

-

 

 

 

5. cikk

-

 

 

 

6. cikk

-

 

 

 

7. cikk

-

 

 

 

8. cikk, (1) bekezdés

81. cikk, (3) bekezdés

 

 

 

8. cikk, (2) bekezdés

81. cikk, (4) bekezdés

 

 

 

8. cikk, (3) bekezdés

81. cikk, (5) bekezdés

 

 

 

9. cikk

-

-

-

-

-

82. cikk

 

 

 

10. cikk

83. cikk

 

 

 

11. cikk

-

 

 

 

12. cikk

84. cikk

 

 

 

13. cikk

85. cikk

 

 

 

14. cikk

86. cikk

 

 

 

15. cikk

114. cikk, (2) és (3) bekezdés

 

 

 

17. cikk

-

-

-

-

-

92. cikk

-

-

-

-

94. cikk

 

 

 

20. cikk, (1) bekezdés

95. cikk

 

 

 

20. cikk, (2) bekezdés

98. cikk, (3) bekezdés

 

 

 

21. cikk

96. cikk

 

 

 

22. cikk

97. cikk

 

 

 

23. cikk

101. cikk

 

 

 

23a. cikk

103. cikk

 

 

 

24. cikk

105. cikk

 

 

 

25. cikk

104. cikk

 

 

 

26. cikk

102. cikk

 

 

 

27. cikk

-

 

 

 

27a. cikk

90. cikk

 

 

 

28. cikk

91. cikk

 

 

 

29. cikk

107. cikk

 

 

 

30. cikk, (1) bekezdés

99. cikk, (2) bekezdés

 

 

 

30. cikk, (2) bekezdés

99. cikk, (3) bekezdés

 

 

 

30. cikk, (3) bekezdés

99. cikk, (4) bekezdés

 

 

 

30. cikk, (4) bekezdés

99. cikk, (5) bekezdés

 

 

 

30. cikk, (5) bekezdés

98. cikk, (1) bekezdés

 

 

 

31. cikk

106. cikk

 

 

 

32. cikk

-

 

 

 

33. cikk

24. cikk

 

 

 

34. cikk

25. cikk

 

 

 

35. cikk

108. cikk

 

 

 

36. cikk

113. cikk

 

 

 

37. cikk

-

 

 

 

38. cikk

-

 

 

 

39. cikk

-

 

 

 

40. cikk

-

 

 

 

I. melléklet

V. melléklet

 

 

 

II. melléklet

VII. melléklet

 

 

 

III. melléklet

VIII. melléklet

 

 

 

IV. melléklet

VI. melléklet

 

 

 

V. melléklet

-

 

 

 

VI. melléklet

IX. melléklet

 

 

 

 

IV. melléklet

_____________

 

8.9.2017

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

( COM(2016)0590 – C8-0379/2016 – 2016/0288(COD) )

A vélemény előadója (*): Dita Charanzová

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

 

 

 

RÖVID INDOKOLÁS

I. Bevezetés

A jelentős strukturális változásokra adott válaszként, amelyet a rézkábelekről az optikai kábelekre való lassú átállás, a helyhez kötött és a mobil hálózatok egymáshoz közeledése nyomán kialakult komplexebb verseny, a kiskereskedelmi csomagok terjedése, az új szereplők megjelenése az értékláncban, és nem utolsó sorban a változó végfelhasználói elvárások és követelmények – többek között a vezeték nélküli adatok iránt robbanásszerűen megugró kereslet – jellemeznek, a Bizottság 2016 szeptemberében benyújtotta az uniós távközlési szabályok felülvizsgálatát.

A javasolt Európai Elektronikus Hírközlési Kódex új kezdeményezéseket terjeszt elő, hogy eleget tegyen Európa növekvő igényeinek az adatkapcsolat terén, és ösztönözze a nagy kapacitású hálózatokba történő befektetéseket, miközben fenntartja a szabályozási keret annak biztosítására irányuló célkitűzését, hogy a piacok nagyobb verseny mellett működjenek, ami alacsonyabb árakat és jobb szolgáltatásminőséget teremt a fogyasztók és a vállalkozások számára. A Kódex felülvizsgálja az ágazatspecifikus fogyasztóvédelmi szabályokat is, beleértve a segélyhívó szolgáltatásokra és az egyetemes szolgáltatási rendszerekre vonatkozó szabályokat. Ezeket a rendelkezéseket a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság kizárólagos vezetése alatt vitatták meg, amely az eljárási szabályzat 54. cikke értelmében társbizottságként jár el.

II. Az előadó álláspontja

Az előadó osztja a Bizottság javaslatának általános célkitűzéseit és azt, hogy a hangsúlyt az adatkapcsolat növelésére és a beruházások fellendítésének szükségességére helyezi. Az előadó egyetért különösen a Bizottság azon nézetével, hogy a horizontális uniós fogyasztóvédelmi vívmányokon túl továbbra is szükség van ágazatspecifikus fogyasztóvédelmi rendelkezésekre. Az Európai Bizottság javaslata üdvözlendő lépésnek tekintendő, amely a helyes irányba mutat.

Ugyanakkor az előadó számos olyan elemet talált, amelyek további vitát igényelnek. Először is az előadó megkérdőjelezi azt, hogy ki kell terjeszteni a távközlési keret rendelkezéseit a személyközi számfüggetlen kommunikációs szolgáltatásokra. Másrészt az előadó több javító rendelkezést is előterjeszt az egyetemes szolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatban. Végezetül pedig az előadó további rendelkezéseket javasol a piacon a végfelhasználók jogainak védelme érdekében.

1. Hatály – „az új online szereplők” szabályozása

Az előadó ugyan egyetért a Bizottság azon általános szándékával, hogy egy időtálló keretet kíván létrehozni, azonban nem gondolja azt, hogy a javaslat eléri ezt a célkitűzést. A számfüggő és számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások közötti különbségtétel, valamint annak elhatárolása, hogy mi tekintendő kommunikációs szolgáltatásnak, és mi digitális tartalomnak, jogbizonytalanságot és zavart teremthet a végfelhasználók körében. Ráadásul az előadó nem lát semmilyen érdemi okot arra, hogy a távközlési keretben szabályozzák a nem számfüggő szolgáltatásokat, és hangsúlyozza az adatkapcsolat, az eszközök, a funkcionalitás, az interoperabilitás, az árak és a fizetés terén a fogyasztók szempontjából meglévő jelentős különbségeket. Ezért helyénvalóbbnak tartja azt, hogy a személyközi számfüggetlen kommunikációs szolgáltatásokat a digitális tartalomról szóló irányelv keretében, amelyről jelenleg folynak a tárgyalások, valamint más uniós jogszabályokban, például a fogyasztói jogokról szóló irányelvben szabályozzák.

Ennek kezelése érdekében az előadó számos módosítást javasol a végfelhasználókra vonatkozó rendelkezések alkalmazási körének korlátozása érdekében, továbbá többek között azzal a céllal, hogy meghatározza az ágazatspecifikus távközlési keret és a horizontális fogyasztóvédelmi vívmányok közötti viszonyt.

2. Egyetemes szolgáltatási kötelezettség

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket illetően az előadó támogatja a Bizottság általános megközelítését, beleértve azt is, hogy a hangsúlyt a mindenki számára megfizethető internet-hozzáférési szolgáltatásokra helyezi, valamint azt a javaslatot, hogy a tagállamok viseljék minden egyetemes szolgáltatási kötelezettség költségét. Számos javító módosítást terjesztett elő a jelenlegi tervezethez, különös tekintettel a következőkre:

  az alkalmazási kört a fogyasztókra kell korlátozni (s nem pedig a végfelhasználókra)

  arra kell kötelezni a nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy a BEREC iránymutatásai alapján még pontosabban határozzák meg a minimális internet-hozzáférési szolgáltatás funkcionalitását, hogy egy egész Unióra kiterjedő következetes megközelítést biztosítsanak, miközben megteremtik a tagállamok számára a szükséges rugalmasságot

  egy 9 éves rögzített határidőt kell megadni a hagyományos egyetemes szolgáltatási kötelezettségek, azaz a fizetős nyilvános telefonok, az előfizetői nyilvántartások és a tudakozószolgáltatások kivezetésére

  meg kell erősíteni a szociális díjszabások elérhetőségével kapcsolatos kötelezettségeket, amennyiben a kiskereskedelmi árak megfizethetetlennek bizonyulnak.

3. Végfelhasználói jogok

Az előadó egyetért a Bizottsággal abban, hogy továbbra is szükség van az ágazatspecifikus szabályozásra, és támogatja a Bizottság maximális harmonizációra irányuló javaslatát, amely csak korlátozott számú kivételt enged meg, például a szerződések maximális időtartamával kapcsolatban. Az előadó két további javaslatot terjeszt elő, nevezetesen a következőket:

  a végfelhasználók kártérítési joga a szolgáltatóváltással kapcsolatos késedelmek, illetve az ahhoz kapcsolódó anyag/nem anyagi károk esetén

  az Unión belüli hívásokkal és üzenetküldési szolgáltatásokkal kapcsolatos megkülönböztető és visszaélésszerű gyakorlatok kezelésére irányuló rendelkezés

Emellett az előadó számos egyszerűsítést/pontosítást javasol, továbbá a Bizottság javaslata alapján javasolja néhány rendelkezés megerősítését, többek között a következőket:

  készülékalapú helymeghatározás a „112” szolgáltatás számára

  jobb lefedettség a fogyatékossággal élő személyek számára.

MÓDOSÍTÁSOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

 

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A távközlési ágazat, a médiaágazat és az információtechnológiai ágazat konvergenciája magában foglalja azt, hogy minden elektronikus hírközlő hálózatnak és elektronikus hírközlési szolgáltatásnak a lehető legnagyobb mértékben egy egységes , egyetlen irányelv által létrehozott Európai Elektronikus Hírközlési Kódex hatálya alá kell tartoznia, azon ügyek kivételével, amelyekre rendeletekkel megállapított, közvetlenül alkalmazandó szabályok irányadók . Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások szabályozását el kell választani a tartalom szabályozásától. Ez a kódex ennélfogva nem terjed ki az elektronikus hírközlő hálózatokon elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételével nyújtott szolgáltatások tartalmára, így a műsor-szolgáltatási tartalomra, pénzügyi szolgáltatásokra és egyes, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra, ezért tehát nem sérti az ilyen szolgáltatások tekintetében – az uniós jognak megfelelően – uniós vagy nemzeti szinten a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása, valamint a médiapluralizmus védelme érdekében hozott intézkedéseket. A televízió-műsorok tartalmára a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv21 vonatkozik. Az audiovizuális politika és tartalom szabályozását általános érdekű célok – így a véleménynyilvánítás szabadsága, a médiapluralizmus, a pártatlanság, a kulturális és nyelvi sokszínűség, a társadalmi befogadás, a fogyasztóvédelem és a kiskorúak védelme – érdekében alkalmazzák. Az elektronikus hírközlés szabályozásának és a tartalom szabályozásának egymástól való elválasztása nem sérti az ezek között meglévő kapcsolatok figyelembevételét, különösen a médiapluralizmus, a kulturális sokszínűség és a fogyasztóvédelem biztosítása érdekében.

(7)  A távközlési ágazat, a médiaágazat és az információtechnológiai ágazat konvergenciája magában foglalja azt, hogy minden elektronikus hírközlő hálózatnak és elektronikus hírközlési szolgáltatásnak a lehető legnagyobb mértékben egy egységes, egyetlen irányelv által létrehozott Európai Elektronikus Hírközlési Kódex hatálya alá kell tartoznia, azon ügyek kivételével, amelyekre rendeletekkel megállapított, közvetlenül alkalmazandó szabályok irányadók. Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások szabályozását el kell választani a tartalom szabályozásától. Ez a kódex ennélfogva nem terjed ki az elektronikus hírközlő hálózatokon elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételével nyújtott szolgáltatások tartalmára, így a műsor-szolgáltatási tartalomra, pénzügyi szolgáltatásokra és egyes, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra, ezért tehát nem sérti az ilyen szolgáltatások tekintetében – az uniós jognak megfelelően – uniós vagy nemzeti szinten a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása, valamint a médiapluralizmus védelme érdekében hozott intézkedéseket. A televízió-műsorok tartalmára a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv21 vonatkozik. Az audiovizuális politika és tartalom szabályozását általános érdekű célok – így a véleménynyilvánítás szabadsága, a médiapluralizmus, a pártatlanság, a kulturális és nyelvi sokszínűség, a társadalmi befogadás, a fogyasztóvédelem és a kiskorúak védelme – érdekében alkalmazzák. A kódexnek vonatkoznia kell az elektronikus hírközlési hálózatokra és szolgáltatásokra is, kivéve ha ezeket kifejezetten kizárják a kódex hatálya alól. Az elektronikus hírközlés szabályozásának és a tartalom szabályozásának egymástól való elválasztása továbbá nem sérti az ezek között meglévő kapcsolatok figyelembevételét, különösen a médiapluralizmus, a kulturális sokszínűség és a fogyasztóvédelem biztosítása érdekében.

__________________

__________________

21Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

21Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

 

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  Ez az irányelv nem érinti a 2014/53/EU irányelv hatálya alá tartozó rádióberendezéseket , kiterjed azonban a digitális televíziózáshoz használt fogyasztói berendezésekre.

(8)  Ez az irányelv nem érinti a 2014/53/EU irányelv hatálya alá tartozó rádióberendezéseket, kiterjed azonban a rádiózáshoz és a digitális televíziózáshoz használt fogyasztói berendezésekre.

 

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Az ezen irányelv hatálya alá tartozó egyes elektronikus hírközlési szolgáltatások megfelelhetnek a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkében foglalt, az „információs társadalommal összefüggő szolgáltatására” vonatkozó fogalommeghatározásnak is. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra irányadó rendelkezések az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkoznak, amennyiben ezen irányelv vagy más uniós jogi aktusok nem tartalmaznak az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó konkrétabb rendelkezéseket. Ugyanakkor az olyan elektronikus hírközlési szolgáltatások, mint a beszédalapú telefonszolgáltatások, üzenetszolgáltatások és az elektronikus levéltovábbítási szolgáltatások ennek az irányelvnek a hatálya alá tartoznak. Ugyanazon vállalkozás, például egy internetszolgáltató, egyszerre kínálhat elektronikus hírközlési szolgáltatást, pl. internet-hozzáférést, és az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó szolgáltatásokat, mint például web alapú és nem kommunikációval összefüggő tartalomszolgáltatást is.

(10)  Az ezen irányelv hatálya alá tartozó egyes elektronikus hírközlési szolgáltatások megfelelhetnek a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkében foglalt, az „információs társadalommal összefüggő szolgáltatására” vonatkozó fogalommeghatározásnak is. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra irányadó rendelkezések az érintett elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkoznak, amennyiben ezen irányelv vagy más uniós jogi aktusok nem tartalmaznak az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó konkrétabb rendelkezéseket. Ugyanakkor az olyan elektronikus hírközlési szolgáltatások, mint a beszédalapú telefonszolgáltatások, üzenetszolgáltatások és az elektronikus levéltovábbítási szolgáltatások ennek az irányelvnek a hatálya alá tartoznak. Ugyanazon vállalkozás, például egy internetszolgáltató, egyszerre kínálhat elektronikus hírközlési szolgáltatást, pl. internet-hozzáférést, és az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó szolgáltatásokat, mint például web alapú és nem kommunikációval összefüggő tartalomszolgáltatást, továbbá más vertikálisan integrált, többek között gépek közötti szolgáltatásokat is.

 

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Egyes fogalommeghatározásokat ki kell igazítani, hogy azok megfeleljenek a technológiasemlegesség elvének, és lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel. A technológiai és piaci átalakulások eredményeként a hálózatok egyre inkább az internetprotokoll-alapú (IP) technológia felé mozdulnak el, lehetővé téve, hogy a végfelhasználók az egymással versengő, hangszolgáltatást nyújtó szolgáltatók egyre szélesebb köréből válasszanak. Ezért a kizárólag a 2002/22/EK irányelvben használt „nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatások” fogalmát, amelyet széles körben úgy tekintenek, hogy az a hagyományos analóg telefonszolgáltatásokra vonatkozik, fel kell váltani a korszerűbb és technológiailag semleges „hangkommunikációval”. A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó feltételeket külön kell választania hangkommunikációs szolgáltatás – vagyis a nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő számozási tervben szereplő szám vagy számok segítségével, közvetlenül vagy közvetve, belföldi vagy belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezése és fogadása céljából a nagyközönség rendelkezésére álló elektronikus hírközlési szolgáltatás – fogalmát ténylegesen meghatározó elemektől, függetlenül attól, hogy az adott szolgáltatás vonal- vagy csomagkapcsolási technológián alapul-e. Az ilyen szolgáltatás – természetéből adódóan – kétirányú, amely mindkét fél számára lehetővé teszi a kommunikációt. Az a szolgáltatás, amely nem felel meg mindezen feltételeknek – mint például egy ügyfélszolgálati honlapon található automatikus átirányító alkalmazás –, nem tekinthető ilyen szolgáltatásnak. A hangkommunikációs szolgáltatások a kifejezetten a fogyatékkal élő végfelhasználók részére szánt, szöveges vagy szimultán kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó kommunikációs eszközöket is magukban foglalják.

(14)  Egyes fogalommeghatározásokat ki kell igazítani, hogy azok megfeleljenek a technológiasemlegesség elvének, és lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel, hogy ezen irányelv a különféle szolgáltatókra megkülönböztetésmentes módon alkalmazható legyen. A technológiai és piaci átalakulások eredményeként a hálózatok egyre inkább az internetprotokoll-alapú (IP) technológia felé mozdulnak el, lehetővé téve, hogy a végfelhasználók az egymással versengő, hangszolgáltatást nyújtó szolgáltatók egyre szélesebb köréből válasszanak. Ezért a kizárólag a 2002/22/EK irányelvben használt „nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatások” fogalmát, amelyet széles körben úgy tekintenek, hogy az a hagyományos analóg telefonszolgáltatásokra vonatkozik, fel kell váltani a korszerűbb és technológiailag semleges „hangkommunikációval”. A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó feltételeket külön kell választani a hangkommunikációs szolgáltatás – vagyis a nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő számozási tervben szereplő szám vagy számok segítségével, közvetlenül vagy közvetve, belföldi vagy belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezése és fogadása céljából a nagyközönség rendelkezésére álló elektronikus hírközlési szolgáltatás – fogalmát ténylegesen meghatározó elemektől, függetlenül attól, hogy az adott szolgáltatás vonal- vagy csomagkapcsolási technológián alapul-e. Az ilyen szolgáltatás – természetéből adódóan – kétirányú, amely mindkét fél számára lehetővé teszi a kommunikációt. Az a szolgáltatás, amely nem felel meg mindezen feltételeknek – mint például egy ügyfélszolgálati honlapon található automatikus átirányító alkalmazás –, nem tekinthető ilyen szolgáltatásnak. A hangkommunikációs szolgáltatások a kifejezetten a fogyatékossággal élő végfelhasználók részére szánt, szöveges, videós vagy szimultán kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó kommunikációs eszközöket is magukban foglalják, mint például az ugyanazon a híváson belül önmagukban vagy kombinálva biztosított hang- és képtovábbítást és valós idejű szöveges kommunikációt.

 

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  A kommunikációs célra használt szolgáltatások és megvalósításuk műszaki módja jelentős változáson ment át. A végfelhasználók a hagyományos beszédalapú telefonszolgáltatás, a szöveges üzenetek (sms) és az elektronikus levéltovábbítási szolgáltatások helyett mindinkább ezekkel funkcionálisan egyenértékű online szolgáltatásokat – például internetes hangtovábbítási (VoIP) szolgáltatásokat, üzenetküldési szolgáltatásokat és web alapú e-mail-szolgáltatásokat használnak. Annak biztosítása érdekében, hogy a végfelhasználók funkcionálisan egyenértékű szolgáltatások használatakor hatékony és ugyanolyan szintű védelemben részesüljenek, az elektronikus hírközlési szolgáltatások jövőorientált fogalommeghatározásának nem csupán műszaki paramétereken, hanem funkcionális megközelítésen kell alapulnia. A szükséges szabályozás hatókörének a közérdekű célok eléréséhez szükséges mértékűnek kell lennie. Habár a „jelátvitel” fontos paraméter marad annak megállapítása során, hogy egy adott szolgáltatás ezen irányelv hatálya alá tartozik-e, indokolt, hogy a fogalommeghatározás a kommunikációt lehetővé tevő más szolgáltatásokra is kiterjedjen. A végfelhasználó szempontjából nem releváns, hogy a szolgáltató maga végzi-e a jelátvitelt, vagy a kommunikáció internet-hozzáférési szolgáltatáson keresztül valósul-e meg. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások módosított fogalommeghatározásába így három szolgáltatástípust célszerű belefoglalni, melyek között lehetnek részleges átfedések: internet-hozzáférési szolgáltatás az (EU) 2015/2120 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében foglalt fogalommeghatározásnak megfelelően, személyközi kommunikációs szolgáltatások ezen irányelv meghatározása szerint, valamint a teljes egészében vagy nagyrészt jeltovábbításból álló szolgáltatások. Az elektronikus hírközlési szolgáltatás fogalommeghatározásának el kell oszlatnia a korábbi fogalommeghatározás alkalmazása során megfigyelt kétértelműségeket, és lehetővé kell tennie a keretben foglalt konkrét jogoknak és kötelezettségeknek a különböző szolgáltatástípusoknak megfelelő, célzott, rendelkezésenkénti végrehajtását. A személyes adatok elektronikus hírközlési szolgáltatások általi feldolgozása során – függetlenül attól, hogy díjazás keretében történik-e – be kell tartani a 95/46/EK irányelvet, amelyet 2018. május 25-én felvált az (EU) 2016/679 rendelet (általános adatvédelmi rendelet)23.

(15)  A kommunikációs célra használt szolgáltatások és megvalósításuk műszaki módja jelentős változáson ment át. A végfelhasználók a hagyományos beszédalapú telefonszolgáltatás, a szöveges üzenetek (sms) és az elektronikus levéltovábbítási szolgáltatások helyett mindinkább ezekkel funkcionálisan egyenértékű online szolgáltatásokat – például internetes hangtovábbítási (VoIP) szolgáltatásokat, üzenetküldési szolgáltatásokat és webalapú e-mail-szolgáltatásokat használnak, bár ezeket továbbra sem tekintik a hagyományos beszédalapú szolgáltatások helyettesítőinek, mivel érzékelhető az eltérő szintű minőség, biztonság és interoperabilitás. Annak biztosítása érdekében, hogy a végfelhasználók funkcionálisan egyenértékű szolgáltatások használatakor hatékony és ugyanolyan szintű védelemben részesüljenek, az elektronikus hírközlési szolgáltatások jövőorientált fogalommeghatározásának nem csupán műszaki paramétereken, hanem a lehető legnagyobb mértékig funkcionális megközelítésen kell alapulnia. El kell azonban ismerni, hogy vannak különbségek a szolgáltatások között, és az olyan online szolgáltatások esetében, mint például a VoIP, a végfelhasználónak nincs lényeges befolyása arra, hogy milyen hálózat teszi lehetővé a kommunikációt, másfelől azonban könnyebben tud átváltani egyik szolgáltatásról a másikra, mint a hagyományos hírközlési szolgáltatások esetében. A szükséges szabályozás hatókörének a közérdekű célok eléréséhez szükséges mértékűnek kell lennie. Habár a „jelátvitel” fontos paraméter marad annak megállapítása során, hogy egy adott szolgáltatás ezen irányelv hatálya alá tartozik-e, indokolt, hogy a fogalommeghatározás a kommunikációt lehetővé tevő más szolgáltatásokra is kiterjedjen, és kellőképp arányos legyen ahhoz, hogy a legjobb teljesítményt biztosítsa a végfelhasználók számára. A végfelhasználó szempontjából nem releváns, hogy a szolgáltató maga végzi-e a jelátvitelt, vagy a kommunikáció internet-hozzáférési szolgáltatáson keresztül valósul-e meg, ezért a szolgáltatásokat nem az alkalmazott technológia alapján kell meghatározni, hanem a végfelhasználóknak a szolgáltatással kapcsolatos jogos elvárásai alapján, mint amilyen például a fizetendő ár vagy az, hogy mennyire könnyen lehet felbontani a szerződést. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások módosított fogalommeghatározásába így három szolgáltatástípust célszerű belefoglalni, melyek között lehetnek részleges átfedések: internet-hozzáférési szolgáltatás az (EU) 2015/2120 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében foglalt fogalommeghatározásnak megfelelően, személyközi kommunikációs szolgáltatások ezen irányelv meghatározása szerint, valamint a teljes egészében vagy nagyrészt jeltovábbításból álló szolgáltatások. Az utolsó kategóriába nem tartoznak bele azok a szolgáltatások, amelyek esetében az adatkapcsolat más csatlakoztatott eszközökbe vagy „intelligens javakba” való bemeneti termékként áll rendelkezésre, vagy amelyek esetében az ezekkel a termékekkel való adatkapcsolat biztosítása a végfelhasználóval kötött szerződéshez kötött, mivel ezek a digitálistartalom-szolgáltatásra vonatkozó szerződésekkel kapcsolatos irányelv alapján beágyazott digitális tartalomnak vagy szolgáltatásoknak minősülnek. Mivel az említett szolgáltatástípusok között lehetnek részleges átfedések, azokat a szolgáltatásokat, amelyek csak a jeltovábbítás kritériumának felelnek meg, valószínűleg a gépek közötti szolgáltatásokhoz és a műsorszóráshoz használt átviteli szolgáltatásra kell korlátozni. A műsorszórás esetéhez hasonlóan – ahol a továbbított tartalom nem tartozik az elektronikus hírközlési szolgáltatás fogalommeghatározásába – megkülönböztetést kell tenni a gépek közötti szolgáltatások és az ezekhez alkalmazott átvitel között. Jeltovábbításnak csak az átvitel tekintendő, a gépek közötti szolgáltatásba beépített alkalmazások (pl. a fogyasztás rögzítése és elemzése intelligens fogyasztásmérés esetén) nem. Az elektronikus hírközlési szolgáltatás fogalommeghatározásának el kell oszlatnia a korábbi fogalommeghatározás alkalmazása során megfigyelt kétértelműségeket, és lehetővé kell tennie a keretben foglalt konkrét jogoknak és kötelezettségeknek a különböző szolgáltatástípusoknak megfelelő, célzott, rendelkezésenkénti végrehajtását. A személyes adatok elektronikus hírközlési szolgáltatások általi feldolgozása során – függetlenül attól, hogy díjazás keretében történik-e – be kell tartani a 95/46/EK irányelvet, amelyet 2018. május 25-én felvált az (EU) 2016/679 rendelet (általános adatvédelmi rendelet)23.

__________________

__________________

23Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

23Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

 

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  Annak érdekében, hogy egy szolgáltatás az elektronikus hírközlési szolgáltatás fogalommeghatározásának hatókörébe tartozzon, rendes körülmények között díjazás fejében kell nyújtani. A digitális gazdaságban a piaci szereplők egyre inkább úgy vélik, hogy a felhasználókra vonatkozó információk pénzben kifejezett értékkel bírnak. Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat gyakran a pénztől eltérő ellentételezésért nyújtják, például személyes vagy más adatokhoz való hozzáférés biztosítása révén. A díjazás fogalmába ezért bele foglalni az olyan helyzeteket, ahol a szolgáltatás nyújtója személyes adatot – például nevet, e-mail-címet vagy más adatokat – kérelmez, a végfelhasználó pedig a szolgáltatásnyújtónak aktívan, közvetlenül vagy közvetve ilyen adatot bocsát rendelkezésre. Ezenfelül az olyan helyzeteket is magában kell foglalnia, ahol a szolgáltató anélkül gyűjt adatot, hogy azt a felhasználó aktívan rendelkezésre bocsátaná, többek között személyes adatokat, ideértve az IP-címet vagy más automatikusan keletkező információt, mint például a tárolt sütik által gyűjtött és továbbított információk. Az Európai Unió Bíróságának az EUMSZ 57. cikkére24 vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban a Szerződés értelmében díjazásnak minősül az is, ha a szolgáltatónak harmadik fél, nem pedig a szolgáltatás igénybevevője fizet. A díjazás fogalmába ezért bele kell foglalni azokat a helyzeteket is, ahol a végfelhasználó a szolgáltatáshoz való hozzájutás feltételeként hirdetésekkel szembesül, vagy az olyan helyzeteket, ahol a szolgáltató az összegyűjtött személyes adatokat pénzre váltja.

(16)  Annak érdekében, hogy egy szolgáltatás az elektronikus hírközlési szolgáltatás fogalommeghatározásának hatókörébe tartozzon, rendes körülmények között díjazás fejében kell nyújtani. Az Európai Unió Bíróságának az EUMSZ 57. cikkére24 vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban a Szerződés értelmében díjazásnak minősül az is, ha a szolgáltatónak harmadik fél, nem pedig a szolgáltatás igénybevevője fizet. A díjazás fogalmába ezért bele kell foglalni azokat a helyzeteket is, ahol a szolgáltató az összegyűjtött vagy kapott személyes adatokat kívánja pénzre váltani.

__________________

__________________

24C-352/85. sz. ügy, Bond van Adverteerders és mások kontra a holland állam, EU:C:1988:196.

24C-352/85. sz. ügy, Bond van Adverteerders és mások kontra a holland állam, EU:C:1988:196.

 

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  A személyközi kommunikációs szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek személyek közötti interaktív információcserét tesznek lehetővé: idetartoznak az olyan szolgáltatások, mint az egyének közötti hagyományos hangalapú telefonálás, de az e-mailek összes típusa, az üzenetküldési szolgáltatások vagy a csoportos csevegés is. A személyközi kommunikációs szolgáltatások kizárólag a hírközlés küldője által meghatározott, véges számú, azaz nem potenciálisan korlátlan számú természetes személy közötti kommunikációra vonatkoznak. A jogi személyek közötti kommunikáció abban az esetben tartozik e fogalom hatálya alá, ha az érintett jogi személyek nevében természetes személyek járnak el, vagy legalább a kommunikáció egyik végpontján a résztvevők természetes személyek. Az interaktív kommunikáció alapvetése, hogy a szolgáltatás az információ címzettje számára lehetővé teszi a válaszadást. Az olyan szolgáltatások, amelyek nem felelnek meg ezeknek a feltételeknek, így például a lineáris műsorszórás, az online videotéka szolgáltatás, a weboldalak, a közösségi hálók, a blogok vagy a gépek közötti információcsere nem tekinthetők személyközi kommunikációs szolgáltatásnak. Kivételes esetben az olyan szolgáltatás sem tekinthető személyközi kommunikációs szolgáltatásnak, amelynek a személyközi interaktív kommunikációra szolgáló része egy másik szolgáltatásnak csupán járulékos funkciója, objektív műszaki okokból kifolyólag nem használható a fő szolgáltatás nélkül, és beépítése nem az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó szabályok alkalmazásának megkerülésére szolgál. Elvben ilyen kivételt képeznek például az online játékokhoz tartozó kommunikációs csatornák, az adott szolgáltatás kommunikációs funkciójának jellemzőitől függően

(17)  A személyközi kommunikációs szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek személyek közötti interaktív információcserét tesznek lehetővé: idetartoznak az olyan szolgáltatások, mint az egyének közötti hagyományos hangalapú telefonálás, de az e-mailek összes típusa, az üzenetküldési szolgáltatások vagy a csoportos csevegés is. A személyközi kommunikációs szolgáltatások kizárólag a hírközlés küldője által meghatározott, véges számú, azaz nem potenciálisan korlátlan számú természetes személy közötti kommunikációra vonatkoznak. A jogi személyek közötti kommunikáció abban az esetben tartozik e fogalom hatálya alá, ha az érintett jogi személyek nevében természetes személyek járnak el, vagy legalább a kommunikáció egyik végpontján a résztvevők természetes személyek. Az interaktív kommunikáció alapvetése, hogy a szolgáltatás az információ címzettje számára lehetővé teszi a válaszadást. Az olyan szolgáltatások, amelyek nem felelnek meg ezeknek a feltételeknek, így például a lineáris műsorszórás, az online videotéka szolgáltatás, a weboldalak, a közösségi hálók, a blogok vagy a gépek közötti információcsere nem tekinthetők személyközi kommunikációs szolgáltatásnak. Valamennyi kommunikációs szolgáltatásra – tekintet nélkül arra, hogy az egy másik fő szolgáltatás járulékos funkciója-e – a kommunikáció titoktartására és biztonságára vonatkozó szabályok alkalmazandók. Ha a személyközi interaktív kommunikációs szolgáltatás egy másik szolgáltatásnak csupán nem jelentős, járulékos funkciója, objektív műszaki okokból kifolyólag nem használható a fő szolgáltatás nélkül, és beépítése nem az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó szabályok alkalmazásának megkerülésére szolgál, az ezen irányelv kommunikációbiztonságra vonatkozó szabályain kívüli egyéb rendelkezések az ilyen járulékos szolgáltatásokra nem alkalmazandók.

 

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22)  Az ezen irányelv alapján létrehozott illetékes hatóságok tevékenységei a kultúra, a foglalkoztatás, a környezet, a társadalmi kohézió és a területrendezés terén hozzájárulnak a szélesebb körű politikák megvalósításához.

(22)  Az ezen irányelv alapján létrehozott illetékes hatóságok tevékenységei a kultúra és a kulturális sokszínűség, a médiapluralizmus, a foglalkoztatás, a környezet, a társadalmi kohézió és a területrendezés terén hozzájárulnak a szélesebb körű politikák megvalósításához.

 

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

40 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(40)  A szolgáltatók és a fogyasztók számára úgy lehet a legtöbb előnyt biztosítani, ha egy a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő összes elektronikus hírközlő hálózatra és elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó általános felhatalmazási rendszer jön létre, amely nem teszi szükségessé a nemzeti szabályozó hatóság kifejezett döntését, illetve közigazgatási intézkedését, és amelyben az egyetlen eljárási követelmény a deklaratív bejelentés. Amennyiben a tagállamok az elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtók számára tevékenységük megkezdésének bejelentését írják elő, e bejelentést a közös információs pontként működő BEREC-nél kell megtenni. Ez a bejelentés a szolgáltatók számára nem járhat adminisztratív költséggel, és lehetővé kell tenni, hogy azt a nemzeti szabályozó hatóságok weboldalán keresztül lehessen megtenni. A BEREC-nek időben továbbítania kell a bejelentést az összes olyan tagállam nemzeti szabályozó hatóságának, ahol az elektronikus hírközlő hálózatok vagy szolgáltatások nyújtói elektronikus hírközlő hálózatot vagy szolgáltatást kívánnak nyújtani. A tagállamok továbbá bizonyítékot kérhetnek arra vonatkozóan, hogy a bejelentés jogilag elismert postai vagy elektronikus átvételi elismervénnyel vagy tértivevénnyel történt. Ez az igazolás semmiképpen nem tekinthető a nemzeti szabályozó hatóság vagy bármely más hatóság közigazgatási aktusának, illetve ilyen aktus nem írható elő. .

(40)  A szolgáltatók és a fogyasztók számára úgy lehet a legtöbb előnyt biztosítani, ha az összes elektronikus hírközlő hálózatra, internet-hozzáférési szolgáltatásra és számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásra vonatkozó általános felhatalmazási rendszer jön létre, amely nem teszi szükségessé a nemzeti szabályozó hatóság kifejezett döntését, illetve közigazgatási intézkedését, és amelyben az egyetlen eljárási követelmény a deklaratív bejelentés. Amennyiben a tagállamok az elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtók számára tevékenységük megkezdésének bejelentését írják elő, e bejelentést a közös információs pontként működő BEREC-nél kell megtenni. Ez a bejelentés a szolgáltatók számára nem járhat adminisztratív költséggel, és lehetővé kell tenni, hogy azt a nemzeti szabályozó hatóságok weboldalán keresztül lehessen megtenni. A BEREC-nek időben továbbítania kell a bejelentést az összes olyan tagállam nemzeti szabályozó hatóságának, ahol az elektronikus hírközlő hálózatok vagy szolgáltatások nyújtói elektronikus hírközlő hálózatot vagy szolgáltatást kívánnak nyújtani. A tagállamok továbbá bizonyítékot kérhetnek arra vonatkozóan, hogy a bejelentés jogilag elismert postai vagy elektronikus átvételi elismervénnyel vagy tértivevénnyel történt. Ez az igazolás semmiképpen nem tekinthető a nemzeti szabályozó hatóság vagy bármely más hatóság közigazgatási aktusának, illetve ilyen aktus nem írható elő. .

 

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

49 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(49)  Azokat az egyedi kötelezettségeket, amelyek az elektronikus hírközlő hálózatok és a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóit – az uniós jognak megfelelően – az ezen irányelvben meghatározott jelentős piaci erejük révén terhelhetik, az általános felhatalmazásból eredő általános jogoktól és kötelezettségektől elkülönülten kell megállapítani.

(49)  Azokat az egyedi kötelezettségeket, amelyek az elektronikus hírközlő hálózatok, az internet-hozzáférési szolgáltatások és a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtóit – az uniós jognak megfelelően – az ezen irányelvben meghatározott jelentős piaci erejük révén terhelhetik, az általános felhatalmazásból eredő általános jogoktól és kötelezettségektől elkülönülten kell megállapítani.

 

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

69 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(69)  A versenykörnyezetben a nemzeti szabályozó hatóságoknak a végfelhasználói jogokhoz kapcsolódó ügyek intézése során figyelembe kell venniük az érdekelt felek, köztük a felhasználók és a fogyasztók álláspontját. A bírósági eljáráson kívüli jogvitarendezési eljárások gyors és költséghatékony eszközt jelenthetnek a végfelhasználók, különösen a fogyasztók, valamint a mikro- és kisvállalkozások számára jogaik érvényesítéséhez. A nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatókkal fennálló jogviták rendezése céljából a fogyasztók számára a 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet31 már most biztosít hatékony , megkülönböztetéstől mentes és olcsó eljárásokat, amennyiben az irányelv szempontjából releváns szerződéses vitákról van szó, és az érintett fogyasztó és az érintett vállalkozás lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkezik az Unióban . Mivel sok tagállam már a fogyasztóktól eltérő olyan végfelhasználók számára is létrehozott jogvitarendezési eljárásokat, akikre nem vonatkozik a 2013/11/EU irányelv, észszerű fenntartani az ágazatspecifikus jogvitarendezési eljárásokat mind a fogyasztók, mind pedig – amennyiben a tagállamok az eljárások hatályát kiterjesztik rájuk – más végfelhasználók, különösen a mikro- és kisvállalkozások számára. Figyelembe véve, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok kiterjedt szakértelemmel rendelkeznek, a tagállamoknak lehetővé kell tenniük a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy vitarendezési testületként működjenek egy olyan, a hatóságon belül felállított külön testület formájában, amely senkitől nem kaphat utasítást. Az ezen irányelv szerinti olyan jogvitarendezési eljárásokra, amelyeket a fogyasztók igénybe vehetnek, a 2013/11/EU irányelv II. fejezetében meghatározott minőségi követelményeknek kell vonatkozniuk.

(69)  A versenykörnyezetben a nemzeti szabályozó hatóságoknak a végfelhasználói jogokhoz kapcsolódó ügyek intézése során figyelembe kell venniük az érdekelt felek, köztük a felhasználók és a fogyasztók álláspontját. A bírósági eljáráson kívüli jogvitarendezési eljárások gyors és költséghatékony eszközt jelenthetnek a végfelhasználók, különösen a fogyasztók, valamint a mikro- és kisvállalkozások számára jogaik érvényesítéséhez. A nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatókkal fennálló jogviták rendezése céljából a fogyasztók számára a 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet31 már most biztosít hatékony, megkülönböztetéstől mentes és olcsó eljárásokat, amennyiben az irányelv szempontjából releváns szerződéses vitákról van szó, és az érintett fogyasztó és az érintett vállalkozás lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkezik az Unióban . Mivel sok tagállam már a fogyasztóktól eltérő olyan végfelhasználók számára is létrehozott jogvitarendezési eljárásokat, akikre nem vonatkozik a 2013/11/EU irányelv, észszerű fenntartani az ágazatspecifikus jogvitarendezési eljárásokat mind a fogyasztók, mind pedig – amennyiben a tagállamok az eljárások hatályát kiterjesztik rájuk – más végfelhasználók, különösen a mikro- és kisvállalkozások számára. A fogyasztók számára mindenkor lehetővé kell tenni, hogy az elektronikus hírközlési hálózatokat és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokkal ágazatspecifikus vitarendezési eljárás keretében rendezhessék vitáikat, ha ez szándékukban áll. Figyelembe véve, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok kiterjedt szakértelemmel rendelkeznek, a tagállamoknak lehetővé kell tenniük a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy vitarendezési testületként működjenek egy olyan, a hatóságon belül felállított külön testület formájában, amely senkitől nem kaphat utasítást. Az ezen irányelv szerinti olyan jogvitarendezési eljárásokra, amelyeket a fogyasztók igénybe vehetnek, egyértelmű és hatékony eljárási szabályoknak és a 2013/11/EU irányelv II. fejezetében meghatározott minőségi követelményeknek kell vonatkozniuk .

__________________

__________________

31Az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) (HL L 165., 2013.6.18., 63. o.).

31Az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) (HL L 165., 2013.6.18., 63. o.).

 

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

89 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(89)  A szabványosításnak elsősorban piacvezérelt folyamatnak kell maradnia. Azonban még mindig lehetnek olyan helyzetek, amikor az interoperabilitásnak az egységes piacon belüli biztosítása érdekében helyénvaló megkövetelni a meghatározott uniós szintű szabványoknak való megfelelést. Nemzeti szinten a tagállamokra az (EU) 2015/1535 irányelv rendelkezései vonatkoznak. Az ezen irányelv szerinti szabványosítási eljárások nem sértik a rádióberendezésekről szóló 2014/53/EU irányelv, a kisfeszültségi irányelv (2014/35/EU) és az elektromágneses összeférhetőségről szóló 2014/30/EU irányelv rendelkezéseit.

(89)  A szabványosításnak elsősorban piacvezérelt folyamatnak kell maradnia. Azonban még mindig lehetnek olyan helyzetek, amikor az egységes piacon belül az interoperabilitásnak és a felhasználók választási szabadságának a javítása, továbbá az összekapcsolhatóságnak az ösztönzése érdekében helyénvaló megkövetelni a meghatározott uniós szintű szabványoknak való megfelelést. Nemzeti szinten a tagállamokra az (EU) 2015/1535 irányelv rendelkezései vonatkoznak. Az ezen irányelv szerinti szabványosítási eljárások nem sértik a rádióberendezésekről szóló 2014/53/EU irányelv, a kisfeszültségi irányelv (2014/35/EU) és az elektromágneses összeférhetőségről szóló 2014/30/EU irányelv rendelkezéseit.

 

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

90 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(90)  Azon szolgáltatók számára, amelyek nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat vagy nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat vagy mindkettőt nyújtanak, elő kell írni, hogy tegyenek intézkedéseket a hálózatok és a szolgáltatások biztonságának garantálására. Az ezen intézkedések által a hálózatok és a szolgáltatások tekintetében biztosított biztonsági szintnek – figyelembe véve az ezen intézkedések területén elért legújabb eredményeket – meg kell felelnie a kockázat mindenkori mértékének. A biztonsági intézkedéseknek legalább az alábbi tényezők összes releváns szempontját figyelembe kell venniük: a hálózatok és a berendezések biztonsága tekintetében: fizikai és környezeti biztonság, az ellátás biztonsága, a hálózatokhoz való hozzáférés ellenőrzése és a hálózatok integritása; a biztonsági esemény kezelése tekintetében: biztonsági események kezelési eljárásai, a biztonsági események észlelésének képessége, az azokról való jelentéstétel és kommunikáció; az üzletmenetfolytonosság-menedzsment tekintetében: a szolgáltatás folytonosságát szolgáló stratégiai terv és vészhelyzeti tervek, katasztrófaelhárítási képességek; a monitoring, az audit és a tesztelés tekintetében: a nyomon követésre és a naplózásra vonatkozó előírások, a vészhelyzeti tervek gyakorlása, a hálózat és a szolgáltatások tesztelése, biztonsági értékelések és a megfelelés nyomon követése; valamint a nemzetközi szabványoknak való megfelelés.

(90)  Azon szolgáltatók számára, amelyek nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat vagy nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat vagy mindkettőt nyújtanak, elő kell írni, hogy tegyenek intézkedéseket a hálózatok és a szolgáltatások biztonságának garantálására. Az ezen intézkedések által a hálózatok és a szolgáltatások tekintetében biztosított biztonsági szintnek – figyelembe véve az ezen intézkedések területén elért legújabb eredményeket – meg kell felelnie a kockázat mindenkori mértékének. A biztonsági intézkedéseknek legalább az alábbi tényezők összes releváns szempontját figyelembe kell venniük: a hálózatok és a berendezések biztonsága tekintetében: fizikai és környezeti biztonság, az ellátás biztonsága, a hálózatokhoz való hozzáférés ellenőrzése és a hálózatok integritása; a biztonsági esemény kezelése tekintetében: biztonsági események kezelési eljárásai, a biztonsági események észlelésének képessége, az azokról való jelentéstétel és kommunikáció; az üzletmenetfolytonosság-menedzsment tekintetében: a szolgáltatás folytonosságát szolgáló stratégiai terv és vészhelyzeti tervek, katasztrófaelhárítási képességek; a monitoring, az audit és a tesztelés tekintetében: a nyomon követésre és a naplózásra vonatkozó előírások, a vészhelyzeti tervek gyakorlása, a hálózat és a szolgáltatások tesztelése, biztonsági értékelések és a megfelelés nyomon követése; valamint a nemzetközi szabványoknak való megfelelés. A biztonság sérelme esetén a végfelhasználókat megfelelően tájékoztatni kell a lehetséges kockázatokról és az általuk alkalmazható, védelmet vagy megoldást szolgáló intézkedésekről.

 

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

91 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(91a)  A hálózatok és szolgáltatások biztonságának és integritásának biztosítása érdekében elő kell segíteni a végponttól végpontig terjedő titkosítást, és szükség esetén a biztonság és a magánélet védelme teljes körű beépítésének elvével összhangban kötelezővé kell tenni; konkrétabban a tagállamok nem írhatnak elő olyan kötelezettséget a titkosítás szolgáltatóira, az elektronikus kommunikációs szolgáltatókra és egyéb szervezetekre (az ellátási lánc bármely szintjén), amely hálózataik és szolgáltatásaik biztonságát gyengíti, amilyen például „hátsó kapuk” lehetővé tétele vagy elősegítése.

 

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

127 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(127)  Tekintettel a rádióspektrum iránti igény és a vezeték nélküli széles sávú internetkapcsolat iránti fogyasztói igény ugrásszerű növekedésére, a spektrumhasználat szempontjából hatékony, alternatív, kiegészítő jellegű vezeték nélküli széles sávú hozzáférési megoldásokra, így például kis hatótávolságon belül működő, kis teljesítményű vezeték nélküli hozzáférési rendszerekre van szükség: ilyenek a rádiós helyi hálózatok (RLAN) és a kiscelláknak nevezett kis teljesítményű hozzáférési pontok hálózatai. Az ilyen kiegészítő jellegű, vezeték nélküli hozzáférési rendszerek és különösen a nyilvánosság számára hozzáférhető RLAN hozzáférési pontok egyre nagyobb mértékben teszik lehetővé a végfelhasználók számára az internethez való hozzáférést, a mobilszolgáltatók számára pedig a mobilforgalom tehermentesítését. Az RLAN hozzáférési pontok anélkül veszik igénybe a harmonizált rádióspektrumot, hogy egyéni jóváhagyásra vagy rádióspektrum-használati jogokra lenne szükség. Az RLAN hozzáférési pontokat egyelőre többnyire magánfelhasználók használják a helyhez kötött, széles sávú csatlakozási lehetőségük helyi, vezeték nélküli kiterjesztéseként. Nem szabad megakadályozni, hogy a végfelhasználók – internet-előfizetésük keretein belül – az RLAN hozzáférési pontjukhoz való hozzáférést mások számára is lehetővé tegyék, hogy ezáltal növekedjen a hozzáférési pontok száma – különösen a sűrűn lakott területeken –, a rádióspektrum újrafelhasználásán keresztül lehetővé váljon a vezeték nélküli adatátviteli kapacitás maximalizálása, és létrejöjjön egy költséghatékony, más végfelhasználók számára hozzáférhető kiegészítő vezeték nélküli széles sávú infrastruktúra. Ezért azokat a szükségtelen korlátozásokat is le kell építeni, amelyek gátolják a végfelhasználókat abban, hogy a saját RLAN hozzáférési pontjaikhoz való hozzáférést vagy csatlakozást más végfelhasználók számára is lehetővé tegyék. Azok a hatóságok vagy szolgáltatók, amelyek például az e-kormányzati szolgáltatásokhoz, tömegközlekedési vagy forgalmi információkhoz való hozzáférés elősegítése érdekében munkatársaik, látogatóik vagy ügyfeleik számára elérhetővé teszik az RLAN-t, ezt a lehetőséget a polgárok számára általában is biztosíthatnák, és ezt – a verseny- és közbeszerzési szabályok által lehetővé tett mértékben – kiegészítő szolgáltatásként felvehetnék az általuk az adott helyszínen kínált szolgáltatások közé. Továbbá az olyan szolgáltatók esetében, amelyek magántulajdonú ingatlanon vagy behatárolt közterületen belül vagy annak környezetében olyan módon nyújtanak hozzáférési lehetőséget elektronikus hírközlő hálózatokhoz, hogy az nem üzleti alapú tevékenység, illetve a szolgáltatás csupán kiegészít valamely más, a szóban forgó hozzáféréstől független tevékenységet (például egy RLAN hotspot hozzáférhetővé tétele más kereskedelmi tevékenységek ügyfeleinek vagy a teljes nyilvánosságnak az adott területen), előírható, hogy teljesíteniük kell a rádióspektrum használatának jogához kapcsolódó általános felhatalmazás követelményeit, azonban nem írható elő számukra, hogy teljesítsék a nyilvános hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy a nyilvánosság számára elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra vonatkozó, illetve a végfelhasználókra vagy az összekapcsolásra vonatkozó általános felhatalmazás követelményeit. Az ilyen szolgáltatókra azonban továbbra is vonatkozniuk kell az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv35 12. cikkében szereplő, a felelősséget érintő szabályoknak. Újabb technológiák jelennek meg, köztük a LiFi, amelyek optikai fény-alapú hozzáférési pontokkal kiegészítik az RLAN hozzáférési pontok és a vezeték nélküli hozzáférési pontok nyújtotta jelenlegi rádióspektrum-kapacitást, amelynek nyomán vezeték nélküli optikai kommunikációt lehetővé tevő hibrid helyi hálózatok jönnek létre.

(127)  Tekintettel a rádióspektrum iránti igény és a vezeték nélküli széles sávú internetkapcsolat iránti fogyasztói igény ugrásszerű növekedésére, a spektrumhasználat szempontjából hatékony, alternatív, kiegészítő jellegű vezeték nélküli széles sávú hozzáférési megoldásokra, így például kis hatótávolságon belül működő, kis teljesítményű vezeték nélküli hozzáférési rendszerekre van szükség: ilyenek a rádiós helyi hálózatok (RLAN) és a kiscelláknak nevezett kis teljesítményű hozzáférési pontok hálózatai. Az ilyen kiegészítő jellegű, vezeték nélküli hozzáférési rendszerek és különösen a nyilvánosság számára hozzáférhető RLAN hozzáférési pontok egyre nagyobb mértékben teszik lehetővé a végfelhasználók számára az internethez való hozzáférést, a mobilszolgáltatók számára pedig a mobilforgalom tehermentesítését. Az RLAN hozzáférési pontok anélkül veszik igénybe a harmonizált rádióspektrumot, hogy egyéni jóváhagyásra vagy rádióspektrum-használati jogokra lenne szükség. Az RLAN hozzáférési pontokat egyelőre többnyire magánfelhasználók használják a helyhez kötött, széles sávú csatlakozási lehetőségük helyi, vezeték nélküli kiterjesztéseként. Nem szabad megakadályozni, hogy a végfelhasználók – internet-előfizetésük keretein belül – az RLAN hozzáférési pontjukhoz való hozzáférést mások számára is lehetővé tegyék, hogy ezáltal növekedjen a hozzáférési pontok száma – különösen a sűrűn lakott területeken –, a rádióspektrum újrafelhasználásán keresztül lehetővé váljon a vezeték nélküli adatátviteli kapacitás maximalizálása, és létrejöjjön egy költséghatékony, más végfelhasználók számára hozzáférhető kiegészítő vezeték nélküli széles sávú infrastruktúra. A szolgáltatók gondoskodnak arról, hogy ilyen hozzáférést a végfelhasználók kifejezett beleegyezésével biztosítsanak, az ne sértse a végfelhasználók saját hozzáférésének feltételeit, és a felelősséget ne az a végfelhasználó viselje, aki hozzáférést nyújt a végfelhasználói létesítményben található saját hálózatához. Továbbá azok a hatóságok vagy szolgáltatók, amelyek például az e-kormányzati szolgáltatásokhoz, tömegközlekedési vagy forgalmi információkhoz való hozzáférés elősegítése érdekében munkatársaik, látogatóik vagy ügyfeleik számára elérhetővé teszik az RLAN-t, ezt a lehetőséget a polgárok számára általában is biztosíthatnák, és ezt – a verseny- és közbeszerzési szabályok által lehetővé tett mértékben – kiegészítő szolgáltatásként felvehetnék az általuk az adott helyszínen kínált szolgáltatások közé. Továbbá az olyan szolgáltatók esetében, amelyek magántulajdonú ingatlanon vagy behatárolt közterületen belül vagy annak környezetében olyan módon nyújtanak hozzáférési lehetőséget elektronikus hírközlő hálózatokhoz, hogy az nem üzleti alapú tevékenység, illetve a szolgáltatás csupán kiegészít valamely más, a szóban forgó hozzáféréstől független tevékenységet (például egy RLAN hotspot hozzáférhetővé tétele más kereskedelmi tevékenységek ügyfeleinek vagy a teljes nyilvánosságnak az adott területen), előírható, hogy teljesíteniük kell a rádióspektrum használatának jogához kapcsolódó általános felhatalmazás követelményeit, azonban nem írható elő számukra, hogy teljesítsék a nyilvános hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy a nyilvánosság számára elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókra vonatkozó, illetve a végfelhasználókra vagy az összekapcsolásra vonatkozó általános felhatalmazás követelményeit. Az ilyen szolgáltatókra azonban továbbra is vonatkozniuk kell az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv35 12. cikkében szereplő, a felelősséget érintő szabályoknak. Újabb technológiák jelennek meg, köztük a LiFi, amelyek optikai fény-alapú hozzáférési pontokkal kiegészítik az RLAN hozzáférési pontok és a vezeték nélküli hozzáférési pontok nyújtotta jelenlegi rádióspektrum-kapacitást, amelynek nyomán vezeték nélküli optikai kommunikációt lehetővé tevő hibrid helyi hálózatok jönnek létre.

__________________

__________________

35Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

35Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

 

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

137 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(137)  Jelenleg mind a végpontok közti összeköttetés, mind a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltétele, hogy a végfelhasználók számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatást vegyenek igénybe. Újabb technológiai fejlemények, illetve a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások további terjedése azzal járhat, hogy a kommunikációs szolgáltatások nem lesznek kellően interoperábilisak. Ennek következtében a piacra jutás tekintetében jelentős akadályok képződhetnek, és a további innováció is korlátokba ütközhet, ami a végfelhasználók közti tényleges összeköttetéseket, illetve a segélyhívó szolgáltatásokhoz való tényleges hozzáférést egyaránt veszélyeztetheti.

(137)  Jelenleg mind a végpontok közti összeköttetés, mind a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltétele, hogy a végfelhasználók számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatást vegyenek igénybe. Újabb technológiai fejlemények, illetve a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások további terjedése azzal járhat, hogy a kommunikációs szolgáltatások nem lesznek kellően interoperábilisak. Ennek következtében a piacra jutás tekintetében jelentős akadályok képződhetnek, és a további innováció is korlátokba ütközhet, ami a végfelhasználók közti tényleges összeköttetéseket veszélyeztetheti.

 

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

138 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(138)  Ilyen jellegű interoperabilitási problémák felmerülése esetén a Bizottság az uniós és a tagállami piacok tényszerű értékelését tartalmazó jelentést kérhet a BEREC-től. A BEREC jelentése és más rendelkezésre álló információk alapján, továbbá figyelembe véve a belső piacra gyakorolt hatásokat, a Bizottságnak mérlegelnie kell, hogy szükség van-e a nemzeti szabályozó hatóságok részéről szabályozói beavatkozásra. Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell fontolniuk a szabályozói beavatkozást, végrehajtási intézkedéseket fogadhat el, amelyekben meghatározza a nemzeti szabályozó hatóságok általi esetleges szabályozói beavatkozás jellegét és célját, ezen belül is azokat a kötelező intézkedéseket, amelyek értelmében az összes vagy egyes szolgáltatóknak kötelező bizonyos szabványok vagy előírások alkalmazása. Az „európai szabvány” és a „nemzetközi szabvány” fogalmának meghatározását az 1025/2012/EU rendelet36 2. cikke tartalmazza A nemzeti szabályozó hatóságoknak – az egyes nemzeti sajátosságok fényében – meg kell vizsgálniuk, hogy a végpontok közti tényleges összeköttetés, illetve a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférés érdekében bármilyen beavatkozás szükséges és indokolt-e, és amennyiben igen, akkor a Bizottság végrehajtási intézkedéseivel összhangban arányos kötelezettségeket kell előírniuk.

(138)  Ilyen jellegű interoperabilitási problémák felmerülése esetén a Bizottság az uniós és a tagállami piacok tényszerű értékelését tartalmazó jelentést kérhet a BEREC-től. A BEREC jelentése és más rendelkezésre álló információk alapján, továbbá figyelembe véve a belső piacra gyakorolt hatásokat, a Bizottságnak mérlegelnie kell, hogy szükség van-e a nemzeti szabályozó hatóságok részéről szabályozói beavatkozásra. Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell fontolniuk a szabályozói beavatkozást, végrehajtási intézkedéseket fogadhat el, amelyekben meghatározza a nemzeti szabályozó hatóságok általi esetleges szabályozói beavatkozás jellegét és célját, ezen belül is azokat a kötelező intézkedéseket, amelyek értelmében az összes vagy egyes szolgáltatóknak kötelező bizonyos szabványok vagy előírások alkalmazása. Az „európai szabvány” és a „nemzetközi szabvány” fogalmának meghatározását az 1025/2012/EU rendelet36 2. cikke tartalmazza.A nemzeti szabályozó hatóságoknak – az egyes nemzeti sajátosságok fényében – meg kell vizsgálniuk, hogy a végpontok közti tényleges összeköttetés, illetve a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférés érdekében bármilyen beavatkozás szükséges és indokolt-e, és amennyiben igen, akkor a Bizottság végrehajtási intézkedéseivel összhangban és mellőzve azokon kívüli követelmények előírását, arányos kötelezettségeket kell előírniuk.

__________________

__________________

36Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 364., 2012.11.14., 12. o.)

36Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 364., 2012.11.14., 12. o.)

Indokolás

Ez a módosítás a szöveg belső logikájának és kohéziójának biztosítása miatt szükséges.

 

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

143 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(143)  Miközben olyan célok elérése érdekében, mint a végberendezéstől végberendezésig megvalósuló összekapcsolhatóság vagy a szolgáltatások átjárhatósága, bizonyos körülmények között helyénvaló, ha a nemzeti szabályozó hatóság jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra is ró kötelezettségeket, gondoskodni kell arról, hogy e kötelezettségek megállapítása a keretszabályozással, különösen pedig a keretszabályozásban előírt bejelentési eljárásokkal összhangban történjék.

(143)  Miközben olyan célok elérése érdekében, mint a végberendezéstől végberendezésig megvalósuló összekapcsolhatóság vagy a szolgáltatások átjárhatósága, bizonyos körülmények között helyénvaló, ha a nemzeti szabályozó hatóság jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra is ró kötelezettségeket. Ilyen kötelezettségeket csak akkor szabad előírni – a keretszabályozással, különösen pedig a keretszabályozásban előírt bejelentési eljárásokkal összhangban –, ha az a jelen irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében indokolt, és ha a kötelezettségek tárgyilagos indokokkal alátámaszthatók, átláthatók, arányosak és nem alkalmaznak hátrányos megkülönböztetést, elősegítik a hatékonyságot, a fenntartható versenyt, a hatékony beruházást és innovációt, és a maximális előnyt biztosítják a végfelhasználók számára.

 

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

194 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(194)  Az egyetemes szolgáltatás biztonsági hálóként működik, megfizethető áron biztosítja a végfelhasználók számára egy minimális szolgáltatáscsomag elérhetőségét, ha a hozzáférés hiányából adódóan szociális kirekesztettség veszélye állna fenn azáltal, hogy az állampolgár nem tud teljes mértékben részt venni a társadalmi és gazdasági életben.

(194)  Az egyetemes szolgáltatás biztonsági hálóként működik, megfizethető áron biztosítja a fogyasztók számára egy minimális szolgáltatáscsomag elérhetőségét, ha a hozzáférés hiányából adódóan szociális kirekesztettség veszélye állna fenn azáltal, hogy az állampolgár nem tud teljes mértékben részt venni a társadalmi és gazdasági életben.

 

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

196 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(196)  Az egyetemes szolgáltatás keretében alapvető követelmény, hogy minden végfelhasználó számára hozzáférést kell biztosítani megfizethető áron funkcionális internet-hozzáférési és hangkommunikációs szolgáltatáshoz, legalább helyhez kötött módon . A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a megfizethető árú szolgáltatások nyújtását ne csak helyhez kötött módon, hanem a mozgásban lévő polgárok számára is előírhassák, ha ezt szükségesnek vélik e polgárok teljes körű társadalmi és gazdasági integrációjához. Nem alkalmazható korlátozás azokra a műszaki eszközökre, amelyekkel a csatlakozást biztosítják, lehetővé téve a vezetékes vagy vezeték nélküli technológiákat, és nem alkalmazható semmilyen korlátozás a tekintetben, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek egy részét vagy egészét milyen kategóriájú üzemeltető nyújtja.

(196)  Az egyetemes szolgáltatás keretében alapvető követelmény, hogy minden fogyasztó számára hozzáférést kell biztosítani megfizethető áron internet-hozzáférési és hangkommunikációs szolgáltatáshoz, legalább helyhez kötött módon. Nem alkalmazható azonban korlátozás azokra a műszaki eszközökre, amelyekkel helyhez kötött módon a csatlakozást biztosítják, lehetővé téve a vezetékes vagy vezeték nélküli technológiákat, és nem alkalmazható semmilyen korlátozás a tekintetben, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek egy részét vagy egészét milyen kategóriájú üzemeltető nyújtja. Erre a szempontra különös figyelmet kell fordítani annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók egyenértékű hozzáféréssel rendelkezzenek. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a mozgásban lévő polgárok számára is biztosítsák a megfizethetőséget, ha ezt szükségesnek vélik e polgárok teljes körű társadalmi és gazdasági integrációjának biztosításához.

 

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

197 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(197)  Az adott felhasználó által tapasztalt internet-hozzáférési sebesség több tényezőtől függhet, beleértve az internetkapcsolat szolgáltatóját (szolgáltatóit), valamint azt az alkalmazást, amelyhez a csatlakozást használják. A megfizethető funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatásnak elégségesnek kell lennie azon alapvető szolgáltatások eléréséhez és használatához, amelyeket a felhasználók többsége igénybe vesz. Ezen szolgáltatások listáját a tagállamoknak kell pontosabban meghatározniuk aszerint, hogy területükön mi biztosítja a megfelelő társadalmi befogadást és a digitális társadalomban és gazdaságban való részvételt.

(197)  Az adott felhasználó által tapasztalt internet-hozzáférési sebesség több tényezőtől függhet, beleértve az internetkapcsolat szolgáltatóját (szolgáltatóit), valamint azt az alkalmazást, amelyhez a csatlakozást használják. Az egyetemes szolgáltatás keretében biztosított megfizethető széles sávú internet-hozzáférésnek elegendő kapacitással kell rendelkeznie legalább azon alapvető internetszolgáltatások és legalább a minimális sávszélesség eléréséhez és használatához, amelyek a szolgáltatásoknak a lakosság többsége általi átlagos használatát tükrözik, a polgárok megfelelő társadalmi befogadása, illetve a digitális társadalomban és gazdaságban való részvételük biztosítása érdekében. A nemzeti szabályozó hatóságok feladata, hogy a BEREC iránymutatásai alapján meghatározzák a legmegfelelőbb módszert annak biztosítására, hogy az internet-hozzáférés támogassa a minimális szolgáltatások listáját, törekedve arra, hogy az tükrözze a tagállamok területén vagy annak egy részén élő lakosság többsége számára elérhető internet-hozzáférési képességet. Meghatározhatják például a teherbírást a minimális szolgáltatásminőségi követelmények tekintetében, ideértve a minimális sávszélességet és adatforgalmat is. Az uniós jog nyílt internetre vonatkozó követelményei, különösen az (EU) 2015/2120 európai parlamenti és tanácsi rendeletben1a előírt követelmények minden ilyen internet-hozzáférési szolgáltatásra, többek között bármely internet-hozzáférési szolgáltatásról vagy minimális sávszélességről szóló, az egyetemes szolgáltatási kötelezettség keretében készült listára alkalmazandók.

 

__________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2120 rendelete (2015. november 25.) a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 310., 2015.11.26., 1. o.).

 

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

198 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(198)  A végfelhasználókat nem szabad kötelezni olyan szolgáltatások használatára, melyeket nem szeretnének igénybe venni, ezért biztosítani kell, hogy kérhessék a megfizethető egyetemes szolgáltatásnak csak a hangkommunikációs szolgáltatásra való korlátozását.

(198)  A fogyasztókat nem szabad kötelezni olyan szolgáltatások használatára, melyeket nem szeretnének igénybe venni, ezért biztosítani kell, hogy kérhessék a megfizethető egyetemes szolgáltatásnak csak a hangkommunikációs szolgáltatásra való korlátozását.

 

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

200 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(200)  A megfizethető ár a tagállamok által a konkrét nemzeti feltételek fényében nemzeti szinten meghatározott ár, amely jelenthet különleges díjszabási lehetőségeket vagy csomagokat az alacsony jövedelműek vagy más különleges szociális helyzetű csoportok, így az idősek, a fogyatékossággal élők, valamint a vidéken, földrajzi elszigeteltségben élők igényeinek kielégítésére. A piac működésének megzavarását elkerülendő ezeknek a lehetőségeknek alapvető funkciókat kell magukban foglalniuk. Az egyéni végfelhasználók számára a megfizethetőség alapja a szerződéskötési jog, egy szám rendelkezésre állása, a szolgáltatással való folyamatos kapcsolat, és hogy kiadásaikat figyelemmel kísérhessék és ellenőrizhessék.

(200)  A megfizethető ár a tagállamok által a konkrét nemzeti feltételek fényében nemzeti szinten meghatározott ár, amely különleges szociális díjszabási lehetőségeket vagy csomagokat jelent az alacsony jövedelműek vagy más különleges szociális helyzetű csoportok igényeinek kielégítésére. Az ilyen végfelhasználók csoportja tartalmazhatja az idősebb személyeket, a fogyatékossággal élőket és a vidéken, földrajzi elszigeteltségben élő fogyasztókat. A piac működése megzavarásának elkerülése és a nyilvánosan rendelkezésre álló elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférési jog biztosítása érdekében a lehetőségeknek alapvető funkciókat kell magukban foglalniuk. Az egyéni fogyasztók számára a megfizethetőség alapja a szerződéskötési jog egy szolgáltatóval, egy szám rendelkezésre állása, a szolgáltatással való folyamatos kapcsolat, és hogy kiadásaikat figyelemmel kísérhessék és ellenőrizhessék.

 

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

201 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(201)  Ezentúl nem engedhető meg, hogy egy végfelhasználótól megtagadják a szolgáltatások meghatározott minimális készletének biztosítását. A szerződéskötési jog értelmében lehetővé kell tenni a megfizethető funkcionális internet-hozzáférési és hangkommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó szerződés kötését legalább helyhez kötött módon bármely, az adott helyen ilyen szolgáltatást nyújtó vállalkozással azon végfelhasználók számára is, akiket különben elutasítanának alacsony jövedelmük vagy különleges szociális helyzetük miatt. A pénzügyi kockázatnak, például a számlák ki nem fizetése kockázatának a minimalizálása érdekében lehetővé kell tenni a vállalkozások számára, hogy megfizethető egységekben előre kifizetett szolgáltatásokat kínáljanak.

(201)  Ezentúl nem engedhető meg, hogy egy fogyasztótól megtagadják a szolgáltatások meghatározott minimális készletének biztosítását. A szerződéskötési jog értelmében lehetővé kell tenni a megfizethető internet-hozzáférési és hangkommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó szerződés kötését legalább helyhez kötött módon bármely, az adott helyen ilyen szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval azon fogyasztók számára is, akiket különben elutasítanának alacsony jövedelmük vagy különleges szociális helyzetük miatt. A pénzügyi kockázatnak, például a számlák ki nem fizetése kockázatának a minimalizálása érdekében lehetővé kell tenni a szolgáltatók számára, hogy megfizethető egységekben előre kifizetett szolgáltatásokat kínáljanak.

 

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

202 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(202)  Annak érdekében, hogy a polgárok elérhetők legyenek hangkommunikációs szolgáltatás révén, a tagállamoknak észszerű ideig fenn kell tartaniuk a telefonszám elérhetőségét olyan időszakokban is, amikor a hangkommunikációs szolgáltatást valaki nem használja. A vállalkozások számára lehetővé kell tenni olyan mechanizmusok alkalmazását, amelyekkel ellenőrizhetik, hogy a végfelhasználó továbbra is érdekelt-e a szám fenntartásában.

(202)  Annak érdekében, hogy a polgárok elérhetők legyenek hangkommunikációs szolgáltatás révén, a tagállamoknak észszerű ideig fenn kell tartaniuk a telefonszám elérhetőségét olyan időszakokban is, amikor a hangkommunikációs szolgáltatást valaki nem használja. A szolgáltatók számára lehetővé kell tenni olyan mechanizmusok alkalmazását, amelyekkel ellenőrizhetik, hogy a fogyasztó továbbra is érdekelt-e a szám fenntartásában.

 

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

204 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(204)  A megfizethetőséget biztosító intézkedések iránti szükséglet felmérése érdekében a nemzeti szabályozó hatóságoknak nyomon kell követniük az alacsony jövedelmű vagy más különleges szociális helyzetű végfelhasználóknak szánt díjszabási lehetőségek vagy csomagok alakulását és részleteit.

(204)  A megfizethetőséget biztosító intézkedések iránti szükséglet felmérése érdekében a nemzeti szabályozó hatóságoknak nyomon kell követniük az alacsony jövedelmű vagy más különleges szociális helyzetű fogyasztóknak szánt díjszabási lehetőségek vagy csomagok alakulását és részleteit.

 

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

205 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(205)  Amennyiben a vállalkozások által kínált alaptarifákon vagy -csomagokon túlmutató intézkedések nem elegendőek az alacsony jövedelmű vagy más speciális szükségletű végfelhasználók szempontjából való megfizethetőség biztosításához, a közvetlen támogatás, például az ilyen végfelhasználók számára utalványok kibocsátása is alkalmazható alternatívaként a piactorzulás elkerülése érdekében.

(205)  Amennyiben a szolgáltatók által kínált szociális díjszabásokon vagy csomagokon túlmutató intézkedések önmagukban nem elegendőek az alacsony jövedelmű vagy más speciális szükségletű fogyasztók szempontjából való megfizethetőség biztosításához, akkor a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy további közvetlen támogatást nyújtsanak az ilyen fogyasztók számára, például utalványokat bocsátanak ki ezeknek a fogyasztóknak, vagy közvetlen kifizetést nyújtanak a szolgáltatónak. Ez a piactorzulás elkerülésének szükségességét figyelembe véve az egyéb intézkedések megfelelő alternatívája lehet.

 

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

206 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(206)  A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára biztosított lehetőségeket is magukban foglaló, megfizethető termékek és szolgáltatások piaca létrehozásának előmozdítására, ideértve az akadálymentes technológiákkal működő berendezéseket. Ez többek közt az európai szabványokra való hivatkozás révén érhető el, vagy a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló (EU) YYYY/xxx európai parlamenti és tanácsi irányelv38 szerinti követelmények bevezetésével. A tagállamoknak sajátos körülményeiknek megfelelően kell meghatározniuk a megfelelő intézkedéseket, vagyis lehetőségük van egyedi intézkedések bevezetésére, amennyiben a piac a szokásos gazdasági feltételek mellett nem kínál megfizethető, a fogyatékossággal élők számára akadálymentesített termékeket és szolgáltatásokat.

(206)  A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a fogyatékossággal élő fogyasztók számára biztosított lehetőségeket is magukban foglaló, megfizethető termékek és szolgáltatások piaca létrehozásának az egyetemes tervezésre vonatkozó megközelítésnek megfelelően szerinti előmozdítására, ideértve adott esetben az akadálymentes technológiákkal működő, nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési berendezésekkel és szolgáltatásokkal együtt működtethető berendezéseket is. Ez többek közt az európai szabványokra, például az EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) európai szabványra való hivatkozás révén érhető el, vagy az (EU) YYYY/xxx európai parlamenti és tanácsi irányelv38 szerinti követelmények bevezetésével. A tagállamoknak sajátos körülményeiknek megfelelően kell meghatározniuk a megfelelő intézkedéseket, vagyis lehetőségük van egyedi intézkedések bevezetésére, amennyiben a piac a szokásos gazdasági feltételek mellett nem kínál megfizethető, a fogyatékossággal élő fogyasztók számára akadálymentesített termékeket és szolgáltatásokat. A közvetítő szolgáltatások fogyatékossággal élő fogyasztókat terhelő átlagköltségének egyenértékűnek kell lennie a hangkommunikációs szolgáltatások átlagköltségével, hogy ne sértsék a fogyatékossággal élő fogyasztókat. A közvetítő szolgáltatók nettó költségeit a 84. cikk alapján ellentételezni kell.

__________________

__________________

38HL L […], […], […] o.

38 Az Európai Parlament és a Tanács […]-i (EU) YYYY/xxx irányelve a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L […], […], […]. o.)

 

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

207 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(207)  A funkcionális internet-hozzáféréshez elegendő adatátviteli sebességgel rendelkező vezetékes adatkapcsolat ma már szinte mindenhol elérhető, és a lakosság túlnyomó része által használt az Unióban. A standard vezetékes széles sávú lefedettség és elérhetőség az Unióban 2015-ben az otthonok 97%-ában biztosított, igénybevétele átlagosan 72%-os, a vezeték nélküli technológián alapuló szolgáltatásokat pedig ennél is nagyobb arányban veszik igénybe. Azonban vannak még különbségek a tagállamok között a vezetékes széles sávú hozzáférés elérhetőségében és megfizethetőségében a vidéki és a városi területeken egyaránt.

(207)  Az internet-hozzáféréshez elegendő adatátviteli sebességgel rendelkező vezetékes adatkapcsolat ma már szinte mindenhol elérhető, és a lakosság túlnyomó része által használt az Unióban. A standard vezetékes széles sávú lefedettség és elérhetőség az Unióban 2015-ben az otthonok 97%-ában biztosított, igénybevétele átlagosan 72%-os, a vezeték nélküli technológián alapuló szolgáltatásokat pedig ennél is nagyobb arányban veszik igénybe. Azonban vannak még különbségek a tagállamok között a vezetékes széles sávú hozzáférés elérhetőségében és megfizethetőségében a vidéki és a városi területeken egyaránt.

 

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

208 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(208)  A piac vezető szerepet játszik az egyre nagyobb kapacitású széles sávú hozzáférés elérhetővé válásában. Ahol a piac nem kellően erős ehhez, a funkcionális internet-hozzáférés elvileg költséghatékonyabb és kevésbé piactorzító módon biztosítható közrendi eszközök révén, mint az egyetemes szolgáltatási kötelezettség révén; elképzelhető például az ESBA és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében rendelkezésre álló pénzügyi eszközök igénybevétele, az európai strukturális és beruházási alapokból származó közfinanszírozás, a kevésbé sűrűn lakott területeken a széles sávú hálózatok kiépítésének támogatásához a rádióspektrum-használati joghoz kapcsolódó lefedési kötelezettség előírása és az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályoknak megfelelő közberuházás.

(208)  A piac vezető szerepet játszik az egyre nagyobb kapacitású széles sávú hozzáférés elérhetővé válásában. Ahol a piac nem kellően erős ehhez, az internet-hozzáférés elvileg költséghatékonyabb és kevésbé piactorzító módon biztosítható közrendi eszközök révén, mint az egyetemes szolgáltatási kötelezettség révén; elképzelhető például az ESBA és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében rendelkezésre álló pénzügyi eszközök igénybevétele, az európai strukturális és beruházási alapokból származó közfinanszírozás, a kevésbé sűrűn lakott területeken a széles sávú hálózatok kiépítésének támogatásához a rádióspektrum-használati joghoz kapcsolódó lefedési kötelezettség előírása és az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályoknak megfelelő közberuházás. Ennek az irányelvnek azonban továbbra is biztosítania kell a tagállamok számára azt a lehetőséget, hogy az internet-hozzáférés elérhetőségének biztosítására irányuló lehetséges intézkedésként egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket alkalmazzanak, amennyiben az adott tagállam ezt szükségesnek ítéli.

 

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

209 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(209)  Amennyiben megfelelő értékelés és a nemzeti szabályozó hatóság által a hálózatkiépítés kapcsán végzett feltérképezés eredményeinek fényében előrevetíthető, hogy egyes területeken sem a piaci, sem az állami beavatkozástól nem várható a tagállamok által a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatást és a hangkommunikációs szolgáltatást helyhez kötött módon biztosító kapcsolat kiépítése a végfelhasználók számára, akkor a tagállam számára kivételesen lehetővé kell tenni bizonyos vállalkozások vagy vállalkozáscsoportok kijelölését e szolgáltatások nyújtására az ország meghatározott területein. A funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatást biztosító egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó kötelezettséget a tagállamok a végfelhasználó elsődleges helyére vagy lakóhelyére korlátozhatják. Nem alkalmazható korlátozás azokra a műszaki eszközökre, amelyekkel a funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatást és a hangkommunikációs szolgáltatást helyhez kötött módon biztosító csatlakozást biztosítják, lehetővé téve a vezetékes vagy vezeték nélküli technológiákat, és nem alkalmazható semmilyen korlátozás a tekintetben, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek egy részét vagy egészét melyik üzemeltető nyújtja.

(209)  Amennyiben megfelelő értékelés és a nemzeti szabályozó hatóság által a hálózatkiépítés kapcsán végzett feltérképezés eredményeinek fényében előrevetíthető, hogy egyes területeken sem a piaci, sem az állami beavatkozástól nem várható a tagállamok által a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott internet-hozzáférési szolgáltatást és a hangkommunikációs szolgáltatást helyhez kötött módon biztosító kapcsolat kiépítése a fogyasztók számára, akkor a tagállam számára kivételesen lehetővé kell tenni bizonyos szolgáltatók vagy szolgáltatócsoportok kijelölését e szolgáltatások nyújtására az ország meghatározott területein. Az internet-hozzáférési szolgáltatást biztosító egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó kötelezettséget a tagállamok a fogyasztó elsődleges helyére vagy lakóhelyére korlátozhatják. Nem alkalmazható korlátozás azokra a műszaki eszközökre, amelyekkel az internet-hozzáférési szolgáltatást és a hangkommunikációs szolgáltatást helyhez kötött módon biztosító csatlakozást biztosítják, lehetővé téve a vezetékes vagy vezeték nélküli technológiákat, és nem alkalmazható semmilyen korlátozás a tekintetben, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek egy részét vagy egészét melyik üzemeltető nyújtja.

Indokolás

Lásd az előadó korábbi módosításait.

 

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

211 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(211)  Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség keretében a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatást és a hangkommunikációs szolgáltatást helyhez kötött módon biztosító megfizethető kapcsolat kiépítésének költségeit az elektronikus hírközlési vállalatnál és a felhasználóknál várható pénzügyi teher felmérésével kell megbecsülni.

(211)  Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség keretében a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott internet-hozzáférési szolgáltatást és a hangkommunikációs szolgáltatást helyhez kötött módon biztosító megfizethető kapcsolat kiépítésének költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltatóknál és a felhasználóknál várható pénzügyi teher felmérésével kell megbecsülni.

 

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

213 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(213)  Amennyiben egy, ezen irányelv 81. cikke szerint a funkcionális internet-hozzáférési vagy a hangkommunikációs szolgáltatások helyhez kötött biztosítására kijelölt vállalkozás úgy dönt, hogy az ország területén található, helyi hozzáférési hálózati eszközeinek lényeges részét, egyetemes szolgáltatási kötelezettségére tekintettel, vagy azok egészét más tulajdonában lévő önálló jogalanyra ruházza át, a nemzeti szabályozó hatóságnak értékelnie kell a tervezett ügylet hatását az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeknek az ország egész területén, vagy annak egy részén való folytonossága biztosítása érdekében. Ennek érdekében a vállalkozásnak előzetesen értesítenie kell az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket elrendelő nemzeti szabályozó hatóságot az átruházásról. A nemzeti szabályozó hatóság által elvégzett értékelés nem befolyásolhatja hátrányosan a tranzakció végrehajtását.

(213)  Amennyiben egy, ezen irányelv 81. cikke szerint az internet-hozzáférési vagy a hangkommunikációs szolgáltatások helyhez kötött biztosítására kijelölt szolgáltató úgy dönt, hogy az ország területén található, helyi hozzáférési hálózati eszközeinek lényeges részét, egyetemes szolgáltatási kötelezettségére tekintettel, vagy azok egészét más tulajdonában lévő önálló jogalanyra ruházza át, a nemzeti szabályozó hatóságnak értékelnie kell a tervezett ügylet hatását az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeknek az ország egész területén, vagy annak egy részén való folytonossága biztosítása érdekében. Ennek érdekében a szolgáltatónak előzetesen értesítenie kell az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket elrendelő nemzeti szabályozó hatóságot az átruházásról. A nemzeti szabályozó hatóság által elvégzett értékelés nem befolyásolhatja hátrányosan a tranzakció végrehajtását.

 

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

214 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(214)  A stabilitás és a fokozatos átállás biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy területükön a funkcionális internet-hozzáférési és a hangkommunikációs szolgáltatások helyhez kötött biztosításától eltérő egyetemes szolgáltatás nyújtását ezen irányelv hatálybalépésekor továbbra is a 2002/22/EK irányelv alapján biztosítsák, amennyiben ezek vagy ezekhez hasonló szolgáltatások szokásos kereskedelmi feltételek mellett nem érhetők el. A fizetős nyilvános telefonok, az előfizetői nyilvántartások és a tudakozószolgáltatások további biztosítása az egyetemes szolgáltatás jegyében, ahol ez bizonyíthatóan szükséges, kellő rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy a tagállamok figyelembe vegyék az eltérő helyi körülményeket. E szolgáltatásokat azonban mindenképpen közforrásokból kell finanszírozni, akárcsak az egyéb kötelező egyetemes szolgáltatásokat.

(214)  A stabilitás és a fokozatos átállás biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy területükön az internet-hozzáférési és a hangkommunikációs szolgáltatások helyhez kötött biztosításától eltérő egyetemes szolgáltatás nyújtását ezen irányelv hatálybalépésekor továbbra is a 2002/22/EK irányelv alapján biztosítsák, amennyiben ezek vagy ezekhez hasonló szolgáltatások szokásos kereskedelmi feltételek mellett nem érhetők el. A tagállamoknak képesnek kell lenniük annak biztosítására, hogy nyilvános telefonállomások és kommunikációs hozzáférési pontok álljanak rendelkezésre az ország fő belépési pontjain, például a repülőtereken és a vonat- és buszállomásokon, valamint az emberek által veszélyhelyzetben használt helyeken, például a kórházakban, rendőrőrsökön és az autópályák vészhelyzeti területein, hogy eleget tegyenek a végfelhasználók, köztük a fogyatékossággal élő végfelhasználók elvárható szükségleteinek. A fizetős nyilvános telefonok, az előfizetői nyilvántartások és a tudakozószolgáltatások további biztosítása az egyetemes szolgáltatás jegyében, ahol ez bizonyíthatóan szükséges, kellő rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy a tagállamok figyelembe vegyék az eltérő helyi körülményeket. E szolgáltatásokat azonban mindenképpen közforrásokból kell finanszírozni, akárcsak az egyéb kötelező egyetemes szolgáltatásokat.

 

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

215 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(215)  A tagállamoknak figyelemmel kell kísérniük a végfelhasználók helyzetét a funkcionális internet-hozzáférési és a hangkommunikációs szolgáltatások használata és különösen a megfizethetőség tekintetében. A funkcionális internet-hozzáférési és a hangkommunikációs szolgáltatások megfizethetősége összefügg a használati kiadások, valamint a használat egyéb szolgáltatásokhoz hasonlított viszonylagos költsége tekintetében a felhasználók tudomására jutó információkkal, valamint azzal, hogy a fogyasztóknak mennyire van módjuk a kiadásaik ellenőrzésére. Ennélfogva a megfizethetőség azt jelenti, hogy a fogyasztókat a vállalkozásokra rótt kötelezettségek révén jogok illetik. E kötelezettségek között szerepel a részletes számlázás meghatározott szintje, a fogyasztóknak biztosított lehetőség bizonyos hívások (pl. emelt díjas szolgáltatásokhoz kapcsolódó emelt díjú hívások) szelektív letiltására, a fogyasztók lehetősége kiadásaik előrefizetés útján történő ellenőrzésére, és a fogyasztók lehetősége az előre fizetendő csatlakozási díj beszámítására. A piaci fejlemények fényében az ilyen intézkedések felülvizsgálatára és megváltoztatására lehet szükség.

(215)  A tagállamoknak figyelemmel kell kísérniük a fogyasztók helyzetét az internet-hozzáférési és a hangkommunikációs szolgáltatások használata és különösen a megfizethetőség tekintetében. Az internet-hozzáférési és a hangkommunikációs szolgáltatások megfizethetősége összefügg a használati kiadások, valamint a használat egyéb szolgáltatásokhoz hasonlított viszonylagos költsége tekintetében a fogyasztók tudomására jutó információkkal, valamint azzal, hogy a fogyasztóknak mennyire van módjuk a kiadásaik ellenőrzésére. Ennélfogva a megfizethetőség azt jelenti, hogy a fogyasztókat a szolgáltatókra rótt kötelezettségek révén jogok illetik. E kötelezettségek között szerepel a részletes számlázás meghatározott szintje, a fogyasztóknak biztosított lehetőség bizonyos hívások (pl. emelt díjas szolgáltatásokhoz kapcsolódó emelt díjú hívások) szelektív letiltására, a fogyasztók lehetősége kiadásaik előrefizetés útján történő ellenőrzésére, és a fogyasztók lehetősége az előre fizetendő csatlakozási díj beszámítására. A piaci fejlemények fényében az ilyen intézkedések felülvizsgálatára és megváltoztatására lehet szükség.

 

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

217 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(217)  Amennyiben a funkcionális internet-hozzáférési és a hangkommunikációs szolgáltatások vagy más egyetemes szolgáltatások 85. cikk szerinti biztosítása méltánytalan terhet eredményez egy vállalkozás számára, kellően figyelembe véve a költségeket és a bevételeket, valamint az érintett szolgáltatások biztosításából eredő nem tárgyi hasznokat, ezt a méltánytalan terhet figyelembe lehet venni az egyetemes kötelezettségek bármely nettó költségszámításában.

(217)  Amennyiben az internet-hozzáférési és a hangkommunikációs szolgáltatások vagy más egyetemes szolgáltatások 82. cikk szerinti biztosítása méltánytalan terhet eredményez egy szolgáltató számára, kellően figyelembe véve a költségeket és a bevételeket, valamint az érintett szolgáltatások biztosításából eredő nem tárgyi hasznokat, ezt a méltánytalan terhet figyelembe lehet venni az egyetemes kötelezettségek bármely nettó költségszámításában.

 

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

221 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(221)  Ha az egyetemes szolgáltatási kötelezettség méltánytalan terhet jelent egy vállalkozás számára, helyénvaló a tagállamok számára lehetővé tenni a nettó költségek hatékony megtérülését szolgáló mechanizmusok bevezetését. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek minden nettó költségét közforrásokból kell fedezni. A funkcionális internet-hozzáférés nemcsak a hírközlési ágazat, hanem az egész online gazdaság és a teljes társadalom szempontjából előnyökkel jár. Az olyan kapcsolat biztosítása minél több végfelhasználó számára, amely lehetővé teszi a gyors széles sávú hozzáférést, lehetővé teszi az online szolgáltatások igénybevételét, vagyis a digitális társadalomban való részvételt. Az ilyen kapcsolat egyetemes szolgáltatási kötelezettség alapján történő biztosítása legalább annyira szolgálja a közérdeket, mint az elektronikus hírközlési ágazat szolgáltatónak érdekeit. Ezért a tagállamoknak az egyetemes szolgáltatás keretében biztosított gyors széles sávú kapcsolatok nettó költségeit közforrásokból kell ellentételezniük, és ez az állami költségvetésből nyújtott támogatásnak minősül.

(221)  Ha az egyetemes szolgáltatási kötelezettség méltánytalan terhet jelent egy vállalkozás számára, helyénvaló a tagállamok számára lehetővé tenni a nettó költségek hatékony megtérülését szolgáló mechanizmusok bevezetését. Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek minden nettó költségét közforrásokból kell fedezni. A tagállamok kivételes esetekben elfogadhatnak vagy fenntarthatnak egy olyan mechanizmust, amely megosztja az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségét az elektronikus hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások nyújtói között. Az ilyen mechanizmust legalább háromévenként felül kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy melyik nettó költséget kell továbbra is megosztani, és mely költségeket kell állami forrásokból megtéríttetni. A funkcionális internet-hozzáférés nemcsak a hírközlési ágazat, hanem az egész online gazdaság és a teljes társadalom szempontjából előnyökkel jár. Az olyan kapcsolat biztosítása minél több végfelhasználó számára, amely lehetővé teszi a gyors széles sávú hozzáférést, lehetővé teszi az online szolgáltatások igénybevételét, vagyis a digitális társadalomban való részvételt. Az ilyen kapcsolat egyetemes szolgáltatási kötelezettség alapján történő biztosítása legalább annyira szolgálja a közérdeket, mint az elektronikus hírközlési ágazat szolgáltatónak érdekeit. Ezért a tagállamoknak az egyetemes szolgáltatás keretében biztosított gyors széles sávú kapcsolatok nettó költségeit közforrásokból kell ellentételezniük, és ez az állami költségvetésből nyújtott támogatásnak minősül.

 

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

227 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(227)  A gyermekek eltűnésének bejelentéséhez kapcsolódó egyedi szempontokra tekintettel a tagállamoknak továbbra is törekedniük kell annak biztosítására, hogy a gyermekek eltűnésének bejelentését célzó , jól működő szolgáltatás a „116000”-ás számon valóban rendelkezésre álljon a területükön.

(227)  A gyermekek eltűnésének bejelentéséhez kapcsolódó egyedi szempontokra tekintettel a tagállamoknak továbbra is törekedniük kell annak biztosítására, hogy a gyermekek eltűnésének bejelentését célzó, jól működő szolgáltatás a „116000”-ás számon valóban rendelkezésre álljon a területükön. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy nemzeti rendszerüket felülvizsgálják ezen irányelv átültetése és végrehajtása tekintetében, figyelembe véve a „116000” szám működtetésének megfelelő szintű szolgáltatásminőségével, továbbá a segélyvonal működtetéséhez szükséges pénzügyi források bevonásával kapcsolatos intézkedéseket. Az eltűnt gyermekeknek a „116000” szám vonatkozásában történő meghatározásába az alábbi kategóriába sorolható gyermekek tartoznak: szökött gyermekek, gyermek jogellenes külföldre vitele, eltűnt gyermekek, gyermek szülő általi jogellenes elvitele, eltűnt migráns gyermekek, gyermek büntetni rendelt jogellenes elvitele, illetve elveszítése, szexuális visszaélés, továbbá a gyermek életének kockáztatása.

 

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

227 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(227a)  Habár az első segélyvonalaknak a 2007. évi európai bizottsági határozatot követő üzembe helyezését követően sor került a figyelemfelkeltésre, a segélyvonalak az egyes országokban továbbra is eltérő mértékben, gyakran pedig alig ismertek. A gyermekek megfelelőbb védelme, támogatása és eltűnésük megakadályozása terén fontos lépés a segélyvonalak azzal kapcsolatos törekvéseinek megerősítése, hogy felhívják a figyelmet telefonszámukra és szolgáltatásaikra. A tagállamoknak és a Bizottságnak e célból továbbra is támogatniuk kell a „116000” számnak a nagyközönség és a nemzeti gyermekvédelmi rendszerek érdekelt felei körében történő népszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket.

 

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

229 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(229)  Az elektronikus hírközlési szolgáltatások egységes piacának kiépítéséhez szükség van a végfelhasználókat a határokon túli elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételében akadályozó tényezők fölszámolására. A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóinak nem szabad megakadályozniuk vagy korlátozniuk a végfelhasználók hozzáférését, illetve nem szabad hátrányosan megkülönböztetniük őket nemzetiségük vagy letelepedés szerinti tagállamuk alapján. A költségek és a kockázatok objektív módon indokolható különbözősége alapján mindazonáltal lehetővé kell tenni a különbségtételt, és ez túlmutathat az 531/2012/EU rendeletben előírt, a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nem rendeltetésszerű vagy visszaélésszerű használata kapcsán meghatározott intézkedéseken.

(229)  Az elektronikus hírközlési szolgáltatások egységes piacának kiépítéséhez szükség van a végfelhasználókat a határokon túli elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételében akadályozó tényezők fölszámolására. A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóinak nem szabad megakadályozniuk vagy korlátozniuk a végfelhasználók hozzáférését, illetve nem szabad hátrányosan megkülönböztetniük őket nemzetiségük, a lakóhelyük vagy a letelepedés szerinti tagállamuk alapján. A költségek és a kockázatok objektív módon indokolható különbözősége alapján mindazonáltal lehetővé kell tenni a különbségtételt, és ez túlmutathat az 531/2012/EU rendeletben előírt, a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nem rendeltetésszerű vagy visszaélésszerű használata kapcsán meghatározott intézkedéseken.

 

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

229 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(229a)  Mind a helyhez kötött, mind a mobil hírközlés terén továbbra is igen jelentős különbségek vannak a belföldön, illetve a más tagállamban végződtetett beszédhívások és SMS-üzenetek ára között. Miközben az országok, szolgáltatók és díjcsomagok, valamint a mobil és helyhez kötött szolgáltatások között jelentős eltérések mutatkoznak, ez a probléma továbbra is érinti a fogyasztók sérülékenyebb csoportjait, és akadályokat állít az EU-n belüli hézagmentes hírközlés elé. Ezért az azonos tagállamban, illetve egy másik tagállamban végződtetett elektronikus hírközlési szolgáltatás kiskereskedelmi ára közötti jelentős különbségeket objektív kritériumokra való hivatkozással kell igazolni.

 

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

230 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(230)  A végfelhasználók védelmével kapcsolatos szabályok eltérő végrehajtása miatt jelentős belső piaci akadályok keletkeztek, amelyek mind az elektronikus hírközlési szolgáltatókra, mind a végfelhasználókra hatást gyakorolnak. Ezen akadályokat elhárítandó, az egész Unióban azonos szabályokat kell alkalmazni, melyek magas szintű közös védelmet biztosítanak. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó végfelhasználói jogok teljes, kalibrált harmonizációja jelentősen javítaná a jogbiztonságot mind a végfelhasználók, mind az elektronikus hírközlési szolgáltatók szempontjából, egyúttal csökkentve a piacra lépés akadályait és a szabályok fragmentációjából eredő, szükségtelen megfelelési terhet. A teljes harmonizáció hozzájárulna az egységes piac előtt álló azon akadályok megszüntetéséhez, melyek a végfelhasználókra vonatkozó rendelkezésekből fakadnak, és védik a nemzeti szolgáltatókat a más tagállamokból származó vetélytársakkal szemben. A magas szintű közös védelem biztosítása érdekében a végfelhasználókra vonatkozó rendelkezések közül több is jelentős javításra szorul az egyes tagállamokban alkalmazott legjobb gyakorlatoknak megfelelően. A végfelhasználók jogainak teljes harmonizációja növeli bizalmukat a belső piac iránt, mivel az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételekor egyformán magas szintű védelemben részesülnek, akár saját tagállamukban tartózkodnak, akár más tagállamokban élnek, dolgoznak vagy utaznak. Indokolt fenntartani azt a lehetőséget a tagállamok számára, hogy magasabb szintű végfelhasználói védelmet írjanak elő, ha ez az irányelv kifejezetten lehetővé teszi az eltérést, valamint hogy egyes, ebben az irányelvben nem tárgyalt területeken is intézkedéseket hozzanak.

(230)  A végfelhasználók védelmével kapcsolatos szabályok eltérő végrehajtása miatt jelentős belső piaci akadályok keletkeztek, amelyek mind az elektronikus hírközlési szolgáltatókra, mind a végfelhasználókra hatást gyakorolnak. Ezen akadályokat elhárítandó, az egész Unióban azonos szabályokat kell alkalmazni, melyek magas szintű közös védelmet biztosítanak. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó végfelhasználói jogok teljes, kalibrált harmonizációja jelentősen javítaná a jogbiztonságot mind a végfelhasználók, mind az elektronikus hírközlési szolgáltatók szempontjából, egyúttal csökkentve a piacra lépés akadályait és a szabályok fragmentációjából eredő, szükségtelen megfelelési terhet. A teljes harmonizáció hozzájárulna az egységes piac előtt álló azon akadályok megszüntetéséhez, melyek a végfelhasználókra vonatkozó rendelkezésekből fakadnak, és védik a nemzeti szolgáltatókat a más tagállamokból származó vetélytársakkal szemben. A magas szintű közös védelem biztosítása érdekében a végfelhasználókra vonatkozó rendelkezések közül több is jelentős javításra szorul az egyes tagállamokban alkalmazott legjobb gyakorlatoknak megfelelően. A végfelhasználók jogainak teljes harmonizációja növeli bizalmukat a belső piac iránt, mivel az elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételekor egyformán magas szintű védelemben részesülnek, akár saját tagállamukban tartózkodnak, akár más tagállamokban élnek, dolgoznak vagy utaznak. Hasonlóképpen az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára biztosítani kell, hogy a végfelhasználókra vonatkozó rendelkezések és az az általános felhatalmazási feltételek a végfelhasználókra vonatkozó rendelkezések tekintetében azonosak. Indokolt fenntartani azt a lehetőséget a tagállamok számára, hogy magasabb szintű végfelhasználói védelmet írjanak elő, ha ez az irányelv kifejezetten lehetővé teszi az eltérést, valamint hogy egyes, ebben az irányelvben nem tárgyalt területeken is intézkedéseket hozzanak.

 

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

231 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(231)  A szerződések a vég felhasználók számára az információ átláthatóságát és a jogbiztonság ot garantálják . Egy versenykörnyezetben a legtöbb szolgáltató a kereskedelmi elvárások miatt szerződéseket köt ügyfeleivel. Az elektronikus hírközlési hálózatokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói ügyletekre ezen irányelv rendelkezései mellett alkalmazni kell a szerződésekkel kapcsolatos, meglévő uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokban – különösen a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben39 és a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvben – foglalt követelményeket.

(231)  A szerződések a vég felhasználók számára az információ átláthatóságát és a jogbiztonságot garantálják . Egy versenykörnyezetben a legtöbb szolgáltató a kereskedelmi elvárások miatt szerződéseket köt ügyfeleivel. Az elektronikus hírközlési hálózatokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói ügyletekre ezen irányelv rendelkezései mellett alkalmazni kell a szerződésekkel kapcsolatos, meglévő uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokban – különösen a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben39 és a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvben – foglalt követelményeket. A tájékoztatási követelmények ezen irányelvbe történő beépítése, amit a 2011/83/EU irányelv is megkövetelhet, nem vezethet ahhoz, hogy ugyanaz a tájékoztatás a szerződéskötés előtti és a szerződéskötési dokumentumokban is megismétlődjön. Az ezen irányelv tekintetében nyújtott tájékoztatást, beleértve minden normatívabb és részletesebb tájékoztatási követelményt is, úgy kell tekinteni, hogy teljesíti a 2011/83/EU irányelv szerinti megfelelő követelményeket.

__________________

__________________

39Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

39Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

 

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

232 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(232)  A szerződésekre vonatkozó , ebben az irányelvben szereplő rendelkezéseket az ügyfél által fizetett bármely összegtől függetlenül kell alkalmazni. E rendelkezéseket nem csupán a fogyasztók, hanem a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban meghatározott mikro-, valamint kisvállalkozások esetében is alkalmazni kell , melyek tárgyalási pozíciója hasonló a fogyasztókéhoz, és ezért velük azonos szintű védelemre szorulnak. A szerződésekkel kapcsolatos rendelkezéseket, így a 2011/83/EU irányelvben meghatározott fogyasztói jogokat ezen vállalkozások esetében automatikusan alkalmazni kell, hacsak a vállalkozások úgy nem döntenek, hogy egyéni szerződési feltételekről állapodnak meg az elektronikus távközlési szolgáltatások nyújtóival. A mikro- és kisvállalkozásokkal ellentétben a nagyobb vállalatok általában erősebb tárgyalási pozícióval bírnak, ezért nem függnek ugyanazoktól a szerződéses tájékoztatási követelményektől, mint a fogyasztók. Egyéb követelményeket, például a számok átvihetőségét, melyek a nagyobb vállalkozások számára is fontosak, továbbra is minden végfelhasználó esetében tiszteletben kell tartani.

(232)  A szerződésekre vonatkozó, ebben az irányelvben szereplő rendelkezéseket nem csupán a fogyasztók, hanem a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban meghatározott mikro-, valamint kisvállalkozások és a tagállamok jogában meghatározott nonprofit szervezetek esetében is alkalmazni kell, melyek tárgyalási pozíciója hasonló a fogyasztókéhoz, és ezért velük azonos szintű védelemre szorulnak. A szerződésekkel kapcsolatos rendelkezéseket, így a 2011/83/EU irányelvben meghatározott fogyasztói jogokat ezen vállalkozások esetében automatikusan alkalmazni kell, hacsak a vállalkozások úgy nem döntenek, hogy egyéni szerződési feltételekről állapodnak meg az elektronikus távközlési szolgáltatások nyújtóival. A mikro- és kisvállalkozásokkal ellentétben a nagyobb vállalatok általában erősebb tárgyalási pozícióval bírnak, ezért nem függnek ugyanazoktól a szerződéses tájékoztatási követelményektől, mint a fogyasztók. Egyéb követelményeket, például a számok átvihetőségét, melyek a nagyobb vállalkozások számára is fontosak, továbbra is minden végfelhasználó esetében tiszteletben kell tartani. A nonprofit szervezetek olyan jogi entitások, amelyek nem termelnek nyereséget tulajdonosaik vagy tagjaik számára. A nonprofit szervezetek általában jótékonysági szervezetek vagy egyéb közérdekű szervezetek. Ennélfogva – mivel a nonprofit szervezetek helyzete hasonló a mikro- és kisvállalkozásokhoz – jogosnak tekinthető, hogy az ilyen szervezeteket a végfelhasználói jogok tekintetében ugyanúgy kezeljék, mint az ezen irányelv szerinti mikro- vagy kisvállalkozásokat.

 

Módosítás    45

Irányelvre irányuló javaslat

233 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(233)  Az elektronikus hírközlési ágazat sajátosságai a horizontális szerződési szabályokon túl megkövetelik néhány további, a végfelhasználókat védő előírás alkalmazását. A végfelhasználókat ugyanis tájékoztatni kell a kínált szolgáltatások minőségéről, az ajánlatok és a szerződésbontás feltételeiről, az alkalmazandó díjcsomagokról és a különleges árazási feltételek alá tartozó termékek díjairól. Ezek az információk lényegesek a legtöbb nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás esetében, ám ez alól kivételt képeznek a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások. Annak érdekében, hogy a végfelhasználók tájékozott döntéseket hozhassanak, fontos e lényeges információkat egyszerű és érthető formában megadni a szerződéskötés előtt. Szintúgy rendelkezésre kell bocsátani az alapvető szerződési feltételek összefoglalását. Az összehasonlíthatóság és a megfelelési költségek csökkentése érdekében indokolt, hogy a BEREC készítsen egy mintát a szerződések összefoglalásához.

(233)  Az elektronikus hírközlési ágazat sajátosságai a horizontális szerződési szabályokon túl megkövetelik néhány további, a végfelhasználókat védő előírás alkalmazását. A végfelhasználókat ugyanis tájékoztatni kell a kínált szolgáltatások minőségéről, az ajánlatok és a szerződésbontás feltételeiről, az alkalmazandó díjcsomagokról és a különleges árazási feltételek alá tartozó termékek díjairól. Ezek az információk lényegesek az internet-hozzáférési szolgáltatások, a nyilvános személyközi kommunikációs szolgáltatások és a műsorterjesztésre használt átviteli szolgáltatások nyújtói esetében. A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtójával szemben nem szabad a szerződésekre vonatkozó tájékoztatási követelményeket támasztani, amennyiben a szolgáltató, illetve a kapcsolt vállalkozások vagy személyek nem részesülnek sem közvetlenül, sem közvetetten díjazásban az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásáért. Ilyen helyzetben lehet például egy olyan egyetem, amely az egyetemi campus területén ingyenes hozzáférést biztosít a látogatók számára a wifi-hálózatához, anélkül hogy bármilyen díjazásban részesülne akár a felhasználók részéről, akár reklámbevételekből az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásáért. Annak érdekében, hogy a végfelhasználók tájékozott döntéseket hozhassanak, fontos e lényeges információkat egyszerű és érthető formában megadni a szerződéskötés előtt. Szintúgy rendelkezésre kell bocsátani az alapvető szerződési feltételek összefoglalását. Az összehasonlíthatóság és a megfelelési költségek csökkentése érdekében indokolt, hogy a Bizottság a BEREC Hivatallal folytatott konzultációt követően egy mintát fogadjon el a szerződések összefoglalásához. A szerződéskötést megelőző tájékoztatás, továbbá az összefoglaló mintája a végleges szerződés szerves részét kell, hogy képezze.

 

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

235 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(235)  A végberendezések tekintetében a fogyasztói szerződésnek ki kell térnie a berendezés használatára vonatkozó, szolgáltató általi összes korlátozásra – amennyiben az ilyen korlátozásokat a nemzeti jogszabályok nem tiltják –, például a nem kártyafüggetlen mobil eszközökre, valamint a szerződés (akár a meghatározott lejárati időpontban, akár előtte történő) megszűnésekor esedékes díjakra, ideértve a készülék megtartásával kapcsolatos költségeket is. A végberendezésekre vonatkozó megállapodások idő előtti felbontása esetén a fizetendő díjak és egyéb ajánlati előnyök a szokásos értékvesztés alapján és az eltelt idő figyelembevételével számítandók ki.

(235)  A végberendezések tekintetében a fogyasztói szerződésnek ki kell térnie a berendezés használatára vonatkozó, szolgáltató általi összes korlátozásra – amennyiben az ilyen korlátozásokat a nemzeti jogszabályok nem tiltják –, például a nem kártyafüggetlen mobil eszközökre, valamint a szerződés (akár a meghatározott lejárati időpontban, akár előtte történő) megszűnésekor esedékes díjakra, ideértve a készülék megtartásával kapcsolatos költségeket is. Ha a végfelhasználó úgy dönt, hogy megtartja a szerződés megkötésekor a szerződéssel együtt kedvezményesen biztosított végberendezést, a fogyasztó által fizetendő bármely kompenzáció összege nem haladhatja meg a végberendezés a szerződés megkötésekor érvényes időarányos maradványértékét vagy a szolgáltatási díj szerződés lejáratáig fennmaradó részét, hogy melyik az alacsonyabb. A tagállamok más módszereket is választhatnak a kompenzáció mértékének kiszámítására, amennyiben ez a mérték megegyezik e kiszámított kompenzációval, vagy annál alacsonyabb. A szolgáltatónak legkésőbb a kompenzáció kifizetését követően a végberendezés más hálózatokon való használatára vonatkozó bármilyen korlátozást díjmentesen meg kell szüntetnie.

 

Módosítás    47

Irányelvre irányuló javaslat

237 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(237)  Az ajánlatokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos átlátható, naprakész és összehasonlítható információk megléte a több szolgáltató versenyén alapuló piacokon alapvetően fontos elem a fogyasztók számára. A szolgáltatások végfelhasználóinak a könnyen hozzáférhető formában közzétett információk alapján könnyen össze kell tudniuk hasonlítani a piacon kínált különféle szolgáltatások árait. Annak érdekében, hogy a végfelhasználók könnyen össze tudják hasonlítani az árakat és a szolgáltatásokat , a nemzeti szabályozó hatóságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy az információk (többek között a díjszabások, a szolgáltatás minősége, a biztosított végberendezésekkel kapcsolatos korlátozások és egyéb vonatkozó statisztikák) tekintetében nagyobb átláthatóságot követeljenek meg az elektronikus hírközlő hálózatokat működtető és/vagy a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoktól. E követelményeknek kellő figyelemmel kell lenniük a szóban forgó hálózatok vagy szolgáltatások jellegére. A hatóságoknak képeseknek kell lenniük annak biztosítására is, hogy harmadik feleknek joguk legyen díjmentesen használni az ilyen vállalkozások által közzétett, nyilvánosan hozzáférhető információkat az összehasonlításhoz .

(237)  Az ajánlatokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos átlátható, naprakész és összehasonlítható információk megléte a több szolgáltató versenyén alapuló piacokon alapvetően fontos elem a fogyasztók számára. A szolgáltatások végfelhasználóinak a könnyen hozzáférhető formában közzétett információk alapján könnyen össze kell tudniuk hasonlítani a piacon kínált különféle szolgáltatások árait. Annak érdekében, hogy a végfelhasználók könnyen össze tudják hasonlítani az árakat és a szolgáltatásokat, a nemzeti szabályozó hatóságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy az információk (többek között a díjszabások, a szolgáltatás minősége, a biztosított végberendezésekkel kapcsolatos korlátozások és egyéb vonatkozó statisztikák) tekintetében nagyobb átláthatóságot követeljenek meg az elektronikus hírközlő hálózatokat működtető és/vagy internet-hozzáférési szolgáltatást, személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoktól és a műsorterjesztésre használt átviteli szolgáltatások nyújtóitól. E követelményeknek kellő figyelemmel kell lenniük a szóban forgó hálózatok vagy szolgáltatások jellegére. A hatóságoknak képeseknek kell lenniük annak biztosítására is, hogy harmadik feleknek joguk legyen díjmentesen használni az ilyen vállalkozások által közzétett, nyilvánosan hozzáférhető információkat az összehasonlításhoz .

 

Módosítás    48

Irányelvre irányuló javaslat

240 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(240)  A független összehasonlító eszközöknek műveletileg függetlennek kell lenniük a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóitól. Fenntartásukat végezheti valamely magánvállalkozás, az illetékes hatóság vagy annak megbízottja, de mindenképpen meghatározott minőségi kritériumok alapján kell működniük, többek között meg kell adniuk tulajdonosuk nevét, pontos és naprakész információkat kell tartalmazniuk, meg kell adniuk a legutóbbi frissítés idejét, továbbá világos és objektív szempontok alapján – minél több ajánlat figyelembevételével és a piac jelentős részének lefedésével – kell elvégezniük a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások összehasonlítását. A tagállamoknak kell meghatározniuk, hogy az összehasonlító eszközökben milyen gyakorisággal kell felülvizsgálni és frissíteni a végfelhasználók rendelkezésére bocsátott adatokat, figyelemmel arra, hogy a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói milyen gyakran vizsgálják felül díjszabási és minőségi adataikat. Amennyiben egy tagállamban csak egy összehasonlító eszköz jött létre, és az felfüggeszti működését, vagy már nem felel meg az említett minőségi követelményeknek, a tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy a végfelhasználók észszerű időn belül hozzáférést kapjanak egy másik országos szintű összehasonlító eszközökhöz.

(240)  A független összehasonlító eszközöknek műveletileg függetlennek kell lenniük a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóitól. Fenntartásukat végezheti valamely magánvállalkozás, az illetékes hatóság vagy annak megbízottja, de mindenképpen meghatározott minőségi kritériumok alapján kell működniük, többek között meg kell adniuk tulajdonosuk nevét, pontos és naprakész információkat kell tartalmazniuk, meg kell adniuk a legutóbbi frissítés idejét, továbbá világos és objektív szempontok alapján – minél több ajánlat figyelembevételével és a piac jelentős részének lefedésével – kell elvégezniük a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások összehasonlítását. A keresési találatokat illetően egyetlen szolgáltató sem részesíthető kedvező elbánásban azon túl, ami ezeken az egyértelmű objektív kritériumokon alapul. A tagállamoknak kell meghatározniuk, hogy az összehasonlító eszközökben milyen gyakorisággal kell felülvizsgálni és frissíteni a végfelhasználók rendelkezésére bocsátott adatokat, figyelemmel arra, hogy a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói milyen gyakran vizsgálják felül díjszabási és minőségi adataikat. Amennyiben egy tagállamban csak egy összehasonlító eszköz jött létre, és az felfüggeszti működését, vagy már nem felel meg az említett minőségi követelményeknek, a tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy a végfelhasználók észszerű időn belül hozzáférést kapjanak egy másik országos szintű összehasonlító eszközökhöz.

 

Módosítás    49

Irányelvre irányuló javaslat

241 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(241)  A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások alkalmazásával kapcsolatos közérdekű kérdések megválaszolása és a mások jogai és szabadságai védelmének ösztönzése érdekében az illetékes hatóságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy a szolgáltatók segítségével az ilyen szolgáltatások alkalmazásával kapcsolatos közérdekű tájékoztatást állítsanak össze és terjesszenek. Ez tartalmazhat a leggyakoribb jogsértésekkel és azok jogi következményeivel kapcsolatos, például a szerzői jogok megsértésével, más törvénybe ütköző használattal és az ártalmas tartalom terjesztésével kapcsolatos közérdekű információkat, valamint a személyes biztonságot fenyegető – például személyes adatok bizonyos körülmények között történő megadásakor fennálló – kockázatokkal szembeni védelemre, továbbá a magánéletet és a személyes adatokat fenyegető kockázatokkal szembeni védelemre vonatkozó tanácsokat és eszközöket, illetve a gyermekek és sérülékeny személyek védelmét lehetővé tevő könnyen használható és konfigurálható szoftverek vagy szoftveropciók elérhetőségét. A tájékoztatás az ebben az irányelvben meghatározott együttműködési eljárás révén koordinálható. Az ilyen közérdekű tájékoztatást szükség esetén aktualizálni kell, és könnyen érthető, az egyes tagállamok által meghatározott formában, valamint a nemzeti hatóságok weboldalain kell közzétenni. A nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy arra kötelezhessék a szolgáltatókat, hogy azok ezt az egységesített tájékoztatást a nemzeti szabályozó hatóságok által megfelelőnek ítélt módon valamennyi fogyasztójukhoz eljuttassák. Ezen információk terjesztése azonban nem róhat túlzott terheket a vállalkozásokra. A tagállamoknak ezt a terjesztést a vállalkozásoknak a végfelhasználóikkal való kommunikáció során rendszerint alkalmazott módon kell kérniük.

(241)  A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások alkalmazásával kapcsolatos közérdekű kérdések megválaszolása és a mások jogai és szabadságai védelmének ösztönzése érdekében az illetékes hatóságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy a szolgáltatók segítségével az ilyen szolgáltatások alkalmazásával kapcsolatos közérdekű tájékoztatást állítsanak össze és terjesszenek. Ez tartalmazhat a leggyakoribb jogsértésekkel és azok jogi következményeivel kapcsolatos közérdekű információkat, valamint a személyes biztonságot fenyegető – például személyes adatok bizonyos körülmények között történő megadásakor fennálló – kockázatokkal szembeni védelemre, továbbá a magánéletet és a személyes adatokat fenyegető kockázatokkal szembeni védelemre vonatkozó tanácsokat és eszközöket, illetve a gyermekek és sérülékeny személyek védelmét lehetővé tevő könnyen használható és konfigurálható szoftverek vagy szoftveropciók elérhetőségét. A tájékoztatás az ebben az irányelvben meghatározott együttműködési eljárás révén koordinálható. Az ilyen közérdekű tájékoztatást szükség esetén aktualizálni kell, és könnyen érthető, az egyes tagállamok által meghatározott formában, valamint a nemzeti hatóságok weboldalain kell közzétenni. A nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy arra kötelezhessék a szolgáltatókat, hogy azok ezt az egységesített tájékoztatást a nemzeti szabályozó hatóságok által megfelelőnek ítélt módon valamennyi fogyasztójukhoz eljuttassák. Ezen információk terjesztése azonban nem róhat túlzott terheket a szolgáltatókra. A tagállamoknak ezt a terjesztést a szolgáltatóknak a végfelhasználóikkal való kommunikáció során rendszerint alkalmazott módon kell kérniük.

 

Módosítás    50

Irányelvre irányuló javaslat

243 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(243)  A nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy nyomon kövessék a szolgáltatások minőségét és szisztematikus adatgyűjtést végezzenek a területükön kínált szolgáltatások minőségével kapcsolatban , kitérve a fogyatékossággal élő végfelhasználók számra nyújtott szolgáltatásokra. Ezeket az információkat olyan szempontok alapján kell gyűjteni, amelyek lehetővé teszik a szolgáltatók és tagállamok közötti összehasonlítást. Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó, versenykörnyezetben működő vállalkozások esetében valószínűsíthető, hogy a szolgáltatásaikra vonatkozó megfelelő és naprakész információkat kereskedelmi előnyszerzés érdekében nyilvánosan elérhetővé teszik. Ezzel együtt a nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy előírhassák az ilyen információk közzétételét abban az esetben, ha kimutatható, hogy az ilyen információ ténylegesen nem áll a nyilvánosság rendelkezésére. A nemzeti szabályozó hatóságoknak elő kell írniuk a szolgáltatók által használandó mérési módszereket is annak érdekében, hogy a megadott adatok könnyebben hasonlíthatóak legyenek. Az uniós szintű összehasonlíthatóság előmozdítása és a megfeleléssel járó költségek csökkentése érdekében indokolt, hogy a BEREC iránymutatásokat fogadjon el a szolgáltatások releváns minőségi paramétereiről, amelyeket a nemzeti szabályozó hatóságoknak messzemenően figyelembe kell venniük.

(243)  A nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy nyomon kövessék a szolgáltatások minőségét és szisztematikus adatgyűjtést végezzenek a területükön kínált szolgáltatások minőségével kapcsolatban , kitérve a fogyatékossággal élő végfelhasználók számra nyújtott szolgáltatásokra. Ezeket az információkat olyan szempontok alapján kell gyűjteni, amelyek lehetővé teszik a szolgáltatók és tagállamok közötti összehasonlítást. Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó, versenykörnyezetben működő vállalkozások esetében valószínűsíthető, hogy a szolgáltatásaikra vonatkozó megfelelő és naprakész információkat kereskedelmi előnyszerzés érdekében nyilvánosan elérhetővé teszik. Ha egy elektronikus hírközlési szolgáltató a szolgáltatás műszaki nyújtásával kapcsolatos okok miatt nem tudja a szolgáltatás minőségét ellenőrizni, vagy nem szolgáltatja a minőség minimális szintjét, akkor nem írható elő számára a szolgáltatás minőségével kapcsolatos információk szolgáltatása. Ezzel együtt a nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy előírhassák az ilyen információk közzétételét abban az esetben, ha kimutatható, hogy az ilyen információ ténylegesen nem áll a nyilvánosság rendelkezésére. A nemzeti szabályozó hatóságoknak elő kell írniuk a szolgáltatók által használandó mérési módszereket is annak érdekében, hogy a megadott adatok könnyebben hasonlíthatóak legyenek. Az uniós szintű összehasonlíthatóság előmozdítása és a megfeleléssel járó költségek csökkentése érdekében indokolt, hogy a BEREC iránymutatásokat fogadjon el a szolgáltatások releváns minőségi paramétereiről, amelyeket a nemzeti szabályozó hatóságoknak messzemenően figyelembe kell venniük.

 

Módosítás    51

Irányelvre irányuló javaslat

244 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(244)  A versenykörnyezet nyújtotta előnyök teljes mértékű kihasználása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a fogyasztók tájékozottan választhassanak és szolgáltatót válthassanak, amikor számukra az a legelőnyösebb. Alapvető annak biztosítása, hogy ennek során ne ütközzenek jogi, műszaki vagy gyakorlati akadályokba – beleértve a szerződéses feltételeket, eljárásokat, díjakat stb. Ez nem zárja ki az észszerű szerződéses minimumidőtartam meghatározását a fogyasztói szerződésekben, amely nem lehet több 24 hónapnál. A tagállamok számára mindazonáltal lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ennél rövidebb maximális időtartamot is meghatározzanak a nemzeti körülmények, például a verseny intenzitása és a hálózati beruházások stabilitása fényében. Az elektronikus hírközlési szolgáltatási szerződéstől függetlenül a fogyasztók számára vonzóbb és kedvezőbb lehet az ennél hosszabb visszatérítési időszak alkalmazása a fizikai összeköttetés kapcsán. Az ilyen fogyasztói kötelezettségvállalások fontosak lehetnek a nagyon nagy kapacitású hálózatok egészen vagy csaknem a végfelhasználás helyéig történő kiépítésének ösztönzésében, ami elképzelhető kereslet-összevonó felhasználói csoportok révén is, csökkentve a hálózatüzemeltetők által vállalt kezdeti igénybevételi kockázatokat. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások szolgáltatói közötti váltás ebben az irányelvben biztosított jogát mindazonáltal nem korlátozhatja a fizikai összeköttetésre vonatkozó szerződésben előírt visszatérítési időszak.

(244)  A versenykörnyezet nyújtotta előnyök teljes mértékű kihasználása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a fogyasztók tájékozottan választhassanak és szolgáltatót válthassanak, amikor számukra az a legelőnyösebb. Alapvető annak biztosítása, hogy ennek során ne ütközzenek jogi, műszaki vagy gyakorlati akadályokba – beleértve a szerződéses feltételeket, eljárásokat, díjakat stb. Ez nem zárja ki az észszerű szerződéses minimumidőtartam meghatározását a fogyasztói szerződésekben, amely nem lehet több 24 hónapnál. A tagállamok számára mindazonáltal lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ennél rövidebb maximális időtartamot is meghatározzanak a nemzeti körülmények, például a verseny intenzitása és a hálózati beruházások stabilitása fényében, a szolgáltatóknak pedig ajánlaniuk kell legalább egy, 12 hónapos vagy annál rövidebb időtartamú szerződést. Az elektronikus hírközlési szolgáltatási szerződéstől függetlenül a fogyasztók számára vonzóbb és kedvezőbb lehet az ennél hosszabb visszatérítési időszak alkalmazása a fizikai összeköttetés kapcsán. Az ilyen fogyasztói kötelezettségvállalások fontosak lehetnek a nagyon nagy kapacitású hálózatok egészen vagy csaknem a végfelhasználás helyéig történő kiépítésének ösztönzésében, ami elképzelhető kereslet-összevonó felhasználói csoportok révén is, csökkentve a hálózatüzemeltetők által vállalt kezdeti igénybevételi kockázatokat. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások szolgáltatói közötti váltás ebben az irányelvben biztosított jogát mindazonáltal nem korlátozhatja a fizikai összeköttetésre vonatkozó szerződésben előírt visszatérítési időszak, és ezek a szerződések nem terjedhetnek ki a végberendezésekre vagy az internet-hozzáférést lehetővé tevő berendezésekre, például a készülékekre, routerekre vagy modemekre.

 

Módosítás    52

Irányelvre irányuló javaslat

245 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(245)  A fogyasztók számára lehetővé kell tenni a szerződés költségmentes felbontását akkor is, ha a szerződés időtartama a minimális szerződési időtartamot követően automatikusan meghosszabbodik.

(245)  A fogyasztók számára lehetővé kell tenni a szerződés költségmentes felbontását akkor is, ha a szerződés időtartama a szerződési időtartamot követően automatikusan meghosszabbodik.

 

Módosítás    53

Irányelvre irányuló javaslat

246 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(246)  A számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói által a szerződésben rögzített feltételeken végzett, a végfelhasználó szempontjából kedvezőtlen módosítások – úgymint a díjak, a díjcsomagok, az adatforgalmi korlátozások, az adatátviteli sebességek, a lefedettség vagy a személyes adatok feldolgozásának megváltozása – feljogosítják a végfelhasználót a szerződés költségmentes felbontására, még akkor is, ha e kedvezőtlen módosítások kedvező változásokkal járnak együtt.

(246)  A számfüggő nyilvános internet-hozzáférési szolgáltatások vagy a személyközi kommunikációs szolgáltatások, illetve a műsorterjesztésre használt átviteli szolgáltatások nyújtói által a szerződésben javasolt feltételeken végzett, a végfelhasználó szempontjából kedvezőtlen módosítások – úgymint a díjak, a díjcsomagok, az adatforgalmi korlátozások, az adatátviteli sebességek, a lefedettség vagy a személyes adatok feldolgozásának megváltozása – feljogosítják a végfelhasználót a szerződés költségmentes felbontására, még akkor is, ha e kedvezőtlen módosítások kedvező változásokkal járnak együtt. A végfelhasználókat tartós adathordozón, például papíron, pendrive-on, CD-n, DVD-n, memóriakártyán, a számítógép merevlemezén, illetve e-mailben értesíteni kell a szerződéses feltételek bármely változásáról.

 

Módosítás    54

Irányelvre irányuló javaslat

248 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(248)  A számhordozhatóság az elektronikus távközlési piacon a választék és a hatékony verseny egyik kulcsfontosságú előmozdítója. Azt jelenti, hogy azok a végfelhasználók, akik ezt kérik, a szolgáltatást nyújtó vállalkozástól függetlenül megtarthatják hívószámukat (hívószámaikat) a nyilvános telefonhálózatban. Ez az irányelv nem terjed ki a helyhez kötött és nem helyhez kötött nyilvános telefonhálózati csatlakozások közötti számhordozhatóság szolgáltatására. A tagállamok azonban alkalmazhatnak a helyhez kötött szolgáltatásokat nyújtó hálózatok és a mobilhálózatok közötti számhordozásra vonatkozó rendelkezéseket.

(248)  A számhordozhatóság az elektronikus távközlési piacon a választék és a hatékony verseny egyik kulcsfontosságú előmozdítója. Azt jelenti, hogy azok a végfelhasználók, akik ezt kérik, a szolgáltatótól függetlenül, a szolgáltatóváltás közötti korlátozott időre megtarthatják hívószámukat (hívószámaikat) a nyilvános telefonhálózatban. Ez az irányelv nem terjed ki a helyhez kötött és nem helyhez kötött nyilvános telefonhálózati csatlakozások közötti számhordozhatóság szolgáltatására. A tagállamok azonban alkalmazhatnak a helyhez kötött szolgáltatásokat nyújtó hálózatok és a mobilhálózatok közötti számhordozásra vonatkozó rendelkezéseket.

 

Módosítás    55

Irányelvre irányuló javaslat

251 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(251)  A számhordozhatóság alapvetően fontos tényező a fogyasztók választása és a versenyképes elektronikus hírközlési piacokon a hatékony verseny megkönnyítése érdekében, és azt minimális határidőn belül kell megvalósítani, úgy, hogy a hívószám aktiválása egy munkanapon belül megtörténjen, és a felhasználó ne tapasztaljon egy munkanapnál hosszabb szolgáltatáskiesést. Az egyablakos ügyintézés és a zökkenőmentes szolgáltatóváltás megkönnyítése érdekében a szolgáltatóváltás folyamatát az átvevő szolgáltatónak kell irányítania. A nemzeti szabályozó hatóságok előírhatják a számhordozás globális folyamatát, figyelembe véve a szerződésekkel kapcsolatos nemzeti rendelkezéseket és a technológiai fejlesztéseket. Mindazonáltal a tapasztalat néhány tagállamban azt mutatja, hogy előfordulhat, hogy a fogyasztókat hozzájárulásuk nélkül szolgáltatóváltásra kényszerítik. Míg e kérdéssel elsősorban a bűnüldöző hatóságoknak kellene foglalkozniuk, a tagállamok számára biztosítani kell a jogot, hogy a szolgáltatóváltás tekintetében arányos minimális intézkedéseket – ideértve megfelelő szankciók kikényszerítését – írhassanak elő, ezáltal a lehető legkisebbre csökkentve a kockázatokat, és biztosítva a fogyasztók védelmét az átállási folyamat során, de megtartva az eljárás előnyeit a fogyasztó számára.

(251)  A számhordozhatóságot minimális határidőn belül kell megvalósítani, úgy, hogy a hívószám aktiválása egy munkanapon belül megtörténjen, és a fogyasztó ne tapasztaljon a meghatározott időponttól számított egy munkanapnál hosszabb szolgáltatáskiesést. Az egyablakos ügyintézés és a zökkenőmentes szolgáltatóváltás megkönnyítése érdekében a szolgáltatóváltás folyamatát az átvevő szolgáltatónak kell irányítania. A nemzeti szabályozó hatóságok előírhatják a számhordozás globális folyamatát, figyelembe véve a szerződésekkel kapcsolatos nemzeti rendelkezéseket és a technológiai fejlesztéseket. Ez magában foglalja azt a követelményt, hogy a számhordozást adott esetben vezeték nélküli szolgáltatásnyújtás keretében végezzék el, kivéve, ha a végfelhasználó másként kéri. Mindazonáltal a tapasztalat néhány tagállamban azt mutatja, hogy előfordulhat, hogy a fogyasztókat hozzájárulásuk nélkül szolgáltatóváltásra kényszerítik. Míg e kérdéssel elsősorban a bűnüldöző hatóságoknak kellene foglalkozniuk, a tagállamok számára biztosítani kell a jogot, hogy a szolgáltatóváltás tekintetében arányos minimális intézkedéseket – ideértve megfelelő szankciók kikényszerítését – írhassanak elő, ezáltal a lehető legkisebbre csökkentve a kockázatokat, és biztosítva a fogyasztók védelmét az átállási folyamat során, de megtartva az eljárás előnyeit a fogyasztó számára. A hordozható számokhoz való jogot a szerződéses feltételek nem korlátozhatják.

 

Módosítás    56

Irányelvre irányuló javaslat

251 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(251a)  Annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatóváltás és számhordozás az ezen irányelvben előírt határidőkön belül megtörténjen, a tagállamoknak meg kell követelniük a szolgáltatókról, hogy kártérítési intézkedéseket hozzanak, ha nem tartják be a végfelhasználóval kötött megállapodást. Ezeknek az intézkedéseknek a megállapodás betartásával kapcsolatos késedelem időtartamához mérten arányosnak kell lenniük.

 

Módosítás    57

Irányelvre irányuló javaslat

252 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(252)  A számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokból és más szolgáltatásokból, például lineáris műsorszolgáltatásokból vagy készülékekből álló csomagok használata egyre elterjedtebb, és fontos eleme a versenynek. Jóllehet ezek a csomagok sokszor előnyösek a végfelhasználó szempontjából, megnehezíthetik, illetve költségessé tehetik a szolgáltatóváltást, és szerződéses csapdát idézhetnek elő. Amennyiben a szerződés felbontása és a szolgáltatóváltás tekintetében, valamint a valamely csomag részét képező termékek megszerzéséhez kötődő szerződéses kötelezettségek értelmében különböző szerződéses szabályok alkalmazandók, valóban sérül a végfelhasználóknak a csomag egyes részei vagy egésze tekintetében való szolgáltatóváltáshoz fűződő, ezen irányelv szerinti joga. Ennek az irányelvnek a szerződésekre, az átláthatóságra, a szerződés időtartamára és felbontására, valamint a szolgáltatóváltásra vonatkozó rendelkezései ezért a csomagok minden elemére alkalmazandók, kivéve ha a csomag nem elektronikus távközlési elemeire a fogyasztó szempontjából még kedvezőbb előírások vonatkoznak. Az egyéb szerződéses elemek, úgymint a szerződés megszegése esetén hozható intézkedések tekintetében a csomag megfelelő elemére vonatkozó szabályok alkalmazandók, például az áruk értékesítésére vagy a digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződések szabályai. Az említett okokból nem engedhető meg, hogy egy fogyasztó az eredeti szerződési időtartam szerződés szerinti meghosszabbodása miatt ne válthasson szolgáltatót.

(252)  A számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő, de legalább a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokból és más szolgáltatásokból, például lineáris műsorszolgáltatásokból vagy végberendezésekből, például az ugyanazon szolgáltató által kínált és az ugyanazon szerződés tárgyát képező készülékekből álló csomagok használata egyre elterjedtebb, és fontos eleme a versenynek. E cikk alkalmazásában a csomagot úgy kell érteni, mint ami tartalmaz egy internet-hozzáférést számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatással, vagy internet-hozzáférési szolgáltatást és/vagy egy számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatást, különböző, de egymást kiegészítő szolgáltatásokkal – kivéve a gépek közötti szolgáltatások nyújtására használt átviteli szolgáltatásokat – és/vagy az ugyanezen szolgáltató által biztosított végberendezéseket vagy i. ugyanazon szerződés keretében, vagy ii. ugyanazon szerződés és alszerződések keretében, vagy iii. ugyanazon szerződés és kapcsolódó szerződések keretében, amelyek egységes kombinált árat biztosítanak. Jóllehet ezek a csomagok sokszor előnyösek a fogyasztó szempontjából, megnehezíthetik, illetve költségessé tehetik a szolgáltatóváltást, és szerződéses csapdát idézhetnek elő. Amennyiben a szerződés felbontása és a szolgáltatóváltás tekintetében, valamint a valamely csomag részét képező termékek megszerzéséhez kötődő szerződéses kötelezettségek értelmében különböző szerződéses szabályok alkalmazandók, valóban sérül a végfelhasználóknak a csomag egyes részei vagy egésze tekintetében való szolgáltatóváltáshoz fűződő, ezen irányelv szerinti joga. Ennek az irányelvnek a szerződésekre, az átláthatóságra, a szerződés időtartamára és felbontására, valamint a szolgáltatóváltásra vonatkozó rendelkezései ezért a csomagok minden elemére alkalmazandók, kivéve ha a csomag nem elektronikus távközlési elemeire a fogyasztó szempontjából még kedvezőbb előírások vonatkoznak. Az egyéb szerződéses elemek, úgymint a szerződés megszegése esetén hozható intézkedések tekintetében a csomag megfelelő elemére vonatkozó szabályok alkalmazandók, például az áruk értékesítésére vagy a digitális tartalom szolgáltatására vonatkozó szerződések szabályai. Az említett okokból nem engedhető meg, hogy egy fogyasztó a szerződési időtartam szerződés szerinti meghosszabbodása miatt ne válthasson szolgáltatót. A tagállamoknak meg kell tartaniuk mérlegelési jogkörüket a csomagok egyes elemeinek előmozdítására olyan esetekben, amikor ezek jellege eltérő szabályozási megközelítést kíván, például azért, mert ezekkel az elemekkel más ágazatspecifikus rendelet foglalkozik, vagy a piaci módszerek változásaihoz történő alkalmazkodásra.

 

Módosítás    58

Irányelvre irányuló javaslat

254 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(254)  Az Európai Unió Alapjogi Chartája és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye célkitűzéseivel összhangban a keretszabályozásnak biztosítania kell, hogy valamennyi felhasználó – beleértve a fogyatékossággal élő végfelhasználókat, az idős korú és a különleges szociális helyzetű felhasználókat is – könnyen hozzáférjen magas színvonalú, megfizethető szolgáltatásokhoz. Az Amszterdami Záróokmányhoz csatolt 22. nyilatkozat értelmében az EUMSZ 114 . cikke szerinti intézkedések kidolgozása során az uniós intézmények kötelesek figyelembe venni a fogyatékossággal élők szükségleteit.

(254)  A Charta és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye célkitűzéseivel összhangban a keretszabályozásnak biztosítania kell, hogy az Unión belüli lakóhelyétől függetlenül valamennyi végfelhasználó – beleértve a fogyatékossággal élő végfelhasználókat, az idősebbeket és a különleges szociális helyzetű felhasználókat is – könnyen és egyenlő módon hozzáférjen magas színvonalú, megfizethető és hozzáférhető szolgáltatásokhoz. Az Amszterdami Záróokmányhoz csatolt 22. nyilatkozat értelmében az EUMSZ 114. cikke szerinti intézkedések kidolgozása során az uniós intézmények kötelesek figyelembe venni a fogyatékossággal élők szükségleteit.

 

Módosítás    59

Irányelvre irányuló javaslat

255 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(255)  A végfelhasználóknak teljesen díjmentesen, bármilyen formában történő fizetés nélkül el kell tudniuk érni a segélyhívó szolgálatokat vészhelyzeti kommunikáció keretében bármilyen olyan eszközről, amely lehetővé teszi a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatás nyújtását, akkor is, ha más tagállamban barangoló szolgáltatást vesznek igénybe. A vészhelyzeti kommunikáció nem csak hanghívást, hanem rövid szöveges üzenetet (SMS), videohívást vagy más kommunikációs formákat is támogat, ha azokat az adott tagállamban használni lehet a segélyhívó szolgálatok eléréséhez. Vészhelyzeti kommunikációt az (EU) 2015/758 európai parlamenti és tanácsi rendelet41 szerinti fedélzeti e-segélyhívó rendszerről is lehet indítani.

(255)  A végfelhasználóknak teljesen díjmentesen, bármilyen formában történő fizetés nélkül el kell tudniuk érni a segélyhívó szolgálatokat vészhelyzeti kommunikáció keretében bármilyen olyan eszközről, amely lehetővé teszi a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatás nyújtását, akkor is, ha más tagállamban barangoló szolgáltatást vagy ha magán távközlési hálózatokat vesznek igénybe. A vészhelyzeti kommunikáció nem csak hanghívást, hanem valós idejű szöveges kommunikációt, videohívást vagy más kommunikációs formákat is támogat, többek között harmadik fél által nyújtott továbbító szolgáltatások felhasználásával, ha azokat az adott tagállamban használni lehet a segélyhívó szolgálatok eléréséhez. Vészhelyzeti kommunikációt az (EU) 2015/758 európai parlamenti és tanácsi rendelet41 szerinti fedélzeti e-segélyhívó rendszerről is lehet indítani. Azonban a tagállamoknak kell eldönteniük, hogy melyik számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatás alkalmas a segélyhívó szolgálat számára, beleértve azt a lehetőséget is, hogy ezeket az opciókat a hangkommunikációra és a fogyatékossággal élő végfelhasználók szempontjából azzal egyenértékű szolgáltatásra korlátozzák, illetve hogy további opciókat biztosítsanak a nemzeti közbiztonsági válaszpontokkal kötött megállapodás szerint. Az újabb technológiai fejlemények, illetve a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások figyelembe vétele érdekében a Bizottságnak – a nemzeti szabályozó hatóságokkal, a vészhelyzeti szolgálatokkal és a szabványosítási szervekkel és más érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások útján kell felmérnie a segélyhívó szolgáltatásokhoz való pontos és megbízható hozzáférés biztosításának megvalósíthatóságát.

__________________

__________________

41Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/758 rendelete a 112-es egységes európai segélyhívó szolgáltatáson alapuló fedélzeti e-segélyhívó rendszer kiépítésével összefüggő típus-jóváhagyási követelményekről és a 2007/46/EK irányelv módosításáról (HL L 123., 2015.5.19., 77. o.).

41Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/758 rendelete a 112-es egységes európai segélyhívó szolgáltatáson alapuló fedélzeti e-segélyhívó rendszer kiépítésével összefüggő típus-jóváhagyási követelményekről és a 2007/46/EK irányelv módosításáról (HL L 123., 2015.5.19., 77. o.).

 

Módosítás    60

Irányelvre irányuló javaslat

256 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(256)  A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a végfelhasználóknak a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások megbízható és pontos hozzáférést biztosítsanak a segélyhívó szolgálatokhoz, figyelembe véve a nemzeti előírásokat és követelményeket. Amennyiben a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nem adott minőségű szolgáltatás nyújtására beállított kapcsolaton keresztül nyújtják, előfordulhat, hogy a szolgáltató nem tudja garantálni, hogy a szolgáltatásán keresztül indított segélyhívásokat mindig a legmegfelelőbb közbiztonsági válaszponthoz irányítják. Az ilyen hálózatfüggetlen vállalkozások, vagyis a nyilvános kommunikációs hálózatüzemeltetővel nem integrált vállalkozások számára a hívó helyének azonosítása műszakilag nem minden esetben lehetséges. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a segélyhívó szolgálatok felé mihamarabb megbízható és pontos kapcsolat, illetve átirányítás váljon lehetővé annak érdekében, hogy a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó hálózatfüggetlen szolgáltatók más kommunikációs szolgáltatókhoz hasonló szinten tudják teljesíteni a segélyhívó szolgálatok elérhetőségére és a hívó helyének azonosítására vonatkozó kötelezettséget.

(256)  A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a végfelhasználóknak a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók megbízható és pontos hozzáférést biztosítsanak a segélyhívó szolgálatokhoz, figyelembe véve a nemzeti előírásokat és követelményeket, továbbá a nemzeti közbiztonsági válaszpontok képességeit. Amennyiben a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nem adott minőségű szolgáltatás nyújtására beállított kapcsolaton keresztül nyújtják, előfordulhat, hogy a szolgáltató nem tudja garantálni, hogy a szolgáltatásán keresztül indított segélyhívásokat mindig a legmegfelelőbb közbiztonsági válaszponthoz irányítják. Az ilyen hálózatfüggetlen szolgáltatók, vagyis a nyilvános kommunikációs hálózatüzemeltetővel nem integrált szolgáltatók számára a hívó helyének azonosítása műszakilag nem minden esetben lehetséges. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a segélyhívó szolgálatok felé mihamarabb megbízható és pontos kapcsolat, illetve átirányítás váljon lehetővé annak érdekében, hogy a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó hálózatfüggetlen szolgáltatók más kommunikációs szolgáltatókhoz hasonló szinten tudják teljesíteni a segélyhívó szolgálatok elérhetőségére és a hívó helyének azonosítására vonatkozó kötelezettséget. Amennyiben még nem hajtottak végre ilyen előírásokat, és nem hozták létre a kapcsolódó közbiztonsági válaszpontokat, akkor nem lehet a hálózatfüggetlen, számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások esetében megkövetelni, hogy a segélyhívó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosítsanak céljából, kivéve ha ez műszakilag vagy gazdaságilag megvalósítható. Ennek keretében egy tagállam például kijelölhet egyetlen központi közbiztonsági válaszpontot a segélyhívások fogadására. Mindazonáltal az ilyen szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell a végfelhasználókat, hogy mikor nem támogatják a 112 szolgáltatáshoz való hozzáférést vagy a hívó helyének azonosítását.

 

Módosítás    61

Irányelvre irányuló javaslat

256 b preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(256b)  A segélyhívások megválaszolása és kezelése tekintetében a tagállami jelentéstétel és teljesítményértékelés jelenleg hiányos. A Bizottságnak ezért a nemzeti szabályozó hatóságokkal és a segélyhívó szolgálatokkal való konzultációt követően a tagállami segélyhívó szolgálatokra alkalmazható teljesítménymutatókat kell elfogadnia, és jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a „112” európai segélyhívó szám végrehajtásának eredményességéről és a teljesítménymutatók működéséről.

 

Módosítás    62

Irányelvre irányuló javaslat

257 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(257)  A tagállamoknak egyedi intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy a segélyhívó szolgáltatások – beleértve a „112”-t – a fogyatékossággal élő végfelhasználók, különösen a siket, halláskárosult, beszédsérült és siket-vak felhasználók számára is egyformán hozzáférhetők legyenek. Ez magában foglalhatja különleges végberendezések biztosítását.

(257)  A tagállamoknak egyedi intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy a segélyhívó szolgáltatások – beleértve a „112”-t – a fogyatékossággal élő végfelhasználók, különösen a siket, halláskárosult, beszédsérült és siket-vak felhasználók számára is egyformán hozzáférhetők legyenek szimultán kommunikációs vagy harmadik fél uniós telefonhálózatokkal együtt működtethető továbbító szolgáltatásainak felhasználása útján. Ez magában foglalhatja a fogyatékossággal élő személyek számára különleges végberendezések biztosítását is, amennyiben számukra a fent említett kommunikációs módszerek nem megfelelők.

 

Módosítás    63

Irányelvre irányuló javaslat

259 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(259)  A hívó helyére vonatkozó információ javítja a végfelhasználók védelmének és biztonságának szintjét, és segítséget nyújt a segélyhívó szolgálatoknak feladataik teljesítéséhez, feltéve, hogy a nemzeti közbiztonsági válaszpontok rendszere garantálja a hívások és a kapcsolódó adatok továbbítását a segélyhívó szolgálatokhoz. A hívó helyére vonatkozó adatok átvételének és használatának meg kell felelnie a személyes adatok kezelésére vonatkozó uniós jognak. A hálózatalapú helymeghatározást nyújtó vállalkozásoknak a hívó helyére vonatkozó információt az alkalmazott technológiától függetlenül a segélyhívó szolgálatok rendelkezésére kell bocsátaniuk, amint a hívás oda beérkezik. Azonban a készülékalapú helymeghatározási technológiák lényegesen pontosabbaknak és költséghatékonyabbaknak bizonyultak az ENGOS és a Galileo műholdrendszerek, valamint más globális navigációs műholdrendszerek és a WIFI adatainak köszönhetően. Ezért a hálózatalapú helymeghatározást ki kell egészíteni a készülékalapú információkkal, még akkor is, ha az utóbbiak csak a segélyhívás kapcsolását követően válnak elérhetővé. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a közbiztonsági válaszpontok képesek legyenek a hívó helyének meghatározását segítő információk lehívására és kezelésére. A hívó helyének meghatározását segítő információk megállapításának és továbbításának díjmentesnek kell lennie mind a végfelhasználó, mind a segélyhívást kezelő hatóság számára, függetlenül attól, hogy milyen eszközzel állapítják meg (készülék vagy hálózat) és továbbítják (hangkommunikáció, SMS vagy internetes protokoll).

(259)  A hívó helyére vonatkozó információ javítja a végfelhasználók védelmének és biztonságának szintjét, és segítséget nyújt a segélyhívó szolgálatoknak feladataik teljesítéséhez, feltéve, hogy a nemzeti közbiztonsági válaszpontok rendszere garantálja a hívások és a kapcsolódó adatok továbbítását a segélyhívó szolgálatokhoz. A hívó helyére vonatkozó adatok – ideértve a hálózatalapú helymeghatározási információkat, adott esetben pedig a hívó helyének készülékalapú meghatározására vonatkozó bővebb információkat – átvételének és használatának meg kell felelnie a személyes adatok kezelésére és a biztonsági intézkedésekre vonatkozó uniós jognak. A hálózatalapú helymeghatározást nyújtó vállalkozásoknak a hívó helyére vonatkozó információt az alkalmazott technológiától függetlenül a segélyhívó szolgálatok rendelkezésére kell bocsátaniuk, amint a hívás oda beérkezik. Azonban a készülékalapú helymeghatározási technológiák lényegesen pontosabbaknak és költséghatékonyabbaknak bizonyultak az ENGOS és a Galileo műholdrendszerek, valamint más globális navigációs műholdrendszerek és a WIFI adatainak köszönhetően. Ezért a hálózatalapú helymeghatározást ki kell egészíteni a készülékalapú információkkal, még akkor is, ha az utóbbiak csak a segélyhívás kapcsolását követően válnak elérhetővé. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a közbiztonsági válaszpontok – amennyiben megvalósítható – képesek legyenek a hívó helyének meghatározását segítő információk lehívására és kezelésére. A hívó helyének meghatározását segítő információk megállapításának és továbbításának díjmentesnek kell lennie mind a végfelhasználó, mind a segélyhívást kezelő hatóság számára, függetlenül attól, hogy milyen eszközzel állapítják meg (készülék vagy hálózat) és továbbítják (hangkommunikáció, SMS vagy internetes protokoll).

 

Módosítás    64

Irányelvre irányuló javaslat

260 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(260)  A hívó helyének pontos meghatározását, a fogyatékossággal élő végfelhasználók egyenértékű hozzáférését és a legmegfelelőbb közbiztonsági válaszponthoz való hívástovábbítást lehetővé tévő technológiák fejlődésével való lépéstartás érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni a vészhelyzeti kommunikáció kompatibilitásának, interoperabilitásának, minőségének és folyamatosságának biztosításához szükséges intézkedések elfogadására. Ezek az intézkedések lehetnek funkcionális előírások, melyek a kommunikációs láncban részt vevő felek – személyközi kommunikációs szolgáltatók, elektronikus hírközlő hálózatüzemeltetők és közbiztonsági válaszpontok – szerepét határozzák meg, vagy lehetnek műszaki előírások, melyek az egyes funkciók teljesítésének műszaki eszközeit határozzák meg. Ezek az intézkedések nem lehetnek kihatással a tagállamok segélyhívó szolgálatainak szervezésére.

(260)  A hívó helyének pontos meghatározását, a fogyatékossággal élő végfelhasználók egyenértékű hozzáférését és a legmegfelelőbb közbiztonsági válaszponthoz való hívástovábbítást lehetővé tévő technológiák fejlődésével való lépéstartás érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni a vészhelyzeti kommunikáció kompatibilitásának, interoperabilitásának, minőségének és folyamatosságának biztosításához szükséges intézkedések elfogadására. Ezek az intézkedések lehetnek funkcionális előírások, melyek a kommunikációs láncban részt vevő felek – számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatók, elektronikus hírközlő hálózatüzemeltetők és közbiztonsági válaszpontok – szerepét határozzák meg, vagy lehetnek műszaki előírások, melyek az egyes funkciók teljesítésének műszaki eszközeit határozzák meg. Ezek az intézkedések nem lehetnek kihatással a tagállamok segélyhívó szolgálatainak szervezésére.

 

Módosítás    65

Irányelvre irányuló javaslat

260 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(260a)  Jelenleg egy A országban élő polgár, akinek a B országban található segélyhívó szolgálattal kell kapcsolatba lépnie, ezt nem teheti meg, mert a segélyhívó szolgálatok nem rendelkeznek az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy felvehessék egymással a kapcsolatot. A megoldás egy uniós szintű biztonságos adatbázis lenne, amely tartalmazza az egyes országok központi segélyhívó szolgálatainak telefonszámait. A Bizottság ezért biztosítja az európai segélyhívó szolgálatok „E.164” hívószámait tartalmazó biztonságos adatbázis fenntartását annak érdekében, hogy e segélyhívó szolgálatok a tagállamok között is kapcsolatba tudjanak lépni egymással.

 

Módosítás    66

Irányelvre irányuló javaslat

260 b preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(260b)  A közelmúltban az Európában elkövetett terrortámadások rávilágítottak arra, hogy a tagállamokban és Európában nincs hatékony lakossági figyelmeztető rendszer. Elengedhetetlen, hogy a tagállamok egy adott terület teljes lakosságát tájékoztatni tudják az aktuális katasztrófákról/támadásokról vagy a várható fenyegetésekről, elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások felhasználása és egy olyan hatékony nemzeti „fordított 112-es” kommunikációs rendszer létrehozása útján, amely azonnali vagy kialakulóban lévő természeti és/vagy ember okozta jelentős vészhelyzetek és katasztrófák esetén a polgárok figyelmeztetésére és riasztására szolgál, figyelembe véve a meglévő nemzeti és regionális rendszereket, és nem sértve a magánélet védelmére és az adatvédelemre vonatkozó szabályokat. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia továbbá, hogy létrehozható-e egy egyetemes, hozzáférhető, határon átnyúló, az egész Unióra kiterjedő „fordított 112-es kommunikációs rendszer”, amely a lakosságot azonnali vagy kialakulóban lévő katasztrófák vagy jelentős vészhelyzetek esetében tájékoztatná az egyes tagállamokban.

 

Módosítás    67

Irányelvre irányuló javaslat

261 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(261)  Annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók is kiaknázhassák a verseny nyújtotta előnyöket, és élhessenek a végfelhasználók többségének rendelkezésére álló, a szolgáltatók közötti választás lehetőségével, az érintett nemzeti hatóságok – adott esetben és a nemzeti feltételekre figyelemmel – a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások által a fogyatékossággal élőkkel szemben teljesítendő fogyasztóvédelmi követelményeket határozhatnak meg. Ezen követelmények magukban foglalhatják különösen azt, hogy a vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók ugyanolyan feltételekkel – az árakat, a díjszabást és a minőséget is ideértve – vehessék igénybe szolgáltatásaikat, mint a többi végfelhasználó, függetlenül attól, hogy az előbbi szolgáltatások e vállalkozások számára jártak-e többletköltséggel. E követelmények a vállalkozások közötti nagykereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos követelményeket is magukban foglalhatnak. Annak érdekében, hogy a szolgáltatókra ne nehezedjen aránytalan teher, a nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell győződniük arról, hogy az egyenlő hozzáférés és választék biztosításának célja ilyen intézkedések nélkül is elérhető-e.

(261)  A tagállamoknak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben (UNCRPD) foglalt kötelezettségeknek és az egyetemes tervezésre vonatkozó megközelítésnek megfelelően gondoskodniuk kell az elektronikus hírközlési szolgáltatások tekintetében a fogyatékossággal élő végfelhasználók egyenértékű hozzáféréséről és választási lehetőségeiről. Különösen annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók is kiaknázhassák a verseny nyújtotta előnyöket, és élhessenek a végfelhasználók többségének rendelkezésére álló, a szolgáltatók közötti választás lehetőségével, az érintett nemzeti hatóságok – adott esetben és a nemzeti feltételekre figyelemmel és a fogyatékossággal élő személyek képviseleti szervezeteivel folytatott konzultációt követően – a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat és a kapcsolódó végberendezéseket nyújtó szolgáltatók által a fogyatékossággal élő végfelhasználókkal szemben teljesítendő fogyasztóvédelmi követelményeket határozhatnak meg. Ezen követelmények magukban foglalhatják különösen azt, hogy a szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók ugyanolyan feltételekkel – az árakat, a díjszabást és a minőséget, továbbá a kapcsolódó végberendezésekhez való hozzáférést is ideértve – vehessék igénybe szolgáltatásaikat, mint a többi végfelhasználó, függetlenül attól, hogy az előbbi szolgáltatások e szolgáltatók számára jártak-e többletköltséggel. E követelmények a szolgáltatók közötti nagykereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos követelményeket is magukban foglalhatnak. Annak érdekében, hogy a szolgáltatókra ne nehezedjen aránytalan teher, a nemzeti szabályozó hatóságoknak meg kell győződniük arról, hogy az egyenlő hozzáférés és választék biztosításának célja ilyen intézkedések nélkül is elérhető-e.

 

Módosítás    68

Irányelvre irányuló javaslat

262 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(262)  Az ebben az irányelvben előírt, a fogyatékossággal élő személyek számára a megfizethetőséget biztosító intézkedéseken felül a fogyatékossággal élő személyek által használható elektronikus hírközlési szolgáltatások és a kapcsolódó fogyasztói végberendezések akadálymentesítése tekintetében számos kötelezően teljesítendő követelményt határoz meg a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló (EU) YYYY/xxx európai parlamenti és tanácsi irányelv. Ezért az ebben az irányelvben korábban szereplő, az akadálymentesített végberendezések rendelkezésre bocsátásának tagállamok általi ösztönzésére vonatkozó követelmény elavult, és hatályon kívül helyezendő.

törölve

 

Módosítás    69

Irányelvre irányuló javaslat

262 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(262a)  A nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások hozzáférhető formátumban adjanak tájékoztatást a nyújtott szolgáltatások működéséről és akadálymentesítési jellemzőiről. Ez azt jelenti, hogy az információtartalomnak olyan szövegformátumban kell rendelkezésre állnia, amelyet helyettesítő támogató formátumok és a nem szöveges tartalmak alternatíváinak előállítására lehet felhasználni.

 

Módosítás    70

Irányelvre irányuló javaslat

262 b preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(262b)  A fogyatékossággal élő végfelhasználókkal kapcsolatban ezen irányelvnek törekednie kell arra, hogy tükrözze az Egyesült Nemzetek fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményét. Ezen intézkedések közé tartoznak az (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelvben1a meghatározott elvek és követelmények. Az akadálymentesség négy elve a következő: észlelhetőség, ami azt jelenti, hogy az információkat és a felhasználói felület összetevőit úgy kell megjeleníteni, hogy azokat a felhasználók észrevegyék; kezelhetőség, ami azt jelenti, hogy a felhasználói felület elemeinek és a navigálási funkcióknak jól kezelhetőnek kell lenniük; érthetőség, ami azt jelenti, hogy az információknak és a felhasználói felület működésének érthetőnek kell lenniük; és a robusztusság, ami azt jelenti, hogy a tartalmaknak kellően robusztusnak kell lenniük ahhoz, hogy számos különböző közvetítő eszközzel – többek között támogató technológiákkal – megbízhatóan értelmezhetők legyenek. Az említett akadálymentesítési alapelveket ellenőrizhető megfelelési kritériumok formájában – mint például az „Európai közbeszerzési ikt-termékek és -szolgáltatások hozzáférhetőségi követelményei” című, EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) európai szabvány (a továbbiakban: EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) európai szabvány) alapját képező megfelelési kritériumok – harmonizált szabványok és közös módszertan útján ültetik át a honlapokon és a mobilalkalmazásokon megjelenő tartalmaknak az említett alapelveknek való megfelelése vizsgálata érdekében. Az említett európai szabványt a Bizottság által az európai szabványügyi szervezetek számára kiadott M/376. számú megbízás alapján fogadták el. A harmonizált szabványokra és azok részeire vonatkozó hivatkozásoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéig az EN 301 549 V1.1.2 (2015-04) európai szabvány megfelelő rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy azok ezen irányelv, valamint a fogyatékossággal élő végfelhasználók egyenlő hozzáférése és választási lehetőségei tekintetében az említett elvek gyakorlatba ültetésének minimális eszközei.

 

__________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács 2016. október 26-i (EU) 2016/2102 irányelve a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).

 

Módosítás    71

Irányelvre irányuló javaslat

265 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(265)  A végfelhasználók számára garantálni kell az Unióban értékesített, digitális televízióadás vételére szolgáló valamennyi berendezés tekintetében az interoperabilitást. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen berendezések tekintetében harmonizált minimumszabványokat írhassanak elő. Ezek a szabványok a technológiai és piaci fejlemények fényében időről-időre kiigazíthatók lennének.

(265)  A végfelhasználók számára garantálni kell az Unióban értékesített, digitális rádió- és televízióadás vételére szolgáló valamennyi berendezés tekintetében az interoperabilitást. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen berendezések tekintetében harmonizált minimumszabványokat írhassanak elő. Ezek a szabványok a technológiai és piaci fejlemények fényében időről-időre kiigazíthatók lennének.

 

Módosítás    72

Irányelvre irányuló javaslat

266 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(266)  Kívánatos a fogyasztók számára lehetővé tenni a digitális televíziókészülékek legteljesebb mértékű összekapcsolhatóságát. Az interoperabilitás fejlődőben lévő fogalom a dinamikus piacokon. A szabványügyi testületeknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak biztosítására, hogy az érintett technológiákkal együtt megfelelő szabványok jöjjenek létre. Hasonlóan fontos biztosítani azt is, hogy a digitális televíziókészülékeken olyan csatlakozók álljanak rendelkezésre, amelyek a digitális jel összes szükséges elemét továbbítani tudják, beleértve az audio- és a videojeleket, a feltételes hozzáférésű információt, a szolgáltatási információt, az alkalmazási program interfészre (API) vonatkozó információt és a másolásvédelmi információt. Ennek az irányelvnek ezért biztosítania kell, hogy a csatlakozókhoz kapcsolódó és/vagy azokban megvalósított funkcionalitást ne korlátozzák a hálózatüzemeltetők, a szolgáltatók vagy a berendezésgyártók, és az a technológiai fejlődéssel együtt tovább fejlődjön. A csatlakoztatott televíziószolgáltatások megjelenítése és bemutatása tekintetében a közös szabvány piacvezérelt mechanizmus útján történő megvalósítása elismerten kedvező a fogyasztók számára. A tagállamok és a Bizottság a Szerződéssel összhangban lévő ágazatpolitikai kezdeményezéseket tehetnek e fejlődés ösztönzésére.

(266)  Kívánatos a fogyasztók számára lehetővé tenni a rádió- és televíziókészülékek legteljesebb mértékű összekapcsolhatóságát. Az interoperabilitás fejlődőben lévő fogalom a dinamikus piacokon. A szabványügyi testületeknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak biztosítására, hogy az érintett technológiákkal együtt megfelelő szabványok jöjjenek létre. Hasonlóan fontos biztosítani azt is, hogy a digitális televíziókészülékeken olyan csatlakozók álljanak rendelkezésre, amelyek a digitális jel összes szükséges elemét továbbítani tudják, beleértve az audio- és a videojeleket, a feltételes hozzáférésű információt, a szolgáltatási információt, az alkalmazási program interfészre (API) vonatkozó információt és a másolásvédelmi információt. Ennek az irányelvnek ezért biztosítania kell, hogy a csatlakozókhoz kapcsolódó és/vagy azokban megvalósított funkcionalitást ne korlátozzák a hálózatüzemeltetők, a szolgáltatók vagy a berendezésgyártók, és az a technológiai fejlődéssel együtt tovább fejlődjön. A csatlakoztatott televíziószolgáltatások megjelenítése és bemutatása tekintetében a közös szabvány piacvezérelt mechanizmus útján történő megvalósítása elismerten kedvező a fogyasztók számára. A tagállamok és a Bizottság a Szerződéssel összhangban lévő ágazatpolitikai kezdeményezéseket tehetnek e fejlődés ösztönzésére. A határokon átnyúló átjárhatóság biztosítása érdekében a fogyasztói rádióberendezésnek képesnek kell lennie legalább az analóg és a digitális műsorszórás által sugárzott rádióadás vételére. Ezt a rendelkezést az alacsony költségű fogyasztói rádióberendezésekre vagy az olyan rádióberendezésekre nem kell alkalmazni, amelyek esetében a rádióműsorok vétele pusztán mellékes funkció, ilyenek például az FM vevővel rendelkező mobiltelefonok. Továbbá nem alkalmazandó a rádióamatőrök által használt rádióberendezésekre sem, beleértve például a rádióamatőrök által összeszerelendő és használandó rádiókészleteket, vagy a rádióamatőrök által az amatőr rádiózás keretében kísérleti és tudományos célból épített berendezéseket.

 

Módosítás    73

Irányelvre irányuló javaslat

269 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(269)  A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a joghatóságuk alá tartozó vállalkozások számára arányos kötelezettségeket állapítsanak meg, jogos közrendi megfontolások alapján, de e kötelezettségeket csak akkor lehet megállapítani, ha ezek a tagállamok által az uniós jognak megfelelően, egyértelműen meghatározott általános célok eléréséhez szükségesek, továbbá e kötelezettségeknek arányosaknak és átláthatóknak kell lenniük. Továbbítási kötelezettségek meghatározott médiaszolgáltatók által nyújtott meghatározott rádió- és televíziócsatornák és kiegészítő szolgáltatások tekintetében alkalmazhatók. A tagállamok által bevezetett kötelezettségeknek észszerűeknek kell lenniük, azaz egyértelműen meghatározott általános érdekű célok tükrében arányosaknak és átláthatóknak kell lenniük. A tagállamoknak objektíven meg kell indokolniuk a nemzeti jogukban bevezetett továbbítási kötelezettségeket annak érdekében, hogy e kötelezettségek átláthatók, arányosak és egyértelműen meghatározottak legyenek. A kötelezettségeket oly módon kell megfogalmazni, hogy azok kellően ösztönözzék az infrastruktúrába való hatékony befektetést. A kötelezettségeket legalább ötévente rendszeresen felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy azok lépést tartsanak a technológiai és piaci fejlődéssel, és hogy továbbra is arányosak legyenek az elérni kívánt célkitűzésekkel. A kötelezettségekhez szükség szerint az arányos díjazással kapcsolatos rendelkezés is fűzhető.

(269)  A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a joghatóságuk alá tartozó vállalkozások számára arányos továbbítási kötelezettségeket állapítsanak meg, jogos közrendi megfontolások alapján, de e kötelezettségeket csak akkor lehet megállapítani, ha ezek a tagállamok által az uniós jognak megfelelően, egyértelműen meghatározott általános célok eléréséhez szükségesek, továbbá e kötelezettségeknek arányosaknak és átláthatóknak kell lenniük. Továbbítási kötelezettségek meghatározott médiaszolgáltatók által nyújtott meghatározott rádió- és televíziócsatornák és kiegészítő szolgáltatások tekintetében alkalmazhatók. A tagállamok által bevezetett kötelezettségeknek észszerűeknek kell lenniük, azaz egyértelműen meghatározott általános érdekű célok, például a médiapluralizmus vagy a kulturális sokszínűség tükrében arányosaknak és átláthatóknak kell lenniük. A tagállamoknak objektíven meg kell indokolniuk a nemzeti jogukban bevezetett továbbítási kötelezettségeket annak érdekében, hogy e kötelezettségek átláthatók, arányosak és egyértelműen meghatározottak legyenek. A kötelezettségeket oly módon kell megfogalmazni, hogy azok kellően ösztönözzék az infrastruktúrába való hatékony befektetést. A kötelezettségeket legalább ötévente rendszeresen felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy azok lépést tartsanak a technológiai és piaci fejlődéssel, és hogy továbbra is arányosak legyenek az elérni kívánt célkitűzésekkel. A kötelezettségekhez szükség szerint az arányos díjazással kapcsolatos rendelkezés is fűzhető.

 

Módosítás    74

Irányelvre irányuló javaslat

269 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(269a)  Mivel napjainkban a fogyasztók használatában lévő televízió- és rádiókészülékek többsége az analóg és digitális adást is fogja, a tagállamok számára gazdaságilag és társadalmilag már nem indokolt továbbra is továbbítási kötelezettségeket előírni az analóg és digitális továbbításra. Ez azonban nem zárja ki az ilyen analóg továbbítási kötelezettségeket azokban az esetekben, amikor a felhasználók jelentős többsége még mindig analóg csatornákat használ, illetve ha az analóg műsorszolgáltatás az egyetlen műsorszolgáltatási eszköz.

 

Módosítás    75

Irányelvre irányuló javaslat

270 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(270)  A rádió- és televízióműsorok nyilvánosság számára történő közvetítését végző hálózatok közé a kábelhálózatok, az IPTV, a műholdas és a földi műsorterjesztő hálózatok tartoznak. De idetartozhatnak más hálózatok is, annyiban, amennyiben a végfelhasználók széles körben e hálózatokat használják a rádió- és televízióműsorok vételének fő eszközeként. A továbbítási kötelezettségek között szerepelhet a kifejezetten a fogyatékkal élő felhasználók megfelelő hozzáférésének lehetővé tételére irányuló szolgáltatások továbbítása. Ennek megfelelően a kiegészítő szolgáltatások közé tartoznak többek között a fogyatékkal élő végfelhasználók hozzáférésének javítására irányuló szolgáltatások, mint a teletext, a feliratozás, a hangalámondás és a jelbeszéd. Mivel csatlakoztatott televíziós szolgáltatásokat egyre szélesebb körben nyújtanak és vesznek igénybe, valamint az elektronikus műsorújságok továbbra is fontosak a fogyasztók választási lehetőségei szempontjából, az e funkciókat támogató, programmal kapcsolatos adatok átvitelét fel lehet venni a továbbítási kötelezettségek közé.

(270)  A rádió- és televízióműsorok nyilvánosság számára történő közvetítését végző elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások közé a kábelhálózatok, az IPTV, a műholdas és a földi műsorterjesztő hálózatok tartoznak. De idetartozhatnak más hálózatok is, annyiban, amennyiben a végfelhasználók széles körben e hálózatokat használják a rádió- és televízióműsorok vételének fő eszközeként. A továbbítási kötelezettségek között szerepelnie kell a kifejezetten a fogyatékossággal élő felhasználók egyenértékű hozzáférésének lehetővé tételére irányuló szolgáltatások továbbítása. Ennek megfelelően a kiegészítő szolgáltatások közé tartoznak többek között a fogyatékossággal élő végfelhasználók hozzáférésének javítására irányuló szolgáltatások, mint a teletext, a siketek és nagyothallók számára készült feliratozás, a hangalámondás, a hangos feliratok és a jeltolmácsolás. Mivel csatlakoztatott televíziós szolgáltatásokat egyre szélesebb körben nyújtanak és vesznek igénybe, valamint az elektronikus műsorújságok továbbra is fontosak a fogyasztók választási lehetőségei szempontjából, a programmal kapcsolatos, az elektronikus műsorújságok, a teletext és a programhoz kapcsolódó IP-címek biztosításával kapcsolatos funkciók támogatásához szükséges adatok átvitelét fel lehet venni a továbbítási kötelezettségek közé.

 

Módosítás    76

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Másrészt az , hogy a hatékony verseny és választás révén az Unió egészében biztosítsa a jó minőségű, megfizethető , nyilvános szolgáltatások nyújtását , szabályozza azokat az eseteket, amikor a végfelhasználók , köztük a fogyatékkal élő felhasználók igényeit a piac nem elégíti ki megfelelően és meghatározza a szükséges felhasználói jogokat .

Másrészt az, hogy a hatékony verseny és választás révén az Unió egészében biztosítsa a jó minőségű, megfizethető, nyilvános szolgáltatások nyújtását, szabályozza azokat az eseteket, amikor a végfelhasználók, köztük a fogyatékossággal élő felhasználók igényeit – hogy másokkal egyenlő alapon férjenek hozzá a szolgáltatásokhoz – a piac nem elégíti ki megfelelően és meghatározza a szükséges felhasználói jogokat.

 

Módosítás    77

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 5 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5.  „személyközi kommunikációs szolgáltatás”: olyan, általában díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, amely lehetővé teszi az elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül, véges számú személy közötti közvetlen személyközi, interaktív információcserét, amelyben a kommunikációt kezdeményező vagy abban részt vevő személyek határozzák meg a fogadó(ka)t; olyan személyközi kommunikációs szolgáltatás, amely hozzárendelt számozási erőforrások révén, például nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő-számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével, vagy nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő-számozási tervben szereplő hívószámmal vagy hívószámokkal folytatott kommunikációt lehetővé téve kapcsolódik a közcélú kapcsolt távbeszélő-hálózathoz;

5.  „személyközi kommunikációs szolgáltatás”: olyan, általában díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, amely lehetővé teszi az elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül, véges számú személy(ek) közötti közvetlen személyközi, interaktív információcserét, amelyben a kommunikációt kezdeményező vagy abban részt vevő személyek határozzák meg a fogadó(ka)t. Az ilyen szolgáltatás – természetéből adódóan – kétirányú;

 

Módosítás    78

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 31 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

31a.  „nyilvános telefonállomás”: a nagyközönség rendelkezésére álló telefon, amelynek használata esetén a fizetőeszköz lehet pénzérme és/vagy hitelkártya/betéti kártya és/vagy előrefizetett kártya, beleértve a hívókóddal használatos kártyákat;

 

Módosítás    79

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 32 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

32.  „ hangkommunikáció ”: a nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével, közvetlenül vagy közvetve, belföldi vagy belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezése és fogadása céljából a nagyközönség rendelkezésére álló szolgáltatás;

32.  „ hangkommunikáció ”: a nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével, közvetlenül vagy közvetve, belföldi vagy belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezése és fogadása céljából a nagyközönség rendelkezésére álló szolgáltatás, beleértve a hangkommunikáció helyetti más kommunikációs eszközöket is, amelyek kifejezetten a fogyatékossággal élő végfelhasználóknak szól, például a szimultán kommunikációs szolgáltatások (hang, videó és valós idejű szöveg), vagy a szöveg- és videoalapú közvetítő szolgáltatások;

 

Módosítás    80

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 35 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

35a.  „közvetítő szolgáltatások”: olyan, tolmácsok által működtetett szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a siketek vagy nagyothallók vagy beszédzavarral sújtott emberek számára, hogy szöveget vagy jelnyelvet használó tolmács közvetítésével telefonon kommunikáljanak egy másik személlyel, aki egy fogyatékosság nélkül élő személy képességeivel „funkcionálisan azonos”;

 

Módosítás    81

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 36 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

36a.  „valós idejű szöveg”: olyan szövegtovábbítást használó kommunikáció, amely során a karaktereket a gépeléssel egy időben továbbítják egy terminálon keresztül oly módon, hogy a kommunikációt a felhasználó nem érzékeli késleltetettnek;

 

Módosítás    82

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 37 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(37)  „segélyhívási célú kommunikáció”: a végfelhasználó és a KBVP között személyközi kommunikációs szolgáltatások révén azzal a céllal folytatott kommunikáció, hogy a végfelhasználó sürgősségi segélyt kérjen és kapjon a sürgősségi segélyszolgálatoktól;

(37)  „segélyhívási célú kommunikáció”: a végfelhasználó és a KBVP között hangkommunikációs szolgáltatás és megfelelő számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások révén azzal a céllal folytatott kommunikáció, hogy a végfelhasználó sürgősségi segélyt kérjen és kapjon a sürgősségi segélyszolgálatoktól;

(Lásd az előadó 61. módosítását.)

 

Módosítás    83

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 38 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

38a.  „a hívó helyére vonatkozó információk”: a nyilvános mobilhálózatokon a mind a hálózati infrastruktúrából, mind pedig a készülékekből származó feldolgozott adatok, amelyek megadják egy végfelhasználó mobil végberendezésének földrajzi helyzetét, a nyilvános helyhez kötött hálózatokon pedig a hálózati végpont fizikai helyzetére vonatkozó adatok.

 

Módosítás    84

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  előmozdítani valamennyi uniós polgár és vállalkozás számára a nagyon nagy kapacitású, helyhez kötött és mobil adatkapcsolatokhoz való hozzáférést és azok használatát;

a)  előmozdítani valamennyi uniós polgár és vállalkozás számára a nagyon nagy kapacitású, helyhez kötött és mobil adatkapcsolatok rendelkezésre állását és megfizethetőségét, valamint az azokhoz való hozzáférést;

 

Módosítás    85

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – d pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  az uniós polgárok érdekeit – ezen belül hosszú távú érdekeit – előmozdítani a nagyon nagy kapacitású, helyhez kötött és mobil kapcsolatok, valamint a személyközi kommunikációs szolgáltatások széleskörű elérhetőségének és használatának biztosítása, a tényleges verseny nyomán kialakuló lehető legelőnyösebb választék, ár és minőség lehetővé tétele, a hálózatok és szolgáltatások biztonságának fenntartása, a szükséges ágazatspecifikus szabályok segítségével a végfelhasználók egységesen magas szintű védelmének biztosítása, valamint meghatározott társadalmi csoportok, különösen a fogyatékkal élő felhasználók, az idős korú felhasználók és a különleges szociális helyzetű felhasználók – többek között megfizethető árak iránti – igényeinek kielégítése révén.

d)  az uniós polgárok érdekeit – ezen belül hosszú távú érdekeit – előmozdítani a nagyon nagy kapacitású, helyhez kötött és mobil kapcsolatok, valamint a személyközi kommunikációs szolgáltatások széleskörű elérhetőségének és használatának biztosítása, a tényleges verseny nyomán kialakuló lehető legelőnyösebb választék, ár és minőség lehetővé tétele, a hálózatok és szolgáltatások biztonságának fenntartása, a szükséges ágazatspecifikus szabályok segítségével a végfelhasználók egységesen magas szintű védelmének biztosítása, a fogyatékossággal élő végfelhasználók részére egyenértékű hozzáférés és választék biztosítása, valamint meghatározott társadalmi csoportok, különösen a fogyatékossággal élő felhasználók, az idős korú felhasználók és a különleges szociális helyzetű felhasználók – többek között megfizethető árak iránti – igényeinek kielégítése révén.

 

Módosítás    86

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – 5 a francia bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

–  szorosan nyomon követni a dolgok internetének fejlődését a verseny, a fogyasztóvédelem és a kiberbiztonság biztosítására;

 

Módosítás    87

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatása és a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása – a 13. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek és a 46. és 88. cikkben említett használati jogok sérelme nélkül – csak általános felhatalmazás tárgyát képezheti.

(2)  Az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatása és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása – a 13. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek és a 46. és 88. cikkben említett használati jogok sérelme nélkül – csak általános felhatalmazás tárgyát képezheti.

 

Módosítás    88

Irányelvre irányuló javaslat

20 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Ha valamely nemzeti szabályozó hatóság vagy egyéb illetékes hatóság az üzleti titokra vagy a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós és nemzeti szabályok értelmében bizalmasnak minősíti az adatot, a Bizottság, a BEREC és az érintett hatóságok biztosítják a megfelelő titoktartást. A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok a lojális együttműködés elvével összhangban nem tagadhatják meg a kért adatszolgáltatást a Bizottságnak, a BEREC-nek vagy más hatóságnak titoktartásra vagy arra hivatkozva, hogy konzultálniuk kell az adatokat szolgáltató felekkel. Amennyiben a Bizottság, a BEREC vagy egy illetékes hatóság titoktartást vállal valamely, az adatot őrző hatóság által bizalmasnak minősített adat tekintetében, az utóbbi hatóság a meghatározott célra megoszthatja a kért adatot anélkül, hogy további konzultációt kellene folytatnia az adatokat szolgáltató felekkel.

(3)  Ha valamely nemzeti szabályozó hatóság vagy egyéb illetékes hatóság az üzleti titokra vagy a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós és nemzeti szabályok értelmében bizalmasnak minősíti az adatot, a Bizottság, a BEREC és az érintett hatóságok biztosítják a megfelelő titoktartást. A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok a lojális együttműködés elvével összhangban nem tagadhatják meg a kért adatszolgáltatást a Bizottságnak, a BEREC-nek vagy más hatóságnak titoktartásra vagy arra hivatkozva, hogy konzultálniuk kell az adatokat szolgáltató felekkel. Amennyiben a Bizottsággal, a BEREC-kel vagy egy illetékes hatósággal a nemzeti szabályozó hatóságon keresztül bizalmas információkat osztanak meg, akkor ez utóbbi erről haladéktalanul tájékoztatja azokat a vállalkozásokat, amelyeknek az információit megosztják. A tájékoztatásnak ki kell terjednie legalább arra, hogy kivel és mikor, milyen információkat osztottak meg.

 

Módosítás    89

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az általános felhatalmazásra vonatkozó jogszabálytól eltérő nemzeti jogszabályok alapján fennálló adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettségek sérelme nélkül, a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok – az általános felhatalmazás keretében, a használati jogok esetében, illetve a 13. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek esetében – csak olyan adatok szolgáltatását követelhetik meg a vállalkozásoktól, amelyek arányosak és tárgyilagos mérce szerint indokoltak a következő célok érdekében:

Az általános felhatalmazásra vonatkozó jogszabálytól eltérő nemzeti jogszabályok alapján fennálló adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettségek sérelme nélkül, a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok – az általános felhatalmazás keretében, a használati jogok esetében, illetve a 13. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek esetében – csak olyan adatok szolgáltatását követelhetik meg a vállalkozásoktól egységes és szabványosított formátumban, amelyek arányosak és tárgyilagos mérce szerint indokoltak a következő célok érdekében:

 

Módosítás    90

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 6 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A nemzeti szabályozó hatóságok – hogy segítséget nyújtsanak a különböző területeken elérhető internetkapcsolatok meghatározásához – a végfelhasználók rendelkezésére bocsáthatnak olyan tájékoztató eszközöket, amelyek elég részletesek ahhoz, hogy eredményesen támogassák az internetkapcsolatok közötti választásukat, és amelyek összhangban vannak a nemzeti szabályozó hatóságra a bizalmas információk és az üzleti titkok védelme tekintetében vonatkozó kötelezettségekkel.

(6)  A nemzeti szabályozó hatóságok – hogy segítséget nyújtsanak a különböző területeken elérhető internetkapcsolatok meghatározásához – a végfelhasználók rendelkezésére bocsátanak olyan tájékoztató eszközöket, amelyek elég részletesek ahhoz, hogy eredményesen támogassák az internetkapcsolatok közötti választásukat, és amelyek összhangban vannak a nemzeti szabályozó hatóságra a bizalmas információk és az üzleti titkok védelme tekintetében vonatkozó kötelezettségekkel.

 

Módosítás    91

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok szükség szerint gondoskodnak arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok figyelembe vegyék a végfelhasználók, a fogyasztók (ideértve különösen a fogyatékkal élő fogyasztókat), a gyártók és az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető és/vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások álláspontját a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó valamennyi végfelhasználói és fogyasztói joggal kapcsolatos kérdésben, különösen abban az esetben, ha ezek jelentős hatást gyakorolnak a piacra.

A tagállamok szükség szerint gondoskodnak arról, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok figyelembe vegyék a végfelhasználók, a fogyasztók (ideértve különösen a fogyatékossággal élő fogyasztókat), a gyártók és az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető és/vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások álláspontját a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó valamennyi végfelhasználói és fogyasztói joggal kapcsolatos kérdésben, beleértve a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára rendelkezésre álló egyenértékű hozzáférést és választékot is, különösen abban az esetben, ha ezek jelentős hatást gyakorolnak a piacra.

 

Módosítás    92

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok olyan konzultációs mechanizmust hozzanak létre, amely biztosítja, hogy a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat érintő végfelhasználói és fogyasztói jogokkal kapcsolatos kérdésekben hozott döntéseik során megfelelően figyelembe vegyék az elektronikus hírközlés terén jelentkező fogyasztói érdekeket.

A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok olyan, a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhető konzultációs mechanizmust hozzanak létre, amely biztosítja, hogy a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat érintő végfelhasználói és fogyasztói jogokkal kapcsolatos kérdésekben hozott döntéseik során megfelelően figyelembe vegyék az elektronikus hírközlés terén jelentkező fogyasztói érdekeket.

 

Módosítás    93

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy átlátható, megkülönböztetéstől mentes, egyszerű , gyors, tisztességes és olcsó peren kívüli eljárások álljanak a fogyasztók rendelkezésére a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokkal az ilyen hálózatok működtetése, illetve szolgáltatások nyújtása tárgyában létrejött szerződések szerződéses feltételeivel és/vagy teljesítésével kapcsolatos, ezen irányelv alapján kialakult, rendezetlen jogviták rendezésére. A tagállamok lehetővé teszik, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok vitarendezési testületként járjanak el. Az ilyen eljárásoknak meg kell felelniük a 2013/11/EU irányelv II. fejezetében megállapított minőségi követelményeknek. A tagállamok ezeket az eljárásokat más végfelhasználók , különösen a mikro- és a kisvállalkozások rendelkezésére is bocsáthatja.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy átlátható, megkülönböztetéstől mentes, egyszerű, gyors, tisztességes és olcsó peren kívüli eljárások álljanak a fogyasztók, köztük a fogyatékossággal élő személyek rendelkezésére a nyilvános elektronikus hírközlési hálózatokat biztosító és ilyen szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokkal az ilyen hálózatok működtetése, illetve szolgáltatások nyújtása tárgyában létrejött szerződések szerződéses feltételeivel és/vagy teljesítésével kapcsolatos, ezen irányelv alapján kialakult, rendezetlen jogviták rendezésére. A nyilvános elektronikus hírközlési hálózatokat biztosító és ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók nem utasíthatják el a fogyasztó azon kérését, hogy egy jogvitát alternatív vitarendezés keretében, egyértelmű és hatékony eljárások és iránymutatások alapján rendezzék. A tagállamok lehetővé teszik, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok vitarendezési testületként járjanak el. Az ilyen eljárásoknak meg kell felelniük a 2013/11/EU irányelv II. fejezetében megállapított minőségi követelményeknek. A tagállamok ezeket az eljárásokat más végfelhasználók , különösen a mikro- és a kisvállalkozások rendelkezésére is bocsáthatja.

 

Módosítás    94

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy jogi szabályozásuk ne gátolja panaszirodák létrehozását és online szolgáltatások megfelelő területi szinten történő nyújtását a fogyasztók és egyéb végfelhasználók jogvitarendezéshez való hozzáférésének megkönnyítése érdekében. A fogyasztókat érintő és az 524/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó jogviták esetében az említett rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve hogy az érintett vitarendezési testületet a 2013/11/EU irányelv 20. cikkének értelmében bejelentették a Bizottságnak.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy jogi szabályozásuk ne gátolja panaszirodák létrehozását és online szolgáltatások megfelelő területi szinten történő nyújtását a fogyasztók és egyéb végfelhasználók jogvitarendezéshez való hozzáférésének megkönnyítése érdekében. Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságot a 2013/11/EU rendelet 20. cikkének (2) bekezdése szerint bejelentették, az online szerződésekből eredő, az e cikk (1) bekezdésében említett jogvitákra az 524/2013/EU rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

Módosítás    95

Irányelvre irányuló javaslat

38 cikk – 3 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a számkiosztás, beleértve a számtartományokat, a számok és az azonosítók hordozhatóságát, a szám- és a címfordítási rendszereket és a „112” hívószámon elérhető segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférést is.

b)  a számkiosztás, beleértve a számtartományokat, a számok és az azonosítók hordozhatóságát, a szám- és a címfordítási rendszereket, a szimultán kommunikációs szolgáltatások interoperabilitását és a „112” hívószámon elérhető segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférést is, a fogyatékossággal élő személyek számára is.

 

Módosítás    96

Irányelvre irányuló javaslat

39 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok a szolgáltatásnyújtásra, valamint a műszaki interfészek, illetve hálózati funkciók biztosítására vonatkozóan ösztönzik az (1) bekezdésben említett szabványok, illetve előírások alkalmazását annyiban, amennyiben ez a szolgáltatások interoperabilitásának biztosításához és a felhasználók választási szabadságának fokozásához feltétlenül szükséges.

A tagállamok a szolgáltatásnyújtásra, valamint a műszaki interfészek, illetve hálózati funkciók biztosítására vonatkozóan ösztönzik az (1) bekezdésben említett szabványok, illetve előírások alkalmazását annyiban, amennyiben ez a felhasználók választási szabadságának fokozása és a szolgáltatóváltás elősegítése érdekében a szolgáltatások interoperabilitásának és összekapcsolhatóságának biztosításához feltétlenül szükséges.

 

Módosítás    97

Irányelvre irányuló javaslat

40 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások megfelelő műszaki és szervezeti intézkedéseket hozzanak a hálózataikat és szolgáltatásaikat érintő kockázatok megfelelő kezelése érdekében. Az ezen intézkedések által biztosított biztonsági szintnek – figyelembe véve az ezen intézkedések területén elért legújabb eredményeket – meg kell felelnie a kockázat mindenkori mértékének. Intézkedéseket kell hozni különösen a váratlan biztonsági események felhasználókra és egyéb hálózatokra és szolgáltatásokra gyakorolt hatásának megelőzésére és minimalizálására.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások megfelelő műszaki és szervezeti intézkedéseket hozzanak a hálózataikat és szolgáltatásaikat érintő kockázatok megfelelő kezelése érdekében. Az ezen intézkedések által biztosított biztonsági szintnek – figyelembe véve az ezen intézkedések területén elért legújabb eredményeket – meg kell felelnie a kockázat mindenkori mértékének. Intézkedéseket kell hozni különösen annak biztosítása céljából, hogy az elektronikus hírközlés tartalmát alapértelmezetten titkosítsák a végpontok között, a váratlan biztonsági események felhasználókra és egyéb hálózatokra és szolgáltatásokra gyakorolt hatásának megelőzése és minimalizálása érdekében.

 

Módosítás    98

Irányelvre irányuló javaslat

40 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások indokolatlan késedelem nélkül értesítsék az illetékes hatóságot a biztonság megsértésének minden olyan esetéről, amely jelentős hatással volt a hálózatok, illetve a szolgáltatások működésére.

A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások indokolatlan késedelem nélkül értesítsék az illetékes hatóságot a minden olyan biztonsági eseményről vagy az integritás olyan jellegű sérüléséről, amely jelentős hatással volt a hálózatok, illetve a szolgáltatások működésére, és így nagy hatást gyakorolt a gazdasági és társadalmi tevékenységekre. A számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtóinak és az elektronikus hírközlő szolgáltatások általános felhatalmazás alá tartozó szolgáltatóinak, amelyek határokon átnyúló szolgáltatóként vannak bejelentve, csak a központi ügyvezetésük helye szerinti tagállam illetékes hatóságát kell értesíteniük.

 

Módosítás    99

Irányelvre irányuló javaslat

40 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a biztonság megsértése által érintett felhasználók száma;

a)  a biztonsági esemény által érintett felhasználók száma;

 

Módosítás    100

Irányelvre irányuló javaslat

40 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a biztonság megsértésének időtartama;

b)  a biztonsági esemény időtartama;

 

Módosítás    101

Irányelvre irányuló javaslat

40 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a biztonság megsértése által érintett terület földrajzi kiterjedése;

c)  a biztonsági esemény által érintett terület földrajzi kiterjedése;

 

Módosítás    102

Irányelvre irányuló javaslat

40 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – d pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a szolgáltatás működési zavarának mértéke;

d)  a hálózat vagy a szolgáltatás működése érintettségének mértéke;

 

Módosítás    103

Irányelvre irányuló javaslat

40 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az érintett illetékes hatóság szükség szerint értesíti a többi tagállam illetékes hatóságát és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget (ENISA). Az érintett illetékes hatóság tájékoztathatja a nyilvánosságot, illetve a vállalkozásokat erre kötelezheti, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a biztonság megsértésének nyilvánosságra hozatalához közérdek fűződik.

Az érintett hatóság szükség szerint értesíti a többi tagállam illetékes hatóságát és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget (ENISA). Az érintett illetékes hatóság tájékoztathatja a nyilvánosságot, illetve a szolgáltatókat erre kötelezheti, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az esemény nyilvánosságra hozatalához közérdek fűződik. A nyilvánosság tájékoztatása előtt az illetékes hatóság köteles konzultálni a vállalkozásokkal.

 

Módosítás    104

Irányelvre irányuló javaslat

40 cikk – 3 bekezdés – 4 a albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a nyilvános hírközlési hálózatokban vagy a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokban biztonsági eseményre kerül sor, e hálózatok vagy szolgáltatások nyújtói tájékoztassák végfelhasználóikat a biztonsági eseményről, a lehetséges kockázatokról és a végfelhasználók által meghozható védelmi vagy orvosló intézkedésről.

 

Módosítás    105

Irányelvre irányuló javaslat

40 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 109. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) és a (2) bekezdésben említett intézkedések meghatározása céljából, beleértve a bejelentés körülményeit, és a bejelentésre vonatkozóan alaki és eljárási követelményeket megállapító intézkedéseket. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a lehető legnagyobb mértékben európai és nemzetközi szabványokon alapulnak majd, és nem akadályozzák meg a tagállamokat abban, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett célok elérése érdekében további követelményeket határozzanak meg.

(5)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 109. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) és a (2) bekezdésben említett intézkedések meghatározása céljából, beleértve a bejelentés körülményeit, és a bejelentésre vonatkozóan alaki és eljárási követelményeket megállapító intézkedéseket. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a lehető legnagyobb mértékben európai és nemzetközi szabványokon alapulnak majd, a tagállamok pedig csak olyan mértékben fogadnak el további követelményeket, amely az alapvető állami feladataik, különösen a nemzetbiztonság védelmezéséhez, valamint a jog és a közrend fenntartásához szükséges. A számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtóinak és az elektronikus hírközlő szolgáltatások általános felhatalmazás alá tartozó szolgáltatóinak, amelyek határokon átnyúló szolgáltatóként vannak bejelentve, csak a központi ügyvezetésük helye szerinti tagállam illetékes hatóságai által bevezetett további nemzeti követelményeknek kell megfelelniük.

 

Módosítás    106

Irányelvre irányuló javaslat

40 cikk – 5 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  E bekezdés következetes alkalmazásának elősegítése érdekében az ENISA az érdekeltekkel folytatott konzultációt követően és a Bizottsággal és a BEREC-kel szorosan együttműködve [dátum]-ig iránymutatást fogad el a hálózatok és a szolgáltatások biztonságára vonatkozó minimumkritériumokkal és közös megközelítésekkel, valamint a végponttól végpontig terjedő titkosítás használatával és alkalmazásával kapcsolatban.

 

Módosítás    107

Irányelvre irányuló javaslat

41 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok jogosultak legyenek a 40. cikk végrehajtása érdekében kötelező utasításokat kiadni – többek között a biztonság megsértésének orvoslása érdekében szükséges intézkedések és a végrehajtási határidők vonatkozásában – a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások részére.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok jogosultak legyenek a 40. cikk végrehajtása érdekében kötelező utasításokat kiadni – többek között a biztonsági esemény megelőzése vagy orvoslása érdekében szükséges intézkedések és a végrehajtási határidők vonatkozásában – a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások részére. A számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtói és az elektronikus hírközlő szolgáltatások általános felhatalmazás alá tartozó szolgáltatói tekintetében, amelyek határokon átnyúló szolgáltatóként vannak bejelentve, az illetékes hatóság a központi ügyvezetésük helye szerinti tagállam illetékes hatósága.

 

Módosítás    108

Irányelvre irányuló javaslat

41 cikk – 2 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  arra, hogy vessék alá magukat egy minősített független szerv vagy egy illetékes hatóság által végzett biztonsági ellenőrzésnek, és az ellenőrzés eredményeit bocsássák az illetékes hatóság rendelkezésére. Az ellenőrzés költségei az adott vállalkozást terhelik.

b)  arra, hogy vessék alá magukat egy belső vagy minősített külső szerv által végzett biztonsági ellenőrzésnek, és az ellenőrzés eredményeit bocsássák az illetékes hatóság rendelkezésére. Az ellenőrzés költségei az adott vállalkozást terhelik.

 

Módosítás    109

Irányelvre irányuló javaslat

41 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokkal kapcsolatban arra, hogy minden hibát orvosoljanak a 40. cikkben meghatározott követelmények teljesítése érdekében.

 

Módosítás    110

Irányelvre irányuló javaslat

41 cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A (2) bekezdésben említett biztonsági ellenőrzések alapján kapott információk és eredmények értékelését követően az illetékes hatóság kötelező erejű utasításokat adhat a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató vállalkozásoknak az azonosított hiányosságok orvoslására vonatkozóan, beleértve a biztonsági esemény orvoslásához szükséges intézkedésekkel és a végrehajtási határidőkkel kapcsolatos hiányosságokat is.

 

Módosítás    111

Irányelvre irányuló javaslat

41 cikk – 2 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b)  A (2) bekezdés alkalmazásának értékelését követően az illetékes hatóságok lépéseket tesznek – szükség esetén utólagos felügyeleti intézkedések keretében –, amennyiben bizonyítékokat tárnak eléjük arra vonatkozóan, hogy valamely nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás nem teljesíti a 40. cikkben meghatározott követelményeket. Ilyen bizonyítékot olyan másik tagállam illetékes hatósága nyújthat be, ahol sor kerül az adott szolgáltatás nyújtására.

 

Módosítás    112

Irányelvre irányuló javaslat

41 cikk – 2 c bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2c)  Ha egy nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás központi ügyvezetésének helye vagy képviselője az egyik tagállamban van, míg a hálózati és információs rendszerei egy vagy több másik tagállamban találhatók, a központi ügyvezetés helye vagy a képviselő helye szerinti tagállam illetékes hatóságának és az említett másik tagállamok illetékes hatóságainak szükség szerint együtt kell működniük és segíteniük kell egymást. Ez a segítségnyújtás és együttműködés magában foglalhatja az érintett illetékes hatóságok közötti információcseréket, valamint a (2b) bekezdésben említett felügyeleti intézkedések foganatosítására irányuló megkereséseket is.

 

Módosítás    113

Irányelvre irányuló javaslat

41 cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  Az illetékes hatóságnak a személyes adatok megsértésével járó biztonsági események kapcsán szorosan együtt kell működnie az adatvédelmi hatóságokkal.

 

Módosítás    114

Irányelvre irányuló javaslat

55 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben a hozzáférés biztosítása nem üzleti jellegű, vagy csupán kiegészít egy olyan másik kereskedelmi tevékenységet vagy közszolgáltatást, amely nem függ az ilyen hálózatokon történő jeltovábbítástól, a szóban forgó hozzáférést biztosító vállalkozásra, közigazgatási szervre vagy végfelhasználóra nem vonatkozik az elektronikus hírközlő hálózatok működtetésére és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására a 12. cikk alapján vonatkozó általános felhatalmazás, a végfelhasználói jogokkal kapcsolatos, ezen irányelv III. részének III. címe szerinti kötelezettségek, sem pedig a hálózataiknak az 59. cikk (1) bekezdése alapján történő összekapcsolására vonatkozó kötelezettségek.

Amennyiben a hozzáférés biztosítása nem üzleti jellegű, vagy csupán kiegészít egy olyan másik kereskedelmi tevékenységet vagy közszolgáltatást, amely nem függ az ilyen hálózatokon történő jeltovábbítástól, a szóban forgó hozzáférést biztosító vállalkozásra, közigazgatási szervre vagy felhasználóra nem vonatkozik az elektronikus hírközlő hálózatok működtetésére és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására a 12. cikk alapján vonatkozó általános felhatalmazás, a felhasználói jogokkal kapcsolatos, ezen irányelv III. részének III. címe szerinti kötelezettségek, a hálózataiknak az 59. cikk (1) bekezdése alapján történő összekapcsolására vonatkozó kötelezettségek, sem pedig az ilyen hozzáférést használó harmadik felek azonosítására vonatkozó kötelezettség. Az ilyen hozzáférést nem haszonszerzési céllal rendelkezésre bocsátó személyek nem felelnek a harmadik felek által az ilyen hozzáférésen keresztül továbbított információkért.

 

Módosítás    115

Irányelvre irányuló javaslat

55 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az illetékes nemzeti hatóságok nem akadályozhatják meg a nyilvános hírközlő hálózatok üzemeltetőit vagy a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatókat abban, hogy hálózatukhoz olyan rádiós helyi hálózatokon keresztül nyújtsanak hozzáférést a nagyközönségnek, amelyek a végfelhasználó helyiségeiben is elhelyezkedhetnek, feltéve, hogy eleget tesznek az általános felhatalmazási feltételeknek, és hogy a végfelhasználó ehhez előzetes, tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja.

(2)  Az illetékes nemzeti hatóságok nem akadályozhatják meg a nyilvános hírközlő hálózatok üzemeltetőit vagy a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatókat abban, hogy hálózatukhoz olyan rádiós helyi hálózatokon keresztül nyújtsanak hozzáférést a nagyközönségnek, amelyek a végfelhasználó helyiségeiben is elhelyezkedhetnek, feltéve, hogy eleget tesznek a végfelhasználó előzetes, tájékoztatáson alapuló és kifejezett beleegyezéséhez kapcsolódó általános felhatalmazásnak, és annak a feltételnek, hogy a végfelhasználónak a szerződésben garantált sávszélesség nem változhat/csökkenhet. Azok a végfelhasználók, akik beleegyeznek abba, hogy a végberendezéseiken keresztül nyilvánosan elérhető rádiós helyi hálózatot tesznek elérhetővé, sohasem tehetők felelőssé azokért a tevékenységekért, amelyeket egy, a rádiós helyi hálózaton keresztül csatlakoztatott másik személy vagy jogi személy folytat.

 

Módosítás    116

Irányelvre irányuló javaslat

55 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A szolgáltatók biztosítják, hogy a harmadik feleknek biztosított ilyen hozzáférés nem kedvezőtlen a végfelhasználó saját hozzáférésének feltételeire, és biztosítják, hogy az információk továbbra is megfelelnek a 95. cikkben előírt követelményeknek.

 

Módosítás    117

Irányelvre irányuló javaslat

55 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ebből a célból a nyilvános hírközlő hálózatok üzemeltetőinek vagy a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatóknak olyan termékeket vagy egyedi ajánlatokat kell rendelkezésre bocsátaniuk és aktívan kínálniuk, egyértelmű és átlátható módon, amelyek lehetővé teszik a végfelhasználóik számára, hogy hálózatukhoz rádiós helyi hálózatokon keresztül hozzáférést nyújtsanak harmadik feleknek.

Ebből a célból a nyilvános hírközlő hálózatok üzemeltetői vagy a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatók olyan termékeket vagy egyedi ajánlatokat bocsáthatnak rendelkezésre és kínálhatnak aktívan, egyértelmű és átlátható módon, amelyek lehetővé teszik a végfelhasználóik számára, hogy hálózatukhoz kérésre rádiós helyi hálózatokon keresztül hozzáférést nyújtsanak harmadik feleknek. A harmadik fél által a végfelhasználó rádiós helyi hálózatához kapott hozzáférésen keresztül végzett tevékenységekért a szolgáltató és a hozzáférést kérő harmadik fél felelős.

 

Módosítás    118

Irányelvre irányuló javaslat

55 cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  Különösen a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) preambulumbekezdésével összhangban a rádióberendezések gyártói mentesülnek a rádióberendezés szoftverrel való megfelelőségének bizonyítása alól, amennyiben ez a szoftver bárki által szabadon használható, tanulmányozható, módosítható és – akár a módosítása után is – terjeszthető. Ezek a gyártók nem korlátozhatják a felhasználók azon jogát, hogy ezt a szoftvert rádióberendezésükre letöltsék.

 

Módosítás    119

Irányelvre irányuló javaslat

59 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A nemzeti szabályozó hatóságok – a 3. cikkben foglalt célok érdekében eljárva – ösztönzik és adott esetben biztosítják, ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban, a megfelelő hozzáférést és összekapcsolást, valamint a szolgáltatások átjárhatóságát, feladatkörüket oly módon gyakorolva, hogy az a hatékonyságot, a fenntartható versenyt, a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítését , valamint a hatékony beruházást és innovációt előmozdítsa, és a végfelhasználók számára a lehető legelőnyösebb legyen. Iránymutatást adnak és nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a hozzáférésre és összekapcsolásra alkalmazandó eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások és a korlátozott földrajzi kiterjedésű szolgáltatók részesülhessenek az előírt kötelezettségekből származó előnyökből.

A nemzeti szabályozó hatóságok – a 3. cikkben foglalt célok érdekében eljárva – ösztönzik és adott esetben biztosítják, ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban, a megfelelő hozzáférést és összekapcsolást, valamint az internet-hozzáférés, a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások – köztük a szimultán kommunikációs szolgáltatások – és az elektronikus hírközlő hálózatok átjárhatóságát, feladatkörüket oly módon gyakorolva, hogy az a hatékonyságot, a fenntartható versenyt, a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítését, valamint a hatékony beruházást és innovációt előmozdítsa, és a végfelhasználók számára a lehető legelőnyösebb legyen. Iránymutatást adnak és nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a hozzáférésre és összekapcsolásra alkalmazandó eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások és a korlátozott földrajzi kiterjedésű szolgáltatók részesülhessenek az előírt kötelezettségekből származó előnyökből. Biztosítaniuk kell, hogy az interoperabilitási követelmények arányosak maradjanak, és ne akadályozzák az új technológiák fejlesztésébe beruházó elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóinak innovációs potenciálját;

 

Módosítás    120

Irányelvre irányuló javaslat

59 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  indokolt esetben és a szükséges mértékben kötelezettségeket az általános felhatalmazás hatálya alá tartozó, a végfelhasználók hozzáférését ellenőrző vállalkozások számára, hogy szolgáltatásaikat átjárhatóvá tegyék;

b)  indokolt esetben és a szükséges mértékben kötelezettségeket, hogy átjárhatóvá tegyék azokat a szolgáltatásokat, amelyek hozzárendelt számozási erőforrások révén a közcélú kapcsolt távbeszélő-hálózathoz kapcsolódnak, vagy a nemzeti, illetve nemzetközi távbeszélő számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével a valós idejű szöveges üzenetek és videohívások számára is lehetővé teszik a kommunikációt;

 

Módosítás    121

Irányelvre irányuló javaslat

59 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  indokolt esetben kötelezettségeket a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtóira vonatkozóan, hogy biztosítsák szolgáltatásaik átjárhatóságát, konkrétan azokban az esetekben, amikor a személyközi kommunikációs szolgáltatások átjárhatóságának hiánya veszélyezteti a sürgősségi segélyszolgálatok elérését vagy a végfelhasználók végpontok közötti összeköttetését.

c)  indokolt esetben és amennyiben ez technikailag kivitelezhető, kötelezettségeket a személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtóira vonatkozóan, hogy biztosítsák szolgáltatásaik átjárhatóságát, konkrétan azokban az esetekben, amikor a személyközi kommunikációs szolgáltatások átjárhatóságának hiánya veszélyezteti a hatékony versenyt vagy a végfelhasználók végpontok közötti összeköttetését.

 

Módosítás    122

Irányelvre irányuló javaslat

59 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – d pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a végfelhasználóknak valamely tagállam által meghatározott digitális rádióműsor- és televízióműsor-terjesztési szolgáltatásokhoz való hozzáférése biztosításához szükséges mértékben kötelezettségeket az üzemeltetők számára arra vonatkozóan, hogy tisztességes, észszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett biztosítsanak hozzáférést a II. melléklet II. részében említett egyéb létesítményekhez.

d)  a végfelhasználóknak, beleértbe a fogyatékossággal élő végfelhasználókat is, valamely tagállam által meghatározott digitális rádióműsor- és televízióműsor-terjesztési szolgáltatásokhoz való hozzáférése biztosításához szükséges mértékben kötelezettségeket az üzemeltetők számára arra vonatkozóan, hogy tisztességes, észszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett biztosítsanak hozzáférést a II. melléklet II. részében említett egyéb létesítményekhez.

 

Módosítás    123

Irányelvre irányuló javaslat

59 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés – ii pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ii.  abban az esetben, ha a Bizottság az általa a BEREC-től kért jelentés alapján úgy véli, hogy egy vagy több tagállamban vagy az Európai Unió egészében érzékelhetően veszély fenyegeti a sürgősségi segélyszolgálatok elérését vagy a végfelhasználók végpontok közötti összeköttetését, és a 110. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban végrehajtási intézkedéseket fogadott el, amelyekben meghatározza az előírható kötelezettségek jellegét és hatályát.

ii.  abban az esetben, ha a Bizottság az általa a BEREC-től kért jelentés alapján úgy véli, hogy egy vagy több tagállamban vagy az Európai Unió egészében érzékelhetően veszély fenyegeti a végfelhasználók végpontok közötti összeköttetését a különösen széles fogyasztói bázissal rendelkező számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatások átjárhatóságának hiányát illetően, és a 110. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban végrehajtási intézkedéseket fogadott el, amelyekben meghatározza az előírható kötelezettségek jellegét és hatályát.

 

A sürgősségi segélyszolgálatok elérése vagy a végfelhasználók végpontok közötti összeköttetése nem tekinthető veszélyeztetettnek akkor, ha a szolgáltató nem rendelkezik különösen jelentős lefedettséggel vagy fogyasztói bázissal.

 

Módosítás    124

Irányelvre irányuló javaslat

63 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A BEREC – az érintettekkel való konzultációt követően és a Bizottsággal szorosan együttműködve – határozatot fogadhat el, amelyben a versenyjog elveinek megfelelően, továbbá a 62. cikknek megfelelően elfogadott ajánlás és a jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatások lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett meghatározza a transznacionális piacokat. Amennyiben a Bizottság vagy legalább két érintett nemzeti szabályozó hatóság bizonyítékokkal alátámasztott indokolt kérelmet nyújt be, a BEREC elemzést végez a lehetséges transznacionális piacokról.

(1)  A Bizottság – az érintettekkel és a nemzeti szabályozó hatóságokkal való konzultációt követően – a BEREC véleményét a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve és a versenyjog elveinek megfelelően, továbbá a 62. cikknek megfelelően elfogadott ajánlás és a jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatások lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett – határozatot fogad el, amelyben meghatározza a transznacionális piacokat.

 

Módosítás    125

Irányelvre irányuló javaslat

63 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az (1) bekezdés alapján meghatározott, transznacionális piacok esetében az érintett nemzeti szabályozó hatóságok – a jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatásokat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve – a piacelemzést közösen végzik el, és összehangolt módon határoznak a 65.cikk (4) bekezdésében említett szabályozási kötelezettségek bevezetéséről, fenntartásáról, módosításáról vagy megszüntetéséről. Az érintett nemzeti szabályozó hatóságok a piacelemzésre, valamint a 32. és 33. cikk szerinti szabályozási kötelezettségre vonatkozó intézkedéstervezetük megküldésével közösen értesítik a Bizottságot.

Az (1) bekezdésben említett határozatban meghatározott, transznacionális piacok esetében az érintett nemzeti szabályozó hatóságok – a jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatásokat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve – a piacelemzést közösen végzik el, és összehangolt módon határoznak a 65. cikk (4) bekezdésében említett szabályozási kötelezettségek bevezetéséről, fenntartásáról, módosításáról vagy megszüntetéséről. Az érintett nemzeti szabályozó hatóságok a piacelemzésre, valamint a 32. és 33. cikk szerinti szabályozási kötelezettségre vonatkozó intézkedéstervezetük megküldésével közösen értesítik a Bizottságot.

 

Módosítás    126

Irányelvre irányuló javaslat

74 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A társberuházási ajánlatok és az első albekezdés a) pontjában említett eljárások értékelésekor a nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a szóban forgó ajánlatok és eljárások megfeleljenek a VI. mellékletben meghatározott kritériumoknak.

Az első bekezdésben említett társberuházási megállapodások értékelésekor a nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a szóban forgó ajánlatok és eljárások megfeleljenek a VI. mellékletben meghatározott kritériumoknak.

 

Módosítás    127

Irányelvre irányuló javaslat

79 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a területükön minden végfelhasználónak elérhető funkcionális internet-hozzáférési és hangkommunikációs szolgáltatások álljanak rendelkezésre, a szolgáltatások alapját képező csatlakozást is beleértve, az adott területre meghatározott minőségben és – tekintettel a tagállamra jellemző egyedi körülményekre – megfizethető áron, legalább helyhez kötött hozzáférésen keresztül.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a területükön minden fogyasztónak elérhető széles sávú internet-hozzáférési és hangkommunikációs szolgáltatások álljanak rendelkezésre, a szolgáltatások alapját képező csatlakozást is beleértve, az adott területre meghatározott minőségben és – tekintettel a tagállamra jellemző egyedi körülményekre – megfizethető áron, helyhez kötött hozzáférésen keresztül.

 

Módosítás    128

Irányelvre irányuló javaslat

79 cikk – 1 a bekezdés (új)

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A tagállamok továbbá biztosíthatják a nem helyhez kötött módon nyújtott szolgáltatások megfizethetőségét is, ha ezt szükségesnek tartják a fogyasztók társadalmi és gazdasági életben való teljes körű részvételének biztosítására.

 

Módosítás    129

Irányelvre irányuló javaslat

79 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az (1) bekezdésben említett funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatást a tagállamok határozzák meg oly módon, hogy kellő tekintettel legyenek a területükön élő végfelhasználók többsége által használt szolgáltatásokra. A funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatásnak ezért alkalmasnak kell lennie az V. mellékletben meghatározott minimális szolgáltatáskészlet támogatására.

(2)  A BEREC iránymutatásaival összhangban az (1) bekezdésben említett internet-hozzáférési szolgáltatás minimum teherbírását a nemzeti szabályozó hatóságok határozzák meg oly módon, hogy tekintettel legyenek a területükön vagy a területük megfelelő részein helyhez kötötten élő fogyasztók többsége által használt azon szolgáltatásokra, amelyek nélkülözhetetlenek a társadalmi és gazdasági életben való részvételük biztosítására. Az internet-hozzáférési szolgáltatásnak ezért alkalmasnak kell lennie legalább az V. mellékletben meghatározott minimális szolgáltatáskészlet támogatásához szükséges sávszélesség biztosítására.

 

A BEREC [ezen irányelv hatálybalépése után 18 hónappal]-ig az e cikk következetes alkalmazásához való hozzájárulás érdekében az érdekelt felekkel folytatott egyeztetést követően és a Bizottsággal szorosan együttműködve, a Bizottság (Eurostat) rendelkezésre álló adatait figyelembe véve iránymutatásokat fogad el, amelyek lehetővé teszik a nemzeti szabályozó hatóságok számára, hogy a szolgáltatásminőség minimális követelményeit – ideértve a minimális sávszélességet is – meghatározzák, ami legalább az V. mellékletben meghatározott minimális szolgáltatási kör támogatásához és ahhoz szükséges, hogy tükrözzék a lakosság többségének rendelkezésére álló átlagos sávszélességet minden tagállamban. Ezeket az iránymutatásokat kétévente aktualizálják, hogy figyelembe vegyék a technológiai fejlesztéseket és a fogyasztói felhasználási minták változásait.

 

Módosítás    130

Irányelvre irányuló javaslat

79 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A végfelhasználó kérésére az (1) bekezdésben említett csatlakozást korlátozni lehet, hogy az csak a hangkommunikációt támogassa.

(3)  A fogyasztó kérésére az (1) és (1a) bekezdésben említett csatlakozást korlátozni lehet, hogy az csak a hangkommunikációt támogassa.

(Az (1a) bekezdésre vonatkozó módosításhoz kapcsolódik.)

 

Módosítás    131

Irányelvre irányuló javaslat

79 cikk – 3 a bekezdés (új)

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A tagállamok e cikk rendelkezéseit végfelhasználóként a mikro- és kisvállalkozásokra és a nonprofit szervezetekre is kiterjeszthetik.

 

Módosítás    132

Irányelvre irányuló javaslat

80 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A nemzeti szabályozó hatóságok figyelemmel kísérik a 79. cikk (1) bekezdésében azonosított, a piacon rendelkezésre álló szolgáltatások kiskereskedelmi díjszabásának alakulását és szintjét, különösen a nemzeti árakkal és a nemzeti végfelhasználói jövedelmekkel összefüggésben.

(1)  A nemzeti szabályozó hatóságok figyelemmel kísérik a 79. cikk (1) bekezdésében azonosított, a piacon rendelkezésre álló szolgáltatások kiskereskedelmi díjszabásának alakulását és szintjét, különösen a nemzeti árakkal és a nemzeti fogyasztói jövedelmekkel összefüggésben.

 

Módosítás    133

Irányelvre irányuló javaslat

80 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Ha a tagállamok megállapítják, hogy a 79. cikk (1) bekezdésében azonosított szolgáltatások kiskereskedelmi árai tekintettel a tagállamra jellemző egyedi körülményekre nem megfizethetők, mivel az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű végfelhasználók nem tudják azokat igénybe venni, előírhatják, hogy az ilyen szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások olyan díjszabási lehetőségeket vagy díjcsomagokat kínáljanak a szóban forgó végfelhasználóknak, amelyek eltérnek a szokásos kereskedelmi feltételek szerint biztosítottaktól. A tagállamok e célra előírhatják az említett vállalkozások számára, hogy közös díjszabást, többek között földrajzi átlagolást alkalmazzanak az adott állam egész területén. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ilyen díjszabási lehetőségekre vagy díjcsomagokra jogosult végfelhasználók szerződést köthessenek a 79. cikk (1) bekezdésében azonosított szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokkal, valamint arról, hogy e vállalkozások a számot megfelelő ideig rendelkezésre bocsássák, és ne szakítsák meg indokolatlanul a szolgáltatást.

(2)  Ha a tagállamok megállapítják, hogy a 79. cikk (1) bekezdésében azonosított szolgáltatások kiskereskedelmi árai tekintettel a tagállamra jellemző egyedi körülményekre nem megfizethetők, mivel az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű fogyasztók nem tudják azokat igénybe venni, előírják, hogy az ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók olyan díjszabási lehetőségeket vagy díjcsomagokat kínáljanak a szóban forgó fogyasztóknak, amelyek eltérnek a szokásos kereskedelmi feltételek szerint biztosítottaktól. A tagállamok e célra előírják az említett vállalkozások számára, hogy közös díjszabást, többek között földrajzi átlagolást alkalmazzanak az adott állam egész területén. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ilyen díjszabási lehetőségekre vagy díjcsomagokra jogosult fogyasztók szerződést köthessenek a 79. cikk (1) bekezdésében azonosított szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokkal. A tagállamok arról is gondoskodnak, hogy e vállalkozások a számot megfelelő ideig rendelkezésre bocsássák, és ne szakítsák meg indokolatlanul a szolgáltatást.

 

Módosítás    134

Irányelvre irányuló javaslat

80 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a (2) bekezdés értelmében az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű végfelhasználóknak szóló díjszabási lehetőségeket vagy díjcsomagokat kínáló vállalkozások ezekről az ajánlatokról részletesen és folyamatosan tájékoztassák a nemzeti szabályozó hatóságokat. A nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a vállalkozások a (2) bekezdés értelmében vett díjszabási lehetőségeket vagy díjcsomagokat teljes mértékben átlátható feltételek mellett kínálják, melyeket a megkülönböztetésmentesség elvével összhangban közzétettek, és megkülönböztetésmentesen alkalmaznak. A nemzeti szabályozó hatóságok előírhatják egyedi konstrukciók módosítását vagy visszavonását.

(3)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a (2) bekezdés értelmében az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű fogyasztóknak szóló díjszabási lehetőségeket vagy díjcsomagokat kínáló vállalkozások ezekről az ajánlatokról részletesen és folyamatosan tájékoztassák a nemzeti szabályozó hatóságokat. A fogyasztó szabad szolgáltatóválasztásának sérelme nélkül a nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a vállalkozások a (2) bekezdés értelmében vett díjszabási lehetőségeket vagy díjcsomagokat teljes mértékben átlátható feltételek mellett kínálják, melyeket a 92. cikkel és a megkülönböztetésmentesség elvével összhangban közzétettek, és megkülönböztetésmentesen alkalmaznak. A nemzeti szabályozó hatóságok előírhatják egyedi konstrukciók módosítását vagy visszavonását.

 

Módosítás    135

Irányelvre irányuló javaslat

80 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok tekintettel az adott országra jellemző egyedi körülményekre gondoskodhatnak arról, hogy az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű végfelhasználók támogatásban részesüljenek annak érdekében, hogy biztosított legyen a legalább helyhez kötött hozzáférésen keresztül nyújtott funkcionális internet-hozzáférési és hangkommunikációs szolgáltatás megfizethetősége.

(4)  A tagállamok tekintettel az adott országra jellemző egyedi körülményekre gondoskodhatnak arról, hogy az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű fogyasztók további támogatásban részesüljenek annak érdekében, hogy biztosított legyen a legalább helyhez kötött hozzáférésen keresztül nyújtott internet-hozzáférési és hangkommunikációs szolgáltatás megfizethetősége. A tagállamok továbbá lehetőséget biztosíthatnak arra, hogy az alacsony jövedelmű vagy a különleges szociális helyzetű fogyasztók számára támogatást biztosítsanak a mobilszolgáltatásokhoz, ha ezt a fogyasztó társadalmi és gazdasági életben való teljes körű részvételének biztosításához szükségesnek vélik.

 

Módosítás    136

Irányelvre irányuló javaslat

80 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy – tekintettel az adott országra jellemző egyedi körülményekre – a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára szükség szerint biztosított legyen a támogatás, vagy más különleges intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy a kapcsolódó végberendezések, különleges berendezések vagy az egyenértékű hozzáférést elősegítő különleges szolgáltatások megfizethetők legyenek.

(5)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy – tekintettel az adott országra jellemző egyedi körülményekre – a fogyatékossággal élő fogyasztók számára szükség szerint biztosított legyen a támogatás, és más különleges intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy a kapcsolódó végberendezések hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élő személyek számára, és a különleges berendezések vagy az egyenértékű hozzáférést elősegítő különleges szolgáltatások elérhetők és megfizethetők legyenek. A közvetítő szolgáltatások fogyatékossággal élő fogyasztókat terhelő átlagköltségének a 79. cikk szerint egyenértékűnek kell lennie a hangkommunikációs szolgáltatások átlagköltségével.

 

Módosítás    137

Irányelvre irányuló javaslat

80 cikk – 6 a bekezdés (új)

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  A tagállamok e cikk rendelkezéseit végfelhasználóként a mikro- és kisvállalkozásokra és a nonprofit szervezetekre is kiterjeszthetik.

 

Módosítás    138

Irányelvre irányuló javaslat

81 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Ha egy tagállam megfelelő módon, a 22. cikk (1) bekezdése szerint végzett feltérképezés eredményeinek figyelembevételével bizonyította, hogy a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás elérhetősége a szokásos kereskedelmi feltételek mellett vagy egyéb lehetséges szakpolitikai eszközökkel nem biztosítható, megfelelő egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket rendelhet el annak érdekében, hogy eleget lehessen tenni minden olyan észszerű kérelemnek, amelyet a szóban forgó szolgáltatások iránt nyújtottak be a tagállam területén.

(1)  Ha egy tagállam a 22. cikk (1) bekezdése szerint végzett feltérképezés eredményeinek figyelembevételével – ha vannak ilyenek – megállapította, illetve ha a nemzeti szabályozó hatóság más bizonyítékot is elfogadott, hogy a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás elérhetősége a szokásos kereskedelmi feltételek mellett vagy egyéb lehetséges szakpolitikai eszközökkel a tagállam területén vagy annak különböző részein nem biztosítható, megfelelő egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket rendelhet el annak érdekében, hogy eleget lehessen tenni minden olyan észszerű kérelemnek, amelyet a szóban forgó szolgáltatások iránt nyújtottak be a tagállam területének megfelelő részein.

 

Módosítás    139

Irányelvre irányuló javaslat

81 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok meghatározzák azt a megközelítést, amellyel – a tárgyilagosság, az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvét tiszteletben tartva – a leghatékonyabb és a legmegfelelőbb módon biztosítható a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás elérhetősége. A tagállamok – a közérdek védelme mellett – arra törekednek, hogy a piac torzulásainak mértékét, különösen a szokásos kereskedelmi feltételektől eltérő árakon vagy feltételek mellett történő szolgáltatásnyújtást a lehető legkisebbre csökkentsék.

(2)  A tagállamok meghatározzák azt a megközelítést, amellyel – a tárgyilagosság, az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvét tiszteletben tartva – a leghatékonyabb és a legmegfelelőbb módon biztosítható a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás elérhetősége. Ez magában foglalhatja azt is, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatást és a hangkommunikációs szolgáltatást vezetékes vagy vezeték nélküli technológiák révén bocsátják rendelkezésre. A tagállamok – a közérdek védelme mellett – arra törekednek, hogy a piac torzulásainak mértékét, különösen a szokásos kereskedelmi feltételektől eltérő árakon vagy feltételek mellett történő szolgáltatásnyújtást a lehető legkisebbre csökkentsék.

 

Módosítás    140

Irányelvre irányuló javaslat

81 cikk – 3 bekezdés

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy kötelezettségeket rendelnek el a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás elérhetőségének biztosítása érdekében, egy vagy több vállalkozást kijelölhetnek arra a célra, hogy az államterület egészén tegyék elérhetővé a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően azonosított, funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatást és a hangkommunikációs szolgáltatást. A tagállamok a helyhez kötött funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás biztosítására és/vagy az államterület különböző részeinek lefedésére különböző vállalkozásokat vagy vállalkozáscsoportokat is kijelölhetnek.

(3)  Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy kötelezettségeket rendelnek el a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás elérhetőségének biztosítása érdekében, egy vagy több vállalkozást kijelölhetnek arra a célra, hogy az államterület egészén tegyék elérhetővé a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően azonosított, funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatást és a hangkommunikációs szolgáltatást. A tagállamok a helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás biztosítására és/vagy az államterület különböző részeinek lefedésére különböző vállalkozásokat vagy vállalkozáscsoportokat is kijelölhetnek.

 

Módosítás    141

Irányelvre irányuló javaslat

81 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Ha a tagállamok az államterület egy részén vagy egészén vállalkozásokat jelölnek ki arra, hogy azok a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás elérhetőségét biztosítsák, ezt hatékony, tárgyilagos, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kijelölési mechanizmus alkalmazásával teszik, amelynek révén egyetlen vállalkozás sincs eleve kizárva a kijelölésből. Az ilyen kijelölési módszerek célja, hogy a helyhez kötött funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatások nyújtása költséghatékony módon történjen; e módszerek emellett használhatók az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségének 84. cikk szerinti meghatározásához is.

(4)  Ha a tagállamok az államterület egy részén vagy egészén szolgáltatókat jelölnek ki arra, hogy azok a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás elérhetőségét biztosítsák, ezt hatékony, tárgyilagos, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kijelölési mechanizmus alkalmazásával teszik, amelynek révén egyetlen szolgáltató sincs eleve kizárva a kijelölésből. Az ilyen kijelölési módszerek célja, hogy a helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatások nyújtása költséghatékony módon történjen; e módszerek emellett használhatók az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségének 84. cikk szerinti meghatározásához is.

 

Módosítás    142

Irányelvre irányuló javaslat

81 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Amennyiben egy, a (3) bekezdésnek megfelelően kijelölt vállalkozás helyi hozzáférési hálózati eszközeinek lényeges részét vagy azok egészét más tulajdonában lévő önálló jogalanyra kívánja átruházni, erről előzetesen és időben köteles értesíteni a nemzeti szabályozó hatóságot annak érdekében, hogy a hatóságnak lehetősége legyen értékelni a tervezett ügylet hatását a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás nyújtására. A nemzeti szabályozó hatóság a 13. cikk (2) bekezdésének megfelelően egyedi kötelezettségeket írhat elő, illetve módosíthatja vagy visszavonhatja azokat.

(5)  Amennyiben egy, a (3) bekezdésnek megfelelően kijelölt szolgáltató helyi hozzáférési hálózati eszközeinek lényeges részét vagy azok egészét más tulajdonában lévő önálló jogalanyra kívánja átruházni, erről előzetesen és időben köteles értesíteni a nemzeti szabályozó hatóságot annak érdekében, hogy a hatóságnak lehetősége legyen értékelni a tervezett ügylet hatását a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás nyújtására. A nemzeti szabályozó hatóság a 13. cikk (2) bekezdésének megfelelően egyedi kötelezettségeket írhat elő, illetve módosíthatja vagy visszavonhatja azokat.

 

Módosítás    143

Irányelvre irányuló javaslat

82 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok továbbra is biztosíthatják a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatáson és hangkommunikációs szolgáltatáson kívüli azon szolgáltatások elérhetőségét vagy megfizethetőségét, amelyeket már [set date] előtt bevezettek, amennyiben megfelelő módon bizonyítják, hogy – tekintettel az adott országra jellemző egyedi körülményekre – igény van az ilyen szolgáltatásokra. Abban az esetben, ha a tagállamok államterületük egy részén vagy egészén vállalkozásokat jelölnek ki az említett szolgáltatások nyújtására, a 81. cikk alkalmazandó. Az ilyen kötelezettségeket a 85. cikknek megfelelően kell finanszírozni.

(1)  A tagállamok továbbra is biztosíthatják a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, internet-hozzáférési szolgáltatáson és hangkommunikációs szolgáltatáson kívüli azon szolgáltatások elérhetőségét vagy megfizethetőségét, amelyeket már [set date] előtt bevezettek, amennyiben megállapításra kerül, hogy – tekintettel az adott országra jellemző egyedi körülményekre – igény van az ilyen szolgáltatásokra. Abban az esetben, ha a tagállamok államterületük egy részén vagy egészén szolgáltatókat jelölnek ki az említett szolgáltatások nyújtására, a 81. cikk alkalmazandó. Az ilyen kötelezettségeket a 85. cikknek megfelelően kell finanszírozni.

 

Módosítás    144

Irányelvre irányuló javaslat

82 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok az e cikk értelmében elrendelt kötelezettségeket legkésőbb ezen irányelv hatálybalépése után 3 évvel, majd azt követően évente egyszer felülvizsgálják.

(2)  A tagállamok az e cikk értelmében elrendelt kötelezettségeket [ezen irányelv hatálybalépése után 3 évvel]-ig, majd azt követően legalább háromévente egyszer felülvizsgálják.

 

 

Módosítás    145

Irányelvre irányuló javaslat

83 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 79. cikkben említetteken kívüli további létesítmények és szolgáltatások biztosítása során a 79., 81. és 82. cikknek megfelelően szolgáltatásokat nyújtó említett vállalkozások oly módon határozzák meg a feltételeket, hogy a végfelhasználónak ne keletkezzen fizetési kötelezettsége olyan létesítményekre , illetve szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyek az igényelt szolgáltatáshoz nem szükségesek, illetve nincsenek előírva.

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 79. cikkben említetteken kívüli további létesítmények és szolgáltatások biztosítása során a 79., 81. és 82. cikknek megfelelően hangkommunikációs és internet-hozzáférési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók oly módon határozzák meg a feltételeket, hogy a végfelhasználónak ne keletkezzen fizetési kötelezettsége olyan létesítményekre, illetve szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyek az igényelt szolgáltatáshoz nem szükségesek, illetve nincsenek előírva.

 

Módosítás    146

Irányelvre irányuló javaslat

83 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 79. cikkben említett és a 80. cikknek megfelelően végrehajtott hangkommunikációs szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások a VI. melléklet A. részében meghatározott külön létesítményeket és szolgáltatásokat biztosítsák annak érdekében, hogy a végfelhasználók figyelemmel kísérhessék és ellenőrizhessék a kiadásokat, és létrehozzanak egy rendszert, amellyel elkerülhető a hangkommunikációs szolgáltatás indokolatlan kikapcsolása azon végfelhasználók számára, akik jogosultak erre a szolgáltatásra; e rendszer egy olyan mechanizmust is magában foglalna, amely ellenőrizné, hogy a szolgáltatás használata iránti igény továbbra is fennáll-e.

(2)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 79. cikkben említett és a 80. cikknek megfelelően végrehajtott hangkommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók a VI. melléklet A. részében meghatározott külön létesítményeket és szolgáltatásokat biztosítsák annak érdekében, hogy a fogyasztók figyelemmel kísérhessék és ellenőrizhessék a kiadásokat, és létrehozzanak egy rendszert, amellyel elkerülhető a hangkommunikációs szolgáltatás indokolatlan kikapcsolása azon fogyasztók számára, akik jogosultak erre a szolgáltatásra; e rendszer egy olyan mechanizmust is magában foglalna, amely ellenőrizné, hogy a szolgáltatás használata iránti igény továbbra is fennáll-e .

 

Módosítás    147

Irányelvre irányuló javaslat

84 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok úgy ítélik meg, hogy a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás 79., 80. és 81. cikknek megfelelő teljesítése vagy a meglévő egyetemes szolgáltatások 82. cikknek megfelelő folytatása az ilyen szolgáltatásokat nyújtó és kompenzációt kérő vállalkozásokra indokolatlan terhet róhat, kiszámítják a kérdéses szolgáltatásnyújtás nettó költségeit.

Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok úgy ítélik meg, hogy a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás 79., 80. és 81. cikknek megfelelő teljesítése vagy a meglévő egyetemes szolgáltatások 82. cikknek megfelelő folytatása az ilyen szolgáltatásokat nyújtó és kompenzációt kérő szolgáltatókra indokolatlan terhet róhat, kiszámítják a kérdéses szolgáltatásnyújtás nettó költségeit.

 

Módosítás    148

Irányelvre irányuló javaslat

84 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a VII. melléklettel összhangban kiszámítják az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségét, figyelembe véve a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatást és hangkommunikációs szolgáltatást a 79., 80. és 81. cikknek megfelelően teljesítő vagy meglévő egyetemes szolgáltatásokat a 82. cikknek megfelelően folytató vállalkozásnál jelentkező bármilyen piaci előnyt; vagy

a)  a VII. melléklettel összhangban kiszámítják az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségét, figyelembe véve a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott internet-hozzáférési szolgáltatást és hangkommunikációs szolgáltatást a 79., 80. és 81. cikknek megfelelően teljesítő vagy meglévő egyetemes szolgáltatásokat a 82. cikknek megfelelően folytató szolgáltatónál jelentkező bármilyen piaci előnyt; vagy

 

Módosítás    149

Irányelvre irányuló javaslat

85 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben a nettó költség 84. cikkben említett számítása alapján a nemzeti szabályozó hatóság megállapítja, hogy valamely vállalkozásra tisztességtelen teher hárul, a tagállamok az érintett vállalkozás kérelmére olyan mechanizmus bevezetéséről határoznak, amely az adott vállalkozásnak állami forrásokból, átlátható feltételek mellett kompenzációt biztosít a meghatározott nettó költségekre vonatkozóan. A 79., 81. és 82. cikkben megállapított kötelezettségeknek kizárólag a 84. cikkel összhangban meghatározott nettó költsége finanszírozható.

Amennyiben a nettó költség 84. cikkben említett számítása alapján a nemzeti szabályozó hatóság megállapítja, hogy valamely vállalkozásra tisztességtelen teher hárul, a tagállamok az érintett vállalkozás kérelmére olyan mechanizmus bevezetéséről határoznak, amely az adott vállalkozásnak állami forrásokból, átlátható feltételek mellett kompenzációt biztosít a meghatározott nettó költségekre vonatkozóan.

 

Módosítás    150

Irányelvre irányuló javaslat

85 cikk – 1 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tagállamok elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan mechanizmust, melynek célja a 81. cikkben megállapított kötelezettségekből eredő egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségének az elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások nyújtói és a 2000/31/EK irányelvben foglaltak szerint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások között történő megosztása.

 

Módosítás    151

Irányelvre irányuló javaslat

85 cikk – 1 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b)  Az ilyen mechanizmust elfogadó vagy fenntartó tagállamoknak legalább háromévenként felül kell vizsgálniuk azok működését annak megállapítása érdekében, hogy melyik nettó költséget kell továbbra is megosztani a mechanizmus keretében, és mely költségeket kell állami forrásokból eszközölt kártérítésből fedezni.

 

Módosítás    152

Irányelvre irányuló javaslat

85 cikk – 1 c bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1c)  A 79., 81. és 82. cikkben megállapított kötelezettségeknek kizárólag a 84. cikkel összhangban meghatározott nettó költsége finanszírozható.

 

Módosítás    153

Irányelvre irányuló javaslat

85 cikk – 1 d bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1d)  Amennyiben a nettó költséget az (1) bekezdés a) pontja szerint megosztják, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti szabályozó hatóság által, vagy a kedvezményezettektől független és a nemzeti szabályozó hatóság felügyelete alatt álló szervezet által működtetett megosztási mechanizmust vegyenek igénybe.

 

Módosítás    154

Irányelvre irányuló javaslat

85 cikk – 1 e bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1e)  A megosztási mechanizmus a IV. melléklet B. részében foglalt elvekkel összhangban tiszteletben tartja az átláthatóság, a piac minimális torzítása, a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvét. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a vállalkozások bizonyos típusait és a meghatározott küszöböt el nem érő belföldi forgalommal rendelkező vállalkozásokat nem kötelezik hozzájárulásra.

 

Módosítás    155

Irányelvre irányuló javaslat

85 cikk – 1 f bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1f)  Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek költségének megosztásával kapcsolatos díjakat egymástól el kell választani, és minden egyes vállalkozásra vonatkozóan külön kell meghatározni. Ezek a díjak nem vethetők ki olyan vállalkozásokra és nem szedhetők be olyan vállalkozásoktól, amelyek a megosztási mechanizmust létrehozó tagállam területén nem nyújtanak szolgáltatásokat.

 

Módosítás    156

Irányelvre irányuló javaslat

86 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Amennyiben az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségét a 85. cikknek megfelelően kell kiszámítani , a nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a nettó költségek kiszámításának elvei – beleértve az alkalmazandó módszer részleteit – nyilvánosak legyenek.

(1)  Amennyiben az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségét a 84. cikknek megfelelően kell kiszámítani, a nemzeti szabályozó hatóságok biztosítják, hogy a nettó költségek kiszámításának elvei – beleértve az alkalmazandó módszer részleteit – nyilvánosak legyenek.

 

Módosítás    157

Irányelvre irányuló javaslat

87 cikk – 6 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A tagállamok – amennyiben technikailag kivitelezhető – előmozdítják a számok vezeték nélküli aktiválását annak érdekében, hogy az elektronikus hírközlő hálózatok vagy hírközlési szolgáltatások terén megkönnyítsék a szolgáltatóváltást a fogyasztóktól eltérő végfelhasználók számára, különösen a gépek közötti (M2M) szolgáltatások nyújtói és felhasználói számára.

(6)  A tagállamok – amennyiben technikailag kivitelezhető – előmozdítják a számok vezeték nélküli aktiválását annak érdekében, hogy az elektronikus hírközlő hálózatok vagy hírközlési szolgáltatások terén megkönnyítsék a szolgáltatóváltást a végfelhasználók számára, különösen a gépek közötti (M2M) szolgáltatások nyújtói és felhasználói számára.

 

Módosítás    158

Irányelvre irányuló javaslat

III cím – 91 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

91a. cikk

 

Kivételi záradék

 

A III. cím – a 92. és 93. cikk kivételével – nem alkalmazandó azokra a személyközi számfüggetlen kommunikációs szolgáltatásokra, amelyek a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban meghatározott mikrovállalkozások.

 

Módosítás    159

Irányelvre irányuló javaslat

92 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói nem alkalmazhatnak hátrányosan megkülönböztető hozzáférési vagy használati követelményeket vagy feltételeket a végfelhasználók állampolgársága vagy lakhelye alapján, kivéve, ha ezek a különbségek tárgyilagos indokokkal alátámaszthatók.

Az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói nem alkalmazhatnak hátrányosan megkülönböztető hozzáférési vagy használati követelményeket vagy feltételeket az Unióban a végfelhasználók állampolgársága vagy lakhelye vagy letelepedése alapján, kivéve, ha ezek a különbségek tárgyilagos indokokkal alátámaszthatók.

 

Módosítás    160

Irányelvre irányuló javaslat

92 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

92a. cikk

 

Unión belüli hívások

 

(1)   A nyilvános személyközi számfüggő kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók nem alkalmazhatnak olyan díjszabást az egy másik tagállamban végződtetett, Unión belüli, helyhez kötött vagy mobil kommunikációs szolgáltatásokra, amely magasabb az ugyanabban a tagállamban végződtetett szolgáltatások díjszabásánál, kivéve, ha azt a mobil hívásvégződtetési díjak különbsége indokolja.

 

(2)   A BEREC ... (six months after the entry into force of this Directive)-ig az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően és a Bizottsággal szorosan együttműködve iránymutatásokat fogad el az említett objektíven indokolt eltérő költségek (1) bekezdés szerinti elszámolására. Ezek az iránymutatások biztosítják, hogy minden eltérés szigorúan a szolgáltató számára a határon átnyúló szolgáltatás nyújtásakor felmerülő létező közvetlen költségeken alapuljon.

 

(3)  Az Európai Bizottság ... (one year after the entry into force of this Directive and annually thereafter)-ig, azt követően pedig minden évben jelentést nyújt be az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek alkalmazásáról, többek között az Unión belüli hírközlési díjak alakulásának vizsgálatáról.

 

Módosítás    161

Irányelvre irányuló javaslat

93 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A szolgáltatások és alkalmazások végfelhasználók általi elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül történő elérésére és használatára vonatkozó nemzeti intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unió Alapjogi Chartája és az uniós jog általános elvei által szavatolt alapvető jogokat és szabadságokat .

(1)  A szolgáltatások és alkalmazások végfelhasználók általi elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül történő elérésére és használatára vonatkozó nemzeti intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) és az uniós jog általános elvei által szavatolt alapvető jogokat és szabadságokat .

 

Módosítás    162

Irányelvre irányuló javaslat

93 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Minden ilyen, a végfelhasználóknak a szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz elektronikus hírközlő hálózatok igénybevételével történő hozzáférését vagy azok ilyen hálózatokon keresztüli használatát érintő intézkedést, amely alkalmas lehet ezen alapvető jogok vagy szabadságok korlátozására, csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha azokról jogszabály rendelkezik, és ezen intézkedések tiszteletben tartják a szóban forgó jogok, illetve szabadságok szellemiségét, valamint megfelelőek, arányosak és szükségesek , továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartája 52. cikkének (1) bekezdésével és az uniós jog általános elveivel, többek között a hatékony jogi védelemmel és a tisztességes eljáráshoz való joggal összhangban ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságjogainak védelmét szolgálják . Ennek megfelelően ezeket az intézkedéseket kizárólag az ártatlanság vélelme elvének és a magánélethez való jognak a megfelelő tiszteletben tartása mellett lehet meghozni. Az intézkedések meghozatalát megelőzően tisztességes és pártatlan eljárást kell biztosítani, ideértve az érintett személy vagy személyek meghallgatáshoz való jogát, kivéve kellően indokolt szükséghelyzetekben, amelyekben megfelelő feltételeket és eljárási intézkedéseket szükséges alkalmazni, összhangban az Európai Unió Alapjogi Chartájával . Garantálni kell a tényleges és megfelelő időben történő bírósági felülvizsgálathoz való jogot.

(2)  Minden, a végfelhasználóknak a szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz elektronikus hírközlő hálózatok igénybevételével történő hozzáférését vagy azok ilyen hálózatokon keresztüli használatát érintő intézkedést, amely alkalmas lehet a Chartában elismert jogok vagy szabadságok gyakorlásának korlátozására, csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha azokról jogszabály rendelkezik, és ezen intézkedések tiszteletben tartják a szóban forgó jogokat, illetve szabadságokat, valamint megfelelőek, arányosak és szükségesek, továbbá a Charta52. cikkének (1) bekezdésével és az uniós jog általános elveivel, többek között a hatékony jogi védelemmel és a tisztességes eljáráshoz való joggal összhangban ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságjogainak védelmét szolgálják . Ennek megfelelően ezeket az intézkedéseket kizárólag az ártatlanság vélelme elvének és a magánélethez való jognak a megfelelő tiszteletben tartása mellett lehet meghozni. Az intézkedések meghozatalát megelőzően tisztességes és pártatlan eljárást kell biztosítani, ideértve az érintett személy vagy személyek meghallgatáshoz való jogát, kivéve kellően indokolt szükséghelyzetekben, amelyekben megfelelő feltételeket és eljárási intézkedéseket szükséges alkalmazni, összhangban a Chartával. Garantálni kell a tényleges és megfelelő időben történő bírósági felülvizsgálathoz való jogot.

 

Módosítás    163

Irányelvre irányuló javaslat

93 cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7., 8. és 11. cikkével, valamint 52. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tagállamok nem írhatják elő valamennyi előfizető és nyilvántartott felhasználó összes forgalmi és helymeghatározó adatának általános és különbségtétel nélküli megőrzését azok elektronikus hírközlési berendezései tekintetében.

 

Módosítás    164

Irányelvre irányuló javaslat

94 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok nem tarthatnak fenn és nem vezethetnek be nemzeti jogukban olyan, a végfelhasználók védelmével kapcsolatos rendelkezéseket, amelyeket az irányelv már ebben a címben szabályoz, és amelyek eltérnek az ebben a címben megállapított rendelkezésektől, ideértve az eltérő szintű – szigorúbb vagy kevésbé szigorú – védelmet biztosító rendelkezéseket, hacsak az irányelv e címe nem rendelkezik erről másként.

A tagállamok nem tarthatnak fenn és nem vezethetnek be nemzeti jogukban olyan, a végfelhasználók védelmével kapcsolatos rendelkezéseket vagy általános felhatalmazási feltételeket, amelyeket az irányelv már ebben a címben szabályoz, és amelyek eltérnek az ebben a címben megállapított rendelkezésektől, ideértve az eltérő szintű – szigorúbb vagy kevésbé szigorú – védelmet biztosító rendelkezéseket, hacsak az irányelv e címe nem rendelkezik erről másként.

 

Módosítás    165

Irányelvre irányuló javaslat

95 cikk – -1 bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1)  Az e cikkben előírt tájékoztatási kötelezettség, ezen belül a szerződés adatait összefoglaló dokumentumminta a szerződés szerves részét képezi, és kiegészíti a 2011/83/EU irányelvben megállapított tájékoztatási követelményeket. A tagállamok biztosítják, hogy az e cikkben említett információkat érthetően, mindenre kiterjedően és könnyen hozzáférhető formában nyújtsák. A fogyasztók vagy más végfelhasználók kérésére a tájékoztató egy példánya tartós adathordozón és a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára hozzáférhető formátumban is rendelkezésre bocsátandó.

 

Módosítás    166

Irányelvre irányuló javaslat

95 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Mielőtt egy fogyasztó szerződést köt vagy bármilyen ennek megfelelő ajánlatot elfogad, a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő, nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói – függetlenül a kifizetendő összeg nagyságától – kötelesek a 2011/83/EU irányelv 5. és 6. cikkének megfelelő tájékoztatással szolgálni, és világos és könnyen érthető módon a következő információkat is megadni:

(1)  Mielőtt egy fogyasztó szerződést köt vagy bármilyen ennek megfelelő, bármilyen fajta ellentételezés ellenében tett ajánlatot elfogad, az internet-hozzáférési szolgáltatások, a nyilvános személyközi kommunikációs szolgáltatások és a műsorterjesztésre használt átviteli szolgáltatások nyújtói adott esetben a következő információkat kötelesek megadni a fogyasztó számára, amennyiben ezek az információk az általuk nyújtott valamely szolgáltatáshoz kapcsolódnak.

 

Módosítás    167

Irányelvre irányuló javaslat

95 cikk – 1 bekezdés – a pont – i alpont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i.  a szolgáltatások minimális minőségi szintje a szolgáltatásnyújtás mértékének megfelelően, a BEREC által az érdekeltekkel folytatott konzultációt követően a Bizottsággal szoros együttműködésben elfogadásra kerülő iránymutatásnak megfelelően, a következők tekintetében:

i.  a szolgáltatások minimális minőségi szintje a szolgáltatásnyújtás mértékének megfelelően, a BEREC által az érdekeltekkel folytatott konzultációt követően a Bizottsággal szoros együttműködésben a 97. cikk (2) bekezdése alapján elfogadásra kerülő iránymutatásnak megfelelően, a következők tekintetében:

–  az internet-hozzáférési szolgáltatásokkal összefüggésben: legalább késleltetés, késleltetésingadozás, csomagvesztés,

–  az internet-hozzáférési szolgáltatásokkal összefüggésben: legalább késleltetés, késleltetésingadozás, csomagvesztés,

–  a nyilvános számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokkal összefüggésben: legalább az első bekapcsolásig eltelő idő, meghibásodási valószínűség, hívásjelzési késedelmek, valamint

–  a nyilvános számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokkal összefüggésben legalább az első bekapcsolásig eltelő idő, meghibásodási valószínűség, hívásjelzési késedelmek ezen irányelv IX. mellékletével összhangban, valamint

–  az (EU) 2015/2120 rendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében az internet-hozzáférési szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásokkal összefüggésben: a biztosított szolgáltatásminőségi paraméterek,

–  az (EU) 2015/2120 rendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében az internet-hozzáférési szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásokkal összefüggésben: a biztosított szolgáltatásminőségi paraméterek,

 

Amennyiben a szolgáltatások minimális minőségi szintje nincs megállapítva, ezt nyilatkozatban kell rögzíteni.

 

Módosítás    168

Irányelvre irányuló javaslat

95 cikk – 1 bekezdés – a pont – ii alpont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ii.  a végfelhasználók azon jogának sérelme nélkül, hogy az (EU) 2015/2120 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően választásuk szerinti végberendezést használhassanak, a szolgáltató által a rendelkezésre bocsátott végberendezéssel kapcsolatban megszabott bármely korlátozás;

ii.  a végfelhasználók azon jogának sérelme nélkül, hogy a 2015/2120/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően választásuk szerinti végberendezést használhassanak, a szolgáltató által a rendelkezésre bocsátott végberendezéssel kapcsolatban megszabott bármely díj és korlátozás, valamint adott esetben a fogyasztó által választott berendezés megfelelő működéséhez szükséges, rövid műszaki információk;

 

Módosítás    169

Irányelvre irányuló javaslat

95 cikk – 1 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a szerződéses szolgáltatásminőségi szintek el nem érése esetén alkalmazandó kompenzációs és visszatérítési lehetőségek;

b)  a szerződéses szolgáltatásminőségi szintek el nem érése esetén alkalmazandó kompenzációs és visszatérítési lehetőségek, ideértve adott esetben a jogszabályban biztosított fogyasztói jogok konkrét említését, vagy ha a szolgáltató felé jelzett, biztonságot fenyegető eseményekre kerül sor a szoftverek vagy hardverek ismert sebezhetősége miatt, amelyekre a gyártó vagy a fejlesztő ugyan adott ki hibajavító csomagot, de azt a szolgáltató nem alkalmazta vagy nem hozott semmilyen egyéb, megfelelő védintézkedést;

 

Módosítás    170

Irányelvre irányuló javaslat

95 cikk – 1 bekezdés – c pont – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  az árral kapcsolatos információk megadásakor:

c)  az árral és a díjazás módjával kapcsolatos információk megadásakor:

 

Módosítás    171

Irányelvre irányuló javaslat

95 cikk – 1 bekezdés – c pont – i alpont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i.  a szerződés szerinti díjcsomagok részletei és adott esetben a kommunikáció során lebonyolított adatforgalom (MB-ok, percek, SMS-ek száma) számlázási időszakonként, valamint a további kommunikációs egységek ára,

i.  a szerződés szerinti konkrét díjcsomag vagy díjcsomagok részletei és az egyes díjcsomagok esetében a kínált szolgáltatások típusa, ideértve adott esetben a kommunikáció során lebonyolított adatforgalmat (MB-ok, percek, SMS-ek száma) számlázási időszakonként, valamint a további kommunikációs egységek árát,

 

Módosítás    172

Irányelvre irányuló javaslat

95 cikk – 1 bekezdés – c pont – -i a alpont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ia.  előre meghatározott adatforgalmat biztosító díjcsomag vagy díjcsomagok esetében a fogyasztók azon lehetősége, hogy a fel nem használt mennyiséget a korábbi számlázási időszakról a következő számlázási időszakra vigye át, amennyiben ez a lehetőség szerepel a szerződésben,

 

Módosítás    173

Irányelvre irányuló javaslat

95 cikk – 1 bekezdés – c pont – -i b alpont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ib.  a számla átláthatóságát és a fogyasztás szintjének nyomon követését biztosító eszközök,

 

Módosítás    174

Irányelvre irányuló javaslat

95 cikk – 1 bekezdés – c pont – -i c alpont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ic.  az (EU) 2016/679 rendelet 13. cikkének sérelme nélkül tájékoztatás arról, hogy milyen személyes adatokra van szükség a szolgáltatás teljesítését megelőzően, vagy milyen adatokat gyűjtenek a szolgáltatásnyújtás keretében;

 

Módosítás    175

Irányelvre irányuló javaslat

95 cikk – 1 bekezdés – c pont – iv alpont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iv.  a vevőszolgálati és karbantartási díjak, valamint

iv.  az értékesítés utáni szolgáltatások díjainak, illetve a karbantartási és vevőszolgálati díjak részletei, valamint

 

Módosítás    176

Irányelvre irányuló javaslat

95 cikk – 1 bekezdés – d pont – ii alpont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ii.  a szolgáltatóváltással, valamint a számok és egyéb azonosítók hordozhatóságával kapcsolatos díjak, továbbá a szolgáltatóváltás késedelme vagy az azzal való visszaélés esetére vonatkozó kompenzációs és visszatérítési lehetőségek,

ii.  a szolgáltatóváltással, valamint a számok és egyéb azonosítók hordozhatóságával kapcsolatos eljárások és díjak, továbbá a szolgáltatóváltás késedelme vagy az azzal való visszaélés esetére vonatkozó kompenzációs és visszatérítési lehetőségek,

 

Módosítás    177

Irányelvre irányuló javaslat

95 cikk – 1 bekezdés – d pont – iii alpont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iii.  a szerződés idő előtti megszüntetésekor esedékes díjak, a végberendezéssel és egyéb akciós ajánlatokkal kapcsolatos költségfelszámítást is beleértve,

iii.  a szerződés idő előtti megszüntetésekor esedékes díjak, a végberendezés feloldására vonatkozó tájékoztatást és a végberendezéssel kapcsolatos költségfelszámítást is beleértve,

 

Módosítás    178

Irányelvre irányuló javaslat

95 cikk – 1 bekezdés – d pont – iv alpont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iv.  a szolgáltatáscsomagokkal összefüggésben a szolgáltatáscsomag vagy annak egyes elemei megszüntetésére vonatkozó feltételek,

iv.  a szolgáltatáscsomagokkal összefüggésben adott esetben a szolgáltatáscsomag vagy annak egyes elemei megszüntetésére vonatkozó feltételek,

 

Módosítás    179

Irányelvre irányuló javaslat

95 cikk – 1 bekezdés – f pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f)  a jogviták 25. cikknek megfelelő rendezésére szolgáló eljárások indításának módja;

f)  a – többek között nemzeti és határon átnyúló – jogviták 25. cikknek megfelelő rendezésére szolgáló eljárások indításának módja;

 

Módosítás    180

Irányelvre irányuló javaslat

95 cikk – 2 bekezdés – 1 franciabekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

-  a segélyhívó szolgáltatásokhoz és/vagy a hívó helyére vonatkozó információhoz való hozzáférés bármilyen korlátozása a műszaki megvalósíthatóság hiányában;

-  a segélyhívó szolgáltatásokhoz és/vagy a hívó helyére vonatkozó információhoz való hozzáférés bármilyen korlátozása a műszaki megvalósíthatóság hiányában, amennyiben a szolgáltatás lehetővé teszi a végfelhasználók számára, hogy belföldi hívást kezdeményezzenek a nemzeti távbeszélő számozási tervben szereplő számokra;

 

Módosítás    181

Irányelvre irányuló javaslat

95 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az (1) és (2) bekezdés a mikro- és kisvállalkozások formáját öltő végfelhasználókra is vonatkozik, hacsak azok kifejezett hozzájárulásukat nem adták ahhoz, hogy az említett rendelkezésektől teljesen vagy részben eltekintsenek.

(3)  Az (1), (2) és (6) bekezdés a mikro- és kisvállalkozások és nonprofit szervezetek formáját öltő végfelhasználókra is vonatkozik, hacsak azok kifejezett hozzájárulásukat nem adták ahhoz, hogy az említett rendelkezésektől teljesen vagy részben eltekintsenek.

 

Módosítás    182

Irányelvre irányuló javaslat

95 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A BEREC [entry into force + 12 months]-ig határozatot ad ki egy, a szerződés adatait összefoglaló dokumentummintáról, amely az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően meghatározza a tájékoztatási követelmények fő elemeit. Az említett fő elemek legalább az alábbi hiánytalan információkat magukban foglalják:

(5)  A Bizottság a BEREC Hivatallal folytatott egyeztetést követően [entry into force + 12 months]-ig egy, a szerződés adatait összefoglaló dokumentummintát fogad el, amely az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően meghatározza a tájékoztatási követelmények fő elemeit. Az említett fő elemek legalább az alábbi összefoglaló információkat magukban foglalják:

a)  a szolgáltató neve és címe,

a)  a szolgáltató neve, címe és elérhetősége, valamint a panaszok benyújtására szolgáló elérhetőség, amennyiben az ettől eltér,

b)  valamennyi biztosított szolgáltatás fő jellemzői,

b)  valamennyi biztosított szolgáltatás fő jellemzői,

c)  a vonatkozó árak,

c)  a vonatkozó árak,

d)  a szerződés időtartama, valamint megújításának és megszüntetésének feltételei,

d)  a szerződés időtartama, valamint megújításának és megszüntetésének feltételei,

e)  információ arról, hogy a termékek és szolgáltatások milyen mértékben felelnek meg a fogyatékossággal élő végfelhasználók igényeinek,

e)  információ arról, hogy a termékek és szolgáltatások milyen mértékben felelnek meg a fogyatékossággal élő végfelhasználók igényeinek,

f)  az internet-hozzáférési szolgáltatásokkal összefüggésben az (EU) 2015/2120 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében előírt információk.

f)  az internet-hozzáférési szolgáltatásokkal összefüggésben az (EU) 2015/2120 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében előírt információk.

 

Ez a dokumentumminta nem lehet hosszabb egy A4-es oldalnál. Könnyen olvashatónak kell lennie. Amennyiben több különböző szolgáltatást egyetlen szerződésben foglalnak össze, akkor további oldalakra lehet szükség, a dokumentum azonban összesen három oldal lehet.

 

A Bizottság végrehajtási aktust fogadhat el az ebben a bekezdésben említett dokumentumminta meghatározása céljából. Az említett végrehajtási jogi aktust az 110. cikk (4) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az (1)–(4) bekezdés szerinti kötelezettségekkel bíró szolgáltatóknak ki kell tölteniük a szerződés adatait összefoglaló dokumentummintát az előírt információkkal, és a fogyasztók, valamint a mikro- és kisvállalkozások rendelkezésére kell bocsátaniuk még a szerződéskötést megelőzően. A szerződés adatait összefoglaló dokumentumminta a szerződés szerves részét képezi.

Az (1)–(4) bekezdés szerinti kötelezettségekkel bíró szolgáltatóknak ki kell tölteniük a szerződés adatait összefoglaló dokumentummintát az alkalmazandó információkkal, és adott esetben a fogyasztók, valamint a mikro- és kisvállalkozások és a nonprofit szervezetek rendelkezésére kell bocsátaniuk még a szerződéskötést megelőzően, vagy amennyiben ez nem lehetséges, indokolatlan késedelem nélkül azt követően.

 

Módosítás    183

Irányelvre irányuló javaslat

95 cikk – 6 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Az internet-hozzáférési szolgáltatások és a nyilvános, számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtóinak fel kell ajánlaniuk a végfelhasználók számára azt a lehetőséget, hogy az idő vagy adatforgalom alapján kiszámlázott szolgáltatások mindegyikét figyelemmel kísérhetik és ellenőrizhetik. Ez azzal jár, hogy a díjcsomag részét képező szolgáltatások igénybevételének mértékével kapcsolatban hozzá kell férniük az aktuális adatokhoz.

(6)  Az internet-hozzáférési szolgáltatások és a nyilvános, számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtóinak fel kell ajánlaniuk a fogyasztók számára azt a lehetőséget, hogy az idő vagy adatforgalom alapján kiszámlázott szolgáltatások mindegyikét figyelemmel kísérhetik és ellenőrizhetik. Ez azzal jár, hogy a díjcsomag részét képező szolgáltatások igénybevételének mértékével kapcsolatban hozzá kell férniük az aktuális adatokhoz. Az internet-hozzáférési szolgáltatásokat és nyilvános, számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók kérésre és legkésőbb 3 hónappal a szerződéses időszak lejártát megelőzően kötelesek a szolgáltatásaikkal kapcsolatos legjobb díjszabásról tájékoztatni a fogyasztókat.

 

Módosítás    184

Irányelvre irányuló javaslat

95 cikk – 6 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  A tagállamok nemzeti jogszabályaikban további előírásokat tarthatnak fenn illetve vezethetnek be az internet-hozzáférési szolgáltatások, a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások és a műsorterjesztésre használt átviteli szolgáltatások tekintetében a magasabb szintű fogyasztóvédelem biztosítása céljából az e cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított tájékoztatási előírások vonatkozásában. A tagállamok emellett nemzeti jogszabályaikban rendelkezéseket tarthatnak fenn illetve vezethetnek be annak érdekében, hogy ideiglenesen megakadályozzák az érintett szolgáltatás az illetékes hatóság által meghatározott összeghatárt vagy adatforgalmi korlátot meghaladó mértékű igénybevételét.

 

Módosítás    185

Irányelvre irányuló javaslat

96 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A nemzeti szabályozó hatóságok gondoskodnak arról, hogy a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő, nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások vagy pedig maga a nemzeti szabályozó hatóság a VIII. mellékletben említett információkat világos, átfogó és könnyen hozzáférhető formában tegyék közzé. A nemzeti szabályozó hatóságok további követelményeket is meghatározhatnak az ilyen információk közzétételi módjára vonatkozóan.

(1)  A nemzeti szabályozó hatóságok gondoskodnak arról, hogy amennyiben az érintett szolgáltatások nyújtása feltételekhez kötött, a VIII. mellékletben említett információkat az internet-hozzáférési szolgáltatások és a nyilvános számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások és a műsorterjesztésre használt átviteli szolgáltatások nyújtói világos, átfogó, gépileg olvasható és könnyen hozzáférhető formában tegyék közzé, többek közt a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára is. Ezeket az információkat rendszeresen frissítik. A nemzeti szabályozó hatóságok nemzeti jogszabályaikban további előírásokat tarthatnak fenn illetve vezethetnek be az e bekezdésben megállapított átláthatósági előírásokkal kapcsolatban.

 

Módosítás    186

Irányelvre irányuló javaslat

96 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A nemzeti szabályozó hatóságok gondoskodnak arról, hogy a végfelhasználók térítésmentesen hozzáférjenek legalább egy olyan független összehasonlító eszközhöz, amelynek segítségével összevethetik és értékelhetik a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő, különféle nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos árakat és díjszabásokat, valamint a szolgáltatásnyújtás minőségét.

A nemzeti szabályozó hatóságok gondoskodnak arról, hogy a végfelhasználók térítésmentesen hozzáférjenek legalább egy olyan független összehasonlító eszközhöz, amelynek segítségével összevethetik és értékelhetik az árakat és díjszabásokat, és adott esetben a különféle internet-hozzáférési szolgáltatások és nyilvános, számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtásának minőségével kapcsolatos indikatív adatokat.

 

Módosítás    187

Irányelvre irányuló javaslat

96 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  egyértelműen feltünteti tulajdonosait és üzemeltetőit;

b)  egyértelműen feltünteti az összehasonlító eszköz tulajdonosait és üzemeltetőit;

 

Módosítás    188

Irányelvre irányuló javaslat

96 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – g a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ga)  feltünteti az árakat és díjszabásokat, valamint a szolgáltatásnyújtás minőségét minden végfelhasználó számára, legyen az vállalkozás vagy fogyasztó.

 

Módosítás    189

Irányelvre irányuló javaslat

96 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A nemzeti szabályozó hatóságoknak az a)–g) pontban megadott követelményeket teljesítő összehasonlító eszközöket kérésre tanúsítással kell ellátniuk. A harmadik feleknek jogukban áll, hogy a független összehasonlító eszközök rendelkezésre bocsátásának céljából a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő, nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások által közzétett információkat díjmentesen felhasználják.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak az a)–g) pontban megadott követelményeket teljesítő összehasonlító eszközöket az eszközt rendelkezésre bocsátó szolgáltató kérésére tanúsítással kell ellátniuk. A harmadik feleknek jogukban áll, hogy a független összehasonlító eszközök rendelkezésre bocsátásának céljából az internet-hozzáférési szolgáltatásokat vagy nyilvános, számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által közzétett információkat díjmentesen és nyílt adatformátumokban felhasználják.

 

Módosítás    190

Irányelvre irányuló javaslat

96 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok előírhatják, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatásokat vagy nyilvános, számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások térítésmentesen és – adott esetben – a vállalkozások által a végfelhasználókkal való kommunikáció céljára alkalmazott módon közérdekű tájékoztatást nyújtsanak meglévő és új végfelhasználóiknak. Ilyen esetben a közérdekű tájékoztatást a megfelelő hatóságoknak kell biztosítaniuk szabványosított formátumban, és az többek között a következőkre terjed ki:

(3)  A tagállamok előírhatják, hogy mind a nemzeti hatóságok, mind az internet-hozzáférési szolgáltatásokat, nyilvános, számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat vagy mindkettőt nyújtó szolgáltatók térítésmentesen és – adott esetben – az általuk a végfelhasználókkal való kommunikáció céljára alkalmazott módon közérdekű tájékoztatást nyújtsanak meglévő és új végfelhasználóiknak. Ilyen esetben a közérdekű tájékoztatást a megfelelő hatóságoknak kell biztosítaniuk szabványosított formátumban, és az többek között a következőkre terjed ki:

 

Módosítás    191

Irányelvre irányuló javaslat

96 cikk – 3 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az internet-hozzáférési szolgáltatások és a nyilvános, számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások azon formái, amelyeket a leggyakrabban alkalmaznak jogellenes tevékenységben való részvétel vagy ártalmas tartalom terjesztése céljából, különösen a használat azon formái, amelyek sérthetik mások jogait és szabadságjogait – ideértve a szerzői jogokat és a kapcsolódó jogokat –, továbbá e tettek jogi következményeit; valamint

a)  az internet-hozzáférési szolgáltatások és a nyilvános, számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások azon formái, amelyeket a leggyakrabban alkalmaznak jogellenes tevékenységben való részvétel vagy ártalmas tartalom terjesztése céljából, különösen a használat azon formái, amelyek sérthetik mások jogait és szabadságjogait – ideértve az adatvédelmi jogokat, illetve a szerzői és a kapcsolódó jogokat –, továbbá e tettek jogi következményeit; valamint

 

Módosítás    192

Irányelvre irányuló javaslat

97 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A nemzeti szabályozó hatóságok előírhatják az internet-hozzáférési szolgáltatások és nyilvános ,számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtói számára, hogy a szolgáltatásaik minőségével, valamint a fogyatékossággal élő végfelhasználók egyenértékű hozzáférésének biztosítása érdekében hozott intézkedésekkel kapcsolatban átfogó, összehasonlítható, , megbízható, felhasználóbarát és naprakész információkat tegyenek közzé a végfelhasználók részére. Az információkat – közzétételüket megelőzően – kérésre be kell nyújtani a nemzeti szabályozó hatósághoz.

(1)  A nemzeti szabályozó hatóságok előírhatják az internet-hozzáférési szolgáltatások és nyilvános személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtói számára, hogy – amennyiben szolgáltatási kínálatuk magában foglal minimális minőségi szintet – a szolgáltatásaik minőségével, valamint a fogyatékossággal élő végfelhasználók egyenértékű hozzáférésének biztosítása érdekében hozott intézkedésekkel kapcsolatban átfogó, összehasonlítható, megbízható, felhasználóbarát és naprakész információkat tegyenek közzé a végfelhasználók részére. Az információkat – közzétételüket megelőzően – kérésre be kell nyújtani a nemzeti szabályozó hatósághoz. A szolgáltatás minőségének biztosítását célzó ilyen intézkedéseknek meg kell felelniük az (EU) 2015/2120 rendelet előírásainak.

 

A nyilvános személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtói tájékoztatják a fogyasztókat, ha az általuk nyújtott szolgáltatások minősége valamilyen külső tényezőtől, például a jelátvitel feletti ellenőrzéstől vagy hálózati kapcsolattól függ.

 

Módosítás    193

Irányelvre irányuló javaslat

97 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

E bekezdés következetes alkalmazásának elősegítése érdekében a BEREC az érdekeltekkel folytatott konzultációt követően a Bizottsággal szorosan együttműködve [entry into force plus 18 months]-ig iránymutatást fogad el a mérendő szolgáltatásminőségi paraméterekkel, köztük a fogyatékossággal élő végfelhasználókra vonatkozó paraméterekkel, az alkalmazandó mérési módszerekkel, a közzéteendő információk tartalmával és közzétételének módjával, valamint a lehetséges minőségtanúsítási mechanizmusokkal kapcsolatban. 98. cikk

E bekezdés és a IX. melléklet következetes alkalmazásának elősegítése érdekében a BEREC az érdekeltekkel folytatott konzultációt követően a Bizottsággal szorosan együttműködve [entry into force plus 18 months]-ig iránymutatást fogad el, amely részletezi a mérendő szolgáltatásminőségi paramétereket, köztük a fogyatékossággal élő végfelhasználókra vonatkozó paramétereket, az alkalmazandó mérési módszereket, a közzéteendő információk tartalmát és közzétételének módját, valamint a lehetséges minőségtanúsítási mechanizmusokat.

Indokolás

Technikai jellegű javítások.

 

Módosítás    194

Irányelvre irányuló javaslat

98 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerződés megszüntetésére vonatkozó feltételek és eljárások ne tartsák vissza a fogyasztókat a szolgáltatóváltástól, és a fogyasztók és a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő, nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások közötti szerződések kezdeti kötelező időtartama ne haladja meg a 24 hónapot. A tagállamok a szerződés kezdeti kötelező maximális időtartamaként ennél rövidebb időtartamokat is elfogadhatnak, illetve fenntarthatnak.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a szerződés megszüntetésére vonatkozó feltételek és eljárások ne tartsák vissza a fogyasztókat a szolgáltatóváltástól, és a fogyasztók és a nyilvános internet-hozzáférési szolgáltatások, számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások és a műsorterjesztésre használt átviteli szolgáltatások nyújtói közötti szerződések kötelező időtartama ne haladja meg a 24 hónapot. A tagállamok a szerződés kötelező maximális időtartamaként ennél rövidebb időtartamokat is elfogadhatnak, illetve fenntarthatnak. A tagállamok azt is megkövetelhetik, hogy a szolgáltatók felajánlják a fogyasztók számára azt a lehetőséget, hogy legfeljebb 12 hónapra szóló szerződést írjanak alá.

E bekezdés az olyan részletfizetési szerződések időtartamára nem vonatkozik, amikor a fogyasztó egy külön szerződésben vállalja, hogy a fizikai összeköttetés létrehozását részletekben fizeti.

E bekezdés az olyan részletfizetési szerződések időtartamára nem vonatkozik, amikor a fogyasztó egy külön szerződésben vállalja, hogy a nagyon nagy kapacitású hálózatokkal való fizikai összeköttetés létrehozását részletekben fizeti. A fizikai összeköttetés kiépítésére vonatkozó részletfizetési szerződés nem terjedhet ki a végberendezésre vagy az internet-hozzáférési szolgáltatás berendezésére, például a routerre vagy a modemre, és nem gátolhatja meg a fogyasztókat az e cikk szerinti jogaik gyakorlásában.

 

Módosítás    195

Irányelvre irányuló javaslat

98 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Amennyiben egy szerződés vagy valamely nemzeti jogszabály a meghatározott időre szóló szerződések automatikus meghosszabbításáról rendelkezik, a tagállamok biztosítják, hogy a kezdeti időtartam lejártával a fogyasztók – hacsak kifejezett beleegyezésüket nem adták a szerződés meghosszabbításához – egyhónapos felmondási idővel bármikor díjmentesen megszüntethessék a szerződést, eltekintve a felmondási időszak alatti szolgáltatásnyújtás költségeitől.

(2)  Amennyiben egy szerződés vagy valamely nemzeti jogszabály a meghatározott időre szóló szerződések automatikus meghosszabbításáról rendelkezik, a tagállamok biztosítják, hogy ezen automatikus meghosszabbítás után a fogyasztók legfeljebb egyhónapos felmondási idővel bármikor díjmentesen megszüntethessék a szerződést, eltekintve a felmondási időszak alatt igénybe vett szolgáltatások díjaitól. A szerződés automatikus meghosszabbítása előtt a szolgáltatóknak kérésre szembetűnő módon tájékoztatniuk kell a fogyasztót a szerződés kezdeti időtartamának végéről és a szerződés megszüntetésének módjáról. A szolgáltatóknak a fogyasztókkal folytatott kommunikációjuk során szokásosan használtakkal megegyező eszközöket kell használniuk.

 

Módosítás    196

Irányelvre irányuló javaslat

98 cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Az (1) és (2) bekezdés a mikro- és kisvállalkozások vagy nonprofit szervezetek formájában működő végfelhasználókra is vonatkozik, hacsak azok kifejezett hozzájárulásukat nem adták ahhoz, hogy az említett rendelkezésektől eltekintsenek.

 

Módosítás    197

Irányelvre irányuló javaslat

98 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A végfelhasználóknak jogukban áll, hogy díjmentesen megszüntessék szerződésüket, amint a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő, nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtója által javasolt szerződési feltételek módosításáról értesülnek, kivéve, ha a javasolt változások kizárólag a végfelhasználók javát szolgálják, vagy ha elengedhetetlenek a jogszabályokban vagy szabályozásban bekövetkezett módosítások végrehajtásához. A szolgáltatóknak minden ilyen változtatásról legalább egy hónappal hamarabb értesíteniük kell a végfelhasználókat, és egyidejűleg arról is tájékoztatniuk kell őket, hogy ha nem fogadják el az új feltételeket, jogukban áll díjmentesen megszüntetni a szerződést. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az erről szóló értesítés egyértelmű és érthető legyen, az értesítést tartós adathordozón rögzítsék, abban a formátumban, amelyet a végfelhasználó választott a szerződés megkötésének időpontjában.

(3)  A végfelhasználóknak jogukban áll, hogy díjmentesen megszüntessék szerződésüket, amint az internet-hozzáférési szolgáltatások, a nyilvános számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások és a műsorterjesztésre használt átviteli szolgáltatások nyújtói által javasolt szerződési feltételek módosításáról értesülnek, kivéve, ha a javasolt változások kizárólag a végfelhasználók javát szolgálják, vagy ha tisztán műszaki természetűek és a végfelhasználó szempontjából semleges hatásúak, vagy ha elengedhetetlenek a jogszabályokban vagy szabályozásban bekövetkezett módosítások végrehajtásához. A szolgáltatóknak a szerződéses feltételek bármely változásáról legalább egy hónappal hamarabb értesíteniük kell a végfelhasználókat, és egyidejűleg arról is tájékoztatniuk kell őket, hogy ha nem fogadják el az új feltételeket, jogukban áll díjmentesen megszüntetni a szerződést. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az erről szóló értesítés egyértelmű és érthető legyen, az értesítést tartós adathordozón és a szolgáltató által a fogyasztókkal folytatott kommunikációja során szokásosan használtakkal megegyező eszközökkel juttassák el hozzájuk.

 

Módosítás    198

Irányelvre irányuló javaslat

98 cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  Az elektronikus hírközlési szolgáltatás tényleges teljesítménye és a szerződésben megjelölt teljesítmény közötti minden jelentős és folyamatos vagy rendszeresen ismétlődő eltérés hibás teljesítésnek minősül a nemzeti jogszabályok által a fogyasztó számára biztosított jogorvoslati lehetőségek megállapítása szempontjából, ideértve a szerződés díjmentes felmondásához való jogot is.

 

Módosítás    199

Irányelvre irányuló javaslat

98 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Ha ezen irányelv vagy az uniós, illetve nemzeti jog egyéb rendelkezései szerint megengedett, hogy a végfelhasználó idő előtt megszüntesse valamely nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására irányuló szerződését, a végfelhasználónak a szerződés megkötésének pillanatában a szerződéssel együtt kedvezményesen biztosított berendezés időarányos maradványértékén és az egyéb, a szerződés megkötésének pillanatában akként megjelölt akciós előnyök időarányos visszatérítésén felül nem lehet más kompenzációs kötelezettsége. A szolgáltatónak legkésőbb a kompenzáció kifizetését követően a végberendezés más hálózatokon való használatára vonatkozó bármilyen korlátozást díjmentesen meg kell szüntetnie.

(4)  Ha ezen irányelv vagy az uniós, illetve nemzeti jog egyéb rendelkezései szerint a végfelhasználó jogosult valamely nyilvános internet-hozzáférési szolgáltatás, számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatás és műsorterjesztésre használt átviteli szolgáltatás nyújtására irányuló szerződését az elfogadott szerződéses időtartam lejárta előtt felmondani, akkor a végfelhasználónak a kedvezményesen biztosított végberendezéshez kapcsolódókon túl nem lehet más bírságfizetési vagy kompenzációs kötelezettsége. Ha a végelhasználó úgy dönt, hogy megtartja a szerződés megkötésekor a szerződéssel együtt kedvezményesen biztosított végberendezést, a fogyasztó által fizetendő bármely kompenzáció összege nem haladhatja meg a végberendezés a szerződés megkötésekor érvényes időarányos maradványértékét vagy a szolgáltatási díj szerződés lejáratáig fennmaradó részét, az alacsonyabb összeget alapul véve. A tagállamok más módszereket is választhatnak a kompenzáció mértékének kiszámítására, amennyiben ez a mérték megegyezik a fent kiszámított kompenzációval, vagy annál alacsonyabb. A szolgáltatónak legkésőbb a kompenzáció kifizetését követően a végberendezés más hálózatokon való használatára vonatkozó bármilyen korlátozást díjmentesen meg kell szüntetnie. A tagállamok további előírásokat fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn e bekezdéssel kapcsolatosan a fogyasztóvédelem magasabb szintjének biztosítása érdekében.

 

Módosítás    200

Irányelvre irányuló javaslat

99 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Internet-hozzáférési szolgáltatók váltása esetén az érintett szolgáltatóknak a váltás előtt és alatt megfelelő tájékoztatásban kell részesíteniük a végfelhasználót, és gondoskodniuk kell a szolgáltatás folytonosságáról. A végfelhasználót átvevő szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a végfelhasználóval megállapított napon aktiválja a szolgáltatást. A végfelhasználót átadó szolgáltatónak mindaddig ugyanolyan feltételekkel kell nyújtania szolgáltatásait, amíg az átvevő szolgáltató nem aktiválja szolgáltatásait. A szolgáltatóváltás miatti szolgáltatáskiesés időtartama nem haladhatja meg az egy munkanapot.

(1)  Internet-hozzáférési szolgáltatók váltása esetén az érintett szolgáltatóknak a váltás előtt és alatt megfelelő tájékoztatásban kell részesíteniük a végfelhasználót, és gondoskodniuk kell a szolgáltatás folytonosságáról. A végfelhasználót átvevő szolgáltatónak kell irányítania a szolgáltatóváltási folyamatot annak biztosítása érdekében, hogy a végfelhasználóval kifejezetten megállapított napon és határidőn belül aktiválja a szolgáltatást. A végfelhasználót átadó szolgáltatónak mindaddig ugyanolyan feltételekkel kell nyújtania szolgáltatásait, amíg az átvevő szolgáltató nem aktiválja szolgáltatásait. A szolgáltatóváltás miatti szolgáltatáskiesés időtartama nem haladhatja meg az egy munkanapot, amennyiben mindkét szolgáltató ugyanazokat a technológiai eszközöket használja. Amennyiben a szolgáltatók eltérő technológiai eszközöket használnak, akkor az átállási folyamat során törekednek arra, hogy a szolgáltatáskiesést egy munkanapra korlátozzák, kivéve, ha kellően indokolt egy hosszabb időszak, amely azonban nem haladhatja meg a két munkanapot.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell a szolgáltatóváltás folyamatának hatékonyságát a végfelhasználó számára.

A nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell a szolgáltatóváltás folyamatának hatékonyságát és egyszerűségét a végfelhasználó számára.

 

Módosítás    201

Irányelvre irányuló javaslat

99 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti távbeszélő számozási tervben szereplő számokkal rendelkező valamennyi olyan végfelhasználó , aki ezt kéri, hívószámát (hívószámait) a szolgáltatást nyújtó vállalkozástól függetlenül – a. VI. melléklet C. részében előírt rendelkezésekkel összhangban – megtarthassa.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti távbeszélő számozási tervben szereplő számokkal rendelkező valamennyi olyan végfelhasználónak, aki ezt kéri, joga legyen hívószámát (hívószámait) a szolgáltatást nyújtó vállalkozástól függetlenül – a. VI. melléklet C. részében előírt rendelkezésekkel összhangban – megtartani.

 

Módosítás    202

Irányelvre irányuló javaslat

99 cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Amennyiben egy végfelhasználó felmondja egy szolgáltatóval kötött szerződését, a végfelhasználó fenntartja magának a jogot, hogy a szerződés megszűnését követően hat hónapig átvigye a számot egy másik szolgáltatóhoz, kivéve, ha a végfelhasználó lemond erről a jogról.

 

Módosítás    203

Irányelvre irányuló javaslat

99 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A számok átvitelét és ezt követő aktiválását a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni. Azon végfelhasználók számát, akik megállapodást kötöttek számuk új vállalkozáshoz történő átviteléről , a megállapodás megkötését követő egy munkanapon belül aktiválni kell.

(5)  A számok átvitelét és ezt követő aktiválását a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni. Azoknak a fogyasztóknak, akik megállapodást kötöttek számuk új vállalkozáshoz történő átviteléről, a kijelölt határidőtől számított egy munkanapon belül minden esetben aktiváltatniuk kell a szóban forgó számot. A végfelhasználót átadó szolgáltatónak mindaddig ugyanolyan feltételekkel kell nyújtania szolgáltatásait, amíg az átvevő szolgáltató nem aktiválja szolgáltatásait.

 

Ez a bekezdés a mikro- és kisvállalkozások és nonprofit szervezetek formáját öltő végfelhasználókra is vonatkozik, hacsak azok kifejezett hozzájárulásukat nem adták ahhoz, hogy az említett rendelkezésektől teljesen vagy részben eltekintsenek.

 

 

Módosítás    204

Irányelvre irányuló javaslat

99 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A szolgáltatóváltási és számhordozási folyamatot a végfelhasználót átvevő szolgáltató irányítja. A nemzeti szabályozó hatóságok kialakíthatják a szolgáltatóváltás és a számhordozás globális folyamatát, figyelembe véve a szerződésekre vonatkozó nemzeti rendelkezéseket, a műszaki megvalósíthatóságot és a szolgáltatások folyamatosságának fontosságát a végfelhasználó számára . A számhordozás végrehajtása miatti szolgáltatáskiesés időtartama semmi esetre sem haladhatja meg az egy munkanapot. A számhordozási folyamat sikertelensége esetén az átadó szolgáltatónak újra kell aktiválnia a végfelhasználó számát a folyamat sikeres lezárultáig. A nemzeti szabályozó hatóságok fontolóra veszik olyan célravezető intézkedések megtételét, amelyekkel megfelelően tájékoztatják és védik a végfelhasználókat az átállási folyamat során, továbbá megakadályozzák, hogy akaratuk ellenére más szolgáltatóhoz kerüljenek.

(5a)  A szolgáltatóváltási és számhordozási folyamatot a végfelhasználót átvevő szolgáltató irányítja, és mind az átvevő, mind pedig az átadó szolgáltatónak jóhiszeműen együtt kell működnie. A nemzeti szabályozó hatóságok kialakíthatják a szolgáltatóváltás és a számhordozás globális folyamatát, figyelembe véve a szerződésekre vonatkozó nemzeti rendelkezéseket, a műszaki megvalósíthatóságot és a szolgáltatások folyamatosságának fontosságát a végfelhasználó számára . Ez magában foglalja azt a követelményt, hogy a számhordozást adott esetben vezeték nélküli szolgáltatásnyújtás keretében végezzék el, kivéve, ha a végfelhasználó másként kéri.

 

A számhordozás végrehajtása miatti szolgáltatáskiesés időtartama semmi esetre sem haladhatja meg az egy munkanapot.

 

A végfelhasználók átadó szolgáltatóval kötött szerződései automatikusan megszűnnek a szolgáltatóváltási folyamat lezárultával. Az átadó szolgáltatók az előre kifizetendő szolgáltatásokat használó fogyasztóknak minden fennmaradó jóváírást visszafizetnek. A visszatérítés csak akkor lehet díjköteles, ha ezt a szerződés rögzítette. E díjnak arányosnak és összemérhetőnek kell lennie az átadó szolgáltatónál a visszatérítés nyújtása során jelentkező tényleges költségekkel. A számhordozási folyamat sikertelensége esetén az átadó szolgáltatónak újra kell aktiválnia a végfelhasználó számát vagy szolgáltatását, a végfelhasználóra a szolgáltatóváltási folyamat elindítása előtt érvényes feltételekkel, a számhordozási vagy szolgáltatóváltási folyamat sikeres lezárultáig. A nemzeti szabályozó hatóságok fontolóra veszik olyan célravezető intézkedések megtételét, amelyekkel megfelelően tájékoztatják és védik a végfelhasználókat az átállási és számhordozási folyamatok során, továbbá megakadályozzák, hogy a végfelhasználók akaratuk ellenére más szolgáltatóhoz kerüljenek.

 

Módosítás    205

Irányelvre irányuló javaslat

99 cikk – 6 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások ellen megfelelő szankciókat alkalmazzanak – ideértve a végfelhasználók kompenzációjára vonatkozó kötelezettséget –, amennyiben a vállalkozás miatt vagy a vállalkozás részéről a számok átvitelével kapcsolatban késedelem vagy visszaélés tapasztalható.

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások ellen megfelelő szankciókat alkalmazzanak, amennyiben a vállalkozás miatt vagy a vállalkozás részéről a számok átvitelével kapcsolatban késedelem vagy visszaélés tapasztalható.

 

Módosítás    206

Irányelvre irányuló javaslat

99 cikk – 6 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  A tagállamok biztosítják, hogy a végfelhasználók kártérítésre legyenek jogosultak a szolgáltató részéről a számok átvitelével vagy a szolgáltatóváltással kapcsolatos késedelem vagy visszaélés esetén. Késedelem esetén a minimális kártérítés a következő:

 

a)   amennyiben a számhordozás tekintetében a 99. cikk (1) és (5) bekezdésében meghatározott egy vagy két munkanapot meghaladó késedelem jelentkezik, minden további nap után adott összeg fizetendő;

 

b)   amennyiben a szolgáltatáskiesés meghaladja az [egy munkanapot], minden további nap után adott összeg fizetendő;

 

c)   amennyiben a szolgáltatás aktiválásában késedelem lép fel, adott összeg fizetendő az aktiválás megállapodás szerinti napját követő minden napra; valamint

 

d)   amennyiben a karbantartás időpontját elmulasztják vagy 24 óránál rövidebb értesítéssel törlik, időpontonként adott összeg fizetendő.

 

Az e bekezdés szerint járó összeget a nemzeti szabályozó hatóságok állapítják meg.

 

Módosítás    207

Irányelvre irányuló javaslat

99 cikk – 6 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6b)  A (6a) bekezdésben említett kártérítést a következő számla csökkentett összegével, illetve készpénzben, elektronikus átutalással vagy – a végfelhasználóval egyetértésben – szolgáltatási utalvány formájában kell kifizetni.

 

Módosítás    208

Irányelvre irányuló javaslat

99 cikk – 6 c bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6c)  A (6a) bekezdés nem sérti a további kártérítésre való, a nemzeti vagy uniós jogszabályok alapján biztosított jogosultságot. A tagállamok további szabályokat határozhatnak meg, amelyek biztosítják, hogy minden olyan végfelhasználó, aki anyagi vagy nem anyagi kárt szenvedett e cikk értelmében, jogosult arra, hogy kártérítést igényeljen és kapjon az adott vállalkozástól az elszenvedett kárért. A (6a) bekezdés alapján fizetett minimális kártérítést le lehet vonni az említett kártérítésből. A (6a) bekezdés szerinti kártérítés megfizetése nem akadályozza meg az átvevő szolgáltatót abban, hogy adott esetben kártérítést követeljen az átadó szolgáltatótól.

 

Módosítás    209

Irányelvre irányuló javaslat

100 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Amennyiben egy szolgáltatáscsomag vagy egy szolgáltatásokból és árukból álló csomag legalább egy olyan nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatást tartalmaz, amely nem számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatás, a csomag minden egyes elemére értelemszerűen alkalmazandó a 95. cikk, a 96. cikk (1) bekezdése, a 98. cikk és a 99. cikk (1) bekezdése, kivéve akkor, ha a csomag valamelyik másik elemére vonatkozó rendelkezések kedvezőbbek a végfelhasználóra nézve.

(1)  Amennyiben egy fogyasztónak kínált szolgáltatáscsomag vagy egy szolgáltatásokból és végberendezésből álló csomag legalább egy internet-hozzáférési szolgáltatást vagy nyilvános számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat tartalmaz, a csomag minden egyes elemére értelemszerűen alkalmazandó a 95. cikk, a 96. cikk (1) bekezdése és a 98. és 99. cikk, kivéve akkor, ha a csomag valamelyik másik elemére vonatkozó rendelkezések kedvezőbbek a fogyasztóra nézve.

 

Módosítás    210

Irányelvre irányuló javaslat

100 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az eredeti szerződés időtartama nem kezdődik elölről az olyan további szolgáltatások vagy áruk előfizetése nyomán, amelyet az a szolgáltató bocsát rendelkezésre vagy forgalmaz, aki egyben a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő, nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtója, kivéve, ha ezeket a szolgáltatásokat vagy árukat akciós áron kínálják azzal a feltétellel, hogy csak akkor vehetők igénybe, ha a megkötött szerződés időtartama újraindul.

(2)  A szerződés időtartama nem hosszabbodik meg az olyan további szolgáltatások vagy végberendezések előfizetése nyomán, amelyet ugyanaz az internet-hozzáférési szolgáltatást vagy nyilvános számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató bocsát rendelkezésre vagy forgalmaz, kivéve, ha a fogyasztó kifejezetten beleegyezik az ettől eltérő feltételekbe a további szolgáltatások vagy végberendezések előfizetésekor.

 

Módosítás    211

Irányelvre irányuló javaslat

100 cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóinak lehetőséget kell biztosítaniuk a fogyasztók számára, hogy a szerződéscsomag egyes részeit megszüntessék vagy a szerződéscsomag egyes részei tekintetében szolgáltatót váltsanak, amennyiben ez a lehetőség szerepel a szerződésben.

 

Módosítás    212

Irányelvre irányuló javaslat

100 cikk – 2 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b)  Az (1) és (2) bekezdés a mikro- és kisvállalkozások vagy nonprofit szervezetek formájában működő végfelhasználókra is vonatkozik, hacsak azok kifejezett hozzájárulásukat nem adták ahhoz, hogy az említett rendelkezésektől teljesen vagy részben eltekintsenek.

 

Módosítás    213

Irányelvre irányuló javaslat

100 cikk – 2 c bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2c)  A tagállamok kiterjeszthetik az (1) bekezdés alkalmazását a fogyasztónak kínált azon szolgáltatáscsomagokra vagy szolgáltatáscsomagokra és végberendezésre, amelyek legalább egy nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatást tartalmaznak. A tagállamok az e címben megállapított egyéb rendelkezésekre is alkalmazhatják az (1) bekezdést.

 

Módosítás    214

Irányelvre irányuló javaslat

101 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy a nyilvános hírközlő hálózatokon keresztül nyújtott, nyilvános távbeszélő szolgáltatások katasztrofális hálózati hiba vagy vis maior esetén is a lehető legnagyobb mértékben álljanak rendelkezésre. A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános távbeszélő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások minden szükséges intézkedést meghozzanak a segélyhívó szolgálatokhoz való zavartalan hozzáférés biztosítására.

A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy a nyilvános hírközlő hálózatokon keresztül nyújtott, hangkommunikációs és internet-hozzáférési szolgáltatások katasztrofális hálózati hiba vagy vis maior esetén is a lehető legnagyobb mértékben álljanak rendelkezésre. A tagállamok biztosítják, hogy a hangkommunikációs és internet-hozzáférési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók minden szükséges intézkedést meghozzanak a segélyhívó szolgálatokhoz való zavartalan hozzáférés biztosítására.

Indokolás

A „nyilvános távbeszélő szolgáltatások” fogalom helyébe az irányelvben a „hangkommunikáció” lépett, így ez a kifejezés valószínűleg tévedésből maradt a szövegben. Amikor ezt a cikket megfogalmazták, az internet-hozzáférési szolgáltatásokat nem tekintették alapvető szolgáltatásnak, ezért ennek módosíthatónak kell lennie az átdolgozás során.

 

Módosítás    215

Irányelvre irányuló javaslat

102 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatások minden végfelhasználója, köztük a nyilvános távbeszélő állomások valamennyi felhasználója is a „112” egységes európai segélyhívó szám és a tagállamok által meghatározott bármely nemzeti segélyhívó szám segítségével segélyhívási célú kommunikációval ingyenesen, bármilyen fizetőeszköz igénybevétele nélkül hozzá tudjon férni a segélyhívó szolgálatokhoz.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatások minden végfelhasználója, köztük a nyilvános távbeszélő állomások és az elektronikus hírközlési magánhálózatok valamennyi felhasználója is a „112” egységes európai segélyhívó szám és a tagállamok által meghatározott bármely nemzeti segélyhívó szám segítségével segélyhívási célú kommunikációval ingyenesen, bármilyen fizetőeszköz igénybevétele nélkül hozzá tudjon férni a segélyhívó szolgálatokhoz.

 

Módosítás    216

Irányelvre irányuló javaslat

102 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok a nemzeti szabályozó hatóságokkal, a segélyhívó szolgálatokkal és az elektronikus hírközlési szolgáltatókkal konzultálva biztosítják, hogy a végfelhasználóknak számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatást nyújtó vállalkozások segélyhívási célú kommunikációval a legmegfelelőbb KBVP-n keresztül hozzáférést biztosítsanak a segélyhívó szolgáltatásokhoz. Ha a segélyhívó szolgálatokhoz való hatékony hozzáférés érezhetően veszélyeztetett, a vállalkozások tekintetében megállapított kötelezettséget minden személyközi kommunikációs szolgáltatásra ki lehet terjeszteni az 59. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételek és eljárás szerint.

(2)  A tagállamok a nemzeti szabályozó hatóságokkal, a segélyhívó szolgálatokkal és az elektronikus hírközlési szolgáltatókkal konzultálva biztosítják, hogy a végfelhasználóknak számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, amelyek e szolgáltatás keretében lehetővé teszik a végfelhasználók számára, hogy belföldi hívást kezdeményezzenek a nemzeti vagy nemzetközi távbeszélő számozási tervben szereplő számokra, segélyhívási célú kommunikációval a legmegfelelőbb KBVP-n keresztül hozzáférést biztosítsanak a segélyhívó szolgáltatásokhoz a hívó helyére vonatkozó, a számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatások nyújtói számára elérhető információ használatával, a tagállami segélyhívó infrastruktúráknak megfelelő módon.

 

Azok a számfüggetlen személyközi kommunikációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, amelyek nem kínálnak hozzáférést a 112-es hívószámhoz, tájékoztatják a végfelhasználókat, hogy a 112-es segélyhívó számhoz való hozzáférés nem támogatott.

 

Módosítás    217

Irányelvre irányuló javaslat

102 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a „112” egységes európai segélyhívó számra irányuló minden segélyhívási célú kommunikáció fogadása megfelelő legyen, és lebonyolításuk a segélyhívó rendszerek nemzeti struktúrájához leginkább igazodva történjen. Az ilyen segélyhívási célú kommunikáció fogadásának és lebonyolításának legalább annyira gyorsnak és hatékonynak kell lennie, mint a belföldi segélyhívó számra vagy segélyhívó számokra irányuló segélyhívási célú kommunikációé, amennyiben ezeket továbbra is használják.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a „112” egységes európai segélyhívó számra irányuló minden segélyhívási célú kommunikáció fogadása megfelelő legyen, és lebonyolításuk a segélyhívó rendszerek nemzeti struktúrájához leginkább igazodva történjen, figyelembe véve a hívások többnyelvű kezelésének szükségességét. Az ilyen segélyhívási célú kommunikáció fogadásának és lebonyolításának legalább annyira gyorsnak és hatékonynak kell lennie, mint a belföldi segélyhívó számra vagy segélyhívó számokra irányuló segélyhívási célú kommunikációé, amennyiben ezeket továbbra is használják.

 

Módosítás    218

Irányelvre irányuló javaslat

102 cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A Bizottság a nemzeti szabályozó hatóságokkal és a segélyhívó szolgálatokkal folytatott konzultációt követően elfogadja a tagállami segélyhívó szolgálatokra alkalmazandó teljesítménymutatókat. A Bizottság kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a „112”-es európai segélyhívó szám alkalmazásának hatékonyságáról és a teljesítménymutatók működéséről.

 

Módosítás    219

Irányelvre irányuló javaslat

102 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférése a segélyhívási célú kommunikáción keresztül a többi végfelhasználóéval egyenértékű legyen. Az annak biztosítása érdekében tett intézkedéseknek, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók a segélyhívási célú kommunikáción keresztül más tagállamban történő utazásuk során is hozzá tudjanak férni a segélyhívó szolgáltatásokhoz, a 39. cikkben foglalt rendelkezésekkel összhangban közzétett irányadó szabványokon vagy előírásokon kell alapulniuk, és nem akadályozhatják a tagállamokat abban, hogy az e cikkben foglalt célok megvalósítása érdekében további követelményeket fogadjanak el.

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférése a segélyhívási célú kommunikáción keresztül a többi végfelhasználóéval egyenértékű legyen, beleértve a szimultán kommunikációs szolgáltatásokat és a harmadik felek által nyújtott közvetítő szolgáltatásokat is. A Bizottság és a nemzeti szabályozó és egyéb illetékes hatóságok megfelelő intézkedéseket tesznek annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók más tagállamban történő utazásuk során adott esetben másokkal azonos módon férhessenek hozzá a segélyhívó szolgáltatásokhoz, bármilyen előzetes regisztráció nélkül. Ezen intézkedések célja a tagállamok közötti átjárhatóság biztosítása, és a legnagyobb mértékben a 39. cikkben foglalt rendelkezésekkel összhangban közzétett európai szabványokon vagy előírásokon kell alapulniuk, és nem akadályozhatják a tagállamokat abban, hogy az e cikkben foglalt célok megvalósítása érdekében további követelményeket fogadjanak el.

 

Módosítás    220

Irányelvre irányuló javaslat

102 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy a hívó helyére vonatkozó információ a segélyhívási kommunikáció létrejötte után haladéktalanul a KBVP rendelkezésére álljon. A tagállamok biztosítják, hogy a hívó helyére vonatkozó információ megállapítása és a végfelhasználóhoz és a segélyhívási célú kommunikációt kezelő hatósághoz való továbbítása díjmentes legyen a „112” egységes európai segélyhívó számra irányuló minden segélyhívási célú kommunikáció tekintetében. A tagállamok ezt a kötelezettséget a nemzeti segélyhívó számokra érkező segélyhívási célú kommunikációra is kiterjeszthetik. Az illetékes szabályozó hatóságok kritériumokat határoznak meg a hívó helyére vonatkozó információ pontossága és megbízhatósága tekintetében.

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy a hívó helyére vonatkozó információ a segélyhívási kommunikáció létrejötte után haladéktalanul a legmegfelelőbb KBVP rendelkezésére álljon. Ez magában foglalja a hálózatalapú helymeghatározási információkat és – amennyiben rendelkezésre áll – a hívóra vonatkozó készülékalapú helymeghatározási információkat is. A tagállamok biztosítják, hogy a végfelhasználó helyére vonatkozó információ megállapítása és a végfelhasználóhoz és a KBVP-hez való továbbítása díjmentes legyen a „112” egységes európai segélyhívó számra irányuló minden segélyhívási célú kommunikáció tekintetében. A tagállamok ezt a kötelezettséget a nemzeti segélyhívó számokra érkező segélyhívási célú kommunikációra is kiterjeszthetik. Ez nem akadályozza meg az illetékes hatóságokat abban, hogy – a BEREC-cel való konzultációt követően – kritériumokat határozzanak meg a hívó helyére vonatkozó információ pontossága és megbízhatósága tekintetében.

 

Módosítás    221

Irányelvre irányuló javaslat

102 cikk – 6 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy a polgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak a „112”egységes európai segélyhívó szám létezéséről és használatáról, különösen a kifejezetten a tagállamok között utazó személyeket célzó kezdeményezéseken keresztül.

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy a polgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak a „112”egységes európai segélyhívó szám létezéséről és használatáról, valamint annak akadálymentességi funkcióiról, többek között a kifejezetten a tagállamok között utazó személyeket és a fogyatékossággal élő személyeket célzó kezdeményezéseken keresztül. Az információt hozzáférhető formátumokban kell rendelkezésre bocsátani, a fogyatékosságok különböző típusainak megfelelően. A Bizottság támogatja és kiegészíti a tagállami intézkedéseket.

 

Módosítás    222

Irányelvre irányuló javaslat

102 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamokban a „112” hívószámon elérhető segélyhívó szolgáltatásokhoz való , segélyhívási célú kommunikáción keresztül történő hatékony hozzáférés érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 109. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy biztosítsa az Unión belül a segélyhívási célú kommunikáció kompatibilitását, interoperabilitását, minőségét, megbízhatóságát és folytonosságát a hívó helyére vonatkozó információval kapcsolatos megoldások, a fogyatékossággal élő végfelhasználók hozzáférése és a hívásoknak a legmegfelelőbb KBVP-be való továbbirányítása tekintetében .

A tagállamokban a „112” hívószámon elérhető segélyhívó szolgáltatásokhoz való, segélyhívási célú kommunikáción keresztül történő hatékony hozzáférés érdekében a Bizottság – a BEREC-cel való konzultációt követően – felhatalmazást kap arra, hogy a 109. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy biztosítsa az Unión belül a segélyhívási célú kommunikáció kompatibilitását, interoperabilitását, minőségét, megbízhatóságát és folytonosságát a hívó helyére vonatkozó információval kapcsolatos megoldások, a végfelhasználók hozzáférése, a fogyatékossággal élő személyek általi hozzáférhetőség és a hívásoknak a legmegfelelőbb KBVP-be való továbbirányítása tekintetében.

 

A Bizottság fenntartja az európai segélyhívó szolgálatok E.164-számainak adatbázisát annak biztosítása érdekében, hogy az egyes tagállamok segélyhívó szolgálatai kapcsolatba tudjanak lépni egymással.

 

Módosítás    223

Irányelvre irányuló javaslat

102 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

102a. cikk

 

A fordított 112-es rendszer

 

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a meglévő nemzeti és regionális rendszerek figyelembevételével és a magánélet korlátozása és az adatvédelmi szabályok sérelme nélkül, az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások használata révén hatékony nemzeti „fordított 112-es” kommunikációs rendszereket hozzanak létre a fenyegető vagy bekövetkező természeti és/vagy ember okozta jelentős vészhelyzetek vagy katasztrófák esetére a lakosság figyelmeztetése és riasztása céljából.

 

Módosítás    224

Irányelvre irányuló javaslat

102 b cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

102b. cikk

 

Eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott forróvonal és a gyermeksegélyvonal

 

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a polgárok hozzáférjenek egy olyan segélyvonalhoz, amelyen gyermekek eltűnését díjmentesen jelenthetik be. A segélyvonal a „116000” számon érhető el. A tagállamok biztosítják, hogy a gyermekek egy segélyvonal révén hozzáférjenek egy gyermekbarát szolgáltatáshoz. A segélyvonalat a „116111” számon kell elérhetővé tenni.

 

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók más végfelhasználókkal egyenlő alapon hozzá tudjanak férni a „116000” és „116111” számon nyújtott szolgáltatásokhoz, többek közt szimultán kommunikációs szolgáltatásokon keresztül. Az annak előmozdítása érdekében hozott intézkedéseknek, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók más tagállamban történő utazásuk során is hozzá tudjanak férni az említett szolgáltatásokhoz, meg kell felelniük a 39. cikkel összhangban közzétett irányadó szabványoknak vagy előírásoknak.

 

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy végrehajtsák a „116000” számmal kezdődő számtartomány üzemeltetése során a szolgáltatásminőség megfelelő szintjének fenntartásához, valamint a segélyvonal működéséhez szükséges pénzügyi erőforrások mozgósításához szükséges megfelelő intézkedéseket.

 

(4)  A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy a polgárokat megfelelően tájékoztassák a „116000” és „116111” számon nyújtott szolgáltatások létezéséről és használatáról.

 

Módosítás    225

Irányelvre irányuló javaslat

103 cikk – cím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Egyenértékű hozzáférés és választék a fogyatékossággal élő végfelhasználók részére

Egyenértékű hozzáférés és választék a fogyatékossággal élő végfelhasználók részére

 

Módosítás    226

Irányelvre irányuló javaslat

103 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok adott esetben a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások által teljesítendő követelményeket határozzanak meg annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók:

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által teljesítendő követelményeket határozzanak meg annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók:

 

Módosítás    227

Irányelvre irányuló javaslat

103 cikk – 1 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  azonos színvonalú elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz férhessenek hozzá, mint a végfelhasználók többsége; valamint

a)  azonos színvonalú elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz férhessenek hozzá, mint a végfelhasználók többsége, ideértve 95. cikk szerint a szerződésekre vonatkozóan nyújtandó tájékoztatást is; valamint

 

A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók megtegyék a szükséges intézkedéseket honlapjaik és mobilalkalmazásaik akadálymentesebbé tétele érdekében azok érzékelhetővé, kezelhetővé, érthetővé és stabilabbá tételével.

 

Módosítás    228

Irányelvre irányuló javaslat

103 cikk – 1 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  E célból a tagállamok – olyan mértékben, amely nem ró aránytalan terhet a végberendezések és elektromos hírközlési szolgáltatások szolgáltatóira – biztosítják kifejezetten a fogyatékossággal élő végfelhasználóknak szánt szükséges szolgáltatásokat és funkciókat kínáló, különleges berendezések rendelkezésre állását. Annak az értékelése, hogy mi minősül aránytalan tehernek, az xxx/YYYY/EU irányelv 12. cikkében megállapított eljárás szerint történik.

 

Módosítás    229

Irányelvre irányuló javaslat

103 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az (1) bekezdésben említett intézkedések meghozatala során a tagállamok ösztönzik a 39. cikkel összhangban közzétett megfelelő szabványok vagy előírások betartását.

(2)  Az (1) bekezdésben említett intézkedések meghozatala során a tagállamok ösztönzik a 39. cikkel összhangban közzétett megfelelő szabványok vagy előírások betartását.

 

Amennyiben e cikk rendelkezései ütköznek az Európai Parlament és a Tanács xxx/YYYY/EU irányelvének1a rendelkezéseivel, a(z) xxx/YYYY/EU irányelv rendelkezései az irányadóak.

 

__________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács […]-i (EU) YYYY/xxx irányelve a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L […], […], […]. o.)

 

Módosítás    230

Irányelvre irányuló javaslat

104 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy minden, a végfelhasználókhoz telefonszámokat rendelő vállalkozás teljesítsen minden olyan észszerű kérést, amely a nyilvánosan elérhető tudakozószolgálatok és telefonkönyvek szolgáltatása céljából a megfelelő információk egyeztetett formában, tisztességes, tárgyilagos, költségalapú és megkülönböztetéstől mentes rendelkezésre bocsátására irányul.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy minden, hangkommunikációs szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás teljesítsen minden olyan észszerű kérést, amely a nyilvánosan elérhető tudakozószolgálatok és telefonkönyvek szolgáltatása céljából a megfelelő információk egyeztetett formában, tisztességes, tárgyilagos, költségalapú és megkülönböztetéstől mentes rendelkezésre bocsátására irányul.

 

Módosítás    231

Irányelvre irányuló javaslat

105 cikk – cím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A digitális televíziózáshoz használt fogyasztói berendezések interoperabilitása

A rádiózáshoz és televíziózáshoz használt fogyasztói berendezések interoperabilitása

 

Módosítás    232

Irányelvre irányuló javaslat

105 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A X. melléklet rendelkezéseivel összhangban a tagállamok biztosítják a mellékletben említett, a digitális televíziózáshoz használt fogyasztói berendezések interoperabilitását.

A X. melléklet rendelkezéseivel összhangban a tagállamok biztosítják a mellékletben említett, a rádiózáshoz és televíziózáshoz használt fogyasztói berendezések interoperabilitását.

 

Módosítás    233

Irányelvre irányuló javaslat

105 cikk – 1 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A digitális televíziós szoláltatások nyújtóinak biztosítaniuk kell a végberendezések átjárhatóságát, hogy – amennyiben műszakilag megvalósítható – a végberendezést más szolgáltatókkal is használni lehessen, és ha nem megvalósítható, a fogyasztóknak lehetőséget kell biztosítani, hogy ingyenes és egyszerű eljárás keretében visszaszolgáltathassák a végberendezést.

 

Módosítás    234

Irányelvre irányuló javaslat

106 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok meghatározott rádióműsor- és televízióműsor-terjesztő szolgáltatások továbbítására és a kapcsolódó kiegészítő – különösen a fogyatékossággal élő végfelhasználók megfelelő hozzáférését biztosító – hozzáférhetőségi szolgáltatások és a csatlakoztatott televíziós szolgáltatásokat és elektronikus műsortájékoztatókat támogató adatok továbbítására vonatkozóan észszerű továbbítási kötelezettségeket írhatnak elő a joghatóságuk alá tartozó, a nyilvánosság számára rádió- vagy televízió-műsorok terjesztésére szolgáló elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vállalkozások számára abban az esetben, ha az ilyen hálózatok végfelhasználóinak jelentős hányada ezeket a hálózatokat használja a rádió- és televízió-műsorok vételének fő eszközeként. Ilyen kötelezettségek csak abban az esetben írhatók elő, ha az egyes tagállamok által egyértelműen meghatározott közérdekű célok eléréséhez szükségesek, továbbá arányosak és átláthatók.

(1)  A tagállamok meghatározott rádióműsor- és televízióműsor-terjesztő szolgáltatások továbbítására és a kapcsolódó kiegészítő – különösen a fogyatékossággal élő végfelhasználók tartalomhoz és elektronikus műsortájékoztatóhoz való megfelelő hozzáférését biztosító – hozzáférhetőségi szolgáltatások és a csatlakoztatott televíziós szolgáltatásokat és elektronikus műsortájékoztatót támogató adatok továbbítására vonatkozóan észszerű továbbítási kötelezettségeket írhatnak elő a joghatóságuk alá tartozó, a nyilvánosság számára rádió- vagy televízió-műsorok terjesztésére szolgáló elektronikus hírközlő hálózatokat és szolgáltatásokat üzemeltető vállalkozások számára abban az esetben, ha az ilyen hálózatok és szolgáltatások végfelhasználóinak jelentős hányada ezeket a hálózatokat használja a rádió- és televízió-műsorok vételének fő eszközeként. Ilyen kötelezettségek csak abban az esetben írhatók elő, ha az egyes tagállamok által egyértelműen meghatározott közérdekű célok eléréséhez szükségesek, továbbá arányosak és átláthatók.

 

A tagállamok csak akkor írhatnak elő továbbítási kötelezettségeket az analóg televíziós műsorszolgáltatás továbbításokra, ha e kötelezettség hiánya jelentős zavart okozna jelentős számú végfelhasználó számára, illetve ha meghatározott televíziós műsorszolgáltató csatornák számára nincsenek más továbbítási eszközök.

 

Az első albekezdésben említett továbbítási kötelezettségek csak abban az esetben írhatók elő, ha az egyes tagállamok által egyértelműen meghatározott közérdekű célok eléréséhez szükségesek, továbbá arányosak és átláthatók.

 

Módosítás    235

Irányelvre irányuló javaslat

106 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az első albekezdésben említett kötelezettségeket a tagállamok legkésőbb [ date of entry into force of this Directive]- t követő egy éven belül felülvizsgálják, kivéve, ha ezt a felülvizsgálatot a megelőző négy évben a tagállamok már elvégezték.

(1a)  Az első bekezdésben említett kötelezettségeket a tagállamok legkésőbb [ date of entry into force of this Directive]- t követő egy éven belül felülvizsgálják, kivéve, ha ezt a felülvizsgálatot a megelőző négy évben a tagállamok már elvégezték.

 

Módosítás    236

Irányelvre irányuló javaslat

106 cikk – 1 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b)  A tagállamok emellett meghatározott általános érdekű rádió- és televízóműsor-sugárzó csatornák tekintetében észszerű felajánlási jogosultságokat írhatnak elő a joghatóságuk alá tartozó, továbbítási kötelezettség által érintett vállalkozások számára.

 

Módosítás    237

Irányelvre irányuló javaslat

106 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Sem e cikk (1) bekezdése, sem az 57. cikk (2) bekezdése nem érinti a tagállamoknak azt a jogát, hogy az e cikkel összhangban tett intézkedések tekintetében szükség szerint megfelelő díjazást határozzanak meg, amennyiben ugyanakkor biztosítják, hogy – hasonló körülmények mellett – az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vállalkozások között nem alkalmaznak megkülönböztetést . Amennyiben díjazásról rendelkeznek, a tagállamok biztosítják, hogy ezt arányos és átlátható módon alkalmazzák.

(2)  Sem e cikk (1) bekezdése, sem az 57. cikk (2) bekezdése nem érinti a tagállamoknak azt a jogát, hogy az e cikkel összhangban tett intézkedések tekintetében jogszabályaikban szükség szerint megfelelő díjazást határozzanak meg, amennyiben ugyanakkor biztosítják, hogy – hasonló körülmények mellett – az elektronikus hírközlő hálózatokat és szolgáltatásokat üzemeltető vállalkozások között nem alkalmaznak megkülönböztetést. Amennyiben díjazásról kell rendelkezni, az erre vonatkozó előírást és annak összegét jogszabályban kell meghatározni, és a díjazást arányos és átlátható módon kell alkalmazni.

 

Módosítás    238

Irányelvre irányuló javaslat

107 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 83. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok minden, internet-hozzáférési szolgáltatást és/vagy nyilvános számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatást nyújtó vállalkozás számára előírhassák, hogy a VI. melléklet B. részében felsorolt további eszközöket részben vagy egészben – a műszaki és gazdasági megvalósíthatóságra is figyelemmel –, valamint a VI. melléklet A. részében felsorolt további eszközöket részben vagy egészben rendelkezésre bocsássák.

(1)  A 83. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok minden, internet-hozzáférési szolgáltatást és/vagy nyilvános számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatás számára előírhassák, hogy a VI. melléklet B. részében felsorolt további eszközöket részben vagy egészben – a műszaki megvalósíthatóságra is figyelemmel –, valamint a VI. melléklet A. részében felsorolt további eszközöket részben vagy egészben, adott esetben díjmentesen rendelkezésre bocsássák.

 

Módosítás    239

Irányelvre irányuló javaslat

107 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Egy tagállam területének egészén vagy egy részén nem alkalmazza az (1) bekezdést, ha az érdekelt felek álláspontját figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó eszközökhöz történő hozzáférés megfelelő mértékben biztosított.

(2)  Egy tagállam dönthet úgy, hogy területének egészén vagy egy részén nem alkalmazza az (1) bekezdést, ha az érdekelt felek álláspontját figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó eszközökhöz történő hozzáférés megfelelő mértékben biztosított.

 

Módosítás    240

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – A rész – 4 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  4. Az illetékes nemzeti hatóságok általi törvényes megfigyelés lehetővé tétele a 2002/58/EK irányelvvel, valamint a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel54 összhangban.

törölve

__________________

 

54HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

 

 

Módosítás    241

Irányelvre irányuló javaslat

V melléklet – 1 alcím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

AZON SZOLGÁLTATÁSOK JEGYZÉKE, AMELYEKET A FUNKCIONÁLIS INTERNET-HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁSNAK TÁMOGATNIA KELL A 79. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK MEGFELELŐEN

AZON SZOLGÁLTATÁSOK JEGYZÉKE, AMELYEKET AZ INTERNET-HOZZÁFÉRÉSI SZOLGÁLTATÁSNAK TÁMOGATNIA KELL A 79. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK MEGFELELŐEN

Indokolás

A cím hozzáigazítása a „funkcionális” szó törléséhez.

 

Módosítás    242

Irányelvre irányuló javaslat

VI melléklet – A rész – a pont – 1 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az ilyen, részletes számlákon kifejezetten fel kell tüntetni a szolgáltató kilétét, a végfelhasználónak bármely emelt díjas telefonszám hívása nyomán kiszámlázott szolgáltatások típusát és időtartamát.

 

Módosítás    243

Irányelvre irányuló javaslat

VI melléklet – A rész – a pont – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A hívó végfelhasználó számára ingyenes hívásokat, beleértve a segélyvonalakra irányuló hívásokat, nem kell feltüntetni a hívó végfelhasználó részletes számláján.

A hívó végfelhasználó számára ingyenes hívásokat, beleértve a segélyvonalakra irányuló hívásokat, nem kell feltüntetni a hívó végfelhasználó részletes számláján, azonban más eszközökön keresztül, például egy online interfészen elérhetővé lehet tenni.

Indokolás

Ugyan ezeknek a hívásoknak nem kell szerepelnie a részletes számlán, viszont elérhetővé lehet azokat tenni a végfelhasználók számára, például egy honlapon keresztül.

 

Módosítás    244

Irányelvre irányuló javaslat

VI melléklet – A rész – a pont – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhetik az üzemeltetőktől, hogy ingyenesen hívóvonal-azonosítást biztosítsanak.

Indokolás

A hívóvonal-azonosításnak ingyenesnek kell lennie.

 

Módosítás    245

Irányelvre irányuló javaslat

VII melléklet – 1 cím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 84. ÉS A 85. CIKKEL ÖSSZHANGBAN AZ EGYETEMES SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK NETTÓ KÖLTSÉGÉNEK SZÜKSÉG SZERINT TÖRTÉNŐ KISZÁMÍTÁSA

A 84. ÉS A 85. CIKKEL ÖSSZHANGBAN AZ EGYETEMES SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK NETTÓ KÖLTSÉGÉNEK SZÜKSÉG SZERINT TÖRTÉNŐ KISZÁMÍTÁSA, ILLETVE KÖLTSÉGMEGTÉRÜLÉSI VAGY KÖLTSÉGMEGOSZTÁSI MECHANIZMUS KIALAKÍTÁSA

 

Módosítás    246

Irányelvre irányuló javaslat

VII melléklet – 1 alcím (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A. RÉSZ: A NETTÓ KÖLTSÉGEK KISZÁMÍTÁSA

 

Módosítás    247

Irányelvre irányuló javaslat

VII melléklet – 3 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

B. RÉSZ: AZ EGYETEMES SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK NETTÓ KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÜLÉSE

 

Az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségeinek megtérüléséhez vagy finanszírozásához arra van szükség, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségekkel terhelt kijelölt vállalkozások az általuk nem kereskedelmi feltételek szerint nyújtott szolgáltatásokért kompenzációban részesüljenek. Mivel az ilyen kompenzáció pénzátutalást foglal magában, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen átutalás tárgyilagos, átlátható, megkülönböztetéstől mentes és arányos módon történjen. Ez azt jelenti, hogy az ilyen átutalás csak a lehető legkisebb torzulást okozhatja a versenyben és a felhasználói keresletben.

 

A 85. cikk (3) bekezdésével összhangban, a pénzalapra épülő megosztási mechanizmus keretében biztosítani kell a hozzájárulások beszedésének átlátható és semleges módszerét, amellyel elkerülhető a vállalkozások kiadásait és bevételeit egyaránt terhelő hozzájárulások kettős kivetésének veszélye.

 

A pénzalapot kezelő független szervezet felel a hozzájárulások olyan vállalkozásoktól történő beszedéséért, amelyeket az érintett tagállamban az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek nettó költségéhez történő hozzájárulás szempontjából hozzájárulásra kötelesként jelöltek meg, továbbá e szervezet felügyeli az esedékes összegek átutalását és/vagy az alapból teljesítendő kifizetésekre jogosult vállalkozások részére történő adminisztratív kifizetéseket.

 

Módosítás    248

Irányelvre irányuló javaslat

VIII melléklet – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A nemzeti szabályozó hatóság felel az e mellékletben szereplő információknak a 96. cikkel összhangban történő közzétételéért. A nemzeti szabályozó hatóság feladata eldönteni, hogy mely információkat kell a személyközi számfüggetlen kommunikációs szolgáltatásoktól eltérő, nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak közzétenniük, és mely információkat kell magának a nemzeti szabályozó hatóságnak közzétennie annak érdekében, hogy a fogyasztók kellően tájékozottan tudjanak választani. Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok célszerűnek ítélik, ön- vagy társszabályozó intézkedések alkalmazását szorgalmazhatják, mielőtt kötelezettségeket rendelnének el.

A nemzeti szabályozó hatóság felel az e mellékletben szereplő információknak a 96. cikkel összhangban történő közzétételéért. A nemzeti szabályozó hatóság feladata eldönteni, hogy mely információkat kell a internet-hozzáférési szolgáltatásokat és a nyilvános számfüggő személyközi kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak közzétenniük, és mely információkat kell magának a nemzeti szabályozó hatóságnak közzétennie annak érdekében, hogy valamennyi végfelhasználó kellően tájékozottan tudjon választani. Amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok célszerűnek ítélik, ön- vagy társszabályozó intézkedések alkalmazását szorgalmazhatják, mielőtt kötelezettségeket rendelnének el.

 

Módosítás    249

Irányelvre irányuló javaslat

VIII melléklet – 2 pont – 2.1 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.1.  A kínált szolgáltatások köre és minden nyújtott szolgáltatás fő jellemzői, ideértve a minimális minőségi szinteket és a szolgáltató által biztosított végberendezések használatára vonatkozóan megszabott bármely korlátozás.

2.1  A kínált szolgáltatások köre és minden nyújtott szolgáltatás fő jellemzői, ideértve a minimális minőségi szinteket és a szolgáltató által biztosított végberendezések használatára vonatkozóan megszabott bármely korlátozás, valamint hozzáférhető információk a szolgáltatás működéséről, valamint annak akadálymentesítési jellemzőiről és eszközeiről.

Indokolás

A fogyatékossággal élő személyek bevonása.

 

Módosítás    250

Irányelvre irányuló javaslat

VIII melléklet – 2 pont – 2.2 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.2  A nyújtott szolgáltatások díja, ideértve a meghatározott díjcsomagokkal járó kommunikáció mennyiségére, valamint az egyedi díjszabási feltételek tárgyát képező további kommunikációs egységek, számok vagy szolgáltatások díjaira vonatkozó adatokat,a hozzáférési és karbantartási díjakat, a használati díjak különböző típusait, a különleges és célzott díjszabási rendszerekről szóló részletes tájékoztatást, továbbá minden további díjat és a végberendezéssel kapcsolatos költségeket.

2.2.  A nyújtott szolgáltatások díja, ideértve a meghatározott díjcsomagokkal járó kommunikáció mennyiségére (mint például az adatforgalomra, a lebeszélhető percek számára, a szöveges üzenetek számára vonatkozó korlátozások), valamint az egyedi díjszabási feltételek tárgyát képező további kommunikációs egységek, számok vagy szolgáltatások díjaira vonatkozó adatokat, a hozzáférési és karbantartási díjakat, a használati díjak különböző típusait, a különleges és célzott díjszabási rendszerekről szóló részletes tájékoztatást, továbbá minden további díjat és a végberendezéssel kapcsolatos költségeket.

Indokolás

Mivel a „mennyiség” nincs meghatározva, a 95. cikk szövegének való jobb megfelelés érdekében általános példákat kell adni.

 

Módosítás    251

Irányelvre irányuló javaslat

VIII melléklet – 2 pont – 2.5 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.5.  Ha a vállalkozás személyközi számfüggetlen kommunikációs szolgáltatásokat nyújt, a segélyhívó szolgálatokhoz és a hívó helyére vonatkozó információkhoz való hozzáférés.

2.5.  A végfelhasználó tájékoztatása a segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférésről és a hívó tartózkodási helyéről. Ha a vállalkozás személyközi számfüggő kommunikációs szolgáltatásokat nyújt, a segélyhívó szolgálatokhoz és a hívó helyére vonatkozó információkhoz való hozzáféréssel, illetve az e szolgáltatások és információk nyújtásának bárminemű korlátozásával kapcsolatos tájékoztatás.

 

Módosítás    252

Irányelvre irányuló javaslat

VIII melléklet – 2 pont – 2.6 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.6.  A fogyatékossággal élő felhasználók számára tervezett termékek és szolgáltatások részletei.

2.6.  A fogyatékossággal élő felhasználók számára tervezett termékek és szolgáltatások részletei, ideértve a funkcióképességükben korlátozott személyek igényeinek kiszolgálását célzó funkciókat, gyakorlatokat, szabályokat és eljárásokat, valamint a szolgáltatás működésének megváltoztatását.

Indokolás

Az akadálymentesítési intézkedéscsomag távközlésről szóló irányelvének (I. melléklet) szövege alapján.

 

Módosítás    253

Irányelvre irányuló javaslat

VIII melléklet – 2 pont– 2.6 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

2.6a.  Hozzáférhető információ a támogató szolgáltatásokkal való komplementaritás elősegítésére

Indokolás

Az akadálymentesítési intézkedéscsomag távközlésről szóló irányelvének szövege alapján.

 

Módosítás    254

Irányelvre irányuló javaslat

IX melléklet – 3 táblázat

 

A Bizottság által javasolt szöveg

PARAMÉTER

MEGHATÁROZÁS

MÉRÉSI MÓDSZER

Késleltetés

 

 

Késleltetésingadozás

 

 

Csomagvesztés

 

 

Módosítás

PARAMÉTER

MEGHATÁROZÁS

MÉRÉSI MÓDSZER

Késleltetés

ITU-T Y.2617

ITU-T Y.2617

Késleltetésingadozás

ITU-T Y.2617

ITU-T Y.2617

Csomagvesztés

ITU-T Y.2617

ITU-T Y.2617

 

Módosítás    255

Irányelvre irányuló javaslat

X melléklet – 1 cím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A DIGITÁLIS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK 105. CIKKBEN EMLÍTETT EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉPESSÉGE

A FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK 105. CIKKBEN EMLÍTETT EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉPESSÉGE

 

Módosítás    256

Irányelvre irányuló javaslat

X melléklet – 2 pont – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Minden, 30 cm-t meghaladó látható átlóméretű beépített képernyővel rendelkező analóg televíziókészüléket, amelyet az Unióban értékesítés vagy bérbeadás céljából forgalomba hoznak, el kell látni legalább egy (elismert európai szabványügyi szervezet által szabványosított vagy ilyen szervezet által elfogadott szabványnak vagy valamely iparági specifikációnak megfelelő) nyílt interfész-aljzattal, amely lehetővé teszi a perifériák egyszerű csatlakoztatását, és továbbítani tudja a digitális televíziójel valamennyi meghatározó elemét, beleértve az interaktív és a feltételes hozzáférésű szolgáltatásokkal kapcsolatos adatokat.

Minden, 30 cm-t meghaladó látható átlóméretű beépített képernyővel rendelkező analóg televíziókészüléket, amelyet az Unióban értékesítés vagy bérbeadás céljából forgalomba hoznak, el kell látni legalább egy (elismert európai szabványügyi szervezet által szabványosított vagy ilyen szervezet által elfogadott szabványnak vagy valamely iparági specifikációnak megfelelő) nyílt interfész-aljzattal, amely lehetővé teszi a perifériák egyszerű csatlakoztatását, és továbbítani tudja a digitális televíziójel valamennyi meghatározó elemét, beleértve az interaktív és a feltételes hozzáférésű szolgáltatásokkal kapcsolatos adatokat. A digitális televíziókészülékek végberendezésének – amennyiben műszakilag megvalósítható – átjárhatónak kell lennie, hogy más szolgáltatókkal is könnyen használható legyen.

 

Módosítás    257

Irányelvre irányuló javaslat

X melléklet – 2 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A RÁDIÓKÉSZÜLÉKEK FUNKCIONALITÁSA

 

Minden olyan rádiókészüléknek, amelyet [date of transposition]-tól/-től kezdve forgalomba hoznak az Unióban, alkalmasnak kell lennie a földi sugárzású digitális és analóg rádióműsorok vételére. Ezt a bekezdést nem kell alkalmazni az alacsony értékű, kisfogyasztói rádióberendezésekre vagy az olyan termékekre, amelyek esetében a vevőkészülék mellékesen van jelen. Nem alkalmazandó továbbá a rádióamatőrök által a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunications Union, ITU) rádiós szabályzata 1. cikkének 56. meghatározása értelmében használt rádióberendezésekre.

 

 

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA

FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Európai Elektronikus Hírközlési Kódex (átdolgozás)

Hivatkozások

COM(2016)0590 – C8-0379/2016 – 2016/0288(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

24.10.2016

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

IMCO

24.10.2016

Társbizottságok - a plenáris ülésen való bejelentés dátuma

16.3.2017

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Dita Charanzová

11.10.2016

Vizsgálat a bizottságban

6.2.2017

21.3.2017

3.5.2017

8.6.2017

Az elfogadás dátuma

4.9.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

31

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dita Charanzová, Carlos Coelho, Anna Maria Corazza Bildt, Daniel Dalton, Nicola Danti, Dennis de Jong, Pascal Durand, John Flack, Evelyne Gebhardt, Liisa Jaakonsaari, Philippe Juvin, Morten Løkkegaard, Marlene Mizzi, Jiří Pospíšil, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Olga Sehnalová, Jasenko Selimovic, Ivan Štefanec, Richard Sulík, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mylène Troszczynski, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Birgit Collin-Langen, Julia Reda, Marc Tarabella, Lambert van Nistelrooij

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Jonathan Arnott, Paul Brannen, Isabella De Monte, Karoline Graswander-Hainz, Dennis Radtke, Esther de Lange

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

31

+

ALDE

ECR

EFDD

PPE



S&D



Verts/ALE

Dita Charanzová, Morten Løkkegaard, Jasenko Selimovic

Daniel Dalton, John Flack, Richard Sulík

Marco Zullo

Carlos Coelho, Birgit Collin-Langen, Anna Maria Corazza Bildt, Philippe Juvin, Jiří Pospíšil, Dennis Radtke, Andreas Schwab, Ivan Štefanec, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Esther de Lange, Lambert van Nistelrooij

Paul Brannen, Nicola Danti, Isabella De Monte, Evelyne Gebhardt, Karoline Graswander-Hainz, Liisa Jaakonsaari, Marlene Mizzi, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Marc Tarabella

Pascal Durand, Julia Reda

 

1

-

EFDD

Jonathan Arnott

 

2

0

ENF

GUE/NGL

Mylène Troszczynski

Dennis de Jong

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

 

 

 

10.5.2017

VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás)

( COM(2016)0590 – C8-0379/2016 – 2016/0288(COD) )

A vélemény előadója: Curzio Maltese

 

 

RÖVID INDOKOLÁS

I. Bevezető megjegyzések

2016. szeptember 14-én digitális egységes piaci stratégiája keretében a Bizottság elfogadta az elektronikus hírközlés új európai kódexének létrehozására irányuló átdolgozási javaslatát. A javaslat négy irányelv – a keretirányelv, valamint az engedélyezési, a hozzáférési és az egyetemes szolgáltatási irányelv – módosítása révén vizsgálja felül a távközlésre vonatkozó, már létező jogi keretet.

A kódex célja, hogy figyelembe vegye a piacok, a fogyasztói tendenciák és a technológiák 2009, vagyis a keret legutóbbi módosítása óta bekövetkezett jelentős változásait.

E tekintetben a Bizottság javaslata intézkedéseket tartalmaz a nagyon nagy kapacitású hálózatokba történő beruházások és az azzal kapcsolatos foglalkoztatás ösztönzésére, új szabályokat fogalmaz meg a mobil és az 5G-s kapcsolódás spektrumelosztása tekintetében, valamint módosításokat javasol az irányítás, a spektrumgazdálkodás, az egyetemes szolgáltatás szabályozása, a szolgáltatásokra és a végfelhasználók védelmére vonatkozó szabályok, a számozás és a segélyhívási célú kommunikáció kapcsán.

Az átdolgozási javaslat számos problémakört érint, melyek célja, hogy lehetővé tegyék az európai fogyasztók számára, hogy alacsonyabb áron nagyobb termékválasztékhoz férjenek hozzá, valamint hogy innovatív és jó minőségű szolgáltatásokat használhassanak.

II. Az előadó álláspontja

Az előadó üdvözli a javaslat arra irányuló célkitűzését, hogy egyszerűsítse és egyértelműsítse az elektronikus hírközlésre vonatkozó jelenlegi jogi keretet. Az előadó azonban olyan konkrét kérdésekkel is foglalkozni kíván, mint a médiapluralizmus és a kulturális sokszínűség, a fogyatékossággal élő felhasználók hozzáférésével kapcsolatos szempontok, a tájékoztatás sokszínűsége, a végfelhasználók védelme, a rádiós hozzáférés és a távoli régiók jobb hozzáférése, és számos javaslatot tesz ezekkel kapcsolatban.

A véleménytervezetek főbb pontjai a következők:

i. Általános célkitűzések (3. cikk)

Az előadó úgy véli, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak hatáskörükön belül mindenképpen hozzá kell járulniuk a kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint a médiapluralizmus előmozdítását célzó politikák végrehajtásának biztosításához. E tekintetben az előadó javasolja a „hozzájárulhatnak” kifejezés „hozzájárulnak” szóval történő felváltását, hogy ez a cél jogi kötelezettségként fogalmazódjon meg.

 

ii. A nemzeti szabályozó hatóságok hatásköre és feladatköre a hozzáférés és az összekapcsolás tekintetében (59. cikk)

Az előadó javasolja a médiapluralizmus felvételét azon szakpolitikai célkitűzések listájára, amelyekre a nemzeti szabályozó hatóságoknak a hozzáférési kötelezettségek kiszabása során törekedniük kellene. Ez jogi szempontból megfelel a 3. cikk (1) bekezdésében foglalt célkitűzésnek.

MÓDOSÍTÁSOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a médiapluralizmus és a kulturális sokszínűség érdekében az uniós polgárok egyetemes hozzáféréssel rendelkezzenek az információk és a jó minőségű, közérdekű tartalmak széles köréhez, figyelembe véve a terjesztési rendszerek és az üzleti modellek gyors, a médiaágazatot jelenleg befolyásoló fejlődését.

Indokolás

Erre az új preambulumbekezdésre az átdolgozás egyik legfőbb céljának megerősítése érdekében van szükség. Ez a cél annak biztosítása, hogy az irányelv a médiaágazatban zajló változások közepette megfelelően védje a médiapluralizmust és a kulturális sokszínűséget. Ez a kiegészítés a szöveg belső logikájának biztosítása miatt szükséges.

 

Módosítás     2

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  Ez az irányelv nem érinti a 2014/53/EU irányelv hatálya alá tartozó rádióberendezéseket , kiterjed azonban a digitális televíziózáshoz használt fogyasztói berendezésekre.

(8)  Ez az irányelv nem érinti a 2014/53/EU irányelv hatálya alá tartozó rádióberendezéseket, kiterjed azonban a rádiózáshoz és a digitális televíziózáshoz használt fogyasztói berendezésekre.

Indokolás

Ez a módosítás a szöveg belső logikájának és koherenciájának biztosítása miatt szükséges. Fontos, hogy a fogyatékossággal élő felhasználók elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz (többek között a rádiós szolgáltatásokhoz) való hozzáférésének megkönnyítése érdekében a szabályozó hatóságok ösztönözzék a hálózatüzemeltetők és a végberendezés-gyártók közötti együttműködést.

 

 

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Annak érdekében, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok – különösen a végberendezéstől végberendezésig érvényesülő műszaki átjárhatóság tekintetében – teljesíthessék az ebben az irányelvben kitűzött célokat, az irányelv hatályának célszerű kiterjednie a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv22 értelmében vett rádióberendezések bizonyos vetületeire, valamint a digitális televíziózás céljára használt fogyasztói berendezésekre, a fogyatékkal élők hozzáférésének megkönnyítése érdekében. Fontos, hogy a szabályozó hatóságok a fogyatékkal élő felhasználók elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében ösztönözzék a hálózatüzemeltetők és a végberendezés-gyártók közötti együttműködést. A rádióspektrum rádiós végberendezések céljából történő nem kizárólagos használatát – jóllehet nem kapcsolódik gazdasági tevékenységhez – szintén indokolt ezen irányelv hatálya alá vonni az engedélyezésükre irányadó szabályrendszerre vonatkozó összehangolt megközelítés biztosítása érdekében.

(9)  Annak érdekében, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok – különösen a végberendezéstől végberendezésig érvényesülő műszaki átjárhatóság tekintetében – teljesíthessék az ebben az irányelvben kitűzött célokat, az irányelv hatályának célszerű kiterjednie a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv22 értelmében vett rádióberendezések bizonyos vetületeire, valamint a digitális televíziózás céljára használt fogyasztói berendezésekre, a fogyatékkal élők hozzáférésének megkönnyítése érdekében. Fontos, hogy a szabályozó hatóságok a fogyatékossággal élő felhasználók elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférésének lehetővé tétele érdekében ösztönözzék a hálózatüzemeltetők és a végberendezés-gyártók közötti együttműködést. A rádióspektrum rádiós végberendezések céljából történő nem kizárólagos használatát – jóllehet nem kapcsolódik gazdasági tevékenységhez – szintén indokolt ezen irányelv hatálya alá vonni az engedélyezésükre irányadó szabályrendszerre vonatkozó összehangolt megközelítés biztosítása érdekében.

__________________

__________________

22 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 2014/53/EU irányelve a rádióberendezések

forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon

kívül helyezéséről (HL L 153., 2014.5.22., 62. o.).

22 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 2014/53/EU irányelve a rádióberendezések

forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon

kívül helyezéséről (HL L 153., 2014.5.22., 62. o.).

 

 

 

Módosítás     4

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Az elektronikus hírközlő hálózatok képességeire vonatkozó követelmények folyamatosan nőnek. Míg a múltban a hangsúly elsősorban a mindenki és az egyes egyéni felhasználók számára rendelkezésre álló sávszélességen volt, mára egyéb paraméterek, így a késleltetés, a rendelkezésre állás és a megbízhatóság is egyre fontosabbak. Az ez iránti igényre adott jelenlegi válasz az, hogy az optikai kábelt a felhasználóhoz egyre közelebb helyezik el, és a jövőben a „nagyon nagy kapacitású hálózatok” olyan teljesítményparamétereket igényelnek majd, amelyek megfelelnek annak a teljesítménynek, amelyre az optikai kábelelemeken alapuló hálózat legalább a kiszolgáló helyen található elosztási pontig képes. Ez a vezetékes hálózat esetében olyan hálózati teljesítménynek felel meg, amely az optikai kábeles hálózat által a kiszolgáló helyként tekintett társasház kiszolgálása tekintetében elérhető, míg a mobilinternet esetében olyan hálózati teljesítményhez hasonlítható, mint amely optikai kábel használatával a kiszolgáló helyként tekintett bázisállomásig elérhető. A végfelhasználói tapasztalatban a hálózatot és a hálózati végpontot összekötő eszközök különböző tulajdonságai miatt mutatkozó különbségek nem vehetők figyelembe annak megállapítása céljából, hogy a vezeték nélküli hálózat hasonló hálózati teljesítményt képes-e biztosítani. A technológiasemlegesség elvével összhangban nem lehet kizárni más technológiákat és adattovábbítási eszközöket, amennyiben képességeiket tekintve összehasonlíthatók a vázolt alapforgatókönyvvel. Az ilyen „nagyon nagy kapacitású hálózatok” kialakítása feltehetően tovább bővíti a hálózatok képességeit, és megnyitja az utat a megerősített rádióinterfészeken és sűrűbb hálózati architektúrákon alapuló jövőbeli mobilhálózatos generációk kiépítése előtt.

(13)  Az elektronikus hírközlő hálózatok képességeire vonatkozó követelmények folyamatosan nőnek. Míg a múltban a hangsúly elsősorban a mindenki és az egyes egyéni felhasználók számára rendelkezésre álló sávszélességen volt, mára egyéb paraméterek, így a késleltetés, a rendelkezésre állás és a megbízhatóság is egyre fontosabbak. Az ez iránti igényre adott jelenlegi válasz az, hogy az optikai kábelt a felhasználóhoz egyre közelebb helyezik el, és a jövőben a „nagyon nagy kapacitású hálózatok” olyan teljesítményparamétereket igényelnek majd, amelyek megfelelnek annak a teljesítménynek, amelyre az optikai kábeles hálózatok legalább a kiszolgáló helyen található elosztási pontig képesek, mint például az otthoni üvegszálas hálózatok. Ez a vezetékes hálózat esetében olyan hálózati teljesítménynek felel meg, amely az optikai kábeles hálózat által a kiszolgáló helyként tekintett társasház kiszolgálása tekintetében elérhető, míg a mobilinternet esetében olyan hálózati teljesítményhez hasonlítható, mint amely optikai kábel használatával a kiszolgáló helyként tekintett bázisállomásig elérhető. A végfelhasználói tapasztalatban a hálózatot és a hálózati végpontot összekötő eszközök különböző tulajdonságai miatt mutatkozó különbségek nem vehetők figyelembe annak megállapítása céljából, hogy a vezeték nélküli hálózat hasonló hálózati teljesítményt képes-e biztosítani. A technológiasemlegesség elvével összhangban nem lehet kizárni más technológiákat és adattovábbítási eszközöket, amennyiben képességeiket tekintve összehasonlíthatók a vázolt alapforgatókönyvvel. Az ilyen „nagyon nagy kapacitású hálózatok” kialakítása feltehetően tovább bővíti a hálózatok képességeit, és megnyitja az utat a megerősített rádióinterfészeken és sűrűbb hálózati architektúrákon alapuló jövőbeli mobilhálózatos generációk kiépítése előtt.

 

 

 

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  A nemzeti szabályozó hatóságoknak és más illetékes hatóságoknak tevékenységüket a célok és elvek összehangolt együttesére kell alapozniuk, és szükség esetén az e keretszabályozás szerinti feladataik ellátása során tevékenységeiket össze kell hangolniuk más tagállamok hatóságainak és a BEREC-nek a tevékenységeivel.

(21)  A nemzeti szabályozó hatóságoknak és más illetékes hatóságoknak tevékenységüket a célok és elvek összehangolt együttesére kell alapozniuk, és szükség esetén az e keretszabályozás szerinti feladataik ellátása során tevékenységeiket össze kell hangolniuk más tagállamok szabályozó hatóságainak és a BEREC-nek a tevékenységeivel.

Indokolás

Ezen átdolgozás célja a jelenlegi jogi keret egyszerűsítése és naprakésszé tétele. Tekintettel arra, hogy a médiapluralizmus és a kulturális sokszínűség előmozdítása e jogi keret lényeges része, szükség van erre a kiegészítésre annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti hatóságok közötti koordinációra szabályozási szinten kerüljön sor. Ez a kiegészítés a szöveg belső logikájának biztosítása miatt szükséges.

 

Módosítás     6

Irányelvre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22)  Az ezen irányelv alapján létrehozott illetékes hatóságok tevékenységei a kultúra, a foglalkoztatás, a környezet, a társadalmi kohézió és a területrendezés terén hozzájárulnak a szélesebb körű politikák megvalósításához.

(22)  Az ezen irányelv alapján létrehozott illetékes hatóságok tevékenységei a kultúra és a kulturális sokszínűség, a médiapluralizmus, a foglalkoztatás, a környezet, a társadalmi kohézió és a területrendezés terén hozzájárulnak a szélesebb körű politikák megvalósításához.

Indokolás

Ez a módosítás azért szükséges, hogy a szöveg összhangba kerüljön a 3. cikkben szereplő célkitűzésekkel. Ez a módosítás tehát a szöveg belső logikájának biztosítása miatt szükséges.

 

 

 

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23)  Az Európai digitális egységes piaci stratégia politikai céljainak szabályozási intézkedésekké való alakítása érdekében a keretnek a már meglévő három fő célkitűzésen (a verseny, a belső piac és a végfelhasználói érdekek előmozdítása) túlmenően az összekapcsolhatóság vonatkozásában egy további cél elérése is törekednie kell, amelyet az elérendő eredmények tekintetében a következőképpen lehet megfogalmazni: a rendkívül nagy kapacitású, helyhez kötött és mobil kapcsolatok elérhetővé tétele és használata valamennyi uniós polgár és vállalkozás körében: ezt a tényleges és tisztességes verseny, a hatékony beruházások és a nyílt innováció, a hatékony spektrumhasználat, a belső piacot jellemző közös szabályok és kiszámítható szabályozási módszerek, valamint a polgárok érdekeinek védelmét szolgáló ágazatspecifikus szabályok teszik lehetővé. A tagállamok, a nemzeti szabályozó hatóságok és más hatóságok, valamint az érdekeltek szempontjából az összekapcsolhatóságra vonatkozó fenti célkitűzés egyrészről az adott területen gazdasági szempontból fenntartható mértékű, lehető legnagyobb kapacitású hálózatok és szolgáltatások biztosítását jelenti, másrészről a területi kohézió megteremtését, vagyis azt, hogy a különböző területeken rendelkezésre álló kapacitások közeledjenek egymáshoz.

(23)  Az Európai digitális egységes piaci stratégia politikai céljainak szabályozási intézkedésekké való alakítása érdekében a keretnek a már meglévő három fő célkitűzésen (a fenntartható verseny, a belső piac és a végfelhasználói érdekek előmozdításán) túlmenően az összekapcsolhatóság vonatkozásában egy további cél elérése is törekednie kell, amelyet az elérendő eredmények tekintetében a következőképpen lehet megfogalmazni: a rendkívül nagy kapacitású, helyhez kötött és mobil kapcsolatok elérhetővé tétele és használata valamennyi uniós polgár és vállalkozás körében: ezt a tényleges és tisztességes verseny, a hatékony beruházások és a nyílt innováció, a hatékony spektrumhasználat, a belső piacot jellemző közös szabályok és kiszámítható szabályozási módszerek, valamint a polgárok érdekeinek védelmét szolgáló ágazatspecifikus szabályok, különösen a médiapluralizmus és a kulturális sokszínűség teszik lehetővé. A tagállamok, a nemzeti szabályozó hatóságok és más hatóságok, valamint az érdekeltek szempontjából az összekapcsolhatóságra vonatkozó fenti célkitűzés egyrészről az adott területen gazdasági szempontból fenntartható mértékű, lehető legnagyobb kapacitású hálózatok és szolgáltatások biztosítását jelenti, másrészről a területi kohézió megteremtését, vagyis azt, hogy a különböző területeken rendelkezésre álló kapacitások közeledjenek egymáshoz.

 

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25)  Párhuzamosan ösztönözni kell mind a hatékony befektetéseket, mind a versenyt, a gazdasági növekedés, az innováció és a fogyasztói választás lehetőségének növelése érdekében.

(25)  Párhuzamosan ösztönözni kell mind a hatékony befektetéseket, mind a fenntartható versenyt, a gazdasági növekedés, az innováció és a fogyasztói választás lehetőségének növelése érdekében, hogy garantálni lehessen a jó minőségű szolgáltatásokhoz való, megfizethető árú fogyasztói hozzáférést.

Indokolás

A „fenntartható” kifejezés beillesztésére a (23) preambulumbekezdéssel való összhang érdekében van szükség. A további kiegészítést az indokolja, hogy a javaslat egyik fő célja az egyetemes szolgáltatásokhoz való fogyasztói hozzáférés javítása, és ezért e módosításra a szöveg belső logikájának biztosítása érdekében van szükség.

 

Módosítás     9

Irányelvre irányuló javaslat

101 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(101)  A rádióspektrum a jelentős társadalmi és piaci értékkel bíró, szűkösen rendelkezésre álló közjavak közé tartozik. A rádiótávközlés-alapú elektronikus hírközlési szolgáltatások alapvető eleme, és amennyiben ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódik , azt a nemzeti szabályozó hatóságoknak a tevékenységüket szabályozó összehangolt célok és elvek szerint, valamint tárgyilagos, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok szerint , hatékonyan kell kiosztaniuk és kijelölniük, figyelembe véve a frekvenciahasználattal összefüggő demokratikus, társadalmi, nyelvi és kulturális érdekeket. . Az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i, 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat („rádióspektrum-határozat”)33 megteremti a rádió spektrum harmonizálásának keretszabályozását.

(101)  A rádióspektrum a jelentős társadalmi és piaci értékkel bíró, szűkösen rendelkezésre álló közjavak közé tartozik. A rádióspektrum a közérdeket szolgálja a társadalmi, kulturális, szociális és gazdasági célkitűzések széles körében, az információkhoz való nyilvános hozzáférés, a véleménynyilvánítás joga és a médiapluralizmus érdekében. A rádiótávközlés-alapú elektronikus hírközlési szolgáltatások alapvető eleme, és amennyiben ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódik, azt a nemzeti szabályozó hatóságoknak a tevékenységüket szabályozó összehangolt célok és elvek szerint, valamint tárgyilagos, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok szerint, hatékonyan kell kiosztaniuk és kijelölniük, figyelembe véve a frekvenciahasználattal összefüggő, a nemzeti és regionális sajátosságokhoz kapcsolódó demokratikus, társadalmi, nyelvi és kulturális érdekeket. Az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i, 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat („rádióspektrum-határozat”)33 megteremti a rádió spektrum harmonizálásának keretszabályozását.

_________________

_________________

33 Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 676/2002/EK határozata az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról (Rádióspektrum-határozat) (HL L 108, 2002.4.24.).

33 Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 676/2002/EK határozata az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról (Rádióspektrum-határozat) (HL L 108, 2002.4.24.).

Indokolás

Ez a módosítás azért szükséges, hogy a szöveg összhangba kerüljön a többi cikkel. Ez a módosítás tehát a szöveg belső logikájának biztosítása miatt szükséges.

 

Módosítás     10

Irányelvre irányuló javaslat

102 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(102)  Az Unió rádióspektrum-politikával kapcsolatos tevékenységei nem sérthetik az uniós vagy nemzeti szinten az uniós joggal összhangban a közérdekű célok elérése érdekében, különösen a tartalomszabályozással és az audiovizuális és médiapolitikával kapcsolatban hozott intézkedéseket, valamint a tagállamok saját rádióspektrumuk közrend, közbiztonság és védelem céljából való megszervezésére és felhasználására vonatkozó jogát. Mivel a rádióspektrum katonai vagy más nemzeti közbiztonsági célra való felhasználása kihat a spektrum belső piacon való rendelkezésre állására, a rádióspektrum-politika kialakításakor figyelembe kell venni az uniós szakpolitikák összes területét és szempontját, ugyanakkor tiszteletben kell tartani a tagállamok jogait.

(102)  Az Unió rádióspektrum-politikával kapcsolatos tevékenységei nem sérthetik az uniós vagy nemzeti szinten az uniós joggal összhangban a közérdekű célok elérése érdekében, különösen a tartalomszabályozással és az audiovizuális és médiapolitikával kapcsolatban hozott intézkedéseket, valamint a tagállamok saját rádióspektrumuk közrend, közbiztonság és védelem céljából való megszervezésére és felhasználására vonatkozó jogát. Mivel a rádióspektrum katonai vagy más nemzeti közbiztonsági célra való felhasználása kihat a spektrum belső piacon való rendelkezésre állására, a rádióspektrum-politika kialakításakor figyelembe kell venni az uniós szakpolitikák összes területét és szempontját, illetve egyensúlyt kell találni azok szükségletei között, ugyanakkor tiszteletben kell tartani a tagállamok jogait és hatásköreit ezen a területen, valamint a tagállamok kulturális, audiovizuális és médiapolitikáit.

Indokolás

Ez a módosítás azért szükséges, hogy a szöveg összhangba kerüljön a többi cikkel.

 

Módosítás     11

Irányelvre irányuló javaslat

144 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(144)  A versenyszabályok önmagukban nem feltétlenül elegendőek ahhoz, hogy a digitális televíziózás területén a kulturális sokszínűséget és a médiapluralizmust biztosítsák. A technológiai és a piaci fejlődés szükségessé teszi a feltételes hozzáférés tisztességes, észszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett történő biztosítására vonatkozó kötelezettségek rendszeres felülvizsgálatát, amely felülvizsgálatot vagy valamely tagállamnak kell végeznie saját nemzeti piaca tekintetében, vagy pedig a Bizottságnak az Unió tekintetében, különösen annak meghatározása céljából, hogy indokolt-e a kötelezettségek kiterjesztése elektronikus műsortájékoztatókra (EPG-k) és alkalmazási program interfészekre (API-k), olyan mértékben, amilyen mértékben ez a végfelhasználók meghatározott digitális műsorterjesztési szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosításához szükséges. A tagállam meghatározhatja azokat a digitális műsorterjesztési szolgáltatásokat, amelyekhez a végfelhasználók hozzáférését az adott tagállam által szükségesnek tartott bármely törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedéssel biztosítani kell.

(144)  A versenyszabályok önmagukban nem feltétlenül elegendőek ahhoz, hogy a digitális televíziózás területén a kulturális sokszínűséget és a médiapluralizmust biztosítsák. A technológiai és a piaci fejlődés szükségessé teszi a feltételes hozzáférés tisztességes, észszerű és megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett történő biztosítására vonatkozó kötelezettségek rendszeres felülvizsgálatát, amely felülvizsgálatot vagy valamely tagállamnak kell végeznie saját nemzeti piaca tekintetében, vagy pedig a Bizottságnak az Unió tekintetében, különösen annak meghatározása céljából, hogy indokolt-e a kötelezettségek kiterjesztése elektronikus műsortájékoztatókra (EPG-k) és alkalmazási program interfészekre (API-k), olyan mértékben, amilyen mértékben ez a végfelhasználók meghatározott digitális műsorterjesztési szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosításához szükséges. A tagállam meghatározhatja azokat a digitális műsorterjesztési szolgáltatásokat, amelyekhez a végfelhasználók hozzáférését az adott tagállam által szükségesnek tartott bármely törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedéssel biztosítani kell. Az elektronikus műsortájékoztató fogalmát időtálló és dinamikus módon kell meghatározni, egyaránt figyelembe véve a platformok által kínált listázási és navigációs lehetőségek megjelenését, valamint a csatlakoztatott televíziós és rádiós szolgáltatások fejlődését.

Indokolás

Az elektronikus műsortájékoztató fogalmát időtálló módon kell meghatározni. Ez a módosítás tehát a szöveg belső logikájának biztosítása miatt szükséges.

 

Módosítás     12

Irányelvre irányuló javaslat

196 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(196)  Az egyetemes szolgáltatás keretében alapvető követelmény, hogy minden végfelhasználó számára hozzáférést kell biztosítani megfizethető áron funkcionális internet-hozzáférési és hangkommunikációs szolgáltatáshoz, legalább helyhez kötött módon . A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a megfizethető árú szolgáltatások nyújtását ne csak helyhez kötött módon, hanem a mozgásban lévő polgárok számára is előírhassák, ha ezt szükségesnek vélik e polgárok teljes körű társadalmi és gazdasági integrációjához. Nem alkalmazható korlátozás azokra a műszaki eszközökre, amelyekkel a csatlakozást biztosítják, lehetővé téve a vezetékes vagy vezeték nélküli technológiákat, és nem alkalmazható semmilyen korlátozás a tekintetben, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek egy részét vagy egészét milyen kategóriájú üzemeltető nyújtja.

(196)  Az egyetemes szolgáltatás keretében alapvető követelmény, hogy minden végfelhasználó számára hozzáférést kell biztosítani megfizethető áron funkcionális internet-hozzáférési és hangkommunikációs szolgáltatáshoz, helyhez kötött módon és mobil csatlakozás útján. A tagállamoknak a megfizethető árú szolgáltatások nyújtását nemcsak helyhez kötött módon, hanem a mozgásban lévő polgárok számára is biztosítaniuk kell, mivel ez e polgárok teljes körű társadalmi és gazdasági integrációjához szükséges. Nem alkalmazható korlátozás azokra a műszaki eszközökre, amelyekkel a csatlakozást biztosítják, lehetővé téve a vezetékes vagy vezeték nélküli technológiákat, és nem alkalmazható semmilyen korlátozás a tekintetben, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek egy részét vagy egészét milyen kategóriájú üzemeltető nyújtja.

 

Módosítás     13

Irányelvre irányuló javaslat

201 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(201)  Ezentúl nem engedhető meg, hogy egy végfelhasználótól megtagadják a szolgáltatások meghatározott minimális készletének biztosítását. A szerződéskötési jog értelmében lehetővé kell tenni a megfizethető funkcionális internet-hozzáférési és hangkommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó szerződés kötését legalább helyhez kötött módon bármely, az adott helyen ilyen szolgáltatást nyújtó vállalkozással azon végfelhasználók számára is, akiket különben elutasítanának alacsony jövedelmük vagy különleges szociális helyzetük miatt. A pénzügyi kockázatnak, például a számlák ki nem fizetése kockázatának a minimalizálása érdekében lehetővé kell tenni a vállalkozások számára, hogy megfizethető egységekben előre kifizetett szolgáltatásokat kínáljanak.

(201)  Ezentúl nem engedhető meg, hogy egy végfelhasználótól megtagadják a szolgáltatások meghatározott minimális készletének biztosítását. A szerződéskötési jog értelmében lehetővé kell tenni a megfizethető funkcionális internet-hozzáférési és hangkommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó szerződés kötését helyhez kötött módon és mobil csatlakozás útján bármely, az adott helyen ilyen szolgáltatást nyújtó vállalkozással azon végfelhasználók számára is, akiket különben elutasítanának alacsony jövedelmük vagy különleges szociális helyzetük miatt. A pénzügyi kockázatnak, például a számlák ki nem fizetése kockázatának a minimalizálása érdekében lehetővé kell tenni a vállalkozások számára, hogy megfizethető egységekben előre kifizetett szolgáltatásokat kínáljanak.

 

Módosítás     14

Irányelvre irányuló javaslat

206 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(206)  A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára biztosított lehetőségeket is magukban foglaló, megfizethető termékek és szolgáltatások piaca létrehozásának előmozdítására , ideértve az akadálymentes technológiákkal működő berendezéseket . Ez többek közt az európai szabványokra való hivatkozás révén érhető el, vagy a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló (EU) YYYY/xxx európai parlamenti és tanácsi irányelv38 szerinti követelmények bevezetésével. A tagállamoknak sajátos körülményeiknek megfelelően kell meghatározniuk a megfelelő intézkedéseket, vagyis lehetőségük van egyedi intézkedések bevezetésére, amennyiben a piac a szokásos gazdasági feltételek mellett nem kínál megfizethető, a fogyatékossággal élők számára akadálymentesített termékeket és szolgáltatásokat.

(206)  A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára biztosított lehetőségeket is magukban foglaló, megfizethető és hozzáférhető termékek és szolgáltatások piaca létrehozásának előmozdítására, ideértve szükség esetén az akadálymentes technológiákkal működő, nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési berendezésekkel és szolgáltatásokkal együtt működtethető berendezéseket is. Ez többek közt az európai szabványokra való hivatkozás révén érhető el, vagy a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló (EU) YYYY/xxx európai parlamenti és tanácsi irányelv38 szerinti követelmények bevezetésével. A tagállamoknak sajátos körülményeiknek megfelelően kell meghatározniuk a megfelelő intézkedéseket, vagyis lehetőségük van egyedi intézkedések bevezetésére, amennyiben a piac a szokásos gazdasági feltételek mellett nem kínál megfizethető és hozzáférhető, a fogyatékossággal élő végfelhasználók számára akadálymentesített termékeket és szolgáltatásokat.

_________________

_________________

38 HL L […], […], […] o.

38 HL L […], […], […] o.

Indokolás

Ez a módosítás a szöveg többi módosítással történő további összehangolása miatt szükséges, és különösen azért, hogy tisztázzák a különbséget a hozzáférhető általános piaci termékek és az akadálymentes technológiák (pl. siketvak személyek számára készült speciális eszközök) között.

 

Módosítás     15

Irányelvre irányuló javaslat

211 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(211)  Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség keretében a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatást és a hangkommunikációs szolgáltatást helyhez kötött módon biztosító megfizethető kapcsolat kiépítésének költségeit az elektronikus hírközlési vállalatnál és a felhasználóknál várható pénzügyi teher felmérésével kell megbecsülni.

(211)  Az egyetemes szolgáltatási kötelezettség keretében a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatást és a hangkommunikációs szolgáltatást helyhez kötött módon és mobil csatlakozás útján biztosító megfizethető kapcsolat kiépítésének költségeit az elektronikus hírközlési vállalatnál és a felhasználóknál várható pénzügyi teher felmérésével kell megbecsülni.

 

Módosítás     16

Irányelvre irányuló javaslat

213 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(213)  Amennyiben egy, ezen irányelv 81. cikke szerint a funkcionális internet-hozzáférési vagy a hangkommunikációs szolgáltatások helyhez kötött biztosítására kijelölt vállalkozás úgy dönt, hogy az ország területén található, helyi hozzáférési hálózati eszközeinek lényeges részét, egyetemes szolgáltatási kötelezettségére tekintettel, vagy azok egészét más tulajdonában lévő önálló jogalanyra ruházza át, a nemzeti szabályozó hatóságnak értékelnie kell a tervezett ügylet hatását az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeknek az ország egész területén, vagy annak egy részén való folytonossága biztosítása érdekében. Ennek érdekében a vállalkozásnak előzetesen értesítenie kell az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket elrendelő nemzeti szabályozó hatóságot az átruházásról. A nemzeti szabályozó hatóság által elvégzett értékelés nem befolyásolhatja hátrányosan a tranzakció végrehajtását.

(213)  Amennyiben egy, ezen irányelv 81. cikke szerint a funkcionális internet-hozzáférési vagy a hangkommunikációs szolgáltatások helyhez kötött módon és mobil csatlakozás útján történő biztosítására kijelölt vállalkozás úgy dönt, hogy az ország területén található, helyi hozzáférési hálózati eszközeinek lényeges részét, egyetemes szolgáltatási kötelezettségére tekintettel, vagy azok egészét más tulajdonában lévő önálló jogalanyra ruházza át, a nemzeti szabályozó hatóságnak értékelnie kell a tervezett ügylet hatását az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeknek az ország egész területén, vagy annak egy részén való folytonossága biztosítása érdekében. Ennek érdekében a vállalkozásnak előzetesen értesítenie kell az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket elrendelő nemzeti szabályozó hatóságot az átruházásról. A nemzeti szabályozó hatóság által elvégzett értékelés nem befolyásolhatja hátrányosan a tranzakció végrehajtását.

 

Módosítás     17

Irányelvre irányuló javaslat

214 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(214)  A stabilitás és a fokozatos átállás biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy területükön a funkcionális internet-hozzáférési és a hangkommunikációs szolgáltatások helyhez kötött biztosításától eltérő egyetemes szolgáltatás nyújtását ezen irányelv hatálybalépésekor továbbra is a 2002/22/EK irányelv alapján biztosítsák, amennyiben ezek vagy ezekhez hasonló szolgáltatások szokásos kereskedelmi feltételek mellett nem érhetők el. A fizetős nyilvános telefonok, az előfizetői nyilvántartások és a tudakozószolgáltatások további biztosítása az egyetemes szolgáltatás jegyében, ahol ez bizonyíthatóan szükséges, kellő rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy a tagállamok figyelembe vegyék az eltérő helyi körülményeket. E szolgáltatásokat azonban mindenképpen közforrásokból kell finanszírozni, akárcsak az egyéb kötelező egyetemes szolgáltatásokat.

(214)  A stabilitás és a fokozatos átállás biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy területükön a funkcionális internet-hozzáférési és a hangkommunikációs szolgáltatások helyhez kötött módon és mobil csatlakozás útján történő biztosításától eltérő egyetemes szolgáltatás nyújtását ezen irányelv hatálybalépésekor továbbra is a 2002/22/EK irányelv alapján biztosítsák, amennyiben ezek vagy ezekhez hasonló szolgáltatások szokásos kereskedelmi feltételek mellett nem érhetők el. A fizetős nyilvános telefonok, az előfizetői nyilvántartások és a tudakozószolgáltatások további biztosítása az egyetemes szolgáltatás jegyében, ahol ez bizonyíthatóan szükséges, kellő rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy a tagállamok figyelembe vegyék az eltérő helyi körülményeket. E szolgáltatásokat azonban mindenképpen közforrásokból kell finanszírozni, akárcsak az egyéb kötelező egyetemes szolgáltatásokat.

 

Módosítás     18

Irányelvre irányuló javaslat

254 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(254)  Az Európai Unió Alapjogi Chartája és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye célkitűzéseivel összhangban a keretszabályozásnak biztosítania kell, hogy valamennyi felhasználó – beleértve a fogyatékossággalélő végfelhasználókat, az idős korú és a különleges szociális helyzetű felhasználókat is – könnyen hozzáférjen magas színvonalú, megfizethető szolgáltatásokhoz. Az Amszterdami Záróokmányhoz csatolt 22. nyilatkozat értelmében az EUMSZ 114 . cikke szerinti intézkedések kidolgozása során az uniós intézmények kötelesek figyelembe venni a fogyatékossággal élők szükségleteit.

(254)  Az Európai Unió Alapjogi Chartája és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye célkitűzéseivel összhangban a keretszabályozásnak biztosítania kell, hogy valamennyi felhasználó – beleértve a fogyatékossággal élő végfelhasználókat, az idős korú és a különleges szociális helyzetű felhasználókat is – könnyen és egyenlő feltételekkel hozzáférjen magas színvonalú, megfizethető és hozzáférhető szolgáltatásokhoz. Az Amszterdami Záróokmányhoz csatolt 22. nyilatkozat értelmében az EUMSZ 114. cikke szerinti intézkedések kidolgozása során az uniós intézmények kötelesek figyelembe venni a fogyatékossággal élők szükségleteit.

Indokolás

Ez a módosítás a szöveg többi módosítással történő további összehangolása miatt szükséges. Ez a módosítás tehát a szöveg belső logikájának biztosítása miatt szükséges.

 

 

 

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

265 preambulumbekezdés

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(265)  A végfelhasználók számára garantálni kell az Unióban értékesített, digitális televízióadás vételére szolgáló valamennyi berendezés tekintetében az interoperabilitást. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen berendezések tekintetében harmonizált minimumszabványokat írhassanak elő. Ezek a szabványok a technológiai és piaci fejlemények fényében időről-időre kiigazíthatók lennének.

(265)  A végfelhasználók számára garantálni kell az Unióban értékesített, rádió- és digitális televízióadás vételére szolgáló valamennyi berendezés tekintetében az interoperabilitást. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen berendezések tekintetében harmonizált minimumszabványokat írhassanak elő. Ezek a szabványok a technológiai és piaci fejlemények fényében időről-időre kiigazíthatók lennének.

Indokolás

A „rádió-” beillesztését az indokolja, hogy a javaslat egyik fő célja az egyetemes szolgáltatásokhoz való fogyasztói hozzáférés javítása, valamint a kapcsolódó berendezések interoperabilitásának biztosítása, és a rádiót mindkét szempontból ugyanolyan jelentőségűnek kell tekinteni, mint a digitális televíziót. Ez a módosítás tehát a szöveg belső logikájának biztosítása miatt szükséges.

 

Módosítás     20

Irányelvre irányuló javaslat

269 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(269)  A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a joghatóságuk alá tartozó vállalkozások számára arányos kötelezettségeket állapítsanak meg, jogos közrendi megfontolások alapján; de e kötelezettségeket csak akkor lehet megállapítani, ha ezek a tagállamok által az uniós jognak megfelelően, egyértelműen meghatározott általános célok eléréséhez szükségesek, továbbá e kötelezettségeknek arányosaknak és átláthatóknak kell lenniük. Továbbítási kötelezettségek meghatározott médiaszolgáltatók által nyújtott meghatározott rádió- és televíziócsatornák és kiegészítő szolgáltatások tekintetében alkalmazhatók. A tagállamok által bevezetett kötelezettségeknek észszerűeknek kell lenniük, azaz egyértelműen meghatározott általános érdekű célok tükrében arányosaknak és átláthatóknak kell lenniük. A tagállamoknak objektíven meg kell indokolniuk a nemzeti jogukban bevezetett továbbítási kötelezettségeket annak érdekében, hogy e kötelezettségek átláthatók, arányosak és egyértelműen meghatározottak legyenek. A kötelezettségeket oly módon kell megfogalmazni, hogy azok kellően ösztönözzék az infrastruktúrába való hatékony befektetést. A kötelezettségeket legalább ötévente rendszeresen felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy azok lépést tartsanak a technológiai és piaci fejlődéssel, és hogy továbbra is arányosak legyenek az elérni kívánt célkitűzésekkel. A kötelezettségekhez szükség szerint az arányos díjazással kapcsolatos rendelkezés is fűzhető.

(269)  A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a joghatóságuk alá tartozó vállalkozások számára arányos kötelezettségeket állapítsanak meg, jogos közrendi megfontolások alapján; de e kötelezettségeket csak akkor lehet megállapítani, ha ezek a tagállamok által az uniós jognak megfelelően, egyértelműen meghatározott általános célok eléréséhez szükségesek, továbbá e kötelezettségeknek arányosaknak és átláthatóknak kell lenniük. Továbbítási kötelezettségek meghatározott médiaszolgáltatók által nyújtott meghatározott rádió- és televíziócsatornák és kiegészítő szolgáltatások tekintetében alkalmazhatók. A tagállamok által bevezetett kötelezettségeknek észszerűeknek kell lenniük, azaz egyértelműen meghatározott általános érdekű célok, mint például a médiapluralizmus és a kulturális sokszínűség tükrében arányosaknak és átláthatóknak kell lenniük. A tagállamoknak objektíven meg kell indokolniuk a nemzeti jogukban bevezetett továbbítási kötelezettségeket annak érdekében, hogy e kötelezettségek átláthatók, arányosak és egyértelműen meghatározottak legyenek. A kötelezettségeket legalább ötévente rendszeresen felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy azok lépést tartsanak a technológiai és piaci fejlődéssel, és hogy továbbra is arányosak legyenek az elérni kívánt célkitűzésekkel. A kötelezettségekhez szükség szerint az arányos díjazással kapcsolatos rendelkezés is fűzhető.

Indokolás

A továbbítási kötelezettségre („must carry”) vonatkozó szabályok jogosságát nem lehet csupán azzal indokolni, hogy ezáltal beruházásokat lehet generálni az infrastruktúrákba. A célok ugyanis nem csupán gazdasági jellegűek, hanem társadalom- és kultúrpolitikai természetűek is. A médiapluralizmust, a kulturális sokszínűséget és a demokratikus részvételt szolgálják. Ez a módosítás tehát a szöveg belső logikájának biztosítása miatt szükséges.

 

 

 

Módosítás     21

Irányelvre irányuló javaslat

270 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(270)  A rádió- és televízióműsorok nyilvánosság számára történő közvetítését végző hálózatok közé a kábelhálózatok, az IPTV, a műholdas és a földi műsorterjesztő hálózatok tartoznak. De idetartozhatnak más hálózatok is, annyiban, amennyiben a végfelhasználók széles körben e hálózatokat használják a rádió- és televízióműsorok vételének fő eszközeként. A továbbítási kötelezettségek között szerepelhet a kifejezetten a fogyatékkal élő felhasználók megfelelő hozzáférésének lehetővé tételére irányuló szolgáltatások továbbítása. Ennek megfelelően a kiegészítő szolgáltatások közé tartoznak többek között a fogyatékkal élő végfelhasználók hozzáférésének javítására irányuló szolgáltatások, mint a teletext, a feliratozás, a hangalámondás és a jelbeszéd. Mivel csatlakoztatott televíziós szolgáltatásokat egyre szélesebb körben nyújtanak és vesznek igénybe, valamint az elektronikus műsorújságok továbbra is fontosak a fogyasztók választási lehetőségei szempontjából, az e funkciókat támogató, programmal kapcsolatos adatok átvitelét fel lehet venni a továbbítási kötelezettségek közé.

(270)  A rádió- és televízióműsorok nyilvánosság számára történő közvetítését végző elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások közé a kábelhálózatok, az IPTV, a műholdas és a földi műsorterjesztő hálózatok tartoznak. Idetartozhatnak azonban más hálózatok és szolgáltatások is, annyiban, amennyiben a végfelhasználók széles körben e hálózatokat használják a rádió- és televízióműsorok vételére. A továbbítási kötelezettségek között szerepelhet a kifejezetten a fogyatékkal élő felhasználók megfelelő hozzáférésének lehetővé tételére irányuló szolgáltatások továbbítása. Ennek megfelelően a kiegészítő szolgáltatások közé tartoznak többek között a fogyatékkal élő végfelhasználók hozzáférésének javítására irányuló szolgáltatások, mint a teletext, a feliratozás, a hangalámondás és a jelbeszéd. Mivel csatlakoztatott televíziós szolgáltatásokat egyre szélesebb körben nyújtanak és vesznek igénybe, valamint az elektronikus műsortájékoztatók, továbbá egyéb, a navigációt segítő eszközök továbbra is fontosak a fogyasztók választási lehetőségei szempontjából, az e funkciókat támogató, programmal kapcsolatos adatok átvitelét fel lehet venni a továbbítási kötelezettségek közé.

Indokolás

A módosítások a megfogalmazások időtállóságát biztosítják. A felhasználók hozzáférése már nemcsak az elektronikus hírközlési hálózatokon keresztül történik, hanem az elektronikus kommunikációs szolgáltatásokon is. Ezenkívül a hírközlési hálózatokat már nem „fő eszközként” használják. Ez a módosítás a szöveg belső logikájának biztosítása miatt szükséges.

 

Módosítás     22

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.  „nagyon nagy kapacitású hálózat”: olyan elektronikus hírközlő hálózat, amely vagy legalább a kiszolgáló helyen található elosztási pontig teljes mértékben optikai szálas elemekből áll, vagy a szokásos csúcsidei feltételek mellett hasonló hálózati teljesítményre képes a rendelkezésre álló le- és feltöltési sávszélesség, az ellenálló képesség, a hibaparaméterek, valamint a késleltetés és annak változása tekintetében. A hálózati teljesítmény hasonlónak tekinthető, függetlenül attól, hogy a végfelhasználó tapasztal-e eltéréseket annak a médiumnak az eredendően eltérő tulajdonságaiból adódóan, amelynek révén a hálózat a hálózati végponthoz kapcsolódik.

2.  „nagyon nagy kapacitású hálózat”: olyan elektronikus hírközlő hálózat, amely legalább a kiszolgáló helyen található elosztási pontig teljes mértékben optikai szálas elemekből áll egy otthoni üvegszálas hálózati konfiguráció keretében, vagy bármely egyéb típusú hálózat, amely a szokásos csúcsidei feltételek mellett hasonló hálózati teljesítményre képes a rendelkezésre álló le- és feltöltési sávszélesség, az ellenálló képesség, a hibaparaméterek, valamint a késleltetés és annak változása tekintetében. A hálózati teljesítmény kizárólag műszaki paraméterek alapján kerül értékelésre.

Indokolás

A Bizottság javasolta a szabályozási ösztönzők használatát a nagyon nagy kapacitású hálózatokba történő beruházások előmozdítása érdekében, amelyek azért kerülnek kiépítésre, hogy Európa a lehető legjobb kommunikációs infrastruktúrával rendelkezzen. A kulturális és audiovizuális ágazat nagyon jól halad a digitalizáció folyamatában. Jelentős előnyöket fognak jelenteni számára az ilyen nagy sebességű otthoni üvegszálas és 5G mobilhálózatok vagy bármely egyéb olyan hálózat, amely azonos vagy jobb teljesítményt képes nyújtani.

 

Módosítás     23

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ezen irányelvben meghatározott szabályozási feladatok ellátása során a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok a (2) bekezdésben meghatározott célok eléréséhez szükséges és azokkal arányos minden észszerű intézkedést meghozzanak. A tagállamok és a BEREC egyaránt hozzájárulnak e célkitűzések eléréséhez.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ezen irányelvben meghatározott szabályozási feladatok ellátása során a nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok a (2) bekezdésben meghatározott célok eléréséhez szükséges és azokkal arányos minden észszerű intézkedést meghozzanak. A tagállamok, a Bizottság és a BEREC egyaránt hozzájárulnak e célkitűzések eléréséhez.

Indokolás

Ez a cikk azért lényeges, mert ez határozza meg azokat a nagy célkitűzéseket, amelyek elérésére minden állami intézkedésnek irányulnia kell az ágazatban. Ennek során valamennyi közintézmény jelentős szerepet játszik, az Európai Bizottságot is ideértve.

 

 

 

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok hatáskörükön belül hozzájárulhatnak a kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint a médiapluralizmus előmozdítását célzó politikák végrehajtásának biztosításához.

A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok hatáskörükön belül hozzájárulnak a kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint a médiapluralizmus előmozdítását célzó politikák végrehajtásának biztosításához.

Indokolás

A médiapluralizmus és a kulturális sokszínűség megfelelő védelmének az átdolgozás egyik legfontosabb célkitűzésének kell lennie. A szöveg belső logikájának biztosítása érdekében tehát a „hozzájárulhatnak” kifejezés helyébe a „hozzájárulnak” szót kell beilleszteni.

 

Módosítás     25

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok, valamint a BEREC kötelesek:

(2)  A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok, valamint a BEREC és a Bizottság az irányelv szerinti vonatkozó feladatköreik teljesítése során kötelesek követni az alábbiakban felsorolt általános célkitűzések mindegyikét. A lista a)–d) pont szerinti sorrendje nem képezi az általános célkitűzések rangsorolását.

Indokolás

A szabályozási célkitűzések jelentősége azonos, és így azok között nem kell rangsorolni. A Bizottságnak aktívan hozzá kell járulnia a keret célkitűzéseinek eléréséhez, és elszámoltathatónak kell lennie azzal kapcsolatban.

 

Módosítás     26

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  hozzájárulni a belső piac fejlődéséhez az elektronikus hírközlő hálózatok, a kapcsolódó létesítmények és szolgáltatások, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatások tekintetében Unió-szerte még fennálló akadályok felszámolásával, továbbá az említett hálózatokra, létesítményekre és szolgáltatásokra vonatkozó összehangolt feltételek kialakításának, az azokba való beruházás és azok biztosításának megkönnyítésével, közös szabályok és kiszámítható szabályozási elvek kialakításával, valamint előnyben részesítve a spektrum eredményes, hatékony és összehangolt használatát, a nyílt innovációt, a transzeurópai hálózatok létrehozását és fejlesztését, a páneurópai szolgáltatások rendelkezésre állását és interoperabilitását, valamint a végpontok közötti összeköttetést;

c)  hozzájárulni a belső piac fejlődéséhez, különösen a tényleges és tisztességes verseny, valamint a társadalmi és területi kohézió biztosításával, az elektronikus hírközlő hálózatok, a kapcsolódó létesítmények és szolgáltatások, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatások tekintetében Unió-szerte még fennálló akadályok felszámolásával, továbbá az említett hálózatokra, létesítményekre és szolgáltatásokra vonatkozó összehangolt feltételek kialakításának, az azokba való beruházás és azok biztosításának megkönnyítésével, közös szabályok és kiszámítható szabályozási elvek kialakításával, valamint előnyben részesítve a spektrum eredményes, hatékony és összehangolt használatát, a nyílt innovációt, a transzeurópai hálózatok létrehozását és fejlesztését, a páneurópai szolgáltatások rendelkezésre állását és interoperabilitását, valamint a végpontok közötti összeköttetést és valamennyi végfelhasználó egyenlő hozzáférését;

 

Módosítás     27

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 bekezdés – e pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  kellő figyelem fordítása a tagállamok különböző földrajzi térségeit jellemző, infrastruktúrával, versennyel és fogyasztókkal kapcsolatos számos feltételre;

e)  kellő figyelem fordítása a tagállamok különböző földrajzi térségeit jellemző, az infrastruktúrával, valamint a szolgáltatási versennyel és a végfelhasználók körülményeivel kapcsolatos számos feltételre;

 

Módosítás     28

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 4 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  Az irányelv rendelkezései nem sérthetik a meglévő uniós jogszabályokat és a rádióspektrum mint közérdekű célok elérését szolgáló, értékes állami eszköz felosztására irányulóan a spektrum közrend, biztonság és védelem céljából történő megszervezése és használata céljából, valamint a médiapluralizmus, illetve a kulturális, nyelvi és médiasokszínűség támogatása érdekében nemzeti szinten hozott intézkedéseket.

 

Módosítás     29

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – 8 franciabekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

–  foglalkozni a nyílt internet-hozzáféréshez kapcsolódó kérdésekkel;

–  biztosítani a nyílt internet-hozzáféréshez kapcsolódó szabályoknak való megfelelést;

 

 

 

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 1 bekezdés

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Ha az ezen irányelv alapján felmerült kötelezettségekkel kapcsolatban jogvita keletkezik egy adott tagállamban elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások között, vagy a tagállamban ilyen vállalkozások és hozzáférési és/vagy összekapcsolási kötelezettségek kedvezményezettjeinek minősülő egyéb vállalkozások között, vagy egy adott tagállamban elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és kapcsolódó létesítményeket biztosító szolgáltatók között, akkor az érintett nemzeti szabályozó hatóság – bármelyik fél kérésére és a (2) bekezdés sérelme nélkül – a jogvita lehető legrövidebb időn belül, a kivételes körülmények esetét kivéve minden esetben legkésőbb négy hónapon belül történő megoldása végett kötelező erejű határozatot bocsát ki. Az érintett tagállam megköveteli, hogy minden fél teljes mértékben működjön együtt a nemzeti szabályozó hatósággal.

(1)  Ha az ezen irányelv alapján felmerült kötelezettségekkel kapcsolatban jogvita keletkezik egy adott tagállamban elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások között, vagy a tagállamban ilyen vállalkozások és hozzáférési és/vagy összekapcsolási kötelezettségek kedvezményezettjeinek minősülő egyéb vállalkozások között, vagy egy adott tagállamban elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és kapcsolódó létesítményeket biztosító szolgáltatók között, akkor az érintett nemzeti szabályozó hatóság – bármelyik fél kérésére és a (2) bekezdés sérelme nélkül – a jogvita lehető legrövidebb időn belül, a kivételes körülmények esetét kivéve minden esetben legkésőbb négy hónapon belül történő, világos és hatékony eljárásokon és iránymutatásokon alapuló megoldása végett kötelező erejű határozatot bocsát ki. Az érintett tagállam megköveteli, hogy minden fél teljes mértékben működjön együtt a nemzeti szabályozó hatósággal.

Indokolás

Ezen átdolgozás célja a jelenlegi jogi keret egyszerűsítése és naprakésszé tétele. A javasolt kiegészítés segítené a vitarendezési eljárás egyértelműsítését, és így biztosítaná a szöveg belső logikáját.

 

 

 

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok és illetékes hatóságaik biztosítják a rádiófrekvencia-használat olyan módon történő megszervezését a területükön, hogy más tagállamokat semmi – különösen tagállamok közötti határokon átnyúló káros zavarás – ne akadályozza abban, hogy saját területükön engedélyezzék egy adott harmonizált rádióspektrum uniós szabályozásnak megfelelő használatát.

A tagállamok és illetékes hatóságaik biztosítják a rádiófrekvencia-használat olyan módon történő megszervezését a területükön, hogy más tagállamokat semmi – különösen tagállamok közötti határokon átnyúló káros zavarás – ne akadályozza abban, hogy saját területükön engedélyezzék egy adott rádióspektrum uniós szabályozásnak megfelelő használatát.

Indokolás

A rádióspektrumot különböző típusú, vezeték nélküli továbbításra használják (rádió, televízió, mobil távközlés, Wi-Fi, vezeték nélküli mikrofonok), melyek használatát a javasolt irányelv egyáltalán nem harmonizálja. Annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi felhasználás során biztosított legyen a határokon átnyúló káros zavarás kiküszöbölése, a „harmonizált” szót el kell távolítani.

 

 

 

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok és illetékes hatóságaik a nemzetközi jog és a vonatkozó nemzetközi megállapodások, mint például az ITU Nemzetközi Rádiószabályzat értelmében fennálló kötelezettségeik sérelme nélkül megtesznek minden szükséges intézkedést ennek érdekében.

A tagállamok és illetékes hatóságaik a nemzetközi jog és a vonatkozó nemzetközi megállapodások, mint például az ITU Nemzetközi Rádiószabályzat értelmében fennálló kötelezettségeik sérelme nélkül, ugyanakkor saját nemzeti szükségleteik figyelembevételével megtesznek minden szükséges intézkedést ennek érdekében.

Indokolás

A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a spektrumharmonizációról/-koordinációról saját igényeik, például a műsorszolgáltatásokhoz szükséges spektrumkövetelmények figyelembevételével döntsenek.

 

 

 

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport keretében együttműködnek egymással a rádióspektrum-használat határon átnyúló összehangolásában az alábbiak érdekében:

(2)  A tagállamok különösen a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport keretében együttműködnek egymással a rádióspektrum-használat határon átnyúló összehangolásában az alábbiak érdekében:

 

 

 

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

30 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – b pont

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a versenyt jelentős mértékben hátráltató szolgáltatás vagy szolgáltatáscsomag nyújtásának beszüntetését vagy késleltetését elrendelni, ha a 65. cikk szerint a piacelemzést követően előírt hozzáférési kötelezettségek nem teljesülnek.

b)  a tisztességes versenyt jelentős mértékben hátráltató szolgáltatás vagy szolgáltatáscsomag nyújtásának beszüntetését vagy késleltetését elrendelni, ha a 65. cikk szerint a piacelemzést követően előírt hozzáférési kötelezettségek nem teljesülnek.

Indokolás

A tisztességes verseny a médiapluralizmus és a kulturális sokszínűség megfelelő védelmének alapvető eleme. Ez a kiegészítés tehát a szöveg belső logikájának biztosítása miatt szükséges.

 

 

Módosítás     35

Irányelvre irányuló javaslat

32 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a hatóság a 20. cikk (3) bekezdésével összhangban az intézkedéstervezetet az azt megalapozó indokolással együtt egyidejűleg a Bizottság, a BEREC és a többi tagállam nemzeti szabályozó hatóságai részére hozzáférhetővé teszi, és tájékoztatja erről a Bizottságot, a BEREC-et és a többi nemzeti szabályozó hatóságot. A nemzeti szabályozó hatóságok, a BEREC és a Bizottság csak egy hónapon belül küldhet észrevételeket az érintett nemzeti szabályozó hatóságnak. Az egyhónapos időtartam nem hosszabbítható meg.

a hatóság a 20. cikk (3) bekezdésével összhangban az intézkedéstervezetet az azt megalapozó indokolással együtt egyidejűleg a Bizottság, a BEREC és a többi tagállam nemzeti szabályozó hatóságai részére hozzáférhetővé teszi, és tájékoztatja erről a Bizottságot, a BEREC-et és a többi nemzeti szabályozó hatóságot és érdekelt felet. A nemzeti szabályozó hatóságok, a BEREC és a Bizottság csak egy hónapon belül küldhet észrevételeket az érintett nemzeti szabályozó hatóságnak. Az egyhónapos időtartam nem hosszabbítható meg.

 

Módosítás     36

Irányelvre irányuló javaslat

33 cikk – 5 bekezdés – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  határozatot hozhat, amely az érintett nemzeti szabályozó hatóságot az intézkedéstervezet visszavonására kötelezi, amennyiben a BEREC osztja a Bizottság súlyos kétségeit. A határozathoz – az intézkedéstervezet módosítására vonatkozó konkrét javaslatokkal együtt – csatolni kell annak részletes és tárgyilagos elemzését, hogy a Bizottság miért véli úgy, hogy a tervezett intézkedés nem fogadható el. Ebben az esetben a 32. cikk (6) bekezdésében említett eljárás értelemszerűen alkalmazandó.

törölve

Indokolás

A jelen módosítás a szöveg logikájának és belső koherenciájának biztosításához szükséges. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok továbbra is szabályozhassák a nemzeti piacokat, és így meghozhassák a szükséges korrekciós intézkedéseket az erőfölényben levő vállalatok magatartásaival kapcsolatosan, a nemzeti körülmények sajátosságait figyelembe véve (amelyeket a Bizottság is alapvetően fontosnak ismer el elsősorban a nagykereskedelmi hozzáférés szabályozására vonatkozóan).

 

 

 

Módosítás     37

Irányelvre irányuló javaslat

35 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  biztosítani az eredményes és hatékony spektrumhasználatot; valamint

b)  biztosítani az eredményes és hatékony spektrumhasználatot, ugyanakkor figyelembe venni a közérdeket és a spektrum egészének társadalmi, kulturális és gazdasági értékét; valamint

 

Módosítás     38

Irányelvre irányuló javaslat

35 cikk – 4 bekezdés – f a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fa)  a szolgáltatás- és a technológiasemlegesség, valamint az eredményes és hatékony spektrumhasználat elvei;

Indokolás

Fontos hangsúlyozni a semlegesség elvét és a hatékony spektrumhasználatot.

 

Módosítás     39

Irányelvre irányuló javaslat

45 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – h a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ha)  annak biztosítása, hogy a politikában a hatékony spektrumhasználat tekintetében történt bármiféle változtatás figyelembe vegye a közérdekre az interferencia és a költségek tekintetében gyakorolt hatást;

 

Módosítás     40

Irányelvre irányuló javaslat

45 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben egy harmonizált sáv használata iránt tagállami vagy regionális szinten nincs piaci kereslet, az érintett tagállam a 676/2002/EK határozat alapján elfogadott harmonizációs intézkedésre figyelemmel megengedheti az érintett sáv egészének vagy egy részének a (4) és (5) bekezdéssel összhangban történő alternatív felhasználását, beleértve a már meglévő felhasználást, feltéve, hogy:

Amennyiben egy harmonizált sáv használata iránt tagállami vagy regionális szinten nincs piaci kereslet, az érintett tagállam a 676/2002/EK határozat alapján és a 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozat1a és az (EU) .../2017 európai parlamenti és tanácsi határozat1b sérelme nélkül elfogadott harmonizációs intézkedésre figyelemmel megengedheti az érintett sáv egészének vagy egy részének a (4) és (5) bekezdéssel összhangban történő alternatív felhasználását, beleértve a már meglévő felhasználást, feltéve, hogy:

 

_______________

 

1aAz Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 243/2012/EU határozata egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról (HL L 81., 2012.3.21., 7. o.).

 

1bAz Európai Parlament és a Tanács 2012. május 17-i 243/2012/EU határozata a 470–790 MHz-es frekvenciasáv Unión belüli használatáról ( 2017/0027(COD) , a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

 

Módosítás     41

Irányelvre irányuló javaslat

46 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az érintett rádióspektrum sajátos jellemzői;

a)  az érintett rádióspektrum sajátos jellemzői és a különböző elérhető rádióspektrum-sávok aktuális és tervezett használata;

 

 

 

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

59 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A nemzeti szabályozó hatóságok – a 3. cikkben foglalt célok érdekében eljárva – ösztönzik és adott esetben biztosítják, ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban, a megfelelő hozzáférést és összekapcsolást, valamint a szolgáltatások átjárhatóságát, feladatkörüket oly módon gyakorolva, hogy az a hatékonyságot, a fenntartható versenyt, a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítését , valamint a hatékony beruházást és innovációt előmozdítsa, és a végfelhasználók számára a lehető legelőnyösebb legyen. Iránymutatást adnak és nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a hozzáférésre és összekapcsolásra alkalmazandó eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások és a korlátozott földrajzi kiterjedésű szolgáltatók részesülhessenek az előírt kötelezettségekből származó előnyökből.

A nemzeti szabályozó hatóságok – a 3. cikkben foglalt célok érdekében eljárva – ösztönzik és adott esetben biztosítják, ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban, a megfelelő hozzáférést és összekapcsolást, valamint a szolgáltatások átjárhatóságát, feladatkörüket oly módon gyakorolva, hogy az a hatékonyságot, a fenntartható versenyt, a médiapluralizmust, a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítését, valamint a hatékony beruházást és innovációt előmozdítsa, és a végfelhasználók számára a lehető legelőnyösebb legyen. Iránymutatást adnak és nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a hozzáférésre és összekapcsolásra alkalmazandó eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások és a korlátozott földrajzi kiterjedésű szolgáltatók részesülhessenek az előírt kötelezettségekből származó előnyökből.

Indokolás

A médiapluralizmust kifejezetten fel kell venni azon szakpolitikai célkitűzések listájára, amelyekre a nemzeti szabályozó hatóságok a hozzáférési kötelezettségek kiszabása során törekedhetnek. A médiapluralizmusra történő ezen hivatkozás összhangban van a 3. cikk (1) bekezdésében szereplő rendelkezéssel, és biztosítja a jogi következetességet az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex tagállamok általi végrehajtása során. Ezen átdolgozás egyik legfontosabb célja annak biztosítása, hogy az irányelv megfelelően meg tudja védeni a médiapluralizmust. Ez a kiegészítés a szöveg belső logikájának biztosítása miatt szükséges.

 

 

 

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

59 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – bevezető rész

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Különösen, a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások vonatkozásában a 66. cikknek megfelelően tehető intézkedések sérelme nélkül, a nemzeti szabályozó hatóságok megállapíthatnak:

Különösen, a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások vonatkozásában a 66. cikknek megfelelően tehető intézkedések sérelme nélkül, a nemzeti szabályozó hatóságok megállapíthatnak többek között:

Indokolás

Ezen átdolgozás célja a jelenlegi jogi keret naprakésszé tétele. Ez a módosítás nagyobb mozgásteret biztosít a nemzeti szabályozó hatóságoknak az 59. cikk (1) bekezdésében szereplő kötelezettségek kiszabása során. Ez a kiegészítés a szöveg belső logikájának biztosítása miatt szükséges.

 

 

 

 

 

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

59 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok – az uniós joggal összhangban – jogosultak legyenek előírni az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy arra engedéllyel rendelkező vállalkozások számára passzív vagy aktív infrastruktúra megosztásával kapcsolatos kötelezettségeket, a lokalizált barangolási célú hozzáférési megállapodások megkötésére irányuló kötelezettségeket, vagy a spektrumhasználaton alapuló helyi szintű szolgáltatásnyújtáshoz közvetlenül szükséges infrastruktúrák közös kiépítését, amennyiben az indokolt, tekintettel arra, hogy

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok – az uniós joggal összhangban – jogosultak legyenek előírni az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vagy arra engedéllyel rendelkező vállalkozások számára passzív vagy aktív infrastruktúra megosztásával kapcsolatos kötelezettségeket, a hálózat nélküli távoli területeken lokalizált barangolási célú hozzáférési megállapodások megkötésére irányuló kötelezettségeket, vagy a spektrumhasználaton alapuló helyi szintű szolgáltatásnyújtáshoz közvetlenül szükséges infrastruktúrák közös kiépítését, amennyiben az indokolt, tekintettel arra, hogy

Indokolás

Az úgynevezett „fehér területeken”, ahol egyik üzemeltető sem ruházott be a hálózat kiépítésébe, a végfelhasználók számára az optimális lefedettség biztosítása érdekében kötelező hálózatkiépítésre és -megosztásra van szükség. Az egyéb olyan területeken, ahol egy vagy több üzemeltető beruházott a hálózat kiépítésébe, a kötelező hálózatmegosztás határozottan a kiépítés folytatása ellen hatna. Az az üzemeltető, amely olyan területeken végez hálózatkiépítést, ahol a beruházás alig térül meg, nem folytatná a beruházást, ha erőfeszítései eredményeképpen kötelező lenne megosztani hálózatát.

 

Módosítás     45

Irányelvre irányuló javaslat

60 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Az e cikkel összhangban alkalmazott feltételek nem sértik a tagállamok lehetőségét arra, hogy az elektronikus műsortájékoztatók és hasonló listázási és navigációs lehetőségek megjelenítési szempontja tekintetében kötelezettségeket írjanak elő.

(4)  Az ezen irányelvvel összhangban alkalmazott feltételek nem sértik a tagállamok lehetőségét arra, hogy az elektronikus műsortájékoztatók és egyéb listázási és navigációs lehetőségek megjelenítési szempontja tekintetében kötelezettségeket írjanak elő.

Indokolás

A listázási és navigációs lehetőségekkel kapcsolatos megfogalmazásnak időtállónak és technológiasemlegesnek kell lennie, és nem vonatkozhat csak erre a cikkre. Az elektronikus műsortájékoztató fogalmát időtálló módon kell meghatározni. Ez a módosítás tehát a szöveg belső logikájának biztosítása miatt szükséges.

 

 

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

62 cikk – 3 bekezdés

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az ajánlást és a jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatásokat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a nemzeti szabályozó hatóságok a versenyjog elveivel összhangban meghatározzák a nemzeti körülményeknek megfelelő érintett piacokat, különösen a területükön található érintett földrajzi piacokat. A nemzeti szabályozó hatóságok figyelembe veszik a 22. cikk (1) bekezdése alapján végzett feltérképezés eredményeit. A hatóságok az ajánlásban meghatározottól eltérő piacok meghatározását megelőzően a 23. és a 32. cikkben említett eljárásokat alkalmazzák.

(3)  Többek között az ajánlást és a jelentős piaci erőre vonatkozó iránymutatásokat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a nemzeti szabályozó hatóságok a versenyjog elveivel összhangban meghatározzák a nemzeti körülményeknek megfelelő érintett piacokat, különösen a területükön található érintett földrajzi piacokat. A nemzeti szabályozó hatóságok figyelembe veszik a 22. cikk (1) bekezdése alapján végzett feltérképezés eredményeit. A hatóságok az ajánlásban meghatározottól eltérő piacok meghatározását megelőzően a 23. és a 32. cikkben említett eljárásokat alkalmazzák.

Indokolás

Ezen átdolgozás célja a jelenlegi jogi keret naprakésszé tétele. Ez a módosítás nagyobb mozgásteret biztosít a nemzeti szabályozó hatóságoknak arra, hogy figyelembe vegyék a nemzeti sajátosságokat annak érdekében, hogy meghatározzák a várhatóan előzetes hozzáférési szabályozás alá vonható piacokat, ugyanis annak meghatározása, hogy egy vállalat jelentős piaci erőnek tekinthető-e, a releváns piac meghatározásának módjától függ. Ez a kiegészítés tehát a szöveg belső logikájának biztosítása miatt szükséges.

 

Módosítás     47

Irányelvre irányuló javaslat

70 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A nemzeti szabályozó hatóság a 66. cikkel összhangban kötelezettségeket állapíthat meg az üzemeltetők számára az elektronikus hírközlési építményekhez – többek között az épületekhez vagy az épületek bejárataihoz, az épületen belüli kábelekhez, például vezetékekhez, antennákhoz, tornyokhoz és egyéb támasztószerkezetekhez, oszlopokhoz, antennatornyokhoz, alépítményekhez, kábelcsatornákhoz, ellenőrzőaknákhoz és szekrényekhez – való hozzáférés iránti, és azok használata iránti észszerű kérelmek teljesítésére vonatkozóan, többek között olyan helyzetekben, amikor a piacelemzés azt mutatja, hogy a hozzáférés biztosításának megtagadása, illetve az ahhoz hasonló hatású indokolatlan feltételek kikötése gátolná kiskereskedelmi szinten a fenntartható versenypiac kialakulását, vagy nem szolgálná a végfelhasználók érdekeit.

(1)  A nemzeti szabályozó hatóság a 66. cikkel összhangban kötelezettségeket állapíthat meg az üzemeltetők számára az elektronikus hírközlési építményekhez – többek között az épületekhez vagy az épületek bejárataihoz, antennákhoz, tornyokhoz és egyéb támasztószerkezetekhez, oszlopokhoz, antennatornyokhoz, alépítményekhez, kábelcsatornákhoz, ellenőrzőaknákhoz és szekrényekhez – való hozzáférés iránti, és azok használata iránti észszerű kérelmek teljesítésére vonatkozóan, többek között olyan helyzetekben, amikor a piacelemzés azt mutatja, hogy a hozzáférés biztosításának megtagadása, illetve az ahhoz hasonló hatású indokolatlan feltételek kikötése gátolná kiskereskedelmi szinten a fenntartható versenypiac kialakulását, vagy nem szolgálná a végfelhasználók érdekeit.

 

Módosítás     48

Irányelvre irányuló javaslat

71 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Csak amennyiben a nemzeti szabályozó hatóság arra a következtetésre jut, hogy a 70. cikk szerint megállapított kötelezettségek önmagukban nem elegendők a 3. cikkben meghatározott célok eléréséhez, a 66. cikk rendelkezéseivel összhangban kötelezettségeket állapíthat meg az üzemeltetők számára a meghatározott hálózati elemekhez és kapcsolódó létesítményekhez való hozzáférés iránti, és azok használata iránti észszerű kérelmek teljesítésére vonatkozóan, az olyan helyzetekben, amikor a nemzeti szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a hozzáférés biztosításának megtagadása, illetve az ahhoz hasonló hatású indokolatlan feltételek kikötése gátolná kiskereskedelmi szinten a fenntartható versenypiac kialakulását, és nem szolgálná a végfelhasználók érdekeit.

A nemzeti szabályozó hatóság a 66. cikk rendelkezéseivel összhangban kötelezettségeket állapíthat meg az üzemeltetők számára a meghatározott hálózati elemekhez és kapcsolódó létesítményekhez való hozzáférés iránti, és azok használata iránti észszerű kérelmek teljesítésére vonatkozóan, az olyan helyzetekben, amikor a nemzeti szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a hozzáférés biztosításának megtagadása, illetve az ahhoz hasonló hatású indokolatlan feltételek kikötése gátolná kiskereskedelmi szinten a fenntartható versenypiac kialakulását, és nem szolgálná a végfelhasználók érdekeit.

 

Módosítás     49

Irányelvre irányuló javaslat

79 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a területükön minden végfelhasználónak elérhető funkcionális internet-hozzáférési és hangkommunikációs szolgáltatások álljanak rendelkezésre, a szolgáltatások alapját képező csatlakozást is beleértve, az adott területre meghatározott minőségben és – tekintettel a tagállamra jellemző egyedi körülményekre – megfizethető áron, legalább helyhez kötött hozzáférésen keresztül.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a területükön minden végfelhasználónak elérhető funkcionális internet-hozzáférési és hangkommunikációs szolgáltatások álljanak rendelkezésre, a szolgáltatások alapját képező csatlakozást is beleértve, az adott területre meghatározott minőségben és – tekintettel a tagállamra jellemző egyedi körülményekre – megfizethető áron, mind helyhez kötött hozzáférésen, mind mobil csatlakozáson keresztül.

 

Módosítás     50

Irányelvre irányuló javaslat

80 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok tekintettel az adott országra jellemző egyedi körülményekre gondoskodhatnak arról, hogy az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű végfelhasználók támogatásban részesüljenek annak érdekében, hogy biztosított legyen a legalább helyhez kötött hozzáférésen keresztül nyújtott funkcionális internet-hozzáférési és hangkommunikációs szolgáltatás megfizethetősége.

(4)  A tagállamok tekintettel az adott országra jellemző egyedi körülményekre gondoskodhatnak arról, hogy az alacsony jövedelmű vagy különleges szociális helyzetű végfelhasználók támogatásban részesüljenek annak érdekében, hogy biztosított legyen a helyhez kötött hozzáférésen keresztül és mobil csatlakozás útján nyújtott funkcionális internet-hozzáférési és hangkommunikációs szolgáltatás megfizethetősége.

 

Módosítás     51

Irányelvre irányuló javaslat

81 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy kötelezettségeket rendelnek el a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás elérhetőségének biztosítása érdekében, egy vagy több vállalkozást kijelölhetnek arra a célra, hogy az államterület egészén tegyék elérhetővé a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően azonosított, funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatást és a hangkommunikációs szolgáltatást. A tagállamok a helyhez kötött funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás biztosítására és/vagy az államterület különböző részeinek lefedésére különböző vállalkozásokat vagy vállalkozáscsoportokat is kijelölhetnek.

(3)  Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy kötelezettségeket rendelnek el a helyhez kötötten és mobil csatlakozás útján biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás elérhetőségének biztosítása érdekében, egy vagy több vállalkozást kijelölhetnek arra a célra, hogy az államterület egészén tegyék elérhetővé a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően azonosított, funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatást és a hangkommunikációs szolgáltatást. A tagállamok a helyhez kötött és mobil csatlakozás útján történő funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás biztosítására és/vagy az államterület különböző részeinek lefedésére különböző vállalkozásokat vagy vállalkozáscsoportokat is kijelölhetnek.

 

Módosítás     52

Irányelvre irányuló javaslat

81 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Ha a tagállamok az államterület egy részén vagy egészén vállalkozásokat jelölnek ki arra, hogy azok a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás elérhetőségét biztosítsák, ezt hatékony, tárgyilagos, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kijelölési mechanizmus alkalmazásával teszik, amelynek révén egyetlen vállalkozás sincs eleve kizárva a kijelölésből. Az ilyen kijelölési módszerek célja, hogy a helyhez kötött funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatások nyújtása költséghatékony módon történjen; e módszerek emellett használhatók az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségének 84. cikk szerinti meghatározásához is.

(4)  Ha a tagállamok az államterület egy részén vagy egészén vállalkozásokat jelölnek ki arra, hogy azok a helyhez kötötten és mobil csatlakozás útján biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás elérhetőségét biztosítsák, ezt hatékony, tárgyilagos, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kijelölési mechanizmus alkalmazásával teszik, amelynek révén egyetlen vállalkozás sincs eleve kizárva a kijelölésből. Az ilyen kijelölési módszerek célja, hogy a helyhez kötött funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatások nyújtása költséghatékony módon történjen; e módszerek emellett használhatók az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségének 84. cikk szerinti meghatározásához is.

 

Módosítás     53

Irányelvre irányuló javaslat

81 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Amennyiben egy, a (3) bekezdésnek megfelelően kijelölt vállalkozás helyi hozzáférési hálózati eszközeinek lényeges részét vagy azok egészét más tulajdonában lévő önálló jogalanyra kívánja átruházni, erről előzetesen és időben köteles értesíteni a nemzeti szabályozó hatóságot annak érdekében, hogy a hatóságnak lehetősége legyen értékelni a tervezett ügylet hatását a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás nyújtására. A nemzeti szabályozó hatóság a 13. cikk (2) bekezdésének megfelelően egyedi kötelezettségeket írhat elő, illetve módosíthatja vagy visszavonhatja azokat.

(5)  Amennyiben egy, a (3) bekezdésnek megfelelően kijelölt vállalkozás helyi hozzáférési hálózati eszközeinek lényeges részét vagy azok egészét más tulajdonában lévő önálló jogalanyra kívánja átruházni, erről előzetesen és időben köteles értesíteni a nemzeti szabályozó hatóságot annak érdekében, hogy a hatóságnak lehetősége legyen értékelni a tervezett ügylet hatását a helyhez kötötten és mobil csatlakozás útján biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatás és hangkommunikációs szolgáltatás nyújtására. A nemzeti szabályozó hatóság a 13. cikk (2) bekezdésének megfelelően egyedi kötelezettségeket írhat elő, illetve módosíthatja vagy visszavonhatja azokat.

 

Módosítás     54

Irányelvre irányuló javaslat

82 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok továbbra is biztosíthatják a helyhez kötötten biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatáson és hangkommunikációs szolgáltatáson kívüli azon szolgáltatások elérhetőségét vagy megfizethetőségét, amelyeket már [set date] előtt bevezettek, amennyiben megfelelő módon bizonyítják, hogy – tekintettel az adott országra jellemző egyedi körülményekre – igény van az ilyen szolgáltatásokra. Abban az esetben, ha a tagállamok államterületük egy részén vagy egészén vállalkozásokat jelölnek ki az említett szolgáltatások nyújtására, a 81. cikk alkalmazandó. Az ilyen kötelezettségeket a 85. cikknek megfelelően kell finanszírozni.

A tagállamok továbbra is biztosíthatják a helyhez kötötten és mobil csatlakozás útján biztosított, a 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott, funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatáson és hangkommunikációs szolgáltatáson kívüli azon szolgáltatások elérhetőségét vagy megfizethetőségét, amelyeket már [set date] előtt bevezettek, amennyiben megfelelő módon bizonyítják, hogy – tekintettel az adott országra jellemző egyedi körülményekre – igény van az ilyen szolgáltatásokra. Abban az esetben, ha a tagállamok államterületük egy részén vagy egészén vállalkozásokat jelölnek ki az említett szolgáltatások nyújtására, a 81. cikk alkalmazandó. Az ilyen kötelezettségeket a 85. cikknek megfelelően kell finanszírozni.

 

 

 

Módosítás    55

Irányelvre irányuló javaslat

97 cikk – 2 bekezdés

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A nemzeti szabályozó hatóságok a BEREC által kiadott iránymutatás legmesszemenőbb figyelembevételével meghatározzák a mérendő szolgáltatásminőségi paramétereket, az alkalmazandó mérési módszereket, valamint a közzéteendő információk tartalmát, formáját és közzétételének módját, beleértve a lehetséges minőségtanúsítási mechanizmusokat. Szükség szerint a IX. mellékletben megadott paraméterek, meghatározások és mérési módszerek alkalmazandók .

(2)  Annak biztosítása érdekében, hogy a végfelhasználók, köztük a fogyatékossággal élők átfogó, összehasonlítható, megbízható és felhasználóbarát tájékoztatáshoz férjenek hozzá, a nemzeti szabályozó hatóságok a BEREC által kiadott iránymutatás legmesszemenőbb figyelembevételével meghatározzák a mérendő szolgáltatásminőségi paramétereket, az alkalmazandó mérési módszereket, valamint a közzéteendő információk tartalmát, formáját és közzétételének módját, beleértve a lehetséges minőségtanúsítási mechanizmusokat. Szükség szerint a IX. mellékletben megadott paraméterek, meghatározások és mérési módszerek alkalmazandók .

 

Módosítás    56

Irányelvre irányuló javaslat

103 cikk – 2 bekezdés

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az (1) bekezdésben említett intézkedések meghozatala során a tagállamok ösztönzik a 39. cikkel összhangban közzétett megfelelő szabványok vagy előírások betartását.

törölve

 

Módosítás     57

Irányelvre irányuló javaslat

105 cikk – cím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A digitális televíziózáshoz használt fogyasztói berendezések interoperabilitása

A digitális televíziózáshoz és rádiózáshoz használt fogyasztói berendezések interoperabilitása

 

 

 

Módosítás     58

Irányelvre irányuló javaslat

105 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A X. melléklet rendelkezéseivel összhangban a tagállamok biztosítják a mellékletben említett, a digitális televíziózáshoz használt fogyasztói berendezések interoperabilitását .

A X. melléklet rendelkezéseivel összhangban a tagállamok biztosítják a mellékletben említett, a digitális televíziózáshoz és rádiózáshoz használt fogyasztói berendezések interoperabilitását.

Indokolás

Ez a módosítás a szöveg belső logikájának és koherenciájának biztosítása miatt szükséges. A X. melléklet rendelkezéseivel összhangban a tagállamok biztosítják a mellékletben említett, a rádiózáshoz használt fogyasztói berendezések interoperabilitását.

 

 

Módosítás     59

Irányelvre irányuló javaslat

106 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok meghatározott rádióműsor- és televízióműsor-terjesztő szolgáltatások továbbítására és a kapcsolódó kiegészítő – különösen a fogyatékossággal élő végfelhasználók megfelelő hozzáférését biztosító – hozzáférhetőségi szolgáltatások és a csatlakoztatott televíziós szolgáltatásokat és elektronikus műsortájékoztatókat támogató adatok továbbítására vonatkozóan észszerű továbbítási kötelezettségeket írhatnak elő a joghatóságuk alá tartozó, a nyilvánosság számára rádió- vagy televízió-műsorok terjesztésére szolgáló elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vállalkozások számára abban az esetben, ha az ilyen hálózatok végfelhasználóinak jelentős hányada ezeket a hálózatokat használja a rádió- és televízió-műsorok vételének fő eszközeként. Ilyen kötelezettségek csak abban az esetben írhatók elő, ha az egyes tagállamok által egyértelműen meghatározott közérdekű célok eléréséhez szükségesek, továbbá arányosak és átláthatók.

A tagállamok meghatározott rádióműsor- és televízióműsor-terjesztő szolgáltatások továbbítására és a kapcsolódó kiegészítő – különösen a fogyatékossággal élő végfelhasználók megfelelő hozzáférését biztosító – hozzáférhetőségi szolgáltatások és a csatlakoztatott televíziós szolgáltatásokat és elektronikus műsortájékoztatókat támogató adatok továbbítására vonatkozóan észszerű továbbítási kötelezettségeket írhatnak elő a joghatóságuk alá tartozó, a nyilvánosság számára rádió- vagy televízió-műsorok terjesztésére szolgáló elektronikus hírközlő hálózatokat és szolgáltatásokat üzemeltető vállalkozások számára abban az esetben, ha az ilyen hálózatok végfelhasználóinak jelentős hányada ezeket a hálózatokat használja a rádió- és televízió-műsorok vételére. Ilyen kötelezettségek csak abban az esetben írhatók elő, ha az egyes tagállamok által egyértelműen meghatározott közérdekű célok eléréséhez szükségesek, továbbá arányosak és átláthatók.

Indokolás

Ez a módosítás a szöveg belső logikájának biztosítása miatt szükséges. A felhasználók hozzáférése már nemcsak az elektronikus hírközlési hálózatokon keresztül történik, hanem az elektronikus kommunikációs szolgáltatásokon is. A felhasználók sokféle végberendezésen és hírközlési infrastruktúrán keresztül férhetnek hozzá a tartalmakhoz. Korszerű és időtálló megfogalmazást kell választani. A hírközlési hálózatokat már nem „fő eszközként” használják, ezért az erre való hivatkozást ki kell húzni.

 

Módosítás     60

Irányelvre irányuló javaslat

106 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Sem e cikk (1) bekezdése, sem az 57. cikk (2) bekezdése nem érinti a tagállamoknak azt a jogát, hogy az e cikkel összhangban tett intézkedések tekintetében szükség szerint megfelelő díjazást határozzanak meg, amennyiben ugyanakkor biztosítják, hogy – hasonló körülmények mellett – az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető vállalkozások között nem alkalmaznak megkülönböztetést . Amennyiben díjazásról rendelkeznek, a tagállamok biztosítják, hogy ezt arányos és átlátható módon alkalmazzák.

(2)  Sem e cikk (1) bekezdése, sem az 57. cikk (2) bekezdése nem érinti a tagállamoknak azt a jogát, hogy az e cikkel összhangban tett intézkedések tekintetében szükség szerint megfelelő díjazást határozzanak meg, jogi rendelkezésekkel, amennyiben ugyanakkor biztosítják, hogy – hasonló körülmények mellett – az elektronikus hírközlő hálózatokat és szolgáltatásokat üzemeltető vállalkozások között nem alkalmaznak megkülönböztetést. Amennyiben díjazásról rendelkeznek, a tagállamok biztosítják, hogy ezt arányos és átlátható módon alkalmazzák.

Indokolás

A tagállamoknak egyértelműséget és jogbiztonságot kell biztosítaniuk a továbbítási kötelezettségekre vonatkozó díjazási bizonytalanságokkal kapcsolatban, ha a díjazás biztosítása mellett döntenek. Ez a módosítás tehát a szöveg belső logikájának biztosítása miatt szükséges.

 

 

Módosítás     61

Irányelvre irányuló javaslat

II melléklet – 2 rész – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  elektronikus műsortájékoztatókhoz (EPG-k) való hozzáférés.

b)  elektronikus műsortájékoztatókhoz (EPG-k) való hozzáférés, beleértve a csatlakoztatott televíziós szolgáltatásokhoz, valamint az e szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez kapcsolódó adatokat.

Indokolás

Az elektronikus műsortájékoztató fogalmát időtálló módon kell meghatározni.

 

 

 

Módosítás     62

Irányelvre irányuló javaslat

V melléklet – 11 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  hívások és videohívások (szokványos minőség).

(11)  hívások és videohívások (jelnyelv használatára alkalmas szokványos minőség)

 

 

Módosítás     63

Irányelvre irányuló javaslat

V melléklet – 11 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a)  rádióműsor-szolgáltatások

Indokolás

Ez a módosítás a szöveg belső logikájának és koherenciájának biztosítása miatt szükséges. A 79. cikk (2) bekezdésének megfelelően azon szolgáltatások listájának, amelyeket a funkcionális internet-hozzáférési szolgáltatás képes támogatni, tartalmaznia kell a rádióműsor-szolgáltatásokat.

 

 

 

Módosítás    64

Irányelvre irányuló javaslat

X melléklet – 2 a rész (új)

 

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

2a.  AZ ANALÓG ÉS DIGITÁLIS RÁDIÓVEVŐ ESZKÖZÖK INTEROPERABILITÁSA

 

Az Unióban elérhetővé tett, rádió- és/vagy audiojelek vételét lehetővé tevő valamennyi fogyasztói berendezésnek képesnek kell lennie az analóg és digitális műsorszórás révén és az IP-alapú hálózatokon keresztül sugárzott rádióadások technológiasemleges módon történő vételére.

 

 

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA

FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Európai Elektronikus Hírközlési Kódex (átdolgozás)

Hivatkozások

COM(2016)0590 – C8-0379/2016 – 2016/0288(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

24.10.2016

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

CULT

24.10.2016

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Curzio Maltese

1.12.2016

Vizsgálat a bizottságban

22.3.2017

 

 

 

Az elfogadás dátuma

4.5.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

0

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Isabella Adinolfi, Andrea Bocskor, Silvia Costa, Angel Dzhambazki, María Teresa Giménez Barbat, Giorgos Grammatikakis, Petra Kammerevert, Svetoslav Hristov Malinov, Curzio Maltese, Luigi Morgano, John Procter, Michaela Šojdrová, Yana Toom, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Julie Ward, Bogdan Brunon Wenta, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Norbert Erdős, Eider Gardiazabal Rubial, Sylvie Guillaume, Emma McClarkin, Marlene Mizzi, Liadh Ní Riada, Algirdas Saudargas, Remo Sernagiotto

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Florent Marcellesi

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

24

+

ALDE

María Teresa Giménez Barbat, Yana Toom

EFDD

Isabella Adinolfi

GUE/NGL

Curzio Maltese, Liadh Ní Riada

PPE

Andrea Bocskor, Norbert Erdős, Svetoslav Hristov Malinov, Algirdas Saudargas, Sabine Verheyen, Bogdan Brunon Wenta, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Michaela Šojdrová

S&D

Silvia Costa, Eider Gardiazabal Rubial, Giorgos Grammatikakis, Sylvie Guillaume, Petra Kammerevert, Marlene Mizzi, Luigi Morgano, Julie Ward

Verts/ALE

Florent Marcellesi, Helga Trüpel

 

0

-

 

 

 

4

0

ECR

Angel Dzhambazki, Emma McClarkin, John Procter, Remo Sernagiotto

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

 

 

12.6.2017

VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás)

( COM(2016)0590 – C8-0379/2016 – 2016/0288(COD) )

A vélemény előadója: Morten Helveg Petersen

 

 

RÖVID INDOKOLÁS

Az Unión belüli elektronikus hírközlésre vonatkozó, korszerűsített szabályozási keret sikeres végrehajtásának magában kell foglalnia a véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadságának, a médiapluralizmusnak, a kulturális sokszínűségnek, a fogyasztóvédelemnek, a magánélet, illetve a személyes adatok védelmének biztosítását is. Az előadó ezért javasolja a bizottsági javaslat további módosítását e cél elérése érdekében, figyelembe véve egyszersmind a magánélet védelméről és az elektronikus hírközlésről szóló új rendeletre irányuló javaslatokkal való összefüggéseket és kölcsönhatásokat.

 

Az előadó ugyanis úgy véli, hogy a valamennyi szolgáltató tekintetében egyenlő versenyfeltételek biztosításának garantálnia kellene a hálózatok és szolgáltatások biztonságára, illetve a végfelhasználók magánéletének védelmére vonatkozó közös minimumnormákat is. Ennélfogva alapvetően fontos a szabályozást a személyközi kommunikációs szolgáltatások valamennyi típusára kiterjeszteni abban az esetben is, ha a személyközi interaktív kommunikációra szolgáló szolgáltatás egy másik szolgáltatásnak csupán járulékos funkciója, figyelembe véve egyúttal a jövőbeli fejlesztéseket és a szolgáltatások közötti szinergiákat.

 

A Parlament 2017. március 14-i, A nagy adathalmazok alapjogi vonatkozásai: magánélet, adatvédelem, megkülönböztetésmentesség, biztonság és bűnüldözés tárgyú állásfoglalásában elfogadott álláspontjának megfelelően az előadó is kitart amellett, hogy a hálózatok és szolgáltatások biztonságának és integritásának biztosítása érdekében elő kell segíteni a végponttól végpontig terjedő titkosítást, és szükség esetén a beépített adatvédelem elvével összhangban kötelezővé kell tenni. Konkrétabban a tagállamok nem írhatnak elő olyan kötelezettséget a titkosítás szolgáltatóira, a kommunikációs szolgáltatókra és egyéb szervezetekre (az ellátási lánc minden szintjén), amely hálózataik és szolgáltatásaik biztonságát gyengíti, amilyen például „hátsó kapuk” lehetővé tétele vagy elősegítése. Míg ez az új rendelkezés a hálózatok és szolgáltatások biztonságát érinti, alapvetően fontos biztosítani a személyes adatok védelméhez és az elektronikus hírközlési adatvédelemhez való jogot.

 

A hálózatok és szolgáltatások biztonságának megerősítése és az alapvető jogok biztosítása szempontjából egy másik kulcsfontosságú elem a BEREC-re ruházott, az e konkrét területre vonatkozó iránymutatások kidolgozását érintő, a következetes és szabályszerű végrehajtás biztosítását célzó, új hatáskör. Ezenfelül a BEREC függetlensége azon a garancián is nyugszik, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok jogilag elkülönülnek és funkcionálisan függetlenek az ágazattól és a kormánytól a tekintetben, hogy nem kérnek és nem fogadnak el utasításokat semmilyen testülettől, törvényben meghatározottak szerint, átlátható és elszámoltatható módon működnek, illetve kellő hatáskörökkel rendelkeznek.

 

Az előadó egyedi megfogalmazást vezet be a tagállamok által a közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból bevezetett esetleges korlátozásokra vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy a Chartával és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban a Charta által elismert jogok és szabadságok gyakorlása csak a törvény által, és e jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával legyen korlátozható. Az arányosság elvére figyelemmel, korlátozásukra csak akkor és annyiban kerülhet sor, ha és amennyiben az elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja.

 

 

MÓDOSÍTÁSOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A digitális egységes piaci stratégia keretében a Bizottság felvázolta, hogy a távközlési keretszabályozás felülvizsgálata olyan intézkedésekre fog összpontosítani, amelyek célja a nagy sebességű széles sávú hálózatokba való beruházás ösztönzése, az egységes piaci megközelítés következetesebb alkalmazása a rádióspektrum-politikában és a spektrumgazdálkodásban, a valódi egységes piaci feltételek érvényesítése az egységes szabályozás hiányának orvoslása által, egyenlő versenyfeltételek és a szabályok következetes alkalmazásának biztosítása valamennyi piaci szereplő számára, valamint hatékonyabb szabályozási intézményi keret szavatolása.

(3)  A digitális egységes piaci stratégia keretében a Bizottság felvázolta, hogy a távközlési keretszabályozás felülvizsgálata olyan intézkedésekre fog összpontosítani, amelyek célja a nagy sebességű széles sávú hálózatokba való beruházás ösztönzése, az egységes piaci megközelítés következetesebb alkalmazása a rádióspektrum-politikában és a spektrumgazdálkodásban, a valódi egységes piaci feltételek érvényesítése az egységes szabályozás hiányának orvoslása által, a fogyasztók hatékony védelme, az egyenlő versenyfeltételek és a szabályok következetes alkalmazásának biztosítása valamennyi piaci szereplő számára, valamint hatékonyabb szabályozási intézményi keret szavatolása. A Bizottság az európai digitális egységes piaci stratégia részeként a 2002/58/EK irányelv felülvizsgálatát is bejelentette, hogy magas szintű védelmet biztosítson az elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználóinak a magánéletüket illetően, egyúttal egyenlő versenyfeltételeket szavatoljon a piac összes szereplője számára.

Indokolás

Az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban e módosítás a szöveg belső logikájával, valamint más jogalkotási javaslatokkal – különösen az elektronikus hírközlési adatvédelemről szóló rendeletre irányuló javaslattal ( COM(2017)0010 ) – való következetességgel kapcsolatos nyomós indokok miatt szükséges.

 

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Ez az irányelv olyan jogi keretet hivatott létrehozni , amely biztosítja az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatásának és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát, amelyet kizárólag az ebben az irányelvben megállapított feltételek és a Szerződés 52. cikke (1) bekezdésének megfelelő korlátozások – különösen a közrenddel, a közbiztonsággal és a közegészséggel kapcsolatos intézkedések – korlátozhatnak.

(5)  Ez az irányelv olyan jogi keretet hivatott létrehozni , amely biztosítja az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatásának és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát, amelyet kizárólag az ebben az irányelvben megállapított feltételek és a Szerződés 52. cikke (1) bekezdésének és az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: „a Charta”) 52. cikke (1) bekezdésének megfelelő korlátozások – különösen a közrenddel, a közbiztonsággal és a közegészséggel kapcsolatos intézkedések – korlátozhatnak.

Indokolás

Az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban e módosítás azért szükséges, mert elválaszthatatlanul összefügg más elfogadható módosításokkal, különösen a 12. cikkhez fűződő 20. módosítással.

 

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem sértik az egyes tagállamok azon lehetőségét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 87. és 45. cikkében meghatározott okokból megtegyék a szükséges intézkedéseket alapvető biztonsági érdekeik védelmében, a közrend, közerkölcsés közbiztonság védelmében, valamint a bűncselekmények nyomozásának, felderítésének és üldözésének lehetővé tétele végett, ideértve az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóira vonatkozó konkrét és arányos kötelezettségek nemzeti szabályozó hatóságok által történő megállapítását.

(6)  Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem sértik az egyes tagállamok azon lehetőségét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 87. és 45. cikkében meghatározott okokból megtegyék a szükséges intézkedéseket alapvető biztonsági érdekeik védelmében, a közrend és a közbiztonság védelmében, valamint a bűncselekmények nyomozásának, felderítésének és üldözésének lehetővé tétele végett, ideértve az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóira vonatkozó konkrét és arányos kötelezettségek nemzeti szabályozó hatóságok által történő megállapítását, figyelembe véve, hogy ezen intézkedéseket törvényben kell előírni, és tiszteletben kell tartaniuk a Charta által elismert jogok és szabadságok lényegét, és a Charta 52. cikke (1) bekezdésével összhangban meg kell felelniük az arányosság elvének.

Indokolás

Az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban e módosítás azért szükséges, mert elválaszthatatlanul összefügg más elfogadható módosításokkal, különösen a 12. cikkhez fűződő 20. módosítással.

 

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A távközlési ágazat, a médiaágazat és az információtechnológiai ágazat konvergenciája magában foglalja azt, hogy minden elektronikus hírközlő hálózatnak és elektronikus hírközlési szolgáltatásnak a lehető legnagyobb mértékben egy egységes , egyetlen irányelv által létrehozott Európai Elektronikus Hírközlési Kódex hatálya alá kell tartoznia, azon ügyek kivételével, amelyekre rendeletekkel megállapított, közvetlenül alkalmazandó szabályok irányadók . Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások szabályozását el kell választani a tartalom szabályozásától. Ez a kódex ennélfogva nem terjed ki az elektronikus hírközlő hálózatokon elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételével nyújtott szolgáltatások tartalmára, így a műsor-szolgáltatási tartalomra, pénzügyi szolgáltatásokra és egyes, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra, ezért tehát nem sérti az ilyen szolgáltatások tekintetében – az uniós jognak megfelelően – uniós vagy nemzeti szinten a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása, valamint a médiapluralizmus védelme érdekében hozott intézkedéseket. A televízió-műsorok tartalmára a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv21 vonatkozik. Az audiovizuális politika és tartalom szabályozását általános érdekű célok – így a véleménynyilvánítás szabadsága, a médiapluralizmus, a pártatlanság, a kulturális és nyelvi sokszínűség, a társadalmi befogadás, a fogyasztóvédelem és a kiskorúak védelme – érdekében alkalmazzák. Az elektronikus hírközlés szabályozásának és a tartalom szabályozásának egymástól való elválasztása nem sérti az ezek között meglévő kapcsolatok figyelembevételét, különösen a médiapluralizmus, a kulturális sokszínűség és a fogyasztóvédelem biztosítása érdekében.

(7)  A távközlési ágazat, a médiaágazat és az információtechnológiai ágazat konvergenciája magában foglalja azt, hogy minden elektronikus hírközlő hálózatnak és elektronikus hírközlési szolgáltatásnak a lehető legnagyobb mértékben egy egységes , egyetlen irányelv által létrehozott Európai Elektronikus Hírközlési Kódex hatálya alá kell tartoznia, azon ügyek kivételével, amelyekre rendeletekkel megállapított, közvetlenül alkalmazandó szabályok irányadók . Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások szabályozását el kell választani a tartalom szabályozásától. Ez a kódex ennélfogva nem terjed ki az elektronikus hírközlő hálózatokon elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételével nyújtott szolgáltatások tartalmára, így a műsor-szolgáltatási tartalomra, pénzügyi szolgáltatásokra és egyes, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokra, ezért tehát nem sérti az ilyen szolgáltatások tekintetében – az uniós jognak megfelelően – uniós vagy nemzeti szinten a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása, valamint a médiapluralizmus védelme érdekében hozott intézkedéseket. A televízió-műsorok tartalmára a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv21 vonatkozik. Az audiovizuális politika és tartalom szabályozását általános érdekű célok – így a véleménynyilvánítás szabadsága, a médiapluralizmus, a pártatlanság, a kulturális és nyelvi sokszínűség, a társadalmi befogadás, a fogyasztóvédelem és a kiskorúak védelme – érdekében alkalmazzák. Az elektronikus hírközlés szabályozásának és a tartalom szabályozásának egymástól való elválasztása nem sérti az ezek között meglévő kapcsolatok figyelembevételét, különösen a véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadsága, a médiapluralizmus, a kulturális sokszínűség, a fogyasztóvédelem, a magánélet védelme és a személyes adatok védelme biztosítása érdekében.

__________________

__________________

21Az Európai Parlament és a Tanács 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelve a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

21Az Európai Parlament és a Tanács 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelve a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

Indokolás

Az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban e módosítás a szöveg belső logikájával, valamint más jogalkotási javaslatokkal – különösen az általános adatvédelmi rendelettel és az elektronikus hírközlési adatvédelemről szóló rendeletre irányuló javaslattal – való következetességgel kapcsolatos nyomós indokok miatt szükséges.

 

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  A kommunikációs célra használt szolgáltatások és megvalósításuk műszaki módja jelentős változáson ment át. A végfelhasználók a hagyományos beszédalapú telefonszolgáltatás, a szöveges üzenetek (sms) és az elektronikus levéltovábbítási szolgáltatások helyett mindinkább ezekkel funkcionálisan egyenértékű online szolgáltatásokat – például internetes hangtovábbítási (VoIP) szolgáltatásokat, üzenetküldési szolgáltatásokat és web alapú e-mail-szolgáltatásokat használnak. Annak biztosítása érdekében, hogy a végfelhasználók funkcionálisan egyenértékű szolgáltatások használatakor hatékony és ugyanolyan szintű védelemben részesüljenek, az elektronikus hírközlési szolgáltatások jövőorientált fogalommeghatározásának nem csupán műszaki paramétereken, hanem funkcionális megközelítésen kell alapulnia. A szükséges szabályozás hatókörének a közérdekű célok eléréséhez szükséges mértékűnek kell lennie. Habár a „jelátvitel” fontos paraméter marad annak megállapítása során, hogy egy adott szolgáltatás ezen irányelv hatálya alá tartozik-e, indokolt, hogy a fogalommeghatározás a kommunikációt lehetővé tevő más szolgáltatásokra is kiterjedjen. A végfelhasználó szempontjából nem releváns, hogy a szolgáltató maga végzi-e a jelátvitelt, vagy a kommunikáció internet-hozzáférési szolgáltatáson keresztül valósul-e meg. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások módosított fogalommeghatározásába így három szolgáltatástípust célszerű belefoglalni, melyek között lehetnek részleges átfedések: internet-hozzáférési szolgáltatás az (EU) 2015/2120 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében foglalt fogalommeghatározásnak megfelelően, személyközi kommunikációs szolgáltatások ezen irányelv meghatározása szerint, valamint a teljes egészében vagy nagyrészt jeltovábbításból álló szolgáltatások. Az elektronikus hírközlési szolgáltatás fogalommeghatározásának el kell oszlatnia a korábbi fogalommeghatározás alkalmazása során megfigyelt kétértelműségeket, és lehetővé kell tennie a keretben foglalt konkrét jogoknak és kötelezettségeknek a különböző szolgáltatástípusoknak megfelelő, célzott, rendelkezésenkénti végrehajtását. A személyes adatok elektronikus hírközlési szolgáltatások általi feldolgozása során – függetlenül attól, hogy díjazás keretében történik-e – be kell tartani a 95/46/EK irányelvet, amelyet 2018. május 25-én felvált az (EU) 2016/679 rendelet (általános adatvédelmi rendelet)23.

(15)  A kommunikációs célra használt szolgáltatások és megvalósításuk műszaki módja jelentős változáson ment át. A végfelhasználók a hagyományos beszédalapú telefonszolgáltatás, a szöveges üzenetek (sms) és az elektronikus levéltovábbítási szolgáltatások helyett mindinkább ezekkel funkcionálisan egyenértékű online szolgáltatásokat – például internetes hangtovábbítási (VoIP) szolgáltatásokat, üzenetküldési szolgáltatásokat és web alapú e-mail-szolgáltatásokat használnak. Annak biztosítása érdekében, hogy a végfelhasználók és jogaik a funkcionálisan egyenértékű szolgáltatások használatakor hatékony és ugyanolyan szintű védelemben részesüljenek, az elektronikus hírközlési szolgáltatások jövőorientált fogalommeghatározásának nem csupán műszaki paramétereken, hanem funkcionális megközelítésen kell alapulnia. A szükséges szabályozás hatókörének a közérdekű célok eléréséhez szükséges mértékűnek kell lennie. Habár a „jelátvitel” fontos paraméter marad annak megállapítása során, hogy egy adott szolgáltatás ezen irányelv hatálya alá tartozik-e, indokolt, hogy a fogalommeghatározás a kommunikációt lehetővé tevő más szolgáltatásokra is kiterjedjen. A végfelhasználó szempontjából nem releváns, hogy a szolgáltató maga végzi-e a jelátvitelt, vagy a kommunikáció internet-hozzáférési szolgáltatáson keresztül valósul-e meg. A végfelhasználók és jogaik védelme szempontjából az elektronikus hírközlési szolgáltatások módosított fogalommeghatározásába így három szolgáltatástípust célszerű belefoglalni, melyek között lehetnek részleges átfedések: internet-hozzáférési szolgáltatás az (EU) 2015/2120 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében foglalt fogalommeghatározásnak megfelelően, személyközi kommunikációs szolgáltatások ezen irányelv meghatározása szerint, valamint a teljes egészében vagy nagyrészt jeltovábbításból álló szolgáltatások. Az elektronikus hírközlési szolgáltatás fogalommeghatározásának el kell oszlatnia a korábbi fogalommeghatározás alkalmazása során megfigyelt kétértelműségeket, és lehetővé kell tennie a keretben foglalt konkrét jogoknak és kötelezettségeknek a különböző szolgáltatástípusoknak megfelelő, célzott, rendelkezésenkénti végrehajtását. A személyes adatok elektronikus hírközlési szolgáltatások általi feldolgozása során – függetlenül attól, hogy díjazás keretében történik-e – be kell tartani a 95/46/EK irányelvet, amelyet 2018. május 25-én felvált az (EU) 2016/679 rendelet (általános adatvédelmi rendelet)23.

__________________

__________________

23Az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i 2016/679/EK irányelve a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet), HL L 119., 2016.5.4., 1. o.

23Az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i 2016/679/EK irányelve a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet), HL L 119., 2016.5.4., 1. o.

Indokolás

Az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban e módosítás azért szükséges, mert elválaszthatatlanul összefügg más elfogadható módosításokkal, különösen a 2. cikkhez fűződő 13. módosítással.

 

Módosítás     6

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  Annak érdekében, hogy egy szolgáltatás az elektronikus hírközlési szolgáltatás fogalommeghatározásának hatókörébe tartozzon, rendes körülmények között díjazás fejében kell nyújtani. A digitális gazdaságban a piaci szereplők egyre inkább úgy vélik, hogy a felhasználókra vonatkozó információk pénzben kifejezett értékkel bírnak. Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat gyakran a pénztől eltérő ellentételezésért nyújtják, például személyes vagy más adatokhoz való hozzáférés biztosítása révén. A díjazás fogalmába ezért bele foglalni az olyan helyzeteket, ahol a szolgáltatás nyújtója személyes adatot – például nevet, e-mail-címet vagy más adatokat – kérelmez, a végfelhasználó pedig a szolgáltatásnyújtónak aktívan, közvetlenül vagy közvetve ilyen adatot bocsát rendelkezésre. Ezenfelül az olyan helyzeteket is magában kell foglalnia, ahol a szolgáltató anélkül gyűjt adatot, hogy azt a felhasználó aktívan rendelkezésre bocsátaná, többek között személyes adatokat, ideértve az IP-címet vagy más automatikusan keletkező információt, mint például a tárolt sütik által gyűjtött és továbbított információk. Az Európai Unió Bíróságának az EUMSZ24 57. cikkére vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban a Szerződés értelmében díjazásnak minősül az is, ha a szolgáltatónak harmadik fél, nem pedig a szolgáltatás igénybevevője fizet. A díjazás fogalmába ezért bele kell foglalni azokat a helyzeteket is, ahol a végfelhasználó a szolgáltatáshoz való hozzájutás feltételeként hirdetésekkel szembesül, vagy az olyan helyzeteket, ahol a szolgáltató az összegyűjtött személyes adatokat pénzre váltja.

(16)  Annak érdekében, hogy egy szolgáltatás az elektronikus hírközlési szolgáltatás fogalommeghatározásának hatókörébe tartozzon, rendes körülmények között díjazás fejében kell nyújtani. A digitális gazdaságban a piaci szereplők egyre inkább úgy vélik, hogy a felhasználókra vonatkozó információk pénzben kifejezett értékkel bírnak. Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat gyakran a pénztől eltérő ellentételezésért nyújtják a végfelhasználóknak, különösen személyes vagy más adatok nyújtása révén. A díjazás fogalmába ezért bele kell foglalni az olyan helyzeteket, ahol a szolgáltatás nyújtója az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott személyes adatot vagy más adatokat kérelmez, a végfelhasználó pedig a szolgáltatásnyújtónak tudatosan, közvetlenül vagy közvetve ilyen adatot bocsát rendelkezésre. Ezenfelül az olyan helyzeteket is magában kell foglalnia, amikor a végfelhasználó úgy enged hozzáférést az adatokhoz, hogy azokat aktívan rendelkezésre bocsátaná, többek között személyes adatokhoz, ideértve az IP-címet vagy más automatikusan keletkező információt, mint például a tárolt sütik által gyűjtött és továbbított információk. Az Európai Unió Bíróságának az EUMSZ24 57. cikkére vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban a Szerződés értelmében díjazásnak minősül az is, ha a szolgáltatónak harmadik fél, nem pedig a szolgáltatás igénybevevője fizet. A díjazás fogalmába ezért bele kell foglalni azokat a helyzeteket is, ahol a végfelhasználó a szolgáltatáshoz való hozzájutás feltételeként hirdetésekkel szembesül, vagy az olyan helyzeteket, ahol a szolgáltató az összegyűjtött személyes adatokat pénzre váltja.

_________________

_________________

24 C-352/85. sz. ügy, Bond van Adverteerders és mások kontra a holland állam, EU:C:1988:196.

24a Bíróság 1988. április 26-i ítélete, C-352/85. sz. ügy, Bond van Adverteerders és mások kontra a holland állam, ECLI:EU:C:1988:196.

 

 

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  A személyközi kommunikációs szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek személyek közötti interaktív információcserét tesznek lehetővé: idetartoznak az olyan szolgáltatások, mint az egyének közötti hagyományos hangalapú telefonálás, de az e-mailek összes típusa, az üzenetküldési szolgáltatások vagy a csoportos csevegés is. A személyközi kommunikációs szolgáltatások kizárólag a hírközlés küldője által meghatározott, véges számú, azaz nem potenciálisan korlátlan számú természetes személy közötti kommunikációra vonatkoznak. A jogi személyek közötti kommunikáció abban az esetben tartozik e fogalom hatálya alá, ha az érintett jogi személyek nevében természetes személyek járnak el, vagy legalább a kommunikáció egyik végpontján a résztvevők természetes személyek. Az interaktív kommunikáció alapvetése, hogy a szolgáltatás az információ címzettje számára lehetővé teszi a válaszadást. Az olyan szolgáltatások, amelyek nem felelnek meg ezeknek a feltételeknek, így például a lineáris műsorszórás, az online videotéka szolgáltatás, a weboldalak, a közösségi hálók, a blogok vagy a gépek közötti információcsere nem tekinthetők személyközi kommunikációs szolgáltatásnak. Kivételes esetben az olyan szolgáltatás sem tekinthető személyközi kommunikációs szolgáltatásnak, amelynek a személyközi interaktív kommunikációra szolgáló része egy másik szolgáltatásnak csupán járulékos funkciója, objektív műszaki okokból kifolyólag nem használható a fő szolgáltatás nélkül, és beépítése nem az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó szabályok alkalmazásának megkerülésére szolgál. Elvben ilyen kivételt képeznek például az online játékokhoz tartozó kommunikációs csatornák, az adott szolgáltatás kommunikációs funkciójának jellemzőitől függően

(17)  A személyközi kommunikációs szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek személyek közötti interaktív információcserét tesznek lehetővé: idetartoznak az olyan szolgáltatások, mint az egyének közötti hagyományos hangalapú telefonálás, de az e-mailek összes típusa, az üzenetküldési szolgáltatások vagy a csoportos csevegés is. A személyközi kommunikációs szolgáltatások kizárólag a hírközlés küldője által meghatározott, véges számú, azaz nem potenciálisan korlátlan számú természetes személy közötti kommunikációra vonatkoznak. A jogi személyek közötti kommunikáció abban az esetben tartozik e fogalom hatálya alá, ha az érintett jogi személyek nevében természetes személyek járnak el, vagy legalább a kommunikáció egyik végpontján a résztvevők természetes személyek. Az interaktív kommunikáció alapvetése, hogy a szolgáltatás az információ címzettje számára lehetővé teszi a válaszadást. Az olyan szolgáltatások, amelyek nem felelnek meg ezeknek a feltételeknek, így például a lineáris műsorszórás, az online videotéka szolgáltatás, a weboldalak, a közösségi hálók, a blogok vagy a gépek közötti információcsere nem tekinthetők személyközi kommunikációs szolgáltatásnak.

Indokolás

A valamennyi szolgáltató tekintetében egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett az irányelvnek azt is célul kellene kitűznie, hogy garantálja a hálózatok és szolgáltatások biztonságára, illetve a végfelhasználók magánéletének védelmére vonatkozó közös minimumnormákat is. Ennélfogva alapvetően fontos a szabályozást a személyközi kommunikációs szolgáltatások valamennyi típusára kiterjeszteni abban az esetben is, ha a személyközi interaktív kommunikációra szolgáló szolgáltatás egy másik szolgáltatásnak csupán járulékos funkciója, figyelembe véve egyúttal a jövőbeli fejlesztéseket és a szolgáltatások közötti szinergiákat.

 

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

36 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(36)  A nemzeti szabályozó hatóságok vezetői és munkatársai külső nyomás általi befolyásolhatatlanságának biztosítása érdekében tovább kell erősíteni e hatóságok függetlenségét, és ehhez meg kell határozni a kinevezéshez szükséges képesítésre vonatkozó minimális követelményeket és a megbízatások minimális időtartamát. Továbbá a megbízatások egynél több alkalommal való meghosszabbításának tilalma, valamint az igazgatóság és a felső vezetés tekintetében megfelelő rotációs rendszer előírása révén elkerülhető a szabályozás ágazat általi befolyásolása, biztosítható a folytonosság és növelhető a függetlenség.

(36)  A nemzeti szabályozó hatóságok vezetői és munkatársai külső nyomás általi befolyásolhatatlanságának biztosítása érdekében tovább kell erősíteni e hatóságok függetlenségét, és ehhez meg kell határozni a kinevezéshez szükséges képesítésre vonatkozó minimális követelményeket és a megbízatások minimális időtartamát. Továbbá a megbízatások egynél több alkalommal való meghosszabbításának tilalma, valamint az igazgatóság és a felső vezetés tekintetében megfelelő rotációs rendszer előírása révén elkerülhető a szabályozás ágazat általi befolyásolása, biztosítható a folytonosság és növelhető a függetlenség. E célból a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok jogilag elkülönüljenek és funkcionálisan függetlenek legyenek az ágazattól és a kormánytól a tekintetben, hogy nem kérnek és nem fogadnak el utasításokat semmilyen testülettől, az uniós joggal összhangban átlátható és elszámoltatható módon működnek, illetve kellő hatáskörökkel rendelkeznek.

Indokolás

Az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban e módosítás a szöveg belső logikájával, valamint más jogalkotási javaslatokkal – különösen a BEREC-ről szóló rendeletre irányuló javaslattal ( COM(2016)0591 ) – való következetességgel kapcsolatos nyomós indokok miatt szükséges.

 

Módosítás     9

Irányelvre irányuló javaslat

91 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(91a)  A hálózatok és szolgáltatások biztonságának és integritásának biztosítása érdekében elő kell segíteni a végponttól végpontig terjedő titkosítást, és amennyiben műszakilag megoldható, úgy a beépített adatvédelem elvével összhangban kötelezővé kell tenni. konkrétabban a tagállamok nem írhatnak elő olyan kötelezettséget a titkosítás szolgáltatóira, az elektronikus kommunikációs szolgáltatókra és egyéb szervezetekre (az ellátási lánc bármely szintjén), amely hálózataik és szolgáltatásaik biztonságát gyengíti, amilyen például „hátsó kapuk” lehetővé tétele vagy elősegítése.

Indokolás

Az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban e módosítás a szövegnek az Európai Parlament álláspontjával – különösen az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programjáról, a különféle tagállamokban megfigyelést végző szervekről és az uniós polgárok alapvető jogaira gyakorolt hatásukról, valamint a transzatlanti bel- és igazságügyi együttműködésről szóló, 2014. március 12-i állásfoglalásával és a „A nagy adathalmazok alapjogi vonatkozásai: magánélet, adatvédelem, megkülönböztetésmentesség, biztonság és bűnüldözés" című, 2016. március 14-i állásfoglalásával – való következetességével kapcsolatos nyomós indokok miatt szükséges.

 

 

 

Módosítás     10

Irányelvre irányuló javaslat

111 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(111)  Olyan kivételes esetekben, amikor a tagállamok úgy döntenek, hogy közrendészeti, közbiztonsági vagy közegészségügyi okból korlátozzák az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát, meg kell indokolniuk a korlátozást.

(111)  Olyan kivételes esetekben, amikor a tagállamok úgy döntenek, hogy közrendészeti, közbiztonsági vagy közegészségügyi okból korlátozzák az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát, a korlátozásokat megfelelően indokolniuk kell, és azoknak törvény által előírtaknak kell lenniük, tiszteletben kell tartaniuk a Charta által elismert jogok és szabadságok lényegét, és a Charta 52. cikk (1) bekezdésével összhangban meg kell felelniük az arányosság elvének. Továbbá úgy kell tekintetni, hogy minden olyan nemzeti törvény, amely közhatóságok számára lehetővé teszi a hálózatokhoz vagy az elektronikus hírközlés tartalmához való általános hozzáférést, a magánélet tiszteletben tartásához való, a Charta 7. cikke által garantált alapvető jog lényegét sérti, figyelemmel a Bíróság C-362/14. sz. ügyben1a és a C-293/12. és C-594/12. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletére1bés a Bíróság C-557/07. sz. ügyben hozott végzésére1c.

 

_________________

 

1aA Bíróság C-362/14. sz., Maximillian Schrems kontra adatvédelmi biztos ügyben hozott 2015.október 6-i ítélete, ECLI:EU:C:2015:650

 

1bA Bíróság C-293/12. és C-594/12. sz., Digital Rights Ireland Ltd kontra Minister for Communications, Marine and Natural Resources és társai, Kärntner Landesregierung és társai egyesített ügyekben hozott 2014. április 8-i ítélete, ECLI:EU:C:2014:238.

 

1c A Bíróság C-557/07. sz., LSG-Gesellschaft zur Wahrnehmung von Leistungsschutzrechten GmbH kontra Tele2 Telecommunication GmbH ügyben hozott 2009. február 19-i végzése, ECLI:EU:C:2009:107.

Indokolás

Az arra való hivatkozás mellett, hogy minden elfogadott jogszabálynak tiszteletben kell tartania az Alapjogi Chartában rögzített szabadságokat és alapelveket, hivatkozni kell a Max Schrems kontra adatvédelmi biztos, a Tele2 és a Digital Rights Ireland ügyekre, amelyek mind jogalapot teremtenek azon felfogás számára, hogy a közhatóságok számára az elektronikus hírközlés tartalmához való általános hozzáférést lehetővé tevő jogszabályokat a magánélet tiszteletben tartásához való alapvető jog lényegét sértőnek kell tekinteni.

 

 

Módosítás     11

Irányelvre irányuló javaslat

227 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(227)  A gyermekek eltűnésének bejelentéséhez kapcsolódó egyedi szempontokra tekintettel a tagállamoknak továbbra is törekedniük kell annak biztosítására, hogy a gyermekek eltűnésének bejelentését célzó , jól működő szolgáltatás a „116000”-ás számon valóban rendelkezésre álljon a területükön.

(227)  A gyermekek eltűnésének bejelentéséhez kapcsolódó egyedi szempontokra tekintettel a tagállamoknak továbbra is törekedniük kell annak biztosítására, hogy a „116000”-ás számon a gyermekek eltűnésének bejelentését célzó, jól működő és gyermekbarát szolgáltatás, valamint a gondozásra és védelemre szoruló gyermekek „116111”-es segélyvonala valóban rendelkezésre álljon a területükön.

Indokolás

Ha csupán az eltűnt gyermekek bejelentésére szolgáló telefonszámra koncentrálunk, szem elől veszítjük a 116111-es gyermeksegélyvonalakat, amelyek valamennyi kiszolgáltatott vagy veszélyeztetett gyermek – többek között az erőszaknak kitett – számára, azaz az eltűnt gyermekekénél sokkalta nagyobb csoport számára fontosak.

 

Módosítás     12

Irányelvre irányuló javaslat

227 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(227a)  Gyakran előfordul, hogy a tagállamok között utazó polgároknak a hazájukban üzemeltetett segélyvonalat vagy forróvonalat kell hívniuk, amire jelenleg nincs lehetőség. A polgárok számára lehetőséget kell biztosítani hazájuk segélyvonalainak és forróvonalainak hívására az ország előhívószámának tárcsázása révén sürgős problémák megoldása vagy a hazájukban segítségre szorulók részére segítség közvetítése érdekében, amennyiben a fogadó tagállam földrajzi vagy nyelvi okokból nem tud hatékony segítséget nyújtani.

Indokolás

Az új preambulumbekezdés beillesztését a 90. cikk (2a) (új) bekezdéséhez fűzött módosítással való összhang indokolja. Amikor a polgárok különböző tagállamok között utaznak, sürgős ügyek megoldása vagy közvetítés céljából továbbra is szükségük van arra, hogy hazájukban különböző forróvonalakat és segélyvonalakat hívni tudjanak. Ha e vonalak az előhívószám tárcsázásával elérhetők lennének, az hozzásegítené őket ahhoz, hogy segítséget vagy tanácsot kérjenek.

 

 

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

254 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(254)  Az Európai Unió Alapjogi Chartája és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye célkitűzéseivel összhangban a keretszabályozásnak biztosítania kell, hogy valamennyi felhasználó – beleértve a fogyatékossággal élő végfelhasználókat, az idős korú és a különleges szociális helyzetű felhasználókat is – könnyen hozzáférjen magas színvonalú, megfizethető szolgáltatásokhoz. Az Amszterdami Záróokmányhoz csatolt 22. nyilatkozat értelmében az EUMSZ 114 . cikke szerinti intézkedések kidolgozása során az uniós intézmények kötelesek figyelembe venni a fogyatékossággal élők szükségleteit.

(254)  Az Európai Unió Alapjogi Chartája és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye célkitűzéseivel összhangban a keretszabályozásnak biztosítania kell, hogy az Unión belüli lakóhelyétől függetlenül valamennyi felhasználó – beleértve a fogyatékossággal élő végfelhasználókat, az idős korú és a különleges szociális helyzetű felhasználókat is – könnyen hozzáférjen magas színvonalú, megfizethető szolgáltatásokhoz. Az Amszterdami Záróokmányhoz csatolt 22. nyilatkozat értelmében az EUMSZ 114 . cikke szerinti intézkedések kidolgozása során az uniós intézmények kötelesek figyelembe venni a fogyatékossággal élők szükségleteit.

Indokolás

Az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban e módosítás a szöveg belső logikájával, valamint más jogalkotási javaslatokkal – különösen az általános adatvédelmi rendelettel és az elektronikus hírközlési adatvédelemről szóló rendeletre irányuló javaslattal – való következetességgel kapcsolatos nyomós indokok miatt szükséges.

 

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ennek az irányelvnek a célja egyrészt az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások belső piacának létrehozása, ami a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítéséhez és elterjedéséhez, fenntartható versenyhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások közötti interoperabilitáshoz és a végfelhasználók számára előnyökhöz vezet.

Ennek az irányelvnek a célja egyrészt az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások belső piacának létrehozása, ami a nagyon nagy kapacitású, biztonságos hálózatok kiépítéséhez és elterjedéséhez, fenntartható versenyhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások közötti interoperabilitáshoz, hozzáférhetőséghez és a végfelhasználók számára előnyökhöz vezet.

Indokolás

Az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban e módosítás a szöveg belső logikájával, valamint más jogalkotási javaslatokkal – különösen az általános adatvédelmi rendelettel és az elektronikus hírközlési adatvédelemről szóló rendeletre irányuló javaslattal – való következetességgel kapcsolatos nyomós indokok miatt szükséges.

 

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 3 bekezdés – 2 franciabekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

-  az uniós , illetve nemzeti szinten az uniós jognak megfelelően hozott, az általános érdekű célkitűzések elérésére irányuló intézkedések, különösen a tartalomszabályozással és az audiovizuális politikával kapcsolatos intézkedések ,

-  az uniós, illetve nemzeti szinten az uniós jognak megfelelően hozott, az általános érdekű célkitűzések elérésére irányuló intézkedések, különösen a személyes adatok és a magánélet védelmével, a tartalomszabályozással és az audiovizuális politikával kapcsolatos intézkedések,

Indokolás

Az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban e módosítás a szöveg belső logikájával, valamint más jogalkotási javaslatokkal – különösen az általános adatvédelmi rendelettel és az elektronikus hírközlési adatvédelemről szóló rendeletre irányuló javaslattal – való következetességgel kapcsolatos nyomós indokok miatt szükséges.

 

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 5 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5.  „személyközi kommunikációs szolgáltatás”: olyan, általában díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, amely lehetővé teszi az elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül, véges számú személy közötti közvetlen személyközi, interaktív információcserét, amelyben a kommunikációt kezdeményező vagy abban részt vevő személyek határozzák meg a fogadó(ka)t; nem foglalja magában az olyan szolgáltatásokat, amelyek csupán egy másik szolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó, jelentéktelen járulékos funkcióként teszik lehetővé a személyközi, interaktív kommunikációt;

5.  „személyközi kommunikációs szolgáltatás”: olyan, általában díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, amely lehetővé teszi az elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül, véges számú személy közötti közvetlen személyközi, interaktív információcserét, amelyben a kommunikációt kezdeményező vagy abban részt vevő személyek határozzák meg a fogadó(ka)t;

Indokolás

A valamennyi szolgáltató tekintetében egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett az irányelvnek azt is célul kellene kitűznie, hogy garantálja a hálózatok és szolgáltatások biztonságára, illetve a végfelhasználók magánéletének védelmére vonatkozó közös minimumnormákat is. Ennélfogva alapvetően fontos a szabályozást a személyközi kommunikációs szolgáltatások valamennyi típusára kiterjeszteni abban az esetben is, ha a személyközi interaktív kommunikációra szolgáló szolgáltatás egy másik szolgáltatásnak csupán járulékos funkciója, figyelembe véve egyúttal a jövőbeli fejlesztéseket és a szolgáltatások közötti szinergiákat.

 

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 22 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

22.  „hálózatok és szolgáltatások biztonsága”: az elektronikus hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások arra való képessége, hogy adott bizonyossággal ellenálljanak az olyan cselekményeknek, amelyek veszélyeztetik a rajtuk tárolt, továbbított vagy feldolgozott adatok vagy az említett hálózatok és szolgáltatások keretében nyújtott vagy rajtuk keresztül elérhető kapcsolódó szolgáltatások rendelkezésre állását, hitelességét, sértetlenségét és bizalmasságát;

22.  „hálózatok és szolgáltatások biztonsága”: az elektronikus hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások arra való technikai és strukturális képessége, hogy adott bizonyossággal ellenálljanak az olyan cselekményeknek, amelyek veszélyeztetik a rajtuk tárolt, továbbított vagy feldolgozott adatok vagy az említett hálózatok és szolgáltatások keretében nyújtott vagy rajtuk keresztül elérhető kapcsolódó szolgáltatások rendelkezésre állását, hitelességét, sértetlenségét és bizalmasságát;

Indokolás

Az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban e módosítás azért szükséges, mert elválaszthatatlanul összefügg más elfogadható módosításokkal, különösen a 40. cikkhez fűződő 22. módosítással.

 

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok hatáskörükön belül hozzájárulhatnak a kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint a médiapluralizmus előmozdítását célzó politikák végrehajtásának biztosításához.

A nemzeti szabályozó hatóságok és egyéb illetékes hatóságok hatáskörükön belül hozzájárulhatnak a személyes adatok és a magánélet védelméhez, a kulturális és nyelvi sokszínűség, valamint a médiapluralizmus előmozdítását célzó politikák végrehajtásának biztosításához.

Indokolás

Az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban e módosítás a szöveg belső logikájával, valamint más jogalkotási javaslatokkal – különösen az általános adatvédelmi rendelettel és az elektronikus hírközlési adatvédelemről szóló rendeletre irányuló javaslattal – való következetességgel kapcsolatos nyomós indokok miatt szükséges.

 

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok együttműködnek egymással és a Bizottsággal a rádióspektrum Unión belüli használatának stratégiai tervezése, összehangolása és harmonizációja során. E célból fontolóra veszik az uniós politikák többek között gazdasági, biztonsági, egészségügyi, közérdekkel, közbiztonsággal és honvédelemmel , szólásszabadsággal kapcsolatos, kulturális, tudományos, szociális és technikai szempontjait, valamint a rádióspektrum-felhasználó közösségek különböző érdekeit a rádióspektrum használatának optimalizálása és a káros zavarás elkerülése végett.

(1)  A tagállamok együttműködnek egymással és a Bizottsággal a rádióspektrum Unión belüli használatának stratégiai tervezése, összehangolása és harmonizációja során. E célból fontolóra veszik az uniós politikák többek között a gazdasági, biztonsági, egészségügyi, a közérdekkel, a közbiztonsággal és a honvédelemmel, az adatvédelemmel és a magánélet védelmével, a szólásszabadsággal kapcsolatos, kulturális, tudományos, szociális és technikai szempontjait, valamint a rádióspektrum-felhasználó közösségek különböző érdekeit a rádióspektrum használatának optimalizálása és a káros zavarás elkerülése végett.

Indokolás

Az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban e módosítás a szöveg belső logikájával, valamint más jogalkotási javaslatokkal – különösen az általános adatvédelmi rendelettel és az elektronikus hírközlési adatvédelemről szóló rendeletre irányuló javaslattal – való következetességgel kapcsolatos nyomós indokok miatt szükséges.

 

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A nemzeti szabályozó hatóság vezetőjét vagy adott esetben a hatóságon belül ilyen funkciót betöltő testület tagjait, illetve azok helyetteseit nyílt kiválasztási eljárást követően, legalább négyéves hivatali időre nevezik ki érdemeik, képességeik, ismereteik és tapasztalataik alapján az elismert szakmai tekintéllyel és szakmai tapasztalattal rendelkező személyek köréből. Tisztségüket nem tölthetik be kettőnél több cikluson keresztül, függetlenül attól, hogy azok egymás követik-e, vagy sem. A tagállamok a döntéshozatal folyamatosságát a testület és a felső vezetés tagjaira vonatkozó megfelelő rotációs rendszerrel biztosítják, mely szerint a testület első tagjait eltérő időtartamra nevezik ki, hogy az ő, illetve utódjaik megbízatása ne ugyanakkor járjon le.

(1)  A nemzeti szabályozó hatóság vezetőjét vagy adott esetben a hatóságon belül ilyen funkciót betöltő testület tagjait, illetve azok helyetteseit nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően, legalább négyéves hivatali időre nevezik ki érdemeik, képességeik, ismereteik és tapasztalataik alapján az elismert szakmai tekintéllyel és szakmai tapasztalattal rendelkező személyek köréből. Tisztségüket nem tölthetik be kettőnél több cikluson keresztül, függetlenül attól, hogy azok egymás követik-e, vagy sem. A tagállamok a döntéshozatal folyamatosságát a testület és a felső vezetés tagjaira vonatkozó megfelelő rotációs rendszerrel biztosítják, mely szerint a testület első tagjait eltérő időtartamra nevezik ki, hogy az ő, illetve utódjaik megbízatása ne ugyanakkor járjon le.

Indokolás

Az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban e módosítás a szöveg belső logikájával, valamint más jogalkotási javaslatokkal – különösen a BEREC-ről szóló rendeletre irányuló javaslattal – való következetességgel kapcsolatos nyomós indokok miatt szükséges.

 

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 10. cikkben foglalt rendelkezések sérelme nélkül a nemzeti szabályozó hatóságok az uniós jogi aktust végrehajtó nemzeti jogszabály értelmében rájuk ruházott feladatok teljesítésével kapcsolatban függetlenül és tárgyilagosan járnak el, és más szervtől nem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasításokat. A nemzeti szabályozó hatóságok azonban a nemzeti alkotmányos jogszabályokkal összhangban felügyeletnek vethetők alá. A nemzeti szabályozó hatóságok határozatainak felfüggesztésére vagy felülbírálására kizárólag a 31. cikk szerint létrehozott jogorvoslati szervek rendelkeznek hatáskörrel.

(1)  A 10. cikkben foglalt rendelkezések sérelme nélkül a nemzeti szabályozó hatóságoknak függetlenül és tárgyilagosan kell eljárniuk, jogilag el kell különülniük és funkcionálisan függetlennek kell lenniük a kormánytól az uniós és a nemzeti joggal összhangban, átlátható és elszámoltatható módon kell működniük, kellő hatáskörökkel kell rendelkezniük, és az uniós jogi aktust végrehajtó nemzeti jogszabály értelmében rájuk ruházott feladatok teljesítésével kapcsolatban más szervtől nem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasításokat. A nemzeti szabályozó hatóságok azonban a nemzeti alkotmányos jogszabályokkal összhangban felügyeletnek vethetők alá. A nemzeti szabályozó hatóságok határozatainak felfüggesztésére vagy felülbírálására kizárólag a 31. cikk szerint létrehozott jogorvoslati szervek rendelkeznek hatáskörrel.

Indokolás

Az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban e módosítás a szöveg belső logikájával, valamint más jogalkotási javaslatokkal – különösen az általános adatvédelmi rendelettel és az elektronikus hírközlési adatvédelemről szóló rendeletre irányuló javaslattal és a BEREC-ről szóló javaslattal – való következetességgel kapcsolatos nyomós indokok miatt szükséges. Kapcsolódik továbbá a 19. módosításhoz, mivel a felügyeleti szervek függetlenségének biztosítására törekszik.

 

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A nemzeti szabályozó hatóságok , az ezen irányelv szerinti egyéb illetékes hatóságok és a nemzeti versenyhatóságok ellátják egymást az ezen irányelv rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges információval. Az információcsere tárgyát képező adat tekintetében az adatot átvevő hatóság ugyanolyan szintű titoktartást biztosít, mint amilyet az adatot továbbító hatóság biztosít.

(1)  A nemzeti szabályozó hatóságok , az ezen irányelv szerinti egyéb illetékes hatóságok és a nemzeti versenyhatóságok ellátják egymást az ezen irányelv rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges információval. Az információcsere tárgyát képező adat tekintetében az uniós adatvédelmi szabályok alkalmazandók, és az adatot átvevő hatóság ugyanolyan szintű titoktartást biztosít, mint amilyet az adatot továbbító hatóság biztosít.

Indokolás

Az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban e módosítás a szöveg belső logikájával, valamint más jogalkotási javaslatokkal – különösen az általános adatvédelmi rendelettel és az elektronikus hírközlési adatvédelemről szóló rendeletre irányuló javaslattal – való következetességgel kapcsolatos nyomós indokok miatt szükséges.

 

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát, az ebben az irányelvben foglalt feltételekre is figyelemmel. E céllal összhangban, a tagállamok nem akadályozhatnak meg egy vállalkozást elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásában, kivéve, ha ez a Szerződés 52 . cikkének (1) bekezdésében meghatározott okokból szükséges. Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása szabadságának minden ilyen korlátozását kellően meg kell indokolni, és be kell jelenteni a Bizottságnak.

(1)  A tagállamok biztosítják az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát, az ebben az irányelvben foglalt feltételekre is figyelemmel. E céllal összhangban, a tagállamok nem akadályozhatnak meg egy vállalkozást elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásában, kivéve, ha ez a Szerződés 52 . cikkének (1) bekezdésében meghatározott okokból szükséges. Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságára vonatkozó bármely ilyen korlátozást megfelelően indokolni kell, és annak törvény által előírtaknak kell lenniük, tiszteletben kell tartania a Charta által elismert jogok és szabadságok lényegét, és a Charta 52. cikk (1) bekezdésével összhangban meg kell felelnie az arányosság elvének, továbbá be kell jelenteni a Bizottságnak.

Indokolás

A Chartával és az Európai Unió Bíróságának idevágó ítélkezési gyakorlatával összhangban az e Chartában elismert jogok és szabadságok gyakorlása csak a törvény által és e jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az arányosság elvére figyelemmel, korlátozásukra csak akkor és annyiban kerülhet sor, ha és amennyiben az elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja.

 

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

20 cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  Amennyiben az információ személyes adatokat tartalmaz, a Bizottság, a BEREC és az érintett hatóságok biztosítják, hogy az adatok feldolgozása az uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban történjen.

Indokolás

Az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban e módosítás a szöveg belső logikájával, valamint más jogalkotási javaslatokkal – különösen az általános adatvédelmi rendelettel és az elektronikus hírközlési adatvédelemről szóló rendeletre irányuló javaslattal – való következetességgel kapcsolatos nyomós indokok miatt szükséges. Az átdolgozási javaslat több esetben adatok feldolgozásával jár, és az uniós adatvédelmi jognak való megfelelésről nem tartalmaz rendelkezéseket.

 

 

Módosítás     25

Irányelvre irányuló javaslat

39 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok a szolgáltatásnyújtásra, valamint a műszaki interfészek, illetve hálózati funkciók biztosítására vonatkozóan ösztönzik az (1) bekezdésben említett szabványok, illetve előírások alkalmazását annyiban, amennyiben ez a szolgáltatások interoperabilitásának biztosításához és a felhasználók választási szabadságának fokozásához feltétlenül szükséges.

A tagállamok a szolgáltatásnyújtásra, valamint a műszaki interfészek illetve hálózati funkciók biztosítására vonatkozóan ösztönzik az (1) bekezdésben említett szabványok illetve előírások alkalmazását annyiban, amennyiben ez a szolgáltatások interoperabilitásának és együttműködési képességének biztosításához a felhasználók választási szabadságának fokozása és a szolgáltatóváltás lehetővé tétele érdekében feltétlenül szükséges.

Indokolás

Az árnyékelőadó úgy véli, hogy ez a módosítás szükséges, mivel megerősíti a felhasználók választási szabadságát, és hozzájárul az Unió digitális egységes piaci stratégiájához.

 

Módosítás     26

Irányelvre irányuló javaslat

40 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások megfelelő műszaki és szervezeti intézkedéseket hozzanak a hálózataikat és szolgáltatásaikat érintő kockázatok megfelelő kezelése érdekében. Az ezen intézkedések által biztosított biztonsági szintnek – figyelembe véve az ezen intézkedések területén elért legújabb eredményeket – meg kell felelnie a kockázat mindenkori mértékének. Intézkedéseket kell hozni különösen a váratlan biztonsági események felhasználókra és egyéb hálózatokra és szolgáltatásokra gyakorolt hatásának megelőzésére és minimalizálására.

1.  A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások megfelelő műszaki és szervezeti intézkedéseket hozzanak a hálózataikat és szolgáltatásaikat érintő kockázatok megfelelő kezelése érdekében. Az ezen intézkedések által biztosított biztonsági szintnek – figyelembe véve az ezen intézkedések területén elért legújabb eredményeket – meg kell felelnie a kockázat mindenkori mértékének. Intézkedéseket kell hozni különösen annak biztosítása céljából, hogy az elektronikus hírközlés tartalmát – amennyiben az technikailag kivitelezhető – alapértelmezetten titkosítsák a végpontok között, a váratlan biztonsági események felhasználókra és egyéb hálózatokra és szolgáltatásokra gyakorolt hatásának megelőzése és minimalizálása érdekében.

Indokolás

Az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban e módosítás a szövegnek az Európai Parlament álláspontjával – különösen az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programjáról, a különféle tagállamokban megfigyelést végző szervekről és az uniós polgárok alapvető jogaira gyakorolt hatásukról, valamint a transzatlanti bel- és igazságügyi együttműködésről szóló, 2014. március 12-i állásfoglalásával és a „A nagy adathalmazok alapjogi vonatkozásai: magánélet, adatvédelem, megkülönböztetésmentesség, biztonság és bűnüldözés" című, 2016. március 14-i állásfoglalásával – való következetességével kapcsolatos nyomós indokok miatt szükséges.

 

Módosítás     27

Irányelvre irányuló javaslat

40 cikk – 1 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A tagállamok nem írnak elő olyan kötelezettségeket a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatók számára, amelyek hálózataik és szolgáltatásaik biztonságát gyengítenék.

 

Amennyiben a tagállamok további biztonsági követelményeket szabnak meg az egynél több országban nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatók tekintetében, ezeket az intézkedéseket be kell jelenteniük a Bizottságnak és az ENISA-nak. Az ENISA segítséget nyújt a tagállamoknak a meghozott intézkedések koordinálásában, hogy elkerüljék a párhuzamosságot és az eltérő követelményeket, amelyek nyomán biztonsági kockázatok merülhetnek fel, és akadályok keletkezhetnek a belső piacon.

Indokolás

Az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban e módosítás a szövegnek az Európai Parlament álláspontjával – különösen az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programjáról, a különféle tagállamokban megfigyelést végző szervekről és az uniós polgárok alapvető jogaira gyakorolt hatásukról, valamint a transzatlanti bel- és igazságügyi együttműködésről szóló, 2014. március 12-i állásfoglalásával és a „A nagy adathalmazok alapjogi vonatkozásai: magánélet, adatvédelem, megkülönböztetésmentesség, biztonság és bűnüldözés" című, 2016. március 14-i állásfoglalásával – való következetességével kapcsolatos nyomós indokok miatt szükséges.

 

Módosítás     28

Irányelvre irányuló javaslat

40 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások indokolatlan késedelem nélkül értesítsék az illetékes hatóságot a biztonság megsértésének minden olyan esetéről, amely jelentős hatással volt a hálózatok, illetve a szolgáltatások működésére.

A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások indokolatlan késedelem nélkül értesítsék az illetékes hatóságot minden olyan biztonsági eseményről vagy az integritás olyan jellegű sérüléséről, amely jelentős hatással volt a hálózatok, illetve a szolgáltatások működésére.

Indokolás

Az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban e módosítás azért szükséges, mert elválaszthatatlanul összefügg a 40. cikkhez fűződő egyéb elfogadható módosításokkal. Az első részre a harmadik albekezdéshez fűzött módosítással való összhang érdekében van szükség.

 

Módosítás     29

Irányelvre irányuló javaslat

40 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a biztonság megsértése által érintett felhasználók száma;

a)  a biztonsági esemény által érintett felhasználók száma;

 

Módosítás     30

Irányelvre irányuló javaslat

40 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a biztonság megsértésének időtartama;

b)  a biztonsági esemény időtartama;

 

Módosítás     31

Irányelvre irányuló javaslat

40 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a biztonság megsértése által érintett terület földrajzi kiterjedése;

c)  a biztonsági esemény által érintett terület földrajzi kiterjedése;

 

Módosítás     32

Irányelvre irányuló javaslat

40 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – d pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a szolgáltatás működési zavarának mértéke;

d)  a hálózat vagy a szolgáltatás érintettségének mértéke;

 

Módosítás     33

Irányelvre irányuló javaslat

40 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az érintett illetékes hatóság szükség szerint értesíti a többi tagállam illetékes hatóságát és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget (ENISA). Az érintett illetékes hatóság tájékoztathatja a nyilvánosságot, illetve a vállalkozásokat erre kötelezheti, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a biztonság megsértésének nyilvánosságra hozatalához közérdek fűződik.

Az érintett illetékes hatóság szükség szerint értesíti a többi tagállam illetékes hatóságát és az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget (ENISA). Az érintett illetékes hatóság tájékoztathatja a nyilvánosságot, illetve a szolgáltatókat erre kötelezheti, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a biztonsági esemény nyilvánosságra hozatalához közérdek fűződik.

Indokolás

E módosítás első része a szövegnek az Európai Parlament álláspontjával – különösen az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programjáról, a különféle tagállamokban megfigyelést végző szervekről és az uniós polgárok alapvető jogaira gyakorolt hatásukról, valamint a transzatlanti bel- és igazságügyi együttműködésről szóló, 2014. március 12-i állásfoglalásával és a „A nagy adathalmazok alapjogi vonatkozásai: magánélet, adatvédelem, megkülönböztetésmentesség, biztonság és bűnüldözés" című, 2016. március 14-i állásfoglalásával – való következetességével kapcsolatos nyomós indokok miatt szükséges. A módosítás második része azért szükséges, mert elválaszthatatlanul összefügg a 40. cikkhez fűződő egyéb elfogadható módosításokkal.

 

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

40 cikk – 5 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  E bekezdés következetes alkalmazásának elősegítése érdekében a BEREC az érdekeltekkel folytatott konzultációt követően és a Bizottsággal és más uniós ügynökségekkel szorosan együttműködve [dátum]-ig iránymutatást fogad el a hálózatok és szolgáltatások biztonságára vonatkozó minimumkritériumokkal és közös megközelítésekkel, valamint a végponttól végpontig terjedő titkosítás használatának előmozdításával kapcsolatban.

Indokolás

Az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban e módosítás a szöveg belső logikájával, valamint más jogalkotási javaslatokkal – különösen a BEREC-ről szóló rendeletre irányuló javaslattal – való következetességgel kapcsolatos nyomós indokok miatt szükséges. A módosítás fokozza a hálózatok és információs szolgáltatások biztonságát.

 

Módosítás     35

Irányelvre irányuló javaslat

41 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok jogosultak legyenek a 40. cikk végrehajtása érdekében kötelező utasításokat kiadni – többek között a biztonság megsértésének orvoslása érdekében szükséges intézkedések és a végrehajtási határidők vonatkozásában – a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások részére.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok jogosultak legyenek a 40. cikk végrehajtása érdekében kötelező utasításokat kiadni – többek között a biztonsági esemény megelőzése vagy orvoslása érdekében szükséges intézkedések és a végrehajtási határidők vonatkozásában – a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások részére.

 

Módosítás     36

Irányelvre irányuló javaslat

90 cikk – cím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott segélyvonal hívószáma

Az eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott forróvonal és a gyermeksegélyvonal

 

Módosítás     37

Irányelvre irányuló javaslat

90 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a polgárok hozzáférjenek egy olyan segélyvonalhoz, amelyen gyermekek eltűnését jelenthetik be. A segélyvonal a „116000” számon érhető el.

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a polgárok hozzáférjenek egy, gyermekek felkutatására fenntartott forróvonalhoz. A segélyvonalnak gyermekbarátnak kell lennie, és a „116000” számon kell elérhetővé tenni.

 

Módosítás     38

Irányelvre irányuló javaslat

90 cikk – 1 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A tagállamok biztosítják, hogy a gyermekek egy segélyvonal révén hozzáférjenek egy gyermekbarát szolgáltatáshoz. A segélyvonalat a „116111” számon kell elérhetővé tenni.

Indokolás

A segélyvonalak lényeges szolgáltatások, és tanácsadási funkciót is betöltenek. A gyermekek biztonságosabbnak találhatják a 116111-es segélyvonal felhívását, mint olyan szolgáltatásoknál dolgozók megkeresését, amelyeket nem ismernek vagy amelyekben nem bíznak. Ha egy gyermek (vagy bárki más) felhívja a gyermeksegélyvonalat, és jelzi, hogy egy gyermek veszélyben van, azt bizonyos esetekben jelenteni kell a gyermekvédelmi hatóságoknak/a rendőrségnek. A segélyvonalak több százezer bajban lévő vagy rászoruló gyermeknek nyújtanak támogatást.

 

Módosítás     39

Irányelvre irányuló javaslat

90 cikk – 1 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b)  A tagállamok biztosítják a polgárok lehető legnagyobb mértékű tájékoztatását a „116000” és a „116111” számok alatt nyújtott szolgáltatások létezéséről és elérhetőségének módjáról.

Indokolás

Az eltűnt gyermekek felkutatására fenntartott forróvonalat a 2007/116/EK bizottsági határozat hozta létre, és Európa-szerte ugyanazon a számon, a 116 000-án érhető el. Egy Eurobarométer-felmérés szerint jelenleg az uniós lakosság csupán 13%-ának van tudomása a 116000-as szolgáltatásról. Az Unió ugyanezzel a problémával szembesül a 116111-es telefonszámmal kapcsolatban is, amelyet a 2009/136/EK bizottsági irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) hozott létre. Annak biztosítása, hogy a polgárokat tájékoztassák e szolgáltatások létezéséről és elérhetőségéről, elősegíti a jogszabály végrehajtását.

 

Módosítás     40

Irányelvre irányuló javaslat

90 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók a lehető legnagyobb mértékben hozzá tudjanak férni a „116000” számmal kezdődő számtartomány alatt nyújtott szolgáltatásokhoz. Az annak előmozdítása érdekében hozott intézkedéseknek, hogy a fogyatékossággal élő végfelhasználók más tagállamban történő utazásuk során is hozzá tudjanak férni az említett szolgáltatásokhoz, meg kell felelniük a 39. cikkel összhangban közzétett irányadó szabványoknak vagy előírásoknak.

(2)  A tagállamok biztosítják a gyermekek és a fogyatékossággal élő végfelhasználók lehető legnagyobb mértékű tájékoztatását a „116000” és a „116111” számok alatt nyújtott szolgáltatások létezéséről és elérhetőségének módjáról. Az annak előmozdítása érdekében hozott intézkedéseknek, hogy a végfelhasználók más tagállamban történő utazásuk során is széles körben hozzá tudjanak férni az említett szolgáltatásokhoz, meg kell felelniük a 39. cikkel összhangban közzétett irányadó szabványoknak vagy előírásoknak.

 

Módosítás     41

Irányelvre irányuló javaslat

90 cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A tagállamok biztosítják, hogy a polgárok a tagállamok közötti utazásuk során az előhívószám tárcsázásával hozzáférjenek a hazájukban működtetett forróvonalakhoz és segélyvonalakhoz.

Indokolás

Amikor a polgárok különböző tagállamok között utaznak, sürgős ügyek megoldása vagy közvetítés céljából továbbra is szükségük van arra, hogy hazájukban különböző forróvonalakat és segélyvonalakat hívni tudjanak. Ha e vonalak az előhívószám tárcsázásával elérhetők lennének, az hozzásegítené őket ahhoz, hogy segítséget vagy tanácsot kérjenek.

 

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

92 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói nem alkalmazhatnak hátrányosan megkülönböztető hozzáférési vagy használati követelményeket vagy feltételeket a végfelhasználók állampolgársága vagy lakhelye alapján, kivéve, ha ezek a különbségek tárgyilagos indokokkal alátámaszthatók.

Az elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetői vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói nem alkalmazhatnak hátrányosan megkülönböztető hozzáférési vagy használati követelményeket vagy feltételeket a végfelhasználók állampolgársága vagy lakhelye alapján, kivéve, ha ezek a különbségek tárgyilagos indokokkal alátámaszthatók, és megfelelnek a Charta 52. cikkében előírt alapvető jogok hatályának és értelmezésének.

Indokolás

A Chartával és az Európai Unió Bíróságának idevágó ítélkezési gyakorlatával összhangban az e Chartában elismert jogok és szabadságok gyakorlása csak a törvény által és e jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az arányosság elvére figyelemmel, korlátozásukra csak akkor és annyiban kerülhet sor, ha és amennyiben az elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja.

 

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

93 cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Az alapvető jogokra vonatkozó biztosíték következetes alkalmazásának elősegítése érdekében a BEREC az érdekelt felekkel való konzultációt követően és a Bizottsággal és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével (FRA) szorosan együttműködve [dátum]-ig közös megközelítésekre vonatkozó iránymutatásokat fogad el annak biztosítására, hogy a végfelhasználók általi, a szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz elektronikus hírközlési hálózatokon keresztüli hozzáférést vagy azok használatát érintő nemzeti intézkedések megfeleljenek a Charta által garantált alapvető jogoknak és szabadságoknak, valamint az uniós jog általános elveinek.

Indokolás

Az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban e módosítás a szöveg belső logikájával, valamint más jogalkotási javaslatokkal – különösen a BEREC-ről szóló rendeletre irányuló javaslattal – való következetességgel kapcsolatos nyomós indokok miatt szükséges.

 

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

114 cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A Bizottság ... [a 115. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében megjelölt alkalmazási időpontot követő öt év leteltével]-ig és azt követően öt évente, a 93. cikkben foglalt, az alapvető jogokra vonatkozó biztosíték alkalmazását felülvizsgálatnak veti alá.

 

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA

FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Európai Elektronikus Hírközlési Kódex (átdolgozás)

Hivatkozások

COM(2016)0590 – C8-0379/2016 – 2016/0288(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

24.10.2016

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

LIBE

15.12.2016

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Morten Helveg Petersen

14.12.2016

Vizsgálat a bizottságban

25.4.2017

8.6.2017

 

 

Az elfogadás dátuma

8.6.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

26

14

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jan Philipp Albrecht, Malin Björk, Michał Boni, Caterina Chinnici, Rachida Dati, Monika Flašíková Beňová, Kinga Gál, Ana Gomes, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Monika Hohlmeier, Brice Hortefeux, Filiz Hyusmenova, Sophia in ‘t Veld, Dietmar Köster, Barbara Kudrycka, Cécile Kashetu Kyenge, Marju Lauristin, Juan Fernando López Aguilar, Roberta Metsola, Claude Moraes, József Nagy, Birgit Sippel, Branislav Škripek, Csaba Sógor, Sergei Stanishev, Helga Stevens, Traian Ungureanu, Bodil Valero, Josef Weidenholzer, Kristina Winberg, Tomáš Zdechovský, Auke Zijlstra

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Pál Csáky, Gérard Deprez, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Ska Keller, Andrejs Mamikins, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Barbara Spinelli

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

26

+

ALDE Group

Gérard Deprez, Nathalie Griesbeck, Filiz Hyusmenova, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Sophia in 't Veld

ECR Group

Helga Stevens, Branislav Škripek

GUE/NGL Group

Malin Björk, Barbara Spinelli

S&D Group

Caterina Chinnici, Monika Flašíková Beňová, Ana Gomes, Sylvie Guillaume, Cécile Kashetu Kyenge, Dietmar Köster, Marju Lauristin, Juan Fernando López Aguilar, Andrejs Mamikins, Claude Moraes, Christine Revault D'Allonnes Bonnefoy, Birgit Sippel, Sergei Stanishev, Josef Weidenholzer

Verts/ALE Group

Jan Philipp Albrecht, Jan Keller, Bodil Valero

 

14

-

EFDD Group

Kristina Winberg

ENF Group

Auke Zijlstra

PPE Group

Pál Csáky, Rachida Dati, Kinga Gál, Monika Hohlmeier, Brice Hortefeux, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Barbara Kudrycka, Roberta Metsola, József Nagy, Csaba Sógor, Traian Ungureanu, Tomáš Zdechovský

 

1

0

PPE Group

Michał Boni

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

 

 

 

MELLÉKLET: A JOGI BIZOTTSÁG LEVELE

D(2017)23299

 

 

Jerzy Buzek

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke

PHS 08B046

Brüsszel

 

 

Tárgy:  Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (Jogszabály-átdolgozás)

  ( COM(2016)0590 – C8 0379/2016 – 2016/0288(COD) )

 

Tisztelt Elnök Úr!

 

A Jogi Bizottság a Parlament eljárási szabályzatának átdolgozásról szóló 104. cikke értelmében megvizsgálta a fent említett javaslatot.

A 104. cikk (3) bekezdése a következőképpen szól:

 

„Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem tartalmaz az akként megjelölteken kívüli, egyéb más érdemi módosítást, tájékoztatja arról az illetékes bizottságot.

Ebben az esetben a 156. és a 157. cikkben támasztott feltételeken túl az illetékes bizottság keretében csak azokat a módosításokat lehet elfogadni, amelyek a javaslat módosításokat tartalmazó részeire vonatkoznak.

 

A javaslatban változatlanul maradót részekre vonatkozó módosításokat kivételesen és eseti jelleggel a téma szerint illetékes bizottság elnöke azonban elfogadhatja, ha úgy ítéli meg, hogy a szöveg belső koherenciája vagy más elfogadható módosításokhoz való szoros kapcsolódásuk folytán erre halaszthatatlan okok miatt szükség van. Ezen okokat a módosításokhoz fűzött írásos indokolásban kell feltüntetni.”

 

A Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálatainak tanácsadó munkacsoportja véleménye alapján, amely megvizsgálta az átdolgozásra irányuló javaslatot, valamint az előadó ajánlásaival összhangban a Jogi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó javaslat nem tartalmaz lényegi változtatásokat a javaslatban vagy a tanácsadó munkacsoport által lényegi változtatásként feltüntetetteken kívül, valamint hogy a korábbi jogszabályokban szereplő, változatlanul hagyott rendelkezések és az említett változtatások hivatalos egységes szerkezetbe foglalását illetően a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli, egyszerű, hivatalos egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza.

Következésképpen 2017. május 30-i ülésén a Jogi Bizottság 20 támogató szavazattal, 0 ellenszavazattal és 2 tartózkodás mellett[53] azt javasolta az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságnak mint illetékes bizottságnak, hogy a 104. cikkel összhangban megvizsgálhatja a fent említett javaslatot.

 

 

Tisztelettel:

 

 

 

 

Pavel Svoboda

 

 

 

Melléklet: A tanácsadó munkacsoport elnöke által aláírt jelentés

MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG JOGI SZOLGÁLATAIBÓL ÁLLÓ TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT VÉLEMÉNYE

 

 

 

A JOGI SZOLGÁLATOKBÓL ÁLLÓ

TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT

Brüsszel, 2017. május 3.

VÉLEMÉNY

  A KÖVETKEZŐK FIGYELMÉBE:  AZ EURÓPAI PARLAMENT

    A TANÁCS

    A BIZOTTSÁG

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról

COM(2016)0590 , 2016.10.12. – 2016/0288(COD)

Tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra és különösen annak 9. pontjára, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport 2016. október 27-én, december 1-jén, 7-én és 14-én, 2017. február 6-án és március 3-án azzal a szándékkal ült össze, hogy megvizsgálja – többek között – a Bizottság által benyújtott, fent nevezett javaslatot.

Ezeken az üléseken[54] megvizsgálták az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Hozzáférési irányelv”), az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Engedélyezési irányelv”), az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Keretirányelv”) és az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („Egyetemes szolgáltatási irányelv”) átdolgozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatot, és ennek eredményeként a tanácsadó munkacsoport közös megegyezés alapján megállapította a következőket:

1. A következő részeket az érdemi változások jelölésére általában használt szürke háttérrel kellett volna kiemelni:

- a (30) preambulumbekezdésben a „kell” szónak a „lehet” szóval való felváltását;

- a (118) preambulumbekezdésben a „tagállamok meggyőződhetnek” kifejezésnek a „tagállamoknak meg kell győződniük” kifejezéssel való felváltását;

- a (126) preambulumbekezdésben az „a rádiófrekvenciák iránti kereslet egy adott tartományban” kifejezésnek az „egy rádióspektrumsáv iránti kereslet” kifejezéssel való felváltását;

- a (176) preambulumbekezdésben az „és/vagy a jobb teljesítőképességet és a végfelhasználói

előnyöket” szöveg beillesztését;

- a (206) preambulumbekezdésben a „széles körben rendelkezésre álló” kifejezésnek a „megfizethető” kifejezéssel való felváltását, valamint az „ideértve az akadálymentes technológiákkal működő berendezéseket” szöveg beillesztését;

- a (251) preambulumbekezdésben az „Az egyablakos ügyintézés és a zökkenőmentes szolgáltatóváltás megkönnyítése érdekében a szolgáltatóváltás folyamatát az átvevő szolgáltatónak kell irányítania.” mondat beillesztését;

- a 2002/19/EK irányelv (27) preambulumbekezdése teljes szövegének törlését;

- a 2002/22/EK irányelv (52) preambulumbekezdése teljes szövegének törlését;

- a 8. cikk (1) bekezdésében a „(4) és (5) bekezdésben” jelenlegi hivatkozásnak a „10. cikkben” hivatkozással való felváltását;

- a 15. cikk (2) bekezdésének b) pontjában az „az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és

elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló,

2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek („egyetemes

szolgáltatási irányelvnek”)” jelenlegi hivatkozásnak az „a 81. vagy 82. cikknek” hivatkozással való felváltását;

- a 30. cikk (1), (5) és (6) bekezdésében a „vagy a 47. cikk (1) vagy (2) bekezdésében” szöveg beillesztését;

- a 2002/22/EK irányelv 7b. cikke (2) bekezdésének törlését;

- a 38. cikk (1) bekezdésében az „Az ezen irányelv 9. cikkében, valamint a 2002/20/EK irányelv (az

engedélyezési irányelv) 6. és 8. cikkében foglalt rendelkezések” jelenlegi hivatkozásnak az „A 37. cikknek, a 45. cikknek, a 46. cikk (3) bekezdésének,

a 47. cikk (3) bekezdésének és az 53. cikknek a” hivatkozással való felváltását;

- a 2002/21/EK irányelv 19. cikke (2) bekezdése első albekezdésének, valamint 13a. cikke (4) bekezdésének törlését;

- az 51. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésének elején az „A (3) bekezdés sérelme nélkül” szöveg beillesztését;

- az 54. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésének elején az „Az 53. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok sérelme nélkül,” szöveg beillesztését;

- a 66. cikk (1) bekezdésében a „9–13a.” jelenlegi hivatkozásnak a „67–78.” hivatkozással való felváltását;

- a 66. cikk (2) és (3) bekezdésében a „75., valamint 77.” szöveg beillesztését;

- a 67. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében a „70.” cikkszámot;

- a 75. cikk (1) és (5) bekezdésében és a 76. cikk (3) bekezdésében a „–72.” szöveget;

- a 83. cikk (1) bekezdésében a „4., 5., 6., 7. cikkben és a 9. cikk (2)

bekezdésében” jelenlegi hivatkozásnak a „79. cikkben” hivatkozással való felváltását, valamint a „79., 81. és 82. cikknek megfelelően” szöveg beillesztését;

- a 83. cikk (2) bekezdésében a „4., 5., 6., 7. cikkben és a 9. cikk (2) bekezdésében foglalt kötelezettségekkel terhelt kijelölt” szövegnek a „79. cikkben említett és a 80. cikknek megfelelően végrehajtott hangkommunikációs szolgáltatásokat nyújtó” szöveggel való felváltását;

- a 84. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében a „3–10. cikkben meghatározott teljesítése vagy” szövegnek a „79., 80. és 81. cikknek megfelelő teljesítése vagy a meglévő egyetemes szolgáltatások 82. cikknek megfelelő folytatása” szöveggel való felváltását;

- a 84. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében a „a 81. cikk (3)” és az „és a 81. cikk (5)” utalás törlését;

- a 86. cikk (2) bekezdésében az „az egyetemes szolgáltatás nyújtására kijelölt vállalkozás(ok)nál felmerülhetett, amennyiben ténylegesen létezik és működik egy pénzalap” szövegnek a „a 79., 81. és 82. cikkben meghatározott egyetemes szolgáltatási kötelezettségek értelmében a vállalkozás(ok)nál felmerülhetett” szöveggel való felváltását;

- a 2002/22/EK irányelv 17. cikke teljes szövegének törlését;

- a 106. cikk (1) bekezdése második albekezdésének teljes szövegét;

- a 106. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésében a „rendszeresen” szónak a „legalább ötévente” kifejezéssel való felváltását;

- a 107. cikk (2) bekezdésében a „dönthet úgy, hogy” szövegrész törlését;

- a 113. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében a „8. cikk (1) bekezdése” szövegnek a „84. cikk (1) bekezdése vagy a 85. cikk” szöveggel való felváltását;

- az I. melléklet bevezető szövegében az „a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 5., 6., 7., 8. és 9. cikkében kijelölt határokon belül” szöveg törlését;

Az I. melléklet D. szakaszának 1. pontjában az „Azon szolgáltatás nyújtására vagy technológiatípus használatának biztosítására irányuló

kötelezettség, amelyre vonatkozóan a frekvenciahasználati jogot megadták” szövegnek a „Szolgáltatás nyújtására vagy technológiatípus használatának biztosítására irányuló

kötelezettség, az ezen irányelv 45. cikke által megszabott kereteken belül” szöveggel való felváltását.

2. A 2002/22/EK irányelv (48) preambulumbekezdése szövegének a javasolt új jogi aktus preambulumában kellett volna szerepelnie, és azt az érdemi törlésre használt jelzéssel kellett volna ellátni.

3. A 2002/22/EK irányelv (34) és (49) preambulumbekezdése szövegének a javasolt új jogi aktus preambulumában kellett volna szerepelnie, és azt kettős áthúzással kellett volna jelölni.

4. A (62) preambulumbekezdésben a „24. és 34.” cikkre való hivatkozást a 23. és 32. cikkre való hivatkozásra kell módosítani.

5. A (76) preambulumbekezdésben a „24.” cikkre való hivatkozást a 23. cikkre való hivatkozásra, a „34. és 35.” cikkre való hivatkozást pedig a 32. és 33. cikkre való hivatkozásra kell módosítani.

6. A (77) preambulumbekezdésben a „34.” cikkre való hivatkozást a 32. cikkre való hivatkozásra kell módosítani.

7. A (87) preambulumbekezdésben a „40. cikk (1)” bekezdésére való hivatkozást a 38. cikk (1) bekezdésére való hivatkozásra kell módosítani.

8. A (176) preambulumbekezdésben a „27. és 28.” cikkre való hivatkozást a „26. és 27.” cikkre való hivatkozásra kell módosítani.

9. A (185) preambulumbekezdésben a „67.” cikkre való hivatkozást a 65. cikkre való hivatkozásra kell módosítani.

10. Az 54. cikkben tipográfiai hiba szerepel, mivel a jelenlegi „d) pont” helyén minden bizonnyal a „(4)” bekezdésszámnak kellene állnia.

11. Az 54. cikk (6) bekezdésében a „459.” cikkre való hivatkozást a 45. cikkre való hivatkozásra kell módosítani (a magyar változatot nem érinti).

12. A 113. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében a „118.” cikkre való hivatkozást a 115. cikkre való hivatkozásra kell módosítani.

Ezért a javaslat vizsgálata során a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel megállapította, hogy a javaslat az akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz. A meglévő jogszabály változatlanul hagyott rendelkezései és az érdemi módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a munkacsoport megállapította továbbá, hogy a javaslat a meglévő jogszabály érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza.

F. DREXLER      H. LEGAL    L. ROMERO REQUENA

jogtanácsos      jogtanácsos    főigazgató

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Európai Elektronikus Hírközlési Kódex (átdolgozás)

Hivatkozások

COM(2016)0590 – C8-0379/2016 – 2016/0288(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

14.9.2016

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

24.10.2016

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

IMCO

24.10.2016

CULT

24.10.2016

LIBE

15.12.2016

 

Társbizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

IMCO

16.3.2017

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Pilar del Castillo Vera

26.10.2016

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

6.2.2017

22.3.2017

22.6.2017

 

Az elfogadás dátuma

2.10.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

52

2

8

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nikolay Barekov, Bendt Bendtsen, Xabier Benito Ziluaga, José Blanco López, David Borrelli, Jonathan Bullock, Cristian-Silviu Buşoi, Reinhard Bütikofer, Jerzy Buzek, Edward Czesak, Jakop Dalunde, Pilar del Castillo Vera, Fredrick Federley, Adam Gierek, Theresa Griffin, Rebecca Harms, Hans-Olaf Henkel, Kaja Kallas, Barbara Kappel, Seán Kelly, Jaromír Kohlíček, Peter Kouroumbashev, Zdzisław Krasnodębski, Miapetra Kumpula-Natri, Christelle Lechevalier, Janusz Lewandowski, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Angelika Mlinar, Csaba Molnár, Nadine Morano, Dan Nica, Aldo Patriciello, Miroslav Poche, Michel Reimon, Massimiliano Salini, Algirdas Saudargas, Sven Schulze, Neoklis Sylikiotis, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Henna Virkkunen, Martina Werner, Lieve Wierinck, Anna Záborská, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Pilar Ayuso, Pervenche Berès, Michał Boni, Rosa D’Amato, Jens Geier, Françoise Grossetête, Werner Langen, Olle Ludvigsson, Dennis Radtke, Dominique Riquet

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Claudia Schmidt, Jasenko Selimovic

Benyújtás dátuma

23.10.2017

 

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

52

+

ALDE

Angelika Mlinar, Dominique Riquet, Fredrick Federley, Jasenko Selimovic, Kaja Kallas, Lieve Wierinck

ECR

Edward Czesak, Evžen Tošenovský, Hans-Olaf Henkel, Nikolay Barekov, Zdzisław Krasnodębski

EFDD

Dario Tamburrano, David Borrelli, Rosa D’Amato

ENF

Barbara Kappel, Christelle Lechevalier

PPE

Aldo Patriciello, Algirdas Saudargas, Anna Záborská, Bendt Bendtsen, Claudia Schmidt, Cristian-Silviu Buşoi, Dennis Radtke, Françoise Grossetête, Henna Virkkunen, Janusz Lewandowski, Jerzy Buzek, Michał Boni, Massimiliano Salini, Nadine Morano, Pilar Ayuso, Pilar del Castillo Vera, Seán Kelly, Sven Schulze, Vladimir Urutchev, Werner Langen

S&D

Adam Gierek, Carlos Zorrinho, Csaba Molnár, Dan Nica, Edouard Martin, Jens Geier, José Blanco López, Kathleen Van Brempt, Martina Werner, Miapetra Kumpula-Natri, Miroslav Poche, Olle Ludvigsson, Patrizia Toia, Pervenche Berès, Peter Kouroumbashev, Theresa Griffin

 

2

-

EFDD

Jonathan Bullock

GUE/NGL

Neoklis Sylikiotis

 

8

0

GUE/NGL

Jaromír Kohlíček, Paloma López Bermejo, Xabier Benito Ziluaga

Verts/ALE

Claude Turmes, Jakop Dalunde, Michel Reimon, Rebecca Harms, Reinhard Bütikofer

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

 

 

 

[1] HL C xx., 2017.3.2., xx. o.
[2] HL C xx., 2017.3.2., xx. o.
[3] HL C 77., 2002.3.28., 1. o.
[4]* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.
[5]  HL C… , , . . o.
[6]  HL C… , , . . o.
[7]  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/19/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról (Hozzáférési irányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 7. o.).
[8]  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/20/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről (Engedélyezési irányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 21. o.).
[9]  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/21/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (Keretirányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 33. o.).
[10]  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/22/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról (Egyetemes szolgáltatási irányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 51. o.).
[11]  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).
[12]  Az elektronikus hírközlés uniós szabályozási keretébe beletartozik az az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló, 2012. június 13-i 531/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 172., 2012.6.30., 10. o.), a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2120 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 310., 2015.11.26., 1. o.) és a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló, 2014. május 15-i 2014/61/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 155., 2014.5.23., 1. o.), valamint számos társjogalkotói és bizottsági határozat.
[13]  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 1211/2009/EK rendelete az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról (HL L 337., 2009.12.18., 1. o.).
[14]  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 2014/53/EU irányelve a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2014.5.22., 62. o.).
[15] A Bíróság 1988. április 26-i ítélete, C-352/85. sz. ügy, Bond van Adverteerders és mások kontra a holland állam, ECLI: EU:C:1988:196.
[16]  Mindkét fogalom meghatározása szerepel a 112-es egységes európai segélyhívó szolgáltatáson alapuló fedélzeti e-segélyhívó rendszer kiépítésével összefüggő típus-jóváhagyási követelményekről és a 2007/46/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/758 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 123., 2015.5.19., 77. o.) és a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható, harmonizált e-segélyhívó szolgáltatások tekintetében való kiegészítéséről szóló, 2012. november 26-i 305/2013/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben (HL L 91., 2013.4.3., 1. o.).
[17]  Az (EU) 2015/758 rendeletben meghatározottak szerint.
[18]  HL L 81., 2012.3.21., 7. o.
[19]  C-614/10. sz. ügy, Európai Bizottság kontra Osztrák Köztársaság, EU:C:2012:631.
[20]  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/61/EU irányelve a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről, HL L 155., 2014.5.23., 1. o.
[21]  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) (HL L 165., 2013.6.18., 63. o.).
[22]  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről (HL L 194., 2016.7.19., 1. o.).
[23]  Az Európai Parlament és a Tanács 676/2002/EK határozata (2002. március 7.) az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról (rádióspektrum-határozat) (HL L 108., 2002.4.24.).
[24]  A Tanács 1999. július 12-i 1999/519/EK ajánlása a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés (0 Hz–300 GHz) korlátozásáról (HL L 199., 1999.7.30., 59–70. o.).
[25]  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. június 8-i 2000/31/EK irányelve a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).
[26]  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 364., 2012.11.14., 12. o.)
[27]  A Bizottság 2013. szeptember 11-i ajánlása a verseny előmozdítását és a szélessávú beruházási környezet javítását célzó következetes megkülönböztetésmentességi kötelezettségekről és költségszámítási módszerekről (HL L 251., 2013.9.21., 13. o.).
[28] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2120 rendelete (2015. november 25.) a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 310., 2015.11.26., 1. o.).
[29] Az Európai Parlament és a Tanács […]-i (EU) YYYY/xxx irányelve a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L […], […], […]. o.)
[30]  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 2011/83/EU irányelve a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).
[31]  HL L 178., 2000.7.17., 1. o.
[32]  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/758 rendelete a 112-es egységes európai segélyhívó szolgáltatáson alapuló fedélzeti e-segélyhívó rendszer kiépítésével összefüggő típus-jóváhagyási követelményekről és a 2007/46/EK irányelv módosításáról (HL L 123., 2015.5.19., 77. o.).
[33] Az Európai Parlament és a Tanács 2016. október 26-i (EU) 2016/2102 irányelve a közjogi szervezetek webhelyeinek és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).
[34]  A Bizottság 2002/77/EK irányelve (2002. szeptember 16.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások piacain belüli versenyről (HL L 249., 2002.9.17., 21. o.).
[35]  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
[36]  HL C 369., 2011.12.17., 14. o.
[37]  Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) és a Hivatal létrehozásáról szóló, 2009. november 25-i 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.
[38] BEREC (módosítás szerint)
[39]  [Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) és a Hivatal létrehozásáról szóló], (EU) xxxx/xxxx európai parlamenti és tanácsi rendelet.” (HL L. [....]);
[40]  A lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés (0 Hz–300 GHz) korlátozásáról szóló, 1999. július 12-i 1999/519/EK tanácsi ajánlás (HL L 199., 1999.7.30., 59. o.).
[41]  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2120 rendelete (2015. november 25.) a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról, HL L 310., 2015.11.26., 1. o.
[42]  A munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) által okozott kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (20. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) és a 2004/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 179., 2013.6.29., 1. o.).
[43]  A lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés (0 Hz–300 GHz) korlátozásáról szóló, 1999. július 12-i 1999/519/EK tanácsi ajánlás (HL L 199., 1999.7.30., 59. o.).
[44]  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 2014/53/EU irányelve a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2014.5.22., 62. o.).
[45]  HL L 201., 2002.7.31., 37. o.
[46] Az Európai Parlament és a Tanács […]-i (EU) YYYY/xxx irányelve a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeire vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L […], […], […]. o.)
[47]  HL L 201., 2002.7.31., 37. o.
[48]  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.
[49]  HL L 139., 1989.5.23., 19. o. A legutóbb a 93/68/EGK irányelvvel (HL L 220., 1993.8.30., 1. o.).
[50]   HL L 178., 2000.7.17., 1. o.
[51]   HL L 95., 2010.4.15., 1. o.
[52]  A lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés (0 Hz–300 GHz) korlátozásáról szóló, 1999. július 12-i 1999/519/EK tanácsi ajánlás (HL L 199., 1999.7.30., 59. o.). 
[53] A szavazáson a következő képviselők voltak jelen: Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Mady Delvaux, Pascal Durand, Angel Dzhambazki, Rosa Estaràs Ferragut, Evelyne Gebhardt, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Danuta Jazłowiecka, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Virginie Rozière, Pavel Svoboda, József Szájer, Axel Voss, Jarosław Wałęsa, Josef Weidenholzer, Tadeusz Zwiefka, Kosma Złotowski
[54] A tanácsadó munkacsoport a javaslat angol nyelvű változata alapján dolgozott, mivel ez a szóban forgó szöveg eredeti nyelvi változata.